Országos reprezentatív epidemiológiai kutatás. Az új koronavírus-járvány, amely rövid idő alatt világméretűvé vált, alapvetően változtatta meg mindannyiunk életét. Kérdőíves felméréssel támogatott szűrővizsgálat indult a 14 éves és annál idősebb lakosok körében. A kutatás célja, hogy pontosan, az egész országra érvényes módon feltérképezze a fertőzés elterjedtségét. A naprakész tudományos adatok kulcsfontosságúak a járvány sikeres leküzdésében, az egészségügyi dolgozók munkájában és a megalapozott döntések meghozatalában egyaránt.

A projektre a Pécsi Tudományegyetem a Biomedical Engineering koncepcióval pályázott és nyert el forrást. Biotechnológiai és 3D Bioprintinggel kapcsolatos kutatások, farmakotechnológiai kutatások végzése. Orvosi anyagtechnológiai vizsgálatok (statikus, dinamikus mechanikai vizsgálatok, szerkezeti elemzésem SEM segítségével, termikus analízis DTA-val). Egészségügyi szoftverfejlesztés, kifejezett hangsúllyal az MI és big data területén, valamint az egészségügyi oktatásfejlesztés vonatkozásában, bevonva a VR és AR technológiákat. Neurorehabilitációs vizsgálatok (robotikus exoskeletonok), klinikai mozgásanalízis, ember-gép kapcsolat kutatása. Exoprotetikai fejlesztések. Egészségügyi szimulációs oktatással kapcsolatos kutatások, termékfejlesztések fizikai és virtuális megoldásokkal. Műveleti egészségüggyel kapcsolatos oktatási, szolgáltatási és kutatási tevékenység. Személyre szabott medicina: műtéti tervezések, egyedi intervenciós és diagnosztikai eszközök fejlesztése. Biokibernetika és orvosi robotika területén történő alkalmazott kutatási, fejlesztési tevékenység. A tématerületeken belül oktatási, kutatási szolgáltatási és termékfejlesztési feladatok ellátása, együttműködve a vonatkozó szervezeti egységekkel és piaci partnerekkel.

Rendszer - és folyamatmodellezés, intelligens szabályozási feladatok, jelfeldolgozás, matematikai és fizikai modellezés, numerikus szimulációs eljárások kidolgozása. Véges elemes modellezés (VEM) és szimulációk. Robotikával kapcsolatos kutatások. Képfeldolgozással és mesterséges látással kapcsolatos kutatások és fejlesztések. IT biztonság, kritikus IT infrastruktúrák védelme, adatbázisok tervezése és üzemeltetése, párhuzamos programozás. Akusztikus-emissziós mérések, biomechatronikai fejlesztések. Vezetett és sugárzott elektromágneses zavarok mérése (EMC) gyógyászati berendezéseken, zajforrások. Élhető környezet kialakítása, életmódra és egészségre gyakorolt hatása. Városi életmód és a klímaváltozás emberekre gyakorolt hatása. Roncsolásmentes szerkezetvizsgálat, anyagok speciális jellemzőinek vizsgálata. Elemanalitikai módszerek, neutron szórási módszerek, neutron és röntgen radiográfia.

Ápolás, betegellátáshoz kapcsolódó smart technológiai fejlesztések kutatásának irányítása – robotizált ápolás diagnosztikai és terápiás munka támogatása, döntés támogatás, szakértői rendszerek fejlesztése és pilot megvalósítása. A smart műszeres és eszközös egészségügyi technológiák szükséglet alapú piacfelmérése és ezek alkalmazásának egészség-gazdaságtani elemzését, az ellátások egészségbiztosítási betegségterhét célzó kutatás irányítása. Sürgősségi ellátáshoz kapcsolódó smart technológiai fejlesztések kutatásának irányítása - kórfolyamat-digitalizáció, adatátvitel digitalizációja, okos-eszközök, a prehospitális ellátásban használt eszközök ergonómiai szempontjainak kutatása.

