A FELSŐOKTATÁSBA VALÓ BEKERÜLÉST ELŐSEGÍTŐ KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ÉS KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA, VALAMINT AZ MTMI SZAKOK NÉPSZERŰSÍTÉSE A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásával, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével, a Neumann János Számítógép-tudományi Társasággal konzorciumban valósítja meg ezt a projektet. Fő céljai a felsőoktatásba való bekerülés fokozása, ezáltal a felsőfokú képzettségi szint növelése, a hátrányos földrajzi, társadalmi, gazdasági helyzetből származó fiatalok képzettségi szintjének javítása, és a felsőfokú végzettséghez történő jutásuk elősegítése, különösen a jelenleg általuk alulreprezentált szakokon, valamint a matematikai, természettudományi, informatikai, műszaki (MTMI / STEM) szakokra való jelentkezés fokozása. A projekt 2017.09.01-2022.07.31-ig tart, összköltségvetése, 788 millió Ft.

Dr. Erostyák János szakmai vezetésével valósul meg a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és konzorciumi partnere, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) közös projektje. Az 50 hónapos futamidő alatt az egyetemi beiskolázást segítő programok sokasága segíti diákokat céljaik elérésében. A projekt fő célcsoportja a 6. osztálytól kezdődő köznevelési korosztály. A PTE tág beiskolázási régiójában is kiemelt szempont a hátrányos helyzetű iskolák és diákok elérése, számukra az egyetemi lehetőségek bemutatása, az odavezető utak támogatása. A számos tudományterület között a projekt elsősorban a Matematikai, Természettudományi, Műszaki és Informatikai (MTMI) területekre orientálást támogatja és segíti elő.

A PTE-n három Kar, a Természettudományi Kar (TTK), a Műszaki és Informatikai Kar (MIK) és a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar (KPVK) munkatársai vesznek részt a megvalósításban. A programok rendkívül sokszínűek: nyári táborok, szakmai versenyek, pályaorientációs tréningek, üzemlátogatások, nyitott labor programok, élményműhelyek, laborlátogatások és még számos más, a korosztályi sajátságokhoz igazított érdekfeszítő program várja a diákokat.

A NJSZT nagy múltú országos tudományos egyesületként elkötelezett az informatikai tehetséggondozás és informatikus utánpótlás nevelésében. A mesterséges intelligencia által meghatározott jövő már csak karnyújtásnyira van. Ezért kedvcsináló szakmai előadásokkal, programozási és robotika szakkörökkel, hozzájuk kapcsolódó helyi táborokkal és a pedagógusok képzésével járul hozzá a projekt sikeréhez.

A pályázat bő négy éve alatt lesznek egyedi és évente ismétlődő programok is, melyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a demográfiai trendeket is részben ellensúlyozva, akár hátrányos helyzetből is elindulva a kiváló, tehetséges diákok megtalálják az utat a Pécsi Tudományegyetemre és felismerjék, mennyire vonzó is a PTE által kínált hallgatói élet és az utána következő szakmai karrier.

A Pécsi Tudományegyetem EFOP-3.4.3-16-2016-00005 azonosítószámú pályázatának célja egy olyan komplex intézményfejlesztés megvalósítása, amelynek eredményeképpen mind a hallgatók, mind az oktatók emelkedő teljesítménnyel képesek reagálni a munkaerő-piaci kihívásokra és a nemzetközi versenyre is. A projekt a Pécsi Tudományegyetem fejlesztési tervét határozza meg a 2017-2021-es időszakra az Intézményfejlesztési Tervvel és a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című minisztériumi koncepcióval összhangban, átfogó és összehangolt módon az egyetemi karok, képzések különböző területein.

A Pécsi Tudományegyetemnek három kiemelt projektcélja van az intézményfejlesztési tervvel összhangban:

1. Egységes egyetem kialakítása, vagyis tovább erősödjön a karai közötti integráció mind az oktatásban, mind a kutatásban mind pedig a társadalmi felelősségvállalás terén.
2. Innovatív egyetem fejlesztése, azaz a rendelkezésére álló erőforrások mozgósításával az oktatás, a kutatás, a gyógyítás terén is kreatív, élenjáró, a társadalmi-gazdasági kihívásokra válaszolni képes intézményként működjön.
3. Nemzetközi egyetemmé válás, vagyis tevékenységének minden területén nemzetközi láthatósággal, versenyképességgel, ranggal és szolgáltatási színvonallal rendelkező szereplője legyen a felsőoktatási szférának.

