A pécsi tudományegyetem és a debreceni egyetem partnerségével megvalósuló projekt célja, hogy egy nemzetközi színvonalú egészségügyi kutatásfejlesztési és szolgáltatási centrumot hozzanak létre a neurorehabilitáció területén. Az idegrendszert ért károsodás(ok) következtében kialakult fogyatékosság és rokkantság komoly terhet jelent a társadalomnak és az érintett családoknak, így rendkívül fontos a minél hatékonyabb és gyorsabb gyógyítás e betegek számára. Ebben jelenthet komoly előrelépést a most induló projekt.

A Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem partnerségével valamivel több mint 650 millió forintos támogatásból megvalósuló műszerfejlesztések célja kettős. A szakemberek vizsgálni fogják a már forgalomban lévő vagy fejlesztés alatt álló innovatív rehabilitációs eszközöknek a betegekre gyakorolt hatásait, alkalmazásuk előnyeit és hátrányait.

Dóczi Tamás, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője hangsúlyozta: „Egyetemünkön és a régiónkban hiánypótló jelleggel létrehozunk egy modern Neuro-biomechanikai laboratóriumot, ahol a rehabilitációs tevékenységet megelőzően a páciensek releváns adatai felvehetőek, majd a terápia során – a terápiát kiegészítő eszközök bevonásával – folyamatosan monitorozhatóak lesznek. Alkalmazunk majd 3D mozgásterápiát és mozgásanalízist, virtuális valóság technológiát, statikus és dinamikai vizsgálatokat, kinematikai és dinamikai modellezést, fMRI és MTR képalkotást, elektrofiziológiai és neuro-implantológiai vizsgálatokat. Másrészt, a Neuro-biomechanikai laboratóriumban szerzett tapasztalatokat is beépítve, olyan fejlesztéseket tervezünk megvalósítani, amelyekkel a rehabilitációs eszközök jobbak, hatékonyabbak és akár olcsóbbak is lehetnek.” – mondta el a projekt kapcsán Dóczi Tamás professzor. Ennek érdekében egy Robotikai kutatóközpontot is létrehoznak, ahol az orvosi alkalmazásokhoz szükséges műszaki és informatikai fejlesztések valósulhatnak meg.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével valósul meg az a projekt, melynek célja egy hiánypótló, versenyképes tudáscentrum kialakítása a sport és az ehhez köthető egészséges életmód programokkal kapcsolatos ellátási és rehabilitációs prioritások tekintetében. A 2017. február 1-jével elindult eszközbeszerzési és kutatói projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg a pécsi Ortopédiai Klinika és a szegedi Ortopédiai Klinika együttműködésében, 100 %-os európai uniós támogatással a pécsi Ortopédiai Klinika és a szegedi Ortopédiai Klinika együttműködésével. A projekt összeköltségvetése 508 063 507 Ft.

Az egészséges életmód-sportolás részét képezi a hobbi-, a para- és az élsport is. Utóbbi kettőnél a csúcsteljesítmény elérése során nehezen húzható határ az egészséges és a már egészségkárosító hatással bíró terhelés közt. E tevékenységek sem képzelhetőek el megfelelő tudományos háttér nélkül, ami egy speciális, a sporttudományban résztvevők által létrehozott hálózatosodási formában válhat csak működőképessé. A projekt alapvető célja, hogy az élsporthoz, parasporthoz, valamint az egészséges életmódhoz kapcsolódó, a sportolással összefüggő mozgásszervi elváltozások diagnosztizálása-kezelése-rehabilitációja mentén történő vizsgálatok eredményeivel biztosítsa a résztvevők számára az integrálódást és hálózatosodást a hasonló hazai és nemzetközi rendszerekbe az infrastrukturális fejlesztéseket követően.

Projekt célok:

• infrastruktúra fejlesztés a sportolással összefüggő mozgásszervi elváltozások diagnosztizálása-kezelése-rehabilitációja kapcsán,
• korszerű eszközökön megfelelő módszerekkel végzett prospektív standardizált tanulmányok kivitelezése,
• kutató-fejlesztő kapacitás megerősítése, szorosabb integráció, bekapcsolódás a nemzetközi klinikai kutatási hálózatokba (pl. Cronet, Elixir).

