A projekt pécsi részének megvalósítása során a már korábbi pályázatból beszerzett szuperfelbontású („structured illumination microscopy”, vagy SIM) mikroszkópunkat fogjuk bővíteni három további lézerrel, illetve a Zeiss mikroszkóp központot szoftverekkel, z fókusz stabilizátorral és egyéb fontos kiegészítőkkel. Ezek a fejlesztések lehetővé teszik majd a rendszer szolgáltatásként való üzemeltetését is. Az optikai nanoszkópia egy dinamikusan fejlődő tudományterület, amely nanostruktúrák előállításával, különböző nano-objektumok szuperrezolúciós vizsgálatával foglalkozik, segítséget nyújtva biológiai és fizikai folyamatokban lejátszódó molekuláris szintű mechanizmusok kutatásához. A multimodalitás tovább növeli a vizsgálati lehetőségeket, szélesítve a mérhető minták körét, segítve a tanulmányozott mechanizmusok mélyebb megértését. A munkatervben megfogalmazott kutatások mindegyike fontos, nagy hatású, a nemzetközi kutatási irányvonalakba illeszkedő, szakterületén élvonalbeli célokat fogalmaz meg.

A kutatások során elért tudományos eredmények fontos alkalmazási lehetőségekkel is bírnak. A kiválósági műhely reményeink szerint összegyűjti a hazai, illetve hazavonzza külföldről a fiatal kutatókat, erősítve a hazai nanoszkópiás kutatásokat és tágítva az alkalmazási lehetőségeket. A projekt tovább erősíti a résztvevő kutatócsoportok hazai és nemzetközi együttműködéseit, optimalizálva a kifejlesztett/megvásárolt eszközök kihasználtságát és fenntartását. A projekt keretében egy platformra kívánjuk hozni, összehangolni a korábban különálló kapacitásokat, elérve egy olyan kritikus tudásbázist és eszközparkot, ami növeli szakmai láthatóságunkat és pályázati esélyeinket nemzetközi szinten is, továbbá újabb hazai és nemzetközi tudományos és ipari kapcsolatokat generál. Mindezeken felül hozzájárulhat az oktatás színvonalának emeléséhez, naprakészen tartásához.

A Pályázat célja olyan multimodális optikai nanoszkópiai eljárások és módszerek fejlesztése, amelyek roncsolás- és torzulásmentes, valós idejű, in vivo méréseket tesz lehetővé. További cél, hogy az alkalmazott módszerek felbontásának és érzékenységének növelésével megteremtse az egyedi részecskéken történő mérések lehetőségét, mivel az izolált részecskéken történő részecskék nyithatják meg az utat a molekuláris szinten lejátszódó folyamatok megértéséhez.

Projektünk hazánkban egyedülálló és hiánypótló célokat valósít meg, hiszen jelenleg nem létezik olyan komplex, interdiszciplinárisan felépített innovációs és szolgáltató centrum, amely a 3D vizualizációs és nyomtatási technológiákon alapszik. A fejlesztéssel olyan interdiszciplináris K+F+I tevékenységek indulnak el a PTE-n, amelyek nemzetközi viszonylatban is jelentősek, és amelyekkel régiónk fel tud zárkózni a vonatkozó kutatások tekintetében a legfejlettebb európai központokhoz.

A Pécsi Tudományegyetemen a PTE 3D Projekt, mint kiemelt regionális stratégiai irányvonal, 2014 nyarán született meg rektori kezdeményezésre. A 3D nyomtatási és vizualizációs technológia egyrészt mint jelentős potenciállal rendelkező K+F+I irányvonal, másrészt pedig mint kiemelt szolgáltatás jelenhet meg az Egyetem portfóliójában, kapcsolódva a "Vállalkozó Egyetem" célrendszeréhez. A PTE 3D szorosan kapcsolódik más egyetemi, karok közötti interdiszciplináris projekthez és pályázathoz is - mint például a PTE ÁOK Medi Skills Lab, PTE E-Health projektek, a Neurorehabilitációs és ember-gép kutatási központ, vagy a Zinemath Zrt.-vel és az Ottobock Hungária Kft.-vel kialakított oktatásfejlesztési együttműködés.

