A gazdasági, piaci körülmények változása időről időre új-fizikai és szellemi -kompetenciákat tesz szükségessé a munkavállalók számára. Általános célunk az idősödő foglalkoztatottak, munkavállalók, álláskeresők, egyéni vállalkozók munkaerőpiaci esélyeinek javítása, ezáltal szociális (egészségi, munkavállalási) biztonságuk növelése, munkaerő-piaci szerepvállalásának elősegítésével az Ős-Dráva Program tervezési területén. A munkaképesség alakulása szoros összefüggést mutat a munkakörülményeknek az életkorhoz, az egyéni képességekhez és készségekhez, valamint az egészségi állapothoz történő igazításával, ami már a 45. életév körül szóba jöhet. Projektünk szempontjából ez utóbbi, a célterületen élő 45. év feletti foglalkoztatottak, munkavállalók, álláskeresők, inaktívak alkotják vizsgálatunk célcsoportját, közülük a projektbe közvetlenül 250 fő kerül bevonásra. A közvetlen célcsoportba tartoznak azok a munkáltatók is, amelyek partnerként részt vesznek a pilot program végrehajtásában. Konkrét céljaink közé tartozik a foglalkoztatottak egészségi állapotának kérdőíves felmérése, elemzése, a fizikai és szellemi kompetenciák mérése az eredmények visszacsatolás nyújtása. Ezek alapján munkaképességi, foglalkoztathatósági tanácsadás a személyek számára. Pilot-program keretében 50 fő részére egyéni tanácsadást nyújtunk. Az általunk alkalmazott bizonyítékalapú egzakt rendszer, közvetlenül és közvetve hozzájárulhat az idősödő munkavállalók megfelelő és hatékony alkalmazásához, továbbá konkrét javaslatokat teszünk az arra illetékes szakmai szervezetek, a célterület munkáltatói és a munkaerőpiaci szolgáltató szervezetek számára. Megvalósulnak szakmai, módszertani fejlesztésekhez kapcsolódó kampányok, szakmai workshopok. A projekt eredményeként tanulmányok készülnek, melyeket nyilvánosságra hoznak; továbbá a kísérleti (pilot) projekt tapasztalatai alapján megoldási javaslat/módszertan készül.

A gyors gazdasági, társadalmi, technológiai és információ-technológiai fejlődés, a digitalizáció, a piaci követelmények dinamikus változása, új és új tudást, ismereteket, kompetenciákat követelnek meg mind a turizmus-vendéglátás ágazatban működő vállalkozásoktól, mind pedig az abban dolgozó munkavállalóktól egyaránt. A szakképzési és felnőttképzési rendszer folyamatban lévő átalakítása ellenére is szükséges monitorozni a folyamatosan változó igényeket és arról visszajelzést adni a tananyagfejlesztésért felelős szervezetek, szakemberek számára, hogy a képzési tartalmakat az igényekhez tudják igazítani. Cél a vállalkozások versenyképességének javítása, valamint a munkavállalók (továbbá a szakképzésben résztvevő tanulók) munkaerőpiaci alkalmazkodóképességének fejlesztése a piac és a kor követelményeire való fókuszálással.

A turizmus-vendéglátás szakmacsoportban a cukrász, pincér - vendégtéri szakember, szakács, turisztikai technikus, vendégtéri szaktechnikus szakmákban célirányos programokat dolgozunk ki, melyeket a pilot projekt keretében kipróbálunk 5-5 napos kompetenciafejlesztő műhelyfoglalkozásokon, valamint 10x1 napos kompetencia fejlesztő szemináriumokon. Ezen rendezvényeken mind a cégeknél dolgozó munkavállalók, mind a szakképzésben végzős évfolyamra járó tanulók egyaránt díjmentesen részt vehetnek. Továbbá az arra illetékes szervezetek felé javaslatot teszünk arra, hogy ezek a kompetencia követelmények beépüljenek a szakképzés, képzési és kimeneti követelményeibe (KKK), programtanterveibe (PTT), a felnőttképzés tananyagaiba, a felsőoktatási képzés curriculumaiba.