A projekt eredményeként az infrastrukturális fejlesztések megvalósulása magával hozza a standardizált, hatékonyabb betegellátást is, az oktatás színvonalának további növekedését, valamint a megvalósuló kutatások segítségével az integrálódást a szűkebb és tágabb szakmai klinikai és kutatási hálózatokba. A projekt jól illeszkedik a PTE intézmény kutatási vonalába, az ott már megkezdett fejlesztések továbbvitele a prioritások közé tartozik, ami biztosítja a hazai és nemzetközi hálózatok jobb és könnyebb kialakíthatóságát, valamint a hazai globális kutatási infrastruktúra fejlesztését.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével valósul meg az a projekt, melynek célja a világon egyedülálló nano-bioimaging mikroszkóprendszerek létrehozása és összehangolt működtetése. A kutatások új az eddiginél sokkal részletgazdagabb betekintést nyújtanak a molekulák világába, lehetővé téve az orvosbiológiai kutatásokban a molekuláris kölcsönhatások, sejtfunkciós és sejtmorfológiai paraméterek vizsgálatát egyedi molekula szinten akár élő szövetben is. A Szentágothai János Kutatóközpontban 100 %-os európai uniós támogatással megvalósuló kutatói program 2017. január 1-vel elindításra került. A projekt összeköltsége: 784 845 656 Ft

A Pécsi Tudományegyetem vezetésével, a Debreceni Egyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont közreműködésével megkezdett pályázat célja egy, a világon egyedülálló „nano-bio-imaging” mikroszkóppark kialakítása és működtetése. Ezek az eszközök a biomolekuláris kölcsönhatások, sejtfunkciós és sejtmorfológiai paraméterek nagy pontosságú vizsgálatát teszik lehetővé egyedi molekula felbontású mérések segítségével akár élő sejteken is, mely új dimenziókat nyit a bio-medicinális kutatásokban. A kollaborációs vizsgálatok során a daganatképződésben, az immunológiai, a gyulladásos és a neurodegeneratív kórképekben szerepet játszó, a sejtmembrántól a citoplazmán át a sejtmagig érő jelátviteli útvonalak feltérképezését és terápiás célpontok pontos azonosítását végzik.

A műszeregyüttes az intézmények szolgáltató laboratóriumaiban „core facility”-ként fog üzemelni, így elérhetővé válik a hazai és a nemzetközi tudományos közösség számára, mindamellett a közvetlen népegészségügyi haszonnal járó kutatási területek új lendületet kaphatnak a projekt révén.

A projekt célja egy új generációs 3D tomográffal ellátott TEM (3D-TEM) beszerzése, ugyanis jelenleg a régióban nem elérhető, és hazánkban csak egy szöveti vizsgálatra alkalmas 3D-TEM működik Budapesten. Jelen pályázatban megfogalmazott fejlesztés hiánypótló újdonsággal bír nemcsak hazai, de nemzetközi viszonylatban is, és jelentős potenciált jelent a hazai és nemzetközi kollaborációk kiépítésében, hálózatokba való bekapcsolódásnál, közös pályázatoknál. Bi- és multilaterális együttműködések keretében lehetőséget biztosít magyar kutatók nagy európai centrumokban infrastruktúrájához való hozzáféréshez, és a publikációs aktivitás növelésére. Ezáltal az eszköz hozzájárul versenyképes kutatási eredmények eléréséhez, a kutatók szakterületen történő kiemelkedő tudományos kompetenciájának javításához, erősíti hazánk az természettudományokon belül eddig elért kiemelkedő és meghatározó pozícióját, és lehetőséget biztosít tehetségek megtartására. A műszerrel végzett kutatások eredményei hosszú távon az alkalmazott kutatási területeken (pl.: gyógyszerfejlesztés, anyagtudomány, a nanotechnológia és a bionika) lesz hasznosítható

A Pécsi Tudományegyetem 2017. márciusában elindította új infrastrukturális és eszközbeszerzési projektjét, amely a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg 737 586 000 forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással. A 100 %-os támogatással megvalósított projekt célja egy nemzetközi élvonalba tartozó specializált kutatási központ létrehozása a PTE-n.

