A konzorcium vezetője hazai és nemzetközi szinten elismert vállalkozás, a Toxi-Coop Toxikológiai Kutató Központ Zrt. A konzorcium további két tagja a Pécsi Tudományegyetem, mely elsősorban Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetével, Szerves és Gyógyszerkémiai Intézetével, Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézetével, valamint kisebb részben az ÁOK Bioanalitikai Intézet és TTK kutatóinak közreműködésével vesz részt a projekt megvalósításában, továbbá az AdWare Research Kft. A kutatási folyamatokban alvállalkozóként további kisvállalkozás, a „DRC” Gyógyszervizsgáló Központ Kft., és a Semmelweis Egyetem (SE) vesz részt a szakterület kimagasló képviselőivel.

A projekt a PTE farmakológusai és a SE vegyészei eredeti felfedezésén alapuló szabadalom fejlesztésére épül, a K+F Versenyképességi és Kiválósági együttműködések felhívásához kapcsolódva széleskörű együttműködésben megvalósuló kutatási tevékenységre irányul. A munka egy koncepcionálisan új hatásmechanizmusú, innovatív fájdalomcsillapító fejlesztésére irányul, amely idegi eredetű (neuropátiás) fájdalmakra nyújthat megoldást. Mivel e fájdalomállapot a népesség 1%-át érinti, kezelése nagy társadalmi és orvosi problémát jelent, és kezelése nem megoldott, új hatékony gyógyszerek fejlesztésének igénye rendkívül nagy. A projekt fő feladatai a preklinikai hatástani és biztonságfarmakológia vizsgálatok elvégése, valamint a 4. évben Fázis I klinikai vizsgálat (egészséges önkénteseken való tolerálhatósági vizsgálatok) kivitelezése.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem – konzorciumi partnerségben – országos skill laborhálózatot hoznak létre több mint 8 milliárd forintos fejlesztéssel. A 3 egyetemi skill központban és a 16 megyei oktatókórházi skill laborban lehetővé válik a diagnosztikus, terápiás, köztük életmentő beavatkozások szimulációs környezetben történő gyakorlati oktatása.

A projekt célja a betegbiztonság és az egészségügyi szakemberképzés hatékonyságának növelése az egészségügyi készségfejlesztésen alapuló gyakorlati oktatás fejlesztése és fenntarthatóvá tétele által.

Szimuláció
Ma már csaknem minden, a betegellátáshoz szükséges beavatkozás modellezhető és elsajátítható szimulációs környezetben. Ennek is köszönhető, hogy a gyakorlati szimulációs oktatás egyre nagyobb szerepet kap az oktatásban, az új technológiák bevezetésénél az egészségügyben és a betegbiztonságban.

Mi az a skill labor?
A skill labor olyan szimulációs eszközökkel felszerelt egység, ahol egészségügyi dolgozók és pályakezdők, orvostanhallgatók, ápolóképzésben résztvevők és tanulók tét nélkül gyakorolhatják a betegellátást, ahol lehetővé válik a diagnosztikus, terápiás, köztük életmentő beavatkozások gyakorlatban történő oktatása, mindez kockázatmentes, korszerű és magas színvonalú eszközökkel felszerelt környezetben. A skill labor lehetőséget teremt az elmélet – gyakorlat egységének megteremtésére és az olyan beavatkozások begyakorlására – skill, azaz készségszintű elsajátítására –, melyek egyéb körülmények között, szem előtt tartva a betegbiztonságot és a jó minőségű egészségügyi szolgáltatásnyújtást, nem megvalósíthatóak.

Projekt fő elemei
• Egységes skill oktatási-képzési program kidolgozása, az ellenőrzés és minőségbiztosítás módszereinek megteremtése, valamint egy integrált, oktatási-szervezeti kooperáció létrehozása a partnerintézmények és a projekt „kórházi” ága között.
• Módszertani kézikönyv és módszertani útmutató kidolgozása a skill programhoz csatlakozóan, amely segítséget nyújt a skill képzésben résztvevő oktatók számára, egységes módszertant és protokollokat alkalmazva.
• Skill laborok kialakítása és eszközparkkal történő feltöltése, valamint az általános orvosi és szakorvosi gyakorlat alapvető műfogásainak hatékony elsajátításán keresztül a gyakorlati oktatás minőségének emelése.
1. Graduális orvosképzési eszközcsoport kialakítása.
2. Posztgraduális és Szakorvosképzés eszközcsoport kialakítása.
3. Szakképzés és Továbbképzés – Élethosszig tartó tanulás eszközcsoport kialakítása.

