A projekt célja a végzettség nélküli iskolaelhagyásra vonatkozó stratégia prevenciós célú beavatkozásainak megalapozása.

A prevenciót az alábbi beavatkozások szolgálják:

• a lemorzsolódás megelőzésére alkalmas, tanulást támogató pedagógiai módszerek kidolgozása, és országos elterjesztése az alapfokú oktatásban résztvevők számára
• a pedagógiai szemléletváltás elősegítését szolgáló pedagógusképzési és továbbképzési tartalmak megújítása

A cél elérését a projekt azzal valósítja meg, hogy a szakmai alapdokumentumként elkészített Komplex Alapprogram értelmezési keretében olyan pedagógusképzési és továbbképzési tartalmakat fejleszt, amelyek elsajátításával és a pedagógiai gyakorlatban történő elterjesztésével erősíthető meg a differenciális, személyközpontú, nyitottságra ösztönző intézményes pedagógiai gyakorlat. A projekt keretében a konzorciumi partnerek bevonásával végrehajtandó, országos kiterjedésű továbbképzések lebonyolítására, a hatékonyságot mérő és korrigáló monitoring és egyéb támogató tevékenységek megszervezésére és gyakorlati megvalósítására, valamint a gyakorlatban is kipróbált, kutatásalapú korrekciókon átvezetett módszerek és eljárások pedagógusképzésben történő implementálására kerül sor.

A projekt konkrét célja a differenciált, személyközpontú nevelést-oktatást lehetővé tevő módszertani kultúra megerősítése a köznevelési intézményekben, a nyitottságra ösztönző intézményi nevelés-oktatás pedagógiai eszköztárának fejlesztése, valamint a kidolgozott módszertan a pedagógusok körében történő országos elterjesztése.

A projekt részcéljai:

1. A kidolgozott komplex alapprogram országos elterjesztésének a támogatása
2. A differenciált, személyközpontú nevelés-oktatás támogatása, a nyitottságra ösztönző intézményi nevelés-oktatás pedagógiai eszköztárának fejlesztése
3. A pedagógiai kultúraváltás elősegítése, a pedagógusképzési tartalmak megújítása
4. A fentiekhez kapcsolódó a pedagógusképzési és továbbképzési tartalmak megújítása.
5. A komplex alapprogram bevezetésével, országos elterjesztésével összefüggő monitoring tevékenység

A vonatkozó célkitűzés szerint az EU átlagában az oktatást-képzést középfokú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó 18–24 évesek arányát a korosztályban 10% alá kell csökkenteni. A Komplex Alapprogramot a pályázó azzal a céllal fejleszti, hogy hatékonyan járuljon hozzá a vállalt 10%-os célérték régiókra is érvényes eléréséhez, a prevenció érvényesüléséhez, valamint a korai iskolaelhagyás általános mérsékléséhez.

A pályázat keretében elnyert támogatás több, mint 93 százalékát a Klinikai Központ infekciókontrollját szolgáló eszközállomány jelentős bővítésére fordították, a fennmaradó összegből a projektmegvalósítás költségeit finanszírozták.

Az egészségügyben a betegbiztonság egyik igen fontos eleme az infekciókontroll, azaz az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulásában szerepet játszó tényezők ismeretén, elemzésén alapuló, a kórházi fertőzések megelőzésére irányuló azon intervenciós tevékenységek, melyeket kórházi szinten a kórházhigiénés szervezeti egységek látnak el.

A projektben beszerzett eszközök a 2019/2020 fordulóján kirobbant coronavírus járvány idején is nagyon sokat jelentettek a PTE Klinikai Központ biztonságos betegellátása tekintetében. Akár fogalmazhatunk úgy is, hogy a pályázat segítségével megvalósított fejlesztés egy „jövőbe látó” lépés volt, ugyanis a projektzárás idején zajló SARS-CoV-2 pandémia és vészhelyzet közepén a projekt keretében beszerezett eszközök nélkülözhetetlenek voltak az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet számára.