Számos betegségben játszanak kritikus szerepet a károsodási folyamatban képződő, kis mennyiségben előforduló speciális sejtek, ezekre jó példát szolgáltatnak a rák ős-sejtek, vagy őssejthez hasonló sejtek, melyeknek meghatározó szerepe van a citosztatikus rezisztencia kialakulásában és a kezelés hatékonyságának lecsökkenésében. Ezen sejtek nagy hatással vannak a rákos betegek túlélési esélyeire, ezáltal stratégiai jelentősége van ezen kis számban előforduló sejtek vizsgálatának, mely azonban speciális eszközparkot igényel.

A projekt legfontosabb célja egy nemzetközi élvonalba tartozó specializált kutatási központ létrehozása a PTE-n, amely ezeknek a kis számban előforduló speciális sejteknek az elválasztását és ezt követően tulajdonságaik megismerését teszi lehetővé. A projektben kialakítják az ehhez szükséges infrastruktúrát, amely a következőkből tevődik össze: sejtanalitikai labor (sejtek izolálására és funkcionális analízisére), gén expresszió és mutációs analízis labor, kémiai laboratórium.

A projekt eredményeként a genomikai infrastruktúra tudományos, kutatási és oktatási célú felhasználásával nő a nemzetközi kutatási hálózatokban történő részvétel aránya, emelkedik az egyetemi kurzusok színvonala, és bővülnek az egyéni és közös kutatási lehetőségek, eredmények.

A speciális sejtek funkcionális és genomikai analízise központ kialakítása új lehetőséget jelent a rák őssejttel kapcsolatos területen a PTE kutatói számára, valamint megteremti hosszútávon a társadalmi, egészségügyi hasznosítás lehetőségét is.

2016 júliusában a Pécsi Tudományegyetem elindította új infrastrukturális és eszközbeszerzési projektjét. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, 283,55 millió forint európai uniós támogatással. A projekt legfontosabb célja, hogy létrehozzon egy olyan komplex, Magyarországon és a közép-kelet európai régióban úttörők közé tartozó, képvezérelt műtét-előkészítést és műtéti végrehajtást támogató, optimalizáló neuronavigációs rendszert, valamint az ahhoz kapcsolódó folyamatok kialakítását, amely jelentősen csökkenti a beteget ért ionizáló sugárzást és alapját képezheti a minimálisan invazív technikáknak, elősegítve azok elterjedését.

Projektcélok:

• A neuronavigációs eszközökkel foglalkozó európai és amerikai orvosi egyetemekkel, klinikákkal, ipari partnerekkel való együttműködések megkezdése, illetve folytatása
• a műtői módszerek hatékonyságát kiemelkedően javító intraoperatív és implantációs technikák kidolgozása és a navigációs szoftverek fejlesztése
• komoly áttörést és innovációt jelentő kutatás-fejlesztési projektek elindulása.

A projekt eredményeként csökken a jelenlegi gyakorlatból adódó idegsebészeti műtéti beavatkozások során a beteget ért ionizáló sugárzás, illetve részben helyettesítésre kerülnek a rendkívül költséges intraoperatív képalkotó vizsgálatok.

A neuronavigációs infrastruktúránk tudományos, kutatási és oktatási célú felhasználásával nő az európai idegtudományi kutatásokban történő részvétel aránya, emelkedik az oktatás színvonala és bővülnek az egyéni kutatási lehetőségek. Ezen felül az egészségügyi eszközgyártó nagyvállalatok K+F tevékenysége során keletkezett innovációs megoldások klinikai kipróbálására, validálására nyílik lehetőség, illetve olyan konkrét hazai és európai egészségipari együttműködési kutatás-fejlesztési projektek is el tudnak indulni, melyek már terv szinten készen állnak. Ugyanakkor - az egészségturizmus jegyében - a Közép-Kelet Európai országok illetve régión kívüli területek betegeinek Magyarországra vonzása, egyedülálló, kiemelt szintű ellátása is megvalósítható lesz.