A projekt célja:
A projekt átfogó célja, hozzájáruljon a minőségi felsőoktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtéséhez a legjobb elérhető technológia kritériumainak megfelelő gyakorlati képzést támogató műszer és laborfejlesztéseken keresztül. A projekt általános célja – javuljon az egészségügyi képzés minősége az egyetemi, valamint az oktatókórházi skill laborok fejlesztése révén. A projekt specifikus célja – lehetővé váljon az orvosképzésben és továbbképzésben részesülők, valamint a szakképzésben, továbbképzésben résztvevő egészségügyi szakdolgozók számára az invazív és noninvazív beavatkozások, valamint az ápolás-gondozási tevékenységek gyakorlása demonstrációs egységek kialakítása és felszerelése révén. A projekt végső célja a szimulációs skill képzés gyakorlatának általánossá tétele a hazai egyetemi orvosképzés, valamint az egészségügyi szakképzés teljes spektrumában.

Közvetlen célcsoport
A skill labor szolgáltatásokat igénybe vevő tanulók, hallgatók, szakdolgozók és rezidensek.
• Az oktatókórházak esetében graduális orvosképzésben résztvevők, a szakképzésben résztvevők, a továbbképzésben résztvevő orvosok és szakdolgozó.
• Az egyetemi skill központok esetében a konvergencia régiók általános orvosképzést és szakorvosképzést végző egyetemi orvoskarainak hallgatói, szakorvos jelöltjei, rezidensei és szakorvosai.”

A projekt elsődleges célja olyan infrastrukturális környezet megteremtése, amely alkalmassá teszi az intézményt arra, hogy az eddig is magas szinten alkalmazott módszereinket a köznevelés céljainak megfelelően újabb területekkel bővítsük, valamint a létrehozott tanulási környezet lehetővé tegye számunkra ezen módszerek, eljárások széleskörű disszeminációját a hozzánk kapcsolódó intézmények pedagógusai és a pedagógusképzésben résztvevő tanárjelöltek számára.

Intézményünk a projektben elsősorban a tehetségfejlesztéshez szükséges feltételek, terek, eszközök megújítását kívánja elvégezni, ezzel segítve széleskörű tudásmegosztó tevékenységünket. Céljaink az oktatás minőségének, méltányosságának megvalósításához szükséges fejlesztésekhez kapcsolódnak. Ezek:

• az IKT tantermek kialakításával olyan többfunkciós terek létrehozása 3 feladatellátási helyen, amelyek valamennyi tantárgy korszerű, digitális oktatását támogatják
• a 21. századi követelményekhez igazodó korszerű informatikai hálózat kialakítása, mely megfelel a digitális oktatás elvárásainak
• a kialakítandó hálózat biztonságos működését nem veszélyeztető szigetelési, tető felújítási munkák elvégzése.

Gyakorlóiskola lévén a fenti célokkal a hallgatói képzés minőségi színvonalának emeléséhez is hozzá kíván járulni projektünk.

A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Gyakorlóiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóóvoda a jövőben erősíteni kívánja a köznevelési intézmények között megszerzett jó pozícióját. Az intézmény elkötelezi magát amellett, hogy az intézményhasználók igényeit a lehető legszélesebb körben igyekszik feltárni és kielégíteni, ill. az eddigi elégedettséget megtartja, folyamatosan növeli. Ennek érdekében a dolgozói kollektíva arra törekszik, hogy a szolgáltatások tekintetében bennünket értékeljenek a legjobbnak. Projekt célja a 30 éves korszerűtlen, elhasználódott világítás és fűtésrendszer korszerűsítése, energiatakarossá tétele. Az informatikai eszközpark cseréje, mert jól alkalmazható informatika tudást csak modern informatikai eszközökkel lehet elérni. A gyors technikai fejlődést követnünk kell, mert 8. osztályos tanítványaink 50%-a ECDL vizsgát tesz, és ezzel a szakma megújításának alapjait adjuk. Az infrastrukturális környezet megújítása lehetővé teszi a szakmai környezet magasabb szintre emelését, és a balesetmegelőzést. A mindennapos testnevelés alapszükségletét biztosítja a sporteszközök beszerzése és a futópálya kialakítása. Intézményünk minősített kiváló tehetségpont, a fejlesztések jól szolgálnák e feladat magasabb szintű megoldását.