A Felhívással összhangban a Pécsi Tudományegyetem 10 terület kapcsán határozta meg fejlesztési céljait és igényeit, valamint az elérésükhöz szükséges kereteket, végrehajtandó tevékenységeket. A projekt fő tevékenységei a Pécsi Tudományegyetem hallgatói létszámának megtartására, a képzési szerkezetének bővítésére, modernizálására, nemzetköziesítésére és sportszolgáltatásainak bővítésére irányulnak. A fenti célok elérése érdekében tervezett fő projekt tevékenységek az alábbiak:

• A.1. Hallgatói Bennmaradás Intenzív támogatása – HABIT modul - A bevezetésre kerülő, egymással koherens szolgáltatások hatása multiplikálódik, ami a hátrányos helyzetű célcsoportokként jelzett hallgatók számára jelentős segítséget jelent a felsőoktatásban való bennmaradásban, illetve tanulmányaik sikeres befejezésében, valamint a változó munkaerő-piaci követelményekhez való illeszkedésben.
• A.2. Pécsi Tudományegyetem képzési szerkezetének bővítése, modernizálása, digitalizálása a gazdasági igények figyelembe vételével - Az intézményi képzésfejlesztést és modernizálást, valamint a munkaerő-piaci kihívásokra való felkészülést segítő intézkedéseket foglalja magában ez az intézkedési csomag.
• A.3. - A PTE nemzetköziesítése intézményi szintű programokkal, tevékenységekkel - A PTE karainak és a nemzetköziesítést intézményi szinten koordináló Külügyi Igazgatóságnak a programjai annak érdekében, hogy a Pécsi Tudományegyetem a magyar felsőoktatás egyik vezető intézményeként fokozottabban kapcsolódjon be az Európai Felsőoktatási Térségbe, nemzetközi értelemben tovább tudjon erősödni.
• A.4. - A Kárpát-medencei nemzetközi kapcsolatok koordinálása - A PTE tanulási, oktatási lehetőséget biztosít, valamint a saját tudását átadva segíteni kívánja a Kárpát-medencei térségben a határon túli magyar felsőoktatási képzések megvalósítását.
• A.5. - Komplex sportszolgáltatás és egészségnevelés rendszerének kialakítása a Pécsi Tudományegyetemen - A testmozgást, egészségnevelést szolgáló illetve sportszolgáltatások fejlesztését megvalósító programelem. Kiemelt képzési területcsoportok fejlesztésére vonatkozó programok:
• B.1. Módszertani fejlesztés, gyakorlati készségek és innovatív oktatási környezet kialakítása az orvos- és egészségtudományi képzési területen
• B.2. - Női hallgatók és hátrányos helyzetű csoportok hozzáférésének javítása az MTMI területen
• B.3. – Rövid ciklusú képzések és szakfejlesztés az agrár képzési területen a fenntarthatóság jegyében
• B.4. A gazdaságtudományi képzési portfólió újratervezése (joint) képzési programok és modern eszközpark kialakításával a KTK-n
• B.5. Digitalizáció, innováció, környezettudatosság és társadalmi felzárkóztatás a pedagógusképzésben

A fenti feladatok elvégzésével a Pécsi Tudományegyetem teljesítménye fokozható, hallgatói létszáma stabilizálható a területi és képzési lefedettség növelése, az oktatói és kiszolgálói erőforrások minőségi fejlesztése, valamint a szorosabb gazdasági együttműködések által.

Célunk a bevont hallgatók tanulmányi sikerességének előmozdítása, lemorzsolódásuk megakadályozása, tudományos kutatásokba való bevonódásuk és közösségi szinten aktív állampolgárrá válásuk elősegítése. A megvalósítani kívánt projekt az előző pályázati programunkhoz hasonlóan modulokból – tématerületekből – áll, de az előző pályázattól – TÁMOP 4.1.1.D. - eltérően a tevékenységeket nem az időbeli ismétlődésük, hanem a közös pontjaik szerint strukturáltuk. Ennek köszönhetően a program alapvetően „három lábon áll”, melyek önállóan is működőképesek, de a kitűzött célok eléréséhez és a hallgatói sikeresség előmozdításához szükséges a modulok együttes sikere.

