Védőoltással kiváltott, a kórokozóval szembeni védekezésben hatásos (IgG) ellenanyagszint mérése immunológiai módszerrel, laboratóriumi kit és gyorsteszt segítségével. A veszélyeztetett korcsoportok, valamint az egészségügyi, oktatási, rendvédelmi dolgozók tömeges szűrése ELISA módszerrel. Bevándorlók védettségének tesztelése gyorsteszt segítségével akár határmenti teszthelyszíneken.

A Pécsi Tudományegyetem a jogelődök hagyományaihoz híven elkötelezett a minőségi pedagógusképzés és pedagógusutánpótlás biztosítása mellett; széles pedagógusképzési portfólióval rendelkezik, mely a graduális képzésben az alsófokú pedagógusképzés alapszakjai, valamint a közismereti, szakmai és művészeti tanárképzés mellett a gyógypedagógiai képzést is magában foglalja. Ehhez a gyakorló iskolai szinten is a megfelelő színvonalú, 21. századi technikai, tárgyi igényeknek megfelelő munka biztosításához nélkülözhetetlen eszközöket és feltételeket szükséges teremteni.

Az EFOP-4.2.3-22-2022-00008 számú „A PTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium infrastrukturális fejlesztése” című pályázat keretében a Pécsi Tudományegyetem pedagógusképzésben elengedhetetlen, pécsi székhelyű PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Óvoda három különálló feladatellátási hellyel rendelkező tagintézményeit kívánjuk fejleszteni.

A tagintézmények:

• PTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 1. Számú Általános Iskola
• PTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Babits Mihály Gimnáziuma
• PTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Deák Ferenc Általános Iskola A

projektmegvalósítás során hangsúlyosan merül fel a nevelési-oktatási termek, azok elérését szolgáló folyosók és egyéb közös helyiségek felújítása, valamint a megfelelő oktatás színvonalához nélkülözhetetlen bútorok, eszközök beszerzése is. Ezen felül súlyozott szerepet kapnak a sport és futópályák, játszóterek felújítása is. A pályázattal lehetőség nyílik a Nyugati színvonalú oktatásra, a testnevelés, sportolás minőségi fejlesztésével a gyermekek testi és lelki szellemiségének fejlődésére. A beruházás tervezett befejezése 2023.09.30. További célok között szerepel az Iskola versenyképességének javítása, a pedagógusok régióban tartása. A bővítéssel új munkahelyek létrehozása, fenntartható gazdálkodás keretein belül.

A Pécsi Tudományegyetem a jogelődök hagyományaihoz híven elkötelezett a minőségi pedagógusképzés és pedagógusutánpótlás biztosítása mellett; széles pedagógusképzési portfólióval rendelkezik, mely a graduális képzésben az alsófokú pedagógusképzés alapszakjai, valamint a közismereti, szakmai és művészeti tanárképzés mellett a gyógypedagógiai képzést is magában foglalja. Ehhez a gyakorló iskolai szinten is a megfelelő színvonalú, 21. századi technikai, tárgyi igényeknek megfelelő munka biztosításához nélkülözhetetlen eszközöket és feltételeket szükséges teremteni. Az EFOP-4.2.3-22-2022-00010 számú „A PTE IGY gyakorló általános iskolájának és a SE PA gyakorló iskolájának fejlesztése” című pályázat keretében a Pécsi Tudományegyetem pedagógusképzésben elengedhetetlen, szekszárdi székhelyű PTE Illyés Gyula Gyakorló Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóóvoda általános iskolai részének fejlesztése kerül a középpontba. A projektmegvalósítás során hangsúlyosan merül fel a nevelési-oktatási termek, azok elérését szolgáló folyosók és egyéb közös helyiségek felújítása, valamint a megfelelő oktatás színvonalához nélkülözhetetlen bútorok, eszközök beszerzése is. Ezen felül súlyozott szerepet kapnak a sport és futópályák, játszóterek felújítása is. A pályázattal lehetőség nyílik a Nyugati színvonalú oktatásra, a testnevelés, sportolás minőségi fejlesztésével a gyermekek testi és lelki szellemiségének fejlődésére. A beruházás tervezett befejezése 2023.09.30. További célok között szerepel az Iskola versenyképességének javítása, a pedagógusok régióban tartása. A bővítéssel új munkahelyek létrehozása, fenntartható gazdálkodás keretein belül.