A pályázat célja a PTE SZESZI által nyújtott szolgáltatások minőségi színvonalának emelése, a szakmai infrastrukturális környezet és hatékony oktatás biztosításának megteremtése, ezáltal az intézmény eredményessége érdekében végrehajtott fejlesztések. Szakgimnáziumunknak a szakmai képzésen kívül az érettségire való felkészítés is komoly feladata, azonban az infrastrukturális fejlesztések indokoltak, elsősorban a természettudományos környezetet, a nyelvi képzést, a mindennapos testnevelés, valamit a felzárkóztató-tehetséggondozó foglalkozások területeit kívánjuk megerősíteni. A végzettség nélküli iskolaelhagyások csökkentésének és megszűntetésének lényegi elem lehet a megfelelő színvonalú oktatáson túl a közösségi terek fejlesztése, ami otthonosabbá, élhetőbbé teszi iskolánkat.A nyelvi képzést szeretnénk egy nyelvi labor kialakításával erősíteni, míg a természettudományos ismereteket biológia terem-, valamint laborfejlesztéssel, bútorzatok cseréjével, valamint hozzájuk kapcsolt eszközbeszerzésekkel kívánjuk fokozni. A mindennapos testnevelés infrastrukturális modernizálása jelenleg nem megoldható, így ezen szegmensben kizárólag eszközök hozzáférhetőségével tudunk magasabb színvonalat biztosítani.

Az élhetőbb környezet kialakításánál a higiéniai helyiségek felújítása kapott prioritást, valamint a tanári szoba kialakítása szerepel a legfontosabb terveink között. Ehhez kapcsoltan a közösségi terek esetében a jelenleg használaton kívüli világítóudvarban pihenősarkokat kívánunk kialakítani, valamint a biztonságos környezet tekintetében kamerarendszer és intézményi kommunikációs eszközpark (hangosítás, iskolarádió) kiépítésével lépnénk előre.

A beiskolázási adataink ismeretében prognosztizálható, tudatában az ágazati képzés speciális tartalmának is, hogy a frissen felújítandó termek kihasználtsága megközelítheti a 100%-ot. Szombathelyi tagintézményünk jelenleg alacsonyabb tanulólétszámmal működik, felmenő rendszerben ugyanakkor ebben is erősödés várható. Miután az iskola épülete régi építésű, lehetőségekhez képest karbantartott, mégis nagy hiátusokkal rendelkező intézmény, a fejlesztéseket ebben a tekintetben is meg kell határoznunk. Ahogy Pécsett, Szombathelyen is az egészségügyi ágazatú szakgimnáziumi képzés megerősítése a cél, hogy az említett osztályok számát és az összes tanuló létszámot is növelni tudjuk egy vonzó, fejlett, minőségi intézmény megteremtésével. Ehhez kívánjuk ugyancsak a nyelvi labor létrehozását, a természettudományos tárgyak oktatását segítő tantermek korszerűsítését, ehhez kapcsolódó eszközbeszerzést, valamint az általános oktatási terek és eszközparkok fejlesztését, amik mind hozzájárulnak a sikeres érettségi vizsgáig való minőségi oktatás biztosításához. A tantermek kihasználtsága az idei évben is jelentős volt, az elkövetkező évben, években a felmenő rendszerben belépő új osztályok igényeivel teljesen optimalizálható.