A munkálatok kezdeti fázisában létrejött a Szentágothai Kutatóközpont égisze alatt a PTE 3D munkacsoportja, amelyben a PTE MIK, PTE MK, PTE ÁOK, PTE TTK és a PTE KTK kutatói és hallgatói dolgoznak együtt. Már a kezdetektől számos neves hazai szakember tartott előadást egyetemünkön a 3D Projekthez kapcsolódóan. A szakmai együttműködések nyomán 2015. szeptember 25-26 között pedig megrendezésre került az I. Nemzetközi Interdiszciplináris 3D Konferencia, amely annyira sikeresnek bizonyult, hogy 2016 októberében a második konferencia követte, majd a III. és IV. Nemzetközi Interdiszciplináris 3D Konferencia került megrendezésre 2017-ben és 2018-ban, mely esemény a projekt rendszeresen megtartott szakmai fóruma és találkozója is egyben.

A PTE 3D Projekt kezdeti, tanuló fázisa lezárult, ami a saját kutatások kialakítását jelentette. Mostanra felálltak a projekt köré szerveződő kutatócsoportok, amelyek a témáik kidolgozása és az tényleges munka megkezdése mellett megkezdték az ipari partnerek bevonását is. A munkacsoportok együttműködésének eredményeként interdiszciplináris kutatások indultak el a legkülönfélébb szakterületeken. Kialakult a 3D központ és folyamatban van a technológiai park beszerzése. Oktatási és kutatási eszközök kerültek beszerzésre, többek között a bioreaktorok és bioprinting laboratóriumi eszközök, melyek révén a bioprinting labor felszerelése megvalósult. Elindítottuk graduális képzéseinket, PHD és DLA kurzusokat. Folyamatban vannak a bioprinting kutatások, kiteljesedtek a műszaki (MIK), természettudományi (TTK), művészeti (MK) és orvosi (ÁOK) vonatkozású vizsgálatok, kutatások is.

Rövidtávú célkitűzésként terveink között szerepel egy Innovációs Centrum megalapítása egyetemünkön, mely lehetőséget ad a PTE és Pécs város polgárainak az individuális és egyetemi K+F+I tevékenységekbe való aktív bekapcsolódásra. Középtávon szeretnénk elérni, hogy jelenleg futó projektjeink (link) minél részletesebben kidolgozásra kerülhessenek és megvalósulhassanak, míg távlati célként egy komplett, 3D technológiákon alapuló szolgáltatási portfóliót valósítanánk meg.

A természetes humán reprodukció egyre kevésbé hatékony folyamat, így a meddő párok száma világszerte magas, ami a modern társadalmak elöregedését vonzza maga után. Az asszisztált reproduktív technológiák (ART) világszerte több mint 5 millió gyermek megszületését tették lehetővé, azonban a technika korlátain nem sikerült tökéletesen felülkerekedni. A feladat jelentőségét mutatja, hogy ma a beültetett embriók 30%-a eredményez csak terhességet.

A projekt elvárt kimenetele, hogy vizsgálataink gyakorlatban is használható, gazdasági vonzatokkal is rendelkező eredményeket szolgáltassanak: koncepciónkban az alkalmazott kutatást célozzuk. Elvárásunk, hogy sikeresen hangoljuk össze az egyetemi kutatás, a klinikai gyakorlat, illetve a vállalati szféra piaci igényeinek területeit. Szakmai, kutatási szempontból a végleges elvárásunk pedig az, hogy az eddig mesterséges meg-termékenyítéssel elért 30%-os eredményességet 50% fölé emeljük. Mindezt egy olyan laboratóriumi megközelítéssel, amelynek egyszerűsége, költséghatékonysága lehetővé teszi a szülészeti rutinba történő beillesztését.

A GINOP-2.3.2-15-2016-00021 sz. „Chip-technológia alkalmazása a humán in vitro fertilizáció eredményességének javításában” című projekt megvalósítása a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0053 sz. és a TÁMOP 4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0004 sz. projektekben elért eredmények alapján valósul meg Prof. Dr. Kovács L. Gábor szakmai vezetésével.

