Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, mint felsőoktatási intézmény tangazdasága valósítja meg a projektet. A fejlesztés keretében eszköz- és gépbeszerzést hajtunk végre a szőlészeti és a borászati tevékenységünkhöz kapcsolódóan. A vállalt 27 bemutató üzemi program során korunk elvárásainak és a piac igényeinek megfelelő modern, fenntartható, innovatív technológiákat, eljárásokat, jó gyakorlatokat ismerhetik meg a bemutató üzemi programjaink résztvevői.

A fejlesztés keretében eszköz és gépbeszerzést hajtunk végre, mely két fókuszterületet érint: 1.) a szőlészeti terület fejlesztése a 2/A fókuszterület alá tartozik, ide soroltunk minden mezőgazdasági gép- és eszközbeszerzést. 2.) a borászati tevékenység fejlesztése a 3/A fókuszterület alá tartozik, ide soroltunk minden borászati gép- és eszközbeszerzést. A megvalósítás 1. évében bonyolítjuk le a közbeszerzéseket. Valamint ezzel párhuzamosan és a projekt megvalósításának végéig valósítjuk meg a 27 db (12 kötelező + 15 pluszban vállalt) bemutató üzemi programot. Saját teljesítésben végezzük el a marketing feladatokat egy (e-)kiadvány készítéssel, a kötelező nyilvánosság biztosítása, a projektmenedzsment és a közbeszerzések lebonyolítása feladatokat. Ugyancsak saját, szakértő, ismert és elismert munkavállalóink bonyolítják le a programokat. A meglévő ültetvényekre, infrastruktúrára alapozottan a kor elvárásainak, az aktuális piaci igényeknek megfelelő technológiákhoz szükséges eszközöket szerezzük be. A programjainkon ténylegesen megvalósulhat a tudástranszfer a résztvevők felé az innovatív fajtákról, technológiákról, eljárásokról, gazdaságszervezési és környezetgazdálkodási megoldásokról. A fejlesztések révén olyan mintaüzemet tudunk prezentálni, amely a szőlész és borász szakma teljes vertikumát lefedi. A precíz szőlőművelés, betakarítás és a 21. század igényeinek megfelelő borászati technológia bemutatását és oktatását állítjuk a fókuszba. Külön figyelmet fordítunk az új borstílusokra, párlatokra, alkoholmentes borokra, habzóborokra. Olyan technológiai sort szerzünk be, ami újdonságot jelent a régióban. Fontos szempont, hogy a programokon résztvevők megismerkedhessenek a szőlőtermesztéstől a feldolgozáson át a palackozásig a piacképes termékek technológiáival, gépeivel, eszközeivel. Bemutató üzemi programok: Az utóbbi 40 évben drasztikus szőlőterület csökkenés történt, hátterében az ágazat kedvezőtlen jövedelmezősége áll. Ezen kívánunk változtatni azzal, hogy a piaci és társadalmi elvárásokhoz igazodóan, a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a több évtizedes kutatási munka eredményeit, új fajtákat, klónokat a modern szőlészeti és borászati technológiával ötvözve mutatjuk meg az ágazat kitörési pontjait. Mindezt interaktív módon, a gyakorlatban célirányosan, ill. a termékfejlesztés eredményeit az érzékszervekre is hatva pl. borkóstolókon ismerhetik meg a termelők. A programokkal célunk az új ültetvények létesítéséhez, fajta választásához a piaci igényeket követő ajánlások, jó gyakorlatok közvetítése, továbbá a borászati termékfejlesztés eredményeinek bemutatása, az innovációkkal a termelők versenyképességének növelése. Minden programunkon a kötelező min. 10 főnél több résztvevőre számítunk (akár >100 főre), így a vállalt programjaink magas száma és a magasabb részvétel miatt az elért célcsoport nagysága révén, a bemutató üzem tényleges hatást tud gyakorolni a régió szőlészetére és borászatára

