Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem – konzorciumi partnerségben – országos skill laborhálózatot hoznak létre több mint 8 milliárd forintos fejlesztéssel. A 3 egyetemi skill központban és a 16 megyei oktatókórházi skill laborban lehetővé válik a diagnosztikus, terápiás, köztük életmentő beavatkozások szimulációs környezetben történő gyakorlati oktatása.

A projekt célja a betegbiztonság és az egészségügyi szakemberképzés hatékonyságának növelése az egészségügyi készségfejlesztésen alapuló gyakorlati oktatás fejlesztése és fenntarthatóvá tétele által.

Szimuláció
Ma már csaknem minden, a betegellátáshoz szükséges beavatkozás modellezhető és elsajátítható szimulációs környezetben. Ennek is köszönhető, hogy a gyakorlati szimulációs oktatás egyre nagyobb szerepet kap az oktatásban, az új technológiák bevezetésénél az egészségügyben és a betegbiztonságban.

Mi az a skill labor?
A skill labor olyan szimulációs eszközökkel felszerelt egység, ahol egészségügyi dolgozók és pályakezdők, orvostanhallgatók, ápolóképzésben résztvevők és tanulók tét nélkül gyakorolhatják a betegellátást, ahol lehetővé válik a diagnosztikus, terápiás, köztük életmentő beavatkozások gyakorlatban történő oktatása, mindez kockázatmentes, korszerű és magas színvonalú eszközökkel felszerelt környezetben. A skill labor lehetőséget teremt az elmélet – gyakorlat egységének megteremtésére és az olyan beavatkozások begyakorlására – skill, azaz készségszintű elsajátítására –, melyek egyéb körülmények között, szem előtt tartva a betegbiztonságot és a jó minőségű egészségügyi szolgáltatásnyújtást, nem megvalósíthatóak.

Projekt fő elemei
• Egységes skill oktatási-képzési program kidolgozása, az ellenőrzés és minőségbiztosítás módszereinek megteremtése, valamint egy integrált, oktatási-szervezeti kooperáció létrehozása a partnerintézmények és a projekt „kórházi” ága között.
• Módszertani kézikönyv és módszertani útmutató kidolgozása a skill programhoz csatlakozóan, amely segítséget nyújt a skill képzésben résztvevő oktatók számára, egységes módszertant és protokollokat alkalmazva.
• Skill laborok kialakítása és eszközparkkal történő feltöltése, valamint az általános orvosi és szakorvosi gyakorlat alapvető műfogásainak hatékony elsajátításán keresztül a gyakorlati oktatás minőségének emelése.
1. Graduális orvosképzési eszközcsoport kialakítása.
2. Posztgraduális és Szakorvosképzés eszközcsoport kialakítása.
3. Szakképzés és Továbbképzés – Élethosszig tartó tanulás eszközcsoport kialakítása.

A projekt célja:
A projekt átfogó célja, hozzájáruljon a minőségi felsőoktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtéséhez a legjobb elérhető technológia kritériumainak megfelelő gyakorlati képzést támogató műszer és laborfejlesztéseken keresztül. A projekt általános célja – javuljon az egészségügyi képzés minősége az egyetemi, valamint az oktatókórházi skill laborok fejlesztése révén. A projekt specifikus célja – lehetővé váljon az orvosképzésben és továbbképzésben részesülők, valamint a szakképzésben, továbbképzésben résztvevő egészségügyi szakdolgozók számára az invazív és noninvazív beavatkozások, valamint az ápolás-gondozási tevékenységek gyakorlása demonstrációs egységek kialakítása és felszerelése révén. A projekt végső célja a szimulációs skill képzés gyakorlatának általánossá tétele a hazai egyetemi orvosképzés, valamint az egészségügyi szakképzés teljes spektrumában.

Közvetlen célcsoport
A skill labor szolgáltatásokat igénybe vevő tanulók, hallgatók, szakdolgozók és rezidensek.
• Az oktatókórházak esetében graduális orvosképzésben résztvevők, a szakképzésben résztvevők, a továbbképzésben résztvevő orvosok és szakdolgozó.
• Az egyetemi skill központok esetében a konvergencia régiók általános orvosképzést és szakorvosképzést végző egyetemi orvoskarainak hallgatói, szakorvos jelöltjei, rezidensei és szakorvosai.”

