A klinikai vizsgálatok az egyik olyan terület, ahol az egyre nagyobb mértékben létrejövő egészségügyi adatok felhasználása a piac átalakulásához vezetett. Magyarország az EU-n belül klinikai vizsgálatok területén viszonylag kedvező helyen áll, ugyanakkor a piac átrendeződése miatt hazánkban 2016-2018 között a klinikai vizsgálatok száma jelentős, kb. 20%-os visszaesést mutatott. A versenyképességünk romlásához hozzájárul, hogy bár hatalmas mennyiségű egységes egészségügyi finanszírozási adat áll rendelkezésre, az egészségügyi szolgáltatóknál gyűjtött adatok zajosak, strukturálatlanok és hiányosak, nehezen hozzáférhetőek. Ez rendkívüli mértékben korlátozza a betegbeválogatási kritériumok mentén történő szűréseket, illetve a korábban gyűjtött adatok felhasználását klinikai vizsgálatok tervezéséhez, retrospektív adatelemzések elvégzését. Ez azzal jár, hogy innovatív nemzetközi klinikai vizsgálatokhoz nehezen tudnak kapcsolódni a hazai vizsgálóhelyek, továbbá a nem kereskedelmi vizsgálatok területén tovább nő a lemaradás Nyugat-Európa többi országához képest.
Az egészségügyi adatok felértékelődését mutatja, hogy a robbanásszerű biotechnológiai és informatikai fejlődésnek köszönhetően az elmúlt két évtizedben a nemzetközi orvos-biológiai kutatások jelentős és szerteágazó eredményeket értek el. Ezek az orvosi gyakorlat átalakulásához vezettek és előtérbe került a személyre szabott orvoslás paradigmája. A diagnosztikai, valamint terápiás megközelítések molekuláris alapokra kerültek. A genom-szintű információ értékelésében résztvevő bioinformatikusok száma alacsony, és az alkalmazott algoritmusok nem követik a felhasználói igényeket; az egészségügyi felhasználók gyakran nem tudják alkalmazni a molekuláris információt; és eddig hiányzott az átfogó stratégia is a hiánytünetek orvoslására. A régió lemaradása ezen a területen az idő előre haladtával exponenciálisan növekedni fog, ha nem alakítunk ki olyan működési modell, mely a fenti problémákat megoldja.
Az okos technológiák térnyerése az egészségügyben arra vezethető vissza, hogy ma már korszerű eszközökkel olcsón és hatékonyan lehet adatokat gyűjteni az egyének egészségi állapotáról, melyeket fejlett analitikai megoldásokkal feldolgozva célzott visszacsatolást lehet adni a betegek az egészségügyben dolgozók számára.

A projekt keretében a napjainkban fellelhető trendeket és kihívásokat figyelembe véve egy Egészségügyi Adatelemző, Adathasznosítási és Okoseszköz-és Technológia Fejlesztő Kompetencia Központot kívánunk létrehozni, ami ipari szereplőkkel együttműködve képes innovatív adatgyűjtési, információfeldolgozási és elemzési módszereket kialakítani, és ezeket új egészségügyi technológiák és szolgálatások fejlesztésére felhasználni. A projekt további célja, hogy olyan adatalapú egészségügyi szolgáltatások kialakítását valósítsa meg, amelyekkel az egészségügyi ellátás hatékonyabban szervezhető, az Egyetem és a környezetében működő egészségügyi szolgáltatók ellátási terhei mérsékelhetők és források szabadíthatók fel. Jelen pályázat hozzájárul a PTE központú innovációs ökoszisztéma kialakításához és fejlesztéséhez, és erősíti az egészségipari partnerekkel való regionális együttműködést, továbbá elősegíti a régióban élők népegészségügyi mutatóinak és életminőségének javítását, valamint a helyi gazdaság élénkítését. A projekt keretében a létrejövő kutató-fejlesztő bázis célja, hogy a konzorciumban részt vevő ipari szereplők fejlesztési igényei mentén a piacon értékesíthető termékeket és szolgáltatásokat alakítson ki. A különböző fejlesztések szakmai alprojektek keretében valósulnak meg, melyek a következők:

