Jelen projekt célja, hogy a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem konzorciuma, valamint a Semmelweis Egyetem, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet és a European Clinical Research Infrastructure Network (ECRIN) támogató partnersége a hozzájáruljon a hazai gyógyszerágazat fejlődéséhez megnövelve a nem szponzorált klinikai vizsgálatokból származó nemzetgazdasági és egészségügyi ágazati bevételeket, javítva hazánk versenyképességét és a nemzetközi gyógyszerkutatásokban való részvételét.

A pályázat kapcsán valódi hálózatba szerveződve, 9 tematikusan kijelölt téma mentén 3 Egyetem 36 kutató szakembere csoportjának együttes és jelentős mértékben átfedő kutatási munkája valósul meg.

A pályázat további célja, hogy a nemzetközi modellek adaptációja és a hazai CTU hálózat kialakítása után, a konzorcium tagjai és az együttműködő partnerek képesek legyenek a több dimenziós és kiterjedt valódi kutatási hálózatok fejlesztésére és működtetésére, illetve az így létrejövő kutatási eredmények nemzetköziesítésére az ECRIN hálózat segítségével, valamint ugyan ezen úton, más tagországok multicentrikus akadémiai kutatási kezdményezéseiben való részvétel elnyerésére és azok hazai implementációjára.

Pályázatunk kutatási témái:

• Mesterségesen megtermékenyített embriók életképességét ellenőrző point-of-care mérőrendszer molekuláris mechanizmusai (célzott alapkutatás) multicentrikus kipróbálásának előkészítése

• Fájdalomcsillapító transzdermális tapasz, első osztályú orvostechnikai eszköz fejlesztése szenzoros idegvégződéseken ható, növényi alapú hatóanyagok felhasználásával (Kapszaicin tapasz)

• Dithranol tartalmú polimer gél fejlesztése a pikkelysömör kezelésére

• A Dantrolen lokális alkalmazásának vizsgálata a teljes vastagságú bőrsebek gyógyulásában

• Nemszindrómás hallásvesztést okozó mutációk szűrésére alkalmas panel kidolgozása

• Biológiai terápia leépítésének prediktorai gyulladásos reumatológiai betegségekben

• A melanin koncentráló hormon (MCH) szerepének vizsgálata a juvenilis obezitás kialakulásában

• A kardiális autonóm neuopátia korszerű diagnosztikája és prediktorainak szűrése 2-es típusú diabetes mellitusban

A pályázat eredményeképp hosszútávon:

• az egyetemeken kialakul az a nemzetközileg is elismert és sikeres tudományos elit, amely alkalmas az egyetemi alapkutatás és az alkalmazott ipari kutatás magas szintű művelésére egyaránt,

• a nem szponzorált klinikai vizsgálatokból származó bevételek növekedése várható,

• a jelenlegi 67 mrd Ft-os nemzetgazdasági bevétel tovább nő - a klinikai vizsgálatok során a jelenlegi 15-20 ezer beteghez képest további betegek jutnak hozzá a legkorszerűbb terápiákhoz

Az elmúlt évtizedben egyre több bizonyíték van arra, hogy a gyulladás, a neuroinflammatorikus folyamatok jelentős szerephez jutnak a neurodegeneratív elváltozások kialakulásában, mint pl. az Alzheimer kór, a Parkinson kór, a sclerosis multiplex, az epilepszia, vagy neurotrauma. A kísérleti adatok arra utalnak, hogy a pro- és az antiinflammatorikus citokin szintek megemelkedése, és az asztrocita/mikroglia aktiváció kritikus szerepet játszik a neurodegeneratív folyamatokban, azonban a pontos sejtszintű mechanizmus a mai napig nem ismert. Ha lehetőség nyílna ezen folyamatok jobb megismerésére és a neuroinflammáció, különösen a glia aktiváció mérséklésére, ez jelentős előrelépés lenne a neurodegeneratív kórképek kezelésében is. A legújabb felfedező kutatások adatai szerint a transzkraniális mágneses stimuláció (TMS) lehet az egyik terápiás lehetőség, mivel jelentősen csökkentheti ezen betegségekben a neuroinflammatorikus folyamatokat és a glia aktivációt is.

