A projektben a Pécsi Tudományegyetem konzorciumi tagként vesz részt, konzorciumi partnerek a Debreceni Egyetem (konzorciumvezető), Széchenyi István Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem. Pécsi Tudományegyetem részéről a projektben résztvevő karok az Egészségtudományi Kar és a Közgazdaságtudományi Kar.

Az együttműködés célja, hogy a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Széchenyi István Egyetem kutatási kapacitásait a sport- és egészségökonómiai területeken egy virtuális hálózatban kösse össze. A projekt általános célja, hogy a társadalmi kihívások témakörön belül, a sport- és egészséggazdaság ökonómiai vizsgálatán keresztül hozzájáruljon a hazai kutatói bázis nemzetközi kutatási hálózatokba való bekapcsolódáshoz.

A program szakmai alapját az egyéni egészség-kép, az erre egyéni és társadalmi szinten ráépülő egészségmagatartás, illetve az ezt kiszolgáló egészséggazdaság adja. Az egészséggazdaság egyrészt magában foglalja a klasszikus egészségügyi ellátórendszert, az alternatív medicinát, a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök piacát, ezeket közös elnevezéssel egészségügyi piacoknak hívjuk. A szektor másik fő területét az aktív testmozgás, a wellness, fittness és spa, az élelmiszerek, illetve a herbáriumok és az étrend-kiegészítők fedik le, ezek az egészséget pozitívan befolyásoló piacok. A projekt az utóbbi csoportra fókuszál, hangsúlyosan kezelve az egészséges életmód, a sport és a táplálkozás kapcsolódó területeit. A vizsgálatot indokolja, hogy a hazai egészségcélú költések szerkezetében az egy évtizeddel korábbihoz képest gyökeresen átalakultak a belső arányok. Napjainkban már több mint kétszer annyit költ a magyar lakosság az egészségügyi ellátórendszeren kívül, mint a klasszikus egészségügyi ellátórendszerben. Ez a drasztikus újra rendeződés nem csak hazánk sajátossága, hanem számos európai országban megfigyelhető. A fejlődő trend indokolja, hogy az újra strukturálódott fogyasztásszerkezetet, valamint az ezt kiszolgáló szektorokat tudományos igényességgel vizsgáljuk. A több országban megjelenő trendszerűség, valamint a program vizsgálataiban alkalmazott, nemzetközileg validált modellek használata biztosítja a nemzetközi összehasonlíthatóságot, így a kapcsolódást más országok hasonló kutatócsoportjaihoz.

A Pécsi Tudományegyetem projekt-teamje négy kutatócsoportot hozott létre, melyek feladata

• a vonatkozó szakirodalom feldolgozását követően megfelelő módszertan kidolgozása a következtetés statisztika eszközeinek hatékony alkalmazásához,

• megfelelő összetételű minták lekérdezését követően primer adatállomány összeállítása a sportolási szokások, illetve sportfogyasztás felmérhetősége érdekében,

• elsősorban szekunder adatok alapján modellezni a sportvállalkozások értékteremtési folyamatait, illetve költségvetési (támogatási és adózási) kapcsolatait,

• az adminisztratív adatforrások között rendelkezésre álló információk alapján elemezni az egészség(szabadidő)sport betegség terheit, illetve egészségügyi kiadás-megtakarító hatásait.

2017 januárjában a Pécsi Tudományegyetemen a kutatási kapacitások bővítésére, kutatási szolgáltatások átfogó fejlesztésére irányuló pályázat indult. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, 3,379 milliárd forint európai uniós támogatással. A megvalósítás kezdete 2017. január 01., tervezett befejezésének várható időpontja 2022 március 31.

A projekt fő célja a Pécsi Tudományegyetem kutatási kapacitásainak bővítése, kutatási szolgáltatásainak átfogó fejlesztése révén olyan tudásbázis fejlesztése és kutatási folyamatok kialakítása, amely által az Egyetem regionális és országos szinten egyaránt alkalmassá válik társadalmi innovációt szolgáló és a K+F+I szféra igényeit kielégítő szolgáltatások nyújtására, valamint a kutatói utánpótlás biztosítására.

