A reprodukció zavara kiemelkedően jelentős orvosi és társadalmi probléma: Magyarországon az összes meddőségi problémával küzdő házaspárok száma eléri a párok 15%-át. Mintegy 150 ezer pár küzd meddőségi problémákkal. A Kormány felismerte ennek a problémának a nagyságát, és jelentős szerepvállalásokat tesz. Ingyenes lesz a meddőségi vizsgálat a nők és a férfiak számára, a jövőben nem lehetnek várólisták a meddőségkezelésben Magyarországon. A sikeres meddőségi kezelés, az asszisztált reprodukciós kezelések hatékonyságának növeléséhez, a demográfiai stabilitás megteremtéséhez elengedhetetlenek a humán reprodukció területén végzett széleskörű, innovatív, élvonalbeli infrastrukturális háttérrel támogatott integrált klinikai kutatások és technológiai fejlesztések. A HRNL kutatásai szakmai alapot nyújtanak az új egészségpolitikai célkitűzésekhez, a reprodukciós szakmai irányelvek és az egészségügyi intézkedéscsomagok kialakításához és gazdaságossági megalapozásához, a szakmai egészségügyi ellátás fejlesztéséhez. Kutatásai során az HRNL az állami fenntartású meddőségkezeléssel foglalkozó szervezetekkel együttműködik, kutatási eredményeit részükre megosztja.

Honlap: https://hrnl.pte.hu

A projekt a képzések és gazdasági igények közötti kapcsolatok erősítését, a hallgatók munkaerőpiaci kompetenciáinak fejlesztését tűzte ki célul. A tantervek felülvizsgálata a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő tárgykínálat kialakítását célozza. A munkaerőpiaci igényekhez való gyors és rugalmas alkalmazkodás jegyében rövidciklusú, viszonylag könnyen módosítható tartalmú programok kerülnek kidolgozásra, részismereti képzések lehetőségét biztosítja gyakorló szakemberek számára. Ugyanakkor a releváns területeken (műszaki, jogi, gazdasági) vállalati szakemberek kerülnek bevonásra az oktatásba (Word of Practice), a képzési tartalom kialakításába (advisory board). Az egyetemi innovációs központok (KTTF, BEDC) révén megvalósul a hallgatók és dolgozók intelligens szakosodást szolgáló készségfejlesztése. Sor kerül a gyakorlati oktatásban is hasznosuló orvos-egészségügyi eszközbeszerzésekre (Da Vinci robotműtő, bioreaktor) és más infrastrukturális és eszközkapacitások fejlesztésére. Az oktatási és tanulási folyamatokat támogató IKT-eszközök mellett szükséges a digitális tananyagok elkészítéséhez egy teljes hardver és szoftverkörnyezet kialakítása, valamint az internetes hálózat fejlesztése. A projekt célja támogatni az oktatók digitális eszközhasználati kompetenciáinak és a távolléti oktatás képességének módszertani fejlesztése, és a digitális számonkérés feltételeit (pl. nagyméretű vizsgatesztbankok létrehozása). Kiemelt figyelem kíséri a felkészítésben résztvevő oktatók digitális kompetenciáinak felmérését fejlesztését, a pedagógusok továbbképzését. A projekt keretében lehetőség nyílik a PTE Nemzetközi Alumni Hálózat kialakítására. Energetikai korszerűsítés keretében megújul a PTE két gyakorlati képzések szempontjából fontos épülete (SZBKI, II. Belgyógyászati Klinika).

További megjelenések:
- Átadták Pécsett az első hazai vidéki robotsebészeti eszközt
- Szebb és zöldebb lett az egyetemi borbirtok
- UnivPécs megjelenések
- PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet felújításának átadója 