Operatív pályázati ügyintézés, gazdasági és pénzügyi tanácsadás, innovációs lánc és ökoszisztéma építés, jogi támogatás, arculati és kommunikációs tanácsadás, márkaépítés, piaci és marketing támogatás, szervezeti és szervezési tanácsadás, tréningek, továbbképzések, pályázati teljesítményértékelő rendszer alkotás, működési modell létrehozás, lobbi anyag készül, horizontális és vertikális információs és kommunikációs csatornák nyílnak.

A projekt átfogó célja a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Klinikai Központ (KK) betegellátási tevékenysége során az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése, felügyelete, az infekciókontroll tevékenység hatékonyabbá tétele, s ezzel a betegellátás minőségének, a betegelégedettség, valamint a beteg- és dolgozói biztonság növelése. 

A projekt Szakmai programját az Országos Tisztifőorvos Asszony a pályázat benyújtása előtt jóváhagyta, annak megvalósítását támogatta.

A projektmegvalósítás 12 hónapja alatt kialakítunk egy egységes, az intézmény egészére kiterjedő, s a projekt végére napi rutinná váló belső szabályozást és munkarendet, amely megfelel a következőknek:

- alapját az előírt, hatályos jogszabályok, módszertani levelek adják; - az intézményrendszer orvos és ápolási vezetése magáénak érzi és a mindennapi munka során tudatosan és rutinszerűen használja; - a projektkezdéskor elvégzett felmérések eredményének függvényében, szükség esetén újabb indikátorok bevezetését, a monitoring rendszer átalakítását és az auditálási folyamat bővítését eredményezi; - feltárásra kerülnek azok a még fejlesztendő területek, amelyek rizikótényezőként veszélyt jelenthetnek a betegek számára; - megtörténik a jelenlegi hiányosságok pótlása, a szükséges fejlesztések végrehajtása. 

1. Első részcél: Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel kapcsolatos kockázatok felmérése és mérséklése, egységes infekciókontroll kockázatértékelés bevezetése.
2. Második részcél: Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel kapcsolatos kockázatok felmérése és mérséklése, egységes infekciókontroll kockázatértékelés bevezetése.
3. Harmadik részcél: A négy leggyakoribb egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés (véráramfertőzés, sebfertőzés, tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés) megelőzésére szolgáló ellátási csomag bevezetése és annak betartását célzó belső ellenőrzési rendszer kialakítása.
4. Eszközfejlesztések

Újabb napelemes rendszerekkel gazdagodott a Pécsi Tudományegyetem. Az európai uniós pályázatból finanszírozott projektben három helyszínen összesen közel nyolcszáz új napelem táblát telepítettek, amivel jelentősen csökkenteni tudja a pécsi egyetem az energiaigényét, ezzel is védve a környezetet.

A KEHOP-5.2.11-16-2016-00027-es kódszámú pályázat keretében a Rét utcai Rehabilitációs Központ épületére és az Akác utcai Reumatológiai és Immunológiai Klinika épületére egyaránt közel 50 kW, míg a Honvéd utca épületeire 114,92, kW villamos teljesítményű naperőművet telepítettek. A projektben összesen 794 db napelem táblát szereltek fel a pécsi egyetem épületeire – viszonyításképpen, egy átlagos, négyfős háztartás napelem szükséglete 12-20 db.

Az egészségügy különösen nagy energiaigénnyel rendelkezik, ezért az épületek gazdasági fenntarthatóságában, energiahatékonyságának javításában kiemelt fontosságú a megújuló energiákra támaszkodó, a működési költségeket csökkentő beruházások megvalósítása. A napelemes rendszerek a teljes tömb energiaellátásához fognak hozzájárulni, a rendszerek – az energiaellátás változatlan biztonsága mellett – a létesítmények energiafelhasználását csökkentik. A napelemes rendszerek által csökken az intézmények külső energiaigénye, miközben működésükkel hozzájárulnak a megújuló energiaforrások részarányának növeléséhez, valamint a hazai CO2 kibocsátási szint csökkentéséhez.