A projekt elsődleges célja olyan infrastrukturális környezet megteremtése, amely alkalmassá teszi az intézményt arra, hogy az eddig is magas szinten alkalmazott módszereinket a köznevelés céljainak megfelelően újabb területekkel bővítsük, valamint a létrehozott tanulási környezet lehetővé tegye számunkra ezen módszerek, eljárások széleskörű disszeminációját a hozzánk kapcsolódó intézmények pedagógusai és a pedagógusképzésben résztvevő tanárjelöltek számára.

Intézményünk a projektben elsősorban a tehetségfejlesztéshez szükséges feltételek, terek, eszközök megújítását kívánja elvégezni, ezzel segítve széleskörű tudásmegosztó tevékenységünket. Céljaink az oktatás minőségének, méltányosságának megvalósításához szükséges fejlesztésekhez kapcsolódnak. Ezek:

• az IKT tantermek kialakításával olyan többfunkciós terek létrehozása 3 feladatellátási helyen, amelyek valamennyi tantárgy korszerű, digitális oktatását támogatják
• a 21. századi követelményekhez igazodó korszerű informatikai hálózat kialakítása, mely megfelel a digitális oktatás elvárásainak
• a kialakítandó hálózat biztonságos működését nem veszélyeztető szigetelési, tető felújítási munkák elvégzése.

Gyakorlóiskola lévén a fenti célokkal a hallgatói képzés minőségi színvonalának emeléséhez is hozzá kíván járulni projektünk.

A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Gyakorlóiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóóvoda a jövőben erősíteni kívánja a köznevelési intézmények között megszerzett jó pozícióját. Az intézmény elkötelezi magát amellett, hogy az intézményhasználók igényeit a lehető legszélesebb körben igyekszik feltárni és kielégíteni, ill. az eddigi elégedettséget megtartja, folyamatosan növeli. Ennek érdekében a dolgozói kollektíva arra törekszik, hogy a szolgáltatások tekintetében bennünket értékeljenek a legjobbnak. Projekt célja a 30 éves korszerűtlen, elhasználódott világítás és fűtésrendszer korszerűsítése, energiatakarossá tétele. Az informatikai eszközpark cseréje, mert jól alkalmazható informatika tudást csak modern informatikai eszközökkel lehet elérni. A gyors technikai fejlődést követnünk kell, mert 8. osztályos tanítványaink 50%-a ECDL vizsgát tesz, és ezzel a szakma megújításának alapjait adjuk. Az infrastrukturális környezet megújítása lehetővé teszi a szakmai környezet magasabb szintre emelését, és a balesetmegelőzést. A mindennapos testnevelés alapszükségletét biztosítja a sporteszközök beszerzése és a futópálya kialakítása. Intézményünk minősített kiváló tehetségpont, a fejlesztések jól szolgálnák e feladat magasabb szintű megoldását.

A pályázat célja a PTE SZESZI által nyújtott szolgáltatások minőségi színvonalának emelése, a szakmai infrastrukturális környezet és hatékony oktatás biztosításának megteremtése, ezáltal az intézmény eredményessége érdekében végrehajtott fejlesztések. Szakgimnáziumunknak a szakmai képzésen kívül az érettségire való felkészítés is komoly feladata, azonban az infrastrukturális fejlesztések indokoltak, elsősorban a természettudományos környezetet, a nyelvi képzést, a mindennapos testnevelés, valamit a felzárkóztató-tehetséggondozó foglalkozások területeit kívánjuk megerősíteni. A végzettség nélküli iskolaelhagyások csökkentésének és megszűntetésének lényegi elem lehet a megfelelő színvonalú oktatáson túl a közösségi terek fejlesztése, ami otthonosabbá, élhetőbbé teszi iskolánkat.A nyelvi képzést szeretnénk egy nyelvi labor kialakításával erősíteni, míg a természettudományos ismereteket biológia terem-, valamint laborfejlesztéssel, bútorzatok cseréjével, valamint hozzájuk kapcsolt eszközbeszerzésekkel kívánjuk fokozni. A mindennapos testnevelés infrastrukturális modernizálása jelenleg nem megoldható, így ezen szegmensben kizárólag eszközök hozzáférhetőségével tudunk magasabb színvonalat biztosítani.