Általános cél a Nemzeti Intelligens Szakosodás Stratégia keretében, illetve a Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervben kiemelt kutatási területek fejlesztése, kutatási kapacitások bővítése, kutatási utánpótlás biztosítása, nemzetközi, szektorközi és ágazati kutatói mobilitás ösztönzése, alap- és alkalmazott alapkutatások és képzésfejlesztési programok megvalósítása, nemzetközi kutatási programok előkészítése, publikációs aktivitás előmozdítása. A szervezetfejlesztési programok megvalósítása a kutatás- és technológia transzfer menedzsment fejlesztése, a vállalati szférával történő együttműködések erősítése, a vállalkozói attitűd fejlesztése.

A projektfejlesztés eredményeként a kutatói utánpótlást támogató programokban várhatóan 403 fő vesz részt, illetve a doktori fokozatszerzések számát a PTE 178 fővel növelné.

A projekt stratégiai céljai:

1. MTMI/STEM szakok megerősítése

2. Az orvosi, egészségtudományi, gyógyszerészeti képzések és kutatási orientációk megerősítése

3. Gazdaságtudományi képzések megerősítése

4. Interdiszciplináris élet-, természet-, műszaki tudományos egyéb kutatások fejlesztése

5. Ageing kutatások és ahhoz kapcsolódó élettudományi kutatások fejlesztése

6. Smart műszaki megoldások kutatása

7. Technológiatranszfer, kutatásmenedzsment és tudományszervezői tevékenységek fejlesztése

8. A vállalkozó, entrepreneurship szemlélet fejlesztése, tudásnégyszög kiépítése, innovációs ökoszisztéma támogatása

9. „Zöldgazdaság” fejlesztés, „intelligens” hálózatok kialakítása, „okos” közvilágítás, „okos” mérés kialakítása, biomassza felhasználásának, hulladékipar fejlesztése

10. Az „Egészséggazdaság” megvalósítása érdekében tett átfogó fejlesztések

Az EFOP-3.5.2-17 Duális és gyakorlatorientált felsőoktatási képzések fejlesztése és oktatási innováció a szociális munka és a segítő szakmák terén, valamint a mérnökpedagógia és a szakmai tanári szakok esetében című felhívás keretében benyújtásra kerülő „Szociális munkás és közösségek segítésére irányuló felsőoktatási képzések innovatív, duális és gyakorlatorientált fejlesztése. Transzformatív-dialogikus tanulás a kooperáció szolgálatában.” elnevezésű projekt megvalósítási helyszíne és fejlesztési célterülete a konzorciumi tagok, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem vonzáskörzete. A projekt keretében megvalósuló fejlesztések fő célja a szociális munkás és közösségek segítésére irányuló felsőoktatási képzések innovatív, duális és gyakorlatorientált fejlesztése, a munkaerő-piaci igények jobb kielégítése és a partnerségi hálózatok megerősítése. A duális képzésfejlesztés és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésén keresztül közép- és hosszútávon a projekt hatására javul a régiók szakember ellátottsága, a szakmai szervezetekkel való együttműködések erősödnek, a képzett munkaerő elérése javul, valamint nő a képzésbe belépők- és csökken a lemorzsolódók száma.

