Projektünk hazánkban és Közép-Kelet Európában is egyedülálló és hiánypótló célokat valósít meg. A súlyos, akut, életet veszélyeztető állapotok közül, több megbetegedésben is a megfelelően gyors orvosi beavatkozás ellenére is elfogadhatatlanul magas, 30-50%-os a halálozás. Ezen betegségekben történő eredményes kutatás csak az alapkutatók és klinikusok összefogásával, azaz a transzlációs medicina mentén valósíthatóak meg. A transzlációs medicina hidat képez a klinikai és az alapkutatások között. Egy gyűjtőfogalom, amely a preklinikai kutatási eredmények „átfordítását” jelenti a mindennapi klinikai gyakorlatba és betegellátásba, vagyis fogalmazhatunk úgy is, a laboratóriumtól a betegágyig (from bench to bedside) tartó folyamat.

A transzlációs medicina legkiválóbb nemzetközi központjai, ahol elsőként intézményesítették az orvostudomány transzlációs szemléletét: National Institutes of Health, The Harvard Clinical and Translational Science Center. De ma ilyen központok találhatók például Cambridge-ban és Oxfordban is. Ma ők uralják a világ kutatási potenciáljának nagy részét, közleményeik a legjelentősebb tudományos folyóiratokban jelennek meg. Kelet-Közép-Európa, azon belül Magyarország szinte nincs jelen ezen a platformon, a transzlációs medicina fogalom ismeretlen a legtöbb hazai egészségügyben dolgozó szereplő (beleértve az orvostanhallgatókat, klinikusokat, elméleti szakembereket). A projekt hatására jelentősen növekedhet a Transzlációs Medicina magyarországi megismerése, mivel európai szinten is jelentős központ kerül kialakításra.

A projekt a Pécsi Tudományegyetem vezetésével, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Egyetem kooperációjával jön létre. A tervezett kutatások a különböző szakterületek szakértőinek közös, összehangolt munkájára épülnek pankreatológiai, kardiológiai és stroke témában.

I. ALTÉMA - Súlyos, sejtelhalással járó hasnyálmirigy gyulladás
I.A. Alapkutatási eredményeink alapján a sejtekbe történő ATP bevitel jelentősen csökkenti a sejtkárosodást, mely felvetette az energiapótlás szükségességnek lehetőségét. KLINIKAI vizsgálataink közül a GOULASH vizsgálat folyik, ami ezt az elméleti ismeretet a gyakorlatba ülteti át. Ezen kívül heveny hasnyálmirigy gyulladás vizsgálata zajlik az EASY, PREPAST, APPLE és PINAPPLE vizsgálatok keretein beül is. Az acut pancreatitis regiszter folyamatosan működik és gyűjti az adatokat. A walled-off pancreas necrosis, a sejtelhalással járó pancreatitis egyik igen súlyos, felülfertőződése esetén akár életet is veszélyeztető szövődménye. Jellemzőiről, a kezelés során alkalmazott beavatkozások eredményességének, a fellépő szövődmények rögzítésére adatbázist hoztunk létre, megalakult a WOPN regiszter. (PTE-Hegyi core és Vincze gastro mcs.)
I.B. Új hatásmechanizmusú fájdalomcsillapító és gyulladásgátló vegyületek kutatása ALAPKUTATÓ laboratóriumban. Szfingomielin lipid raftokon a TRPVA1 és TRPV1 ioncsatornák vizsgálata sejttenyészeten, majd a szfingomielináz kezelés vizsgálata történt állatkísérletes modellekben (PTE-Helyes gastro mcs.).

II. ALTÉMA – Stroke
II.A. ALAPKUTATÁSI vizsgálataink Enyhe koponya trauma után hypertóniás patkányokban krónikus cerebrovaszkuláris oxidatív stressz alakul ki, ami elsősorban mitokondriális vagy ahhoz kapcsolt NADPH oxidáz 4 alegység fokozott működésének köszönhető. Hosszú távú vér-agy gát zavar alakul ki, ami neuroinflammáción keresztül az állatok kognitív zavarához vezet. Következő lépésként olyan beavatkozási utakat próbálunk azonosítani, ami a fenti folyamatokat megelőzni vagy visszafordítani képes (PTE-Büki mcs). Ábrahám István munkacsoportja igazolta, hogy a központi idegrendszerben termelődő ösztradiol képes megváltoztatni a neuronok funkcióját és jelentős protektiv hatást gyakorol a neuronokra hímben és nőstényben egyaránt. A vizsgálatok megmutatták, hogy az öszradiol jelentős neuroprotektív potenciállal bír stroke-ban is. A neurotropin receptorok vizsgálata mellett az ösztradiol idegrendszert védő hatását tesztelve hat új ösztrogénszerű neuroprotektív vegyületet, ún. „activator of estrogen-like signaling”, azaz ANGEL molekulát fedeztünk fel (PTE-Ábrahám mcs).
II.B. Az akut STROKE regiszter célja az akut ischaemiás vagy vérzéses stroke-ot elszenvedett betegektől származó prospektív adatgyűjtés a betegség pathogenezisének, lefolyásának pontosabb tisztázása érdekében. Multicentrikus, prospektív adatgyűjtéssel célunk a betegség epidemiológiájának, a betegség lefolyását és terápiára adott választ befolyásoló ún. prediktív faktorok vizsgálata. A betegség lefolyásával párhuzamosan követni szeretnénk a betegség során alkalmazott különböző gyógyszeres terápiás módszereket, valamint az esetlegesen szükségessé váló sebészi intervenciókat. Célunk továbbá a stroke kialakulásával kapcsolatba hozott genetikai variánsok (hajlamosító gének, génpolimorfizmusok) vizsgálata, valamint az egyes alcsoportokban genotipikus és fenotipikus különbözőségek keresése (PTE-Szapáry mcs.)

