A PTE felhalmozott tudástőkéjével támogatja a régió és az ország gazdaságának, társadalmának fejlődését, különösen a gyógyítás, a természet- és műszaki tudományok, a gazdálkodási- és társadalomtudományok, a művészet és kultúra területén. A PTE 22000 fős hallgatói létszámával, 1600 oktatójával és 10 karával Magyarország egyik legnagyobb, egyben legrégebbi egyeteme. Tíz karán a legváltozatosabb képzések biztosítják a jövő széles látókörű és jól felkészült szakembereinek magas szintű oktatását. „Let Heritage and Knowledge Serve the Region – Örökség és tudás a Régió szolgálatában.” Széles képzési portfolióban végzi minőségi felsőoktatási tevékenységét alap-, mester és doktori szinten, rugalmas képzési formákban, szolgálva az élethosszig tartó tanulás társadalmi programját. Az oktatás mellett alap- és alkalmazott kutatások helyszíne, több területen kiválósági centrum.

A pályázat megvalósításáért felelős Általános Orvostudományi Kar több mint 90 éve foglalkozik orvosképzéssel, mely nemzetközileg elismert diplomáját világszerte örömmel fogadják. A PTE a Center for World University Rankings (CWUR) összesített listáján a 877. helyen állt 2015-ben. A Pécsi Tudományegyetem rendelkezik a régió legjelentősebb kutatás-fejlesztési célú infrastrukturális kapacitásával. A kutatás infrastrukturális ellátásában kiemelt jelentőségű lépés, hogy 2012 nyarán átadásra került a Szentágothai János Kutatóközpont, mely több mint 7.000 m2-es területével szolgáltja a PTE természettudományos, orvosi és műszaki kiemelt kutatási és oktatási tevékenységét. A PTE kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája szerint az egyetem legfontosabb célja, hogy nemzetközi szinten is elismert kutató és innovációs központ legyen. A nemzetközi kapcsolat- és hálózatépítés sikerét FP7-es és Horizon2020-as potenciális pályázó szervezetekkel, intézetekkel kialakított kapcsolatai jelzik felsőoktatási kutatóhelyek és a vállalkozások tudományos együttműködésének elősegítése, a szakterületi kooperáció feltételeinek kialakítása, tudástranszfer szolgáltatások fejlesztése terén a Kar jelentős tapasztalatokkal bír.

A PTE-n több évtizedes megalapozott háttérrel folynak molekuláris medicina kutatások. Jelen pályázat vonatkozásában kiemelendő, hogy 2009-ben a PTE létrehozta a Ritka Betegségek Nemzeti Koordináló Kutatócsoportját, mely együttműködik más Ritka Betegség Központokkal. Feladata: országos adatgyűjtési rendszer karbantartása, ritka betegségekkel kapcsolatos kutatások koordinálása, nemzetközi együttműködés elősegítése. Az elmúlt 5 évben a pályázatban részt vevő vezető kutatóknak 217 (PubMed) publikációja jelent meg. A pályázat témája szempontjából kiemelendő, hogy 2015-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma a DE-t, a PTE-t és az SZTE-t hivatalosan is Ritka Betegségek Szakértői Központnak jelölte ki.

A projekt pécsi részének megvalósítása során a már korábbi pályázatból beszerzett szuperfelbontású („structured illumination microscopy”, vagy SIM) mikroszkópunkat fogjuk bővíteni három további lézerrel, illetve a Zeiss mikroszkóp központot szoftverekkel, z fókusz stabilizátorral és egyéb fontos kiegészítőkkel. Ezek a fejlesztések lehetővé teszik majd a rendszer szolgáltatásként való üzemeltetését is. Az optikai nanoszkópia egy dinamikusan fejlődő tudományterület, amely nanostruktúrák előállításával, különböző nano-objektumok szuperrezolúciós vizsgálatával foglalkozik, segítséget nyújtva biológiai és fizikai folyamatokban lejátszódó molekuláris szintű mechanizmusok kutatásához. A multimodalitás tovább növeli a vizsgálati lehetőségeket, szélesítve a mérhető minták körét, segítve a tanulmányozott mechanizmusok mélyebb megértését. A munkatervben megfogalmazott kutatások mindegyike fontos, nagy hatású, a nemzetközi kutatási irányvonalakba illeszkedő, szakterületén élvonalbeli célokat fogalmaz meg.

