Projektünk célja egy olyan önjáró, komplex robotikai megoldás megvalósítása, amely képes a kamerák által rögzített képek feldolgozásával, elemzésével a szőlőültetvényeken végzett, nagy humán erőforrás igényű, ugyanakkor a szakértői döntéshozatal szempontjából nehezen automatizálható feladatok – metszés technológiájának – elvégzésére. Eredményként egy olyan autonóm, illetve szőlészeti metszésivektor meghatározó és végrehajtó képességgel rendelkező robotikai megoldás jön létre, melynek „tudása” képes pótolni a tapasztalt szőlészek szakértelmét, ebből fakadóan csökkentheti a területen egyre inkább jelentkező szakértelem és munkaerőhiányt, valamint időjárástól független működése a növény szempontjából optimális időben teszi lehetővé a metszések elvégzését.

A projekt eredményeképpen létrejön egy 6,5 ha-os rezisztens szőlőültetvény a Balaton felvidéken, mely számos információt biztosít a szőlőfajták helyi adaptációjáról, termesztés technológiai értékeiről. Ez az ismeret rendkívül hasznos lesz a szőlészetek és borászatok számára, a következő évek fajtaválasztásának és termékfejlesztésének segítésében. A klímaváltozás következtében egyre nagyobb kihívást jelent a szőlőültetvények védelme a kórokozókkal és kártevőkkel szemben, melynek a hagyományos szőlőfajták esetében egyre nehezebben tudnak megfelelni a szőlőtermesztők. Ezen szőlőfajták csökkentett növényvédelelem mellett, illetve megfelelő növény kondicionálási technológia mellett nagy biztonsággal termelhetők. Amennyiben a jelen projektben vizsgált szőlőfajtákból piacképes termék válik, egy reális új alternatíva állhat rendelkezésre a hazai, illetve a nemzetközi szőlő és bor ágazat számára. A projekt alkalmazható eredményei a három szőlőfajta kutatási eredményeken alapuló termesztéstechnológiájának kidolgozott leírása, ami a gazdákat segíti az elérni kívánt borstílus, borkategória megteremtésében.

A fejlesztendő rezisztens szőlőfajták termesztésbe vonásával, valamint azok termesztéstechnológiájának kidolgozásával egyrészt a kijuttatott növényvédőszerek mennyisége jelentősen, akár 80-90%-kal is csökkenthető, másrészt a permetezések nélkülözésével csökkenthető az erőgépek okozta jelentős üzemanyag és károsanyag kibocsátás, így csökken a légkörbe kibocsátott üvegház-hatású gázok mennyisége. További cél a tudatos élelmiszerfogyasztás, a környezetünket kevésbé terhelő gazdaságok népszerűsítése, valamint a hazai termékek, hazai innováció támogatása.

A projekt termékeken felüli eredménye a három szőlőfajta kutatási eredményeken alapuló termesztéstechnológiájának és borászati technológiájának kidolgozott leírása. E rendszer segítségével más közép- és nagyüzemű szőlészetek, borászatok a kiválasztott borstílushoz vezető kulcsfontosságú lépéseket sajátíthatják el. Ezekkel a fejlesztésekkel fel tudunk zárkózni, illetve adott esetben meg tudjuk előzni a Franciaországban, Németországban és Olaszországban folyó programokat.

A projekt a kiöregedő ültetvények helyére, egy piacos, a fenntartható fejlődést előtérbe helyező fajtaszerkezet kialakítását irányozza elő. Ezen technológiák külföldi területekre is adaptálhatók, erősítve ezzel hazánk nemzetközi elismertségét a szőlészeti, borászati ágazatban.

