Projektünk hazánkban és Közép-Kelet Európában is egyedülálló és hiánypótló célokat valósít meg. A súlyos, akut, életet veszélyeztető állapotok közül, több megbetegedésben is a megfelelően gyors orvosi beavatkozás ellenére is elfogadhatatlanul magas, 30-50%-os a halálozás. Ezen betegségekben történő eredményes kutatás csak az alapkutatók és klinikusok összefogásával, azaz a transzlációs medicina mentén valósíthatóak meg. A transzlációs medicina hidat képez a klinikai és az alapkutatások között. Egy gyűjtőfogalom, amely a preklinikai kutatási eredmények „átfordítását” jelenti a mindennapi klinikai gyakorlatba és betegellátásba, vagyis fogalmazhatunk úgy is, a laboratóriumtól a betegágyig (from bench to bedside) tartó folyamat.

A transzlációs medicina legkiválóbb nemzetközi központjai, ahol elsőként intézményesítették az orvostudomány transzlációs szemléletét: National Institutes of Health, The Harvard Clinical and Translational Science Center. De ma ilyen központok találhatók például Cambridge-ban és Oxfordban is. Ma ők uralják a világ kutatási potenciáljának nagy részét, közleményeik a legjelentősebb tudományos folyóiratokban jelennek meg. Kelet-Közép-Európa, azon belül Magyarország szinte nincs jelen ezen a platformon, a transzlációs medicina fogalom ismeretlen a legtöbb hazai egészségügyben dolgozó szereplő (beleértve az orvostanhallgatókat, klinikusokat, elméleti szakembereket). A projekt hatására jelentősen növekedhet a Transzlációs Medicina magyarországi megismerése, mivel európai szinten is jelentős központ kerül kialakításra.

A projekt a Pécsi Tudományegyetem vezetésével, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Egyetem kooperációjával jön létre. A tervezett kutatások a különböző szakterületek szakértőinek közös, összehangolt munkájára épülnek pankreatológiai, kardiológiai és stroke témában.

I. ALTÉMA - Súlyos, sejtelhalással járó hasnyálmirigy gyulladás
I.A. Alapkutatási eredményeink alapján a sejtekbe történő ATP bevitel jelentősen csökkenti a sejtkárosodást, mely felvetette az energiapótlás szükségességnek lehetőségét. KLINIKAI vizsgálataink közül a GOULASH vizsgálat folyik, ami ezt az elméleti ismeretet a gyakorlatba ülteti át. Ezen kívül heveny hasnyálmirigy gyulladás vizsgálata zajlik az EASY, PREPAST, APPLE és PINAPPLE vizsgálatok keretein beül is. Az acut pancreatitis regiszter folyamatosan működik és gyűjti az adatokat. A walled-off pancreas necrosis, a sejtelhalással járó pancreatitis egyik igen súlyos, felülfertőződése esetén akár életet is veszélyeztető szövődménye. Jellemzőiről, a kezelés során alkalmazott beavatkozások eredményességének, a fellépő szövődmények rögzítésére adatbázist hoztunk létre, megalakult a WOPN regiszter. (PTE-Hegyi core és Vincze gastro mcs.)
I.B. Új hatásmechanizmusú fájdalomcsillapító és gyulladásgátló vegyületek kutatása ALAPKUTATÓ laboratóriumban. Szfingomielin lipid raftokon a TRPVA1 és TRPV1 ioncsatornák vizsgálata sejttenyészeten, majd a szfingomielináz kezelés vizsgálata történt állatkísérletes modellekben (PTE-Helyes gastro mcs.).

II. ALTÉMA – Stroke
II.A. ALAPKUTATÁSI vizsgálataink Enyhe koponya trauma után hypertóniás patkányokban krónikus cerebrovaszkuláris oxidatív stressz alakul ki, ami elsősorban mitokondriális vagy ahhoz kapcsolt NADPH oxidáz 4 alegység fokozott működésének köszönhető. Hosszú távú vér-agy gát zavar alakul ki, ami neuroinflammáción keresztül az állatok kognitív zavarához vezet. Következő lépésként olyan beavatkozási utakat próbálunk azonosítani, ami a fenti folyamatokat megelőzni vagy visszafordítani képes (PTE-Büki mcs). Ábrahám István munkacsoportja igazolta, hogy a központi idegrendszerben termelődő ösztradiol képes megváltoztatni a neuronok funkcióját és jelentős protektiv hatást gyakorol a neuronokra hímben és nőstényben egyaránt. A vizsgálatok megmutatták, hogy az öszradiol jelentős neuroprotektív potenciállal bír stroke-ban is. A neurotropin receptorok vizsgálata mellett az ösztradiol idegrendszert védő hatását tesztelve hat új ösztrogénszerű neuroprotektív vegyületet, ún. „activator of estrogen-like signaling”, azaz ANGEL molekulát fedeztünk fel (PTE-Ábrahám mcs).
II.B. Az akut STROKE regiszter célja az akut ischaemiás vagy vérzéses stroke-ot elszenvedett betegektől származó prospektív adatgyűjtés a betegség pathogenezisének, lefolyásának pontosabb tisztázása érdekében. Multicentrikus, prospektív adatgyűjtéssel célunk a betegség epidemiológiájának, a betegség lefolyását és terápiára adott választ befolyásoló ún. prediktív faktorok vizsgálata. A betegség lefolyásával párhuzamosan követni szeretnénk a betegség során alkalmazott különböző gyógyszeres terápiás módszereket, valamint az esetlegesen szükségessé váló sebészi intervenciókat. Célunk továbbá a stroke kialakulásával kapcsolatba hozott genetikai variánsok (hajlamosító gének, génpolimorfizmusok) vizsgálata, valamint az egyes alcsoportokban genotipikus és fenotipikus különbözőségek keresése (PTE-Szapáry mcs.)