A modulszerűen megalkotott struktúra első része a hallgatók számára nyújtott egyéni gondoskodást célzó tevékenységeket tartalmazza. Ezek közé soroljuk a tanév során havi rendszerességgel nyújtott tanulmányi ösztöndíjat, a tanulmányi sikerességet biztosító tutori hálózatot és mentori támogatást. A modul negyedik elemét a hallgatók kompetenciáinak fejlesztése, hátrányaik kompenzálása alkotja, mely tevékenységek projektnapok keretében közösségi, kiscsoportos és egyéni szinten kerülnek megszervezésre. Ide tartoznak az idegennyelvi kurzusok, a tanulásmódszertani, kommunikációs és készségfejlesztő képzések, a különböző személyes és közösségi kompetenciafejlesztő tréningek és a mentálhigiénés támogatás.

A rendszer „második lába” a „Tevékeny közösség” elnevezést kapta. A négy projektelemből felépülő modell célja, hogy előmozdítsa a hallgatók közösségé formálódását, aktív párbeszédet folytató, elkötelezett értelmiségivé válásukat. Ennek megfelelően ebben a modulban lehetősége van a hallgatóknak saját maguk által szervezett közösségi programokat és szakmai utakat létrehozni. Ennek keretét jelenti a PTE-n általuk működtetett „Közösségi Tér” és a hozzá kapcsolódó „Terasz”, illetve a projektnapok kihelyezett helyszínei.

A struktúra harmadik eleme a „Személyes tudomány” elnevezéssel megalkotott modul. Ebben a modulban a hallgatóknak lehetősége nyílik bevonódni az egyetemi tudományos életbe. Ennek több formája lehetséges. Egyrészt a hallgatók saját érdeklődésüknek megfelelő kutatások lefolytatására pályázhatnak, illetve részt vehetnek a Romológia és Nevelésszociológia Tanszék által szervezett kutatásokban és tudományos írást tanulhatnak, melyeket publikálhatnak a Romológia folyóiratban.

A sikeresség biztosításához a projekten horizontálisan végighúzódó tevékenységek is kapcsolódnak. Ezek közé tartozik a minőségbiztosítás, a nyilvánosság és szinergia biztosítása, illetve a kapcsolati háló működtetése.

A támogatási kérelemben megjelölt intézmények: a pályázó Illyés Gyula Gyakorlóiskola, Alapfokú Művészeti Iskola (7100 Szekszárd, Mátyás király u. 5.), valamint együttműködő partnere a PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium Deák Ferenc Gimnáziuma és Általános Iskolája (7622, Pécs, Őz utca 2.).

Jelen pályázattal párhuzamosan az EFOP-4.1.3. pályázat megvalósítása zajlik. Bízunk benne, hogy az EFOP-4.1.3. pályázati konstrukció keretében megújult infrastrukturális fejlesztések között valósulhat meg a jelen pályázatból tervezett módszertani fejlesztés. Jelen pályázatunk célja az informális tanulási lehetőségek kialakításán keresztül a neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása, a köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése, a tanulók számára önmaguk, motivációik, képességeik mélyebb megismerését lehetővé tevő, átfogó kompetencia- és készségfejlesztés érdekében az iskolai oktatást kiegészítő, ahhoz illeszkedő tanórán kívüli programok fejlesztése, kiemelten a problémamegoldó gondolkodás, a vállalkozói és a kreatív készségek fejlesztése. A pályázat megvalósítása során szakembereink olyan informális és nem formális tanulási –módszereket dolgoznak ki, melyek iskolai projektmunkában fejlesztett tartalmakkal, bemutatókkal, vetélkedőkkel gazdagítják az informális és nem formális tanulási lehetőségeket. A módszertani fejlesztésekkel párhuzamosan szakembereink akkreditált képzésen vesznek részt annak érdekében, hogy a projektmódszert rendszeresen, átfogóan tudják alkalmazni.