A különleges, minőségi ginek előállítói azonban borpárlatokat használnak, hiszen a borban eleve jelen vannak a szőlőből származó elsődleges és az erjedés során keletkező másodlagos illat és aromajegyek. A projekt eredményeként elő kívánjuk segíteni az elmúlt évek során egyre inkább megjelenő eladatlan bormennyiségek problematikájának megoldási lehetőségeit a nagy szőlőmennyiségek alternatív felhasználásával. A szőlőből (a bogyóhéjból) a kedvező aromaanyagok kinyerése a bor- éspárlatkészítés egyik legnagyobb kihívása. A szőlőt ugyanis a lehető leggyorsabban kell feldolgozni a hőre és oxidációra érzékeny aromavegyületek miatt. Projektünkben két olyan innovatív technológia együttes hatásának módszertanát vizsgáljuk a szőlő feldolgozására, melyeket először az élelmiszerek tartósítására fejlesztettek ki, de ott pont az erős roncsolódás miatt csak korlátozottan alkalmazható. A módszerek (ultraszonikus maceráció és pulzáló elektromos tér) lényege, hogy nem enzimatikus vagy kémiai, hanem fizikai módszerekkel teszik lehetővé a bogyóhéj roncsolását és az aromavegyületek azonnali és teljes kinyerését a szőlőből. Az optimális bor- és párlatkészítési technológia meghatározásával párhuzamosan vizsgáljuk a szóba jövő lehetséges gin fűszereket is. A projekt szempontjából kiemelt jelentőségű a szőlő egyéb részeinek vizsgálata, nevezetesen a szőlővirágé, a levélé, a bogyóé és a magoké. Noha a szőlővirág és a bogyók alkalmazására találunk külföldi példákat (a Floraison ginben szőlővirágot áztatnak, a Nouaison ginben a szőlőbogyók kapnak szerepet), arra vonatkozóan azonban nincsenek adatok, hogy mely szőlőfajta virága vagy bogyója a legalkalmasabb gin fűszerként. A projektben széleskörű kutatást tervezünk 10 különböző szőlőfajtával a bennük rejlő aromaanyagok és potenciál feltérképezésére. A szőlőlevél és a magok felhasználására a ginek fűszerezésekor nem találtunk hazai vagy külföldi példát, így a projektben elvégzendő munka minden tekintetben úttörőnek számít. A projekt kutatási és szakmai hátterét a Danubiana nagyüzemi borkészítési gyakorlata, szolgáltatóként a többszörösen díjazott Brill Pálinkaház párlatkészítési tapasztalata és a PTE SZBKI akkreditált laboratóriuma, valamint az intézet 70 éves szőlészeti és borászati tudásbázisa biztosítja. A PROJEKT EREDMÉNYE HÁROM EGYEDI KARAKTERŰ KERESKEDELMI FORGALOMBA KERÜLŐ GIN ÉS AZ ELŐÁLLÍTÁSUKHOZ SZÜKSÉGES GINTECHNOLÓGIA. EZEK A “ZÖLD GIN”, A “PINK GIN” ÉS A “PIROS GIN”. A három eltérő gin stílus az alábbi: -„zöld gin” - a szőlővirág és a szőlő elsődleges aromái dominálnak, melyek a citrusok frissességével egészülnek ki, a termék a terv szerint zöld színű -„színváltó gin” - boróka-hangsúlyos klasszikus gin, mely inkább a herbális aromákban gazdag, színe a terv szerint rózsaszín/pink (lumineszcens), mely a tonikkal történő keveréskor megváltozik, -„piros gin” - kékszőlő felhasználásával készült piros színű gin, melynek jellegzetes színét a szőlőbogyó, mint ginfűszer felhasználása eredményezi. A cél elérése érdekében átfogó laboratóriumi vizsgálatok és üzemi tesztek sorát tervezzük végrehajtani, kezdve az optimális szőlőfajta kiválasztásával, a szőlőfeldolgozási és a borkészítési technológia meghatározásán keresztül, a lepárlás és a ginfűszerek vizsgálatáig. A vizsgálatok célja: a)a hagyományos szőlőfajták és az SZBKI rezisztencianemesítési programjából származó új, innovatív szőlőfajták összehasonlítása gin alappárlat készítése céljából, b)innovatív szőlőfeltárási módszerek optimális bevezetése (ultraszonikus maceráció, pulzáló elektromos tér), melyek a szőlőből jobb aromakihozatalt eredményeznek, c)az erjesztés és a lepárlás pontos paraméterek definiálása, melyek nélkül minőségi termék nem készíthető, d)a hagyományos ginfűszerek mellé a szőlő egyéb részek (virág, levél, bogyó, mag) használatának bevezetése és együttes használatuk vizsgálata.

A Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztés Laboratórium egy négy pillérből álló kutatási portfólióra építve tervezi működését. Ezek a területek tükrözik a Magyarországon, illetve a fejlett világban széles populációt érintő indikációkat.