III. ALTÉMA - Szívelégtelenség, hírtelen szívhalál
III.A ALAPKUTATÓ laboratóriumban a krónikus szisztolés és diasztolés szívelégtelenség modellekben vizsgáltuk az oxidatív stresszre és a mitokondrium funkcióra ható faktorok befolyásolásának szerepét, spontán hipertenzív patkány, aorta konstrikció CypD KO egérben és posztinfarktusos patkány modellben. Vizsgált molekulák: resveratrol, L-2286 (PARP-gátló). A poli(ADP-ribóz) polimeráz (PARP) gátlók jelentősen csökkentik a spontán hypertenzív patkány állatok miokardiumában és érfalában az intersticiális fibrózis és gyulladás mértékét. (PTE Tóth- Halmosi mcs.)
III.B. KLINIKAI vonalon a projekt részeként került megvalósításra a RAFFLE (Registry for Atrial Fibrillation and FLutter patiEnts): Pitvarfibrilláció és –flutter regiszter, mely beavatkozással nem járó, multicentrikus, prospektív, obszervációs vizsgálat. A regiszterben adatot gyűjtünk a demográfiai jellemzőkről, társbetegségekről, rizikófaktorokról, panaszokról, kórlefolyásról, a terápiás stratégiáról és döntéshozásról, a terápia hatékonyságáról, a betegség és kezelés szövődményeiről és a kimenetelről. Emellett akut szívelégtelenség regiszter továbbra is működik és folyamatosan gyűjti az adatokat. (PTE Tóth mcs.)

IV. CORE – az altémákat kiszolgáló központi facilitások
IV.A. Transzlációs Intervenciós Endoszkópos Központot (TIEK) létrejött, mely a súlyos, sejthalállal járó életet veszélyeztető pancreatitis minimal invazív terápiájának kutatására, fejlesztésére szolgál (PTE-Vincze mcs).
IV.B. Betegregiszter és Informatikai Központ Mind a három altéma regisztereit és klinikai vizsgálatait ez a központ bonyolítja le. A betegadatok bevitelére a centrumokba összesen 18 (9 klinikai egység/egységenként 2 adminisztrátor) klinikai kutatási adminisztrátort (clinical research administrator) vettünk fel és alkalmazunk. A regiszterekbe kerülnek be a Gazdaságossági Központ költség-hasznossági elemzéséhez szükséges adatok is (PTE-Hegyi mcs).
IV.C. Gazdaságossági Központ A klinikai kutatásokhoz kapcsolódóan az a célunk, hogy olyan adatokat gyűjtsünk és kezeljünk, amelyek lehetővé teszik, hogy a klinikai eredményeket nem csak orvosi, hanem költséghatékonysági megközelítésben is értékelni lehessen. Költséghatékonysági elemzési modellkoncepciót készítettünk mindhárom az acut pancreatitis és a stroke regiszterek területen. Meghatározásra került a stroke regiszterben az inkrementális költséghatékonysági arányszám (ICER) előzetes értéke is (PTE-Zemplényi mcs).

2. év eredményei
STAY ALIVE - TRANSZLÁCIÓS MEDICINA A JOBB MINŐSÉGŰ BETEGELLÁTÁSÉRT ÉLETET VESZÉLYEZTETŐ AKUT MEGBETEGEDÉSEK SÚLYOSSÁGI ÉS HALÁLOZÁSI MUTATÓINAK JAVÍTÁSA TRANSZLÁCIÓS ORVOSTUDOMÁNYI MEGKÖZELÍTÉSBEN – STAY ALIVE

Budapesten tartotta éves találkozóját a három egyetemen átívelő, alapkutatók és klinikusok összefogásával megvalósuló projekt, melynek célja az életveszélyes, nagyon súlyos, akut kórképekben szenvedő betegek életben tartása. A 2021. januárig futó pályázatban három fő tudományterületen, az akut hasnyálmirigy-gyulladás, az agyérkatasztrófa, illetve a szívinfarktus és hirtelen szívhalál kezelése kapcsán fognak össze a szakemberek a betegek javára. A találkozón az 1,494 milliárd forint európai uniós támogatás segítségével megvalósuló projekt eddigi eredményeit, előrehaladását foglalták össze a résztvevők. A Pécsi Tudományegyetem vezetésével két további egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen is folynak a kutatások. Az akut hasnyálmirigy-gyulladás, a szívinfarktus és az agyérkatasztrófa is olyan betegség, ahol még mindig elfogadhatatlanul magas a halálozás. Ezen betegségekben történő eredményes kutatás csak az alapkutatók és klinikusok összefogásával, azaz a transzlációs medicina mentén valósíthatók meg. A transzlációs medicina hidat képez a klinikai és az alapkutatások között, a preklinikai kutatási eredmények „átfordítását” jelenti a mindennapi klinikai gyakorlatba és betegellátásba, vagyis a laboratóriumtól a betegágyig (from bench to bedside) tartó folyamat. A projekt több kiemelt célkitűzése már most megvalósult. A program egyik legfontosabb célja, hogy egy európai szinten is jelentős központ kerüljön kialakításra, mely nemzetközileg is egyedülálló lehetőséget biztosít a magyar kutatóknak, hogy ne csak elérjék, de meg is előzzék nemzetközi versenytársaikat, és megnöveljék a valóban eredményes kutatások számát. A találkozón bemutatásra került a Transzlációs Medicina Központ Multidiszciplináris Kutatástámogató Csoportjának felépítése és működése, ami klinikai kérdéseik megválaszolásában segíti a kutatókat. A program egy másik fontos célja a betegségekhez kapcsolódó adatgyűjtés megvalósítása. Mindhárom betegségterületen megtörtént a betegregiszterek létrehozása és a betegek regiszterbe vonása Pécsen, Debrecenben és Szegeden is elkezdődött. Így állnak rendelkezésünkre azok az adatok, amelyekre építeni lehet, hogy újragondolhassuk a betegellátást annak érdekében, hogy a következő évtizedekben minél kevesebben haljanak hirtelen szívhalált, vagy legyen számukra végzetes kimenetelű az agyérkatasztrófa vagy az akut hasnyálmirigy-gyulladás. A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló projekt hosszú távú eredménye, hogy a beruházásnak köszönhetően a betegek kórházi tartózkodása rövidül és a halálozási mutatók javulnak.