A projekt célja költséghatékony, a jelenlegi hazai gyakorlatban alkalmazottnál sokkal fejlettebb geotermikus visszasajtoló kútkiképzési technológia kifejlesztése, kidolgozása. A kutak pilot projektként történő demonstrációja lehetővé teszi a fenntartható geotermikus energiatermelés megvalósítását a nagy geotermikus potenciállal rendelkező, konszolidálatlan felső-pannon (FP) homokkövekből kinyert termálvíz jogszabálynak megfelelő, ugyanazon vízadóba történő visszasajtolásának megoldásával.

Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia területén, aminek még jobb kiaknázása hatalmas lehetőségeket kínál. Ahhoz azonban, hogy ezt a kincset a jövőnek is megőrizzük, a termálvizet a hőjének kinyerése után ugyanazon vízadó rétegbe kell visszasajtolni ahonnan kinyertük. A felső-pannon korú homokkő rétegekbe történő visszasajtolás – amelyek hazánk legnagyobb hévízkészleteit tárolják – a technológia jelenlegi szintjén nem, illetve nem versenyképes áron valósítható meg. Erre fejleszt komplex technológiai és módszertani megoldást a baranyai konzorciumi együttműködés a jelen projekt keretében.

Az Európai Unió és a Magyar Állam által támogatott projekt ipari kutatási végeredménye két validált geotermikus besajtoló mechanizmus, az erre épülő kísérleti fejlesztési eredmény két geotermikus visszasajtoló kútkiképzési technológia, adatbázis és szolgáltatásfejlesztés, amely nemzetközi szinten is új, hiánypótló szolgáltatás, ennek megfelelően gyors piaci hasznosulással bír. A feladat magába foglalja a szükséges folyadéktechnológiai fejlesztéseket, azok laboratóriumi tesztelését, alkalmazásuk szimulációját, valamint a helyszíni vizsgálatok elvégzését és visszacsatolását a módszertan véglegesítéséhez.

A konzorciumot a Mecsekérc Zrt. vezeti, további tagjai a Rotaqua Kft., a Kőmérő Kft. és a Pécsi Tudományegyetem. Kifejezte egyértelmű támogatását és szakértői részvételi igényét a kis és közepes hőmérsékletű geotermális tárolók kutatása terén Európában legbefolyásosabbnak számító szervezet, a GFZ (GeoForschungsZentrum) Potsdam német szövetségi kutatóintézet is.

A projektben kifejlesztendő két geotermikus visszasajtoló-kút kiképzési technológia üzleti és technológiai szempontból egyaránt újdonságot tartalmaz. A kavicságyas-szűrős kútkiképzés esetében az újdonság a 100-300 méter hosszúságú – azaz igen hosszú – szakaszok kiképzése a jelenlegi hazai gyakorlatnál jóval magasabb technológiai színvonalat biztosítva. Műszaki szempontból a projekt másik újdonsága a speciális hidraulikus rétegrepesztési technológia, az ún. Frac&Pack technológia kifejlesztése és kipróbálása laza, felső-pannon homokkövekbe történő visszasajtolás számára.

Mi is az a zMed?

• 3D orvosi adatok és a valóság egyesített vizualizációját megvalósító innovatív rögzítési és megjelenítési technológia
• túllép a jelenlegi megjelenítési korlátokon
• teljesen új vizualizációs módot teremt
• a kötetlen 3D nézőpont a valósághoz szabott ábrázolással együtt belehelyezi a szemlélőt a virtuális térbe
• innovatív demonstrációs technológia, ami korszerűsíti a jelenlegi 2D vagy fix pontból vetített 3D ábrázolást
   

Milyen területeken alkalmazható?

• oktatás: Kiemelten fontos, hogy a jövő orvosait a techológia fejlődésével együtt a legújabb módszerek elsajátítására ösztönözzünk, amelyeket praktizálásuk során aktívan tudnak majd használni.
• orvos-beteg kapcsolat erősítése: A pácienssel történő kommunikáció és betegségének elmagyarázása, vizualizálása segíti a beteg számára a probléma pontosabb megértését.
• műtéti előkészítés: A preoperatív fázisban az orvosoknak egy még pontosabb képet ad, amelynek segítségével a műtéti tervezési idő lecsökkenthető, ugyanakkor az egyes műtéti lépések még precízebb megtervezését segíti elő.
   

Milyen előnyei vannak?

