A Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján 2012-ig a neuropszichiátriai osztályon folyt a gyermekpszichiátriai betegek ellátása 2 gyermekpszichiáter közreműködésével, 6 ágyon. Sajnálatos módon 2012-ben a betegellátás szüneteltetésére kényszerült szakorvos hiányában. A pécsi fekvő betegek ellátási központjának átmenetileg Szeged lett kijelölve.

A nagy földrajzi távolság miatt sokszor a gyermekek megfelelő szakellátás nélkül maradtak számos esetben. Ezen megoldatlan probléma továbbá a folyamatosan emelkedő gyermek-és ifjúságpszichiátriai betegszám miatt a Pécsi Tudományegyetem jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy gyermek-és ifjúságpszichiátriai betegellátás ismét Pécsett valósulhasson meg.

2015. novemberében, belső kapacitás átcsoportosítással a PTE Gyermekgyógyászati Klinika létrehozott egy 15 ágyas gyermek-és ifjúságpszichiátriai osztályt, valamint a Gyermek-és Ifjúságpszichiátriai Tanszéket, amely egész Dél-Dunántúl, így Baranya, Somogy és Tolna megye betegei számára bír ellátási kötelezettséggel. A tanszék vezetője dr. Csábi Györgyi egyetemi docens.

A gyermekpszichiátriai osztály működéséhez szorosan kapcsolódik a gyermek-és ifjúságpszichiátriai valamint a gyermekpszichológiai szakrendelés.

A gyermekszakpszichológiai rendelés 20 órában folyik klinikánkon. Az addiktológiai betegek utógondozása Pécsett nem megoldott. A jelenleg Pécsett működő Addiktológiai Ambulancia a törvényi szabályozás értelmében csak felnőtt betegeket láthat el. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a nyugtalan, hosztilis betegek biztonságos ellátásához kialakítandó speciális kórtermek (fiú és lány) létrehozását, mivel ez napi szinten komoly és szinte megoldhatatlan problémát okoz az általános gyermekpszichiátriai osztály keretein belül. A jelenlegi projekt nyújtotta és egyéb források révén, a szakorvosi szám növekedésével, 20 ágyas önálló részleg kerül kialakításra, ami hosszabb távon is lehetővé teszi az emelkedő prevalenciát mutató gyermek- és főként serdülőkori pszichiátriai betegek ellátását, továbbá kialakításra kerülnek olyan kórtermek, amelyek lehetővé teszik a szülő és gyermek együttes elhelyezését is. Az említett infrastruktúra elérésének érdekében szűkségessé vált a Gyermekgyógyászati Klinika épületének kibővítése, mely 2020-ra a fenti elvárásoknak hivatott biztosítani a helyet. A gyermekpszichiátriai osztály bővítése elementáris érdeke nemcsak a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának, de az egész régiónak.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a hiányszakmákban érezhető humán erőforrás hiányának enyhítését és az ilyen jellegű képzésekben résztvevők motivációjának fokozását tűzte ki célul. Az Egészségügyi ösztöndíjak támogatása elnevezésű és EFOP- 1.10.4-18. kódszámú felhívás keretében benyújtandó pályázat segítségével 5 egyetemi közalkalma-zott számára biztosíthatnánk támogatási lehetőséget hiányszakmás képzésük végzésében a rehabilitációs medicina, a sugárterápia, az oxyológia és sürgősségi orvostan, a pszichiátria, továbbá a reumatológia szakmákban. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a Dél-dunántúli térség legnagyobb egészségügyi ellátójaként az 1545 db fek-vőbeteg ágyon és 9133 járóbeteg szakorvosi órában történő betegellátás érdekében 810 orvost és 2245 szakdolgozót foglalkoztat. Az egészségügyi dolgozói létszám folyamatos biztosítása egyre nehezebb terhet ró az intézményre annak ellenére, hogy a térségben az Egyetem a legvonzóbb egészségügyi munkaadók közé tartozik. Az egészségügy humán erőforrásának megfelelő szintű biztosítása az egészségügyi szolgáltatások minőségének és biztonságának az alapfeltéte-le. Az utóbbi években –a társadalom és az egészségügy átalakulásával szinkronban –jelentősen megváltoztak az egyes egészségügyi foglalkozásokkal szemben támasztott követelmények. A humán erőforrás fejlesztése nem mindenkor tudott lépést tartani az egészségügyi ellátórendszer fejlődésével és átalakulásával, és így egyre nagyobb gondok jelentkeznek az ellátás különböző szintjein. A betegségek köre, az ellátás eszközparkja, az egészségügyi foglalkozások struktúrája, és nem utolsó sorban a betegellátással szemben támasztott elvárások átalakulása miatt előtérbe kerültek az intézményi hiány-szakmának minősülő munkakörök arányának csökkentése. Az orvoshiány kialakulása miatt az interdiszciplináris együtt-működések egyre nagyobb teret kapnak, és így keletkezik a másod, harmad szakképesítések megszerzésére való igény. Az orvoshiány, mint probléma nem csak hazánkban, hanem Európa számos országában is nehézségeket okoz, ezért az egye-temünkön tanuló orvostudományi és egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatókat már felsőfokú tanulmányaik során megkeresik külföldi munka közvetítésére vállalkozó cégek, ezért a pályakezdő munkavállalók a hazai egészségügy-ben sokszor egyáltalán nem jelennek meg. A már gyakorlattal rendelkező orvosok és szakdolgozók továbbra is gyakran a Nyugat-európai munkaerőpiacon keresnek a hazainál jobban fizető munkahelyeket. Ezen a problémán a rezidens ösztön-díjak, az egészségügyi dolgozók béremelése már segítettek. A munkaerő utánpótlás biztosítása és a hiányszakmák betöltése érdekében fontos lépés a célirányos ösztönzés megvaló-sítása. Egy ilyen megoldási lehetőség a fennforgó probléma kezelésére jelen felhívás által a betegellátáshoz közvetlenül kapcsolódó, nappali képzésben is elsajátítható szakképesítések megszerzését, és az azt követő hazai munkavállalást elő-segítő támogatási rendszer, kialakítása és megvalósítása. Egy ilyen támogatási lehetőség hosszútávon érzékelhető elő-nyöket nyújt, és a Pécsi Tudományegyetem egészségügyi dolgozóinak képzésével lehetővé válik a magasabb szintű, komplexebb egészségi problémák ellátását biztosító, nagyobb egészségnyereséget nyújtó, gazdaságosabb egészségügyi szolgáltatások nyújtása. A magasabban képzett munkatársak révén javul az ellátási minősége, csökkenhet a gyógyulási idő, nő a betegek elégedettsége. A jól képzett szakorvosok segítik az egészségtudatos magatartás kialakítását, a gyógy-ulást, a rehabilitációt, nagy szerepet vállalnak a magyar lakosság egészségügyi állapotának és gyógyulási esélyeinek javí-tásában. Ehhez jól képzett, elhivatott, egészségügyi szakember utánpótlásra van szükség. Az időben nyújtott beavatkozá-sok, a gyorsabb gyógyulás révén az ellátott biztosítottak hamarabb kerülhetnek vissza a munkaerőpiacra, ezzel nagyobb esélyük lehet munkahelyük megtartására, kevesebb Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott természetbeni és pénzbeni ellátásra lesz szükségük. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja, mint hármas szintű progresszív betegellátó intéz-mény számára kiemelten fontos a magasan kvalifikált munkavállalók alkalmazása és továbbképzése, mivel az átlagosnál komplikáltabb betegkör ellátása magasabb szakmai felkészültséget kíván. A képzések révén az Egyetem dolgozói olyan ellátások nyújtására lesznek képesek, melyek a Dél-dunántúli régió lakosai számára egyedül a pécsi intézményben vehetők igénybe. A képzéseken részt vevők a gyorsabb és szakszerűbb ellátások révén úgy lesznek képesek dolgozni, hogy az ellátásra fordított idő csökkenésével párhuzamosan csökken a munkaképte-len állományban töltött idő, ezáltal csökken a betegségből, balesetből eredő társadalmi teher, nő a foglalkoztatottság, így a közfinanszírozott ellátások finanszírozásának alapját képező Egészségbiztosítási Alapba történő befizetések mértéke nő, az onnan igényelt ellátások mértéke csökken.