3. év eredményei

A GINOP STAY ALIVE program alapkutatási projektjei mind a kardiológia, mind a gyógyszertan, mind a neurológiai területen folytatódnak, ezekből folyamatosan készülnek magas szintű publikációk. A STAY ALIVE program egyik fontos célja az akut hasnyálmirigy gyulladás, az akut szívelégteleség és az akut agyi történés (stroke) betegségekhez kapcsolódó adatgyűjtés megvalósítása. Összesen több mint kétezerötszáz beteg adatát sikerült összegyűjteni az AKUT PANCREATITIS, a STROKE, a CARDIOMYOPATHIA és az AKUT SZÍVELÉGTELENSÉG regiszterekbe. A transzlációs szemlélet elterjesztéséhez nagyban hozzájárult az interdiszciplináris kutatócsoportunk működése. Az interdiszciplináris CORE csoport összehangolt munkájának köszönhetően megvalósult az a kiemelt cél, hogy különböző tudományterületeket összehangolva (informatika, matematika, klinikai kutatás, elméleti kutatás, menedzsment) operatív módon segítjük az egyes orvostudományi szakterületek elméleti és klinikai kutatását. A projekt második évében a terveknek megfelelően megkezdődött az obszervációs prospektív klinikai vizsgálatok megtervezése, és indítása. Három obszervációs vizsgálat indult a heveny hasnyálmirigygyulladás területéhez kapcsolódóan, az akut biliáris hasnyálmirigygyulladás kezelésének részleteit vizsgáló PREPAST vizsgálat már fut, 90 beteget sikerült eddig beválogatni. Az EMILY vizsgálat is elindult, ami a betegek epehólyag eltávolításának optimális idejét célozza megvizsgálni a hasnyálmirigygyulladás után. A LIFESPAN nevű vizsgálat tesztidőszakban van. A LIFESPAN vizsgálat célja, az akut hasnyálmirigygyulladás rizikófaktorainak felderítését célozza meg. A transzlációs modell kiemelt célja, hogy a tudományos kutatáson kívül a betegellátásban, a tudásrendszerezésben és az oktatásban, valamint a transzlációs kommunikációban is fejlesztéseket hajtson végre, mert a tudományos eredmények valós klinikai gyakorlatba való átültetése csak így végezhető hatékonyan. Az interdiszciplináris CORE kutatástámogató csoport ezért részt vesz a betegellátás fejlesztésében (betegség specifikus központosított betegellátás megszervezésében, transzlációs betegellátó intézmények létrehozásában), a tudás rendszerezésben (pl.: tudományos kutatásra épülő klinikai irányelvek fejlesztésében, kezelési protokollok kialakításában) oktatási anyagok készítésében (pl.: betegeknek szóló tájékoztatók tervezésében és kivitelezésében és rendezvények szervezésében). Mindezzel a tevékenységgel az interdiszciplináris CORE kutatástámogató csoport hozzájárul a transzlációs medicina fejlődéséhez, a tudományos eredmények minél gyorsabban történő klinikai gyakorlatban történő hasznosításához, valamint a költséghatékonyabb egészségügyi ellátáshoz.

Projekt aktualitások (2020.06.25.)

A Projekt eredményes lebonyolítása kapcsán vezető nemzetközi centrumok csatlakoztak központi facilitásainkhoz. Az akut pancreatitis regiszterbe például több, mint tíz külföldi központokból is kerülnek be folyamatosan adatok. A pályázat megvalósítása során a nemzetközi kooperációs munka szélesedésének köszönhetően Központunkhoz csatlakozott kutatóink külföldi társszerzőkkel nemzetközileg is a legrangosabb folyóiratokban publikálnak. A Pécsi Tudományegyetem 2016 januárjában Magyarországon elsőként intézményesítette a transzlációs medicinát, azóta pedig a Központ tevékenysége révén folyamatosan bővül az Egyetem kollaborációs lehetőségeinek köre. Az elmúlt években több mint 400 külföldi intézménnyel sikerült kutatási együttműködést kialakítani, ami a tudományos publikációk számának növekedésében is megmutatkozik: az Általános Orvostudományi Kar idén megjelent közel 300 közleményének 20%-a kötődik a Transzlációs Medicina Központhoz. A STAY ALIVE program egyik fontos célja a betegségekhez kapcsolódó adatgyűjtés megvalósítása. Továbbra is működik a heveny hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő, az akut szívelégtelenségben szenvedő és az akut agyi történéses ún. stroke betegek regisztere. A regisztrált betegszámok folyamatosan nőnek. Az AKUT PANCREATITIS, a STROKE, a CARDIOMYOPATHIA, és az AKUT SZÍVELÉGTELENSÉG regiszterekben összesen több, mint négyezer beteg adatai találhatók. 2020-ban a klinikai vizsgálatok tovább futnak. A következő felnőttekben kialakuló akut pancreatitishez köthető klinikai vizsgálatok folynak: GOULASH, EASY, PREPAST vizsgálat, míg a gyermekkori akut pancreatitist az APPLE illetve PINEAPPLE vizsgálja multicentrikus (több centrumban zajló), országhatárokon átívelő összefogás keretein belül. Klinikai vizsgálataink és regisztereink adataiból az adatfeldolgozás elkezdődött. 17 orvoskolléga csatlakozott intézetünk csapatához klinikai kutatási tevékenységet végezni. A munkaterv szerint a munkacsoportokban végzett kutatómunka, oktatás és klinikai vizsgálatokban való részvétel mellett csoportos képzési programokat is indítottunk, a Transzlációs Medicina szak elindítása is folyamatban van a Pécsi Tudományegyetemen, így a TMK egyben képzési centrumként is működik. 2020-ban a már futó vizsgálatokba több orvostanhallgató diákkörösként kapcsolódott be,akikszámos előadással képviselték Központunkat a Kari TDK konferencián és több nemzetközi rendezvényen. Pályázatban a fő tudományos kérdéseket a KLINIKAI kutatócsoportok fogalmazták meg, az ALAPKUTATÁSI kutatócsoportok pedig olyan kutatási programokat terveztek, melyek különböző vegyületeket, gyógyszer támadáspontokat azonosítanak, a KLINIKAI kutatócsoportok pedig ezen anyagokra/mechanizmusokra terveztek klinikai vizsgálatokat.