A PTE mint konzorciumi tag részt vesz a kísérleti (pilot) projekt megvalósításában. A pilot projekt tapasztalatai alapján megoldási javaslat/módszertan készül. Mind a turizmus mind a vendéglátás területén lebonyolítandó kutatás (elemeként workshopok a célcsoportnak) eredményeként tanulmányok, publikációk, tudásközvetítő diasorok, feladatgyűjtemények, és 2 könyv is elkészül, melyeket nyilvánosságra hoznak.

A projekt átfogó célja a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Klinikai Központ (KK) betegellátási tevékenysége során az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése, felügyelete, az infekciókontroll tevékenység hatékonyabbá tétele, s ezzel a betegellátás minőségének, a betegelégedettség, valamint a beteg- és dolgozói biztonság növelése. 

A projekt Szakmai programját az Országos Tisztifőorvos Asszony a pályázat benyújtása előtt jóváhagyta, annak megvalósítását támogatta.

A projektmegvalósítás 12 hónapja alatt kialakítunk egy egységes, az intézmény egészére kiterjedő, s a projekt végére napi rutinná váló belső szabályozást és munkarendet, amely megfelel a következőknek:

- alapját az előírt, hatályos jogszabályok, módszertani levelek adják; - az intézményrendszer orvos és ápolási vezetése magáénak érzi és a mindennapi munka során tudatosan és rutinszerűen használja; - a projektkezdéskor elvégzett felmérések eredményének függvényében, szükség esetén újabb indikátorok bevezetését, a monitoring rendszer átalakítását és az auditálási folyamat bővítését eredményezi; - feltárásra kerülnek azok a még fejlesztendő területek, amelyek rizikótényezőként veszélyt jelenthetnek a betegek számára; - megtörténik a jelenlegi hiányosságok pótlása, a szükséges fejlesztések végrehajtása. 

1. Első részcél: Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel kapcsolatos kockázatok felmérése és mérséklése, egységes infekciókontroll kockázatértékelés bevezetése.
2. Második részcél: Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel kapcsolatos kockázatok felmérése és mérséklése, egységes infekciókontroll kockázatértékelés bevezetése.
3. Harmadik részcél: A négy leggyakoribb egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés (véráramfertőzés, sebfertőzés, tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés) megelőzésére szolgáló ellátási csomag bevezetése és annak betartását célzó belső ellenőrzési rendszer kialakítása.
4. Eszközfejlesztések

Újabb napelemes rendszerekkel gazdagodott a Pécsi Tudományegyetem. Az európai uniós pályázatból finanszírozott projektben három helyszínen összesen közel nyolcszáz új napelem táblát telepítettek, amivel jelentősen csökkenteni tudja a pécsi egyetem az energiaigényét, ezzel is védve a környezetet.

A KEHOP-5.2.11-16-2016-00027-es kódszámú pályázat keretében a Rét utcai Rehabilitációs Központ épületére és az Akác utcai Reumatológiai és Immunológiai Klinika épületére egyaránt közel 50 kW, míg a Honvéd utca épületeire 114,92, kW villamos teljesítményű naperőművet telepítettek. A projektben összesen 794 db napelem táblát szereltek fel a pécsi egyetem épületeire – viszonyításképpen, egy átlagos, négyfős háztartás napelem szükséglete 12-20 db.

Az egészségügy különösen nagy energiaigénnyel rendelkezik, ezért az épületek gazdasági fenntarthatóságában, energiahatékonyságának javításában kiemelt fontosságú a megújuló energiákra támaszkodó, a működési költségeket csökkentő beruházások megvalósítása. A napelemes rendszerek a teljes tömb energiaellátásához fognak hozzájárulni, a rendszerek – az energiaellátás változatlan biztonsága mellett – a létesítmények energiafelhasználását csökkentik. A napelemes rendszerek által csökken az intézmények külső energiaigénye, miközben működésükkel hozzájárulnak a megújuló energiaforrások részarányának növeléséhez, valamint a hazai CO2 kibocsátási szint csökkentéséhez.

Jenei Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem kancellára a beruházás kapcsán elmondta: „A pécsi egyetem a továbbiakban is minden lépést megtesz, hogy hasonló fejlesztésekkel korszerűsítse épületeit, és a lehetőségeihez mérten minél hatékonyabban óvja környezetét. Az egyetem elkötelezett a fenntartható környezeti fejlődés elősegítésében és támogatásában.” – hangsúlyozta a kancellár.