A reprodukció zavara kiemelkedően jelentős orvosi és társadalmi probléma: Magyarországon az összes meddőségi problémával küzdő házaspárok száma eléri a párok 15%-át. Mintegy 150 ezer pár küzd meddőségi problémákkal. A Kormány felismerte ennek a problémának a nagyságát, és jelentős szerepvállalásokat tesz. Ingyenes lesz a meddőségi vizsgálat a nők és a férfiak számára, a jövőben nem lehetnek várólisták a meddőségkezelésben Magyarországon. A sikeres meddőségi kezelés, az asszisztált reprodukciós kezelések hatékonyságának növeléséhez, a demográfiai stabilitás megteremtéséhez elengedhetetlenek a humán reprodukció területén végzett széleskörű, innovatív, élvonalbeli infrastrukturális háttérrel támogatott integrált klinikai kutatások és technológiai fejlesztések. A HRNL kutatásai szakmai alapot nyújtanak az új egészségpolitikai célkitűzésekhez, a reprodukciós szakmai irányelvek és az egészségügyi intézkedéscsomagok kialakításához és gazdaságossági megalapozásához, a szakmai egészségügyi ellátás fejlesztéséhez. Kutatásai során az HRNL az állami fenntartású meddőségkezeléssel foglalkozó szervezetekkel együttműködik, kutatási eredményeit részükre megosztja.

Honlap: https://hrnl.pte.hu

A projekt a képzések és gazdasági igények közötti kapcsolatok erősítését, a hallgatók munkaerőpiaci kompetenciáinak fejlesztését tűzte ki célul. A tantervek felülvizsgálata a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő tárgykínálat kialakítását célozza. A munkaerőpiaci igényekhez való gyors és rugalmas alkalmazkodás jegyében rövidciklusú, viszonylag könnyen módosítható tartalmú programok kerülnek kidolgozásra, részismereti képzések lehetőségét biztosítja gyakorló szakemberek számára. Ugyanakkor a releváns területeken (műszaki, jogi, gazdasági) vállalati szakemberek kerülnek bevonásra az oktatásba (Word of Practice), a képzési tartalom kialakításába (advisory board). Az egyetemi innovációs központok (KTTF, BEDC) révén megvalósul a hallgatók és dolgozók intelligens szakosodást szolgáló készségfejlesztése. Sor kerül a gyakorlati oktatásban is hasznosuló orvos-egészségügyi eszközbeszerzésekre (Da Vinci robotműtő, bioreaktor) és más infrastrukturális és eszközkapacitások fejlesztésére. Az oktatási és tanulási folyamatokat támogató IKT-eszközök mellett szükséges a digitális tananyagok elkészítéséhez egy teljes hardver és szoftverkörnyezet kialakítása, valamint az internetes hálózat fejlesztése. A projekt célja támogatni az oktatók digitális eszközhasználati kompetenciáinak és a távolléti oktatás képességének módszertani fejlesztése, és a digitális számonkérés feltételeit (pl. nagyméretű vizsgatesztbankok létrehozása). Kiemelt figyelem kíséri a felkészítésben résztvevő oktatók digitális kompetenciáinak felmérését fejlesztését, a pedagógusok továbbképzését. A projekt keretében lehetőség nyílik a PTE Nemzetközi Alumni Hálózat kialakítására. Energetikai korszerűsítés keretében megújul a PTE két gyakorlati képzések szempontjából fontos épülete (SZBKI, II. Belgyógyászati Klinika).

További megjelenések:
- Átadták Pécsett az első hazai vidéki robotsebészeti eszközt
- Szebb és zöldebb lett az egyetemi borbirtok
- UnivPécs megjelenések
- PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet felújításának átadója 

A GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00122 az Európai Unió támogatásával, a magyar állam társfinanszírozásával valósult meg.