Projekt aktualitások (2021.02.25.)

A GINOP STAY ALIVE program harmadik évében az alapkutatási projektek mind a kardiológia, mind a pankreatológia, mind a neurológia területén 2020-ban is folytatódtak, ezekből folyamatosan készülnek magas színvonalú publikációk. Továbbra is működik a heveny hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő, az akut szívelégtelenségben szenvedő és az akut agyi történéses ún. stroke betegek regisztere. A regisztrált betegszámok folyamatosan nőnek: Az AKUT PANCREATITIS regiszterben jelenleg 2871, míg a STROKE regiszterben 1269, a CARDIOMYOPATHIA regiszterben 181, és az AKUT SZÍVELÉGTELENSÉG regiszterben 469 beteg adatai találhatók. A 2020-as évben a következő új, akut pancreatitishez köthető regisztereket indítottuk el: A Walled-Off Pancreas Necrosis (WOPN) regiszter: Az akut hasnyálmirigygyulladás után öt-hat héttel előfordulhat szövődményként pszeudociszta képződés, melynek következtében egy letokolt nekrotikus szövettömeg fejlődhet ki, ez az ún. fallal körbehatárolt hasnyálmirigy elhalásos folyamata. Ennek közelebbi megismerésére szolgáló regiszterünk a WOPN, Walled-Off Pancreas Necrosis. Ennek az első magyaroszági regiszterét alakítottuk ki.

A Pancreas Cyst Neoplasm (PCN) regiszter: pancreas cystosus neoplastikus térfoglalások (PCN) regiszter, melynek célja a PCN-nel kapcsolatos adatok, beleértve a diagnosztikát, különös hangsúlyt fektetve az endoszkópos ultrahangos (EUH) képalkotásra, valamint a kezeléssel és követéssel kapcsolatos információk részletes és átfogó gyűjtése. A pancreas cystosus daganatainak regiszteres adatgyűjtése hozzájárul a betegek komplex ellátásának javításához és a jelenleg is széleskörű klinikai pancreatológiai kutatás további bővítéséhez. A GINOP-2.3.2-15-2016-00048 Stay Alive projekt keretében közel 200 millió forint értékben került kialakításra a PTE KK. I.sz. Belgyógyászati Klinikán a Transzlációs Intervenciós Endoszkópos Központ (TIEK). A nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő felszereltségű központban a legmodernebb endoszkópos ultrahangos eszközök mellett altatógép és intervenciós beavatkozásokat támogató röntgenberendezés is található. Ezáltal olyan súlyos kórképekben, mint például a nekrotizáló hasnyálmirigy-gyulladás, a hosszan tartó nagyobb sebészeti beavatkozások helyett a betegeket kevésbé megterhelő endoszkópos beavatkozások is elérhetők. A COVID-19 pandémia miatt szükségessé vált Projektünk három hónappal való hosszabbítása. A világjárvány következtében az eredeti szakmai célok nem sérültek, emellett a feladatok átstrukturálása elkerülhetetlen volt. Ennek a munka-átcsoportosításnak következményeképp a betegek ágy melletti kikérdezése helyett a regiszterek, klinikai vizsgálatok adattisztítása, az adatok publikációkra való előkészítése került előtérbe. Mivel a hiteles információ a járvány idején életet menthet, ezért az Interdiszciplináris CORE Kutatócsoportunk munkájának bevonásával a járvány első hulláma alatt gyors segítséget nyújtottunk. A koronavírus járvány elindulásakor létrehoztuk a koronavírus elleni transzlációs lakosságtámogató akció- és kutatócsoportunkat (KETLAK). A KETLAK munkacsoportunk az első hullám idején szakmai elemzések elkészítésével alapvető tanácsadó szerepet töltött be az a járványügyi intézkedések meghozatalában. A koronavírus járvány során azóta is tudományosan megalapozott elemzésekkel segítjük döntéshozóinkat.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével, a Szegedi Tudományegyetemmel és a Debreceni Egyetemmel konzorciumban megvalósuló projekt célja egy olyan hiánypótló kiválósági központ kialakítása, amelynek fókuszában a sportteljesítmény és az egészség áll. A 2017. február 1-jével elindult kutatási és eszközbeszerzési projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, 4 év alatt összesen 1,41 milliárd forintból.