A neuronavigációs infrastruktúra fejlesztését követően a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikája közép-kelet európai referencia központként működhet tovább, amely további kutatási, egészségügyi technológiai fejlesztésekre, továbbképzési együttműködésekre kínál kapacitást.

2016 júliusában a Pécsi Tudományegyetem a Szegedi Tudományegyetemmel konzorciumban elindította új infrastrukturális és eszközbeszerzési projektjét. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, 959,31 millió forint európai uniós támogatással. A fejlesztésnek köszönhetően megerősödik a European Clinical Research Infrastructure Network (ECRIN) - Európai Klinikai Kutatási Infrastruktúra Hálózatban betöltött magyar pozíció, szélesebb lehetőség nyílik nemzetközi vizsgálatokban való részvételre, hazai kezdeményezések multinacionálissá tételére, és a H2020 és IMI2 által finanszírozott klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos pályázatokban való részvételre. A beruházásnak köszönhetően 9 új kutatóhely jön létre.

A projekt által fejlesztett kutatási infrastruktúra meghatározó pozíciót eredményez mind a hazai, mind az európai gyógyszerpiacon, ezzel jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság teljesítményéhez. Mindemellett a fejlesztés elősegíti, hogy kutatóink sikeresebben pályázzanak európai uniós és társfinanszírozott pályázatokon, potenciális kollaborációs partnerként csatlakozni tudjanak Horizont 2020 pályázatokhoz, megteremti más kutatóintézetekhez, európai szervezetekhez való kapcsolódás feltételeit. A projekt befejezésével hazánk sokkal nagyobb volumenben lesz képes nemzetközi szintű független gyógyszerkutatásokban részt venni, és saját jogon indítani ilyen kutatásokat, melyeket eddig a korlátozott infrastruktúra nehezített, hiszen eddig a kiváló szakmai felkészültségünk ellenére csupán más országok által kezdeményezett kutatásokhoz csatlakozhattunk. A nyugat európai országok részvétele a nemzetközi független gyógyszerkutatásokban sokszorosa a magyarnak, az eddigi hátrányunk ledolgozása tehetségeink megtartásában is komoly előrelépést jelent.

Az alkalmazott módszerek és kutatási témák olyan multidiszciplináris környezetet teremtenek, amelyek lehetővé teszik a szakdolgozatot és diplomamunkát készítő, Tudományos Diákköri Konferencián részt vevő orvos, gyógyszerész, fogorvos, kémikus, biológus és biotechnológus hallgatók képzését.

A kutatási infrastruktúra fejlesztése egyben potenciálisan új kutatói munkahelyek teremtését is jelenti. A munkahelyteremtés első szintjén a már meglévő kutatói bázis stabilizálása jelenik meg. Kooperációkkal segítjük a HECRIN hálózati tagoknál már futó, a jelenlegi pályázatból megvalósuló laboratóriumhoz kapcsolható kutatásokat, lehetőséget adunk azok minőségbeli emeléséhez, sikerességéhez. A másik szint az egyetemi posztgraduális képzésre támaszkodik, mely során a laboratóriumban folyó munkákban tevékenykedő, doktori fokozatot szerzett fiatal kutatók kerülnek alkalmazásra. A harmadik szinten a már komoly szakmai tapasztalattal bíró más egyetemen vagy külföldön dolgozó kutatók alkalmazása valósul meg.

2016 júliusában a Pécsi Tudományegyetem elindította új infrastrukturális és tudományos projektjét. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, 120,21 millió forint európai uniós támogatással, célja a Pécsi Tudományegyetem kötelékén belül működő magas biológiai biztonsági szintű virológiai laboratórium infrastrukturális fejlesztése, és ezzel a laboratórium csatlakoztatása az európai BSL-4 laboratóriumi hálózatokhoz.