Az élhetőbb környezet kialakításánál a higiéniai helyiségek felújítása kapott prioritást, valamint a tanári szoba kialakítása szerepel a legfontosabb terveink között. Ehhez kapcsoltan a közösségi terek esetében a jelenleg használaton kívüli világítóudvarban pihenősarkokat kívánunk kialakítani, valamint a biztonságos környezet tekintetében kamerarendszer és intézményi kommunikációs eszközpark (hangosítás, iskolarádió) kiépítésével lépnénk előre.

A beiskolázási adataink ismeretében prognosztizálható, tudatában az ágazati képzés speciális tartalmának is, hogy a frissen felújítandó termek kihasználtsága megközelítheti a 100%-ot. Szombathelyi tagintézményünk jelenleg alacsonyabb tanulólétszámmal működik, felmenő rendszerben ugyanakkor ebben is erősödés várható. Miután az iskola épülete régi építésű, lehetőségekhez képest karbantartott, mégis nagy hiátusokkal rendelkező intézmény, a fejlesztéseket ebben a tekintetben is meg kell határoznunk. Ahogy Pécsett, Szombathelyen is az egészségügyi ágazatú szakgimnáziumi képzés megerősítése a cél, hogy az említett osztályok számát és az összes tanuló létszámot is növelni tudjuk egy vonzó, fejlett, minőségi intézmény megteremtésével. Ehhez kívánjuk ugyancsak a nyelvi labor létrehozását, a természettudományos tárgyak oktatását segítő tantermek korszerűsítését, ehhez kapcsolódó eszközbeszerzést, valamint az általános oktatási terek és eszközparkok fejlesztését, amik mind hozzájárulnak a sikeres érettségi vizsgáig való minőségi oktatás biztosításához. A tantermek kihasználtsága az idei évben is jelentős volt, az elkövetkező évben, években a felmenő rendszerben belépő új osztályok igényeivel teljesen optimalizálható.

A fejlesztés a PTE valamennyi karának együttműködésében valósul meg, a fejlesztéssel érintett karok a következők: Általános Orvostudományi Kar (ÁOK), a Gyógyszertudományi Karon (GYTK), Egészségtudományi Kar (ETK), a Természettudományi Kar (TTK), a Műszaki és Informatikai Kar (MIK), a Közgazdaságtudományi Kar (KTK), Bölcsészettudományi Kar (BTK), a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar (KPVK), valamint az Általános Jogtudományi Karon (ÁJK).

A fenti karokon a gyakorlati és elméleti képzések javításának érdekében az A. beruházási elem részeként megújulnak a hallgatói terek, a hallgatók által használt oktatási eszközök laborok, a B. beruházási elem részeként pedig orvosi, fogorvosi, gyógyászati, állatház, klinikai skill központ fejlesztése került betervezésre. A fenti célok mellett a projekt horizontális célja a WIFI elérések kiépítése valamennyi fejlesztéssel érintett karon, valamint a nők távmunka lehetőségeit, digitális kompetenciafejlesztést elősegítő IT eszközök beszerzése és a hallgatói terek gyerekbarát megújulása.

A projekt elsődleges célcsoportja a hazai és külföldi hallgatók, mint az eszközöket, modernizált hallgatói tereket használók, másodlagos célcsoport az oktatók, kutatók, intézményi dolgozók, együttműködő vállalatok, külső partnerek. Reális az esély, hogy a beruházás nyomán, a régió gazdasági helyzetének javulásával összhangban megálljon, vagy egészen minimális értékűre redukálódjon a hallgatói létszám csökkenése, ezáltal a beruházás hozzájárul a felsőoktatási részvétel növekedéséhez, a nemzetközi képzési-kutatási programok kiszélesítéséhez. Ez a trend várhatóan fennmarad az elkövetkező években, beleértve a projekt fenntartási időszakát is. A PTE és érintett Karai is megfelelő, stabil humán erőforrás, infrastrukturális és kutatási erőforrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy a projekt eredményeit hosszú távon fenntartsák.

A pályázat alapvető célja a megvalósítás során, hogy növelje az orvos-, gyógyszerész- és egészségtudomány területén a kutatói létszámot, és jelentős minőségi javulást mutasson fel a kutatóként foglalkoztatottak szakmai eredményességét jellemző mutatók terén. Mindez alapfeltétele annak, hogy a világszerte egyre erősödő K+F+I versenyhelyzetben ez a hazai kutatási ágazat a nemzetközi élmezőnyhöz csatlakozhasson, és a hazai gazdasági és társadalmi fejlődés egyik meghatározó hajtóerejévé váljon. A célok elérése érdekében olyan programok kerülnek létrehozásra, amelyek hatékonyan biztosítják a kutatói utánpótlást. A célt az egyetemi oktatási rendszer több szintjén, graduális és a posztgraduális doktori képzés keretein belül szervezett programokkal kerülnek elérésre. A programok összességének megvalósulása ösztönzi a legkiválóbb fiatal kutatók kutatói pályán maradását és jelentősen fokozza a résztvevő egyetemek tudományos és publikációs eredményességét, nemzetközi elismertségét; továbbá előmozdítja számos, a kutatási érdeklődés homlokterében lévő K+F+(I) projekt elindítását.