A Pécsi Tudományegyetem vezetésével megvalósuló projekt célja egy európai színvonalú, sport és extrém igénybevétel vizsgálatán alapuló, a fizikai teljesítmény növelésének lehetőségét kutató kiválósági központ létrehozása. A kutatások a sporttevékenységek egészségmegőrző hatásainak vizsgálatán keresztül a magyar sport teljes körét, kiemelt figyelemmel az élsportot szolgálják. A Pécsi Tudományegyetem már meglévő eszközparkjának és kutatói körének bővítésével, a tudományos kutatások segítségével, gyakorló szakemberek számára is hasznosítható eredményeket céloznak meg a szakemberek, amelyek hozzájárulnak a sportakadémiák, klubok, egyesületek még hatékonyabb működéséhez.

A műhely munkájának alapja egy olyan tudásbank létrehozása, amely nemzedékek számára teszi lehetővé az egészséges teljesítményfokozás követését és megvalósítását. Több száz, laboratóriumi körülmények között és pályatesztek során elvégzett teljesítménydiagnosztikai mérésre, valamint biológiai minták molekuláris szintű feldolgozására kerül majd sor a projektben. Az így nyert információkkal nagy pontossággal feltérképezhetővé válik a sportolók teljesítménye. Az edzésmódszerek adatainak összehangolásával pedig lehetőség nyílik a sportolói teljesítmény fokozására, sportág- és sportoló-specifikus edzések és módszerek kidolgozására.

Dr. Tóth Miklós egyetemi tanár, a projekt szakmai vezetője elmondta: „A kutatás eredményeként létrejövő, nyilvános tudásbank adataiból valamennyi sporttudományi szakember profitálhat. Bízunk benne, hogy a projekt során kapott eredményeknek és kidolgozott módszereknek köszönhetően hozzá tudunk járulni a magyar sport, illetve parasport minél eredményesebb szerepléséhez a világversenyeken.”

A PTE felhalmozott tudástőkéjével támogatja a régió és az ország gazdaságának, társadalmának fejlődését, különösen a gyógyítás, a természet- és műszaki tudományok, a gazdálkodási- és társadalomtudományok, a művészet és kultúra területén. A PTE 22000 fős hallgatói létszámával, 1600 oktatójával és 10 karával Magyarország egyik legnagyobb, egyben legrégebbi egyeteme. Tíz karán a legváltozatosabb képzések biztosítják a jövő széles látókörű és jól felkészült szakembereinek magas szintű oktatását. „Let Heritage and Knowledge Serve the Region – Örökség és tudás a Régió szolgálatában.” Széles képzési portfolióban végzi minőségi felsőoktatási tevékenységét alap-, mester és doktori szinten, rugalmas képzési formákban, szolgálva az élethosszig tartó tanulás társadalmi programját. Az oktatás mellett alap- és alkalmazott kutatások helyszíne, több területen kiválósági centrum.

A pályázat megvalósításáért felelős Általános Orvostudományi Kar több mint 90 éve foglalkozik orvosképzéssel, mely nemzetközileg elismert diplomáját világszerte örömmel fogadják. A PTE a Center for World University Rankings (CWUR) összesített listáján a 877. helyen állt 2015-ben. A Pécsi Tudományegyetem rendelkezik a régió legjelentősebb kutatás-fejlesztési célú infrastrukturális kapacitásával. A kutatás infrastrukturális ellátásában kiemelt jelentőségű lépés, hogy 2012 nyarán átadásra került a Szentágothai János Kutatóközpont, mely több mint 7.000 m2-es területével szolgáltja a PTE természettudományos, orvosi és műszaki kiemelt kutatási és oktatási tevékenységét. A PTE kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája szerint az egyetem legfontosabb célja, hogy nemzetközi szinten is elismert kutató és innovációs központ legyen. A nemzetközi kapcsolat- és hálózatépítés sikerét FP7-es és Horizon2020-as potenciális pályázó szervezetekkel, intézetekkel kialakított kapcsolatai jelzik felsőoktatási kutatóhelyek és a vállalkozások tudományos együttműködésének elősegítése, a szakterületi kooperáció feltételeinek kialakítása, tudástranszfer szolgáltatások fejlesztése terén a Kar jelentős tapasztalatokkal bír.

A PTE-n több évtizedes megalapozott háttérrel folynak molekuláris medicina kutatások. Jelen pályázat vonatkozásában kiemelendő, hogy 2009-ben a PTE létrehozta a Ritka Betegségek Nemzeti Koordináló Kutatócsoportját, mely együttműködik más Ritka Betegség Központokkal. Feladata: országos adatgyűjtési rendszer karbantartása, ritka betegségekkel kapcsolatos kutatások koordinálása, nemzetközi együttműködés elősegítése. Az elmúlt 5 évben a pályázatban részt vevő vezető kutatóknak 217 (PubMed) publikációja jelent meg. A pályázat témája szempontjából kiemelendő, hogy 2015-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma a DE-t, a PTE-t és az SZTE-t hivatalosan is Ritka Betegségek Szakértői Központnak jelölte ki.

A projekt pécsi részének megvalósítása során a már korábbi pályázatból beszerzett szuperfelbontású („structured illumination microscopy”, vagy SIM) mikroszkópunkat fogjuk bővíteni három további lézerrel, illetve a Zeiss mikroszkóp központot szoftverekkel, z fókusz stabilizátorral és egyéb fontos kiegészítőkkel. Ezek a fejlesztések lehetővé teszik majd a rendszer szolgáltatásként való üzemeltetését is. Az optikai nanoszkópia egy dinamikusan fejlődő tudományterület, amely nanostruktúrák előállításával, különböző nano-objektumok szuperrezolúciós vizsgálatával foglalkozik, segítséget nyújtva biológiai és fizikai folyamatokban lejátszódó molekuláris szintű mechanizmusok kutatásához. A multimodalitás tovább növeli a vizsgálati lehetőségeket, szélesítve a mérhető minták körét, segítve a tanulmányozott mechanizmusok mélyebb megértését. A munkatervben megfogalmazott kutatások mindegyike fontos, nagy hatású, a nemzetközi kutatási irányvonalakba illeszkedő, szakterületén élvonalbeli célokat fogalmaz meg.