A projekt alapvető hatással van az érintett térségek társadalmi jellemzőiben történő pozitív változásokra. A projekt hatására javul a régiók társadalmi versenyképessége is. A felsőoktatási képzési rendszer munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása, a tanulásból a munkába történő átmenet megkönnyítése, a szakmai oktatás és a képzési rendszer megerősítése által a projekt a foglalkoztatás bővülésén keresztül közép- és hosszútávon a térség társadalom szerkezetében történő minőségi javulást eredményez. A projekt kidolgozásánál szakmapolitikai, jogi háttérként a releváns nemzetközi, európai uniós irányelv, felmérés és stratégia, a tématerülethez kapcsolódó szabályozások, rendeletek, a Széchenyi2020 és a fejlesztés által közvetlenül érintett régiók stratégiai célkitűzései adták a fő irányokat. A projekt hozzájárul a felsőoktatási rendszer fejlődéséhez, illeszkedik az EFOP és az Európa 2020-as célkitűzéseihez, a felsőfokú végzettségűek számának növeléséhez, közvetve pedig a fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedésének javításához.

A projekt szakmai célja a legkoncentráltabb fogalmazásban a munkaerő-piachoz való igazodás, a hallgatók és az oktatók munkaerő-piaci kompetenciáinak a fejlesztése szándékában összegezhető. Ennek eredményeként a munkaerő-piaci kihívásokra, a nemzetközi versenyre mind a hallgatók, mind az oktatók, mind az intézmények emelkedő teljesítménnyel lesznek képesek reagálni. A duális képzés keretében az egyetemek - általában és jelen projekt keretében is -

• javítják munkaerő-piaci kapcsolataikat, a vállalkozásokkal való együttműködés révén az oktatáson túlmenően javítják lehetőségeiket ágazati-iparági és kutatás-fejlesztési együttműködések terén

• megkönnyítik a hallgatóknak a tanulás és a munka közti átmenetét; ez az idő lerövidül, mely lényeges előnyt jelent a munkaadók számára a munkaerő-hiányos piacon

• a projekt alapvetően a már bevezetett duális képzési rendszernek tovább fejlesztését is szolgálja.

A konzorcium arra számít, hogy a duális képzés további megerősítése révén javul annak keresettsége, javul az egyetemek megítélése, nő a felvételre jelentkezők száma, a jelentkezők közül többen végzik el eredményesen tanulmányaikat, és a munkaerőpiacra a korábbiakhoz és a hagyományos képzési rendszerhez viszonyítva felkészültebben, munkakészebben lesznek képesek belépni. Ennek következtében a diploma értéke javul, a diplomások könnyebben jutnak munkahelyhez és kisebb lesz a térségből való elvándorlás, mivel a térségen belül végzett gyakorlat révén a végzettek többsége mintegy tovább foglalkoztatottként lép be első főállású munkahelyére.

A közvetlen szakmai tartalmakon felül a képzési rendszer támogatja a hallgatók szoft ismereteinek, készségeinek bővülését, transzverzális érdeklődésük, készségeik fejlődését. Ez javítja előmeneteli lehetőségeiket, szociális-vezetési képességeiket, elősegíti szakmai önállósodásukat. A közvetlen célcsoportokba azokat a személyeket soroltuk, akikre a projekt megvalósulása közvetlen és lényeges (a mindennapjaikat, életkörülményeiket, céljaik elérését), nagymértékben befolyásoló hatást gyakorol. Ezek a csoportok:

• A képzésbe közvetlenül bekapcsolódó vagy potenciálisan bekapcsolható szervezetek, egyházi partnerek

• A Felsőoktatási intézmények hallgatói, duális képzésben résztvevő hallgatók

• Felsőoktatási intézményben dolgozó oktatók.

A projekt szakmai célja a legkoncentráltabb fogalmazásban a munkaerő-piachoz való igazodás, a hallgatók és az oktatók munkaerő-piaci kompetenciáinak a fejlesztése szándékában összegezhető.

A duális képzés keretében az egyetem:

• javítja munkaerő-piaci kapcsolatait, a vállalkozásokkal való együttműködése révén az oktatáson túlmenően javítja lehetőségeit ágazati-iparági és kutatás-fejlesztési együttműködések terén

• megkönnyíti a hallgatóknak a tanulás és a munka közti átmenetét; ez az idő lerövidül, mely lényeges előnyt jelet a munkaadók számára a munkaerő-hiányos piacon

• a projekt alapvetően a már bevezetett duális képzési rendszernek tovább fejlesztését is szolgálja.