• egyénre szabott ábrázolás
• részletgazdag, gyors, összetett, a valósághoz illesztett megjelenítés
• kötetlen szemszögből látjuk a “mixed reality” világába vetített virtuális tartalmat
• virtuálisan betekinthetünk a valós objektumok belsejébe
• szabadon módosíthatjuk a virtuális tartalmat

A Projekt fő célja egy típusában új komplex informatikai rendszer (’adattó’) koncepciójának kidolgozása, infrastruktúrájának megvalósítása és gyakorlati implementálása, ami a PTE valamennyi egészségügyi adatának begyűjtésére, tárolására és az adatok analízisére egyaránt képes, s ami a hazai, sőt a térségi egészségügy számára prototípusként is szolgálhat majd. Ennek megfelelően a Konzorcium aktívan keresi és építi azokat a nemzetközi és hazai lehetőségeket és kapcsolatokat is, melyekhez a projekt egésze vagy annak részegységei csatlakozni tudnak, így az együttműködéseken keresztül a projekt értéke és kiválósági mutatói tovább növelhetők, támogatva és bővítve a hasznosulás és hosszú távú finanszírozhatóság lehetőségeit is.

Az adattó képességei nemcsak az ellátórendszer támogatására, minőségi javítására alkalmasak, hanem azok az egészségügyi és egészségipari innováció hajtóerejét is képezhetik.

A Projekt koncepciója és stratégiája e széleskörű lehetőségek kiaknázására fókuszál, s megvalósulása az egészségügyi adathasznosítás számos, még kevésbé mérlegelt sőt új aspektusát is felveti, az adatvagyon értékelésének szükségességétől az adat-alapú innovációig és az újszerű és széleskörű adathasznosítás jogi kereteinek meghatározásáig. A merőben új típusú innovatív informatikai adattó rendszer lehetővé teszi az adatok hasznosításának az eddigi hazai gyakorlatban, ha nem is kizárólag, de elsősorban mérlegelt lehetőségeit (szolgáltatás és ellátás színvonalának javítása, pl. betegút rövidítés, költség-optimalizálás) messze meghaladó kiaknázását. Így az adat-felhasználás és elemzés az ellátás vonatkozásában új területeket nyithat meg a gyógyítás és prevenció számára; a diagnosztika- és a terápia vonatkozásában új, köztük egészséggazdasági összefüggésekhez vezethet; az egészségügyi/ipari kutatás és innováció területein új szempontokra világíthat rá.

Mindez a képesség és lehetőség megerősíti az egészségügyi adatok óriási nemzeti értékét és stratégiai fontosságát: az adatok kulcsszereplők nemcsak a nemzeti egészségügyben és ahhoz kapcsolódó területeken, hanem innovációs potenciáljuk révén a nemzetgazdaság versenyképességében is. Az egészségügyi adat a társadalom jövőjének szempontjából az egyik legkritikusabb nemzeti vagyontárgy. Adatból információ, információból tudás, tudásból bölcsesség nyerhető, a bölcsesség pedig fenntartható, gazdag és egészséges társadalmat eredményez. Projektünk jelentős lépés az adatvagyon számbavételéhez, gondos megtartásához, kezeléséhez, valamint innovatív hasznosíthatóságához.

A Prizma FM Services Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, mint konzorciumvezető a hazai kórház higiéniai piac meghatározó szereplője, több mint 600 főt foglalkoztat, köztük a projektben releváns szerepet játszó higiéniai szakértőket, mérnököket, fejlesztőket, rendszerüzemeltetőket és a tesztelésekbe bevonható személyzetet.
A projekt keretei között egy olyan, a kórház-higiéniai protokollok megvalósulásának kontrollját biztosító eszközrendszert hozunk létre, amely kifejezetten a hazai egészségügyi viszonyok és adottságok keretei között tudja betölteni funkcióját.

