A kutatás célja Budapest, Magyarország fővárosában történő "ageing in place" (helyben idősödés) folyamatának vizsgálata, különös tekintettel a posztszocialista városi környezet sajátosságaira. A projekt egyedülálló módon integrálja a "hely", a társadalmi hálózatok, a támogató rendszerek (formális és informális ellátás) és a kommunikációs technológia dimenzióit, hogy feltérképezze, hogyan befolyásolják ezek a tényezők az idősebb felnőttek életminőségét, jólétét és autonómiáját.
A kutatás kiinduló hipotézise szerint a posztszocialista városi környezetekben a városépítési örökség, a szociális ellátórendszerek és a digitális eszközökhöz való hozzáférés kulcsszerepet játszanak az idősebb felnőttek helyben történő idősödésében. A kutatás célja, hogy feltárja, hogyan segíthetik a különböző szintű helyi politikák, az infrastruktúra, a szociális kapcsolatok és a digitális technológiák az idős embereket a független és aktív életvitel fenntartásában.
 

Az érzelmek és a fenyegetésészlelés központi szerepet játszanak az emberi kognícióban és viselkedésben, azonban a jelenlegi kutatási módszerek jelentős korlátokkal rendelkeznek. A vizuális (és auditoros vagy modalitások közötti) fenyegetések feldolgozását vizsgáló adatbázisok gyakran nem megfelelően validáltak, így nem biztosítanak megfelelő kontrollt az egyes vizsgálatok között, és csupán elvétve alkalmaznak több mérési megközelítést (pl. fiziológiai és viselkedéses). Továbbá, az egyéni különbségek és az érzelmi szabályozási mechanizmusok pontos szerepe még nem teljesen tisztázott a fenyegető ingerek feldolgozásában. A jelen kutatás célja, hogy kitöltse ezeket a hiányosságokat és megválaszolja a korábbi tudományos diskurzusban felmerülő kritikus kérdéseket.

Korábbi tapasztalatainkra alapozva új, komplex adatbázisokat hoznánk létre, melyet számos kutatási területen és gyakorlatban hasznosítani lehet. Ebben a projektben a vizuális és auditoros modalitást célzó, fenyegető, pozitív és semleges ingereket vizsgálnánk érzelmi dimenziók (pl. arousal), érzelmi kategóriák (pl. undor, félelem), és egyéni különbségek figyelembevételével. Bár a fenyegető ingerek feldolgozási hátterét sokszor evolúciós alapokra helyezik a kurrens elméletek, klinikai vizsgálatokból kiderül, hogy ezek mégsem univerzálisak. Hasonlóképpen saját és számos nemzetközi labor eredménye arra utal, hogy a különböző fenyegető (és más érzelmi) tartalmak idegrendszeri feldolgozása csak részben átfedő; különböző félelmeket előhívó tartalmak (pl. állatokkal vagy orvosi beavatkozással kapcsolatos) másként kerülnek feldolgozásra. Eltérések figyelhetők meg a félelem és az undor által kiváltott érzelmi reakciókban, és ezek eltérései különböző típusú fóbiák kialakulásához vezethetnek. Szintén szerepet játszanak a pozitív érzelmek az érzelmi szabályozásban, csökkenthetik a fenyegető ingerekre adott negatív válaszokat. Módszertani szempontból mindezt befolyásolja az egyéni különbségek jelenléte (pl. szorongásra való hajlam, személyiségvonások). Korábbi kutatások is rámutattak, hogy a magasabb szorongási hajlammal rendelkező személyek gyorsabb és intenzívebb figyelmi elfogultságot mutatnak a fenyegető ingerek felé, amit viselkedéses és fiziológiai mérések is tükröznek. Korábbi kutatásokban szintén hiányosság volt egy rigorózusabb, az érzelmi válaszokat objektíven mérő módszertan alkalmazása a hagyományos önbeszámoló helyett. A fiziológiai mérések (HRV, SCR, EEG) képesek pontosabb képet adni az érzelmi reakciókról, mint a kizárólag kérdőívekre alapozott kutatások.