A közvetlen szakmai tartalmakon felül a képzési rendszer támogatja a hallgatók szoft ismereteinek, készségeinek bővülését, transzverzális érdeklődésük, készségeik fejlődését. Ez javítja előmeneteli lehetőségeiket, szociális-vezetési képességeiket, elősegíti szakmai önállósodásukat, beleértve a vállalkozói szellem fejlesztését, akár munkavállalóként vezetővé válnak, akár önálló vállalkozásba kezdenek. Lényeges kitörési irány lehet, hogy a vállalkozások és az egyetem közti összekötő kapocsként elősegíthetik fejlesztési ötletek, témák életre hívását, start-up cégek létrejöttét.

A FELSŐOKTATÁSBA VALÓ BEKERÜLÉST ELŐSEGÍTŐ KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ÉS KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA, VALAMINT AZ MTMI SZAKOK NÉPSZERŰSÍTÉSE A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásával, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével, a Neumann János Számítógép-tudományi Társasággal konzorciumban valósítja meg ezt a projektet. Fő céljai a felsőoktatásba való bekerülés fokozása, ezáltal a felsőfokú képzettségi szint növelése, a hátrányos földrajzi, társadalmi, gazdasági helyzetből származó fiatalok képzettségi szintjének javítása, és a felsőfokú végzettséghez történő jutásuk elősegítése, különösen a jelenleg általuk alulreprezentált szakokon, valamint a matematikai, természettudományi, informatikai, műszaki (MTMI / STEM) szakokra való jelentkezés fokozása. A projekt 2017.09.01-2022.07.31-ig tart, összköltségvetése, 788 millió Ft.

Dr. Erostyák János szakmai vezetésével valósul meg a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és konzorciumi partnere, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) közös projektje. Az 50 hónapos futamidő alatt az egyetemi beiskolázást segítő programok sokasága segíti diákokat céljaik elérésében. A projekt fő célcsoportja a 6. osztálytól kezdődő köznevelési korosztály. A PTE tág beiskolázási régiójában is kiemelt szempont a hátrányos helyzetű iskolák és diákok elérése, számukra az egyetemi lehetőségek bemutatása, az odavezető utak támogatása. A számos tudományterület között a projekt elsősorban a Matematikai, Természettudományi, Műszaki és Informatikai (MTMI) területekre orientálást támogatja és segíti elő.

A PTE-n három Kar, a Természettudományi Kar (TTK), a Műszaki és Informatikai Kar (MIK) és a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar (KPVK) munkatársai vesznek részt a megvalósításban. A programok rendkívül sokszínűek: nyári táborok, szakmai versenyek, pályaorientációs tréningek, üzemlátogatások, nyitott labor programok, élményműhelyek, laborlátogatások és még számos más, a korosztályi sajátságokhoz igazított érdekfeszítő program várja a diákokat.

A NJSZT nagy múltú országos tudományos egyesületként elkötelezett az informatikai tehetséggondozás és informatikus utánpótlás nevelésében. A mesterséges intelligencia által meghatározott jövő már csak karnyújtásnyira van. Ezért kedvcsináló szakmai előadásokkal, programozási és robotika szakkörökkel, hozzájuk kapcsolódó helyi táborokkal és a pedagógusok képzésével járul hozzá a projekt sikeréhez.

A pályázat bő négy éve alatt lesznek egyedi és évente ismétlődő programok is, melyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a demográfiai trendeket is részben ellensúlyozva, akár hátrányos helyzetből is elindulva a kiváló, tehetséges diákok megtalálják az utat a Pécsi Tudományegyetemre és felismerjék, mennyire vonzó is a PTE által kínált hallgatói élet és az utána következő szakmai karrier.