A hat közbeszerzési eljárásban megvásárolt termékek a Klinikai Központ Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetén kívül a Kórházhigiéniai Szolgálat eszközállományát javították jelentős mértékben. Ezeken túl egy további eszközt is beszereztek, mely a Rákóczi úti és Rét utcai telephelyek melegvíz ellátó rendszerének még biztonságosabb tisztítását, fertőtlenítését tette lehetővé. Az eszközbeszerzések összértéke meghaladta a 176 millió Ft-ot.

Az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézethez került eszközök elsődlegesen az Intézet Bakteriológiai és Kórházhigiénés Laboratóriumának a megerősítését, valamint a molekuláris mikrobiológiai vizsgálatok fejlesztését szolgálják. A fejlesztésre került diagnosztikai műszerpark segítségével eredményesebb lett a kórokozók kimutatása, gyorsabban jut mikrobiológiai diagnózishoz a klinikus, s ezzel előbb indíthatja a beteg célzott gyógyszeres kezelését.

A beteg biztonságát közvetlenül érintő előnyös hatáson, azaz a diagnosztikai eredményhez jutás gyorsaságán túl a projekt az intézet epidemiológiai munkájának hatékonyságát is jelentősen javította. Az intézet epidemiológiai tevékenysége keretében beteg-, dolgozói- és környezet-szűréseket is korszerű módszerekkel végezhetnek, melyek során a különböző kórokozók genetikai összehasonlítása, tipizálása alapján a fertőzések közös eredete kerülhet feltárásra. Ezek mellett a mikrobák korszerű tárolása, és a dolgozók védelme érdekében beszerzett eszközök is a betegbiztonságot szolgálják.

A Kórházhigiéniai Szolgálat számára beszerzett eszközök között található több, a kézfertőtlenítés lehetőségét a kórházban ápoltak és a látogatók számára is majd minden klinikai telephelyen biztosító automata kézfertőtlenítő, valamint a helyiségek fertőtlenítése hatásfokát javító, és a fertőtlenítések megfelelőségét ellenőrző rendszerek.

A projekt céljainak továbbfejlesztését, és azok megvalósítását egy újabb elnyert pályázati támogatás biztosítja, ugyanis a PTE az EFOP-1.8.21-18 kódszámú, „Infekciókontroll tevékenységek gyakorlati megvalósítása a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményekben” elnevezésű pályázati konstrukcióban további 58 millió Ft támogatást nyert el. Az új projekt megvalósítását tervezetten 2020 szeptemberében kezdik.

„A gyermek-sürgősségi, -baleseti ellátás fejlesztése” című (száma: EFOP 2.2.1-VEKOP-16-2016-0001) kiemelt projekt célja, hogy Magyarországon egységes és magas szintű gyermek-sürgősségi és gyermek-baleseti ellátási rendszer jöjjön létre, mely a gyermek betegségének súlyosságához mérten a lakóhelyéhez a lehető legközelebbi, ugyanakkor szakmai szempontból a legmagasabb szintű ellátását képes biztosítani.

A PTE Gyermekgyógyászati Klinika Magyarország Dél-dunántúli régiójának legmagasabb szintű ellátóhelye, ahol közel 40 ezer gyermeket látnak el a sebészeti, fülészeti és sürgősségi járóbeteg rendeléseken és 3500 sürgős betegfelvétel és műtéti beavatkozás történik évente.

