2019. december 1-jével kezdtük meg a Tudástranszfer tevékenységek fejlesztése a Pécsi Tudományegyetemen az Egyetemközpontú Innovációs Ökoszisztéma kialakítása érdekében című 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00015 azonosító számú projekt megvalósítását.

A PTE fő stratégiai célja, hogy innovatív egyetemmé váljon, azaz a rendelkezésére álló tárgyi és szellemi erőforrások mozgósításával az oktatás, a kutatás, a gyógyítás és társadalmi felelősségvállalás terén is kreatív, élenjáró, a társadalmi-gazdasági kihívásokra válaszolni képes intézményként működjön. A PTE célja, hogy jelen projekt keretei között tervezett szakmai programjával bővítse, és magasabb szintre emelje tudástranszfer tevékenységét, melynek segítségével hatékonyan hozzá tud járulni az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakításához. A Projekt keretében kiemelt feladatunk a kutatáshasznosítási és technológia transzfer tevékenység központosított menedzsmentjének ellátása, egykapus kapcsolattartási és innováció menedzsment pont biztosítása külső partnerek és az egyetemi polgárok számára. A projekt első fázisában kialakítjuk az innovációs ökoszisztéma stratégiai és operatív feltétel és keretrendszerét. Ennek keretei között folytatni kívánjuk a PTE kutatócsoportok K+F+I szolgáltatásainak felmérését, melynek eredményeként kialakított K+F+I portfoliónkat a megújított innovációs honlapon kialakított nyilvántartó és bemutató rendszer keretei között tesszük láthatóvá gazdasági és tudományos partnereink számára. Kiemelt szerepet szánunk a hallgatói innovációk támogatásának. Célunk, hogy inspiráló, az innovációs kezdeményezéseket, start-up törekvéseket és vállalkozóvá válást segítő környezetet biztosítsunk egyetemünk hallgatói számára, hogy ezzel a háttérrel sikeres üzleti szereplőként kapcsolódjanak be a szűkebben és tágabban értelemezett régió gazdasági életébe. Ennek érdekében kerülnek megrendezésre a Hackatonok és az innovációs és start-up versenyek továbbá az ismeretbővítő képzések, illetve ezt a célt szolgálja még a DEMOLA Pécs hallgatói innovációs együttműködési központ beindítása. A tervezett tevékenységeink jó lehetőséget biztosítanak az egyetemi-vállalati innovációs együttműködések és tudástranszfer erősítésére.

A projektre a Pécsi Tudományegyetem a Biomedical Engineering koncepcióval pályázott és nyert el forrást. Biotechnológiai és 3D Bioprintinggel kapcsolatos kutatások, farmakotechnológiai kutatások végzése. Orvosi anyagtechnológiai vizsgálatok (statikus, dinamikus mechanikai vizsgálatok, szerkezeti elemzésem SEM segítségével, termikus analízis DTA-val). Egészségügyi szoftverfejlesztés, kifejezett hangsúllyal az MI és big data területén, valamint az egészségügyi oktatásfejlesztés vonatkozásában, bevonva a VR és AR technológiákat. Neurorehabilitációs vizsgálatok (robotikus exoskeletonok), klinikai mozgásanalízis, ember-gép kapcsolat kutatása. Exoprotetikai fejlesztések. Egészségügyi szimulációs oktatással kapcsolatos kutatások, termékfejlesztések fizikai és virtuális megoldásokkal. Műveleti egészségüggyel kapcsolatos oktatási, szolgáltatási és kutatási tevékenység. Személyre szabott medicina: műtéti tervezések, egyedi intervenciós és diagnosztikai eszközök fejlesztése. Biokibernetika és orvosi robotika területén történő alkalmazott kutatási, fejlesztési tevékenység. A tématerületeken belül oktatási, kutatási szolgáltatási és termékfejlesztési feladatok ellátása, együttműködve a vonatkozó szervezeti egységekkel és piaci partnerekkel.