1. 1. Klinikai adatvagyon hasznosíthatóvá tétele egészségügyi ellátásokhoz és klinikai vizsgálatokhoz – Dr. Zemplényi Antal - Valós környezetben gyűjtött adatokra (real-world data) épülő klinikai kutatások feltételeinek kialakítása - Hálózati radiológiai centrum létrehozása
2. 2. Genomikai és bioinformatikai központ létrehozása, molekuláris orvoslás támogatása – Dr. Gyenesei Attila
3. 3. Okos és robotizált eszközökkel támogatott ápolás – Dr. Oláh András
4. 4. A cukorbetegség kezelését szolgáló komplex termálterápiás szolgáltatáscsomag kialakítása, annak orvosi igazolása – Prof. Dr. Wittmann István

A Pécsi Tudományegyetem fő stratégiai célja, hogy innovatív egyetemmé váljon, és ennek a fejlesztési iránynak jelentős mérföldköve volt a Tudományos és Innovációs Park hálózatához történő csatlakozás. A projekt két pillérből áll: az egyik pillér a munkacsoportok megszervezése és működési felételeik megteremtése, eszközpark beszerzése, a másik pillér pedig az infrastrukturális háttér kialakítása, a munkacsoportok egy helyen történő koncentrálásával. Az infrastrukturális beruházás a kivitelezőnél kialakult vis maior helyzet miatt ideiglenesen leállt, ugyanakkor minden nehézség ellenére kitart a Pécsi Tudományegyetem a Tudományos és Innovációs Park projekt infrastrukturális elemének biztosítása mellett, és annak megvalósításáról – más forrásból – gondoskodni fog. A projekt szakmai tartalmának megfelelően ugyanakkor a munkacsoportok sikeresen megkezdték működésüket.
A Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ, valamint a Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központ közreműködésével olyan támogató szervezeti egység alakult, amely a már meglévő tudáshasznosítási és vállalkozásfejlesztési kapacitások továbbfejlesztését tűzte ki célul. Ezáltal az egyetemi tudás és az ipari igények közötti áramlás lehetőségét teremtik meg, hozzájárulva ezzel az innovációs ökoszisztéma kiépítéséhez.
A Smart Egészségügyi Technológiákat Fejlesztő, Validáló és Kutató Központ élő laboratóriumi környezetet kínál az e-egészségügyi, mobil egészségügyi és okos eszköz fejlesztésekhez, valamint az eszközök teszteléséhez és költségelemzésekhez. Itt zajlik az új segédeszközök és orvostechnikai eszközök vizsgálata, valamint a meglévő segédeszközök és orvostechnikai eszközök hatékonyságának ellenőrzése.
A Másodlagos Nyersanyag Kutatási Központ a nevéből adódóan a másodlagos nyersanyagok újrahasznosítására fókuszál, különös tekintettel a ritkaföldfémek kinyerésére, figyelembe véve a nemzetgazdasági érdekeket és ipari igényeket.
A Hidrogén-technológiai Kutató és Fejlesztő Központ a hidrogéntechnológia révén elérhető nulla üvegházhatású kibocsátást kutatja az energiatermelés, -átalakítás és -felhasználás során, valamint a hidrogéntechnológia által elérhető zéró kibocsátású mobilitást.
Az Egészségügyi Adatgazdálkodási Központ a betegellátás során gyűjtött valós-életbeli egészségügyi adatok elemzését és rendszerezését végzi, lehetővé téve a betegellátási adatok hatékony felhasználását az egészségügyi szektorban.
A Gazdasági-, Jogtudományi Kutatócsoport jogi és gazdaságtudományi kutatásokkal és iparági, szakterületi adatok elemzésével járul hozzá a makroszintű döntéshozatalhoz.
A Genomika és Bioinformatika Központ meglévő eszközparkja két újgenerációs szekvenáló berendezéssel, valamint egy áramlási citométerrel bővül, ezáltal a központ képes mind humán, mind kis komplexitású növények, állatok, baktériumok és vírusok részletes szekvenálására.