A projekt a Pécsi Tudományegyetemen a Gyermekgyógyászati Klinika József Attila utcai telephelyén valósul meg. A telephely adottságait figyelembe véve (régi épületállomány, nagyfokú beépítettség, parkolóhelyek szűkös volta) a meglévő földszinti előadótermet elbontjuk, új, korszerű tantermet építünk helyette, a tantermi rész emeletére új, korszerű műtőblokk épül, valamint a gyereksebészeti osztály is megújul. A beruházással nem növekszik a Gyermek Klinika jelenlegi ágylétszáma, de az átalakítással nagyfokú komfortnövekedés érhető el. A műtőblokkban – mely egy új építésű tömbben kerül kialakításra, és a fekvőbeteg osztályhoz szintben csatlakozik – 3 db korszerű műtő került kialakításra a kiszolgálóegységeivel (öltözők, sterilizáló, ébredő, steril nővér dolgozó, iroda) együtt. Ehhez csatlakozik egy, a műszeres vizsgálatok végzésére szolgáló kiemelt kezelő. Az új tömb tetőterében részben gépészeti berendezések, részben egyéb funkciók, raktárak kerülhetnek elhelyezésre, míg a régi épület tetőterének átstrukturálásával és a felszabaduló területek hasznosításával további irodák, raktárak és ügyeletesszobák alakíthatók ki. A tervezett új épületszárny a Bajnok utcai oldalon kapcsolódik a meglévő Gyermekgyógyászati klinikai főépülethez.

Összességében a felvázolt infrastrukturális átalakítás és fejlesztés hosszútávon biztosítani tudja a dél-dunántúli régió centralizált gyermekbaleseti ellátását. A projekt további fontos eleme a megfelelő egészségnevelési, prevenciós és képzési program megvalósítása. Ennek a programnak a lebonyolítására a műtőblokk alatti földszint átalakításával kívánjuk a megfelelő helyet biztosítani.

A pályázat célja:
Hazánk vezető helyet foglal el a mentális betegségek előfordulásában, a súlyos és/vagy krónikus pszichiátriai megbetegedések (például szkizofrénia, depresszió, demencia) az emberek százezreit érinti. Az ellátórendszer fejlesztése esetén a társadalomba történő visszailleszkedés esélye megnő, a munkához való visszatérés aránya javuló tendenciát eredményezhet. Kiemelendő, hogy a konstrukció hozzájárul ahhoz, hogy a befejezett öngyilkosságok csökkenésének tekintetében is kedvező fordulat történjen.

A megvalósítani kívánt projekt célja a pszichiátria és addiktológiai szakellátás minőségének, hatékonyságának és az ellátáshoz való hozzáférésnek a javítása, és ezáltal a lakosság mentális egészségi állapotának fejlesztése. Cél továbbá a pszichiátriai és addiktológiai fekvő- és járóbeteg szakellátás terhelésének kiváltása, a lakosságközeli ellátások hangsúlyossá tétele, és véső soron a lakosság mentális egészségi állapotának a javítása.

Speciális célok
a) A pszichiátriai és addiktológiai betegek lakossághoz közeli egészségügyi ellátásához      való hozzáférésének javítása.
b) A pszichiátriai gondozók a minimum feltételekről szóló jogszabályban előírtaknak megfeleltetése.
c) A pszichiátriai gondozáshoz való egyenlő hozzáférés esélyének megvalósítása.
d) A pszichiátriai és addiktológiai fekvőbeteg szakellátás idejének lerövidítése, kiváltása, a járóbeteg-ellátás fekvőbeteg-ellátáshoz viszonyított arányának növelése.
e) A gondozóintézeti gondozás ellátási minőségének és hatékonyságának javítása, a szakmai önállóság kialakítása és megőrzése.
f) Országosan egységesen elfogadott szakmai anyag alapján történjen a betegek állapotfelmérése.

A PTE esetében új pszichiátriai gondozó építése kerül kialakításra korszerű infrastrukturális, kubaturális feltételek biztosításával. A projekt keretében a pszichiátriai- és addiktológiai gondozó eszközellátottságának javítása és informatikai eszközparkjának korszerűsítése is meg fog valósulni.