1. Molekuláris onkológia pillér: Nagy genomikai és transzkriptomikai adatbázisok elemzése segítségével azonosítunk klinikailag alkalmazható terápiás lehetőségeket olyan szolid tumoros betegek számára, akik kezelésére jelenleg vagy nem áll rendelkezésre megfelelő gyógyszeres terápia, vagy az elérhető kezelésekkel szemben rezisztencia alakult ki.
2. Neurofarmakológiai pillér: Az idegrendszeri betegségekre fókuszálva fő célunk a neurodegenerációval és neuroinflammációval kapcsolatos kutatások, új transzlációs protokollok kidolgozása, valamint az ehhez kapcsolódó humán MR biomarker kutatás.
3. Biotechnológia pillér. A DNS/RNS alapú, illetve a fehérje (antitest) alapú diagnosztikai, valamint a terápiás antitestek kifejlesztésével és félüzemi technológia kidolgozásával a pandémiás fertőzések, valamint tumoros és autoimmun betegségek diagnosztikai és terápiás lehetőségeit kutatjuk.
4. Gyógyszerfejlesztési technológia pillér. Innovatív módszereket dolgozunk ki gyógyszerhatóanyagok preklinikai fejlesztéséhez és gyártásához. Célunk a hazai gyógyszeripar versenyképességét fokozó ipari léptékű eljárások és a hatóanyagok célba juttatását és alkalmazásuk hatékonyságát javító készítménytechnológiai megoldások fejlesztése.

A jelenleg is zajló pandémia során világossá vált, milyen nagy szükség van a megbízható adatokon és evidenciákon alapuló, mély, tudományos igényű elemzésekre. A Nemzeti Laboratórium víziója, hogy megteremtse hazánkban az adatokra és elemzésekre épülő döntéselőkészítések tudományos bázisát az egészségügy, a járványvédelem és az ökológiai rendszerek területén. A három terület szorosan összefonódik, és az innovatív surveillance rendszerek, big data módszerek, valamint matematikai modellezés által új szinergiák jönnek létre.

Az NL összefogja és koordinálja az országban eddig szigetszerűen működő kutatócsoportokat, elősegítve a hálózatosodást, és létrehozva egy olyan kollaboratív kutatói közösséget, amely a nemzetközi színtéren is komoly láthatósággal bír.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a Dunántúl legnagyobb egészségügyi szolgáltatója. Az intézmény összes engedélyezett ágyszáma 2021. december 31-én 1.629, melyből aktív kórházi ágyszám 1.534, míg a krónikus rehabilitációs ágyszám 95. Az intézmény éves elbocsátott osztályos betegszáma 80.284 beteg, melyből 79.711 az aktív, és 573 a krónikus betegek száma. A teljesített ápolási napok száma 324.591 nap, melyből 318.207 nap az aktív, és 6.384 nap a krónikus fekvőbeteg szakellátásban teljesített ápolási napok száma. A PTE Klinikai Központ a járóbeteg szakellátás keretében 2021. évben valamennyi térítési kategóriát tekintve 1.576.343 esetet látott el. A járóbeteg szakellátásban 53, a fekvőbeteg szakellátásban 93 szakmában nyújt egészségügyi szolgáltatást. Több szakmában a progresszivitás III. szintjén történik a betegellátás, ennek megfelelően jelentős területi ellátási kötelezettséggel, bizonyos beavatkozások tekintetében országosan egyedüli intézményként látva el a betegeket. A 2021-es évben a Szívgyógyászati Klinika Kardiológiai Osztálya 11.869 járó és 5.324 fekvő beteget látott el 40 aktív ágyon. A Szívsebészeti Osztály 653 járó és 734 fekvő beteget látott el 30 ágyon, és 31.027 echogardiográfiás beavatkozás történt összesen 10.242 eset során. Az I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszéken 4.397 járó és 1.114 fekvő eset volt 30 ágyon. Az összesen 4.529 echokardiográfiás eset során 13.690 beavatkozást végeztek. A Kardiológiai Rehabilitációs fekvőbeteg osztályon - a Koronavírusos helyzetre való tekintettel a 30 engedélyezett ágyból - 5 aktív ágyon 255 esetet láttak el.