Jenei Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem kancellára a beruházás kapcsán elmondta: „A pécsi egyetem a továbbiakban is minden lépést megtesz, hogy hasonló fejlesztésekkel korszerűsítse épületeit, és a lehetőségeihez mérten minél hatékonyabban óvja környezetét. Az egyetem elkötelezett a fenntartható környezeti fejlődés elősegítésében és támogatásában.” – hangsúlyozta a kancellár.

A környezettudatosság jegyében a Pécsi Tudományegyetem 2016-ban csatlakozott a nemzetközi Zöld Egyetem programhoz, és a világ környezettudatos felsőoktatási intézményeit rangsoroló listán 2017-ben már az előkelő 179. helyen szerepelt.

A pécsi tudományegyetem és a debreceni egyetem partnerségével megvalósuló projekt célja, hogy egy nemzetközi színvonalú egészségügyi kutatásfejlesztési és szolgáltatási centrumot hozzanak létre a neurorehabilitáció területén. Az idegrendszert ért károsodás(ok) következtében kialakult fogyatékosság és rokkantság komoly terhet jelent a társadalomnak és az érintett családoknak, így rendkívül fontos a minél hatékonyabb és gyorsabb gyógyítás e betegek számára. Ebben jelenthet komoly előrelépést a most induló projekt.

A Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem partnerségével valamivel több mint 650 millió forintos támogatásból megvalósuló műszerfejlesztések célja kettős. A szakemberek vizsgálni fogják a már forgalomban lévő vagy fejlesztés alatt álló innovatív rehabilitációs eszközöknek a betegekre gyakorolt hatásait, alkalmazásuk előnyeit és hátrányait.

Dóczi Tamás, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője hangsúlyozta: „Egyetemünkön és a régiónkban hiánypótló jelleggel létrehozunk egy modern Neuro-biomechanikai laboratóriumot, ahol a rehabilitációs tevékenységet megelőzően a páciensek releváns adatai felvehetőek, majd a terápia során – a terápiát kiegészítő eszközök bevonásával – folyamatosan monitorozhatóak lesznek. Alkalmazunk majd 3D mozgásterápiát és mozgásanalízist, virtuális valóság technológiát, statikus és dinamikai vizsgálatokat, kinematikai és dinamikai modellezést, fMRI és MTR képalkotást, elektrofiziológiai és neuro-implantológiai vizsgálatokat. Másrészt, a Neuro-biomechanikai laboratóriumban szerzett tapasztalatokat is beépítve, olyan fejlesztéseket tervezünk megvalósítani, amelyekkel a rehabilitációs eszközök jobbak, hatékonyabbak és akár olcsóbbak is lehetnek.” – mondta el a projekt kapcsán Dóczi Tamás professzor. Ennek érdekében egy Robotikai kutatóközpontot is létrehoznak, ahol az orvosi alkalmazásokhoz szükséges műszaki és informatikai fejlesztések valósulhatnak meg.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével valósul meg az a projekt, melynek célja egy hiánypótló, versenyképes tudáscentrum kialakítása a sport és az ehhez köthető egészséges életmód programokkal kapcsolatos ellátási és rehabilitációs prioritások tekintetében. A 2017. február 1-jével elindult eszközbeszerzési és kutatói projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg a pécsi Ortopédiai Klinika és a szegedi Ortopédiai Klinika együttműködésében, 100 %-os európai uniós támogatással a pécsi Ortopédiai Klinika és a szegedi Ortopédiai Klinika együttműködésével. A projekt összeköltségvetése 508 063 507 Ft.