A pályázat céljai:

1. az egészségügyi ellátás során végzett ápolási tevékenység hatékonyságának növelése;
2. a szükséges ápolási idő lerövidítése;
3. az ápolási tevékenység színvonalának növelése
4. a betegek életminőségének javítása;
5. az egészségügyi szakdolgozók mentális egészségi állapotának javítása
6. az egészségügyi szakdolgozók kompetenciáinak fejlesztése, megelégedettségük növelése.

A fejlesztés célkitűzése, hogy a PTE-n az ápolási infrastruktúra korszerűsítése révén hozzájáruljon a keringési betegségek, elhízás, cukorbetegség, krónikus légzőszervi-, mozgásszervi- és daganatos betegségek kezeléséhez.
A PTE-n olyan egységes eszközpark kialakítása fog megvalósulni, amely elősegíti a betegek hely- és helyzetváltoztatását, csökkenti az ápolók fizikai terheit, hozzájárul az eszközök egymással történő kompatibilitásának megteremtéséhez, a betegbiztonsághoz és a betegek és hozzátartozók elégedettségéhez.
Az ápolási eszközpark fejlesztés során nagy hangsúlyt fektetünk arra is, hogy növekedjen az egészségügyi ellátás során végzett ápolási tevékenység hatékonysága, csökkenjen a szükségtelenül igénybevett ápolás, javuljon az ápolási tevékenység színvonala.
Különösen nagy gondot fordítunk az esélyegyenlőség és az ellátás minőségének javítására az aktív és krónikus ellátást nyújtó osztályokon, a szakszerű betegápoláshoz és annak színvonalának emelkedéséhez, áttételesen pedig növelje az ellátott betegek komfortérzetét és az egészségügyi személyzet elégedettségét.
A fejlesztés keretében egy olyan informatikai alkalmazás modul kialakítása is támogatott, mely alkalmas az eszközállomány komplex nyilvántartására, összetételének vizsgálatára, az eszközállomány állagának, használhatóságának, valamint kapacitás-kihasználásának elemzésére.

A Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján 2012-ig a neuropszichiátriai osztályon folyt a gyermekpszichiátriai betegek ellátása 2 gyermekpszichiáter közreműködésével, 6 ágyon. Sajnálatos módon 2012-ben a betegellátás szüneteltetésére kényszerült szakorvos hiányában. A pécsi fekvő betegek ellátási központjának átmenetileg Szeged lett kijelölve.

A nagy földrajzi távolság miatt sokszor a gyermekek megfelelő szakellátás nélkül maradtak számos esetben. Ezen megoldatlan probléma továbbá a folyamatosan emelkedő gyermek-és ifjúságpszichiátriai betegszám miatt a Pécsi Tudományegyetem jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy gyermek-és ifjúságpszichiátriai betegellátás ismét Pécsett valósulhasson meg.

2015. novemberében, belső kapacitás átcsoportosítással a PTE Gyermekgyógyászati Klinika létrehozott egy 15 ágyas gyermek-és ifjúságpszichiátriai osztályt, valamint a Gyermek-és Ifjúságpszichiátriai Tanszéket, amely egész Dél-Dunántúl, így Baranya, Somogy és Tolna megye betegei számára bír ellátási kötelezettséggel. A tanszék vezetője dr. Csábi Györgyi egyetemi docens.

A gyermekpszichiátriai osztály működéséhez szorosan kapcsolódik a gyermek-és ifjúságpszichiátriai valamint a gyermekpszichológiai szakrendelés.