A klinikai vizsgálatok az egyik olyan terület, ahol az egyre nagyobb mértékben létrejövő egészségügyi adatok felhasználása a piac átalakulásához vezetett. Magyarország az EU-n belül klinikai vizsgálatok területén viszonylag kedvező helyen áll, ugyanakkor a piac átrendeződése miatt hazánkban 2016-2018 között a klinikai vizsgálatok száma jelentős, kb. 20%-os visszaesést mutatott. A versenyképességünk romlásához hozzájárul, hogy bár hatalmas mennyiségű egységes egészségügyi finanszírozási adat áll rendelkezésre, az egészségügyi szolgáltatóknál gyűjtött adatok zajosak, strukturálatlanok és hiányosak, nehezen hozzáférhetőek. Ez rendkívüli mértékben korlátozza a betegbeválogatási kritériumok mentén történő szűréseket, illetve a korábban gyűjtött adatok felhasználását klinikai vizsgálatok tervezéséhez, retrospektív adatelemzések elvégzését. Ez azzal jár, hogy innovatív nemzetközi klinikai vizsgálatokhoz nehezen tudnak kapcsolódni a hazai vizsgálóhelyek, továbbá a nem kereskedelmi vizsgálatok területén tovább nő a lemaradás Nyugat-Európa többi országához képest.
Az egészségügyi adatok felértékelődését mutatja, hogy a robbanásszerű biotechnológiai és informatikai fejlődésnek köszönhetően az elmúlt két évtizedben a nemzetközi orvos-biológiai kutatások jelentős és szerteágazó eredményeket értek el. Ezek az orvosi gyakorlat átalakulásához vezettek és előtérbe került a személyre szabott orvoslás paradigmája. A diagnosztikai, valamint terápiás megközelítések molekuláris alapokra kerültek. A genom-szintű információ értékelésében résztvevő bioinformatikusok száma alacsony, és az alkalmazott algoritmusok nem követik a felhasználói igényeket; az egészségügyi felhasználók gyakran nem tudják alkalmazni a molekuláris információt; és eddig hiányzott az átfogó stratégia is a hiánytünetek orvoslására. A régió lemaradása ezen a területen az idő előre haladtával exponenciálisan növekedni fog, ha nem alakítunk ki olyan működési modell, mely a fenti problémákat megoldja.
Az okos technológiák térnyerése az egészségügyben arra vezethető vissza, hogy ma már korszerű eszközökkel olcsón és hatékonyan lehet adatokat gyűjteni az egyének egészségi állapotáról, melyeket fejlett analitikai megoldásokkal feldolgozva célzott visszacsatolást lehet adni a betegek az egészségügyben dolgozók számára.

A projekt keretében a napjainkban fellelhető trendeket és kihívásokat figyelembe véve egy Egészségügyi Adatelemző, Adathasznosítási és Okoseszköz-és Technológia Fejlesztő Kompetencia Központot kívánunk létrehozni, ami ipari szereplőkkel együttműködve képes innovatív adatgyűjtési, információfeldolgozási és elemzési módszereket kialakítani, és ezeket új egészségügyi technológiák és szolgálatások fejlesztésére felhasználni. A projekt további célja, hogy olyan adatalapú egészségügyi szolgáltatások kialakítását valósítsa meg, amelyekkel az egészségügyi ellátás hatékonyabban szervezhető, az Egyetem és a környezetében működő egészségügyi szolgáltatók ellátási terhei mérsékelhetők és források szabadíthatók fel. Jelen pályázat hozzájárul a PTE központú innovációs ökoszisztéma kialakításához és fejlesztéséhez, és erősíti az egészségipari partnerekkel való regionális együttműködést, továbbá elősegíti a régióban élők népegészségügyi mutatóinak és életminőségének javítását, valamint a helyi gazdaság élénkítését. A projekt keretében a létrejövő kutató-fejlesztő bázis célja, hogy a konzorciumban részt vevő ipari szereplők fejlesztési igényei mentén a piacon értékesíthető termékeket és szolgáltatásokat alakítson ki. A különböző fejlesztések szakmai alprojektek keretében valósulnak meg, melyek a következők:

1. 1. Klinikai adatvagyon hasznosíthatóvá tétele egészségügyi ellátásokhoz és klinikai vizsgálatokhoz – Dr. Zemplényi Antal - Valós környezetben gyűjtött adatokra (real-world data) épülő klinikai kutatások feltételeinek kialakítása - Hálózati radiológiai centrum létrehozása
2. 2. Genomikai és bioinformatikai központ létrehozása, molekuláris orvoslás támogatása – Dr. Gyenesei Attila
3. 3. Okos és robotizált eszközökkel támogatott ápolás – Dr. Oláh András
4. 4. A cukorbetegség kezelését szolgáló komplex termálterápiás szolgáltatáscsomag kialakítása, annak orvosi igazolása – Prof. Dr. Wittmann István

Tarnabod 600 lakosú község Heves megye déli részén. A földgázhálózatra vagy távhőszolgáltatásra nincs csatlakoztatva, az energiaellátás szempontjából is elszigetelt, ezáltal ellátásbiztonságilag sérülékeny. Tarnabodnak jelenleg nincs lehetősége a gázvezeték kiépítésére, a téli fűtés magas költségekkel jár és jelentős légszennyezést okoz.

A településen alternatív energiaellátási rendszerek segítségével fogyasztó- és klímabarát, innovatív, fenntartható finanszírozási ellátási modellt kívánunk kialakítani, melynek segítségével legalább egy szinttel korszerűbbé tudjuk tenni a település projektbe bevont épületeinek energiaellátását. A megoldás alapját egy napenergiával üzemelő biomassza feldolgozó adja. Az energia biomassza termesztése, feldolgozása nyáron történik. Az üzem aprítékot és brikettet állít elő. A feldolgozási folyamatban napelempark által termelt energiát hasznosítunk. Az aprítékot a településközpontban kialakított fűtőmű hasznosítja, amelyre az intézmények illetve más fogyasztók is rákapcsolódhatnak. A megoldást a hagyományos és az újszerűen összeállított rendszerelemek, illetve az azokat vezérlő szoftver integrációjával szeretnénk megvalósítani. A kiválasztott épületek a településközpontban található, nagyobb fogyasztású intézmények - a helyi általános iskola két épülete, az óvoda két épülete, az elektronika hulladék bontó üzem, a Játszóház és étkezde, a gyermekház, a seprűkötő, a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő - valamint egy máltai tulajdonú lakóépület. A tervezett nyomvonal hossza körülbelül 1600 méter. A brikettált biomasszát a lakosság azon része használhatja fűtésre, akik nem tudnak csatlakozni a központi rendszerre. A központ fűtőmű legfőbb előnye az egyedi fűtéssel szemben, hogy az üzemeltetése gazdaságosabb. A helyi biomassza termelés valamely - a későbbiekben a kutatás során kiválasztott - energianövény (energianád, energiafűz) termesztésén és a környékről begyűjtött zöld hulladékon alapszik. Az energianövény termesztése csatlakozik a Tarnabodon elindított mezőgazdasági programhoz. A település energetikai függetlenségének fontos lépése a villamosenergia helyben történő megtermelése.

Az egyes fogyasztók, épületek csatlakoztatása, lakás-hőközpontokon keresztül történik. Ezek feladata, hogy a hőenergiát a hőcserélőkön, a távfűtő hálózaton keresztül átadják az épületben kialakított fűtési rendszernek. Ez a megoldás biztosítja azt, hogy az épületeken belüli meghibásodások ne veszélyeztessék a távfűtési hálózatot. A hőközpontok hőmennyiségmérővel ellátottak, így az elfogyasztott hőenergia elszámolása precízen megoldható. A hőközpontokhoz tartozó elektronikus szabályozók biztosítják a fűtési rendszer központi időjárásfüggő szabályozását, illetve a használati melegvíz rendszer vízhőmérséklet szabályozását.

Az általunk megtervezett rendszer lényege, hogy annak nem végterméke a megújuló energia, hanem fázisterméke. Feltételezve, hogy az adott helyi erőforrások alapján lehetséges a nagyüzemi szolgáltatókhoz képest szignifikánsan olcsóbb energiatermelés, az önköltségen vagy annak közelében meghatározott belső áron a vállalkozások részére átadott energia megalapozza a versenyképes költségszintű termék-előállítást. Ennek feltétele, hogy az energiatermelés mint befektetés ne végcélként jelenjen meg, hanem a végfelhasználás során megtakarításként jelentkezzen, mert ha a profit már az energia-előállítás szintjén beépül az árba, az olcsóbban előállított energia nem generál további munkahelyteremtést.