A kutatások során elért tudományos eredmények fontos alkalmazási lehetőségekkel is bírnak. A kiválósági műhely reményeink szerint összegyűjti a hazai, illetve hazavonzza külföldről a fiatal kutatókat, erősítve a hazai nanoszkópiás kutatásokat és tágítva az alkalmazási lehetőségeket. A projekt tovább erősíti a résztvevő kutatócsoportok hazai és nemzetközi együttműködéseit, optimalizálva a kifejlesztett/megvásárolt eszközök kihasználtságát és fenntartását. A projekt keretében egy platformra kívánjuk hozni, összehangolni a korábban különálló kapacitásokat, elérve egy olyan kritikus tudásbázist és eszközparkot, ami növeli szakmai láthatóságunkat és pályázati esélyeinket nemzetközi szinten is, továbbá újabb hazai és nemzetközi tudományos és ipari kapcsolatokat generál. Mindezeken felül hozzájárulhat az oktatás színvonalának emeléséhez, naprakészen tartásához.

A Pályázat célja olyan multimodális optikai nanoszkópiai eljárások és módszerek fejlesztése, amelyek roncsolás- és torzulásmentes, valós idejű, in vivo méréseket tesz lehetővé. További cél, hogy az alkalmazott módszerek felbontásának és érzékenységének növelésével megteremtse az egyedi részecskéken történő mérések lehetőségét, mivel az izolált részecskéken történő részecskék nyithatják meg az utat a molekuláris szinten lejátszódó folyamatok megértéséhez.

Projektünk hazánkban egyedülálló és hiánypótló célokat valósít meg, hiszen jelenleg nem létezik olyan komplex, interdiszciplinárisan felépített innovációs és szolgáltató centrum, amely a 3D vizualizációs és nyomtatási technológiákon alapszik. A fejlesztéssel olyan interdiszciplináris K+F+I tevékenységek indulnak el a PTE-n, amelyek nemzetközi viszonylatban is jelentősek, és amelyekkel régiónk fel tud zárkózni a vonatkozó kutatások tekintetében a legfejlettebb európai központokhoz.

A Pécsi Tudományegyetemen a PTE 3D Projekt, mint kiemelt regionális stratégiai irányvonal, 2014 nyarán született meg rektori kezdeményezésre. A 3D nyomtatási és vizualizációs technológia egyrészt mint jelentős potenciállal rendelkező K+F+I irányvonal, másrészt pedig mint kiemelt szolgáltatás jelenhet meg az Egyetem portfóliójában, kapcsolódva a "Vállalkozó Egyetem" célrendszeréhez. A PTE 3D szorosan kapcsolódik más egyetemi, karok közötti interdiszciplináris projekthez és pályázathoz is - mint például a PTE ÁOK Medi Skills Lab, PTE E-Health projektek, a Neurorehabilitációs és ember-gép kutatási központ, vagy a Zinemath Zrt.-vel és az Ottobock Hungária Kft.-vel kialakított oktatásfejlesztési együttműködés.

A munkálatok kezdeti fázisában létrejött a Szentágothai Kutatóközpont égisze alatt a PTE 3D munkacsoportja, amelyben a PTE MIK, PTE MK, PTE ÁOK, PTE TTK és a PTE KTK kutatói és hallgatói dolgoznak együtt. Már a kezdetektől számos neves hazai szakember tartott előadást egyetemünkön a 3D Projekthez kapcsolódóan. A szakmai együttműködések nyomán 2015. szeptember 25-26 között pedig megrendezésre került az I. Nemzetközi Interdiszciplináris 3D Konferencia, amely annyira sikeresnek bizonyult, hogy 2016 októberében a második konferencia követte, majd a III. és IV. Nemzetközi Interdiszciplináris 3D Konferencia került megrendezésre 2017-ben és 2018-ban, mely esemény a projekt rendszeresen megtartott szakmai fóruma és találkozója is egyben.