A projekt keretében megalakult munkacsoportok kiemelkedő tudományos tevékenységüket a jövőben folytatni fogják, amellyel a régió még intenzívebben kapcsolódhat be a nemzetközi kutatási és innovációs hálózatokba. Ezáltal mind a PTE, mind a régió gazdasága hosszútávú előnyökre tehet szert.

Az „Ultrahang készülékek beszerzése az EFOP-2.2.20-17-2017-00012 azonosítószámú pályázat keretein belül a Pécsi Tudományegyetem részére” című pályázat segítségével a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai és Angiológiai Tanszékének egy General Electric (GE) Vivid S60 típusú, két (szív vizsgálatokra való phased-array és ér vizsgálatokra alkalmas lineáris) vizsgálófejjel rendelkező középkategóriás ultrahang készüléket sikerült beszereznie.

A klinika Kardiológiai és Angiológiai Szakambulanciáján üzembe helyezett készülék lehetővé teszi az ambuláns és osztályos betegek szív és ér ultrahang vizsgálatát a korábbi készüléknél lényegesen jobb képminőségben és kezelhetőséggel. A betegek az I. sz. Belgyógyászati Klinika szakambulanciáin és osztályain kívül a Neurológiai Klinika Stroke Részlegéből, más klinikákról és a régió többi egészségügyi intézményéből is érkeznek. A modern ultrahang készülék lehetővé teszi, hogy akár „együlésben” noninvazív képalkotás készüljön a beteg szívéről és perifériás artériáiról, vénáiról. A lineáris fej szoftvere képes a Doppler-elvtől független áramlás vizsgálatokra is (B flow, B flow imaging), ami a nehezen vizsgálható erek és az összetett atheroscleroticus plakkok esetében nagy segítséget jelent.

A készülék beszerzésekor fontos szempont volt a vizsgálófejek kompatibilitása a meglévő ultrahang eszközparkkal. A korábban beszerzett (GE Vivid E9 és Vivid i) készülékek transoesophagealis vizsgálatra alkalmas fejei a GE Vivid S60 készülékkel is használhatók, ami két vizsgáló helyiségben párhuzamos vizsgálat végzését teszi lehetővé, továbbá másik készülék meghibásodása vagy karbantartása idején is biztosítja a betegellátás folyamatosságát (amire a készülék üzembe helyezése óta eltelt néhány hónapban már volt példa).

A GE Vivid S60 készüléken megtörténik a képi dokumentáció archiválása, bár ez a munkafolyamat a központi képarchívumhoz való csatlakozással válik teljessé, melynek kiépítése folyamatban van. Az üzembe helyezés óta a készülékkel már több száz kiváló képminőségű vizsgálatot végeztünk.

Az I. sz. Belgyógyászati Klinika részéről szakmai opponensként köszönöm a lehetőséget, hogy a sikeres pályázat révén beszerezhettük ezt a modern ultrahang berendezést. (Dr. Késmárky Gábor)