A Pécsi Tudományegyetem EFOP-3.4.3-16-2016-00005 azonosítószámú pályázatának célja egy olyan komplex intézményfejlesztés megvalósítása, amelynek eredményeképpen mind a hallgatók, mind az oktatók emelkedő teljesítménnyel képesek reagálni a munkaerő-piaci kihívásokra és a nemzetközi versenyre is. A projekt a Pécsi Tudományegyetem fejlesztési tervét határozza meg a 2017-2021-es időszakra az Intézményfejlesztési Tervvel és a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című minisztériumi koncepcióval összhangban, átfogó és összehangolt módon az egyetemi karok, képzések különböző területein.

A Pécsi Tudományegyetemnek három kiemelt projektcélja van az intézményfejlesztési tervvel összhangban:

1. Egységes egyetem kialakítása, vagyis tovább erősödjön a karai közötti integráció mind az oktatásban, mind a kutatásban mind pedig a társadalmi felelősségvállalás terén.

2. Innovatív egyetem fejlesztése, azaz a rendelkezésére álló erőforrások mozgósításával az oktatás, a kutatás, a gyógyítás terén is kreatív, élenjáró, a társadalmi-gazdasági kihívásokra válaszolni képes intézményként működjön.

3. Nemzetközi egyetemmé válás, vagyis tevékenységének minden területén nemzetközi láthatósággal, versenyképességgel, ranggal és szolgáltatási színvonallal rendelkező szereplője legyen a felsőoktatási szférának.

A Felhívással összhangban a Pécsi Tudományegyetem 10 terület kapcsán határozta meg fejlesztési céljait és igényeit, valamint az elérésükhöz szükséges kereteket, végrehajtandó tevékenységeket. A projekt fő tevékenységei a Pécsi Tudományegyetem hallgatói létszámának megtartására, a képzési szerkezetének bővítésére, modernizálására, nemzetköziesítésére és sportszolgáltatásainak bővítésére irányulnak. A fenti célok elérése érdekében tervezett fő projekt tevékenységek az alábbiak:

• A.1. Hallgatói Bennmaradás Intenzív támogatása – HABIT modul - A bevezetésre kerülő, egymással koherens szolgáltatások hatása multiplikálódik, ami a hátrányos helyzetű célcsoportokként jelzett hallgatók számára jelentős segítséget jelent a felsőoktatásban való bennmaradásban, illetve tanulmányaik sikeres befejezésében, valamint a változó munkaerő-piaci követelményekhez való illeszkedésben.

• A.2. Pécsi Tudományegyetem képzési szerkezetének bővítése, modernizálása, digitalizálása a gazdasági igények figyelembe vételével - Az intézményi képzésfejlesztést és modernizálást, valamint a munkaerő-piaci kihívásokra való felkészülést segítő intézkedéseket foglalja magában ez az intézkedési csomag.

• A.3. - A PTE nemzetköziesítése intézményi szintű programokkal, tevékenységekkel - A PTE karainak és a nemzetköziesítést intézményi szinten koordináló Külügyi Igazgatóságnak a programjai annak érdekében, hogy a Pécsi Tudományegyetem a magyar felsőoktatás egyik vezető intézményeként fokozottabban kapcsolódjon be az Európai Felsőoktatási Térségbe, nemzetközi értelemben tovább tudjon erősödni.

• A.4. - A Kárpát-medencei nemzetközi kapcsolatok koordinálása - A PTE tanulási, oktatási lehetőséget biztosít, valamint a saját tudását átadva segíteni kívánja a Kárpát-medencei térségben a határon túli magyar felsőoktatási képzések megvalósítását.