A PTE 3D Projekt kezdeti, tanuló fázisa lezárult, ami a saját kutatások kialakítását jelentette. Mostanra felálltak a projekt köré szerveződő kutatócsoportok, amelyek a témáik kidolgozása és az tényleges munka megkezdése mellett megkezdték az ipari partnerek bevonását is. A munkacsoportok együttműködésének eredményeként interdiszciplináris kutatások indultak el a legkülönfélébb szakterületeken. Kialakult a 3D központ és folyamatban van a technológiai park beszerzése. Oktatási és kutatási eszközök kerültek beszerzésre, többek között a bioreaktorok és bioprinting laboratóriumi eszközök, melyek révén a bioprinting labor felszerelése megvalósult. Elindítottuk graduális képzéseinket, PHD és DLA kurzusokat. Folyamatban vannak a bioprinting kutatások, kiteljesedtek a műszaki (MIK), természettudományi (TTK), művészeti (MK) és orvosi (ÁOK) vonatkozású vizsgálatok, kutatások is.

Rövidtávú célkitűzésként terveink között szerepel egy Innovációs Centrum megalapítása egyetemünkön, mely lehetőséget ad a PTE és Pécs város polgárainak az individuális és egyetemi K+F+I tevékenységekbe való aktív bekapcsolódásra. Középtávon szeretnénk elérni, hogy jelenleg futó projektjeink (link) minél részletesebben kidolgozásra kerülhessenek és megvalósulhassanak, míg távlati célként egy komplett, 3D technológiákon alapuló szolgáltatási portfóliót valósítanánk meg.

A természetes humán reprodukció egyre kevésbé hatékony folyamat, így a meddő párok száma világszerte magas, ami a modern társadalmak elöregedését vonzza maga után. Az asszisztált reproduktív technológiák (ART) világszerte több mint 5 millió gyermek megszületését tették lehetővé, azonban a technika korlátain nem sikerült tökéletesen felülkerekedni. A feladat jelentőségét mutatja, hogy ma a beültetett embriók 30%-a eredményez csak terhességet.

A projekt elvárt kimenetele, hogy vizsgálataink gyakorlatban is használható, gazdasági vonzatokkal is rendelkező eredményeket szolgáltassanak: koncepciónkban az alkalmazott kutatást célozzuk. Elvárásunk, hogy sikeresen hangoljuk össze az egyetemi kutatás, a klinikai gyakorlat, illetve a vállalati szféra piaci igényeinek területeit. Szakmai, kutatási szempontból a végleges elvárásunk pedig az, hogy az eddig mesterséges meg-termékenyítéssel elért 30%-os eredményességet 50% fölé emeljük. Mindezt egy olyan laboratóriumi megközelítéssel, amelynek egyszerűsége, költséghatékonysága lehetővé teszi a szülészeti rutinba történő beillesztését.

A GINOP-2.3.2-15-2016-00021 sz. „Chip-technológia alkalmazása a humán in vitro fertilizáció eredményességének javításában” című projekt megvalósítása a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0053 sz. és a TÁMOP 4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0004 sz. projektekben elért eredmények alapján valósul meg Prof. Dr. Kovács L. Gábor szakmai vezetésével.

Mi is az a zMed?

• 3D orvosi adatok és a valóság egyesített vizualizációját megvalósító innovatív rögzítési és megjelenítési technológia
• túllép a jelenlegi megjelenítési korlátokon
• teljesen új vizualizációs módot teremt
• a kötetlen 3D nézőpont a valósághoz szabott ábrázolással együtt belehelyezi a szemlélőt a virtuális térbe
• innovatív demonstrációs technológia, ami korszerűsíti a jelenlegi 2D vagy fix pontból vetített 3D ábrázolást
   

Milyen területeken alkalmazható?

• oktatás: Kiemelten fontos, hogy a jövő orvosait a techológia fejlődésével együtt a legújabb módszerek elsajátítására ösztönözzünk, amelyeket praktizálásuk során aktívan tudnak majd használni.
• orvos-beteg kapcsolat erősítése: A pácienssel történő kommunikáció és betegségének elmagyarázása, vizualizálása segíti a beteg számára a probléma pontosabb megértését.
• műtéti előkészítés: A preoperatív fázisban az orvosoknak egy még pontosabb képet ad, amelynek segítségével a műtéti tervezési idő lecsökkenthető, ugyanakkor az egyes műtéti lépések még precízebb megtervezését segíti elő.
   

Milyen előnyei vannak?