A fejlesztés a PTE valamennyi karának együttműködésében valósul meg, a fejlesztéssel érintett karok a következők: Általános Orvostudományi Kar (ÁOK), a Gyógyszertudományi Karon (GYTK), Egészségtudományi Kar (ETK), a Természettudományi Kar (TTK), a Műszaki és Informatikai Kar (MIK), a Közgazdaságtudományi Kar (KTK), Bölcsészettudományi Kar (BTK), a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar (KPVK), valamint az Általános Jogtudományi Karon (ÁJK).

A fenti karokon a gyakorlati és elméleti képzések javításának érdekében az A. beruházási elem részeként megújulnak a hallgatói terek, a hallgatók által használt oktatási eszközök laborok, a B. beruházási elem részeként pedig orvosi, fogorvosi, gyógyászati, állatház, klinikai skill központ fejlesztése került betervezésre. A fenti célok mellett a projekt horizontális célja a WIFI elérések kiépítése valamennyi fejlesztéssel érintett karon, valamint a nők távmunka lehetőségeit, digitális kompetenciafejlesztést elősegítő IT eszközök beszerzése és a hallgatói terek gyerekbarát megújulása.

A projekt elsődleges célcsoportja a hazai és külföldi hallgatók, mint az eszközöket, modernizált hallgatói tereket használók, másodlagos célcsoport az oktatók, kutatók, intézményi dolgozók, együttműködő vállalatok, külső partnerek. Reális az esély, hogy a beruházás nyomán, a régió gazdasági helyzetének javulásával összhangban megálljon, vagy egészen minimális értékűre redukálódjon a hallgatói létszám csökkenése, ezáltal a beruházás hozzájárul a felsőoktatási részvétel növekedéséhez, a nemzetközi képzési-kutatási programok kiszélesítéséhez. Ez a trend várhatóan fennmarad az elkövetkező években, beleértve a projekt fenntartási időszakát is. A PTE és érintett Karai is megfelelő, stabil humán erőforrás, infrastrukturális és kutatási erőforrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy a projekt eredményeit hosszú távon fenntartsák.

A pályázat alapvető célja a megvalósítás során, hogy növelje az orvos-, gyógyszerész- és egészségtudomány területén a kutatói létszámot, és jelentős minőségi javulást mutasson fel a kutatóként foglalkoztatottak szakmai eredményességét jellemző mutatók terén. Mindez alapfeltétele annak, hogy a világszerte egyre erősödő K+F+I versenyhelyzetben ez a hazai kutatási ágazat a nemzetközi élmezőnyhöz csatlakozhasson, és a hazai gazdasági és társadalmi fejlődés egyik meghatározó hajtóerejévé váljon. A célok elérése érdekében olyan programok kerülnek létrehozásra, amelyek hatékonyan biztosítják a kutatói utánpótlást. A célt az egyetemi oktatási rendszer több szintjén, graduális és a posztgraduális doktori képzés keretein belül szervezett programokkal kerülnek elérésre. A programok összességének megvalósulása ösztönzi a legkiválóbb fiatal kutatók kutatói pályán maradását és jelentősen fokozza a résztvevő egyetemek tudományos és publikációs eredményességét, nemzetközi elismertségét; továbbá előmozdítja számos, a kutatási érdeklődés homlokterében lévő K+F+(I) projekt elindítását.

A projekt átfogó célja „A társadalomtudományi képzési terület kutatási, fejlesztési és innovációs potenciáljának, illetve eredményességének javítása a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskoláinak fejlesztésén és a magasan képzett, kutatói kompetenciákkal felvértezett, produktív tudományos-kutatói utánpótlás biztosításán keresztül”.

A projekt átfogó célja három további fejlesztési célra tagolódik, amelyek a következők:
A, Doktori Iskolákban a fokozatszerzések számának és a tudományos teljesítménynek a növelése, továbbá a kutatói utánpótlás szakmai felkészítése
B, A tudományos-kutatói utánpótlás biztosítása és a doktori programok létszámnövelése érdekében a tehetséges hallgatók tudományos tevékenységeinek támogatása
C, A kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése céljából a kutatói közegek fejlesztése és a kapcsolatháló bővítése.