A gyermekszakpszichológiai rendelés 20 órában folyik klinikánkon. Az addiktológiai betegek utógondozása Pécsett nem megoldott. A jelenleg Pécsett működő Addiktológiai Ambulancia a törvényi szabályozás értelmében csak felnőtt betegeket láthat el. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a nyugtalan, hosztilis betegek biztonságos ellátásához kialakítandó speciális kórtermek (fiú és lány) létrehozását, mivel ez napi szinten komoly és szinte megoldhatatlan problémát okoz az általános gyermekpszichiátriai osztály keretein belül. A jelenlegi projekt nyújtotta és egyéb források révén, a szakorvosi szám növekedésével, 20 ágyas önálló részleg kerül kialakításra, ami hosszabb távon is lehetővé teszi az emelkedő prevalenciát mutató gyermek- és főként serdülőkori pszichiátriai betegek ellátását, továbbá kialakításra kerülnek olyan kórtermek, amelyek lehetővé teszik a szülő és gyermek együttes elhelyezését is. Az említett infrastruktúra elérésének érdekében szűkségessé vált a Gyermekgyógyászati Klinika épületének kibővítése, mely 2020-ra a fenti elvárásoknak hivatott biztosítani a helyet. A gyermekpszichiátriai osztály bővítése elementáris érdeke nemcsak a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának, de az egész régiónak.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a hiányszakmákban érezhető humán erőforrás hiányának enyhítését és az ilyen jellegű képzésekben résztvevők motivációjának fokozását tűzte ki célul. Az Egészségügyi ösztöndíjak támogatása elnevezésű és EFOP- 1.10.4-18. kódszámú felhívás keretében benyújtandó pályázat segítségével 5 egyetemi közalkalma-zott számára biztosíthatnánk támogatási lehetőséget hiányszakmás képzésük végzésében a rehabilitációs medicina, a sugárterápia, az oxyológia és sürgősségi orvostan, a pszichiátria, továbbá a reumatológia szakmákban. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a Dél-dunántúli térség legnagyobb egészségügyi ellátójaként az 1545 db fek-vőbeteg ágyon és 9133 járóbeteg szakorvosi órában történő betegellátás érdekében 810 orvost és 2245 szakdolgozót foglalkoztat. Az egészségügyi dolgozói létszám folyamatos biztosítása egyre nehezebb terhet ró az intézményre annak ellenére, hogy a térségben az Egyetem a legvonzóbb egészségügyi munkaadók közé tartozik. Az egészségügy humán erőforrásának megfelelő szintű biztosítása az egészségügyi szolgáltatások minőségének és biztonságának az alapfeltéte-le. Az utóbbi években –a társadalom és az egészségügy átalakulásával szinkronban –jelentősen megváltoztak az egyes egészségügyi foglalkozásokkal szemben támasztott követelmények. A humán erőforrás fejlesztése nem mindenkor tudott lépést tartani az egészségügyi ellátórendszer fejlődésével és átalakulásával, és így egyre nagyobb gondok jelentkeznek az ellátás különböző szintjein. A betegségek köre, az ellátás eszközparkja, az egészségügyi foglalkozások struktúrája, és nem utolsó sorban a betegellátással szemben támasztott elvárások átalakulása miatt előtérbe kerültek az intézményi hiány-szakmának minősülő munkakörök arányának csökkentése. Az orvoshiány kialakulása miatt az interdiszciplináris együtt-működések egyre