A különleges, minőségi ginek előállítói azonban borpárlatokat használnak, hiszen a borban eleve jelen vannak a szőlőből származó elsődleges és az erjedés során keletkező másodlagos illat és aromajegyek. A projekt eredményeként elő kívánjuk segíteni az elmúlt évek során egyre inkább megjelenő eladatlan bormennyiségek problematikájának megoldási lehetőségeit a nagy szőlőmennyiségek alternatív felhasználásával. A szőlőből (a bogyóhéjból) a kedvező aromaanyagok kinyerése a bor- éspárlatkészítés egyik legnagyobb kihívása. A szőlőt ugyanis a lehető leggyorsabban kell feldolgozni a hőre és oxidációra érzékeny aromavegyületek miatt. Projektünkben két olyan innovatív technológia együttes hatásának módszertanát vizsgáljuk a szőlő feldolgozására, melyeket először az élelmiszerek tartósítására fejlesztettek ki, de ott pont az erős roncsolódás miatt csak korlátozottan alkalmazható. A módszerek (ultraszonikus maceráció és pulzáló elektromos tér) lényege, hogy nem enzimatikus vagy kémiai, hanem fizikai módszerekkel teszik lehetővé a bogyóhéj roncsolását és az aromavegyületek azonnali és teljes kinyerését a szőlőből. Az optimális bor- és párlatkészítési technológia meghatározásával párhuzamosan vizsgáljuk a szóba jövő lehetséges gin fűszereket is. A projekt szempontjából kiemelt jelentőségű a szőlő egyéb részeinek vizsgálata, nevezetesen a szőlővirágé, a levélé, a bogyóé és a magoké. Noha a szőlővirág és a bogyók alkalmazására találunk külföldi példákat (a Floraison ginben szőlővirágot áztatnak, a Nouaison ginben a szőlőbogyók kapnak szerepet), arra vonatkozóan azonban nincsenek adatok, hogy mely szőlőfajta virága vagy bogyója a legalkalmasabb gin fűszerként. A projektben széleskörű kutatást tervezünk 10 különböző szőlőfajtával a bennük rejlő aromaanyagok és potenciál feltérképezésére. A szőlőlevél és a magok felhasználására a ginek fűszerezésekor nem találtunk hazai vagy külföldi példát, így a projektben elvégzendő munka minden tekintetben úttörőnek számít. A projekt kutatási és szakmai hátterét a Danubiana nagyüzemi borkészítési gyakorlata, szolgáltatóként a többszörösen díjazott Brill Pálinkaház párlatkészítési tapasztalata és a PTE SZBKI akkreditált laboratóriuma, valamint az intézet 70 éves szőlészeti és borászati tudásbázisa biztosítja. A PROJEKT EREDMÉNYE HÁROM EGYEDI KARAKTERŰ KERESKEDELMI FORGALOMBA KERÜLŐ GIN ÉS AZ ELŐÁLLÍTÁSUKHOZ SZÜKSÉGES GINTECHNOLÓGIA. EZEK A “ZÖLD GIN”, A “PINK GIN” ÉS A “PIROS GIN”. A három eltérő gin stílus az alábbi: -„zöld gin” - a szőlővirág és a szőlő elsődleges aromái dominálnak, melyek a citrusok frissességével egészülnek ki, a termék a terv szerint zöld színű -„színváltó gin” - boróka-hangsúlyos klasszikus gin, mely inkább a herbális aromákban gazdag, színe a terv szerint rózsaszín/pink (lumineszcens), mely a tonikkal történő keveréskor megváltozik, -„piros gin” - kékszőlő felhasználásával készült piros színű gin, melynek jellegzetes színét a szőlőbogyó, mint ginfűszer felhasználása eredményezi. A cél elérése érdekében átfogó laboratóriumi vizsgálatok és üzemi tesztek sorát tervezzük végrehajtani, kezdve az optimális szőlőfajta kiválasztásával, a szőlőfeldolgozási és a borkészítési technológia meghatározásán keresztül, a lepárlás és a ginfűszerek vizsgálatáig. A vizsgálatok célja: a)a hagyományos szőlőfajták és az SZBKI rezisztencianemesítési programjából származó új, innovatív szőlőfajták összehasonlítása gin alappárlat készítése céljából, b)innovatív szőlőfeltárási módszerek optimális bevezetése (ultraszonikus maceráció, pulzáló elektromos tér), melyek a szőlőből jobb aromakihozatalt eredményeznek, c)az erjesztés és a lepárlás pontos paraméterek definiálása, melyek nélkül minőségi termék nem készíthető, d)a hagyományos ginfűszerek mellé a szőlő egyéb részek (virág, levél, bogyó, mag) használatának bevezetése és együttes használatuk vizsgálata.

A szerződött támogatás összege: 149 001 223 Ft, ebből az európai uniós támogatás összege 131 121 075 Ft. A GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00122 az Európai Uniótársfinanszírozásával valósult meg.

A Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztés Laboratórium egy négy pillérből álló kutatási portfólióra építve tervezi működését. Ezek a területek tükrözik a Magyarországon, illetve a fejlett világban széles populációt érintő indikációkat.