III. ALTÉMA - Szívelégtelenség, hírtelen szívhalál
III.A ALAPKUTATÓ laboratóriumban a krónikus szisztolés és diasztolés szívelégtelenség modellekben vizsgáltuk az oxidatív stresszre és a mitokondrium funkcióra ható faktorok befolyásolásának szerepét, spontán hipertenzív patkány, aorta konstrikció CypD KO egérben és posztinfarktusos patkány modellben. Vizsgált molekulák: resveratrol, L-2286 (PARP-gátló). A poli(ADP-ribóz) polimeráz (PARP) gátlók jelentősen csökkentik a spontán hypertenzív patkány állatok miokardiumában és érfalában az intersticiális fibrózis és gyulladás mértékét. (PTE Tóth- Halmosi mcs.)
III.B. KLINIKAI vonalon a projekt részeként került megvalósításra a RAFFLE (Registry for Atrial Fibrillation and FLutter patiEnts): Pitvarfibrilláció és –flutter regiszter, mely beavatkozással nem járó, multicentrikus, prospektív, obszervációs vizsgálat. A regiszterben adatot gyűjtünk a demográfiai jellemzőkről, társbetegségekről, rizikófaktorokról, panaszokról, kórlefolyásról, a terápiás stratégiáról és döntéshozásról, a terápia hatékonyságáról, a betegség és kezelés szövődményeiről és a kimenetelről. Emellett akut szívelégtelenség regiszter továbbra is működik és folyamatosan gyűjti az adatokat. (PTE Tóth mcs.)

IV. CORE – az altémákat kiszolgáló központi facilitások
IV.A. Transzlációs Intervenciós Endoszkópos Központot (TIEK) létrejött, mely a súlyos, sejthalállal járó életet veszélyeztető pancreatitis minimal invazív terápiájának kutatására, fejlesztésére szolgál (PTE-Vincze mcs).
IV.B. Betegregiszter és Informatikai Központ Mind a három altéma regisztereit és klinikai vizsgálatait ez a központ bonyolítja le. A betegadatok bevitelére a centrumokba összesen 18 (9 klinikai egység/egységenként 2 adminisztrátor) klinikai kutatási adminisztrátort (clinical research administrator) vettünk fel és alkalmazunk. A regiszterekbe kerülnek be a Gazdaságossági Központ költség-hasznossági elemzéséhez szükséges adatok is (PTE-Hegyi mcs).
IV.C. Gazdaságossági Központ A klinikai kutatásokhoz kapcsolódóan az a célunk, hogy olyan adatokat gyűjtsünk és kezeljünk, amelyek lehetővé teszik, hogy a klinikai eredményeket nem csak orvosi, hanem költséghatékonysági megközelítésben is értékelni lehessen. Költséghatékonysági elemzési modellkoncepciót készítettünk mindhárom az acut pancreatitis és a stroke regiszterek területen. Meghatározásra került a stroke regiszterben az inkrementális költséghatékonysági arányszám (ICER) előzetes értéke is (PTE-Zemplényi mcs).

2. év eredményei
STAY ALIVE - TRANSZLÁCIÓS MEDICINA A JOBB MINŐSÉGŰ BETEGELLÁTÁSÉRT ÉLETET VESZÉLYEZTETŐ AKUT MEGBETEGEDÉSEK SÚLYOSSÁGI ÉS HALÁLOZÁSI MUTATÓINAK JAVÍTÁSA TRANSZLÁCIÓS ORVOSTUDOMÁNYI MEGKÖZELÍTÉSBEN – STAY ALIVE

Budapesten tartotta éves találkozóját a három egyetemen átívelő, alapkutatók és klinikusok összefogásával megvalósuló projekt, melynek célja az életveszélyes, nagyon súlyos, akut kórképekben szenvedő betegek életben tartása. A 2021. januárig futó pályázatban három fő tudományterületen, az akut hasnyálmirigy-gyulladás, az agyérkatasztrófa, illetve a szívinfarktus és hirtelen szívhalál kezelése kapcsán fognak össze a szakemberek a betegek javára. A találkozón az 1,494 milliárd forint európai uniós támogatás segítségével megvalósuló projekt eddigi eredményeit, előrehaladását foglalták össze a résztvevők. A Pécsi Tudományegyetem vezetésével két további egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen is folynak a kutatások. Az akut hasnyálmirigy-gyulladás, a szívinfarktus és az agyérkatasztrófa is olyan betegség, ahol még mindig elfogadhatatlanul magas a halálozás. Ezen betegségekben történő eredményes kutatás csak az alapkutatók és klinikusok összefogásával, azaz a transzlációs medicina mentén valósíthatók meg. A transzlációs medicina hidat képez a klinikai és az alapkutatások között, a preklinikai kutatási eredmények „átfordítását” jelenti a mindennapi klinikai gyakorlatba és betegellátásba, vagyis a laboratóriumtól a betegágyig (from bench to bedside) tartó folyamat. A projekt több kiemelt célkitűzése már most megvalósult. A program egyik legfontosabb célja, hogy egy európai szinten is jelentős központ kerüljön kialakításra, mely nemzetközileg is egyedülálló lehetőséget biztosít a magyar kutatóknak, hogy ne csak elérjék, de meg is előzzék nemzetközi versenytársaikat, és megnöveljék a valóban eredményes kutatások számát. A találkozón bemutatásra került a Transzlációs Medicina Központ Multidiszciplináris Kutatástámogató Csoportjának felépítése és működése, ami klinikai kérdéseik megválaszolásában segíti a kutatókat. A program egy másik fontos célja a betegségekhez kapcsolódó adatgyűjtés megvalósítása. Mindhárom betegségterületen megtörtént a betegregiszterek létrehozása és a betegek regiszterbe vonása Pécsen, Debrecenben és Szegeden is elkezdődött. Így állnak rendelkezésünkre azok az adatok, amelyekre építeni lehet, hogy újragondolhassuk a betegellátást annak érdekében, hogy a következő évtizedekben minél kevesebben haljanak hirtelen szívhalált, vagy legyen számukra végzetes kimenetelű az agyérkatasztrófa vagy az akut hasnyálmirigy-gyulladás. A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló projekt hosszú távú eredménye, hogy a beruházásnak köszönhetően a betegek kórházi tartózkodása rövidül és a halálozási mutatók javulnak.