A projektet a Pécsi Tudományegyetem 14 középiskolával együttműködve valósítja meg az Európai Szociális Alap támogatásával. A projekt elsődleges célja a legújabb hazai és nemzetközi nyelvpedagógiai és módszertani kutatásokba ágyazva olyan innovatív, a tanórai nyelvoktatást kiegészítő, a nyelvi érettségi követelményeihez illeszkedő tananyagokat és tevékenységeket kidolgozni és megvalósítani, amelyek révén szignifikánsan javul a tanulók nyelvtudása, a nyelvtanulással kapcsolatos attitűdje és motivációja, és ezáltal nagyobb esélyük nyílik sikeres emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgát tenni. A projekt három alprojekt keretében kerül megvalósításra: mérési-értékelési, szakmódszertani és továbbképzési, valamint tananyagok és tanulási segédletek fejlesztése alprojekt. A projekt futamideje 36 hónap, 2017.12.01-2020.11.30-ig tart, összköltségvetése 344 902 720 Ft.

A projekt két fő célcsoportját a 9-13. évfolyamos középiskolai tanulók és a középiskolai idegennyelv szakos tanárok alkotják. A projektben részt vevő iskolák jelentős része kedvezményezett, fejlesztendő, illetve komplex programmal fejlesztendő járásban található. A bevonni kívánt tanulók nagyrésze az idegennyelv-fejlesztés területén kiemelt támogatásra szorul ahhoz, hogy felsőoktatásba kerülhessen, illetve hogy piacképes nyelvtudást szerezzen. A nyelvtanulás eredményességét várhatóan pozitívan befolyásolják az élményközpontú, a tanulók életkori sajátosságait, digitális eszközhasználati szokásait figyelembe vevő feladatok a heti rendszerességgel megtartott foglalkozások során; másrészt tematikus nyelvi programok, nyelvi táborok és külföldi tanulmányi kirándulások segítik a tanulók idegen nyelvi gátlásainak lebontását, motivációjuk fokozását és hosszú távú fenntartását, valamint nyelvtudásuk fejlődését és aktív használatát.

A nyelvtanárok szakmódszertani eszköztárának bővítésére a projekt akkreditált pedagógus-továbbképzéseket, ill. workshopokat kínál, továbbá iskolánként két nyelvtanár külföldi módszertani továbbképzésen vehet részt célnyelvi országban.

A projekt hozzájárul a tanórán kívüli foglalkozásokat tartó idegennyelv tanár szakos egyetemi hallgatók tanári kompetenciáinak fejlődéséhez is, kivált, ami a tananyag és pedagógiai folyamat tervezését, a tanulási folyamatok szervezését és irányítását, az önálló tanulás képességének fejlesztését, valamint a szakmai együttműködés és kommunikáció kompetenciáit illeti.

A projekt hozadékaként az elsajátított innovatív nyelvpedagógiai jó gyakorlat beépül a projektben részt vevő iskolák pedagógiai programjába, az idegennyelv szakos tanárjelöltek és nyelvtanárok a projekt lezárulta után is beépítik napi gyakorlatukba, és ezáltal tanulók generációinak képesek lesznek hatékony nyelvoktatást biztosítani.

A projekt célja a végzettség nélküli iskolaelhagyásra vonatkozó stratégia prevenciós célú beavatkozásainak megalapozása.

A prevenciót az alábbi beavatkozások szolgálják:

• a lemorzsolódás megelőzésére alkalmas, tanulást támogató pedagógiai módszerek kidolgozása, és országos elterjesztése az alapfokú oktatásban résztvevők számára
• a pedagógiai szemléletváltás elősegítését szolgáló pedagógusképzési és továbbképzési tartalmak megújítása

A cél elérését a projekt azzal valósítja meg, hogy a szakmai alapdokumentumként elkészített Komplex Alapprogram értelmezési keretében olyan pedagógusképzési és továbbképzési tartalmakat fejleszt, amelyek elsajátításával és a pedagógiai gyakorlatban történő elterjesztésével erősíthető meg a differenciális, személyközpontú, nyitottságra ösztönző intézményes pedagógiai gyakorlat. A projekt keretében a konzorciumi partnerek bevonásával végrehajtandó, országos kiterjedésű továbbképzések lebonyolítására, a hatékonyságot mérő és korrigáló monitoring és egyéb támogató tevékenységek megszervezésére és gyakorlati megvalósítására, valamint a gyakorlatban is kipróbált, kutatásalapú korrekciókon átvezetett módszerek és eljárások pedagógusképzésben történő implementálására kerül sor.