Rendszer - és folyamatmodellezés, intelligens szabályozási feladatok, jelfeldolgozás, matematikai és fizikai modellezés, numerikus szimulációs eljárások kidolgozása. Véges elemes modellezés (VEM) és szimulációk. Robotikával kapcsolatos kutatások. Képfeldolgozással és mesterséges látással kapcsolatos kutatások és fejlesztések. IT biztonság, kritikus IT infrastruktúrák védelme, adatbázisok tervezése és üzemeltetése, párhuzamos programozás. Akusztikus-emissziós mérések, biomechatronikai fejlesztések. Vezetett és sugárzott elektromágneses zavarok mérése (EMC) gyógyászati berendezéseken, zajforrások. Élhető környezet kialakítása, életmódra és egészségre gyakorolt hatása. Városi életmód és a klímaváltozás emberekre gyakorolt hatása. Roncsolásmentes szerkezetvizsgálat, anyagok speciális jellemzőinek vizsgálata. Elemanalitikai módszerek, neutron szórási módszerek, neutron és röntgen radiográfia.

Ápolás, betegellátáshoz kapcsolódó smart technológiai fejlesztések kutatásának irányítása – robotizált ápolás diagnosztikai és terápiás munka támogatása, döntés támogatás, szakértői rendszerek fejlesztése és pilot megvalósítása. A smart műszeres és eszközös egészségügyi technológiák szükséglet alapú piacfelmérése és ezek alkalmazásának egészség-gazdaságtani elemzését, az ellátások egészségbiztosítási betegségterhét célzó kutatás irányítása. Sürgősségi ellátáshoz kapcsolódó smart technológiai fejlesztések kutatásának irányítása - kórfolyamat-digitalizáció, adatátvitel digitalizációja, okos-eszközök, a prehospitális ellátásban használt eszközök ergonómiai szempontjainak kutatása.

Operatív pályázati ügyintézés, gazdasági és pénzügyi tanácsadás, innovációs lánc és ökoszisztéma építés, jogi támogatás, arculati és kommunikációs tanácsadás, márkaépítés, piaci és marketing támogatás, szervezeti és szervezési tanácsadás, tréningek, továbbképzések, pályázati teljesítményértékelő rendszer alkotás, működési modell létrehozás, lobbi anyag készül, horizontális és vertikális információs és kommunikációs csatornák nyílnak.

Magyarország elsők között tesztelheti a favipiravir hatóanyagtartalmú japán Avigan gyógyszert, amely az előzetes vizsgálatok alapján hatékonynak bizonyult a koronavírussal fertőzött betegek kezelésében. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által biztosított, száz beteg ellátásához szükséges 12 200 gyógyszer a Pécsi Tudományegyetem Kutatási Központjába került, ahol a HECRIN konzorcium szervezésében a hatóanyag a jövőbeni szerepét vizsgálják. Miután az Avigan sem Magyarországon, sem Európa más országaiban nem törzskönyvezett gyógyszer, ezért csak különleges eljárással lehet embernek adni, ezért is határozott úgy a magyar kormány, hogy klinikai vizsgálatnak vetik alá a készítményt. A HECRIN Konzorcium - aminek 2014 óta a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja a vezetője - az ország négy orvosképző egyeteme, a Dél-pesti Centrumkórház és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet bevonásával kezdi el a gyógyszer vizsgálatát. A tervek szerint ezen a 6 helyszínen összesen 100 igazoltan koronavírus-fertőzött beteget vonnak be a vizsgálatokba.

A Projekt célja a FAVIPIRAVIR (FAV) tartalmú gyógyszerkészítmény fejlesztési projekt eredményeként rendelkezésre álló gyógyszerkészítmény elérhetővé tétele a megfelelő indikációval rendelkező COVID-19 betegek kezelésére klinikai vizsgálat révén. Fontos a két egymáshoz szorosan kötődő alprojektelem optimális illesztése, ami akkor lehetséges, ha jelen projekt első, előkészítési fázisa legkésőbb a gyógyszerkészítmény klinikai mintájának rendelkezésre állásáig, azaz 60-70 napon belül megtörténik. Ez csak rendkívül hatékony megvalósítás esetén lehetséges, de nem lehetetlen. A cél elérése érdekében klinikai munkacsoportot alakult, amely, az alábbi szakmai munkatervet állította össze: A fejlesztési projekt várható eredményeinek ismeretében 3500 beteggel, 20 centrummal, 20 site-visit-tel és 6 havi vizsgálati és további hat havi értékelési időtartammal számol a projekt.