A környezettudatosság jegyében a Pécsi Tudományegyetem 2016-ban csatlakozott a nemzetközi Zöld Egyetem programhoz, és a világ környezettudatos felsőoktatási intézményeit rangsoroló listán 2017-ben már az előkelő 179. helyen szerepelt.

A Pécsi Tudományegyetem Fizikai Intézete az elmúlt évtizedben felépített egy nemzetközileg is nagy elismerést kiváltott laboratóriumi infrastruktúrát, mellyel a közel egyciklusú nagy energiájú terahertzes impulzusok létrehozásának tudományterületén vezető szerepet tölt be. A Pécsi Tudományegyetem Nagy Intenzitású Laboratóriumában dolgozó kutatócsoport tagjainak nevéhez fűződő innovációk döntően járultak hozzá a nagyenergiájú terahertzes tudományterület folyamatos fejlődéséhez.

Hebling János, a Pécsi Tudományegyetem Széchenyi-díjas egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy a jelenleg is igen intenzív kutatások olyan fontos területeken ígérnek előrehaladást, mint bizonyos rákbetegségek diagnosztizálása, genetikai anyagok jelzésmentes karakterizálása, a metaanyagok tulajdonságainak vizsgálata, vagy a magashőmérsékletű szupravezetés részleteinek megértése.

A pécsi kutatók is résztvevői annak az éles versenynek, amely az extrém térerejű terahertzes impulzusokkal történő részecskegyorsítás elsőkénti megvalósításáért folyik. Az ezen a téren elért fejlesztések radikálisan le fogják csökkenteni a kis és közepes energiatartományban működő részecskegyorsítók építési költségeit.

A kutatás egyéb eredményei is folyamatosan hasznosulnak, mind az oktatás, mind pedig a kutatás területén. Napjainkban egyértelműen kirajzolódni látszik, hogy a terahertzes tudomány legnagyobb áttörése az extrém térerősségek elérése lehet. A pályázat célja, hogy az áttöréshez szükséges technológiákat a nemzetközileg elismert Kutatócsoport tagjai tovább fejlesszék, és ez által megőrizzék nemzetközi vezető szerepüket az adott kutatási területen.

A pécsi tudományegyetem és a debreceni egyetem partnerségével megvalósuló projekt célja, hogy egy nemzetközi színvonalú egészségügyi kutatásfejlesztési és szolgáltatási centrumot hozzanak létre a neurorehabilitáció területén. Az idegrendszert ért károsodás(ok) következtében kialakult fogyatékosság és rokkantság komoly terhet jelent a társadalomnak és az érintett családoknak, így rendkívül fontos a minél hatékonyabb és gyorsabb gyógyítás e betegek számára. Ebben jelenthet komoly előrelépést a most induló projekt.

A Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem partnerségével valamivel több mint 650 millió forintos támogatásból megvalósuló műszerfejlesztések célja kettős. A szakemberek vizsgálni fogják a már forgalomban lévő vagy fejlesztés alatt álló innovatív rehabilitációs eszközöknek a betegekre gyakorolt hatásait, alkalmazásuk előnyeit és hátrányait.

