Az agy működésének megértése és betegségeinek gyógyítása korunk legnagyobb tudományos kihívásai közé tartozik. Az agyi elváltozások hátterében álló folyamatok részletes megismeréséhez a felfedező és klinikai kutatások szoros multidisziplináris együttműködésére van szükség. A 25 kutatócsoport folytatni kívánja a korábbi felfedező (laboratóriumi „high-tech” core-facility) és klinikai kutatásait kilenc tématerületi fő cél mentén, egyrészt a korábbi kutatások teljeskörű megvalósítására törekedve, másrészt új kutatási célpontok kijelölésével, világosan elhatárolva a már elért eredményeket az új feladatoktól. Az idegrendszer kutatásának alapkérdései: az agy molekuláris és celluláris funkcióinak megismerése; az agy fejlődés és öregedés megértése; a viselkedés és a kognitív folyamatok biológiai mechanizmusai; az idegrendszer homeosztatikus szerepe; az érzékszervi és memória információfeldolgozás feltárása; agyi rendellenességek, pl. a neurodegeneratív kórképek molekuláris mechanizmusainak megismerése és terápiája.

Kilenc fő célpontunk az idegrendszeri betegségek nagyon széles, látszólag egymástól független, spektrumát fogják össze, köztük kapcsolatot/közös nevezőt a neurodegeneráció és a plaszticitás/neuro-protekció hasonló mechanizmusai biztosítanak.

A pályázatban a PTE több kiemelkedően sikeres munkacsoportja végez COVID-19 járvánnyal, illetve a poszt-COVID szindróma megismerésével kapcsolatos preklinikai és klinikai tématerületi kutatásokat. Tématerületi kutatási célok: A SARS-2 koronavírus hazai megjelenésekor a PTE Szentágothai János Kutatóközpont (PTE-SzKK) Virológiai Nemzeti Laboratóriuma azonnal hozzákezdett a virológiai és járványügyi vizsgálatához. A csoport munkáját nagyban segítette, hogy Magyarország Kormánya 2020. március közepén életre hívta a Koronavírus Kutatási Akciócsoportot, melynek vezetésével Dr. Jakab Ferenc pécsi virológus professzort bízta meg. Az akciócsoport elsődleges feladata a hazai kutatások összefogás, koordinálása, valamint a vírusfertőzés leküzdésére és a fertőzöttek kezelésére irányuló specifikus kezelések kidolgozása volt. A hazai koronavírus kutatások elsődleges központja egyértelműen a PTE, valamint a SzKK lett. Annak ellenére, hogy a kutatások jelentős része a PTE-SzKK különleges 4-es biológiai biztonsági szintű laboratóriumában zajlottak, igen jelentős volt a hazai és nemzetközi kollaborátorok szerepvállalása is. A vizsgálatokban több biotechnológiai cég és számos kutatócsoportok vett részt, összesen mintegy 20 együttműködő partner bevonásával indultak meg a kutatások. A tématerületi kutatások célja olyan kutatói indíttatású humán klinikai vizsgálatok előkészítése, melyek segítik a COVID-19 betegséggel és poszt-COVID szindrómával kapcsolatos gyógyításokat.

A „Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel” projekt már a 2020. évi TKP keretében, mint a PTE 2. tématerület támogatásban részesült. Célunk a közös munka folytatása, melyet 3 centrumba – 4 kutatócsoportba szerveződve végzünk:
o Endokrin munkacsoport,
o Immunológia Centrum,
o Sport-egészségügyi Centrum,
o Egészséggazdálkodási Központ

A szisztémás és szervspecifikus autoimmun betegségek és az endokrin kórképek együttesen ma a harmadik leggyakoribb betegségcsoport, ami fiatal felnőttkori kezdete és krónikus, progresszív lefolyása miatt egyre nagyobb kihívás az orvostudomány számára. Cél a betegség korai felismerése és hatékony kezelése, amiben az elmúlt években felfedezett biomarkerek és új biológiai terápiás eljárások segítenek a betegek munkaképességének megtartásában, életminőségük javításában. Munkacsoportunk az „Egészség” tématerületen belül kutatja az endokrin -és immunrendszer normál és kóros állapotait jelző biomarkereket, melyek új laboratóriumi diagnosztikai módszerek fejlesztéséhez járulnak hozzá. A molekuláris eltéréseket korszerű proteomikai és genomikai valamint molekuláris biológiai módszerekkel vizsgáljuk, mellyel célunk terápiás célpontok azonosítása. Az új terápiás eljárások hatékonyságát képalkotó eljárásokkal követjük és ezzel képi biomarkerek karakterizálása valósulhat meg. Az egészséges homeosztázist leíró molekuláris markerek vizsgálatán túl a krónikus betegségek markereinek kutatásával szintén az egészséges és fenttartható társadalomra való törekvés a cél. Tevékenységünkkel segítjük a kutatói utánpótlás nevelését, beilleszkedését a nemzetközi kutatói környezetbe, és növeljük a PTE hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét, amit hálózatszerűen fejlesztjük.