• A.5. - Komplex sportszolgáltatás és egészségnevelés rendszerének kialakítása a Pécsi Tudományegyetemen - A testmozgást, egészségnevelést szolgáló illetve sportszolgáltatások fejlesztését megvalósító programelem. Kiemelt képzési területcsoportok fejlesztésére vonatkozó programok:

• B.1. Módszertani fejlesztés, gyakorlati készségek és innovatív oktatási környezet kialakítása az orvos- és egészségtudományi képzési területen

• B.2. - Női hallgatók és hátrányos helyzetű csoportok hozzáférésének javítása az MTMI területen

• B.3. – Rövid ciklusú képzések és szakfejlesztés az agrár képzési területen a fenntarthatóság jegyében

• B.4. A gazdaságtudományi képzési portfólió újratervezése (joint) képzési programok és modern eszközpark kialakításával a KTK-n

• B.5. Digitalizáció, innováció, környezettudatosság és társadalmi felzárkóztatás a pedagógusképzésben

A fenti feladatok elvégzésével a Pécsi Tudományegyetem teljesítménye fokozható, hallgatói létszáma stabilizálható a területi és képzési lefedettség növelése, az oktatói és kiszolgálói erőforrások minőségi fejlesztése, valamint a szorosabb gazdasági együttműködések által.

Célunk a bevont hallgatók tanulmányi sikerességének előmozdítása, lemorzsolódásuk megakadályozása, tudományos kutatásokba való bevonódásuk és közösségi szinten aktív állampolgárrá válásuk elősegítése. A megvalósítani kívánt projekt az előző pályázati programunkhoz hasonlóan modulokból – tématerületekből – áll, de az előző pályázattól – TÁMOP 4.1.1.D. - eltérően a tevékenységeket nem az időbeli ismétlődésük, hanem a közös pontjaik szerint strukturáltuk. Ennek köszönhetően a program alapvetően „három lábon áll”, melyek önállóan is működőképesek, de a kitűzött célok eléréséhez és a hallgatói sikeresség előmozdításához szükséges a modulok együttes sikere.

A modulszerűen megalkotott struktúra első része a hallgatók számára nyújtott egyéni gondoskodást célzó tevékenységeket tartalmazza. Ezek közé soroljuk a tanév során havi rendszerességgel nyújtott tanulmányi ösztöndíjat, a tanulmányi sikerességet biztosító tutori hálózatot és mentori támogatást. A modul negyedik elemét a hallgatók kompetenciáinak fejlesztése, hátrányaik kompenzálása alkotja, mely tevékenységek projektnapok keretében közösségi, kiscsoportos és egyéni szinten kerülnek megszervezésre. Ide tartoznak az idegennyelvi kurzusok, a tanulásmódszertani, kommunikációs és készségfejlesztő képzések, a különböző személyes és közösségi kompetenciafejlesztő tréningek és a mentálhigiénés támogatás.

A rendszer „második lába” a „Tevékeny közösség” elnevezést kapta. A négy projektelemből felépülő modell célja, hogy előmozdítsa a hallgatók közösségé formálódását, aktív párbeszédet folytató, elkötelezett értelmiségivé válásukat. Ennek megfelelően ebben a modulban lehetősége van a hallgatóknak saját maguk által szervezett közösségi programokat és szakmai utakat létrehozni. Ennek keretét jelenti a PTE-n általuk működtetett „Közösségi Tér” és a hozzá kapcsolódó „Terasz”, illetve a projektnapok kihelyezett helyszínei.

A struktúra harmadik eleme a „Személyes tudomány” elnevezéssel megalkotott modul. Ebben a modulban a hallgatóknak lehetősége nyílik bevonódni az egyetemi tudományos életbe. Ennek több formája lehetséges. Egyrészt a hallgatók saját érdeklődésüknek megfelelő kutatások lefolytatására pályázhatnak, illetve részt vehetnek a Romológia és Nevelésszociológia Tanszék által szervezett kutatásokban és tudományos írást tanulhatnak, melyeket publikálhatnak a Romológia folyóiratban.

A sikeresség biztosításához a projekten horizontálisan végighúzódó tevékenységek is kapcsolódnak. Ezek közé tartozik a minőségbiztosítás, a nyilvánosság és szinergia biztosítása, illetve a kapcsolati háló működtetése.