• egyénre szabott ábrázolás
• részletgazdag, gyors, összetett, a valósághoz illesztett megjelenítés
• kötetlen szemszögből látjuk a “mixed reality” világába vetített virtuális tartalmat
• virtuálisan betekinthetünk a valós objektumok belsejébe
• szabadon módosíthatjuk a virtuális tartalmat

A konzorcium vezetője hazai és nemzetközi szinten elismert vállalkozás, a Toxi-Coop Toxikológiai Kutató Központ Zrt. A konzorcium további két tagja a Pécsi Tudományegyetem, mely elsősorban Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetével, Szerves és Gyógyszerkémiai Intézetével, Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézetével, valamint kisebb részben az ÁOK Bioanalitikai Intézet és TTK kutatóinak közreműködésével vesz részt a projekt megvalósításában, továbbá az AdWare Research Kft. A kutatási folyamatokban alvállalkozóként további kisvállalkozás, a „DRC” Gyógyszervizsgáló Központ Kft., és a Semmelweis Egyetem (SE) vesz részt a szakterület kimagasló képviselőivel.

A projekt a PTE farmakológusai és a SE vegyészei eredeti felfedezésén alapuló szabadalom fejlesztésére épül, a K+F Versenyképességi és Kiválósági együttműködések felhívásához kapcsolódva széleskörű együttműködésben megvalósuló kutatási tevékenységre irányul. A munka egy koncepcionálisan új hatásmechanizmusú, innovatív fájdalomcsillapító fejlesztésére irányul, amely idegi eredetű (neuropátiás) fájdalmakra nyújthat megoldást. Mivel e fájdalomállapot a népesség 1%-át érinti, kezelése nagy társadalmi és orvosi problémát jelent, és kezelése nem megoldott, új hatékony gyógyszerek fejlesztésének igénye rendkívül nagy. A projekt fő feladatai a preklinikai hatástani és biztonságfarmakológia vizsgálatok elvégése, valamint a 4. évben Fázis I klinikai vizsgálat (egészséges önkénteseken való tolerálhatósági vizsgálatok) kivitelezése.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem – konzorciumi partnerségben – országos skill laborhálózatot hoznak létre több mint 8 milliárd forintos fejlesztéssel. A 3 egyetemi skill központban és a 16 megyei oktatókórházi skill laborban lehetővé válik a diagnosztikus, terápiás, köztük életmentő beavatkozások szimulációs környezetben történő gyakorlati oktatása.

A projekt célja a betegbiztonság és az egészségügyi szakemberképzés hatékonyságának növelése az egészségügyi készségfejlesztésen alapuló gyakorlati oktatás fejlesztése és fenntarthatóvá tétele által.

Szimuláció
Ma már csaknem minden, a betegellátáshoz szükséges beavatkozás modellezhető és elsajátítható szimulációs környezetben. Ennek is köszönhető, hogy a gyakorlati szimulációs oktatás egyre nagyobb szerepet kap az oktatásban, az új technológiák bevezetésénél az egészségügyben és a betegbiztonságban.

Mi az a skill labor?
A skill labor olyan szimulációs eszközökkel felszerelt egység, ahol egészségügyi dolgozók és pályakezdők, orvostanhallgatók, ápolóképzésben résztvevők és tanulók tét nélkül gyakorolhatják a betegellátást, ahol lehetővé válik a diagnosztikus, terápiás, köztük életmentő beavatkozások gyakorlatban történő oktatása, mindez kockázatmentes, korszerű és magas színvonalú eszközökkel felszerelt környezetben. A skill labor lehetőséget teremt az elmélet – gyakorlat egységének megteremtésére és az olyan beavatkozások begyakorlására – skill, azaz készségszintű elsajátítására –, melyek egyéb körülmények között, szem előtt tartva a betegbiztonságot és a jó minőségű egészségügyi szolgáltatásnyújtást, nem megvalósíthatóak.