A „Képzési programok az egészségügyi ágazat szolgáltatás-fejlesztése érdekében” című EFOP-1.10.3-17 számú pályázati felhívás a humán erőforrás hiányának enyhítését és motivációjának fokozását tűzte ki célul.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a Dél-dunántúli térség legnagyobb egészségügyi ellátójaként az 1530 db fekvőbeteg ágyon és 8684 járóbeteg órában történő betegellátás érdekében 730 orvost és 2205 szakdolgozót foglalkoztat.

Az egészségügyi dolgozói létszám folyamatos biztosítása egyre nehezebb terhet ró az intézményre annak ellenére, hogy a térségben az Egyetem a legvonzóbb egészségügyi munkaadók közé tartozik. Az egyetemünkön tanuló orvostudományi és egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatókat már felsőfokú tanulmányaik során megkeresik külföldi munka közvetítésére vállalkozó cégek, ezért a pályakezdő munkavállalók a hazai egészségügyben sokszor egyáltalán nem jelennek meg. A már gyakorlattal rendelkező orvosok és szakdolgozók továbbra is gyakran a Nyugat-európai munkaerőpiacon keresnek a hazainál jobban fizető munkahelyeket.

A projekt pályázatban rögzített célja: „Olyan egészségügyi humánerőforrás fejlesztés, amely által csökkenthetőek az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben mutatkozó egyenlőtlenségek, csökken az egészségügyben a betöltetlen álláshelyek száma, valamint javulnak az egészségügyben a munkaerő megtartását szolgáló munkakörülmények és feltételek, valamint a lakosság számára nyújtott ellátások minősége és hatékonysága.”
A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja elsődlegesen a Sürgősségi Betegellátó Osztály, valamint az egynapos ellátásokat végző egyes operatív szakmák – sebészet, érsebészet, traumatológia, fül-orr-gégészet - szakdolgozói munkaerőhiányát kívánja csökkenteni a projekt keretében.