A konzorcium felfedező kutatásokkal foglalkozó nemzetközi hírnévvel rendelkező kutatócsoportjai a legmodernebb műszerekkel, már meglévő csúcstechnológiával pl. élősejtes szuperrezolúciós mikroszkóp rendszerekkel, in vivo egysejt elektrofiziológiával, transzgenikus technológiával Parkinson és Alzheimer kóros, epilepsziás és sclerosis multiplex állatmodellekben (rágcsálók, nem-humán főemlős) vizsgálják a pro- és az antiinflammatorikus jelátviteli folyamatokat, valamint a glia aktiváció mechanizmusát. A klinikai kutatásokkal foglalkozó kutatócsoportok az országban egyedülálló technológiák segítségével (pl. PET-MR) megvizsgálják, hogy függ össze a neuroinfalmmació a megfigyelhető tünetegyüttessel (pl. epilepszia). A felfedező kutatások szerint a TMS nagyon ígéretes megoldást nyújthat a neurodegeneratív folyamatok kezelésében, a neuroinflammáció mérséklésén keresztül, de kevés klinikai tapasztalattal rendelkezünk. Ezért a konzorcium klinikai kutatásokat végző, a mágneses magrenzonancia képalkotással (MRI) foglalkozó nemzetközi hírű kutatócsoportjai beszerezik az MRI-n alapuló számítógépes navigációval vezérelt, nagy precizitású TMS rendszert (NEXSTIM TMS), mely országosan hiánypótló műszer. Megvizsgálják a NEXSTIM TMS szerepét az egyes neurodegeneratív kórképek célzott kezelésében. Fontos megemlíteni, hogy a beszerzendő eszköz nemcsak a terápiás lehetőségek kidolgozásában nyújthat segítséget, hanem „core facility”-ként szolgálhatja a neurodegeneratív betegségek hátterét feltáró vizsgálatokat is.

Live Longer - Modern orvostudományi diagnosztikus eljárások és terápiák fejlesztése transzlációs megközelítésbe

A pályázat fő céljai a gyomor-bélrendszer, szív, ér és vázizom eredetű betegségekben szenvedő páciensek életkörülményeinek javítása és élethosszának megnövelése. A projekt transzlációs megközelítésben a molekuláris biológiai kutatásoktól egészen az új technológiákon alapuló gyógyító tevékenységig igyekszik átfogni az orvostudományi kutatások közel teljes vertikumát. Erre a négy orvosképző egyetem között megvalósuló együttműködések adnak kitűnő lehetőséget csakúgy, mint az egyes intézményekben már ma is megvalósuló alapkutatási-klinikai kapcsolatrendszer. A program szoros kapcsolóeleme a transzlációs medicina. A négy szervrendszert érintő kutatások három fő irányt érintenek számos hazai és nemzetközi kutatócsoport együttműködésében: élettan és kórélettan, regeneráció, terápia. Az ígéretes projekt során vizsgált betegségek (pl. érelmeszesedés, cukorbetegség, szívelégtelenség, hasnyálmirigy-gyulladás, cisztás fibrózis) közül a legtöbb korai halálozáshoz vezet és komoly kihívást jelentenek az orvosoknak. A várható eredmények rávilágíthatnak ezen betegségek kialakulási mechanizmusainak megértéséhez, korai felismeréséhez és kezeléséhez. A résztvevők a kutatások eredményeképpen előreláthatólag jelentős európai unió által támogatott pályázatokhoz tudnak majd csatlakozni.

A pályázatban vállalt tudományos munkába hallgatókat és fiatal kutatókat is bevonnak.