A pályázatban érintett laboratórium, mint az egyetlen egyetemi fenntartású biológiai biztonsági laboratórium egyedülálló lehetőséget nyit hazánkban is a fertőző betegségek leküzdésében vívott harcban. A pályázati fejlesztés hatására, a laboratórium nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is egyedülálló kutatási facilitássá válhat, amely a nemzetközi hálózatba csatlakozással kellő súllyal tudja képviseltetni magát mind a pályázati, mind pedig a kutatás-fejlesztési együttműködések terén.

A projekt eredményeképpen hazánkban a Pécsi Tudományegyetem fog rendelkezni az egyetlen egyetemi BSL-4 kutatólaboratóriummal, amelyet tisztán kutatási és nem járványügyi feladatok elvégzésére hoztak létre. Ennek megfelelően az itt munkát végző fiatal kollégák az egyetemi prioritásoknak megfelelően a nemzetközileg elismert, kimagasló tudományos eredmények elérését tűzték ki célul. Mivel a laboratórium egyedülálló kutatási facilitás hazánkban, így a virológia ezen kimagasló, érdekes területén kutatni szándékozó kollégáknak sem kell külföldi laboratóriumban gyakorlatot, tapasztalatot szerezni, vagy akár aktív kutatást végezni, hiszen a fejlesztendő laboratórium kiváló lehetőség lenne e célok elérésére is.

A laboratórium nemcsak alap és alkalmazott kutatásokat folytat, de részt vesz a hazai védelmi- biztonsági szervek munkájában is. A beruházásnak köszönhetően 9 új kutatói munkahely jön létre, az európai hálózatba lépéssel párhuzamosan pedig a nemzetközi kollaborációk száma is növekedni fog, hiszen részeseivé válunk a BSL-4 laboratóriumokat egybefogó közösségnek, és így a közös pályázati aktivitásban és kutatási stratégiák kidolgozásában, lebonyolításában is fontos szerepet vállalhatunk, valamint aktív résztvevői lehetünk a hazai kutatóképzésnek, a kutatói utánpótlás nevelésnek.

A fejlesztés egy Közép-Európában egyedülálló műszerparkot hoz létre, amellyel a betegségek patomechanizmusát a molekuláktól az élő szervezetig vizsgálhatjuk, és így klinikai terápiák fejlesztésére nyílik mód. A műszerpark egyes egységei mind az élő szervezetek egy meghatározott mérettartományának vizsgálatára alkalmasak. Csak a műszerek együttes rendelkezésre állása biztosíthatja azt, hogy a molekuláris szinttől az intermolekuláris kapcsolatokon át (3D PALM mikroszkóp, téremissziós 3D scanning elektronmikroszkóp), a sejtorganellum- és sejtszintű információkon (differenciális polarizációs lézer pásztázó mikroszkóp, konfokális nagy áteresztőképességű automata mikroszkóp) és a szöveti szinten át (fénymikroszkópos komplex szövetanalizáló rendszer) az élő állatban a szerv- és szervrendszeri működésig (3D multimodális in vivo kisállat képalkotó rendszer) követhessük nyomon az élő szervezetben bekövetkezett változásokat.

A komplex műszerpark működtetéséhez szükséges diverz szaktudás igénye miatt, és a kísérletek koordinálásának érdekében a projekthez szakmai projektmenedzsment teamet állítunk fel. A team szakmai vezetőjének (Dr. Szöllősi János) feladata a kísérletek megtervezésének koordinálása és a műszerpark fenntartható működésének biztosítása. A core-facility vezető (Dr. Vámosi György) feladata, hogy biztosítsa az eszközökön végzett kísérletek összehangolását, lebonyolítását. A core-facility menedzser (Dr. Tóth Gábor) a műszerpark kihasználtságáért, kollaborációs együttműködések kialakításáért és fenntartásáért, a műszerpark ismertségének biztosításáért felel. A műszerek hibátlan működéséhez, a kísérletek, mérések gyakorlati kivitelezésében és az esetleg felmerülő problémák, meghibásodások kezelésére projektasszisztenst (műszerfelelős koordinátort) nevezünk ki (Mocsár Gábor). A projektmenedzsment team-et az adminisztratív és pénzügyi kérdésekben projektmenedzser segíti (Mézes László). A projekt során a műszerpark magas szintű működésének biztosításához a projektmenedzsment team tagjai szakértői szolgáltatásokat vehetnek igénybe.