Az egészséges életmód-sportolás részét képezi a hobbi-, a para- és az élsport is. Utóbbi kettőnél a csúcsteljesítmény elérése során nehezen húzható határ az egészséges és a már egészségkárosító hatással bíró terhelés közt. E tevékenységek sem képzelhetőek el megfelelő tudományos háttér nélkül, ami egy speciális, a sporttudományban résztvevők által létrehozott hálózatosodási formában válhat csak működőképessé. A projekt alapvető célja, hogy az élsporthoz, parasporthoz, valamint az egészséges életmódhoz kapcsolódó, a sportolással összefüggő mozgásszervi elváltozások diagnosztizálása-kezelése-rehabilitációja mentén történő vizsgálatok eredményeivel biztosítsa a résztvevők számára az integrálódást és hálózatosodást a hasonló hazai és nemzetközi rendszerekbe az infrastrukturális fejlesztéseket követően.

Projekt célok:

• infrastruktúra fejlesztés a sportolással összefüggő mozgásszervi elváltozások diagnosztizálása-kezelése-rehabilitációja kapcsán,
• korszerű eszközökön megfelelő módszerekkel végzett prospektív standardizált tanulmányok kivitelezése,
• kutató-fejlesztő kapacitás megerősítése, szorosabb integráció, bekapcsolódás a nemzetközi klinikai kutatási hálózatokba (pl. Cronet, Elixir).

A projekt eredményeként az infrastrukturális fejlesztések megvalósulása magával hozza a standardizált, hatékonyabb betegellátást is, az oktatás színvonalának további növekedését, valamint a megvalósuló kutatások segítségével az integrálódást a szűkebb és tágabb szakmai klinikai és kutatási hálózatokba. A projekt jól illeszkedik a PTE intézmény kutatási vonalába, az ott már megkezdett fejlesztések továbbvitele a prioritások közé tartozik, ami biztosítja a hazai és nemzetközi hálózatok jobb és könnyebb kialakíthatóságát, valamint a hazai globális kutatási infrastruktúra fejlesztését.

A Pécsi Tudományegyetem 2017. márciusában elindította új infrastrukturális és eszközbeszerzési projektjét, amely a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg 737 586 000 forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással. A 100 %-os támogatással megvalósított projekt célja egy nemzetközi élvonalba tartozó specializált kutatási központ létrehozása a PTE-n.

Számos betegségben játszanak kritikus szerepet a károsodási folyamatban képződő, kis mennyiségben előforduló speciális sejtek, ezekre jó példát szolgáltatnak a rák ős-sejtek, vagy őssejthez hasonló sejtek, melyeknek meghatározó szerepe van a citosztatikus rezisztencia kialakulásában és a kezelés hatékonyságának lecsökkenésében. Ezen sejtek nagy hatással vannak a rákos betegek túlélési esélyeire, ezáltal stratégiai jelentősége van ezen kis számban előforduló sejtek vizsgálatának, mely azonban speciális eszközparkot igényel.

A projekt legfontosabb célja egy nemzetközi élvonalba tartozó specializált kutatási központ létrehozása a PTE-n, amely ezeknek a kis számban előforduló speciális sejteknek az elválasztását és ezt követően tulajdonságaik megismerését teszi lehetővé. A projektben kialakítják az ehhez szükséges infrastruktúrát, amely a következőkből tevődik össze: sejtanalitikai labor (sejtek izolálására és funkcionális analízisére), gén expresszió és mutációs analízis labor, kémiai laboratórium.

A projekt eredményeként a genomikai infrastruktúra tudományos, kutatási és oktatási célú felhasználásával nő a nemzetközi kutatási hálózatokban történő részvétel aránya, emelkedik az egyetemi kurzusok színvonala, és bővülnek az egyéni és közös kutatási lehetőségek, eredmények.

A speciális sejtek funkcionális és genomikai analízise központ kialakítása új lehetőséget jelent a rák őssejttel kapcsolatos területen a PTE kutatói számára, valamint megteremti hosszútávon a társadalmi, egészségügyi hasznosítás lehetőségét is.