A projekt során tervezett műszaki megoldás főbb elemei a következők:
- Azonosító badge: Az egészségügyi szakszemélyzet által hordható eszköz, amely automatikusan azonosítja a felhasználót a fertőtlenítő adagoló berendezések használatakor, illetve szükség esetén más helyzetekben.
- Fertőtlenítő adagolókhoz szerelt szenzorrendszer: Vezeték nélkül működő, bluetooth 4.0 low energy szabvány szerint működő adattovábbító modulokból felépülő szenzorrendszer, amelyek segítségével a badge visszaigazolja az adagoló használatának tényét.
- Broadcast alapú üzenet protokoll kialakítása: A kórházon belül az egyes eszközök közötti kommunikációt biztosító technológia és broadcast-en alapuló, energia- és költséghatékony technológia.
- Adatfeldolgozó rendszer: Az összegyűjtött adatok feldolgozását, összegzését, kezelését végző szerver oldali központi adatbázis és szoftverrendszer.
- Kórházi BI rendszer: Az adatokra épülő felhasználói felületek és másodlagos adatfeldolgozó szoftverrendszer összessége, további management és információs lehetőségekkel.

A tervezett rendszer segítségével a kórházi higiéniás folyamatok követhetővé válnak, amelynek segítségével minden eddiginél magasabb színvonalon biztosítható e folyamatok minősége. Ez közvetlenül járul hozzá a közegészségügyi ellátás színvonalának, működési biztonságának és áttételesen finanszírozási biztosíthatóságának növeléséhez, átfogó társadalmi problémák aktív kezelését lehetővé téve.

A konzorcium vezetője hazai és nemzetközi szinten elismert vállalkozás, a Toxi-Coop Toxikológiai Kutató Központ Zrt. A konzorcium további két tagja a Pécsi Tudományegyetem, mely elsősorban Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetével, Szerves és Gyógyszerkémiai Intézetével, Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézetével, valamint kisebb részben az ÁOK Bioanalitikai Intézet és TTK kutatóinak közreműködésével vesz részt a projekt megvalósításában, továbbá az AdWare Research Kft. A kutatási folyamatokban alvállalkozóként további kisvállalkozás, a „DRC” Gyógyszervizsgáló Központ Kft., és a Semmelweis Egyetem (SE) vesz részt a szakterület kimagasló képviselőivel.

A projekt a PTE farmakológusai és a SE vegyészei eredeti felfedezésén alapuló szabadalom fejlesztésére épül, a K+F Versenyképességi és Kiválósági együttműködések felhívásához kapcsolódva széleskörű együttműködésben megvalósuló kutatási tevékenységre irányul. A munka egy koncepcionálisan új hatásmechanizmusú, innovatív fájdalomcsillapító fejlesztésére irányul, amely idegi eredetű (neuropátiás) fájdalmakra nyújthat megoldást. Mivel e fájdalomállapot a népesség 1%-át érinti, kezelése nagy társadalmi és orvosi problémát jelent, és kezelése nem megoldott, új hatékony gyógyszerek fejlesztésének igénye rendkívül nagy. A projekt fő feladatai a preklinikai hatástani és biztonságfarmakológia vizsgálatok elvégése, valamint a 4. évben Fázis I klinikai vizsgálat (egészséges önkénteseken való tolerálhatósági vizsgálatok) kivitelezése.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem – konzorciumi partnerségben – országos skill laborhálózatot hoznak létre több mint 8 milliárd forintos fejlesztéssel. A 3 egyetemi skill központban és a 16 megyei oktatókórházi skill laborban lehetővé válik a diagnosztikus, terápiás, köztük életmentő beavatkozások szimulációs környezetben történő gyakorlati oktatása.

A projekt célja a betegbiztonság és az egészségügyi szakemberképzés hatékonyságának növelése az egészségügyi készségfejlesztésen alapuló gyakorlati oktatás fejlesztése és fenntarthatóvá tétele által.

Szimuláció
Ma már csaknem minden, a betegellátáshoz szükséges beavatkozás modellezhető és elsajátítható szimulációs környezetben. Ennek is köszönhető, hogy a gyakorlati szimulációs oktatás egyre nagyobb szerepet kap az oktatásban, az új technológiák bevezetésénél az egészségügyben és a betegbiztonságban.

Mi az a skill labor?
A skill labor olyan szimulációs eszközökkel felszerelt egység, ahol egészségügyi dolgozók és pályakezdők, orvostanhallgatók, ápolóképzésben résztvevők és tanulók tét nélkül gyakorolhatják a betegellátást, ahol lehetővé válik a diagnosztikus, terápiás, köztük életmentő beavatkozások gyakorlatban történő oktatása, mindez kockázatmentes, korszerű és magas színvonalú eszközökkel felszerelt környezetben. A skill labor lehetőséget teremt az elmélet – gyakorlat egységének megteremtésére és az olyan beavatkozások begyakorlására – skill, azaz készségszintű elsajátítására –, melyek egyéb körülmények között, szem előtt tartva a betegbiztonságot és a jó minőségű egészségügyi szolgáltatásnyújtást, nem megvalósíthatóak.