1. Molekuláris onkológia pillér: Nagy genomikai és transzkriptomikai adatbázisok elemzése segítségével azonosítunk klinikailag alkalmazható terápiás lehetőségeket olyan szolid tumoros betegek számára, akik kezelésére jelenleg vagy nem áll rendelkezésre megfelelő gyógyszeres terápia, vagy az elérhető kezelésekkel szemben rezisztencia alakult ki.
2. Neurofarmakológiai pillér: Az idegrendszeri betegségekre fókuszálva fő célunk a neurodegenerációval és neuroinflammációval kapcsolatos kutatások, új transzlációs protokollok kidolgozása, valamint az ehhez kapcsolódó humán MR biomarker kutatás.
3. Biotechnológia pillér. A DNS/RNS alapú, illetve a fehérje (antitest) alapú diagnosztikai, valamint a terápiás antitestek kifejlesztésével és félüzemi technológia kidolgozásával a pandémiás fertőzések, valamint tumoros és autoimmun betegségek diagnosztikai és terápiás lehetőségeit kutatjuk.
4. Gyógyszerfejlesztési technológia pillér. Innovatív módszereket dolgozunk ki gyógyszerhatóanyagok preklinikai fejlesztéséhez és gyártásához. Célunk a hazai gyógyszeripar versenyképességét fokozó ipari léptékű eljárások és a hatóanyagok célba juttatását és alkalmazásuk hatékonyságát javító készítménytechnológiai megoldások fejlesztése.

A jelenleg is zajló pandémia során világossá vált, milyen nagy szükség van a megbízható adatokon és evidenciákon alapuló, mély, tudományos igényű elemzésekre. A Nemzeti Laboratórium víziója, hogy megteremtse hazánkban az adatokra és elemzésekre épülő döntéselőkészítések tudományos bázisát az egészségügy, a járványvédelem és az ökológiai rendszerek területén. A három terület szorosan összefonódik, és az innovatív surveillance rendszerek, big data módszerek, valamint matematikai modellezés által új szinergiák jönnek létre.

Az NL összefogja és koordinálja az országban eddig szigetszerűen működő kutatócsoportokat, elősegítve a hálózatosodást, és létrehozva egy olyan kollaboratív kutatói közösséget, amely a nemzetközi színtéren is komoly láthatósággal bír.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a Dunántúl legnagyobb egészségügyi szolgáltatója. Az intézmény összes engedélyezett ágyszáma 2021. december 31-én 1.629, melyből aktív kórházi ágyszám 1.534, míg a krónikus rehabilitációs ágyszám 95. Az intézmény éves elbocsátott osztályos betegszáma 80.284 beteg, melyből 79.711 az aktív, és 573 a krónikus betegek száma. A teljesített ápolási napok száma 324.591 nap, melyből 318.207 nap az aktív, és 6.384 nap a krónikus fekvőbeteg szakellátásban teljesített ápolási napok száma. A PTE Klinikai Központ a járóbeteg szakellátás keretében 2021. évben valamennyi térítési kategóriát tekintve 1.576.343 esetet látott el. A járóbeteg szakellátásban 53, a fekvőbeteg szakellátásban 93 szakmában nyújt egészségügyi szolgáltatást. Több szakmában a progresszivitás III. szintjén történik a betegellátás, ennek megfelelően jelentős területi ellátási kötelezettséggel, bizonyos beavatkozások tekintetében országosan egyedüli intézményként látva el a betegeket. A 2021-es évben a Szívgyógyászati Klinika Kardiológiai Osztálya 11.869 járó és 5.324 fekvő beteget látott el 40 aktív ágyon. A Szívsebészeti Osztály 653 járó és 734 fekvő beteget látott el 30 ágyon, és 31.027 echogardiográfiás beavatkozás történt összesen 10.242 eset során. Az I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszéken 4.397 járó és 1.114 fekvő eset volt 30 ágyon. Az összesen 4.529 echokardiográfiás eset során 13.690 beavatkozást végeztek. A Kardiológiai Rehabilitációs fekvőbeteg osztályon - a Koronavírusos helyzetre való tekintettel a 30 engedélyezett ágyból - 5 aktív ágyon 255 esetet láttak el.