1. fázis: Előkészítés (A gyógyszerkészítmény rendelkezésre állásának időpontjáig elvégzendők)

1. Az alkalmazás jogszerű, etikus, szakszerű és hatékony feltételeinek biztosítása „investor initiated trial” klinikai gyógyszervizsgálat keretében
2. COVID-19 ellátóhelyek felkészítése (ellátóhelyi koordinátorok közreműködésével)
3. A gyógyszerkészítmény elérhetővé tétele a megfelelő indikációval rendelkező COVID-19 betegek kezelésére

2. fázis: Alkalmazás
1. A készítmény adása valamennyi megfelelő klinikai indikációval rendelkező COVID-19 beteg számára, aki az alkalmazásba belegyezett
2. A gyógyszeralkalmazás nyomon követése és a projekt menedzselése a járvány folyamán, ill. a projekt lezárásáig

A projekt kritikus eleme a klinikai gyógyszervizsgálat előkészítése

A gazdasági, piaci körülmények változása időről időre új-fizikai és szellemi -kompetenciákat tesz szükségessé a munkavállalók számára. Általános célunk az idősödő foglalkoztatottak, munkavállalók, álláskeresők, egyéni vállalkozók munkaerőpiaci esélyeinek javítása, ezáltal szociális (egészségi, munkavállalási) biztonságuk növelése, munkaerő-piaci szerepvállalásának elősegítésével az Ős-Dráva Program tervezési területén. A munkaképesség alakulása szoros összefüggést mutat a munkakörülményeknek az életkorhoz, az egyéni képességekhez és készségekhez, valamint az egészségi állapothoz történő igazításával, ami már a 45. életév körül szóba jöhet. Projektünk szempontjából ez utóbbi, a célterületen élő 45. év feletti foglalkoztatottak, munkavállalók, álláskeresők, inaktívak alkotják vizsgálatunk célcsoportját, közülük a projektbe közvetlenül 250 fő kerül bevonásra. A közvetlen célcsoportba tartoznak azok a munkáltatók is, amelyek partnerként részt vesznek a pilot program végrehajtásában. Konkrét céljaink közé tartozik a foglalkoztatottak egészségi állapotának kérdőíves felmérése, elemzése, a fizikai és szellemi kompetenciák mérése az eredmények visszacsatolás nyújtása. Ezek alapján munkaképességi, foglalkoztathatósági tanácsadás a személyek számára. Pilot-program keretében 50 fő részére egyéni tanácsadást nyújtunk. Az általunk alkalmazott bizonyítékalapú egzakt rendszer, közvetlenül és közvetve hozzájárulhat az idősödő munkavállalók megfelelő és hatékony alkalmazásához, továbbá konkrét javaslatokat teszünk az arra illetékes szakmai szervezetek, a célterület munkáltatói és a munkaerőpiaci szolgáltató szervezetek számára. Megvalósulnak szakmai, módszertani fejlesztésekhez kapcsolódó kampányok, szakmai workshopok. A projekt eredményeként tanulmányok készülnek, melyeket nyilvánosságra hoznak; továbbá a kísérleti (pilot) projekt tapasztalatai alapján megoldási javaslat/módszertan készül.