A XXI. században számos nemzetközi konfliktus- és katasztrófahelyzet alakítja mindennapjainkat. Az érintett országok számára ez számtalan kihívással jár – gazdasági, társadalmi és egészségügyi szempontból egyaránt. Ennek megfelelően esszenciális, hogy a nemzetek erősítsék saját védelmi képességeiket, támogassák az ilyen irányú fejlesztéseket és a lehető legszélesebb kört vonják be a vonatkozó kutatásokba. Ezeken belül kiemelt fontossággal bírnak a védelem-egészségüggyel kapcsolatos KFI programok, projektek, hiszen a műveleti ellátáshoz köthető folyamatok összessége mind az egyén, mind az össz-társadalom szempontjából kiemelt fontossággal bír, beleértve az életvédelmi, egészségnyereségi, egészséggazdásági aspektusokat is.

Az elmúlt években a katonaorvoslás területén tapasztalható robbanásszerű fejlődésben jelentős szerepe volt az infokommunikációs és más mérnöki szakterületekkel való szoros együttműködésnek. Az inter- és multidiszciplináris szemléletmód nem csak a hadszíntéri és műveleti mindennapokba, de a katonaorvosképzésbe is egyre inkább beépül, ennek megfelelően elengedhetetlen, hogy az érintett célcsoportok egyaránt megismerhessék a tudomány- és szakterületeket átívelő, komplex, problémamegoldásra fókuszáló gondolkodásmódot, valamint a felsőoktatási közeg valós eszközöket és lehetőségeket biztosítson egy-egy kreatív ötlet, elképzelés továbbvitelére, akár teljes megvalósítására.

A Pécsi Tudományegyetem orvos, biológus, fizikus és kémikus kutatói az elmúlt években több nagy volumenű kutatás keretében bizonyították, hogy képesek eredményes együttműködésre, a rendelkezésre álló források hatékony felhasználására. A projekt biológus, orvos, kémikus és fizikus kutatói – korábbi eredményeiken alapuló együttműködés keretében – a sejt energiatermelésének központi elemét, a mitokondriumot vizsgálják. A mitokondrium számos betegség kialakulásában és progressziójában játszik kiemelt szerepet. A mitokondrium károsodása az eredeti okoktól függetlenül beindíthat egy olyan halálos ciklust, melynek során a folyamat előrehaladása a sejt elpusztulásához és a beteg halálához vezet. Jelen pályázatban a korábbi munka szerves folytatásaként kiterjesztjük kutatásainkat további vegyületcsaládokra, és a biológiai célpontok molekuláris biológia, genomika segítségével történő azonosítása után a szintetikus kémia nagyhatékonyságú eszközeinek felhasználásával új, potenciális mitokondriális támadáspontú vegyületek előállítását, biokémiai és preklinikai vizsgálatát tűzzük ki célul. Az új vegyületek széleskörű analitikai és fizikai szerkezetvizsgálatát, a gyenge kémiai kölcsönhatások modellrendszereken történő vizsgálatát követően gyógyszerfejlesztési folyamat indítására kerül sor. A folyamat eredményeképpen preklinikai, hosszabb távon - a tervezett kutatási időszakon túl, de ezen eredményeken alapulva - humán klinikai vizsgálatokra kerül sor. Hosszú távú kutatómunkánk társadalmi hatása is jelentős lehet, hiszen nagy mortalitású, ma gyakran gyógyíthatatlan betegségekre tervezzük új célpontok azonosítását és ezekre új vegyületek kifejlesztését, továbbá nem toxikus növényi polifenolok vizsgálatát. A súlyos, rossz prognózisú betegségekre történő terápia kifejlesztése óriási társadalmi haszonnal járhat, hiszen életeket hosszabbíthat, illetve menthet meg. Esélyt látunk arra, hogy néhány esetben a rendkívül magas árakkal bíró terápiákhoz képest sokkal olcsóbbakat találjunk.

A projekt célja a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt hasznosítható foglalkoztatási, munkajogi és versenyjogi “okos” iratok, valamint olyan innovatív mechanizmusok kifejlesztése, amelyek a foglalkoztatással és versenyjoggal összefüggő jogkérdések megoldását, a munkahelyi adatvédelem és versenyjogi megfelelés megvalósulását elősegítik.