A VIII. TRANSZLÁCIÓS MEDICINA NEMZETKÖZI KONFERENCIA 2019. NOVEMBER 30. – 2019. DECEMBER 01.-ÉN VECSÉSEN KERÜL MEGRENDEZÉSRE
A novemberben megrendezésre kerülő VIII. Transzlációs Medicna Konferencia fő célkitűzése a transzlációs medicina klinikai kutatási ágának fejlesztése, a folyamatban lévő, illetve az elmúlt évben lezárult meta-analízisek, regiszter analízisek és klinikai vizsgálatok bemutatása, valamint új kutatások indításának elősegítése és megvalósításának támogatása. A rendezvény első napján bemutatásra kerülnek a legújabb, a transzlációs medicina fejlesztését és népszerűsítését célzó projektek, új kutatási együttműködések, az elért eredmények és jövőbeni tervek, a fiatal kutatók számára nyújtott lehetőségek és az utánpótlásnevelésben elért sikerek, valamint részletesen ismertetjük a Multidiszciplináris Kutatástámogató Csoport átalakult szervezetét és funkcióinak kibővült körét. Sor kerül az alap- és klinikai kutatások, valamint a betegregiszterben gyűjtött adatokból készült elemzések eredményeinek bemutatására. A konferencia második napján az újonnan indult betegregisztereket ismertetik a témavezetők, és prezentálásra kerülnek a központ szeptemberben csatlakozott PhD hallgatói és rezidensei által elindított klinikai kutatások célkitűzései, előzetes eredményei. Végezetül a közelmúltban indult, vagy jelenleg a tervezés folyamatában lévő klinikai vizsgálatokat is bemutatják a vezető kutatók. A kongresszus remek lehetőséget biztosít arra is, hogy nemzetközileg is elismert külföldi szakértők bevonásával összegezzük az elmúlt év eredményeit és tanulságait, valamint kitűzzük a 2020-as évben elérni kívánt célokat és diszkussziót folytassunk a lehetséges megvalósítási módokról.
REGISZTRÁCIÓ: https://regisztracio.aok.pte.hu/transzlacios-medicina-konferencia-2019

II. MULTIDISZCIPLINÁRIS NYELŐCSŐRÁK NAP KERÜL MEGRENDEZÉSRE 2019. NOVEMBER 15.-ÉN PÉCSETT
Nagy örömünkre szolgál, hogy idén már második alkalommal rendezhetjük meg Pécsen a Nyelőcsőrák Napot. Az esemény során külföldi szakértők segítségével kaphatnak átfogó képet a nyelőcsőrák megelőzésével, diagnosztizálásával és kezelésével kapcsolatban. Ezen felül szeretnénk felhívni a figyelmet a betegség multidiszciplináris megközelítésének fontosságára, azért pathológiai, gasztroenterológiai, endoszkópos, sebészeti, onkológiai valamint palliatív vonatkozásokról is mind szót ejtünk. Az előadásokat követően minden esetben lehetőség lesz a felmerülő kérdések megvitatására. A rendezvény záró akkordjaként egy kerekasztal beszélgetés során, magyar nyelven vitathatjuk meg elképzeléseinket a nyelőcsőrák ellátásának jövőjét illetően és oszthatjuk meg eddigi tapasztalatainkat a betegellátás korszerűsítése érdekében. Tartsanak velünk Önök is és vegyenek részt egy folyamatosan fejlődő, összetartó, innovatív munkacsoport tevékenységében.
REGISZTRÁCIÓ: 2019. november 8.-ig a pr@tm-centre.org e-mail címen lehetséges

A projekt keretében 2018. november 24.-25.-én Vecsésen megrendezésre kerül a VII. Transzlációs Medicina Nemzetközi Konferencia.
A konferencia fő célkitűzése a transzlációs medicina klinikai kutatási ágának fejlesztése, meta-analízisek, regiszter analízisek és klinikai vizsgálatok indításának elősegítése és megvalósításának támogatása. A rendezvény első napján bemutatásra kerül a transzlációs medicina fogalma, mint új egészségügyi modell, az elért eredmények és jövőbeni tervek, a fiatal kutatók számára nyújtott lehetőségek, valamint részletesen ismertetjük a Multidiszciplináris Kutatástámogató Csoport funkcióit. Sor kerül az alap- és klinikai kutatások, valamint a betegregiszterben gyűjtött adatokból készült elemzések eredményeinek bemutatására. A konferencia második napján az újonnan indult betegregisztereket ismertetik a témavezetők, és prezentálásra kerülnek a központ kutatói által elvégzett metaanalízisek megállapításai is. Végezetül a közelmúltban indult, vagy jelenleg a tervezés folyamatában lévő klinikai vizsgálatokat is bemutatják a vezető kutatók. A kongresszus remek lehetőséget biztosít arra is, hogy zárásaként összegezzük az elmúlt év eredményeit és tanulságait, valamint kitűzzük a 2019-es évben elérni kívánt célokat és diszkussziót folytassunk a lehetséges megvalósítási módokról.
A konferenciára regisztrálni az alábbi linken lehet: https://regisztracio.aok.pte.hu/hu/transzlacios-medicina-konferencia

EFOP-3.6.2-16-2017-00006 kutatási eredményei: https://u-szeged.hu/efop-362-00006/hirek-esemenyek/efop-3-6-2-16-2017-00006-210730

A lézereknek az optikai tartományban végrehajtott “forradalma” alapvető változást hozott; a lézerek a tudományok legmodernebb tér és időbeli vizsgálatára irányuló berendezéseinek, a kommunikációnak, mindennapi eszközeinknek meghatározó részévé váltak.