A szív- és érrendszeri megbetegedések hazánk halálozási és megbetegedési statisztikája élén állnak. A Klinikai Központ kardiológiai eszközfejlesztésének célja a Dél-dunántúli Régióban a szív- és érrendszeri halálokok csökkentése, a megbetegedések legkorszerűbb eszközökkel történő diagnosztizálása és kezelése. Az eszközfejlesztések kiemelt jelentőségűek annak okán is, hogy a COVID pandémia következményeként igen jelentős számú az új, poszt-COVID szindrómás kardiológiai beteg: szívizom- és/vagy szívburokgyulladás, a szív szisztolés teljesítményének csökkenése, ritmuszavarok, s egyéb kardiovaszkuláris szövődmények.

A tervezett eszközfejlesztések szakmai célterületei: szívsebészeti és szívgyógyászati diagnosztika (echokardiográfok), kardiológiai rehabilitációs, kardiológiai fekvőbeteg ellátások (korszerű telemetriás és betegmonitorozó rendszerek), valamint komplex kardiovaszkuláris rizikó felmérésére alkalmas noninvazív eszközfejlesztés.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinikája a Dél-dunántúli Régió regionális kardiológiai és szívsebészeti centruma, az I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszéke pedig az alapvető feladatán, a sürgősségi kardiológiai betegellátáson túl a régió egyik vezető intézete a non-invazív kardiológia terén. A két említett klinikára egy-egy felsőkategóriás echokardiográf készülék beszerzését tervezzük, melyek a szív- érrendszeri ellátás minőségi javulását jelentené a regionális centrumként működő klinikák számára.

Az I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszékén és Kardiológiai Rehabilitációs Tanszékén rendszeresen kezelünk myocardiális infarktus akut szakán, vagy szívsebészeti nagyműtéten frissen átesett, ill. előrehaladott szívelégtelenségben szenvedő betegeket, akiknél nem elhanyagolható a veszélyes ritmuszavar, myocardialis ischaemia vagy akut szívelégtelenség, légzési elégtelenség kialakulásának veszélye. Az életfunkciók folyamatos monitorozásával azonnal felismerhetők a veszélyes események, illetve a panaszt nem okozó, vagy rövid időtartamuknál fogva másképpen nehezen rögzíthető események. Kívánatos, hogy mindez a beteg mobilitását és rehabilitációját nem akadályozó módon történjen, melyre a telemetriás monitorozás optimális megoldást nyújt. Ezen túl előfordulnak olyan esetek is, melyek megoldásához szükséges beavatkozás ágy melletti monitorozást igényel. Ilyen esetekben eddig a monitorozási lehetőség hiánya miatt a beteg Coronaria Őrzőben való áthelyezésére volt szükség. A telemetriás és központi betegőrző egységek kiegészítése egy ágy melletti kijelzővel a fentiek házon belüli megoldását is lehetővé tenné.

Az I. sz. Belgyógyászati Klinikán emellett a jelenleg érvényes ESC irányelvek mentén komplex kardiovaszkuláris rizikófelmérés is történik, s ezt a célt szolgálná a tervezett, lézer Doppler áramlásmérésen és a bőrön keresztüli parciális szöveti oxigéntenzió mérésen alapuló készülék.

A PTE a projekt megvalósítás befejezésétől számított 5 évig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1303/2013/EU Rendelet 71. cikkében foglaltaknak.

Továbbá vállalja, hogy a beszerzett eszközöket csak közfinanszírozott ellátás céljaira használja.

A PTE vállalja, hogy olyan eszközöket szerez be, melyek esetében a szerződő partner a fenntartási időszak végéig tartó jótállást vállal, valamint biztosítja a napi működtetéshez szükséges tervszerű, megelőző karbantartást is.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a Dunántúl legnagyobb egészségügyi szolgáltatója. Az intézmény összes engedélyezett ágyszáma 2021. december 31-én 1.629, melyből aktív kórházi ágyszám 1.534, míg a krónikus/rehab ágyszám 95. Az intézmény éves elbocsátott osztályos betegszáma 80.284 beteg, melyből 79.711 az aktív, és 573 a krónikus betegek száma. A teljesített ápolási napok száma 324.591 nap, melyből 318.207 nap az aktív, és 6.384 nap a krónikus fekvőbeteg szakellátásban teljesített ápolási napok száma. A PTE Klinikai Központ a járóbeteg szakellátás keretében 2021. évben valamennyi térítési kategóriát tekintve 1.576.343 esetet látott el. A járóbeteg szakellátásban 53, a fekvőbeteg szakellátásban 93 szakmában nyújt egészségügyi szolgáltatást. Több szakmában a progresszivitás III. szintjén történik a betegellátás, ennek megfelelően jelentős területi ellátási kötelezettséggel, bizonyos beavatkozások tekintetében országosan egyedüli intézményként látva el a betegeket. A Klinikai Központ Onkoterápiás Intézete 39.329 fő járó beteg, míg 12.808 fő fekvőbeteg forgalmat látott el 2021. évben, 55 aktív ágyon.