nagyobb teret kapnak, és így keletkezik a másod, harmad szakképesítések megszerzésére való igény. Az orvoshiány, mint probléma nem csak hazánkban, hanem Európa számos országában is nehézségeket okoz, ezért az egye-temünkön tanuló orvostudományi és egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatókat már felsőfokú tanulmányaik során megkeresik külföldi munka közvetítésére vállalkozó cégek, ezért a pályakezdő munkavállalók a hazai egészségügy-ben sokszor egyáltalán nem jelennek meg. A már gyakorlattal rendelkező orvosok és szakdolgozók továbbra is gyakran a Nyugat-európai munkaerőpiacon keresnek a hazainál jobban fizető munkahelyeket. Ezen a problémán a rezidens ösztön-díjak, az egészségügyi dolgozók béremelése már segítettek. A munkaerő utánpótlás biztosítása és a hiányszakmák betöltése érdekében fontos lépés a célirányos ösztönzés megvaló-sítása. Egy ilyen megoldási lehetőség a fennforgó probléma kezelésére jelen felhívás által a betegellátáshoz közvetlenül kapcsolódó, nappali képzésben is elsajátítható szakképesítések megszerzését, és az azt követő hazai munkavállalást elő-segítő támogatási rendszer, kialakítása és megvalósítása. Egy ilyen támogatási lehetőség hosszútávon érzékelhető elő-nyöket nyújt, és a Pécsi Tudományegyetem egészségügyi dolgozóinak képzésével lehetővé válik a magasabb szintű, komplexebb egészségi problémák ellátását biztosító, nagyobb egészségnyereséget nyújtó, gazdaságosabb egészségügyi szolgáltatások nyújtása. A magasabban képzett munkatársak révén javul az ellátási minősége, csökkenhet a gyógyulási idő, nő a betegek elégedettsége. A jól képzett szakorvosok segítik az egészségtudatos magatartás kialakítását, a gyógy-ulást, a rehabilitációt, nagy szerepet vállalnak a magyar lakosság egészségügyi állapotának és gyógyulási esélyeinek javí-tásában. Ehhez jól képzett, elhivatott, egészségügyi szakember utánpótlásra van szükség. Az időben nyújtott beavatkozá-sok, a gyorsabb gyógyulás révén az ellátott biztosítottak hamarabb kerülhetnek vissza a munkaerőpiacra, ezzel nagyobb esélyük lehet munkahelyük megtartására, kevesebb Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott természetbeni és pénzbeni ellátásra lesz szükségük. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja, mint hármas szintű progresszív betegellátó intéz-mény számára kiemelten fontos a magasan kvalifikált munkavállalók alkalmazása és továbbképzése, mivel az átlagosnál komplikáltabb betegkör ellátása magasabb szakmai felkészültséget kíván. A képzések révén az Egyetem dolgozói olyan ellátások nyújtására lesznek képesek, melyek a Dél-dunántúli régió lakosai számára egyedül a pécsi intézményben vehetők igénybe. A képzéseken részt vevők a gyorsabb és szakszerűbb ellátások révén úgy lesznek képesek dolgozni, hogy az ellátásra fordított idő csökkenésével párhuzamosan csökken a munkaképte-len állományban töltött idő, ezáltal csökken a betegségből, balesetből eredő társadalmi teher, nő a foglalkoztatottság, így a közfinanszírozott ellátások finanszírozásának alapját képező Egészségbiztosítási Alapba történő befizetések mértéke nő, az onnan igényelt ellátások mértéke csökken.