A projekt konkrét célja a differenciált, személyközpontú nevelést-oktatást lehetővé tevő módszertani kultúra megerősítése a köznevelési intézményekben, a nyitottságra ösztönző intézményi nevelés-oktatás pedagógiai eszköztárának fejlesztése, valamint a kidolgozott módszertan a pedagógusok körében történő országos elterjesztése.

A projekt részcéljai:

1. A kidolgozott komplex alapprogram országos elterjesztésének a támogatása
2. A differenciált, személyközpontú nevelés-oktatás támogatása, a nyitottságra ösztönző intézményi nevelés-oktatás pedagógiai eszköztárának fejlesztése
3. A pedagógiai kultúraváltás elősegítése, a pedagógusképzési tartalmak megújítása
4. A fentiekhez kapcsolódó a pedagógusképzési és továbbképzési tartalmak megújítása.
5. A komplex alapprogram bevezetésével, országos elterjesztésével összefüggő monitoring tevékenység

A vonatkozó célkitűzés szerint az EU átlagában az oktatást-képzést középfokú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó 18–24 évesek arányát a korosztályban 10% alá kell csökkenteni. A Komplex Alapprogramot a pályázó azzal a céllal fejleszti, hogy hatékonyan járuljon hozzá a vállalt 10%-os célérték régiókra is érvényes eléréséhez, a prevenció érvényesüléséhez, valamint a korai iskolaelhagyás általános mérsékléséhez.

A pályázat keretében elnyert támogatás több, mint 93 százalékát a Klinikai Központ infekciókontrollját szolgáló eszközállomány jelentős bővítésére fordították, a fennmaradó összegből a projektmegvalósítás költségeit finanszírozták.

Az egészségügyben a betegbiztonság egyik igen fontos eleme az infekciókontroll, azaz az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulásában szerepet játszó tényezők ismeretén, elemzésén alapuló, a kórházi fertőzések megelőzésére irányuló azon intervenciós tevékenységek, melyeket kórházi szinten a kórházhigiénés szervezeti egységek látnak el.

A projektben beszerzett eszközök a 2019/2020 fordulóján kirobbant coronavírus járvány idején is nagyon sokat jelentettek a PTE Klinikai Központ biztonságos betegellátása tekintetében. Akár fogalmazhatunk úgy is, hogy a pályázat segítségével megvalósított fejlesztés egy „jövőbe látó” lépés volt, ugyanis a projektzárás idején zajló SARS-CoV-2 pandémia és vészhelyzet közepén a projekt keretében beszerezett eszközök nélkülözhetetlenek voltak az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet számára.

A hat közbeszerzési eljárásban megvásárolt termékek a Klinikai Központ Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetén kívül a Kórházhigiéniai Szolgálat eszközállományát javították jelentős mértékben. Ezeken túl egy további eszközt is beszereztek, mely a Rákóczi úti és Rét utcai telephelyek melegvíz ellátó rendszerének még biztonságosabb tisztítását, fertőtlenítését tette lehetővé. Az eszközbeszerzések összértéke meghaladta a 176 millió Ft-ot.

Az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézethez került eszközök elsődlegesen az Intézet Bakteriológiai és Kórházhigiénés Laboratóriumának a megerősítését, valamint a molekuláris mikrobiológiai vizsgálatok fejlesztését szolgálják. A fejlesztésre került diagnosztikai műszerpark segítségével eredményesebb lett a kórokozók kimutatása, gyorsabban jut mikrobiológiai diagnózishoz a klinikus, s ezzel előbb indíthatja a beteg célzott gyógyszeres kezelését.