A kutatások során elért tudományos eredmények fontos alkalmazási lehetőségekkel is bírnak. A kiválósági műhely reményeink szerint összegyűjti a hazai, illetve hazavonzza külföldről a fiatal kutatókat, erősítve a hazai nanoszkópiás kutatásokat és tágítva az alkalmazási lehetőségeket. A projekt tovább erősíti a résztvevő kutatócsoportok hazai és nemzetközi együttműködéseit, optimalizálva a kifejlesztett/megvásárolt eszközök kihasználtságát és fenntartását. A projekt keretében egy platformra kívánjuk hozni, összehangolni a korábban különálló kapacitásokat, elérve egy olyan kritikus tudásbázist és eszközparkot, ami növeli szakmai láthatóságunkat és pályázati esélyeinket nemzetközi szinten is, továbbá újabb hazai és nemzetközi tudományos és ipari kapcsolatokat generál. Mindezeken felül hozzájárulhat az oktatás színvonalának emeléséhez, naprakészen tartásához.

A Pályázat célja olyan multimodális optikai nanoszkópiai eljárások és módszerek fejlesztése, amelyek roncsolás- és torzulásmentes, valós idejű, in vivo méréseket tesz lehetővé. További cél, hogy az alkalmazott módszerek felbontásának és érzékenységének növelésével megteremtse az egyedi részecskéken történő mérések lehetőségét, mivel az izolált részecskéken történő részecskék nyithatják meg az utat a molekuláris szinten lejátszódó folyamatok megértéséhez.

Projektünk hazánkban egyedülálló és hiánypótló célokat valósít meg, hiszen jelenleg nem létezik olyan komplex, interdiszciplinárisan felépített innovációs és szolgáltató centrum, amely a 3D vizualizációs és nyomtatási technológiákon alapszik. A fejlesztéssel olyan interdiszciplináris K+F+I tevékenységek indulnak el a PTE-n, amelyek nemzetközi viszonylatban is jelentősek, és amelyekkel régiónk fel tud zárkózni a vonatkozó kutatások tekintetében a legfejlettebb európai központokhoz.

A Pécsi Tudományegyetemen a PTE 3D Projekt, mint kiemelt regionális stratégiai irányvonal, 2014 nyarán született meg rektori kezdeményezésre. A 3D nyomtatási és vizualizációs technológia egyrészt mint jelentős potenciállal rendelkező K+F+I irányvonal, másrészt pedig mint kiemelt szolgáltatás jelenhet meg az Egyetem portfóliójában, kapcsolódva a "Vállalkozó Egyetem" célrendszeréhez. A PTE 3D szorosan kapcsolódik más egyetemi, karok közötti interdiszciplináris projekthez és pályázathoz is - mint például a PTE ÁOK Medi Skills Lab, PTE E-Health projektek, a Neurorehabilitációs és ember-gép kutatási központ, vagy a Zinemath Zrt.-vel és az Ottobock Hungária Kft.-vel kialakított oktatásfejlesztési együttműködés.

A munkálatok kezdeti fázisában létrejött a Szentágothai Kutatóközpont égisze alatt a PTE 3D munkacsoportja, amelyben a PTE MIK, PTE MK, PTE ÁOK, PTE TTK és a PTE KTK kutatói és hallgatói dolgoznak együtt. Már a kezdetektől számos neves hazai szakember tartott előadást egyetemünkön a 3D Projekthez kapcsolódóan. A szakmai együttműködések nyomán 2015. szeptember 25-26 között pedig megrendezésre került az I. Nemzetközi Interdiszciplináris 3D Konferencia, amely annyira sikeresnek bizonyult, hogy 2016 októberében a második konferencia követte, majd a III. és IV. Nemzetközi Interdiszciplináris 3D Konferencia került megrendezésre 2017-ben és 2018-ban, mely esemény a projekt rendszeresen megtartott szakmai fóruma és találkozója is egyben.

A PTE 3D Projekt kezdeti, tanuló fázisa lezárult, ami a saját kutatások kialakítását jelentette. Mostanra felálltak a projekt köré szerveződő kutatócsoportok, amelyek a témáik kidolgozása és az tényleges munka megkezdése mellett megkezdték az ipari partnerek bevonását is. A munkacsoportok együttműködésének eredményeként interdiszciplináris kutatások indultak el a legkülönfélébb szakterületeken. Kialakult a 3D központ és folyamatban van a technológiai park beszerzése. Oktatási és kutatási eszközök kerültek beszerzésre, többek között a bioreaktorok és bioprinting laboratóriumi eszközök, melyek révén a bioprinting labor felszerelése megvalósult. Elindítottuk graduális képzéseinket, PHD és DLA kurzusokat. Folyamatban vannak a bioprinting kutatások, kiteljesedtek a műszaki (MIK), természettudományi (TTK), művészeti (MK) és orvosi (ÁOK) vonatkozású vizsgálatok, kutatások is.

Rövidtávú célkitűzésként terveink között szerepel egy Innovációs Centrum megalapítása egyetemünkön, mely lehetőséget ad a PTE és Pécs város polgárainak az individuális és egyetemi K+F+I tevékenységekbe való aktív bekapcsolódásra. Középtávon szeretnénk elérni, hogy jelenleg futó projektjeink (link) minél részletesebben kidolgozásra kerülhessenek és megvalósulhassanak, míg távlati célként egy komplett, 3D technológiákon alapuló szolgáltatási portfóliót valósítanánk meg.