2016 júliusában a Pécsi Tudományegyetem elindította új infrastrukturális és eszközbeszerzési projektjét. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, 283,55 millió forint európai uniós támogatással. A projekt legfontosabb célja, hogy létrehozzon egy olyan komplex, Magyarországon és a közép-kelet európai régióban úttörők közé tartozó, képvezérelt műtét-előkészítést és műtéti végrehajtást támogató, optimalizáló neuronavigációs rendszert, valamint az ahhoz kapcsolódó folyamatok kialakítását, amely jelentősen csökkenti a beteget ért ionizáló sugárzást és alapját képezheti a minimálisan invazív technikáknak, elősegítve azok elterjedését.

Projektcélok:

• A neuronavigációs eszközökkel foglalkozó európai és amerikai orvosi egyetemekkel, klinikákkal, ipari partnerekkel való együttműködések megkezdése, illetve folytatása
• a műtői módszerek hatékonyságát kiemelkedően javító intraoperatív és implantációs technikák kidolgozása és a navigációs szoftverek fejlesztése
• komoly áttörést és innovációt jelentő kutatás-fejlesztési projektek elindulása.

A projekt eredményeként csökken a jelenlegi gyakorlatból adódó idegsebészeti műtéti beavatkozások során a beteget ért ionizáló sugárzás, illetve részben helyettesítésre kerülnek a rendkívül költséges intraoperatív képalkotó vizsgálatok.

A neuronavigációs infrastruktúránk tudományos, kutatási és oktatási célú felhasználásával nő az európai idegtudományi kutatásokban történő részvétel aránya, emelkedik az oktatás színvonala és bővülnek az egyéni kutatási lehetőségek. Ezen felül az egészségügyi eszközgyártó nagyvállalatok K+F tevékenysége során keletkezett innovációs megoldások klinikai kipróbálására, validálására nyílik lehetőség, illetve olyan konkrét hazai és európai egészségipari együttműködési kutatás-fejlesztési projektek is el tudnak indulni, melyek már terv szinten készen állnak. Ugyanakkor - az egészségturizmus jegyében - a Közép-Kelet Európai országok illetve régión kívüli területek betegeinek Magyarországra vonzása, egyedülálló, kiemelt szintű ellátása is megvalósítható lesz.

A neuronavigációs infrastruktúra fejlesztését követően a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikája közép-kelet európai referencia központként működhet tovább, amely további kutatási, egészségügyi technológiai fejlesztésekre, továbbképzési együttműködésekre kínál kapacitást.

2016 júliusában a Pécsi Tudományegyetem a Szegedi Tudományegyetemmel konzorciumban elindította új infrastrukturális és eszközbeszerzési projektjét. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, 959,31 millió forint európai uniós támogatással. A fejlesztésnek köszönhetően megerősödik a European Clinical Research Infrastructure Network (ECRIN) - Európai Klinikai Kutatási Infrastruktúra Hálózatban betöltött magyar pozíció, szélesebb lehetőség nyílik nemzetközi vizsgálatokban való részvételre, hazai kezdeményezések multinacionálissá tételére, és a H2020 és IMI2 által finanszírozott klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos pályázatokban való részvételre. A beruházásnak köszönhetően 9 új kutatóhely jön létre.

A projekt által fejlesztett kutatási infrastruktúra meghatározó pozíciót eredményez mind a hazai, mind az európai gyógyszerpiacon, ezzel jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság teljesítményéhez. Mindemellett a fejlesztés elősegíti, hogy kutatóink sikeresebben pályázzanak európai uniós és társfinanszírozott pályázatokon, potenciális kollaborációs partnerként csatlakozni tudjanak Horizont 2020 pályázatokhoz, megteremti más kutatóintézetekhez, európai szervezetekhez való kapcsolódás feltételeit. A projekt befejezésével hazánk sokkal nagyobb volumenben lesz képes nemzetközi szintű független gyógyszerkutatásokban részt venni, és saját jogon indítani ilyen kutatásokat, melyeket eddig a korlátozott infrastruktúra nehezített, hiszen eddig a kiváló szakmai felkészültségünk ellenére csupán más országok által kezdeményezett kutatásokhoz csatlakozhattunk. A nyugat európai országok részvétele a nemzetközi független gyógyszerkutatásokban sokszorosa a magyarnak, az eddigi hátrányunk ledolgozása tehetségeink megtartásában is komoly előrelépést jelent.