A PTE KK Urológiai Kinika részére beszerzésre került a Hitachi Arietta V70 típusú ultrahangkészülék. Ezt a készüléket kizárólag a műtőben használjuk és egy 24 éves Hitachi EUB 450 készülék helyére került. A készülékkel leggyakrabban életmentő, sürgős beavatkozásokat végzünk, nevezetesen a lezáródott vesébe helyezünk be vesekatétert ultrahang célzással. A korábbi készülékkel már nehezen lehetett ezt elvégezni, mivel az ultrahang és a monitor felbontóképessége nem volt megfelelő. Ezt a beavatkozást havonta átlag 50 betegnél végezzük el és ezen betegek súlyos vesegyulladásban, sokszor a vérmérgezés állapotában kerülnek a klinikára. A második leggyakoribb beavatkozás a műtőben végzett diagnosztikus eljárás, mely során a prosztatából veszünk mintát a prosztatarák gyanúja miatt. Itt meg kell jegyezni, hogy nagyon fontos volt, hogy kompatibilis legyen a korábban beszerzett Hitachi készülékkel, mivel a rektális ultrahangfej beszerzése nem fért bele ezen pályázatba az anyagi korlát miatt, ezért ezen beavatkozásoknál a korábban beszerzett rektális ultrahangot használjuk. Havonta átlag 40-50 betegnél történik prosztata biopszia. A harmadik leggyakoribb beavatkozást laparoszkópos ultrahanggal végezzük a legkorszerűbb laparoszkópos műtéteknél. Magyarországon a PTE KK Urológiai Klinikán végezzük a legtöbb laparoszkópos veserák eltávolítását a vese megtartásával. A műtét során ultrahanggal pontosan látjuk, hogy hol van a veserák és az ép veseszövet határa és ennek segítségével a veserákot nagy biztonsággal tejesen el tudjuk távolítani úgy, hogy nem marad vissza a vesében daganat. Emellett azon betegeknél akiknél csak ultrahanggal látható a daganat, eddig csak nyílt műtét során (nagy vágás a hasfalon) volt eltávolítható. Ezzel a laparoszkópos ultrahanggal viszont laparoszkópos eljárással is megoldhatóvá vált a daganat eltávolítása. Évente átlagosan 100 laparoszkópos vesedaganat eltávolítást végzünk. Manapság a vesében lévő ciszták megoldásában az elsődlegesen választandó eljárás az ultrahanggal végzett veseciszta punkciója és a punkciós tűn keresztül a ciszta bennék leszívása. Ezzel az új készülékkel nagyon pontosan lehet célozni és rendkívül jól lehet látni a cisztákat. Évente átlagosan 50-60 ilyen típusú beavatkozást végzünk.

Az Urológiai Klinika részéről szakmai opponensként köszönöm a lehetőséget, hogy a sikeres pályázat révén beszerezhettük ezt a modern ultrahang berendezést. (Dr. Fábos Zoltán)

A projekt célja online interaktív tananyagok készítése a jövőbeni közös posztgraduális szakirányú orvos-továbbképzési programokhoz, beleértve a legújabb gyakorlati készségek fejlesztését célzó kurzusokat is. A program végére közösen 9 oktatási modul került kidolgozásra, három nyelven, az élettan, az immunológia és mikrobiológia, az anatómia és szövettan, a biostatisztika, bioinformatika, biokémia, biotechnológia, farmakológia, a kísérleti epidemiológia és a rendszerbiológia területén. A PTE szakmai koordinációjával a következő tevékenységek valósultak meg: didaktikai segítség nyújtása az online tananyagok megírásához, a kilenc tananyag elkészítése, fordítása illetve szakmai lektorálása magyar nyelven, interaktív, tréning felület fejlesztésének felügyelete, menedzsmentje, szakmai koordinációja, hallgatói gyakorlati kurzus megszervezése és lebonyolítása, disszemináció, zárókonferencia megszervezése.

A projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósul meg.
 

A hároméves projekt a demenciában vagy Parkinson-kórban szenvedő betegek, valamint az őket ellátó egészségügyi szakemberek és gondozók életének és munkájának megkönnyítését célozta meg felhasználóbarát informatikai eszközök fejlesztésén alapuló, a proaktivitást és a megelőzést a felhasználók oktatásán és bevonásán keresztül előtérbe helyező integrált ellátási modell kidolgozásával. Minden modult felhasználó központú módszer alapján fejlesztettek ki, és ezeket a valós életből vett forgatókönyvek alapján tesztelték. 
Valós orvosi problémákra koncentrálva, demenciával, Alzheimer- és Parkinson-kórral élők alkották a felhasználók fő csoportját az ICT4Life elemzésének fokuszában. A PTE fő feladata volt az Alzheimer kórban szenvedő páciensek bázisán alapulva egyrészt adatokat gyűjteni a beteg viselkedéséről, másrészt valós, klinikai körülmények között tesztelni és fejleszteni a projekt keretében kialakítandó informatikai platformot a fejlesztés különböző fázisaiban.
ICT4Life egy moduláris Egészség Szolgáltatási Platform kifejlesztését vállalta, amely lehetővé teszi 6 ICT4Life Csoport Szolgáltatás nyújtását az integrált ellátás számára különböző végfelhasználók szerint.