A településen jelentős nagyságú megműveletlen földterületek találhatóak, amelyek a biomassza termelésbe bevonhatóak. A projekt révén biztosítható, hogy a településen olyan minőségű tüzelőanyag kerül felhasználásra, amelyből környezetet károsító égéstermék nem keletkezik. Ugyanakkor a tüzelőanyag előállítása munkahelyteremtő beruházás. Olyan munka folyik, amelynek haszna a településen marad, annak fejlődését szolgálja. Tarnabod egyben a Felzárkózó Települések Kormányprogram kiemelt helyszíne.

Az S3 stratégia Egészség és társadalom és jólét prioritása célja a társadalom általános egészségi állapotának megőrzése, javítása. A prioritás le kívánja fedni a teljes egészségipari innovációs láncot a betegségek jobb megértésétől kezdve a megelőzésen és felismerésen át a gyógyításig és a személyre szabott orvoslásig. A molekuláris biológia és informatikai fejlődésnek köszönhetően az elmúlt években a nemzetközi orvos-biológiai kutatások jelentős eredményeket értek el, melyek a gyakorlati orvoslás átalakulásához is vezettek. A diagnosztikai, valamint terápiás megközelítések egyaránt molekuláris alapokra kerültek. Az általunk tervezett kutatási infrastruktúra a mai igényeknek és a magyar viszonyoknak megfelelően szolgálja a genomikát és molekuláris orvoslást elsősorban a gyakori, szomatikus génmutációk által meghatározott onkológiai és a ritka, öröklött genetikailag meghatározott betegségek területén. Az IKT technológiák széleskörűen fogják át és segítik elő az ágazati prioritásokat. A fentiekhez köthető, az orvosláshoz szükséges eszközök, műszerek, szolgáltatások fejlesztése is. Az IKT prioritáshoz kötődően a projekt során egy olyan új rendszer kialakítása a cél, mely a legmodernebb genomikai infrastruktúra beszerzésére és működtetésére épül a szükséges bioinformatikai és biostatisztikai adatelemző algoritmusok párhuzamos fejlesztésével és az eredmények kiértékelését, orvosi alkalmazhatóságát támogató bioinformatikai eljárások és alkalmazások kialakításával, valamint a további alkalmazást (diagnosztikát, prognosztikát, gyógyszerfejlesztést és tesztelést) segítő diagnosztikai panelek létrehozásával. A nagy teljesítményű infrastruktúra és a csatlakozó informatikai fejlesztés képes országos szintű és regionális szolgáltatás fenntartására. Az e-learning rendszerek, a big data, az adatbányászat technológiái, a bioinformatika, a machine learning eljárások lehetővé teszik olyan komplex szolgáltatások kialakítását, melyek nemzetgazdasági előnyöket jelenthetnek.