A kutatás során ezeket a kérdéseket egy új, validált, multimodális ingeradatbázis segítségével vizsgáljuk meg. A többszempontú módszertani megközelítés alkalmazása (önbeszámolók, fiziológiai mérések, viselkedéses adatok) biztosítja, hogy a válaszok pontosan tükrözzék az egyéni különbségeket és a kognitív-affektív mechanizmusokat. 

A kutatás fő célkitűzései 
(1) új ingeradatbázisok létrehozása és validálása, 
(2) egyéni különbségek szerepének vizsgálata a különböző kategóriájú és modalitású fenyegető érzelmi ingerek feldolgozásban, 
(3) pozitív érzelmek és összevetése negatív érzelmi és semleges ingerekkel. 
 

A mesterséges megtermékenyítéssel megfogant magzatok száma a meddő párok egyre növekvő száma miatt világszerte nő, de még mindig csak minden harmadik beültetés jár sikerrel, ráadásul ez az arány az anya életkorának előrehaladtával tovább csökken. Kiemelendő, hogy az ikerterhességek nagyobb kockázata miatt a modern világban az egyetlen embrió beültetésével járó beavatkozások dominálnak és komoly szakmai, továbbá etikai kérdés, hogy az orvosok mely embriót választják ki és ültetik be. Tudományos publikációk alapján a sejtek igen alacsony energiájú fotonokat bocsájtanak ki, amely jelenséget a Pécsi Tudományegyetem Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium (PTE HRNL) munkatársai elsőként mutattak ki embriók megfigyelései során, teljes fényvédelem és természetes környezet biztosítása mellett mindenféle (fizikai, kémiai) stimuláció nélkül. Mindezekre tekintettel a PTE HRNL egy olyan inkubátor technológia kutatását és kifejlesztését tűzte ki céljául a hazai orvostudományi kutatások területén, amely az embrió által kibocsájtott fotonok jellemzői alapján képes kiválasztani a legéletképesebb, a megtapadásra legalkalmasabb embriót. A PTE HRNL ezen önálló és független kutatása által növelhető a beültetés sikerének, valamint a fentiek szerint egyre szélesebb körben érintett társadalmunk családalapítást tervező személyeinek esélyei.

A projekt célja az SZV-1287 kódjelű, új hatásmechanizmusú fájdalomcsillapító gyógyszerjelölt klinikai fejlesztésének folytatása. A vegyület felfedezése és szabadalmaztatása a Pécsi Tudományegyetem Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének kutatásaihoz köthető. A preklinikai vizsgálatok során a hatóanyag biztonságosnak bizonyult, és a GMP gyártások is megvalósultak. A projekt célja egy új, biztonságos és hatékony fájdalomcsillapító gyógyszer kifejlesztése, amely hosszú távon kiválthatja a jelenlegi, mellékhatásokkal terhelt terápiákat. A vizsgálatok eredményei hozzájárulnak a betegek életminőségének javításához, és megalapozzák a további klinikai fázisok elindítását

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (jogutódja Kulturális és Innovációs Minisztérium) szakpolitikai támogatásával életre hívott Hungarian Startup University Program Magyarország első felsőoktatási szintű startup programja. A HSUP célja, hogy felkeltse az egyetemisták érdeklődését az innováció és a vállalkozói lét iránt és növelje az általuk indított innovatív vállalkozások számát. A Program fókuszában az innovációs szemléletmód elsajátíttatása és az innováció iránti érdeklődés felkeltése áll. A Program megismerteti a fiatal generációval az innovációs ökoszisztéma felépítését és működését, továbbá lehetőséget kínál számukra a bekapcsolódásra. A HSUP-hoz kapcsolódó egyetemi kurzus keretében a hallgatók számos startup szektorban tevékenykedő szakértő bevonásával ismerhetik meg a megoldásközpontú gondolkodásmódot, így az Y és Z generáció innovációs környezetbe való bevonása a generációk összekötésével valósul meg, aminek eredményeként létrejön egy „innovációs generáció”.