A pályázat célja a Klinikai Központ Onkoterápiás Intézet 26 éves, 1996-ban telepített kobaltágyújának - Telecobalt Theratron 780C típusú készülék - cseréje.

A meglévő, már korszerűtlennek tartható kobaltágyúban használt Co60 izotóp legutoljára 2000. évben lett cserélve, így az izotóp fokozatosan csökkenő aktivitása miatt az utóbbi években az eredeti, illetve még tolerálható kezelési idők többszörösével kellett dolgozni, ami a sokszor rossz állapotú daganatos betegek számára kifejezett terhertételt jelentett. Az IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) már a 2016. évi audit során jelezte, hogy a készülék dózisteljesítménye 0,4 Gy/min alatt van (jelenleg 0,125 Gy/min), és ezzel a dózisteljesítménnyel már nem ajánlott kezeléseket végezni. Ezen túlmenően a készülék jelentős amortizációja miatt betegellátásra alkalmatlanná vált, ezért kb. fél éve, 2021 ősze óta már a készülék nincs klinikai használatban.

A telekobalt ágyú betegellátásból történő kivonásával értelemszerűen a meglévő alapszintű lineáris gyorsítóval (Clinac iX) és a dedikált sztereotaxiás besugárzó készülékkel (Novalis TX) végzett sugárterápiás kezelések száma, és a kezelésre történő várakozási idő megnőtt (a PTE Onkoterápiás Intézetben naponta kb. 150-160 beteg sugárterápiás ellátása történik meg, és 3-4 évvel ezelőtt még a kobaltágyún is el lehetett végezni 15-20 beteg kezelését). Egy új, kisméretű, kis energiájú, modern „középkategóriás” lineáris gyorsítóval számtalan beteg, minden szempontból korszerű kezelését el lehetne végezni, így a betegellátás biztonságosabbá válhatna, továbbá a Novalis TX készüléken több, korszerű agyi vagy koponyán kívüli, egésztest sztereotaxiás kezelést lehet kivitelezni.

A jelenlegi európai szakmai elvárások szerint új telekobalt készülék telepítése nem javasolt, helyette kisméretű, kis energiájú lineáris gyorsító beszerzése a cél. A szóba jövő lehetséges új készülékek már standardizált, egyszerűsített üzemmódban működnek, így a kezelések gyorsabban és könnyebben megvalósíthatók. A működésük csendes, és ez is növeli a betegek biztonság- és komfortérzetét a kezelések alatt.

Az ilyen készülékek telepítése viszonylag gyorsan elvégezhető, de az új lineáris gyorsító telepítésére kiszemelt régi telekobalt besugárzó helyiség és funkcionális környezete 1994-ben került megépítésre, így gépészete, villamos hálózata és sugárvédelmi rendszere is meglehetősen elavult, ezért összetett és jelentős felújítást igényel. Mindezen szükséges műszaki munkálatok mellett a helyiség fizikai méretei miatt is csak korlátozott méretű, önmagában is komolyabb sugárvédelmi funkciókkal ellátott, szűkebb mozgásigényű készülék beszerzése lehetséges csak.

A reményteli fejlesztés birtokában a Pécsi Tudományegyetem Onkoterápiás Intézete sugárterápiás szempontból rendelkezhetne az egyetemi-regionális centrumoktól elvárható, progresszivitási szintnek megfelelő sugárterápiás eszközparkkal, az Intézet pedig így a területi ellátási kötelezettség mellett (Baranya, és Tolna megye) el tudná látni az esetleges regionális szakmai feladatait is, a biztonságos betegellátás kritériumrendszere szerint.

A PTE a projekt megvalósítás befejezésétől számított 5 évig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1303/2013/EU Rendelet 71. cikkében foglaltaknak.

Továbbá vállalja, hogy a beszerzett eszközt csak közfinanszírozott ellátás céljaira használja.