3. év eredményei

A GINOP STAY ALIVE program alapkutatási projektjei mind a kardiológia, mind a gyógyszertan, mind a neurológiai területen folytatódnak, ezekből folyamatosan készülnek magas szintű publikációk. A STAY ALIVE program egyik fontos célja az akut hasnyálmirigy gyulladás, az akut szívelégteleség és az akut agyi történés (stroke) betegségekhez kapcsolódó adatgyűjtés megvalósítása. Összesen több mint kétezerötszáz beteg adatát sikerült összegyűjteni az AKUT PANCREATITIS, a STROKE, a CARDIOMYOPATHIA és az AKUT SZÍVELÉGTELENSÉG regiszterekbe. A transzlációs szemlélet elterjesztéséhez nagyban hozzájárult az interdiszciplináris kutatócsoportunk működése. Az interdiszciplináris CORE csoport összehangolt munkájának köszönhetően megvalósult az a kiemelt cél, hogy különböző tudományterületeket összehangolva (informatika, matematika, klinikai kutatás, elméleti kutatás, menedzsment) operatív módon segítjük az egyes orvostudományi szakterületek elméleti és klinikai kutatását. A projekt második évében a terveknek megfelelően megkezdődött az obszervációs prospektív klinikai vizsgálatok megtervezése, és indítása. Három obszervációs vizsgálat indult a heveny hasnyálmirigygyulladás területéhez kapcsolódóan, az akut biliáris hasnyálmirigygyulladás kezelésének részleteit vizsgáló PREPAST vizsgálat már fut, 90 beteget sikerült eddig beválogatni. Az EMILY vizsgálat is elindult, ami a betegek epehólyag eltávolításának optimális idejét célozza megvizsgálni a hasnyálmirigygyulladás után. A LIFESPAN nevű vizsgálat tesztidőszakban van. A LIFESPAN vizsgálat célja, az akut hasnyálmirigygyulladás rizikófaktorainak felderítését célozza meg. A transzlációs modell kiemelt célja, hogy a tudományos kutatáson kívül a betegellátásban, a tudásrendszerezésben és az oktatásban, valamint a transzlációs kommunikációban is fejlesztéseket hajtson végre, mert a tudományos eredmények valós klinikai gyakorlatba való átültetése csak így végezhető hatékonyan. Az interdiszciplináris CORE kutatástámogató csoport ezért részt vesz a betegellátás fejlesztésében (betegség specifikus központosított betegellátás megszervezésében, transzlációs betegellátó intézmények létrehozásában), a tudás rendszerezésben (pl.: tudományos kutatásra épülő klinikai irányelvek fejlesztésében, kezelési protokollok kialakításában) oktatási anyagok készítésében (pl.: betegeknek szóló tájékoztatók tervezésében és kivitelezésében és rendezvények szervezésében). Mindezzel a tevékenységgel az interdiszciplináris CORE kutatástámogató csoport hozzájárul a transzlációs medicina fejlődéséhez, a tudományos eredmények minél gyorsabban történő klinikai gyakorlatban történő hasznosításához, valamint a költséghatékonyabb egészségügyi ellátáshoz.

Projekt aktualitások (2020.06.25.)

A Projekt eredményes lebonyolítása kapcsán vezető nemzetközi centrumok csatlakoztak központi facilitásainkhoz. Az akut pancreatitis regiszterbe például több, mint tíz külföldi központokból is kerülnek be folyamatosan adatok. A pályázat megvalósítása során a nemzetközi kooperációs munka szélesedésének köszönhetően Központunkhoz csatlakozott kutatóink külföldi társszerzőkkel nemzetközileg is a legrangosabb folyóiratokban publikálnak. A Pécsi Tudományegyetem 2016 januárjában Magyarországon elsőként intézményesítette a transzlációs medicinát, azóta pedig a Központ tevékenysége révén folyamatosan bővül az Egyetem kollaborációs lehetőségeinek köre. Az elmúlt években több mint 400 külföldi intézménnyel sikerült kutatási együttműködést kialakítani, ami a tudományos publikációk számának növekedésében is megmutatkozik: az Általános Orvostudományi Kar idén megjelent közel 300 közleményének 20%-a kötődik a Transzlációs Medicina Központhoz. A STAY ALIVE program egyik fontos célja a betegségekhez kapcsolódó adatgyűjtés megvalósítása. Továbbra is működik a heveny hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő, az akut szívelégtelenségben szenvedő és az akut agyi történéses ún. stroke betegek regisztere. A regisztrált betegszámok folyamatosan nőnek. Az AKUT PANCREATITIS, a STROKE, a CARDIOMYOPATHIA, és az AKUT SZÍVELÉGTELENSÉG regiszterekben összesen több, mint négyezer beteg adatai találhatók. 2020-ban a klinikai vizsgálatok tovább futnak. A következő felnőttekben kialakuló akut pancreatitishez köthető klinikai vizsgálatok folynak: GOULASH, EASY, PREPAST vizsgálat, míg a gyermekkori akut pancreatitist az APPLE illetve PINEAPPLE vizsgálja multicentrikus (több centrumban zajló), országhatárokon átívelő összefogás keretein belül. Klinikai vizsgálataink és regisztereink adataiból az adatfeldolgozás elkezdődött. 17 orvoskolléga csatlakozott intézetünk csapatához klinikai kutatási tevékenységet végezni. A munkaterv szerint a munkacsoportokban végzett kutatómunka, oktatás és klinikai vizsgálatokban való részvétel mellett csoportos képzési programokat is indítottunk, a Transzlációs Medicina szak elindítása is folyamatban van a Pécsi Tudományegyetemen, így a TMK egyben képzési centrumként is működik. 2020-ban a már futó vizsgálatokba több orvostanhallgató diákkörösként kapcsolódott be,akikszámos előadással képviselték Központunkat a Kari TDK konferencián és több nemzetközi rendezvényen. Pályázatban a fő tudományos kérdéseket a KLINIKAI kutatócsoportok fogalmazták meg, az ALAPKUTATÁSI kutatócsoportok pedig olyan kutatási programokat terveztek, melyek különböző vegyületeket, gyógyszer támadáspontokat azonosítanak, a KLINIKAI kutatócsoportok pedig ezen anyagokra/mechanizmusokra terveztek klinikai vizsgálatokat.

Projekt aktualitások (2021.02.25.)