A szív- és érrendszeri megbetegedések hazánk halálozási és megbetegedési statisztikája élén állnak. A Klinikai Központ kardiológiai eszközfejlesztésének célja a Dél-dunántúli Régióban a szív- és érrendszeri halálokok csökkentése, a megbetegedések legkorszerűbb eszközökkel történő diagnosztizálása és kezelése. Az eszközfejlesztések kiemelt jelentőségűek annak okán is, hogy a COVID pandémia következményeként igen jelentős számú az új, poszt-COVID szindrómás kardiológiai beteg: szívizom- és/vagy szívburokgyulladás, a szív szisztolés teljesítményének csökkenése, ritmuszavarok, s egyéb kardiovaszkuláris szövődmények.

A tervezett eszközfejlesztések szakmai célterületei: szívsebészeti és szívgyógyászati diagnosztika (echokardiográfok), kardiológiai rehabilitációs, kardiológiai fekvőbeteg ellátások (korszerű telemetriás és betegmonitorozó rendszerek), valamint komplex kardiovaszkuláris rizikó felmérésére alkalmas noninvazív eszközfejlesztés.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinikája a Dél-dunántúli Régió regionális kardiológiai és szívsebészeti centruma, az I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszéke pedig az alapvető feladatán, a sürgősségi kardiológiai betegellátáson túl a régió egyik vezető intézete a non-invazív kardiológia terén. A két említett klinikára egy-egy felsőkategóriás echokardiográf készülék beszerzését tervezzük, melyek a szív- érrendszeri ellátás minőségi javulását jelentené a regionális centrumként működő klinikák számára.

Az I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszékén és Kardiológiai Rehabilitációs Tanszékén rendszeresen kezelünk myocardiális infarktus akut szakán, vagy szívsebészeti nagyműtéten frissen átesett, ill. előrehaladott szívelégtelenségben szenvedő betegeket, akiknél nem elhanyagolható a veszélyes ritmuszavar, myocardialis ischaemia vagy akut szívelégtelenség, légzési elégtelenség kialakulásának veszélye. Az életfunkciók folyamatos monitorozásával azonnal felismerhetők a veszélyes események, illetve a panaszt nem okozó, vagy rövid időtartamuknál fogva másképpen nehezen rögzíthető események. Kívánatos, hogy mindez a beteg mobilitását és rehabilitációját nem akadályozó módon történjen, melyre a telemetriás monitorozás optimális megoldást nyújt. Ezen túl előfordulnak olyan esetek is, melyek megoldásához szükséges beavatkozás ágy melletti monitorozást igényel. Ilyen esetekben eddig a monitorozási lehetőség hiánya miatt a beteg Coronaria Őrzőben való áthelyezésére volt szükség. A telemetriás és központi betegőrző egységek kiegészítése egy ágy melletti kijelzővel a fentiek házon belüli megoldását is lehetővé tenné.

Az I. sz. Belgyógyászati Klinikán emellett a jelenleg érvényes ESC irányelvek mentén komplex kardiovaszkuláris rizikófelmérés is történik, s ezt a célt szolgálná a tervezett, lézer Doppler áramlásmérésen és a bőrön keresztüli parciális szöveti oxigéntenzió mérésen alapuló készülék.

A PTE a projekt megvalósítás befejezésétől számított 5 évig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1303/2013/EU Rendelet 71. cikkében foglaltaknak.

Továbbá vállalja, hogy a beszerzett eszközöket csak közfinanszírozott ellátás céljaira használja.

A PTE vállalja, hogy olyan eszközöket szerez be, melyek esetében a szerződő partner a fenntartási időszak végéig tartó jótállást vállal, valamint biztosítja a napi működtetéshez szükséges tervszerű, megelőző karbantartást is.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a Dunántúl legnagyobb egészségügyi szolgáltatója. Az intézmény összes engedélyezett ágyszáma 2021. december 31-én 1.629, melyből aktív kórházi ágyszám 1.534, míg a krónikus/rehab ágyszám 95. Az intézmény éves elbocsátott osztályos betegszáma 80.284 beteg, melyből 79.711 az aktív, és 573 a krónikus betegek száma. A teljesített ápolási napok száma 324.591 nap, melyből 318.207 nap az aktív, és 6.384 nap a krónikus fekvőbeteg szakellátásban teljesített ápolási napok száma. A PTE Klinikai Központ a járóbeteg szakellátás keretében 2021. évben valamennyi térítési kategóriát tekintve 1.576.343 esetet látott el. A járóbeteg szakellátásban 53, a fekvőbeteg szakellátásban 93 szakmában nyújt egészségügyi szolgáltatást. Több szakmában a progresszivitás III. szintjén történik a betegellátás, ennek megfelelően jelentős területi ellátási kötelezettséggel, bizonyos beavatkozások tekintetében országosan egyedüli intézményként látva el a betegeket. A Klinikai Központ Onkoterápiás Intézete 39.329 fő járó beteg, míg 12.808 fő fekvőbeteg forgalmat látott el 2021. évben, 55 aktív ágyon.