A természetes humán reprodukció egyre kevésbé hatékony folyamat, így a meddő párok száma világszerte magas, ami a modern társadalmak elöregedését vonzza maga után. Az asszisztált reproduktív technológiák (ART) világszerte több mint 5 millió gyermek megszületését tették lehetővé, azonban a technika korlátain nem sikerült tökéletesen felülkerekedni. A feladat jelentőségét mutatja, hogy ma a beültetett embriók 30%-a eredményez csak terhességet.

A projekt elvárt kimenetele, hogy vizsgálataink gyakorlatban is használható, gazdasági vonzatokkal is rendelkező eredményeket szolgáltassanak: koncepciónkban az alkalmazott kutatást célozzuk. Elvárásunk, hogy sikeresen hangoljuk össze az egyetemi kutatás, a klinikai gyakorlat, illetve a vállalati szféra piaci igényeinek területeit. Szakmai, kutatási szempontból a végleges elvárásunk pedig az, hogy az eddig mesterséges meg-termékenyítéssel elért 30%-os eredményességet 50% fölé emeljük. Mindezt egy olyan laboratóriumi megközelítéssel, amelynek egyszerűsége, költséghatékonysága lehetővé teszi a szülészeti rutinba történő beillesztését.

A GINOP-2.3.2-15-2016-00021 sz. „Chip-technológia alkalmazása a humán in vitro fertilizáció eredményességének javításában” című projekt megvalósítása a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0053 sz. és a TÁMOP 4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0004 sz. projektekben elért eredmények alapján valósul meg Prof. Dr. Kovács L. Gábor szakmai vezetésével.

A projekt célja költséghatékony, a jelenlegi hazai gyakorlatban alkalmazottnál sokkal fejlettebb geotermikus visszasajtoló kútkiképzési technológia kifejlesztése, kidolgozása. A kutak pilot projektként történő demonstrációja lehetővé teszi a fenntartható geotermikus energiatermelés megvalósítását a nagy geotermikus potenciállal rendelkező, konszolidálatlan felső-pannon (FP) homokkövekből kinyert termálvíz jogszabálynak megfelelő, ugyanazon vízadóba történő visszasajtolásának megoldásával.

Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia területén, aminek még jobb kiaknázása hatalmas lehetőségeket kínál. Ahhoz azonban, hogy ezt a kincset a jövőnek is megőrizzük, a termálvizet a hőjének kinyerése után ugyanazon vízadó rétegbe kell visszasajtolni ahonnan kinyertük. A felső-pannon korú homokkő rétegekbe történő visszasajtolás – amelyek hazánk legnagyobb hévízkészleteit tárolják – a technológia jelenlegi szintjén nem, illetve nem versenyképes áron valósítható meg. Erre fejleszt komplex technológiai és módszertani megoldást a baranyai konzorciumi együttműködés a jelen projekt keretében.

Az Európai Unió és a Magyar Állam által támogatott projekt ipari kutatási végeredménye két validált geotermikus besajtoló mechanizmus, az erre épülő kísérleti fejlesztési eredmény két geotermikus visszasajtoló kútkiképzési technológia, adatbázis és szolgáltatásfejlesztés, amely nemzetközi szinten is új, hiánypótló szolgáltatás, ennek megfelelően gyors piaci hasznosulással bír. A feladat magába foglalja a szükséges folyadéktechnológiai fejlesztéseket, azok laboratóriumi tesztelését, alkalmazásuk szimulációját, valamint a helyszíni vizsgálatok elvégzését és visszacsatolását a módszertan véglegesítéséhez.

A konzorciumot a Mecsekérc Zrt. vezeti, további tagjai a Rotaqua Kft., a Kőmérő Kft. és a Pécsi Tudományegyetem. Kifejezte egyértelmű támogatását és szakértői részvételi igényét a kis és közepes hőmérsékletű geotermális tárolók kutatása terén Európában legbefolyásosabbnak számító szervezet, a GFZ (GeoForschungsZentrum) Potsdam német szövetségi kutatóintézet is.

A projektben kifejlesztendő két geotermikus visszasajtoló-kút kiképzési technológia üzleti és technológiai szempontból egyaránt újdonságot tartalmaz. A kavicságyas-szűrős kútkiképzés esetében az újdonság a 100-300 méter hosszúságú – azaz igen hosszú – szakaszok kiképzése a jelenlegi hazai gyakorlatnál jóval magasabb technológiai színvonalat biztosítva. Műszaki szempontból a projekt másik újdonsága a speciális hidraulikus rétegrepesztési technológia, az ún. Frac&Pack technológia kifejlesztése és kipróbálása laza, felső-pannon homokkövekbe történő visszasajtolás számára.

Mi is az a zMed?

• 3D orvosi adatok és a valóság egyesített vizualizációját megvalósító innovatív rögzítési és megjelenítési technológia
• túllép a jelenlegi megjelenítési korlátokon
• teljesen új vizualizációs módot teremt
• a kötetlen 3D nézőpont a valósághoz szabott ábrázolással együtt belehelyezi a szemlélőt a virtuális térbe
• innovatív demonstrációs technológia, ami korszerűsíti a jelenlegi 2D vagy fix pontból vetített 3D ábrázolást
   

Milyen területeken alkalmazható?

• oktatás: Kiemelten fontos, hogy a jövő orvosait a techológia fejlődésével együtt a legújabb módszerek elsajátítására ösztönözzünk, amelyeket praktizálásuk során aktívan tudnak majd használni.
• orvos-beteg kapcsolat erősítése: A pácienssel történő kommunikáció és betegségének elmagyarázása, vizualizálása segíti a beteg számára a probléma pontosabb megértését.
• műtéti előkészítés: A preoperatív fázisban az orvosoknak egy még pontosabb képet ad, amelynek segítségével a műtéti tervezési idő lecsökkenthető, ugyanakkor az egyes műtéti lépések még precízebb megtervezését segíti elő.
   