A vállalati környezetben könnyen és hatékonyan alkalmazható automatizált szerződéskötési folyamat, iratminták, munkajogi Compliance audit, belső szabályzattár megvalósítása és az ezekhez kapcsolódó képzések, e-learning kidolgozása a munkáltatók számára. A foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok monitoringja, illetve a jogszabályi környezet változásaihoz kapcsolódó workflow modellezése, az ezekre a változásokra választ adó szakértői megoldások, képzések kidolgozása. Ami a versenyjogi megfelelést illeti, az arra kidolgozott program a megfelelési vizsgálat kritériumrendszerén, bejelentések kezelésére vonatkozó belső eljárásrenden túl olyan irányelveket, belső szabályzatokat és képzéseket tartalmaz, melyek lehetővé teszik a versenyjogi megfelelést. A program emellett a kockázatértékelésre is tartalmaz iratmintát, mely lehetővé teszi a képzések szakirányú – cég igényire kidolgozott – fejlesztését. A fentieken túl a program kulcsszó-kereső funkciója élővé teszi a versenyjogi megfelelési programot, a belső jogtanácsosok figyelmét ugyanis a Gazdasági Versenyhivatal releváns döntésének vonatkozó bekezdésére irányítja. Az automatikusan generált e-mail válaszok ugyanakkor az esetleges versenyjogi jogsértések megelőzését szolgálják.

A projekt célja továbbá, hogy elsősorban kis- és közepes méretű települési önkormányzatok, illetve vállalatok részére olyan online (saját) adatbázis szoftver/szakértői megoldás kerüljön kifejlesztésre, amelynek célja rendeletek, szabályzatok elemzése, iratminták, magyarázatok és szakértői megoldások kidolgozása. Helyi önkormányzatok, illetve vállalatok működését elősegítő tudástermelés, tudásáramlás, tudásfelhasználás a közigazgatási jogszabályok, illetve Versenytanácsi határozatok folyamatos monitoringján, illetve a változásokhoz.

A 2021. őszén indult projekt célja olyan tudományosan megalapozott diagnosztika és terápia kialakítása, amellyel preventív módon lehet hatni a gyermekek, serdülők és a fiatalok egészségi állapotának alakulására, amelyet hatékonyan lehet alkalmazni a már kialakult krónikus betegségek rehabilitációs programjában is. A kidolgozásra kerülő komplex rendszer a következő területeken alkalmazható: egészségmegtartás (prevenció), egészség-helyreállítás (rehabilitáció), egészségfejlesztés/teljesítménynövelés. Ezekhez kapcsolódik a rendszer diagnosztikai felülete, amely lehetővé teszi a vizsgált személy kardiovaszkuláris, anyagcsere- és stressztűrő képességének meghatározását, valamint a célzott terápiás felület, amelynek két alapvető eleme a táplálkozás és a mozgás. A hároméves projekt keretében a konzorciumi tagok az említett komplex rendszer megvalósításán dolgoznak, amelynek részei a diagnosztizáló, mérő- és kiértékelő rendszer, valamint a táplálkozási terápia részeként kifejlesztésre kerülő egészségmegőrzést támogató alapélelmiszerek, így például a tej, vagy az abból előállított termékek. A projekt elsődleges célcsoportja az „egészségipar”, de a kifejlesztett kiegészítő takarmányok előállításával és felhasználásával, valamint a gyorsvizsgálati metodikák kidolgozásával a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői számára is nagy hozzáadott értékkel bíró termékek előállítása válik lehetővé a projektben megvalósuló, magas színvonalú kutató-fejlesztő munka eredményeképp.

MŰSZAKI PÁLYA JÖVŐJE A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÁSBAN

Projektben résztvevők:
• Pécsi Tudományegyetem Munkatudományi és Foglalkozás-egészségügyi Kiválósági Centruma
• Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
• Víz-Szem Víziközmű Szolgáltatásban Elkötelezett Munkavállalók Munkahelyi Szakszervezete
• TETTYE FORRÁSHÁZ Pécsi Városi Víziközmű Üzemeltetési Zrt.

A projekt két fő módszertanra épül, amelyet egy több lépésből álló pilot program-sorozat egészít ki. A két fő módszertani téma a munkaerő-piacra belépő fiatalok számára vállalható kihívássá tenni a műszaki pályát és olyan szervezeti kultúrát teremtetni, amely alkalmas a munkavállalók megtartására. Másrészről biztosítani azt, hogy a műszaki pályát választók egészségileg és szellemileg is alkalmasak legyenek a munkaerő-piacon maradni, képesek legyenek aktívan részt venni az idősödő társadalomból fakadó munkaerő-piaci problémák kialakulásának megelőzésében, és felkészültek legyenek a technológiai fejlődésre.