A PTE vállalja, hogy olyan eszközöket szerez be, melyek esetében a szerződő partner a fenntartási időszak végéig tartó jótállást vállal, valamint biztosítja a napi működtetéshez szükséges tervszerű, megelőző karbantartást is.

I.Új, felbukkanó fertőző betegségek felderítése A felbukkanó fertőző betegségek rendkívül komoly és komplex kihívást jelentenek az emberiség, de főként a globalizált világrend és gazdaság számára. Az elmúlt évtizedek során több járvány is megjelent az emberi populációban, számos esetben vadállatok közvetítésével. Az így megjelent kórokozók kétharmad része származik vadállatokból. Az ilyen kórokozók megismerését, gyors és modern továbbá hatékony vizsgálatukhoz szükséges innovatív kapacitásfejlesztést tűztük ki célul. Fontos cél a jelentős vírusgazdák, „gén-poolok” hordozóinak megismerése, elsősorban a denevérek és rágcsáló által hordozott vírusok kimutatása. Szintén jelentős feladat a klímaváltozás és emberi hatások miatt jelentkező betegségek felismerése. Ilyenek például az ízeltlábú vírusvektorok (csípőszúnyogok, kullancsok, lepkeszúnyogok, stb) által terjesztett vírusuk felismerése. A betegséghordozó ízeltlábúak folyamatos vizsgálata, ökológiai és mikrobiológiai célzatú monitorozása elengedhetetlen a járványos helyzetek kockázatának reális becsléséhez. További fontos cél a tranzitbetegségek vizsgálata. Számos vírus rendelkezik földrészeken átnyúló mintázattal, melyben komoly szerepe lehet az emberi aktivitásnak, vagy olyan állatok természetes mozgásának, mint a vándormadarak (pl.: Nyugat-nílusi láz vírus, madárinfluenza törzsek). A vizsgálati téma ezen betegségek megértését és korai felismerését szolgálja.

II. 3-as és 4-es rizikócsoportba (Risk Group) tartozó vírusok (RG3 és RG4) vizsgálata BSL3 és BSL4 laboratóriumi körülmények között Ezen kutatási tevékenységünk mind az alap, mind pedig az alkalmazott kutatás szempontjából igen fontos. Több független kutatási irányt tűztünk ki célul: "Virális patogenezis" vizsgálatok: Virális patogenezis: a vírusok által indukált, a gazdaszervezetet megbetegítő, illetve a sejteket vagy sejtcsoportokat károsító folyamatok vizsgálata, a vírusok intracelluláris hatásmechanizmusainak, valamint a gazda-parazita interakció folyamatainak tanulmányozása potenciális antivirális terápiás lehetőségek felkutatása céljából. A virális patogenezis vizsgálatok esetében a vírusfertőzés teljes folyamatát vizsgálni kell, ami kiterjed a vírus-sejt kölcsönhatáson át egészen a kórokozó sejtszintű terjedési mechanizmusáig. Vírusreplikáció gátlása RNS-interferenciával és blokkoló kis molekulákkal: Az RNS interferencia (RNSi) egy adaptív védelmi mechanizmus, amelyet kettős szálú RNS-ek (miRNS, siRNS) váltanak ki. A folyamat gén dependens módon hatékony vírus mRNS degradációhoz vezethet. Ennek megfelelően az RNSi egy potenciális gén-specifikus terápiás lehetőséggé válhat a virális fertőzések kontrollálására. Az siRNS és RNSi mellett a modern antivirális terápiák fejlesztése során kiemelt figyelmet kapott az új hatóanyagokkal, blokkoló kis molekulákkal gátolható célfehérjék azonosítása. A kevés jól ismert vírusenzim mellett a strukturális fehérjéket célzó molekulák is egyre nagyobb szerepet játszanak. Új antivirális gyógyszerek kifejlesztése és azok működési mechanizmusainak molekuláris szintű vizsgálata: Az antivirális gyógyszerek közvetlenül a vírus ellen, vagy közvetett módon, a gazdaszervezet antivirális immunválaszának kiváltásával hathatnak. A célzott oltóanyag-fejlesztési programok mellett elengedhetetlen az új vírusellenes szerek folyamatos fejlesztése. Számos tanulmány foglalkozik az antivirális terápiák kombinált alkalmazásával, amelyek kölcsönösen erősítik egymás hatását. Teljes genom alapú vizsgálatok, bioinformatikai analízisek: A vírusok genomikai vizsgálata sokrétű felhasználást tesz lehetővé, az evolúciós-járványtani elemzésektől, a potenciális hatóanyagok támadáspontjának számító kulcsfehérjék változásának nyomon követéséig. Epidemiológiai szempontból a szekvencia adatok megfelelő léptékű elemzése nagymértékben képes segíteni a járványügyi intézkedések finomhangolását, segít megérteni a várható és lappangó járványtani trendeket is.