Milyen előnyei vannak?

• egyénre szabott ábrázolás
• részletgazdag, gyors, összetett, a valósághoz illesztett megjelenítés
• kötetlen szemszögből látjuk a “mixed reality” világába vetített virtuális tartalmat
• virtuálisan betekinthetünk a valós objektumok belsejébe
• szabadon módosíthatjuk a virtuális tartalmat

A Projekt fő célja egy típusában új komplex informatikai rendszer (’adattó’) koncepciójának kidolgozása, infrastruktúrájának megvalósítása és gyakorlati implementálása, ami a PTE valamennyi egészségügyi adatának begyűjtésére, tárolására és az adatok analízisére egyaránt képes, s ami a hazai, sőt a térségi egészségügy számára prototípusként is szolgálhat majd. Ennek megfelelően a Konzorcium aktívan keresi és építi azokat a nemzetközi és hazai lehetőségeket és kapcsolatokat is, melyekhez a projekt egésze vagy annak részegységei csatlakozni tudnak, így az együttműködéseken keresztül a projekt értéke és kiválósági mutatói tovább növelhetők, támogatva és bővítve a hasznosulás és hosszú távú finanszírozhatóság lehetőségeit is.

Az adattó képességei nemcsak az ellátórendszer támogatására, minőségi javítására alkalmasak, hanem azok az egészségügyi és egészségipari innováció hajtóerejét is képezhetik.

A Projekt koncepciója és stratégiája e széleskörű lehetőségek kiaknázására fókuszál, s megvalósulása az egészségügyi adathasznosítás számos, még kevésbé mérlegelt sőt új aspektusát is felveti, az adatvagyon értékelésének szükségességétől az adat-alapú innovációig és az újszerű és széleskörű adathasznosítás jogi kereteinek meghatározásáig. A merőben új típusú innovatív informatikai adattó rendszer lehetővé teszi az adatok hasznosításának az eddigi hazai gyakorlatban, ha nem is kizárólag, de elsősorban mérlegelt lehetőségeit (szolgáltatás és ellátás színvonalának javítása, pl. betegút rövidítés, költség-optimalizálás) messze meghaladó kiaknázását. Így az adat-felhasználás és elemzés az ellátás vonatkozásában új területeket nyithat meg a gyógyítás és prevenció számára; a diagnosztika- és a terápia vonatkozásában új, köztük egészséggazdasági összefüggésekhez vezethet; az egészségügyi/ipari kutatás és innováció területein új szempontokra világíthat rá.

Mindez a képesség és lehetőség megerősíti az egészségügyi adatok óriási nemzeti értékét és stratégiai fontosságát: az adatok kulcsszereplők nemcsak a nemzeti egészségügyben és ahhoz kapcsolódó területeken, hanem innovációs potenciáljuk révén a nemzetgazdaság versenyképességében is. Az egészségügyi adat a társadalom jövőjének szempontjából az egyik legkritikusabb nemzeti vagyontárgy. Adatból információ, információból tudás, tudásból bölcsesség nyerhető, a bölcsesség pedig fenntartható, gazdag és egészséges társadalmat eredményez. Projektünk jelentős lépés az adatvagyon számbavételéhez, gondos megtartásához, kezeléséhez, valamint innovatív hasznosíthatóságához.

A Prizma FM Services Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, mint konzorciumvezető a hazai kórház higiéniai piac meghatározó szereplője, több mint 600 főt foglalkoztat, köztük a projektben releváns szerepet játszó higiéniai szakértőket, mérnököket, fejlesztőket, rendszerüzemeltetőket és a tesztelésekbe bevonható személyzetet.
A projekt keretei között egy olyan, a kórház-higiéniai protokollok megvalósulásának kontrollját biztosító eszközrendszert hozunk létre, amely kifejezetten a hazai egészségügyi viszonyok és adottságok keretei között tudja betölteni funkcióját.

A projekt során tervezett műszaki megoldás főbb elemei a következők:
- Azonosító badge: Az egészségügyi szakszemélyzet által hordható eszköz, amely automatikusan azonosítja a felhasználót a fertőtlenítő adagoló berendezések használatakor, illetve szükség esetén más helyzetekben.
- Fertőtlenítő adagolókhoz szerelt szenzorrendszer: Vezeték nélkül működő, bluetooth 4.0 low energy szabvány szerint működő adattovábbító modulokból felépülő szenzorrendszer, amelyek segítségével a badge visszaigazolja az adagoló használatának tényét.
- Broadcast alapú üzenet protokoll kialakítása: A kórházon belül az egyes eszközök közötti kommunikációt biztosító technológia és broadcast-en alapuló, energia- és költséghatékony technológia.
- Adatfeldolgozó rendszer: Az összegyűjtött adatok feldolgozását, összegzését, kezelését végző szerver oldali központi adatbázis és szoftverrendszer.
- Kórházi BI rendszer: Az adatokra épülő felhasználói felületek és másodlagos adatfeldolgozó szoftverrendszer összessége, további management és információs lehetőségekkel.

A tervezett rendszer segítségével a kórházi higiéniás folyamatok követhetővé válnak, amelynek segítségével minden eddiginél magasabb színvonalon biztosítható e folyamatok minősége. Ez közvetlenül járul hozzá a közegészségügyi ellátás színvonalának, működési biztonságának és áttételesen finanszírozási biztosíthatóságának növeléséhez, átfogó társadalmi problémák aktív kezelését lehetővé téve.