A beszerezni tervezett műszerek leírása és innovációs tartalma:

Debreceni Egyetem
1. Téremissziós 3D scanning elektronmikroszkóp. Kelet-Közép-Európában nincs ilyen készülék. Biológiai minták ultra-high, molekuláris felbontású (x-y dimenzióban: 0,8 nm, z: 15 nm) 3D leképezése. A beépített ultramikrotómmal in situ felszeletelt mintát leképezi (tomográfia), majd előállítja a minta 3D rekonstrukcióját. Vizsgálható sejtorganellumok, sejtek közötti kapcsolódások finomszerkezete; sejtekbe pl. terápiás céllal bevitt nanorészecskék eloszlása. Korrelatív fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatok végezhetők: lehetővé válik a fénymikroszkópban detektált, fluoreszcensen v. nanogold részecskékkel jelölt molekulák, struktúrák nanométer pontosságú lokalizációja.
2. 3D PALM/STORM mikroszkóp. A kelet-magyarországi régióban nincs ilyen készülék. Fluoreszcenciás képalkotás 25 nm laterális és 50 nm axiális szuperfelbontással „Photo-Activated Localization Microscopy” technikával sejtekben, szövetekben. Egyedi molekulák, molekulaklaszterek leképezése, kolokalizáció vizsgálata élő sejtekben több spektrális csatornában. A teljes belső visszaverődéses fluoreszcencia (TIRF) megvilágítás különösen alkalmassá teszi sejtmembrán nagyérzékenységű vizsgálatára. Fluoreszcencia korrelációs mikroszkópiával molekuláris mobilitás, kötődés, sztöchiometria térképezhető élő sejtekben.
3. 3D multimodális (biolumineszcens/fluoreszcens/CT) in vivo kisállat képalkotó rendszer: számos paraméter egyidejű mérésére alkalmas in vivo állatkísérletekben. Széles hullámhossz tartományú biolumineszcencia/fluoreszcencia jelek nagy feloldású (20 mikron) detektálásával funkcionális, a microCT-vel pedig szimultán anatómiai/szerkezeti vizsgálatok kisállat modellekben. Onkológiai, immunológiai, reumatológiai in vivo preklinikai kutatásokban részletgazdag információt ad gyulladások, daganatok lokalizációjáról, metasztázisképzéséről, a terápia hatékonyságáról. Alapkutatások klinikai transzlációjához nélkülözhetetlen, egyetemünkön régóta hiányzó eszköz
4. Konfokális nagy áteresztőképességű automata mikroszkóp. A High-Content Analízis egy hatékony mikroszkópos technika, mely lehetővé teszi fluoreszcensen jelölt sejtek, szöveti metszetek gyors, automatizált, részletes vizsgálatát és az elkészített képek automatizált kiértékelését a hatékony képanalizáló szoftverrel. Tipikus felhasználások: sejtciklus, sejthalál, fehérje kolokalizáció, expresszió, transzlokáció, endocitózis, neurit növekedés, sejtdifferenciáció, szferoidok vizsgálata élő mintán akár több napig.

Pécsi Tudományegyetem
5. Fénymikroszkópos komplex szövetanalizáló rendszer. Többszörösen fluoreszcensen jelölt minták kvantitatív elemzése. Neuro-immun kapcsolatrendszerek feltérképezése neurodegeneratív, autoimmun, gyulladásos, tumoros és fájdalom mechanizmusokban. Az állatkísérletekből nyert minták és humán műtéti, szövetbanki minták összehasonlítása az eredmények transzlációs értelmezését biztosítja.