III. Nemzetközi szintű BSL-3 és BSL-4 oktató és képző centrum létrehozása és az utánpótlásnevelés: A személyi feltételek mellett a Virológiai Nemzeti Labortórium egyedülálló laboratóriumi facilitása lehetőség ad egy nemzetközi szintű oktató és képzési centrum létrehozására. A BSL-3 és BSL-4 tréning, gyakorló laboratóriumok használatával részt tudunk venni a hazai és nemzetközi laboratóriumi tréningeken. A Nemzeti Laboratórium egyik erénye, hogy a résztvevő szenior kutatók mellet, elsősorban fiatal Pécsett végzett hallgatók alkotják a magját, kiegészülve külföldi PhD hallgatókkal. Mi nem repatrializálni akarjuk kutatóinkat, hanem megtartani és ezen folyamatot a jövőben is erősíteni szeretnénk, Fő célunk a hazai fiatal tehetségek összefogása, aktív részvétel a hazai kutatóképzésben, valamint, a kutatói mobilitás elősegítése, a hazai kutatók nemzetközi elismertségének növelése.

A projekt finanszírozása a következő forrásból történik: Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz és XIX. Gazdaság-újraindítási Alap Uniós Fejlesztési fejezet 3. Központi Kezelésű előirányzatok, 10. Nemzeti Helyreállítási Alap előirányzat.

A Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium (TINL) célja az idegrendszeri betegségek megelőzésének/gyógyításának módszertani javítása, egyedülálló kutatási spektrummal, mely lefedi a gyermekkortól a felnőttkorig jelentkező idegrendszeri zavarokat és betegségeket. Az IFZ program küldetése a korai életszakaszban bekövetkező idegrendszeri elváltozások hátterében álló betegségmechanizmusok átfogó megértése, és ennek révén új diagnosztikai és intervenciós lehetőségek fejlesztése. Az idegrendszeri fejlődési zavarok genetikai és környezeti tényezők sokrétű egymásra hatásának következtében alakulnak ki. Miközben az idegrendszeri betegségek hatalmas társadalmi és gazdasági hatásai a fejlett társadalmakban egyre jobban ismertek, a korai életszakaszban bekövetkező idegrendszeri elváltozások élethosszon át tartó terhet jelentenek a betegek, hozzátartozók és az egész társadalom számára. Ma már nyilvánvaló, hogy az első idegsejtek embrionális korban való megjelenésétől az érett idegrendszer kialakulásáig a fejlődő agyat számos olyan kóros hatás érheti, amely idegrendszeri betegségek, mentális zavarok kialakulásához vezethet. Az IFZ magukba foglalják például a magzati alkoholszindrómát, az újszülöttkori hypoxiás agykárosodást, az autizmust, valamint a gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavart (ADHD). A „Felnőttkori idegrendszeri zavarok” program célja „menteni a menthetőt”, tehát olyan új gyógyító eljárások kidolgozása, melyek kezelési alternatívákat ajánlanak e „fel nem ismert járványra”, csökkentve a legnagyobb egészségügyi nemzetgazdasági terhet. Mivel a digitális medicina és az adatosított egészségügyi ellátás napjainkban egyre nagyobb teret nyer, cél a valós-életbeli adatok közvetlen hasznosítása idegrendszeri kórképek terápiájában on-line platformok/regiszterek fejlesztésével, amelyek képesek a meglévő idegtudományi adatbázisok szerkezetét követő on-line adatfelvitelre; megőrizni prospektíven gyűjtött eddigi adatbázisok kutathatóságát; integrálni más intézmények klinikai- és Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), valamint Kormányhivatalok által generált egészségügyi real-word adatokat (pl. vény, kórházi költségek, betegutak, kimenetel, stb.); továbbá kompatibilis más klinikai kutatási programokkal, adatbázisokkal; figyelembe vesz egészségbiztosítási és egészséggazdálkodási igényeket; és egészségipari hasznosítási igényeket (minőségbiztosítás, audit, gyógyszer- és eljárás kipróbálás, „jógyakorlat” azonosítás, kereszt-validálás).