A beteg biztonságát közvetlenül érintő előnyös hatáson, azaz a diagnosztikai eredményhez jutás gyorsaságán túl a projekt az intézet epidemiológiai munkájának hatékonyságát is jelentősen javította. Az intézet epidemiológiai tevékenysége keretében beteg-, dolgozói- és környezet-szűréseket is korszerű módszerekkel végezhetnek, melyek során a különböző kórokozók genetikai összehasonlítása, tipizálása alapján a fertőzések közös eredete kerülhet feltárásra. Ezek mellett a mikrobák korszerű tárolása, és a dolgozók védelme érdekében beszerzett eszközök is a betegbiztonságot szolgálják.

A Kórházhigiéniai Szolgálat számára beszerzett eszközök között található több, a kézfertőtlenítés lehetőségét a kórházban ápoltak és a látogatók számára is majd minden klinikai telephelyen biztosító automata kézfertőtlenítő, valamint a helyiségek fertőtlenítése hatásfokát javító, és a fertőtlenítések megfelelőségét ellenőrző rendszerek.

A projekt céljainak továbbfejlesztését, és azok megvalósítását egy újabb elnyert pályázati támogatás biztosítja, ugyanis a PTE az EFOP-1.8.21-18 kódszámú, „Infekciókontroll tevékenységek gyakorlati megvalósítása a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményekben” elnevezésű pályázati konstrukcióban további 58 millió Ft támogatást nyert el. Az új projekt megvalósítását tervezetten 2020 szeptemberében kezdik.

„A gyermek-sürgősségi, -baleseti ellátás fejlesztése” című (száma: EFOP 2.2.1-VEKOP-16-2016-0001) kiemelt projekt célja, hogy Magyarországon egységes és magas szintű gyermek-sürgősségi és gyermek-baleseti ellátási rendszer jöjjön létre, mely a gyermek betegségének súlyosságához mérten a lakóhelyéhez a lehető legközelebbi, ugyanakkor szakmai szempontból a legmagasabb szintű ellátását képes biztosítani.

A PTE Gyermekgyógyászati Klinika Magyarország Dél-dunántúli régiójának legmagasabb szintű ellátóhelye, ahol közel 40 ezer gyermeket látnak el a sebészeti, fülészeti és sürgősségi járóbeteg rendeléseken és 3500 sürgős betegfelvétel és műtéti beavatkozás történik évente.

A projekt a Pécsi Tudományegyetemen a Gyermekgyógyászati Klinika József Attila utcai telephelyén valósul meg. A telephely adottságait figyelembe véve (régi épületállomány, nagyfokú beépítettség, parkolóhelyek szűkös volta) a meglévő földszinti előadótermet elbontjuk, új, korszerű tantermet építünk helyette, a tantermi rész emeletére új, korszerű műtőblokk épül, valamint a gyereksebészeti osztály is megújul. A beruházással nem növekszik a Gyermek Klinika jelenlegi ágylétszáma, de az átalakítással nagyfokú komfortnövekedés érhető el. A műtőblokkban – mely egy új építésű tömbben kerül kialakításra, és a fekvőbeteg osztályhoz szintben csatlakozik – 3 db korszerű műtő került kialakításra a kiszolgálóegységeivel (öltözők, sterilizáló, ébredő, steril nővér dolgozó, iroda) együtt. Ehhez csatlakozik egy, a műszeres vizsgálatok végzésére szolgáló kiemelt kezelő. Az új tömb tetőterében részben gépészeti berendezések, részben egyéb funkciók, raktárak kerülhetnek elhelyezésre, míg a régi épület tetőterének átstrukturálásával és a felszabaduló területek hasznosításával további irodák, raktárak és ügyeletesszobák alakíthatók ki. A tervezett új épületszárny a Bajnok utcai oldalon kapcsolódik a meglévő Gyermekgyógyászati klinikai főépülethez.

Összességében a felvázolt infrastrukturális átalakítás és fejlesztés hosszútávon biztosítani tudja a dél-dunántúli régió centralizált gyermekbaleseti ellátását. A projekt további fontos eleme a megfelelő egészségnevelési, prevenciós és képzési program megvalósítása. Ennek a programnak a lebonyolítására a műtőblokk alatti földszint átalakításával kívánjuk a megfelelő helyet biztosítani.