A GINOP STAY ALIVE program harmadik évében az alapkutatási projektek mind a kardiológia, mind a pankreatológia, mind a neurológia területén 2020-ban is folytatódtak, ezekből folyamatosan készülnek magas színvonalú publikációk. Továbbra is működik a heveny hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő, az akut szívelégtelenségben szenvedő és az akut agyi történéses ún. stroke betegek regisztere. A regisztrált betegszámok folyamatosan nőnek: Az AKUT PANCREATITIS regiszterben jelenleg 2871, míg a STROKE regiszterben 1269, a CARDIOMYOPATHIA regiszterben 181, és az AKUT SZÍVELÉGTELENSÉG regiszterben 469 beteg adatai találhatók. A 2020-as évben a következő új, akut pancreatitishez köthető regisztereket indítottuk el: A Walled-Off Pancreas Necrosis (WOPN) regiszter: Az akut hasnyálmirigygyulladás után öt-hat héttel előfordulhat szövődményként pszeudociszta képződés, melynek következtében egy letokolt nekrotikus szövettömeg fejlődhet ki, ez az ún. fallal körbehatárolt hasnyálmirigy elhalásos folyamata. Ennek közelebbi megismerésére szolgáló regiszterünk a WOPN, Walled-Off Pancreas Necrosis. Ennek az első magyaroszági regiszterét alakítottuk ki.

A Pancreas Cyst Neoplasm (PCN) regiszter: pancreas cystosus neoplastikus térfoglalások (PCN) regiszter, melynek célja a PCN-nel kapcsolatos adatok, beleértve a diagnosztikát, különös hangsúlyt fektetve az endoszkópos ultrahangos (EUH) képalkotásra, valamint a kezeléssel és követéssel kapcsolatos információk részletes és átfogó gyűjtése. A pancreas cystosus daganatainak regiszteres adatgyűjtése hozzájárul a betegek komplex ellátásának javításához és a jelenleg is széleskörű klinikai pancreatológiai kutatás további bővítéséhez. A GINOP-2.3.2-15-2016-00048 Stay Alive projekt keretében közel 200 millió forint értékben került kialakításra a PTE KK. I.sz. Belgyógyászati Klinikán a Transzlációs Intervenciós Endoszkópos Központ (TIEK). A nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő felszereltségű központban a legmodernebb endoszkópos ultrahangos eszközök mellett altatógép és intervenciós beavatkozásokat támogató röntgenberendezés is található. Ezáltal olyan súlyos kórképekben, mint például a nekrotizáló hasnyálmirigy-gyulladás, a hosszan tartó nagyobb sebészeti beavatkozások helyett a betegeket kevésbé megterhelő endoszkópos beavatkozások is elérhetők. A COVID-19 pandémia miatt szükségessé vált Projektünk három hónappal való hosszabbítása. A világjárvány következtében az eredeti szakmai célok nem sérültek, emellett a feladatok átstrukturálása elkerülhetetlen volt. Ennek a munka-átcsoportosításnak következményeképp a betegek ágy melletti kikérdezése helyett a regiszterek, klinikai vizsgálatok adattisztítása, az adatok publikációkra való előkészítése került előtérbe. Mivel a hiteles információ a járvány idején életet menthet, ezért az Interdiszciplináris CORE Kutatócsoportunk munkájának bevonásával a járvány első hulláma alatt gyors segítséget nyújtottunk. A koronavírus járvány elindulásakor létrehoztuk a koronavírus elleni transzlációs lakosságtámogató akció- és kutatócsoportunkat (KETLAK). A KETLAK munkacsoportunk az első hullám idején szakmai elemzések elkészítésével alapvető tanácsadó szerepet töltött be az a járványügyi intézkedések meghozatalában. A koronavírus járvány során azóta is tudományosan megalapozott elemzésekkel segítjük döntéshozóinkat.

A PTE felhalmozott tudástőkéjével támogatja a régió és az ország gazdaságának, társadalmának fejlődését, különösen a gyógyítás, a természet- és műszaki tudományok, a gazdálkodási- és társadalomtudományok, a művészet és kultúra területén. A PTE 22000 fős hallgatói létszámával, 1600 oktatójával és 10 karával Magyarország egyik legnagyobb, egyben legrégebbi egyeteme. Tíz karán a legváltozatosabb képzések biztosítják a jövő széles látókörű és jól felkészült szakembereinek magas szintű oktatását. „Let Heritage and Knowledge Serve the Region – Örökség és tudás a Régió szolgálatában.” Széles képzési portfolióban végzi minőségi felsőoktatási tevékenységét alap-, mester és doktori szinten, rugalmas képzési formákban, szolgálva az élethosszig tartó tanulás társadalmi programját. Az oktatás mellett alap- és alkalmazott kutatások helyszíne, több területen kiválósági centrum.

A pályázat megvalósításáért felelős Általános Orvostudományi Kar több mint 90 éve foglalkozik orvosképzéssel, mely nemzetközileg elismert diplomáját világszerte örömmel fogadják. A PTE a Center for World University Rankings (CWUR) összesített listáján a 877. helyen állt 2015-ben. A Pécsi Tudományegyetem rendelkezik a régió legjelentősebb kutatás-fejlesztési célú infrastrukturális kapacitásával. A kutatás infrastrukturális ellátásában kiemelt jelentőségű lépés, hogy 2012 nyarán átadásra került a Szentágothai János Kutatóközpont, mely több mint 7.000 m2-es területével szolgáltja a PTE természettudományos, orvosi és műszaki kiemelt kutatási és oktatási tevékenységét. A PTE kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája szerint az egyetem legfontosabb célja, hogy nemzetközi szinten is elismert kutató és innovációs központ legyen. A nemzetközi kapcsolat- és hálózatépítés sikerét FP7-es és Horizon2020-as potenciális pályázó szervezetekkel, intézetekkel kialakított kapcsolatai jelzik felsőoktatási kutatóhelyek és a vállalkozások tudományos együttműködésének elősegítése, a szakterületi kooperáció feltételeinek kialakítása, tudástranszfer szolgáltatások fejlesztése terén a Kar jelentős tapasztalatokkal bír.