A támogatási kérelemben megjelölt intézmények: a pályázó Illyés Gyula Gyakorlóiskola, Alapfokú Művészeti Iskola (7100 Szekszárd, Mátyás király u. 5.), valamint együttműködő partnere a PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium Deák Ferenc Gimnáziuma és Általános Iskolája (7622, Pécs, Őz utca 2.).

Jelen pályázattal párhuzamosan az EFOP-4.1.3. pályázat megvalósítása zajlik. Bízunk benne, hogy az EFOP-4.1.3. pályázati konstrukció keretében megújult infrastrukturális fejlesztések között valósulhat meg a jelen pályázatból tervezett módszertani fejlesztés. Jelen pályázatunk célja az informális tanulási lehetőségek kialakításán keresztül a neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása, a köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése, a tanulók számára önmaguk, motivációik, képességeik mélyebb megismerését lehetővé tevő, átfogó kompetencia- és készségfejlesztés érdekében az iskolai oktatást kiegészítő, ahhoz illeszkedő tanórán kívüli programok fejlesztése, kiemelten a problémamegoldó gondolkodás, a vállalkozói és a kreatív készségek fejlesztése. A pályázat megvalósítása során szakembereink olyan informális és nem formális tanulási –módszereket dolgoznak ki, melyek iskolai projektmunkában fejlesztett tartalmakkal, bemutatókkal, vetélkedőkkel gazdagítják az informális és nem formális tanulási lehetőségeket. A módszertani fejlesztésekkel párhuzamosan szakembereink akkreditált képzésen vesznek részt annak érdekében, hogy a projektmódszert rendszeresen, átfogóan tudják alkalmazni.

A projektet a Pécsi Tudományegyetem 14 középiskolával együttműködve valósítja meg az Európai Szociális Alap támogatásával. A projekt elsődleges célja a legújabb hazai és nemzetközi nyelvpedagógiai és módszertani kutatásokba ágyazva olyan innovatív, a tanórai nyelvoktatást kiegészítő, a nyelvi érettségi követelményeihez illeszkedő tananyagokat és tevékenységeket kidolgozni és megvalósítani, amelyek révén szignifikánsan javul a tanulók nyelvtudása, a nyelvtanulással kapcsolatos attitűdje és motivációja, és ezáltal nagyobb esélyük nyílik sikeres emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgát tenni. A projekt három alprojekt keretében kerül megvalósításra: mérési-értékelési, szakmódszertani és továbbképzési, valamint tananyagok és tanulási segédletek fejlesztése alprojekt. A projekt futamideje 36 hónap, 2017.12.01-2020.11.30-ig tart, összköltségvetése 344 902 720 Ft.

A projekt két fő célcsoportját a 9-13. évfolyamos középiskolai tanulók és a középiskolai idegennyelv szakos tanárok alkotják. A projektben részt vevő iskolák jelentős része kedvezményezett, fejlesztendő, illetve komplex programmal fejlesztendő járásban található. A bevonni kívánt tanulók nagyrésze az idegennyelv-fejlesztés területén kiemelt támogatásra szorul ahhoz, hogy felsőoktatásba kerülhessen, illetve hogy piacképes nyelvtudást szerezzen. A nyelvtanulás eredményességét várhatóan pozitívan befolyásolják az élményközpontú, a tanulók életkori sajátosságait, digitális eszközhasználati szokásait figyelembe vevő feladatok a heti rendszerességgel megtartott foglalkozások során; másrészt tematikus nyelvi programok, nyelvi táborok és külföldi tanulmányi kirándulások segítik a tanulók idegen nyelvi gátlásainak lebontását, motivációjuk fokozását és hosszú távú fenntartását, valamint nyelvtudásuk fejlődését és aktív használatát.