Projekt fő elemei
• Egységes skill oktatási-képzési program kidolgozása, az ellenőrzés és minőségbiztosítás módszereinek megteremtése, valamint egy integrált, oktatási-szervezeti kooperáció létrehozása a partnerintézmények és a projekt „kórházi” ága között.
• Módszertani kézikönyv és módszertani útmutató kidolgozása a skill programhoz csatlakozóan, amely segítséget nyújt a skill képzésben résztvevő oktatók számára, egységes módszertant és protokollokat alkalmazva.
• Skill laborok kialakítása és eszközparkkal történő feltöltése, valamint az általános orvosi és szakorvosi gyakorlat alapvető műfogásainak hatékony elsajátításán keresztül a gyakorlati oktatás minőségének emelése.
1. Graduális orvosképzési eszközcsoport kialakítása.
2. Posztgraduális és Szakorvosképzés eszközcsoport kialakítása.
3. Szakképzés és Továbbképzés – Élethosszig tartó tanulás eszközcsoport kialakítása.

A projekt célja:
A projekt átfogó célja, hozzájáruljon a minőségi felsőoktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtéséhez a legjobb elérhető technológia kritériumainak megfelelő gyakorlati képzést támogató műszer és laborfejlesztéseken keresztül. A projekt általános célja – javuljon az egészségügyi képzés minősége az egyetemi, valamint az oktatókórházi skill laborok fejlesztése révén. A projekt specifikus célja – lehetővé váljon az orvosképzésben és továbbképzésben részesülők, valamint a szakképzésben, továbbképzésben résztvevő egészségügyi szakdolgozók számára az invazív és noninvazív beavatkozások, valamint az ápolás-gondozási tevékenységek gyakorlása demonstrációs egységek kialakítása és felszerelése révén. A projekt végső célja a szimulációs skill képzés gyakorlatának általánossá tétele a hazai egyetemi orvosképzés, valamint az egészségügyi szakképzés teljes spektrumában.

Közvetlen célcsoport
A skill labor szolgáltatásokat igénybe vevő tanulók, hallgatók, szakdolgozók és rezidensek.
• Az oktatókórházak esetében graduális orvosképzésben résztvevők, a szakképzésben résztvevők, a továbbképzésben résztvevő orvosok és szakdolgozó.
• Az egyetemi skill központok esetében a konvergencia régiók általános orvosképzést és szakorvosképzést végző egyetemi orvoskarainak hallgatói, szakorvos jelöltjei, rezidensei és szakorvosai.”

A fejlesztés a PTE valamennyi karának együttműködésében valósul meg, a fejlesztéssel érintett karok a következők: Általános Orvostudományi Kar (ÁOK), a Gyógyszertudományi Karon (GYTK), Egészségtudományi Kar (ETK), a Természettudományi Kar (TTK), a Műszaki és Informatikai Kar (MIK), a Közgazdaságtudományi Kar (KTK), Bölcsészettudományi Kar (BTK), a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar (KPVK), valamint az Általános Jogtudományi Karon (ÁJK).

A fenti karokon a gyakorlati és elméleti képzések javításának érdekében az A. beruházási elem részeként megújulnak a hallgatói terek, a hallgatók által használt oktatási eszközök laborok, a B. beruházási elem részeként pedig orvosi, fogorvosi, gyógyászati, állatház, klinikai skill központ fejlesztése került betervezésre. A fenti célok mellett a projekt horizontális célja a WIFI elérések kiépítése valamennyi fejlesztéssel érintett karon, valamint a nők távmunka lehetőségeit, digitális kompetenciafejlesztést elősegítő IT eszközök beszerzése és a hallgatói terek gyerekbarát megújulása.

A projekt elsődleges célcsoportja a hazai és külföldi hallgatók, mint az eszközöket, modernizált hallgatói tereket használók, másodlagos célcsoport az oktatók, kutatók, intézményi dolgozók, együttműködő vállalatok, külső partnerek. Reális az esély, hogy a beruházás nyomán, a régió gazdasági helyzetének javulásával összhangban megálljon, vagy egészen minimális értékűre redukálódjon a hallgatói létszám csökkenése, ezáltal a beruházás hozzájárul a felsőoktatási részvétel növekedéséhez, a nemzetközi képzési-kutatási programok kiszélesítéséhez. Ez a trend várhatóan fennmarad az elkövetkező években, beleértve a projekt fenntartási időszakát is. A PTE és érintett Karai is megfelelő, stabil humán erőforrás, infrastrukturális és kutatási erőforrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy a projekt eredményeit hosszú távon fenntartsák.