Az alkalmazott módszerek és kutatási témák olyan multidiszciplináris környezetet teremtenek, amelyek lehetővé teszik a szakdolgozatot és diplomamunkát készítő, Tudományos Diákköri Konferencián részt vevő orvos, gyógyszerész, fogorvos, kémikus, biológus és biotechnológus hallgatók képzését.

A kutatási infrastruktúra fejlesztése egyben potenciálisan új kutatói munkahelyek teremtését is jelenti. A munkahelyteremtés első szintjén a már meglévő kutatói bázis stabilizálása jelenik meg. Kooperációkkal segítjük a HECRIN hálózati tagoknál már futó, a jelenlegi pályázatból megvalósuló laboratóriumhoz kapcsolható kutatásokat, lehetőséget adunk azok minőségbeli emeléséhez, sikerességéhez. A másik szint az egyetemi posztgraduális képzésre támaszkodik, mely során a laboratóriumban folyó munkákban tevékenykedő, doktori fokozatot szerzett fiatal kutatók kerülnek alkalmazásra. A harmadik szinten a már komoly szakmai tapasztalattal bíró más egyetemen vagy külföldön dolgozó kutatók alkalmazása valósul meg.

A Stratégiai K+F műhelyek kiválósága c. pályázati felhívás keretében a Pécsi Tudományegyetem a Debreceni Egyetemmel konzorciumban sikeres pályázatot nyújtott be 2016. év végén. A Széchenyi 2020 program keretében 2017. január 2. és 2021. szeptember 28. között megvalósuló projekt összesen 1,3 milliárd Ft Európai Uniós támogatásban részesül.

A Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem „excellence” munkacsoportjai által létrehozott molekuláris és transzlációs medicina orientációjú Stratégiai Műhely célja annak feltárása, hogy a peptiderg szabályozás és szignalizáció hogyan vesz részt a homeosztázis fenntartásában, valamint nagy gyakoriságú szisztémás betegségek kialakulásában. E cél elérése érdekében a Műhely egy teljes mértékben eredeti szemléletet kíván meghonosítani, amely rendszerszinten, az élettani és kórélettani funkciókat meghatározó folyamatok (kommunikáció, protekció, nutríció, regeneráció) mátrix-szerű komplexitása mentén vizsgálja az endogén peptidek szerepét a betegségek patológiájában, diagnózisában, prevenciójában és személyre szabott terápiájában. A bemutatandó multidiszciplináris platform alkalmazásával a projekt így jelentős mértékben hozzájárul a hazai tudásbázisok K+F kapacitásának erősítéséhez és nemzetközileg is magas színvonalú kutatási eredmények létrejöttéhez.

A projekt megvalósulása során születendő eredmények várhatóan adatokat szolgáltatnak a peptiderg szignalizáció jellegzetességeiről, valamint feltárják különféle szisztémás megbetegedésekben a peptid-hálózatok megváltozásának kóroki jelentőségét. Ezen felfedező kutatási eredményeken túl a projekt kivitelezése egyértelmű transzlációs relevanciával is bír, hiszen az újonnan feltárt mechanizmusok és molekulák jó eséllyel szerepelhetnek a betegségek jövőbeli diagnosztikájában, prevenciójában, valamint a pre-klinikai eredményeiken alapuló klinikai kísérletek kedvező kimenetele esetén, azok terápiájában is. Amennyiben ez sikeresen megvalósul, úgy az eredmények nemcsak egyértelmű társadalmi jelentőséggel bírnak majd (emberek millióinak életminőségét javíthatják Magyarországon és a világon egyaránt), de kézzelfogható anyagi és gazdasági haszonnal/bevétellel kecsegtetnek.