A gyors gazdasági, társadalmi, technológiai és információ-technológiai fejlődés, a digitalizáció, a piaci követelmények dinamikus változása, új és új tudást, ismereteket, kompetenciákat követelnek meg mind a turizmus-vendéglátás ágazatban működő vállalkozásoktól, mind pedig az abban dolgozó munkavállalóktól egyaránt. A szakképzési és felnőttképzési rendszer folyamatban lévő átalakítása ellenére is szükséges monitorozni a folyamatosan változó igényeket és arról visszajelzést adni a tananyagfejlesztésért felelős szervezetek, szakemberek számára, hogy a képzési tartalmakat az igényekhez tudják igazítani. Cél a vállalkozások versenyképességének javítása, valamint a munkavállalók (továbbá a szakképzésben résztvevő tanulók) munkaerőpiaci alkalmazkodóképességének fejlesztése a piac és a kor követelményeire való fókuszálással.

A turizmus-vendéglátás szakmacsoportban a cukrász, pincér - vendégtéri szakember, szakács, turisztikai technikus, vendégtéri szaktechnikus szakmákban célirányos programokat dolgozunk ki, melyeket a pilot projekt keretében kipróbálunk 5-5 napos kompetenciafejlesztő műhelyfoglalkozásokon, valamint 10x1 napos kompetencia fejlesztő szemináriumokon. Ezen rendezvényeken mind a cégeknél dolgozó munkavállalók, mind a szakképzésben végzős évfolyamra járó tanulók egyaránt díjmentesen részt vehetnek. Továbbá az arra illetékes szervezetek felé javaslatot teszünk arra, hogy ezek a kompetencia követelmények beépüljenek a szakképzés, képzési és kimeneti követelményeibe (KKK), programtanterveibe (PTT), a felnőttképzés tananyagaiba, a felsőoktatási képzés curriculumaiba.

A PTE mint konzorciumi tag részt vesz a kísérleti (pilot) projekt megvalósításában. A pilot projekt tapasztalatai alapján megoldási javaslat/módszertan készül. Mind a turizmus mind a vendéglátás területén lebonyolítandó kutatás (elemeként workshopok a célcsoportnak) eredményeként tanulmányok, publikációk, tudásközvetítő diasorok, feladatgyűjtemények, és 2 könyv is elkészül, melyeket nyilvánosságra hoznak.

A projekt átfogó célja a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Klinikai Központ (KK) betegellátási tevékenysége során az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése, felügyelete, az infekciókontroll tevékenység hatékonyabbá tétele, s ezzel a betegellátás minőségének, a betegelégedettség, valamint a beteg- és dolgozói biztonság növelése. 

A projekt Szakmai programját az Országos Tisztifőorvos Asszony a pályázat benyújtása előtt jóváhagyta, annak megvalósítását támogatta.

A projektmegvalósítás 12 hónapja alatt kialakítunk egy egységes, az intézmény egészére kiterjedő, s a projekt végére napi rutinná váló belső szabályozást és munkarendet, amely megfelel a következőknek:

- alapját az előírt, hatályos jogszabályok, módszertani levelek adják; - az intézményrendszer orvos és ápolási vezetése magáénak érzi és a mindennapi munka során tudatosan és rutinszerűen használja; - a projektkezdéskor elvégzett felmérések eredményének függvényében, szükség esetén újabb indikátorok bevezetését, a monitoring rendszer átalakítását és az auditálási folyamat bővítését eredményezi; - feltárásra kerülnek azok a még fejlesztendő területek, amelyek rizikótényezőként veszélyt jelenthetnek a betegek számára; - megtörténik a jelenlegi hiányosságok pótlása, a szükséges fejlesztések végrehajtása. 

1. Első részcél: Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel kapcsolatos kockázatok felmérése és mérséklése, egységes infekciókontroll kockázatértékelés bevezetése.
2. Második részcél: Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel kapcsolatos kockázatok felmérése és mérséklése, egységes infekciókontroll kockázatértékelés bevezetése.
3. Harmadik részcél: A négy leggyakoribb egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés (véráramfertőzés, sebfertőzés, tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés) megelőzésére szolgáló ellátási csomag bevezetése és annak betartását célzó belső ellenőrzési rendszer kialakítása.
4. Eszközfejlesztések

Újabb napelemes rendszerekkel gazdagodott a Pécsi Tudományegyetem. Az európai uniós pályázatból finanszírozott projektben három helyszínen összesen közel nyolcszáz új napelem táblát telepítettek, amivel jelentősen csökkenteni tudja a pécsi egyetem az energiaigényét, ezzel is védve a környezetet.