Érthető, hogy az intenzív, koherens elektromágneses sugárzás keltésének/alkalmazásának spektrális kiterjesztése az optikai tartomány mindkét “oldalán” (a VUV, Röntgen illetve a THz irányában) igen perspektivikus, amely az anyaggal való új típusú kölcsönhatások tanulmányozására ad lehetőséget a periódusidővel illetve a hullámhosszal skálázódó feloldás mellett.

Tekintettel ezen “egzotikus” hullámhosszakon működő lézerek alkalmazási lehetőségeire, a lézerek kutatás-fejlesztésében, alkalmazásában betöltött magyar szerepvállalásra a pályázat célkitűzése igen aktuális és sikerrel kecsegtet.

A fotonika jelentőségét aláhúzza, hogy napjainkban az (extrém) ultraibolya tartományba eső ~50-100 attoszekundumos impulzusok generálása, illetve az általuk nyújtott feloldás jelenti a kutatások élvonalát. Ennek elméleti megalapozásában, továbbá kísérleti megvalósításában úttörő szerepet játszottak magyar kutatók. Annak ellenére, hogy a Magyarországon megvalósuló ELI-ALPS az attoszekundumos technika használatát/elterjedését célozza, kérdéses, hogy a jelenlegi magyarországi lézeres infrastruktúrák, illetve ultrarövid lézereket használó kutatóintézetek alkalmasak-e az ELI-ALPS által megcélzott technikák befogadására, alkalmazására.

Figyelembe véve, hogy az ultrarövid femtoszekundumos impulzusok generálásának/alkalmazásának számos magyar vonatkozása van (chörpölt tükrök, UV excimer technika, THz-es impulzusgenerálás, biofizikai alkalmazások) célszerű – ezen alapokra támaszkodva – a magyar lézeres kutatóhálózat integrálásával egy olyan kritikus tömeg elérése, ami széles hullámhossz-tartományban (THz-től a röntgenig) speciális, egyedi paraméterekkel bíró impulzusok generálását, az ezen alapuló méréstechnika fejlődését, továbbá a hazai felsőfokú és a Ph.D. képzés színvonalának emelésén keresztül a szakterület „vonzásának”, súlyának növekedését eredményezi.

Ezen pályázat célkitűzése, hogy a jelenleg hozzáférhető teljes hullámhossztartományban femtoszekundumos időbeli feloldást eredményező pumpa-próba mérések elvégzése lehetővé váljon különböző rendszerekben, az atomi, molekuláris rendszerektől, a nanostruktúrákon át a bonyolult biológiai rendszerekig. A fényhasznosító molekulák, a metaanyagok, továbbá a „klasszikus” tudományok határterületeinek (femtokémia, femtobiológia, attofizika, plazmonika) vizsgálata a fizika jelenleg is intenzíven kutatott területei, ugyanakkor az itt szükséges vizsgálati módszerek hazai elterjedtsége, a képzésbe való beépülése elmarad a nemzetközi kutatásokban betöltött szerepétől. Örvendetes tény, hogy – a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem alapkutatási együttműködésének eredményeként – az SzTE és PTE lézeres kutatóműhelyeiben különböző spektrális (THz, közeli IR, UV, VUV, XUV) tartományokon folyó élvonalbeli kutatás-fejlesztési tevékenység a nemzetközi élvonalba tartozó – sőt számos területen azt megelőző – paraméterekkel bíró impulzusok generálására, alkalmazására adott lehetőséget. Jelen pályázat sikerével ez a lépéselőny fokozható, ami több területen a nemzetközi kutatások élvonalába helyezné a konzorciumi partnerek által képviselt alap- és alkalmazott kutatási irányokat, növelné a partnerek közötti együttműködést, a kutatási tevékenység kohézióját, javítva ezzel a nemzetközi projektekben való részvételi lehetőségeket, továbbá a közös szerepvállalást képzési programok kialakításában.