A Pécsi Tudományegyetem fő stratégiai célja, hogy innovatív egyetemmé váljon, és ennek a fejlesztési iránynak jelentős mérföldköve volt a Tudományos és Innovációs Park hálózatához történő csatlakozás. A projekt két pillérből áll: az egyik pillér a munkacsoportok megszervezése és működési felételeik megteremtése, eszközpark beszerzése, a másik pillér pedig az infrastrukturális háttér kialakítása, a munkacsoportok egy helyen történő koncentrálásával. Az infrastrukturális beruházás a kivitelezőnél kialakult vis maior helyzet miatt ideiglenesen leállt, ugyanakkor minden nehézség ellenére kitart a Pécsi Tudományegyetem a Tudományos és Innovációs Park projekt infrastrukturális elemének biztosítása mellett, és annak megvalósításáról – más forrásból – gondoskodni fog. A projekt szakmai tartalmának megfelelően ugyanakkor a munkacsoportok sikeresen megkezdték működésüket.
A Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ, valamint a Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központ közreműködésével olyan támogató szervezeti egység alakult, amely a már meglévő tudáshasznosítási és vállalkozásfejlesztési kapacitások továbbfejlesztését tűzte ki célul. Ezáltal az egyetemi tudás és az ipari igények közötti áramlás lehetőségét teremtik meg, hozzájárulva ezzel az innovációs ökoszisztéma kiépítéséhez.
A Smart Egészségügyi Technológiákat Fejlesztő, Validáló és Kutató Központ élő laboratóriumi környezetet kínál az e-egészségügyi, mobil egészségügyi és okos eszköz fejlesztésekhez, valamint az eszközök teszteléséhez és költségelemzésekhez. Itt zajlik az új segédeszközök és orvostechnikai eszközök vizsgálata, valamint a meglévő segédeszközök és orvostechnikai eszközök hatékonyságának ellenőrzése.
A Másodlagos Nyersanyag Kutatási Központ a nevéből adódóan a másodlagos nyersanyagok újrahasznosítására fókuszál, különös tekintettel a ritkaföldfémek kinyerésére, figyelembe véve a nemzetgazdasági érdekeket és ipari igényeket.
A Hidrogén-technológiai Kutató és Fejlesztő Központ a hidrogéntechnológia révén elérhető nulla üvegházhatású kibocsátást kutatja az energiatermelés, -átalakítás és -felhasználás során, valamint a hidrogéntechnológia által elérhető zéró kibocsátású mobilitást.
Az Egészségügyi Adatgazdálkodási Központ a betegellátás során gyűjtött valós-életbeli egészségügyi adatok elemzését és rendszerezését végzi, lehetővé téve a betegellátási adatok hatékony felhasználását az egészségügyi szektorban.
A Gazdasági-, Jogtudományi Kutatócsoport jogi és gazdaságtudományi kutatásokkal és iparági, szakterületi adatok elemzésével járul hozzá a makroszintű döntéshozatalhoz.
A Genomika és Bioinformatika Központ meglévő eszközparkja két újgenerációs szekvenáló berendezéssel, valamint egy áramlási citométerrel bővül, ezáltal a központ képes mind humán, mind kis komplexitású növények, állatok, baktériumok és vírusok részletes szekvenálására.

A projekt keretében megalakult munkacsoportok kiemelkedő tudományos tevékenységüket a jövőben folytatni fogják, amellyel a régió még intenzívebben kapcsolódhat be a nemzetközi kutatási és innovációs hálózatokba. Ezáltal mind a PTE, mind a régió gazdasága hosszútávú előnyökre tehet szert.

Az „Ultrahang készülékek beszerzése az EFOP-2.2.20-17-2017-00012 azonosítószámú pályázat keretein belül a Pécsi Tudományegyetem részére” című pályázat segítségével a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai és Angiológiai Tanszékének egy General Electric (GE) Vivid S60 típusú, két (szív vizsgálatokra való phased-array és ér vizsgálatokra alkalmas lineáris) vizsgálófejjel rendelkező középkategóriás ultrahang készüléket sikerült beszereznie.

A klinika Kardiológiai és Angiológiai Szakambulanciáján üzembe helyezett készülék lehetővé teszi az ambuláns és osztályos betegek szív és ér ultrahang vizsgálatát a korábbi készüléknél lényegesen jobb képminőségben és kezelhetőséggel. A betegek az I. sz. Belgyógyászati Klinika szakambulanciáin és osztályain kívül a Neurológiai Klinika Stroke Részlegéből, más klinikákról és a régió többi egészségügyi intézményéből is érkeznek. A modern ultrahang készülék lehetővé teszi, hogy akár „együlésben” noninvazív képalkotás készüljön a beteg szívéről és perifériás artériáiról, vénáiról. A lineáris fej szoftvere képes a Doppler-elvtől független áramlás vizsgálatokra is (B flow, B flow imaging), ami a nehezen vizsgálható erek és az összetett atheroscleroticus plakkok esetében nagy segítséget jelent.