Projekt fő elemei
• Egységes skill oktatási-képzési program kidolgozása, az ellenőrzés és minőségbiztosítás módszereinek megteremtése, valamint egy integrált, oktatási-szervezeti kooperáció létrehozása a partnerintézmények és a projekt „kórházi” ága között.
• Módszertani kézikönyv és módszertani útmutató kidolgozása a skill programhoz csatlakozóan, amely segítséget nyújt a skill képzésben résztvevő oktatók számára, egységes módszertant és protokollokat alkalmazva.
• Skill laborok kialakítása és eszközparkkal történő feltöltése, valamint az általános orvosi és szakorvosi gyakorlat alapvető műfogásainak hatékony elsajátításán keresztül a gyakorlati oktatás minőségének emelése.
1. Graduális orvosképzési eszközcsoport kialakítása.
2. Posztgraduális és Szakorvosképzés eszközcsoport kialakítása.
3. Szakképzés és Továbbképzés – Élethosszig tartó tanulás eszközcsoport kialakítása.

A projekt célja:
A projekt átfogó célja, hozzájáruljon a minőségi felsőoktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtéséhez a legjobb elérhető technológia kritériumainak megfelelő gyakorlati képzést támogató műszer és laborfejlesztéseken keresztül. A projekt általános célja – javuljon az egészségügyi képzés minősége az egyetemi, valamint az oktatókórházi skill laborok fejlesztése révén. A projekt specifikus célja – lehetővé váljon az orvosképzésben és továbbképzésben részesülők, valamint a szakképzésben, továbbképzésben résztvevő egészségügyi szakdolgozók számára az invazív és noninvazív beavatkozások, valamint az ápolás-gondozási tevékenységek gyakorlása demonstrációs egységek kialakítása és felszerelése révén. A projekt végső célja a szimulációs skill képzés gyakorlatának általánossá tétele a hazai egyetemi orvosképzés, valamint az egészségügyi szakképzés teljes spektrumában.

Közvetlen célcsoport
A skill labor szolgáltatásokat igénybe vevő tanulók, hallgatók, szakdolgozók és rezidensek.
• Az oktatókórházak esetében graduális orvosképzésben résztvevők, a szakképzésben résztvevők, a továbbképzésben résztvevő orvosok és szakdolgozó.
• Az egyetemi skill központok esetében a konvergencia régiók általános orvosképzést és szakorvosképzést végző egyetemi orvoskarainak hallgatói, szakorvos jelöltjei, rezidensei és szakorvosai.”

A projekt elsődleges célja olyan infrastrukturális környezet megteremtése, amely alkalmassá teszi az intézményt arra, hogy az eddig is magas szinten alkalmazott módszereinket a köznevelés céljainak megfelelően újabb területekkel bővítsük, valamint a létrehozott tanulási környezet lehetővé tegye számunkra ezen módszerek, eljárások széleskörű disszeminációját a hozzánk kapcsolódó intézmények pedagógusai és a pedagógusképzésben résztvevő tanárjelöltek számára.

Intézményünk a projektben elsősorban a tehetségfejlesztéshez szükséges feltételek, terek, eszközök megújítását kívánja elvégezni, ezzel segítve széleskörű tudásmegosztó tevékenységünket. Céljaink az oktatás minőségének, méltányosságának megvalósításához szükséges fejlesztésekhez kapcsolódnak. Ezek:

• az IKT tantermek kialakításával olyan többfunkciós terek létrehozása 3 feladatellátási helyen, amelyek valamennyi tantárgy korszerű, digitális oktatását támogatják
• a 21. századi követelményekhez igazodó korszerű informatikai hálózat kialakítása, mely megfelel a digitális oktatás elvárásainak
• a kialakítandó hálózat biztonságos működését nem veszélyeztető szigetelési, tető felújítási munkák elvégzése.

Gyakorlóiskola lévén a fenti célokkal a hallgatói képzés minőségi színvonalának emeléséhez is hozzá kíván járulni projektünk.