A pályázat alapvető célja a megvalósítás során, hogy növelje az orvos-, gyógyszerész- és egészségtudomány területén a kutatói létszámot, és jelentős minőségi javulást mutasson fel a kutatóként foglalkoztatottak szakmai eredményességét jellemző mutatók terén. Mindez alapfeltétele annak, hogy a világszerte egyre erősödő K+F+I versenyhelyzetben ez a hazai kutatási ágazat a nemzetközi élmezőnyhöz csatlakozhasson, és a hazai gazdasági és társadalmi fejlődés egyik meghatározó hajtóerejévé váljon. A célok elérése érdekében olyan programok kerülnek létrehozásra, amelyek hatékonyan biztosítják a kutatói utánpótlást. A célt az egyetemi oktatási rendszer több szintjén, graduális és a posztgraduális doktori képzés keretein belül szervezett programokkal kerülnek elérésre. A programok összességének megvalósulása ösztönzi a legkiválóbb fiatal kutatók kutatói pályán maradását és jelentősen fokozza a résztvevő egyetemek tudományos és publikációs eredményességét, nemzetközi elismertségét; továbbá előmozdítja számos, a kutatási érdeklődés homlokterében lévő K+F+(I) projekt elindítását.

Jelen projekt célja, hogy a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem konzorciuma, valamint a Semmelweis Egyetem, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet és a European Clinical Research Infrastructure Network (ECRIN) támogató partnersége a hozzájáruljon a hazai gyógyszerágazat fejlődéséhez megnövelve a nem szponzorált klinikai vizsgálatokból származó nemzetgazdasági és egészségügyi ágazati bevételeket, javítva hazánk versenyképességét és a nemzetközi gyógyszerkutatásokban való részvételét.

A pályázat kapcsán valódi hálózatba szerveződve, 9 tematikusan kijelölt téma mentén 3 Egyetem 36 kutató szakembere csoportjának együttes és jelentős mértékben átfedő kutatási munkája valósul meg.

A pályázat további célja, hogy a nemzetközi modellek adaptációja és a hazai CTU hálózat kialakítása után, a konzorcium tagjai és az együttműködő partnerek képesek legyenek a több dimenziós és kiterjedt valódi kutatási hálózatok fejlesztésére és működtetésére, illetve az így létrejövő kutatási eredmények nemzetköziesítésére az ECRIN hálózat segítségével, valamint ugyan ezen úton, más tagországok multicentrikus akadémiai kutatási kezdményezéseiben való részvétel elnyerésére és azok hazai implementációjára.

Pályázatunk kutatási témái:

• Mesterségesen megtermékenyített embriók életképességét ellenőrző point-of-care mérőrendszer molekuláris mechanizmusai (célzott alapkutatás) multicentrikus kipróbálásának előkészítése

• Fájdalomcsillapító transzdermális tapasz, első osztályú orvostechnikai eszköz fejlesztése szenzoros idegvégződéseken ható, növényi alapú hatóanyagok felhasználásával (Kapszaicin tapasz)

• Dithranol tartalmú polimer gél fejlesztése a pikkelysömör kezelésére

• A Dantrolen lokális alkalmazásának vizsgálata a teljes vastagságú bőrsebek gyógyulásában

• Nemszindrómás hallásvesztést okozó mutációk szűrésére alkalmas panel kidolgozása

• Biológiai terápia leépítésének prediktorai gyulladásos reumatológiai betegségekben

• A melanin koncentráló hormon (MCH) szerepének vizsgálata a juvenilis obezitás kialakulásában

• A kardiális autonóm neuopátia korszerű diagnosztikája és prediktorainak szűrése 2-es típusú diabetes mellitusban

A pályázat eredményeképp hosszútávon:

• az egyetemeken kialakul az a nemzetközileg is elismert és sikeres tudományos elit, amely alkalmas az egyetemi alapkutatás és az alkalmazott ipari kutatás magas szintű művelésére egyaránt,

• a nem szponzorált klinikai vizsgálatokból származó bevételek növekedése várható,

• a jelenlegi 67 mrd Ft-os nemzetgazdasági bevétel tovább nő - a klinikai vizsgálatok során a jelenlegi 15-20 ezer beteghez képest további betegek jutnak hozzá a legkorszerűbb terápiákhoz