Szegedi Biológiai Kutatóközpont
6. A differenciális polarizációs lézer pásztázó mikroszkóp (DP-LSM) egyesíti a konfokális fluoreszcens leképezés és a spektropolariméterek által biztosított szerkezeti információk együttes elérhetőségét, így más módszerrel nem elérhető információt kapunk a minta anizotróp molekuláris szerkezetéről és kölcsönhatásairól. (Fluoreszcencia-detektált) lineáris dikroizmus, kettőstörés, fluoreszcencia polarizáció leképezése 2D-ben ill. 3D-ben. Újgenerációs LSM-re alapuló, egyedi gyártású eszköz, számos szabadalmaztatott fejlesztést, innovatív megoldást tartalmaz, mely a biomedicina számos területén alkalmazható (pl. limfocita sejtmembránok szerkezeti flexibilitása, amiloid plakkok kialakulása, FRET mérések, protein aggregátumok, sejtmagok, kromoszómák anizotrópiás szerkezetváltozásai, egészséges és tumor sejtek mikroviszkozitása, doménszerkezetek kimutatása).

A meglévő képalkotó kapacitásokkal és a három intézmény szakértelmével kiegészülve egy Kelet-Közép-Európában egyedülállóan széles spektrumú és színvonalú mikroszkópos és in vivo képalkotó műszeregyüttes jön létre. A fejlesztések jelenleg is működő, komoly infrastruktúrával bíró Szolgáltató Laboratóriumokban valósulnak meg (Debreceni Egyetem Szolgáltató Laboratóriumai, Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont, Szegedi Biológiai Kutatóközpont Központi Laboratóriumok). A speciális műszer-repertoár széles spektrumot fed le (konfokális mikroszkópok, fluoreszcencia korrelációs spektroszkóp, fluoreszcencia élettartammérő mikroszkóp, atomerő mikroszkóp, PCR, elektronmikroszkóp, áramlási citométerek, sejtanalizátor, stb), és élvonalbeli hiánypótló eszközökkel egészül ki a jelen pályázat segítségével. A képalkotó eljárások nemzetközileg elismert szakemberei és munkacsoportjaik (Szöllősi János, Antal Miklós, Ábrahám István, Helyes Zsuzsanna, Garab Győző, Bíró Tamás, Virág László, Kisvárday Zoltán és a Euro-BioImaging magyar koordinátora, Vámosi György) biztosítják a fejlesztés maximális hasznosulását. A hazai/nemzetközi felhasználók kiszolgálására alkalmas humán erőforrás rendelkezésre áll (7 fő), és további források felhasználásával fejleszteni kívánjuk (+2 fő). A tartós utánpótlást 5 doktori iskola is biztosítja. A Szolgáltató Laboratóriumokat fenntartó intézetekben dolgozó munkatársak tudománymetriai adatait az alábbiakban foglaljuk össze.

A pályázó intézmények Szolgáltató Laboratóriumaiban létrejövő új munkahelyek betöltői az Orvosi Képalkotó és Laboratóriumi Diagnosztika szakon végzett munkatársak, illetve PhD végzettségű, képalkotási módszerekben jártas kutatók lehetnek. A műszeregyüttes olyan új kutatási lehetőséget fog biztosítani több tudományágban (orvosbiológiai és anyagtudományok), ami szignifikánsan növeli a pályázati sikerességet, a vállalati szektorral, a hazai és külföldi kutatócsoportokkal való együttműködéseket, és ezáltal biztosítja a kutatásban alkalmazottak számának növekedését hosszú távon is.