Dóczi Tamás, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője hangsúlyozta: „Egyetemünkön és a régiónkban hiánypótló jelleggel létrehozunk egy modern Neuro-biomechanikai laboratóriumot, ahol a rehabilitációs tevékenységet megelőzően a páciensek releváns adatai felvehetőek, majd a terápia során – a terápiát kiegészítő eszközök bevonásával – folyamatosan monitorozhatóak lesznek. Alkalmazunk majd 3D mozgásterápiát és mozgásanalízist, virtuális valóság technológiát, statikus és dinamikai vizsgálatokat, kinematikai és dinamikai modellezést, fMRI és MTR képalkotást, elektrofiziológiai és neuro-implantológiai vizsgálatokat. Másrészt, a Neuro-biomechanikai laboratóriumban szerzett tapasztalatokat is beépítve, olyan fejlesztéseket tervezünk megvalósítani, amelyekkel a rehabilitációs eszközök jobbak, hatékonyabbak és akár olcsóbbak is lehetnek.” – mondta el a projekt kapcsán Dóczi Tamás professzor. Ennek érdekében egy Robotikai kutatóközpontot is létrehoznak, ahol az orvosi alkalmazásokhoz szükséges műszaki és informatikai fejlesztések valósulhatnak meg.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével valósul meg az a projekt, melynek célja egy hiánypótló, versenyképes tudáscentrum kialakítása a sport és az ehhez köthető egészséges életmód programokkal kapcsolatos ellátási és rehabilitációs prioritások tekintetében. A 2017. február 1-jével elindult eszközbeszerzési és kutatói projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg a pécsi Ortopédiai Klinika és a szegedi Ortopédiai Klinika együttműködésében, 100 %-os európai uniós támogatással a pécsi Ortopédiai Klinika és a szegedi Ortopédiai Klinika együttműködésével. A projekt összeköltségvetése 508 063 507 Ft.

Az egészséges életmód-sportolás részét képezi a hobbi-, a para- és az élsport is. Utóbbi kettőnél a csúcsteljesítmény elérése során nehezen húzható határ az egészséges és a már egészségkárosító hatással bíró terhelés közt. E tevékenységek sem képzelhetőek el megfelelő tudományos háttér nélkül, ami egy speciális, a sporttudományban résztvevők által létrehozott hálózatosodási formában válhat csak működőképessé. A projekt alapvető célja, hogy az élsporthoz, parasporthoz, valamint az egészséges életmódhoz kapcsolódó, a sportolással összefüggő mozgásszervi elváltozások diagnosztizálása-kezelése-rehabilitációja mentén történő vizsgálatok eredményeivel biztosítsa a résztvevők számára az integrálódást és hálózatosodást a hasonló hazai és nemzetközi rendszerekbe az infrastrukturális fejlesztéseket követően.

Projekt célok:

• infrastruktúra fejlesztés a sportolással összefüggő mozgásszervi elváltozások diagnosztizálása-kezelése-rehabilitációja kapcsán,
• korszerű eszközökön megfelelő módszerekkel végzett prospektív standardizált tanulmányok kivitelezése,
• kutató-fejlesztő kapacitás megerősítése, szorosabb integráció, bekapcsolódás a nemzetközi klinikai kutatási hálózatokba (pl. Cronet, Elixir).

A projekt eredményeként az infrastrukturális fejlesztések megvalósulása magával hozza a standardizált, hatékonyabb betegellátást is, az oktatás színvonalának további növekedését, valamint a megvalósuló kutatások segítségével az integrálódást a szűkebb és tágabb szakmai klinikai és kutatási hálózatokba. A projekt jól illeszkedik a PTE intézmény kutatási vonalába, az ott már megkezdett fejlesztések továbbvitele a prioritások közé tartozik, ami biztosítja a hazai és nemzetközi hálózatok jobb és könnyebb kialakíthatóságát, valamint a hazai globális kutatási infrastruktúra fejlesztését.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével valósul meg az a projekt, melynek célja a világon egyedülálló nano-bioimaging mikroszkóprendszerek létrehozása és összehangolt működtetése. A kutatások új az eddiginél sokkal részletgazdagabb betekintést nyújtanak a molekulák világába, lehetővé téve az orvosbiológiai kutatásokban a molekuláris kölcsönhatások, sejtfunkciós és sejtmorfológiai paraméterek vizsgálatát egyedi molekula szinten akár élő szövetben is. A Szentágothai János Kutatóközpontban 100 %-os európai uniós támogatással megvalósuló kutatói program 2017. január 1-vel elindításra került. A projekt összeköltsége: 784 845 656 Ft

A Pécsi Tudományegyetem vezetésével, a Debreceni Egyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont közreműködésével megkezdett pályázat célja egy, a világon egyedülálló „nano-bio-imaging” mikroszkóppark kialakítása és működtetése. Ezek az eszközök a biomolekuláris kölcsönhatások, sejtfunkciós és sejtmorfológiai paraméterek nagy pontosságú vizsgálatát teszik lehetővé egyedi molekula felbontású mérések segítségével akár élő sejteken is, mely új dimenziókat nyit a bio-medicinális kutatásokban. A kollaborációs vizsgálatok során a daganatképződésben, az immunológiai, a gyulladásos és a neurodegeneratív kórképekben szerepet játszó, a sejtmembrántól a citoplazmán át a sejtmagig érő jelátviteli útvonalak feltérképezését és terápiás célpontok pontos azonosítását végzik.