A KEHOP-5.2.11-16-2016-00027-es kódszámú pályázat keretében a Rét utcai Rehabilitációs Központ épületére és az Akác utcai Reumatológiai és Immunológiai Klinika épületére egyaránt közel 50 kW, míg a Honvéd utca épületeire 114,92, kW villamos teljesítményű naperőművet telepítettek. A projektben összesen 794 db napelem táblát szereltek fel a pécsi egyetem épületeire – viszonyításképpen, egy átlagos, négyfős háztartás napelem szükséglete 12-20 db.

Az egészségügy különösen nagy energiaigénnyel rendelkezik, ezért az épületek gazdasági fenntarthatóságában, energiahatékonyságának javításában kiemelt fontosságú a megújuló energiákra támaszkodó, a működési költségeket csökkentő beruházások megvalósítása. A napelemes rendszerek a teljes tömb energiaellátásához fognak hozzájárulni, a rendszerek – az energiaellátás változatlan biztonsága mellett – a létesítmények energiafelhasználását csökkentik. A napelemes rendszerek által csökken az intézmények külső energiaigénye, miközben működésükkel hozzájárulnak a megújuló energiaforrások részarányának növeléséhez, valamint a hazai CO2 kibocsátási szint csökkentéséhez.

Jenei Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem kancellára a beruházás kapcsán elmondta: „A pécsi egyetem a továbbiakban is minden lépést megtesz, hogy hasonló fejlesztésekkel korszerűsítse épületeit, és a lehetőségeihez mérten minél hatékonyabban óvja környezetét. Az egyetem elkötelezett a fenntartható környezeti fejlődés elősegítésében és támogatásában.” – hangsúlyozta a kancellár.

A környezettudatosság jegyében a Pécsi Tudományegyetem 2016-ban csatlakozott a nemzetközi Zöld Egyetem programhoz, és a világ környezettudatos felsőoktatási intézményeit rangsoroló listán 2017-ben már az előkelő 179. helyen szerepelt.

A Pécsi Tudományegyetem Fizikai Intézete az elmúlt évtizedben felépített egy nemzetközileg is nagy elismerést kiváltott laboratóriumi infrastruktúrát, mellyel a közel egyciklusú nagy energiájú terahertzes impulzusok létrehozásának tudományterületén vezető szerepet tölt be. A Pécsi Tudományegyetem Nagy Intenzitású Laboratóriumában dolgozó kutatócsoport tagjainak nevéhez fűződő innovációk döntően járultak hozzá a nagyenergiájú terahertzes tudományterület folyamatos fejlődéséhez.

Hebling János, a Pécsi Tudományegyetem Széchenyi-díjas egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy a jelenleg is igen intenzív kutatások olyan fontos területeken ígérnek előrehaladást, mint bizonyos rákbetegségek diagnosztizálása, genetikai anyagok jelzésmentes karakterizálása, a metaanyagok tulajdonságainak vizsgálata, vagy a magashőmérsékletű szupravezetés részleteinek megértése.

A pécsi kutatók is résztvevői annak az éles versenynek, amely az extrém térerejű terahertzes impulzusokkal történő részecskegyorsítás elsőkénti megvalósításáért folyik. Az ezen a téren elért fejlesztések radikálisan le fogják csökkenteni a kis és közepes energiatartományban működő részecskegyorsítók építési költségeit.

A kutatás egyéb eredményei is folyamatosan hasznosulnak, mind az oktatás, mind pedig a kutatás területén. Napjainkban egyértelműen kirajzolódni látszik, hogy a terahertzes tudomány legnagyobb áttörése az extrém térerősségek elérése lehet. A pályázat célja, hogy az áttöréshez szükséges technológiákat a nemzetközileg elismert Kutatócsoport tagjai tovább fejlesszék, és ez által megőrizzék nemzetközi vezető szerepüket az adott kutatási területen.