A pályázat célja a Klinikai Központ Onkoterápiás Intézet 26 éves, 1996-ban telepített kobaltágyújának - Telecobalt Theratron 780C típusú készülék - cseréje.

A meglévő, már korszerűtlennek tartható kobaltágyúban használt Co60 izotóp legutoljára 2000. évben lett cserélve, így az izotóp fokozatosan csökkenő aktivitása miatt az utóbbi években az eredeti, illetve még tolerálható kezelési idők többszörösével kellett dolgozni, ami a sokszor rossz állapotú daganatos betegek számára kifejezett terhertételt jelentett. Az IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) már a 2016. évi audit során jelezte, hogy a készülék dózisteljesítménye 0,4 Gy/min alatt van (jelenleg 0,125 Gy/min), és ezzel a dózisteljesítménnyel már nem ajánlott kezeléseket végezni. Ezen túlmenően a készülék jelentős amortizációja miatt betegellátásra alkalmatlanná vált, ezért kb. fél éve, 2021 ősze óta már a készülék nincs klinikai használatban.

A telekobalt ágyú betegellátásból történő kivonásával értelemszerűen a meglévő alapszintű lineáris gyorsítóval (Clinac iX) és a dedikált sztereotaxiás besugárzó készülékkel (Novalis TX) végzett sugárterápiás kezelések száma, és a kezelésre történő várakozási idő megnőtt (a PTE Onkoterápiás Intézetben naponta kb. 150-160 beteg sugárterápiás ellátása történik meg, és 3-4 évvel ezelőtt még a kobaltágyún is el lehetett végezni 15-20 beteg kezelését). Egy új, kisméretű, kis energiájú, modern „középkategóriás” lineáris gyorsítóval számtalan beteg, minden szempontból korszerű kezelését el lehetne végezni, így a betegellátás biztonságosabbá válhatna, továbbá a Novalis TX készüléken több, korszerű agyi vagy koponyán kívüli, egésztest sztereotaxiás kezelést lehet kivitelezni.

A jelenlegi európai szakmai elvárások szerint új telekobalt készülék telepítése nem javasolt, helyette kisméretű, kis energiájú lineáris gyorsító beszerzése a cél. A szóba jövő lehetséges új készülékek már standardizált, egyszerűsített üzemmódban működnek, így a kezelések gyorsabban és könnyebben megvalósíthatók. A működésük csendes, és ez is növeli a betegek biztonság- és komfortérzetét a kezelések alatt.

Az ilyen készülékek telepítése viszonylag gyorsan elvégezhető, de az új lineáris gyorsító telepítésére kiszemelt régi telekobalt besugárzó helyiség és funkcionális környezete 1994-ben került megépítésre, így gépészete, villamos hálózata és sugárvédelmi rendszere is meglehetősen elavult, ezért összetett és jelentős felújítást igényel. Mindezen szükséges műszaki munkálatok mellett a helyiség fizikai méretei miatt is csak korlátozott méretű, önmagában is komolyabb sugárvédelmi funkciókkal ellátott, szűkebb mozgásigényű készülék beszerzése lehetséges csak.

A reményteli fejlesztés birtokában a Pécsi Tudományegyetem Onkoterápiás Intézete sugárterápiás szempontból rendelkezhetne az egyetemi-regionális centrumoktól elvárható, progresszivitási szintnek megfelelő sugárterápiás eszközparkkal, az Intézet pedig így a területi ellátási kötelezettség mellett (Baranya, és Tolna megye) el tudná látni az esetleges regionális szakmai feladatait is, a biztonságos betegellátás kritériumrendszere szerint.

A PTE a projekt megvalósítás befejezésétől számított 5 évig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1303/2013/EU Rendelet 71. cikkében foglaltaknak.

Továbbá vállalja, hogy a beszerzett eszközt csak közfinanszírozott ellátás céljaira használja.

A PTE vállalja, hogy olyan eszközöket szerez be, melyek esetében a szerződő partner a fenntartási időszak végéig tartó jótállást vállal, valamint biztosítja a napi működtetéshez szükséges tervszerű, megelőző karbantartást is.