A műszeregyüttes az intézmények szolgáltató laboratóriumaiban „core facility”-ként fog üzemelni, így elérhetővé válik a hazai és a nemzetközi tudományos közösség számára, mindamellett a közvetlen népegészségügyi haszonnal járó kutatási területek új lendületet kaphatnak a projekt révén.

A projekt célja egy új generációs 3D tomográffal ellátott TEM (3D-TEM) beszerzése, ugyanis jelenleg a régióban nem elérhető, és hazánkban csak egy szöveti vizsgálatra alkalmas 3D-TEM működik Budapesten. Jelen pályázatban megfogalmazott fejlesztés hiánypótló újdonsággal bír nemcsak hazai, de nemzetközi viszonylatban is, és jelentős potenciált jelent a hazai és nemzetközi kollaborációk kiépítésében, hálózatokba való bekapcsolódásnál, közös pályázatoknál. Bi- és multilaterális együttműködések keretében lehetőséget biztosít magyar kutatók nagy európai centrumokban infrastruktúrájához való hozzáféréshez, és a publikációs aktivitás növelésére. Ezáltal az eszköz hozzájárul versenyképes kutatási eredmények eléréséhez, a kutatók szakterületen történő kiemelkedő tudományos kompetenciájának javításához, erősíti hazánk az természettudományokon belül eddig elért kiemelkedő és meghatározó pozícióját, és lehetőséget biztosít tehetségek megtartására. A műszerrel végzett kutatások eredményei hosszú távon az alkalmazott kutatási területeken (pl.: gyógyszerfejlesztés, anyagtudomány, a nanotechnológia és a bionika) lesz hasznosítható

A Pécsi Tudományegyetem 2017. márciusában elindította új infrastrukturális és eszközbeszerzési projektjét, amely a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg 737 586 000 forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással. A 100 %-os támogatással megvalósított projekt célja egy nemzetközi élvonalba tartozó specializált kutatási központ létrehozása a PTE-n.

Számos betegségben játszanak kritikus szerepet a károsodási folyamatban képződő, kis mennyiségben előforduló speciális sejtek, ezekre jó példát szolgáltatnak a rák ős-sejtek, vagy őssejthez hasonló sejtek, melyeknek meghatározó szerepe van a citosztatikus rezisztencia kialakulásában és a kezelés hatékonyságának lecsökkenésében. Ezen sejtek nagy hatással vannak a rákos betegek túlélési esélyeire, ezáltal stratégiai jelentősége van ezen kis számban előforduló sejtek vizsgálatának, mely azonban speciális eszközparkot igényel.

A projekt legfontosabb célja egy nemzetközi élvonalba tartozó specializált kutatási központ létrehozása a PTE-n, amely ezeknek a kis számban előforduló speciális sejteknek az elválasztását és ezt követően tulajdonságaik megismerését teszi lehetővé. A projektben kialakítják az ehhez szükséges infrastruktúrát, amely a következőkből tevődik össze: sejtanalitikai labor (sejtek izolálására és funkcionális analízisére), gén expresszió és mutációs analízis labor, kémiai laboratórium.

A projekt eredményeként a genomikai infrastruktúra tudományos, kutatási és oktatási célú felhasználásával nő a nemzetközi kutatási hálózatokban történő részvétel aránya, emelkedik az egyetemi kurzusok színvonala, és bővülnek az egyéni és közös kutatási lehetőségek, eredmények.

A speciális sejtek funkcionális és genomikai analízise központ kialakítása új lehetőséget jelent a rák őssejttel kapcsolatos területen a PTE kutatói számára, valamint megteremti hosszútávon a társadalmi, egészségügyi hasznosítás lehetőségét is.