A Joint Action on Rare Cancers (JARC) célja az Európai Unió (EU) Bizottság, az EU tagállamok és minden érdekelt erőfeszítésének egyesítse és maximalizálása volt az ritka rákokat érintő ellátás és kutatás minőségének előremozdításáért. 
A JARC az Európai Referenciahálózat (European Reference Networks - ERN) köré építette a tevékenységét, amely közül hármat a ritka rákoknak tartanak fenn. A JARC az ERN-ek létrehozási folyamatának optimalizálását célozta meg operatív megoldások és szakmai támogatás nyújtásával az alábbi ritka rákokat érintő területeken: ellátás minősége, epidemiológia, kutatás és innováció, az oktatás illetve a prevenció, diagnózis és kezelés a tudomány mai állásának megfelelő meghatározása.
 

A SPRING projekt általános célja olyan integrált vízkészlet-gazdálkodás nyújtása a megbízható vízellátás biztosítása érdekében minden típusú igény számára, amely magában foglalja: innovatív, könnyen kezelhető bio-oxidációs rendszerek kifejlesztését a szennyezett víztestek (álló vagy folyó) kezelésére, költséghatékony valós idejű monitoring eszközöket és végül a kezelés, ellátás és felhasználás jó gyakorlatának megvalósítását a vízgazdálkodásban. A projekt célja bioremediációs megközelítéssel vízszennyező anyagok eltávolítására szolgáló technológiák tovább- és kifejlesztése.

A projekt fő célja a PTE Immunológiai és Biotechnológiai Tanszékének, valamint horvát Baranja Közegészségügyi Szolgálat Tanszékének együttműködésében az, hogy világos és bizonyítékokon alapuló jelentést készítsenek a határmenti populáció immunitás védelméről a a vakcinával megelőzhető fertőző betegségek esetében. Egy egyszerű, gyors, olcsó és hatékony laboratórium elemzési módját az egyéni immunitás vizsgálatának az olyan fertőző betegségek esetén mint a kanyaró, a mumpsz és a rubeola (MMR), a magyar partner kifejlesztette és publikálta. A klasszikus vpc-ket mindkét országban jól szervezett módon felszámolta a közegészségügy, de sajnos egyes erősen fertőző betegségek, beleértve a kanyaró ismét megjelentek világszerte, beleértve a közelmúltban Európát is.

Mindkét határ menti régióban alapvető fontosságú a veszélyeztetett csoportok azonosítása és az újraoltás protokolljának meghatározása. Ennek a feladatnak a végrehajtásához az említett laboratóriumi módszer alkalmazható, kiterjeszthető.

A projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósul meg.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos és kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerület fejlesztését kívánja megvalósítani a 2018-2020 időszakban az alábbiak szerint:

1. tématerület: Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre.
2. tématerület: Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel.
3. tématerület: Innovációval a fenntartható, egészséges életért és környezetért.
4. tématerület: A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában.
5. tématerület: Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel.

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását.

A Pécsi Tudományegyetem a 2018-ban 20765-3/2018/FEKUTSTRAT szerződésszámmal 5 tématerületen elindított kiválósági kutatásokat a „Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program 2019” keretében folytatta 2019. június 1-jétől.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerületen kezdte meg fejlesztéseit 2018-ban, melyet a 2019-es évtől az alábbiak szerint folytatott:

1. Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre Szakmai vezető: dr. Kollár László

2. Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel Szakmai vezető: dr. Kovács L. Gábor

3. Innovációval a fenntartható életért és környezetért Szakmai vezető: dr. Felinger Attila

4. A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában Szakmai vezető: dr. Vörös József

5. Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel Szakmai vezető: dr. Dóczi Tamás

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását. A Programot 2020-ban a TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 (2020-4.1.1-TKP2020) „intézményi kiválóság” alprogramjának keretében kívánjuk folytatni, melyre 2020.06.30-val került beadásra a Pécsi Tudományegyetem támogatási kérelme.