A PTE-n több évtizedes megalapozott háttérrel folynak molekuláris medicina kutatások. Jelen pályázat vonatkozásában kiemelendő, hogy 2009-ben a PTE létrehozta a Ritka Betegségek Nemzeti Koordináló Kutatócsoportját, mely együttműködik más Ritka Betegség Központokkal. Feladata: országos adatgyűjtési rendszer karbantartása, ritka betegségekkel kapcsolatos kutatások koordinálása, nemzetközi együttműködés elősegítése. Az elmúlt 5 évben a pályázatban részt vevő vezető kutatóknak 217 (PubMed) publikációja jelent meg. A pályázat témája szempontjából kiemelendő, hogy 2015-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma a DE-t, a PTE-t és az SZTE-t hivatalosan is Ritka Betegségek Szakértői Központnak jelölte ki.

A természetes humán reprodukció egyre kevésbé hatékony folyamat, így a meddő párok száma világszerte magas, ami a modern társadalmak elöregedését vonzza maga után. Az asszisztált reproduktív technológiák (ART) világszerte több mint 5 millió gyermek megszületését tették lehetővé, azonban a technika korlátain nem sikerült tökéletesen felülkerekedni. A feladat jelentőségét mutatja, hogy ma a beültetett embriók 30%-a eredményez csak terhességet.

A projekt elvárt kimenetele, hogy vizsgálataink gyakorlatban is használható, gazdasági vonzatokkal is rendelkező eredményeket szolgáltassanak: koncepciónkban az alkalmazott kutatást célozzuk. Elvárásunk, hogy sikeresen hangoljuk össze az egyetemi kutatás, a klinikai gyakorlat, illetve a vállalati szféra piaci igényeinek területeit. Szakmai, kutatási szempontból a végleges elvárásunk pedig az, hogy az eddig mesterséges meg-termékenyítéssel elért 30%-os eredményességet 50% fölé emeljük. Mindezt egy olyan laboratóriumi megközelítéssel, amelynek egyszerűsége, költséghatékonysága lehetővé teszi a szülészeti rutinba történő beillesztését.

A GINOP-2.3.2-15-2016-00021 sz. „Chip-technológia alkalmazása a humán in vitro fertilizáció eredményességének javításában” című projekt megvalósítása a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0053 sz. és a TÁMOP 4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0004 sz. projektekben elért eredmények alapján valósul meg Prof. Dr. Kovács L. Gábor szakmai vezetésével.

Mi is az a zMed?

• 3D orvosi adatok és a valóság egyesített vizualizációját megvalósító innovatív rögzítési és megjelenítési technológia
• túllép a jelenlegi megjelenítési korlátokon
• teljesen új vizualizációs módot teremt
• a kötetlen 3D nézőpont a valósághoz szabott ábrázolással együtt belehelyezi a szemlélőt a virtuális térbe
• innovatív demonstrációs technológia, ami korszerűsíti a jelenlegi 2D vagy fix pontból vetített 3D ábrázolást
   

Milyen területeken alkalmazható?

• oktatás: Kiemelten fontos, hogy a jövő orvosait a techológia fejlődésével együtt a legújabb módszerek elsajátítására ösztönözzünk, amelyeket praktizálásuk során aktívan tudnak majd használni.
• orvos-beteg kapcsolat erősítése: A pácienssel történő kommunikáció és betegségének elmagyarázása, vizualizálása segíti a beteg számára a probléma pontosabb megértését.
• műtéti előkészítés: A preoperatív fázisban az orvosoknak egy még pontosabb képet ad, amelynek segítségével a műtéti tervezési idő lecsökkenthető, ugyanakkor az egyes műtéti lépések még precízebb megtervezését segíti elő.
   

Milyen előnyei vannak?

• egyénre szabott ábrázolás
• részletgazdag, gyors, összetett, a valósághoz illesztett megjelenítés
• kötetlen szemszögből látjuk a “mixed reality” világába vetített virtuális tartalmat
• virtuálisan betekinthetünk a valós objektumok belsejébe
• szabadon módosíthatjuk a virtuális tartalmat

A Projekt fő célja egy típusában új komplex informatikai rendszer (’adattó’) koncepciójának kidolgozása, infrastruktúrájának megvalósítása és gyakorlati implementálása, ami a PTE valamennyi egészségügyi adatának begyűjtésére, tárolására és az adatok analízisére egyaránt képes, s ami a hazai, sőt a térségi egészségügy számára prototípusként is szolgálhat majd. Ennek megfelelően a Konzorcium aktívan keresi és építi azokat a nemzetközi és hazai lehetőségeket és kapcsolatokat is, melyekhez a projekt egésze vagy annak részegységei csatlakozni tudnak, így az együttműködéseken keresztül a projekt értéke és kiválósági mutatói tovább növelhetők, támogatva és bővítve a hasznosulás és hosszú távú finanszírozhatóság lehetőségeit is.

Az adattó képességei nemcsak az ellátórendszer támogatására, minőségi javítására alkalmasak, hanem azok az egészségügyi és egészségipari innováció hajtóerejét is képezhetik.

A Projekt koncepciója és stratégiája e széleskörű lehetőségek kiaknázására fókuszál, s megvalósulása az egészségügyi adathasznosítás számos, még kevésbé mérlegelt sőt új aspektusát is felveti, az adatvagyon értékelésének szükségességétől az adat-alapú innovációig és az újszerű és széleskörű adathasznosítás jogi kereteinek meghatározásáig. A merőben új típusú innovatív informatikai adattó rendszer lehetővé teszi az adatok hasznosításának az eddigi hazai gyakorlatban, ha nem is kizárólag, de elsősorban mérlegelt lehetőségeit (szolgáltatás és ellátás színvonalának javítása, pl. betegút rövidítés, költség-optimalizálás) messze meghaladó kiaknázását. Így az adat-felhasználás és elemzés az ellátás vonatkozásában új területeket nyithat meg a gyógyítás és prevenció számára; a diagnosztika- és a terápia vonatkozásában új, köztük egészséggazdasági összefüggésekhez vezethet; az egészségügyi/ipari kutatás és innováció területein új szempontokra világíthat rá.

Mindez a képesség és lehetőség megerősíti az egészségügyi adatok óriási nemzeti értékét és stratégiai fontosságát: az adatok kulcsszereplők nemcsak a nemzeti egészségügyben és ahhoz kapcsolódó területeken, hanem innovációs potenciáljuk révén a nemzetgazdaság versenyképességében is. Az egészségügyi adat a társadalom jövőjének szempontjából az egyik legkritikusabb nemzeti vagyontárgy. Adatból információ, információból tudás, tudásból bölcsesség nyerhető, a bölcsesség pedig fenntartható, gazdag és egészséges társadalmat eredményez. Projektünk jelentős lépés az adatvagyon számbavételéhez, gondos megtartásához, kezeléséhez, valamint innovatív hasznosíthatóságához.