A készülék beszerzésekor fontos szempont volt a vizsgálófejek kompatibilitása a meglévő ultrahang eszközparkkal. A korábban beszerzett (GE Vivid E9 és Vivid i) készülékek transoesophagealis vizsgálatra alkalmas fejei a GE Vivid S60 készülékkel is használhatók, ami két vizsgáló helyiségben párhuzamos vizsgálat végzését teszi lehetővé, továbbá másik készülék meghibásodása vagy karbantartása idején is biztosítja a betegellátás folyamatosságát (amire a készülék üzembe helyezése óta eltelt néhány hónapban már volt példa).

A GE Vivid S60 készüléken megtörténik a képi dokumentáció archiválása, bár ez a munkafolyamat a központi képarchívumhoz való csatlakozással válik teljessé, melynek kiépítése folyamatban van. Az üzembe helyezés óta a készülékkel már több száz kiváló képminőségű vizsgálatot végeztünk.

Az I. sz. Belgyógyászati Klinika részéről szakmai opponensként köszönöm a lehetőséget, hogy a sikeres pályázat révén beszerezhettük ezt a modern ultrahang berendezést. (Dr. Késmárky Gábor)

A PTE KK Urológiai Kinika részére beszerzésre került a Hitachi Arietta V70 típusú ultrahangkészülék. Ezt a készüléket kizárólag a műtőben használjuk és egy 24 éves Hitachi EUB 450 készülék helyére került. A készülékkel leggyakrabban életmentő, sürgős beavatkozásokat végzünk, nevezetesen a lezáródott vesébe helyezünk be vesekatétert ultrahang célzással. A korábbi készülékkel már nehezen lehetett ezt elvégezni, mivel az ultrahang és a monitor felbontóképessége nem volt megfelelő. Ezt a beavatkozást havonta átlag 50 betegnél végezzük el és ezen betegek súlyos vesegyulladásban, sokszor a vérmérgezés állapotában kerülnek a klinikára. A második leggyakoribb beavatkozás a műtőben végzett diagnosztikus eljárás, mely során a prosztatából veszünk mintát a prosztatarák gyanúja miatt. Itt meg kell jegyezni, hogy nagyon fontos volt, hogy kompatibilis legyen a korábban beszerzett Hitachi készülékkel, mivel a rektális ultrahangfej beszerzése nem fért bele ezen pályázatba az anyagi korlát miatt, ezért ezen beavatkozásoknál a korábban beszerzett rektális ultrahangot használjuk. Havonta átlag 40-50 betegnél történik prosztata biopszia. A harmadik leggyakoribb beavatkozást laparoszkópos ultrahanggal végezzük a legkorszerűbb laparoszkópos műtéteknél. Magyarországon a PTE KK Urológiai Klinikán végezzük a legtöbb laparoszkópos veserák eltávolítását a vese megtartásával. A műtét során ultrahanggal pontosan látjuk, hogy hol van a veserák és az ép veseszövet határa és ennek segítségével a veserákot nagy biztonsággal tejesen el tudjuk távolítani úgy, hogy nem marad vissza a vesében daganat. Emellett azon betegeknél akiknél csak ultrahanggal látható a daganat, eddig csak nyílt műtét során (nagy vágás a hasfalon) volt eltávolítható. Ezzel a laparoszkópos ultrahanggal viszont laparoszkópos eljárással is megoldhatóvá vált a daganat eltávolítása. Évente átlagosan 100 laparoszkópos vesedaganat eltávolítást végzünk. Manapság a vesében lévő ciszták megoldásában az elsődlegesen választandó eljárás az ultrahanggal végzett veseciszta punkciója és a punkciós tűn keresztül a ciszta bennék leszívása. Ezzel az új készülékkel nagyon pontosan lehet célozni és rendkívül jól lehet látni a cisztákat. Évente átlagosan 50-60 ilyen típusú beavatkozást végzünk.

Az Urológiai Klinika részéről szakmai opponensként köszönöm a lehetőséget, hogy a sikeres pályázat révén beszerezhettük ezt a modern ultrahang berendezést. (Dr. Fábos Zoltán)