A pályázat célja:
Hazánk vezető helyet foglal el a mentális betegségek előfordulásában, a súlyos és/vagy krónikus pszichiátriai megbetegedések (például szkizofrénia, depresszió, demencia) az emberek százezreit érinti. Az ellátórendszer fejlesztése esetén a társadalomba történő visszailleszkedés esélye megnő, a munkához való visszatérés aránya javuló tendenciát eredményezhet. Kiemelendő, hogy a konstrukció hozzájárul ahhoz, hogy a befejezett öngyilkosságok csökkenésének tekintetében is kedvező fordulat történjen.

A megvalósítani kívánt projekt célja a pszichiátria és addiktológiai szakellátás minőségének, hatékonyságának és az ellátáshoz való hozzáférésnek a javítása, és ezáltal a lakosság mentális egészségi állapotának fejlesztése. Cél továbbá a pszichiátriai és addiktológiai fekvő- és járóbeteg szakellátás terhelésének kiváltása, a lakosságközeli ellátások hangsúlyossá tétele, és véső soron a lakosság mentális egészségi állapotának a javítása.

Speciális célok
a) A pszichiátriai és addiktológiai betegek lakossághoz közeli egészségügyi ellátásához      való hozzáférésének javítása.
b) A pszichiátriai gondozók a minimum feltételekről szóló jogszabályban előírtaknak megfeleltetése.
c) A pszichiátriai gondozáshoz való egyenlő hozzáférés esélyének megvalósítása.
d) A pszichiátriai és addiktológiai fekvőbeteg szakellátás idejének lerövidítése, kiváltása, a járóbeteg-ellátás fekvőbeteg-ellátáshoz viszonyított arányának növelése.
e) A gondozóintézeti gondozás ellátási minőségének és hatékonyságának javítása, a szakmai önállóság kialakítása és megőrzése.
f) Országosan egységesen elfogadott szakmai anyag alapján történjen a betegek állapotfelmérése.

A PTE esetében új pszichiátriai gondozó építése kerül kialakításra korszerű infrastrukturális, kubaturális feltételek biztosításával. A projekt keretében a pszichiátriai- és addiktológiai gondozó eszközellátottságának javítása és informatikai eszközparkjának korszerűsítése is meg fog valósulni.

A pályázat céljai:

1. az egészségügyi ellátás során végzett ápolási tevékenység hatékonyságának növelése;
2. a szükséges ápolási idő lerövidítése;
3. az ápolási tevékenység színvonalának növelése
4. a betegek életminőségének javítása;
5. az egészségügyi szakdolgozók mentális egészségi állapotának javítása
6. az egészségügyi szakdolgozók kompetenciáinak fejlesztése, megelégedettségük növelése.

A fejlesztés célkitűzése, hogy a PTE-n az ápolási infrastruktúra korszerűsítése révén hozzájáruljon a keringési betegségek, elhízás, cukorbetegség, krónikus légzőszervi-, mozgásszervi- és daganatos betegségek kezeléséhez.
A PTE-n olyan egységes eszközpark kialakítása fog megvalósulni, amely elősegíti a betegek hely- és helyzetváltoztatását, csökkenti az ápolók fizikai terheit, hozzájárul az eszközök egymással történő kompatibilitásának megteremtéséhez, a betegbiztonsághoz és a betegek és hozzátartozók elégedettségéhez.
Az ápolási eszközpark fejlesztés során nagy hangsúlyt fektetünk arra is, hogy növekedjen az egészségügyi ellátás során végzett ápolási tevékenység hatékonysága, csökkenjen a szükségtelenül igénybevett ápolás, javuljon az ápolási tevékenység színvonala.
Különösen nagy gondot fordítunk az esélyegyenlőség és az ellátás minőségének javítására az aktív és krónikus ellátást nyújtó osztályokon, a szakszerű betegápoláshoz és annak színvonalának emelkedéséhez, áttételesen pedig növelje az ellátott betegek komfortérzetét és az egészségügyi személyzet elégedettségét.
A fejlesztés keretében egy olyan informatikai alkalmazás modul kialakítása is támogatott, mely alkalmas az eszközállomány komplex nyilvántartására, összetételének vizsgálatára, az eszközállomány állagának, használhatóságának, valamint kapacitás-kihasználásának elemzésére.