A fejlesztés a PTE valamennyi karának együttműködésében valósul meg, a fejlesztéssel érintett karok a következők: Általános Orvostudományi Kar (ÁOK), a Gyógyszertudományi Karon (GYTK), Egészségtudományi Kar (ETK), a Természettudományi Kar (TTK), a Műszaki és Informatikai Kar (MIK), a Közgazdaságtudományi Kar (KTK), Bölcsészettudományi Kar (BTK), a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar (KPVK), valamint az Általános Jogtudományi Karon (ÁJK).

A fenti karokon a gyakorlati és elméleti képzések javításának érdekében az A. beruházási elem részeként megújulnak a hallgatói terek, a hallgatók által használt oktatási eszközök laborok, a B. beruházási elem részeként pedig orvosi, fogorvosi, gyógyászati, állatház, klinikai skill központ fejlesztése került betervezésre. A fenti célok mellett a projekt horizontális célja a WIFI elérések kiépítése valamennyi fejlesztéssel érintett karon, valamint a nők távmunka lehetőségeit, digitális kompetenciafejlesztést elősegítő IT eszközök beszerzése és a hallgatói terek gyerekbarát megújulása.

A projekt elsődleges célcsoportja a hazai és külföldi hallgatók, mint az eszközöket, modernizált hallgatói tereket használók, másodlagos célcsoport az oktatók, kutatók, intézményi dolgozók, együttműködő vállalatok, külső partnerek. Reális az esély, hogy a beruházás nyomán, a régió gazdasági helyzetének javulásával összhangban megálljon, vagy egészen minimális értékűre redukálódjon a hallgatói létszám csökkenése, ezáltal a beruházás hozzájárul a felsőoktatási részvétel növekedéséhez, a nemzetközi képzési-kutatási programok kiszélesítéséhez. Ez a trend várhatóan fennmarad az elkövetkező években, beleértve a projekt fenntartási időszakát is. A PTE és érintett Karai is megfelelő, stabil humán erőforrás, infrastrukturális és kutatási erőforrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy a projekt eredményeit hosszú távon fenntartsák.

Jelen projekt célja, hogy a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem konzorciuma, valamint a Semmelweis Egyetem, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet és a European Clinical Research Infrastructure Network (ECRIN) támogató partnersége a hozzájáruljon a hazai gyógyszerágazat fejlődéséhez megnövelve a nem szponzorált klinikai vizsgálatokból származó nemzetgazdasági és egészségügyi ágazati bevételeket, javítva hazánk versenyképességét és a nemzetközi gyógyszerkutatásokban való részvételét.

A pályázat kapcsán valódi hálózatba szerveződve, 9 tematikusan kijelölt téma mentén 3 Egyetem 36 kutató szakembere csoportjának együttes és jelentős mértékben átfedő kutatási munkája valósul meg.

A pályázat további célja, hogy a nemzetközi modellek adaptációja és a hazai CTU hálózat kialakítása után, a konzorcium tagjai és az együttműködő partnerek képesek legyenek a több dimenziós és kiterjedt valódi kutatási hálózatok fejlesztésére és működtetésére, illetve az így létrejövő kutatási eredmények nemzetköziesítésére az ECRIN hálózat segítségével, valamint ugyan ezen úton, más tagországok multicentrikus akadémiai kutatási kezdményezéseiben való részvétel elnyerésére és azok hazai implementációjára.

Pályázatunk kutatási témái:

• Mesterségesen megtermékenyített embriók életképességét ellenőrző point-of-care mérőrendszer molekuláris mechanizmusai (célzott alapkutatás) multicentrikus kipróbálásának előkészítése

• Fájdalomcsillapító transzdermális tapasz, első osztályú orvostechnikai eszköz fejlesztése szenzoros idegvégződéseken ható, növényi alapú hatóanyagok felhasználásával (Kapszaicin tapasz)

• Dithranol tartalmú polimer gél fejlesztése a pikkelysömör kezelésére

• A Dantrolen lokális alkalmazásának vizsgálata a teljes vastagságú bőrsebek gyógyulásában

• Nemszindrómás hallásvesztést okozó mutációk szűrésére alkalmas panel kidolgozása

• Biológiai terápia leépítésének prediktorai gyulladásos reumatológiai betegségekben

• A melanin koncentráló hormon (MCH) szerepének vizsgálata a juvenilis obezitás kialakulásában

• A kardiális autonóm neuopátia korszerű diagnosztikája és prediktorainak szűrése 2-es típusú diabetes mellitusban

A pályázat eredményeképp hosszútávon:

• az egyetemeken kialakul az a nemzetközileg is elismert és sikeres tudományos elit, amely alkalmas az egyetemi alapkutatás és az alkalmazott ipari kutatás magas szintű művelésére egyaránt,

• a nem szponzorált klinikai vizsgálatokból származó bevételek növekedése várható,

• a jelenlegi 67 mrd Ft-os nemzetgazdasági bevétel tovább nő - a klinikai vizsgálatok során a jelenlegi 15-20 ezer beteghez képest további betegek jutnak hozzá a legkorszerűbb terápiákhoz

Az elmúlt évtizedben egyre több bizonyíték van arra, hogy a gyulladás, a neuroinflammatorikus folyamatok jelentős szerephez jutnak a neurodegeneratív elváltozások kialakulásában, mint pl. az Alzheimer kór, a Parkinson kór, a sclerosis multiplex, az epilepszia, vagy neurotrauma. A kísérleti adatok arra utalnak, hogy a pro- és az antiinflammatorikus citokin szintek megemelkedése, és az asztrocita/mikroglia aktiváció kritikus szerepet játszik a neurodegeneratív folyamatokban, azonban a pontos sejtszintű mechanizmus a mai napig nem ismert. Ha lehetőség nyílna ezen folyamatok jobb megismerésére és a neuroinflammáció, különösen a glia aktiváció mérséklésére, ez jelentős előrelépés lenne a neurodegeneratív kórképek kezelésében is. A legújabb felfedező kutatások adatai szerint a transzkraniális mágneses stimuláció (TMS) lehet az egyik terápiás lehetőség, mivel jelentősen csökkentheti ezen betegségekben a neuroinflammatorikus folyamatokat és a glia aktivációt is.