A „Képzési programok az egészségügyi ágazat szolgáltatás-fejlesztése érdekében” című EFOP-1.10.3-17 számú pályázati felhívás a humán erőforrás hiányának enyhítését és motivációjának fokozását tűzte ki célul.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a Dél-dunántúli térség legnagyobb egészségügyi ellátójaként az 1530 db fekvőbeteg ágyon és 8684 járóbeteg órában történő betegellátás érdekében 730 orvost és 2205 szakdolgozót foglalkoztat.

Az egészségügyi dolgozói létszám folyamatos biztosítása egyre nehezebb terhet ró az intézményre annak ellenére, hogy a térségben az Egyetem a legvonzóbb egészségügyi munkaadók közé tartozik. Az egyetemünkön tanuló orvostudományi és egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatókat már felsőfokú tanulmányaik során megkeresik külföldi munka közvetítésére vállalkozó cégek, ezért a pályakezdő munkavállalók a hazai egészségügyben sokszor egyáltalán nem jelennek meg. A már gyakorlattal rendelkező orvosok és szakdolgozók továbbra is gyakran a Nyugat-európai munkaerőpiacon keresnek a hazainál jobban fizető munkahelyeket.

A projekt pályázatban rögzített célja: „Olyan egészségügyi humánerőforrás fejlesztés, amely által csökkenthetőek az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben mutatkozó egyenlőtlenségek, csökken az egészségügyben a betöltetlen álláshelyek száma, valamint javulnak az egészségügyben a munkaerő megtartását szolgáló munkakörülmények és feltételek, valamint a lakosság számára nyújtott ellátások minősége és hatékonysága.”
A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja elsődlegesen a Sürgősségi Betegellátó Osztály, valamint az egynapos ellátásokat végző egyes operatív szakmák – sebészet, érsebészet, traumatológia, fül-orr-gégészet - szakdolgozói munkaerőhiányát kívánja csökkenteni a projekt keretében.

A projekt pályázatban rögzített tartalma: hiányszakmák fejlesztése, 17 fő felvétele az alábbi szervezeti egységekbe

SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÓ OSZTÁLY (SBO): 
6 fő ápoló, 1 fő beteghordó/betegkísérő 

EGYNAPOS SEBÉSZETI ÁLLÁTÁST BIZTOSÍTÓ EGYSÉGEK:
PTE KK AITI: 1 fő aneszteziológus szakorvos
PTE KK Sebészeti Klinika: 2 fő ápoló, 1 fő műtéti szakasszisztens, 1 fő műtőssegéd
PTE KK Érsebészeti Klinika: 2 fő ápoló, 1 fő orvosírnok
PTE KK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika: 1 fő műtéti szakasszisztens
PTE KK Traumatológiai Klinika: 1 fő ápoló 

A támogatott projektidőszak a hatályos Támogatási Szerződés szerint 2019. december 31-ig tart, az azon belüli időszakra kapjuk a felvételre kerülő új szakdolgozók bértámogatását. 

Fenntartási időszak: Pályázatbeli vállalásunk, hogy az elvárt 5 éves fenntartási időszakon belül a támogatási időszakkal megegyező időszakon keresztül a projektzárás időpontja után is a projektbeli felvétellel megegyező feltételekkel foglalkoztatjuk a felvételre került új dolgozókat.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Nemzeti kiválósági program (2018-1.2.1-NKP) című kiírásában a PTE TTK Fizikai Intézete konzorciumvezetőként mintegy 300 millió forint összegű támogatást nyert „Ultrarövid fény- és elektronimpulzusokkal indukált atomi és molekuláris folyamatok vizsgálata az ELI-ALPS-nál, módszer- és eszközfejlesztés” tárgyú pályázatának megvalósítására. 

A PTE TTK Fizikai Intézete, az Atommagkutató Intézete, valamint az Energiatudományi Kutatóközpont együttesen beadott pályázatának célja, hogy a három intézmény együttműködésével olyan eszközt fejlesszenek, mely képes azon atomi és molekuláris folyamatok vizsgálatára is, melyek csak fotonok és elektronok együttes hatásával válthatók ki. A vizsgálatokhoz szükséges ultrarövid elektron-impulzusokat terahertzes sugárzás segítségével állítják majd elő. Az elektroncsomagok, az ELI-ALPS sugárforrásainak és detektorrendszerének térbeli és időbeli szinkronizációjának megoldásával olyan kísérleti mérőhely kialakítása valósul meg, mely a világon egyedülálló módon, teljesen új megközelítéssel ad lehetőséget az atomi folyamatok megfigyelésére.

Az elmúlt bő húsz évben a PTE TTK Fizikai Intézetének kutatói úttörő munkát végeztek a terahertzes impulzusok előállítása területén. Dr. Hebling János 2002-es ötletének köszönhetően, mely szerint terahertzes impulzusok hatékony előállításához döntött impulzusfrontú gerjesztést kell alkalmazni, mára már több mint tíz milliószor akkora energiájú terahertzes impulzusok állíthatóak elő, mint korábban. Ekkora energiájú terahertzes nyalábok kiválóan alkalmasak töltött részecskék asztali méretekben történő hatékony gyorsítására. Az Intézet kutatói szűk egy éve tűzték ki célul maguk elé a terahertzes részecskegyorsítás kísérleti megvalósítását. Ezen cél megvalósításának munkálatai nagyban segítették a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatának elnyerését.