A közvetlen célcsoportok közé tartoznak a felsőoktatásban résztvevő hallgatók mellett a doktoranduszok és a doktorjelöltek is. Náluk szükséges nem csupán az oktatási, de a kutatási tevékenységük támogatása is, azon személyek esetében, akik tehetségükkel kitűnnek. A már végzett hallgatók, valamint fokozattal rendelkező kutatók nem tartoznak jelen támogatási szisztéma keretei közé. Az ennek során a tehetséggondozási rendszerbe bekerült személyek a többlettevékenységük révén tartoznak ebbe a célcsoportba.

A közvetett célcsoportok közé – az előbbivel ellentétben – már a társadalom szélesebb rétegei tartoznak, így többek között a felsőoktatási intézmények tudomány- és kultúraközvetítő tevékenységének befogadó közege, a tudománynépszerűsítő, ismeretterjesztő, szemléletformáló szolgáltatások célközönsége.

A projektben a Pécsi Tudományegyetem konzorciumi tagként vesz részt, konzorciumi partnerek a Pannon Egyetem (konzorciumvezető), Corvinus Egyetem (Székesfehérvár) és Pécsi Tudományegyetem. Pécsi Tudományegyetem részéről a projektben résztvevő karok a Közgazdaságtudományi Kar illetve a Természettudományi Kar. Szakmai vezető a Pécsi Tudományegyetem részéről Prof. Dr. Varga Attila, aki a Közgazdaságtudományi Karon folyó kutatást vezeti, a Természettudományi Kari részt pedig Prof. Dr. Aubert Antal fogja össze.

A tematikus pályázati projekt megvalósításával a konzorciumi tagok célja, hogy a gazdaságtudományok területén növekedjen a projektben résztvevő intézmények kutatási-fejlesztési-innovációs potenciálja. Általános cél, hogy a projekt során definiált alapkutatások nemzetközi beágyazottsága növekedjen a Horizon2020 projektekben, az európai kutatói hálózatokban és kutatási programokban való részvétel, valamint az európai kutatóhelyek közötti kapcsolatok erősítése által.

A hálózatépítés és kapcsolatépítés ösztönzésére különböző szakmai és kutatói teamek kerültek felállításra és közös szakmai programok, fórumok keretében került/kerül sor a tapasztalatcserére, az elért eredmények bemutatásra. A szakmai és egyéni fejlődés érdekében különböző tréningek és képzések kerülnek a projekt megvalósítási időszakában megszervezésre, amelyek elsősorban a nemzetközi pályázati menedzsment, innováció- és kutatásmenedzsment, és az előadói készségek fejlesztésére fókuszálnak.

A szakmai megvalósítás kutatási oldala három fő pillérre épül fel:
I. főirány: Térségi sikert és versenyképességet meghatározó faktorok azonosítása, modellalkotás
II. főirány: Társadalmi és gazdasági fenntarthatósági modell a természeti és a kulturális örökség menedzsmentben
III. főirány: Társadalmi innováció

A projektben a Pécsi Tudományegyetem konzorciumi tagként vesz részt, konzorciumi partnerek a Miskolci Egyetem (konzorciumvezető), Szegedi Tudományegyetem, Soproni Egyetem és Pécsi Tudományegyetem.

A kutatási együttműködés fókuszáltan a nyersanyag-gazdálkodás speciális területein, elsősorban másodnyersanyagok (hulladékok és maradékanyagok) hasznosítása mentén, környezetipari és energetikai alkalmazások fejlesztésére szerveződött.

A projekt stratégiai és konkrét operatív céljait az alábbi három fő tevékenység (pillér) keretein belül kívánják a partnerek megvalósítani:
I. a fókuszterületeken definiált intézmények közötti összefonódó kutatási sejtek létrehozása, II. Networking Team kialakítása,
III. tematikus International Project Week (IPW) rendezvények szervezése.

A kutatási sejtek szűkített tématerületei:

• szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítása, alacsony CO2 kibocsátási technológiák,
• a települési szilárd hulladék (TSZH), mint másodlagos nyersanyagforrás,
• lignocellulózok hasznosítása,
• WEEE - elektronikai és elektromos eszközök hulladékából értékes anyagok kinyerése,
• nagytömegű ipari és bányászati hulladékok és melléktermékek innovatív hasznosítása.