A projekt átfogó célja „A társadalomtudományi képzési terület kutatási, fejlesztési és innovációs potenciáljának, illetve eredményességének javítása a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskoláinak fejlesztésén és a magasan képzett, kutatói kompetenciákkal felvértezett, produktív tudományos-kutatói utánpótlás biztosításán keresztül”.

A projekt átfogó célja három további fejlesztési célra tagolódik, amelyek a következők:
A, Doktori Iskolákban a fokozatszerzések számának és a tudományos teljesítménynek a növelése, továbbá a kutatói utánpótlás szakmai felkészítése
B, A tudományos-kutatói utánpótlás biztosítása és a doktori programok létszámnövelése érdekében a tehetséges hallgatók tudományos tevékenységeinek támogatása
C, A kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése céljából a kutatói közegek fejlesztése és a kapcsolatháló bővítése.

A közvetlen célcsoportok közé tartoznak a felsőoktatásban résztvevő hallgatók mellett a doktoranduszok és a doktorjelöltek is. Náluk szükséges nem csupán az oktatási, de a kutatási tevékenységük támogatása is, azon személyek esetében, akik tehetségükkel kitűnnek. A már végzett hallgatók, valamint fokozattal rendelkező kutatók nem tartoznak jelen támogatási szisztéma keretei közé. Az ennek során a tehetséggondozási rendszerbe bekerült személyek a többlettevékenységük révén tartoznak ebbe a célcsoportba.

A közvetett célcsoportok közé – az előbbivel ellentétben – már a társadalom szélesebb rétegei tartoznak, így többek között a felsőoktatási intézmények tudomány- és kultúraközvetítő tevékenységének befogadó közege, a tudománynépszerűsítő, ismeretterjesztő, szemléletformáló szolgáltatások célközönsége.

A projektben a Pécsi Tudományegyetem konzorciumi tagként vesz részt, konzorciumi partnerek a Pannon Egyetem (konzorciumvezető), Corvinus Egyetem (Székesfehérvár) és Pécsi Tudományegyetem. Pécsi Tudományegyetem részéről a projektben résztvevő karok a Közgazdaságtudományi Kar illetve a Természettudományi Kar. Szakmai vezető a Pécsi Tudományegyetem részéről Prof. Dr. Varga Attila, aki a Közgazdaságtudományi Karon folyó kutatást vezeti, a Természettudományi Kari részt pedig Prof. Dr. Aubert Antal fogja össze.

A tematikus pályázati projekt megvalósításával a konzorciumi tagok célja, hogy a gazdaságtudományok területén növekedjen a projektben résztvevő intézmények kutatási-fejlesztési-innovációs potenciálja. Általános cél, hogy a projekt során definiált alapkutatások nemzetközi beágyazottsága növekedjen a Horizon2020 projektekben, az európai kutatói hálózatokban és kutatási programokban való részvétel, valamint az európai kutatóhelyek közötti kapcsolatok erősítése által.

A hálózatépítés és kapcsolatépítés ösztönzésére különböző szakmai és kutatói teamek kerültek felállításra és közös szakmai programok, fórumok keretében került/kerül sor a tapasztalatcserére, az elért eredmények bemutatásra. A szakmai és egyéni fejlődés érdekében különböző tréningek és képzések kerülnek a projekt megvalósítási időszakában megszervezésre, amelyek elsősorban a nemzetközi pályázati menedzsment, innováció- és kutatásmenedzsment, és az előadói készségek fejlesztésére fókuszálnak.

A szakmai megvalósítás kutatási oldala három fő pillérre épül fel:
I. főirány: Térségi sikert és versenyképességet meghatározó faktorok azonosítása, modellalkotás
II. főirány: Társadalmi és gazdasági fenntarthatósági modell a természeti és a kulturális örökség menedzsmentben
III. főirány: Társadalmi innováció

A projektben a Pécsi Tudományegyetem konzorciumi tagként vesz részt, konzorciumi partnerek a Miskolci Egyetem (konzorciumvezető), Szegedi Tudományegyetem, Soproni Egyetem és Pécsi Tudományegyetem.