A projekt pályázatban rögzített tartalma: hiányszakmák fejlesztése, 17 fő felvétele az alábbi szervezeti egységekbe

SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÓ OSZTÁLY (SBO): 
6 fő ápoló, 1 fő beteghordó/betegkísérő 

EGYNAPOS SEBÉSZETI ÁLLÁTÁST BIZTOSÍTÓ EGYSÉGEK:
PTE KK AITI: 1 fő aneszteziológus szakorvos
PTE KK Sebészeti Klinika: 2 fő ápoló, 1 fő műtéti szakasszisztens, 1 fő műtőssegéd
PTE KK Érsebészeti Klinika: 2 fő ápoló, 1 fő orvosírnok
PTE KK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika: 1 fő műtéti szakasszisztens
PTE KK Traumatológiai Klinika: 1 fő ápoló 

A támogatott projektidőszak a hatályos Támogatási Szerződés szerint 2019. december 31-ig tart, az azon belüli időszakra kapjuk a felvételre kerülő új szakdolgozók bértámogatását. 

Fenntartási időszak: Pályázatbeli vállalásunk, hogy az elvárt 5 éves fenntartási időszakon belül a támogatási időszakkal megegyező időszakon keresztül a projektzárás időpontja után is a projektbeli felvétellel megegyező feltételekkel foglalkoztatjuk a felvételre került új dolgozókat.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Nemzeti kiválósági program (2018-1.2.1-NKP) című kiírásában a PTE TTK Fizikai Intézete konzorciumvezetőként mintegy 300 millió forint összegű támogatást nyert „Ultrarövid fény- és elektronimpulzusokkal indukált atomi és molekuláris folyamatok vizsgálata az ELI-ALPS-nál, módszer- és eszközfejlesztés” tárgyú pályázatának megvalósítására. 

A PTE TTK Fizikai Intézete, az Atommagkutató Intézete, valamint az Energiatudományi Kutatóközpont együttesen beadott pályázatának célja, hogy a három intézmény együttműködésével olyan eszközt fejlesszenek, mely képes azon atomi és molekuláris folyamatok vizsgálatára is, melyek csak fotonok és elektronok együttes hatásával válthatók ki. A vizsgálatokhoz szükséges ultrarövid elektron-impulzusokat terahertzes sugárzás segítségével állítják majd elő. Az elektroncsomagok, az ELI-ALPS sugárforrásainak és detektorrendszerének térbeli és időbeli szinkronizációjának megoldásával olyan kísérleti mérőhely kialakítása valósul meg, mely a világon egyedülálló módon, teljesen új megközelítéssel ad lehetőséget az atomi folyamatok megfigyelésére.

Az elmúlt bő húsz évben a PTE TTK Fizikai Intézetének kutatói úttörő munkát végeztek a terahertzes impulzusok előállítása területén. Dr. Hebling János 2002-es ötletének köszönhetően, mely szerint terahertzes impulzusok hatékony előállításához döntött impulzusfrontú gerjesztést kell alkalmazni, mára már több mint tíz milliószor akkora energiájú terahertzes impulzusok állíthatóak elő, mint korábban. Ekkora energiájú terahertzes nyalábok kiválóan alkalmasak töltött részecskék asztali méretekben történő hatékony gyorsítására. Az Intézet kutatói szűk egy éve tűzték ki célul maguk elé a terahertzes részecskegyorsítás kísérleti megvalósítását. Ezen cél megvalósításának munkálatai nagyban segítették a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatának elnyerését.
 

A pályázat célja, hogy egy nyílvánosan hozzáférhető spektroszkópiai állomást hozzunk létre az ELI-ALPS-ban, amellyel olyan kísérleteket végezhessünk, amelyeket más berendezéseken hasonló színvonalon nem lehet elvégezni a fotobiológia alapvető kérdéseinek megválaszolására. Az általunk létrehozni kívánt spektroszkópiai állomás a modern femtoszekundumos spektroszkópia legkifinomultabb módszere. Általa lehetővé válhat olyan, eddig részleteiben nem ismert biológiai mechanizmus mélyebb vizsgálta, mint például a fotoszintézis, amelynek számos gyakorlati vonatkozása van (pl. szoláris technológia, biotechnológia, környezetvédelem), kutatása pedig elvezethet a mesterséges fotoszintézis megvalósításához.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a hiányszakmákban érezhető humán erőforrás hiányának enyhítését és az ilyen jellegű képzésekben résztvevők motivációjának fokozását tűzte ki célul. Az Egészségügyi ösztöndíjak támogatása elnevezésű és EFOP-1.10.4-18-2019-00020. kódszámú felhívás keretében benyújtandó pályázat segítségével 35 egyetemi közalkalmazott számára biztosíthatnánk támogatási lehetőséget hiányszakmás képzésük végzésében a gyermek-gasztroenterológia, rehabilitációs medicina, a hemato-onkológia, allergológia és immunológia, radiológia, molekuláris genetikai diagnosztika és sürgősségi orvostan, a pszichiátria, kézsebészet továbbá a reumatológia szakmákban.