Pályázat fontosabb kitűzött feladatai:
a) újszerű mikrofizikai modell alkalmazása a ködképződés tanulmányozására;
b) az időjárási feltételek számszerű dinamikus alapú leírása (két skálán elvégezve), eredményeképpen minden vizsgált esetre nagy tér és időbeli felbontású, komplex meteorológiai adatbázis;
c) hideglégpárnás helyzetek okozta légszennyező anyagok koncentráció növekedése mértékének meghatározása Magyarország nagyvárosaiban;
d) a hideglégpárnás helyzetekben fennálló nagy légnedvességnek, illetve ködnek a PM10 koncentráció szabványos mérésére gyakorolt hatásának vizsgálata.

Kutatás módszertana: laboratóriumi megfigyelés, légkörben végzett mérés és numerikus modellezés. A vizsgált folyamat komplexitása, mindhárom módszer alkalmazását megköveteli.

Elért eredmények:
(a) Saját fejlesztésű numerikus modell segítségével vizsgáltuk az aeroszol részecskék kémiai és fizikai jellemzőinek, valamint a légköri szennyező gázok szerepét a köd fizikai és kémia tulajdonságának alakításában (pl. látás távolság, ködöt alkotó vízcseppek kémhatása). Egy indiai együttműködés keretében összehasonlító számításokat végeztünk Budapesten és Delhiben kialakult köd jellemzőit tekintve. A két helyszínen jelentősen különböztek a környezeti feltételek. Delhiben jóval nagyobb volt a levegő szennyezettsége, közel egy nagyságrenddel nagyobb volt az aeroszol részecskék koncentrációja, továbbá a részecskék vízben való oldhatósága közel duplája a Bp-en mért értékeknek. A modelleredmények azt mutatják, hogy: (i) A ködcseppecskék és 0,1 µm–nél kisebb aeroszol részecskék közötti ütközés jelentősen csökkenti az aeroszol részecskék koncentrációját. (ii) A légköri szennyező gázok mennyisége jelentősen befolyásolja a ködcseppekben lejátszódó szulfát képződést. Ennek hatására jelentősen nő a köd cseppek elpárolgása után visszamarad aeroszol részecskék vízben való oldhatósága. Ez egyrészt lassítja a köd megszűnését, másrészt pedig elősegíti az újabb köd kialakulását.

(b) A köd kialakulásának operatív módon történő, megbízható előrejelzése napjainkban továbbra is nagy kihívás. Az OMSZ munkatársaival közösen új eljárást dolgoztunk ki a köd kialakulásának előrejelzésére. A fejlesztést beépítettük a világszerte elterjedten használt WRF mezoskálájú időjárás előrejelzés céljára alkalmazott modellbe. A fejlesztésnek köszönhetően sokkal pontosabban tudjuk előrejelezni a ködöt alkotó vízcseppek koncentrációját, és ennek köszönhetően köd fejlődését döntően befolyásoló sugárzási folyamatok hatását, valamint a látástávolságot. A köd kialakulását és fejlődését jelentősen meghatározzák a felszín és a légkör közötti kölcsönhatás valamint a sugárzási folyamatok. Ezért ezen folyamatok pontos modellezése meghatározó jelentőségű. Az elvégzett esettanulmányok alapján azt találtuk, hogy a turbulens kinetikus energián alapuló határréteg sémák és az RRTM (Rapid Radiative Transfer Model) sugárzási sémák együttes alkalmazása a legcélravezetőbb a ködös helyzetek előrejelzésére.

(c) A talajtextura szerepe a helyi ködképződési folyamatokra nézve fontos. A numerikus esettanulmányokra alapozott vizsgálatok azt mutatták, hogy a részletes, hazai (MTA Talajtani Kutatóintézet által készített) talajtextúra valamint az OMSZ által kifejlesztett un. Dunay féle iterációs talajnedvesség kezdeti értékként történő alkalmazása javítja a határréteg nedvesség előrejelzését. Az eredmények az operatív modellfuttatásoknál bevezetésre kerültek. A program keretében létrehozunk egy adatbázist, ami talajnedvességi és hőmérsékleti adatokat tartalmaz három különböző mélységben mérünk a talajban. A méréseket 2017-ben kezdtük, az adatok feldolgozását a projekt lezárását követően kezdjük meg.