A projekt célja egy, a lézeres repülőgép zavarás helyének, fotogrammetriai és térinformatikai alapú, nagy pontosságú meghatározására szolgáló eszköz létrehozása, azaz egy olyan eszköz elkészítése amivel a lézeres támadó helye (a lézerforrás) bemérhető, helye meghatározható. Az eszköz segítségével egy mozgó légijárműről nagy pontossággal meghatározható a lézeres támadó földrajzi helye. A konzorcium együttműködést a Fly-Coop pilóták problémafelvetése alapozta meg mivel többször érte őket lézeres támadás repülés közben. A pilóták egészségének és repülőgépvezetési képességeinek és az utasok biztonságának veszélyeztetése mellett egy-egy lézeres támadásnak számos egyéb következménye is van. A különböző protokollok alapján a lézeres támadás bekövetkezése után a légijárművek egy kitérő kört tesznek a pilóták látásának visszaállásáig. Kiemelendő, hogy 10 percnyi repülési többlet milyen nagymértékű környezeti terheléssel (zaj, légszennyezés stb.) súlyosbítják egy forgalmas repülőtér közvetlen környezetében élőket. A projekt során vizsgáljuk az eszköz későbbi hasznosíthatóságát a légvédelmi szervekre specializálódva – egy autonóm drónrendszer kialakításának lehetőségével, mely a riasztás pillanatában, a repülőtér környezetéből felemelkedik, nagysebességgel megközelíti az elkövetés helyszínét, ott azonosítja az elkövetőt. A pályázati projekt során a termék kifejlesztésén túl a lézeres repülészavarás egészségügyi, jogi, valamint repülésbiztonsági aspektusait is vizsgálni kívánjuk. A fejlesztés során olyan eszköz és szolgáltatás csomagot hozunk létre, amellyel a természettudományi, valamint mérnöki ismeretek felhasználásával kitágítjuk a repülésbiztonság kereteit. Egy meglévő, valós repülésbiztonsági problémára adunk választ, – amelyre jelenleg nincs példa a piacon.

A Kooperatív Doktori Program célja, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció területén tovább bővítse azon munkavállalók létszámát – elsődlegesen az MTMI (matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai) területeken –, akik szakmai ismereteiket a legfrissebb tudományos kutatási eredményekkel kívánják gyarapítani, és elkötelezettek tudásuk társadalmi és gazdasági hasznosításában. A programra pályázhat, aki doktori hallgatói jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve még nem tett komplex vizsgát a doktori képzése alatt.

A Kooperatív Doktori Program célja, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció területén tovább bővítse azon munkavállalók létszámát – elsődlegesen az MTMI (matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai) területeken –, akik szakmai ismereteiket a legfrissebb tudományos kutatási eredményekkel kívánják gyarapítani, és elkötelezettek tudásuk társadalmi és gazdasági hasznosításában. A programra pályázhat, aki doktori hallgatói jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve még nem tett komplex vizsgát a doktori képzése alatt.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

1. 1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
2. 2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 10%-a, melyet a PPMI koordinál
3. 3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a NKFI Hivatal a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (jogutódja Kulturális és Innovációs Minisztérium) szakpolitikai támogatásával életre hívott Hungarian Startup University Program (a továbbiakban: HSUP vagy Program) Magyarország első felsőoktatási szintű startup programja. A HSUP célja, hogy felkeltse az egyetemisták érdeklődését az innováció és a vállalkozói lét iránt és növelje az általuk indított innovatív vállalkozások számát. A Program fókuszában az innovációs szemléletmód elsajátíttatása és az innováció iránti érdeklődés felkeltése áll. A Program megismerteti a fiatal generációval az innovációs ökoszisztéma felépítését és működését, továbbá lehetőséget kínál számukra a bekapcsolódásra. A HSUP-hoz kapcsolódó egyetemi kurzus keretében a hallgatók számos startup szektorban tevékenykedő szakértő bevonásával ismerhetik meg a megoldásközpontú gondolkodásmódot, így az Y és Z generáció innovációs környezetbe való bevonása a generációk összekötésével valósul meg, aminek eredményeként létrejön egy „innovációs generáció”.

A cél olyan tehetséggondozó műhelyek létrehozása és fejlesztése a meglévő infrastrukturális feltételek mentén, melyek lehetőséget biztosítanak elsősorban a köznevelés 7-13. évfolyamok korosztályai körében a tudományos kiválóság támogatására, illetve a kutatói életpálya népszerűsítésére elsősorban az MTMI (Matematika, Természettudomány, Műszaki és Informatika) szakterületekhez kapcsolódóan a természettudományos területen való kutatások végzésére, és különböző projektek létrehozására alkalmas műhelyek létrejöttének támogatásán keresztül.