A konzorcium felfedező kutatásokkal foglalkozó nemzetközi hírnévvel rendelkező kutatócsoportjai a legmodernebb műszerekkel, már meglévő csúcstechnológiával pl. élősejtes szuperrezolúciós mikroszkóp rendszerekkel, in vivo egysejt elektrofiziológiával, transzgenikus technológiával Parkinson és Alzheimer kóros, epilepsziás és sclerosis multiplex állatmodellekben (rágcsálók, nem-humán főemlős) vizsgálják a pro- és az antiinflammatorikus jelátviteli folyamatokat, valamint a glia aktiváció mechanizmusát. A klinikai kutatásokkal foglalkozó kutatócsoportok az országban egyedülálló technológiák segítségével (pl. PET-MR) megvizsgálják, hogy függ össze a neuroinfalmmació a megfigyelhető tünetegyüttessel (pl. epilepszia). A felfedező kutatások szerint a TMS nagyon ígéretes megoldást nyújthat a neurodegeneratív folyamatok kezelésében, a neuroinflammáció mérséklésén keresztül, de kevés klinikai tapasztalattal rendelkezünk. Ezért a konzorcium klinikai kutatásokat végző, a mágneses magrenzonancia képalkotással (MRI) foglalkozó nemzetközi hírű kutatócsoportjai beszerezik az MRI-n alapuló számítógépes navigációval vezérelt, nagy precizitású TMS rendszert (NEXSTIM TMS), mely országosan hiánypótló műszer. Megvizsgálják a NEXSTIM TMS szerepét az egyes neurodegeneratív kórképek célzott kezelésében. Fontos megemlíteni, hogy a beszerzendő eszköz nemcsak a terápiás lehetőségek kidolgozásában nyújthat segítséget, hanem „core facility”-ként szolgálhatja a neurodegeneratív betegségek hátterét feltáró vizsgálatokat is.

Live Longer - Modern orvostudományi diagnosztikus eljárások és terápiák fejlesztése transzlációs megközelítésbe

A pályázat fő céljai a gyomor-bélrendszer, szív, ér és vázizom eredetű betegségekben szenvedő páciensek életkörülményeinek javítása és élethosszának megnövelése. A projekt transzlációs megközelítésben a molekuláris biológiai kutatásoktól egészen az új technológiákon alapuló gyógyító tevékenységig igyekszik átfogni az orvostudományi kutatások közel teljes vertikumát. Erre a négy orvosképző egyetem között megvalósuló együttműködések adnak kitűnő lehetőséget csakúgy, mint az egyes intézményekben már ma is megvalósuló alapkutatási-klinikai kapcsolatrendszer. A program szoros kapcsolóeleme a transzlációs medicina. A négy szervrendszert érintő kutatások három fő irányt érintenek számos hazai és nemzetközi kutatócsoport együttműködésében: élettan és kórélettan, regeneráció, terápia. Az ígéretes projekt során vizsgált betegségek (pl. érelmeszesedés, cukorbetegség, szívelégtelenség, hasnyálmirigy-gyulladás, cisztás fibrózis) közül a legtöbb korai halálozáshoz vezet és komoly kihívást jelentenek az orvosoknak. A várható eredmények rávilágíthatnak ezen betegségek kialakulási mechanizmusainak megértéséhez, korai felismeréséhez és kezeléséhez. A résztvevők a kutatások eredményeképpen előreláthatólag jelentős európai unió által támogatott pályázatokhoz tudnak majd csatlakozni.

A pályázatban vállalt tudományos munkába hallgatókat és fiatal kutatókat is bevonnak.

A VIII. TRANSZLÁCIÓS MEDICINA NEMZETKÖZI KONFERENCIA 2019. NOVEMBER 30. – 2019. DECEMBER 01.-ÉN VECSÉSEN KERÜL MEGRENDEZÉSRE
A novemberben megrendezésre kerülő VIII. Transzlációs Medicna Konferencia fő célkitűzése a transzlációs medicina klinikai kutatási ágának fejlesztése, a folyamatban lévő, illetve az elmúlt évben lezárult meta-analízisek, regiszter analízisek és klinikai vizsgálatok bemutatása, valamint új kutatások indításának elősegítése és megvalósításának támogatása. A rendezvény első napján bemutatásra kerülnek a legújabb, a transzlációs medicina fejlesztését és népszerűsítését célzó projektek, új kutatási együttműködések, az elért eredmények és jövőbeni tervek, a fiatal kutatók számára nyújtott lehetőségek és az utánpótlásnevelésben elért sikerek, valamint részletesen ismertetjük a Multidiszciplináris Kutatástámogató Csoport átalakult szervezetét és funkcióinak kibővült körét. Sor kerül az alap- és klinikai kutatások, valamint a betegregiszterben gyűjtött adatokból készült elemzések eredményeinek bemutatására. A konferencia második napján az újonnan indult betegregisztereket ismertetik a témavezetők, és prezentálásra kerülnek a központ szeptemberben csatlakozott PhD hallgatói és rezidensei által elindított klinikai kutatások célkitűzései, előzetes eredményei. Végezetül a közelmúltban indult, vagy jelenleg a tervezés folyamatában lévő klinikai vizsgálatokat is bemutatják a vezető kutatók. A kongresszus remek lehetőséget biztosít arra is, hogy nemzetközileg is elismert külföldi szakértők bevonásával összegezzük az elmúlt év eredményeit és tanulságait, valamint kitűzzük a 2020-as évben elérni kívánt célokat és diszkussziót folytassunk a lehetséges megvalósítási módokról.
REGISZTRÁCIÓ: https://regisztracio.aok.pte.hu/transzlacios-medicina-konferencia-2019