A nyelvtanárok szakmódszertani eszköztárának bővítésére a projekt akkreditált pedagógus-továbbképzéseket, ill. workshopokat kínál, továbbá iskolánként két nyelvtanár külföldi módszertani továbbképzésen vehet részt célnyelvi országban.

A projekt hozzájárul a tanórán kívüli foglalkozásokat tartó idegennyelv tanár szakos egyetemi hallgatók tanári kompetenciáinak fejlődéséhez is, kivált, ami a tananyag és pedagógiai folyamat tervezését, a tanulási folyamatok szervezését és irányítását, az önálló tanulás képességének fejlesztését, valamint a szakmai együttműködés és kommunikáció kompetenciáit illeti.

A projekt hozadékaként az elsajátított innovatív nyelvpedagógiai jó gyakorlat beépül a projektben részt vevő iskolák pedagógiai programjába, az idegennyelv szakos tanárjelöltek és nyelvtanárok a projekt lezárulta után is beépítik napi gyakorlatukba, és ezáltal tanulók generációinak képesek lesznek hatékony nyelvoktatást biztosítani.

A projekt célja a végzettség nélküli iskolaelhagyásra vonatkozó stratégia prevenciós célú beavatkozásainak megalapozása.

A prevenciót az alábbi beavatkozások szolgálják:

• a lemorzsolódás megelőzésére alkalmas, tanulást támogató pedagógiai módszerek kidolgozása, és országos elterjesztése az alapfokú oktatásban résztvevők számára

• a pedagógiai szemléletváltás elősegítését szolgáló pedagógusképzési és továbbképzési tartalmak megújítása

A cél elérését a projekt azzal valósítja meg, hogy a szakmai alapdokumentumként elkészített Komplex Alapprogram értelmezési keretében olyan pedagógusképzési és továbbképzési tartalmakat fejleszt, amelyek elsajátításával és a pedagógiai gyakorlatban történő elterjesztésével erősíthető meg a differenciális, személyközpontú, nyitottságra ösztönző intézményes pedagógiai gyakorlat. A projekt keretében a konzorciumi partnerek bevonásával végrehajtandó, országos kiterjedésű továbbképzések lebonyolítására, a hatékonyságot mérő és korrigáló monitoring és egyéb támogató tevékenységek megszervezésére és gyakorlati megvalósítására, valamint a gyakorlatban is kipróbált, kutatásalapú korrekciókon átvezetett módszerek és eljárások pedagógusképzésben történő implementálására kerül sor.

A projekt konkrét célja a differenciált, személyközpontú nevelést-oktatást lehetővé tevő módszertani kultúra megerősítése a köznevelési intézményekben, a nyitottságra ösztönző intézményi nevelés-oktatás pedagógiai eszköztárának fejlesztése, valamint a kidolgozott módszertan a pedagógusok körében történő országos elterjesztése.

A projekt részcéljai:

1. A kidolgozott komplex alapprogram országos elterjesztésének a támogatása

2. A differenciált, személyközpontú nevelés-oktatás támogatása, a nyitottságra ösztönző intézményi nevelés-oktatás pedagógiai eszköztárának fejlesztése

3. A pedagógiai kultúraváltás elősegítése, a pedagógusképzési tartalmak megújítása

4. A fentiekhez kapcsolódó a pedagógusképzési és továbbképzési tartalmak megújítása.

5. A komplex alapprogram bevezetésével, országos elterjesztésével összefüggő monitoring tevékenység

A vonatkozó célkitűzés szerint az EU átlagában az oktatást-képzést középfokú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó 18–24 évesek arányát a korosztályban 10% alá kell csökkenteni. A Komplex Alapprogramot a pályázó azzal a céllal fejleszti, hogy hatékonyan járuljon hozzá a vállalt 10%-os célérték régiókra is érvényes eléréséhez, a prevenció érvényesüléséhez, valamint a korai iskolaelhagyás általános mérsékléséhez.