A kutatási együttműködés fókuszáltan a nyersanyag-gazdálkodás speciális területein, elsősorban másodnyersanyagok (hulladékok és maradékanyagok) hasznosítása mentén, környezetipari és energetikai alkalmazások fejlesztésére szerveződött.

A projekt stratégiai és konkrét operatív céljait az alábbi három fő tevékenység (pillér) keretein belül kívánják a partnerek megvalósítani:
I. a fókuszterületeken definiált intézmények közötti összefonódó kutatási sejtek létrehozása, II. Networking Team kialakítása,
III. tematikus International Project Week (IPW) rendezvények szervezése.

A kutatási sejtek szűkített tématerületei:

• szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítása, alacsony CO2 kibocsátási technológiák,

• a települési szilárd hulladék (TSZH), mint másodlagos nyersanyagforrás,

• lignocellulózok hasznosítása,

• WEEE - elektronikai és elektromos eszközök hulladékából értékes anyagok kinyerése,

• nagytömegű ipari és bányászati hulladékok és melléktermékek innovatív hasznosítása.

Jelen projekt célja, hogy a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem konzorciuma, valamint a Semmelweis Egyetem, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet és a European Clinical Research Infrastructure Network (ECRIN) támogató partnersége a hozzájáruljon a hazai gyógyszerágazat fejlődéséhez megnövelve a nem szponzorált klinikai vizsgálatokból származó nemzetgazdasági és egészségügyi ágazati bevételeket, javítva hazánk versenyképességét és a nemzetközi gyógyszerkutatásokban való részvételét.

A pályázat kapcsán valódi hálózatba szerveződve, 9 tematikusan kijelölt téma mentén 3 Egyetem 36 kutató szakembere csoportjának együttes és jelentős mértékben átfedő kutatási munkája valósul meg.

A pályázat további célja, hogy a nemzetközi modellek adaptációja és a hazai CTU hálózat kialakítása után, a konzorcium tagjai és az együttműködő partnerek képesek legyenek a több dimenziós és kiterjedt valódi kutatási hálózatok fejlesztésére és működtetésére, illetve az így létrejövő kutatási eredmények nemzetköziesítésére az ECRIN hálózat segítségével, valamint ugyan ezen úton, más tagországok multicentrikus akadémiai kutatási kezdményezéseiben való részvétel elnyerésére és azok hazai implementációjára.

Pályázatunk kutatási témái:

• Mesterségesen megtermékenyített embriók életképességét ellenőrző point-of-care mérőrendszer molekuláris mechanizmusai (célzott alapkutatás) multicentrikus kipróbálásának előkészítése

• Fájdalomcsillapító transzdermális tapasz, első osztályú orvostechnikai eszköz fejlesztése szenzoros idegvégződéseken ható, növényi alapú hatóanyagok felhasználásával (Kapszaicin tapasz)

• Dithranol tartalmú polimer gél fejlesztése a pikkelysömör kezelésére

• A Dantrolen lokális alkalmazásának vizsgálata a teljes vastagságú bőrsebek gyógyulásában

• Nemszindrómás hallásvesztést okozó mutációk szűrésére alkalmas panel kidolgozása

• Biológiai terápia leépítésének prediktorai gyulladásos reumatológiai betegségekben

• A melanin koncentráló hormon (MCH) szerepének vizsgálata a juvenilis obezitás kialakulásában

• A kardiális autonóm neuopátia korszerű diagnosztikája és prediktorainak szűrése 2-es típusú diabetes mellitusban

A pályázat eredményeképp hosszútávon:

• az egyetemeken kialakul az a nemzetközileg is elismert és sikeres tudományos elit, amely alkalmas az egyetemi alapkutatás és az alkalmazott ipari kutatás magas szintű művelésére egyaránt,

• a nem szponzorált klinikai vizsgálatokból származó bevételek növekedése várható,

• a jelenlegi 67 mrd Ft-os nemzetgazdasági bevétel tovább nő - a klinikai vizsgálatok során a jelenlegi 15-20 ezer beteghez képest további betegek jutnak hozzá a legkorszerűbb terápiákhoz