A projekt célja egy hűtőbordás léghűtéses hőcserélő termékcsalád kifejlesztése a cső-borda közti hővezető kontaktanyag használatának tökéletesítésével, mely magában foglalja a szárazhűtőket, valamint a kondenzátorokat is. Ezek az összes járatos közeggel üzemeltethetőek lesznek. Ezen felül a lamella blokkok térbeli elhelyezése, a levegő áramlási iránya és a gépek rögzítési pontjai szerint is diverzifikált kínálatot tervezünk megvalósítani. A lamella blokkok lehetnek vízszintes, függőleges vagy „V” alakban elrendezettek, a berendezések vízszintes alapra, függőleges falra, de akár menyezeti felületre is telepíthetőek lesznek. A gyakorlatban két fő típus különíthető el a csövekben áramló hőcserélő közeg fázisátalakulása szempontjából: a szárazhűtők kritikus, hogy milyen hatásossággal adható le a közeg hője a kültéri levegőnek, ezért a projektünkben kifejleszteni kívánt kontaktanyag előnyei (egységnyi idő alatt nagyobb hőmennyiség leadása) mindkét esetben érvényesülnek. A nemzetközi jelentőségű projektünk központi eleme egy olyan kontaktanyag kifejlesztése, amely nagy mértékben javítja az elsődleges közeget vezető csővezeték külső fala és a hőt a környező levegőnek átadó bordák közti hőátadást. A konvencionális eljárás során a csövek mechanikus vagy hidraulikus bővítése teremti meg a szoros kontaktot a bordákkal, ám ebben az esetben a két fém valójában a névleges felület csupán töredékén érintkezik a felületi egyenetlenségek miatt, a többi részt levegő tölti ki, amely ez esetben gyakorlatilag szigetelő anyagként viselkedik. A fejlesztendő kontaktanyag a csőbővítés előtt a fémek közé felhordva a levegő helyett kitölti a réseket, miközben hővezetési tényezője közelítőleg 200-szor nagyobb, így egységnyi idő alatt több hő képes átadódni cső felületéről a bordákra, amely a berendezés teljesítményét javítja. Az ipari hőcserélő iparágban a teljesítménynövelést ilyen módon jelenleg nem alkalmazzák. A teljes termékfejlesztés a legkorszerűbb végeselem szimulációs eszközök támogatásával valósul meg, amely nagyban csökkenti a fizikai prototípusok szükséges számát, valamint validáló mérésekre alapozva nagy pontossággal egyedi berendezések tervezését teszi lehetővé. Projektünk eredményeként felálló termékcsalád széles körben beilleszthető lesz épületgépészeti rendszerekbe, valamint a ipari folyamatok során felmerülő hőcserélési gépészeti rendszerekbe, a környezeti adatok, a hőcserélő közeg, az elvárt áramlási paraméterek megadásával az adott feladatra optimális konstrukció meghatározása automatizált módon történhet, így gyakorlatilag azonnal lehetőség lesz az termék elkészítésére a feladatra legalkalmasabb, munkapontra optimalizált modell alapján. A hatékonyabb hőcsere a gyakorlatban azt jelenti, hogy egységnyi hőcserélési teljesítmény eléréséhez várhatóan 10 %-kal kevesebb alapanyag beépítése szükséges ezen berendezésekbe, amely csökkenti a gyártásuk során felmerülő környezetterhelést, egyúttal gazdaságosabb is mind az előállítási költséget, mind pedig az üzemeltetési költséget tekintve. A kutatói háttér akadémiai részét a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának Épületgépész- és Létesítménymérnöki Tanszéke támogatja. A fejlesztendő termékkör (ipari hasznosítású léghűtéses hőcserélők) európai piaca évi 900 m € forgalmú. A Caadex Kft. saját mérnöki csapata is több sikeres kutatás-fejlesztési projektet tudhat maga mögött a gyártástechnológia, valamint a termékfejlesztés területén.

A szerződött támogatás összege: 328 059 685 FT, ebből az európai uniós támogatás összege 288 692 521 Ft.

A GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00113 az Európai Uniótársfinanszírozásával valósult meg.