II. MULTIDISZCIPLINÁRIS NYELŐCSŐRÁK NAP KERÜL MEGRENDEZÉSRE 2019. NOVEMBER 15.-ÉN PÉCSETT
Nagy örömünkre szolgál, hogy idén már második alkalommal rendezhetjük meg Pécsen a Nyelőcsőrák Napot. Az esemény során külföldi szakértők segítségével kaphatnak átfogó képet a nyelőcsőrák megelőzésével, diagnosztizálásával és kezelésével kapcsolatban. Ezen felül szeretnénk felhívni a figyelmet a betegség multidiszciplináris megközelítésének fontosságára, azért pathológiai, gasztroenterológiai, endoszkópos, sebészeti, onkológiai valamint palliatív vonatkozásokról is mind szót ejtünk. Az előadásokat követően minden esetben lehetőség lesz a felmerülő kérdések megvitatására. A rendezvény záró akkordjaként egy kerekasztal beszélgetés során, magyar nyelven vitathatjuk meg elképzeléseinket a nyelőcsőrák ellátásának jövőjét illetően és oszthatjuk meg eddigi tapasztalatainkat a betegellátás korszerűsítése érdekében. Tartsanak velünk Önök is és vegyenek részt egy folyamatosan fejlődő, összetartó, innovatív munkacsoport tevékenységében.
REGISZTRÁCIÓ: 2019. november 8.-ig a pr@tm-centre.org e-mail címen lehetséges

A projekt keretében 2018. november 24.-25.-én Vecsésen megrendezésre kerül a VII. Transzlációs Medicina Nemzetközi Konferencia.
A konferencia fő célkitűzése a transzlációs medicina klinikai kutatási ágának fejlesztése, meta-analízisek, regiszter analízisek és klinikai vizsgálatok indításának elősegítése és megvalósításának támogatása. A rendezvény első napján bemutatásra kerül a transzlációs medicina fogalma, mint új egészségügyi modell, az elért eredmények és jövőbeni tervek, a fiatal kutatók számára nyújtott lehetőségek, valamint részletesen ismertetjük a Multidiszciplináris Kutatástámogató Csoport funkcióit. Sor kerül az alap- és klinikai kutatások, valamint a betegregiszterben gyűjtött adatokból készült elemzések eredményeinek bemutatására. A konferencia második napján az újonnan indult betegregisztereket ismertetik a témavezetők, és prezentálásra kerülnek a központ kutatói által elvégzett metaanalízisek megállapításai is. Végezetül a közelmúltban indult, vagy jelenleg a tervezés folyamatában lévő klinikai vizsgálatokat is bemutatják a vezető kutatók. A kongresszus remek lehetőséget biztosít arra is, hogy zárásaként összegezzük az elmúlt év eredményeit és tanulságait, valamint kitűzzük a 2019-es évben elérni kívánt célokat és diszkussziót folytassunk a lehetséges megvalósítási módokról.
A konferenciára regisztrálni az alábbi linken lehet: https://regisztracio.aok.pte.hu/hu/transzlacios-medicina-konferencia

EFOP-3.6.2-16-2017-00006 kutatási eredményei: https://u-szeged.hu/efop-362-00006/hirek-esemenyek/efop-3-6-2-16-2017-00006-210730

A projektben a Pécsi Tudományegyetem konzorciumi tagként vesz részt, konzorciumi partnerek a Debreceni Egyetem (konzorciumvezető), Széchenyi István Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem. Pécsi Tudományegyetem részéről a projektben résztvevő karok az Egészségtudományi Kar és a Közgazdaságtudományi Kar.

Az együttműködés célja, hogy a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Széchenyi István Egyetem kutatási kapacitásait a sport- és egészségökonómiai területeken egy virtuális hálózatban kösse össze. A projekt általános célja, hogy a társadalmi kihívások témakörön belül, a sport- és egészséggazdaság ökonómiai vizsgálatán keresztül hozzájáruljon a hazai kutatói bázis nemzetközi kutatási hálózatokba való bekapcsolódáshoz.

A program szakmai alapját az egyéni egészség-kép, az erre egyéni és társadalmi szinten ráépülő egészségmagatartás, illetve az ezt kiszolgáló egészséggazdaság adja. Az egészséggazdaság egyrészt magában foglalja a klasszikus egészségügyi ellátórendszert, az alternatív medicinát, a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök piacát, ezeket közös elnevezéssel egészségügyi piacoknak hívjuk. A szektor másik fő területét az aktív testmozgás, a wellness, fittness és spa, az élelmiszerek, illetve a herbáriumok és az étrend-kiegészítők fedik le, ezek az egészséget pozitívan befolyásoló piacok. A projekt az utóbbi csoportra fókuszál, hangsúlyosan kezelve az egészséges életmód, a sport és a táplálkozás kapcsolódó területeit. A vizsgálatot indokolja, hogy a hazai egészségcélú költések szerkezetében az egy évtizeddel korábbihoz képest gyökeresen átalakultak a belső arányok. Napjainkban már több mint kétszer annyit költ a magyar lakosság az egészségügyi ellátórendszeren kívül, mint a klasszikus egészségügyi ellátórendszerben. Ez a drasztikus újra rendeződés nem csak hazánk sajátossága, hanem számos európai országban megfigyelhető. A fejlődő trend indokolja, hogy az újra strukturálódott fogyasztásszerkezetet, valamint az ezt kiszolgáló szektorokat tudományos igényességgel vizsgáljuk. A több országban megjelenő trendszerűség, valamint a program vizsgálataiban alkalmazott, nemzetközileg validált modellek használata biztosítja a nemzetközi összehasonlíthatóságot, így a kapcsolódást más országok hasonló kutatócsoportjaihoz.

A Pécsi Tudományegyetem projekt-teamje négy kutatócsoportot hozott létre, melyek feladata

• a vonatkozó szakirodalom feldolgozását követően megfelelő módszertan kidolgozása a következtetés statisztika eszközeinek hatékony alkalmazásához,
• megfelelő összetételű minták lekérdezését követően primer adatállomány összeállítása a sportolási szokások, illetve sportfogyasztás felmérhetősége érdekében,
• elsősorban szekunder adatok alapján modellezni a sportvállalkozások értékteremtési folyamatait, illetve költségvetési (támogatási és adózási) kapcsolatait,
• az adminisztratív adatforrások között rendelkezésre álló információk alapján elemezni az egészség(szabadidő)sport betegség terheit, illetve egészségügyi kiadás-megtakarító hatásait.