A fentiekben részletezett szakmai előrelépés és integráció a Laserlab Europe IV projektben való jelenlegi szerepünket erősítené, továbbá az ELI-ALPS és a magyar kutatóintézetek között meglévő különbség leépítésében is fontos szerephez jutna, ami az ELI-ALPS későbbi – „belső erőből” történő – szakmai továbbfejlesztésének, evolúciójának is záloga lehet.

A projekt átfogó célja ezért az, hogy a fenti alapkutatási, célzott alapkutatási vonalak mentén a részt vevő intézmények növeljék nemzetközi, szakmai beágyazottságukat, így közelebb jussanak Horizont 2020 projektek megvalósításához (H2020 kompetencia központ erősítése, H2020 pályázati menedzsment képzések, szolgáltatásfejlesztés); továbbá erősítsék szerepüket európai kutatási hálózatokban (LaserLab Europe, ELI, stb).

Ezt segítendő a projektben kiemelt figyelmet fordítunk a kutatások feltételrendszerének javítására (kutatásmenedzsment képzés, stb.) a kutatásokhoz szükséges humánerőforrás- (fiatal kutatók bevonása, tehetséges hallgatók felkarolása, stb.) és a kapcsolódó szolgáltatásfejlesztésre.

2017 januárjában a Pécsi Tudományegyetemen a kutatási kapacitások bővítésére, kutatási szolgáltatások átfogó fejlesztésére irányuló pályázat indult. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, 3,379 milliárd forint európai uniós támogatással. A megvalósítás kezdete 2017. január 01., tervezett befejezésének várható időpontja 2022 március 31.

A projekt fő célja a Pécsi Tudományegyetem kutatási kapacitásainak bővítése, kutatási szolgáltatásainak átfogó fejlesztése révén olyan tudásbázis fejlesztése és kutatási folyamatok kialakítása, amely által az Egyetem regionális és országos szinten egyaránt alkalmassá válik társadalmi innovációt szolgáló és a K+F+I szféra igényeit kielégítő szolgáltatások nyújtására, valamint a kutatói utánpótlás biztosítására.

Általános cél a Nemzeti Intelligens Szakosodás Stratégia keretében, illetve a Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervben kiemelt kutatási területek fejlesztése, kutatási kapacitások bővítése, kutatási utánpótlás biztosítása, nemzetközi, szektorközi és ágazati kutatói mobilitás ösztönzése, alap- és alkalmazott alapkutatások és képzésfejlesztési programok megvalósítása, nemzetközi kutatási programok előkészítése, publikációs aktivitás előmozdítása. A szervezetfejlesztési programok megvalósítása a kutatás- és technológia transzfer menedzsment fejlesztése, a vállalati szférával történő együttműködések erősítése, a vállalkozói attitűd fejlesztése.

A projektfejlesztés eredményeként a kutatói utánpótlást támogató programokban várhatóan 403 fő vesz részt, illetve a doktori fokozatszerzések számát a PTE 178 fővel növelné.

A projekt stratégiai céljai:

1. MTMI/STEM szakok megerősítése
2. Az orvosi, egészségtudományi, gyógyszerészeti képzések és kutatási orientációk megerősítése
3. Gazdaságtudományi képzések megerősítése
4. Interdiszciplináris élet-, természet-, műszaki tudományos egyéb kutatások fejlesztése
5. Ageing kutatások és ahhoz kapcsolódó élettudományi kutatások fejlesztése
6. Smart műszaki megoldások kutatása
7. Technológiatranszfer, kutatásmenedzsment és tudományszervezői tevékenységek fejlesztése
8. A vállalkozó, entrepreneurship szemlélet fejlesztése, tudásnégyszög kiépítése, innovációs ökoszisztéma támogatása
9. „Zöldgazdaság” fejlesztés, „intelligens” hálózatok kialakítása, „okos” közvilágítás, „okos” mérés kialakítása, biomassza felhasználásának, hulladékipar fejlesztése
10. Az „Egészséggazdaság” megvalósítása érdekében tett átfogó fejlesztések

A Pécsi Tudományegyetem EFOP-3.4.3-16-2016-00005 azonosítószámú pályázatának célja egy olyan komplex intézményfejlesztés megvalósítása, amelynek eredményeképpen mind a hallgatók, mind az oktatók emelkedő teljesítménnyel képesek reagálni a munkaerő-piaci kihívásokra és a nemzetközi versenyre is. A projekt a Pécsi Tudományegyetem fejlesztési tervét határozza meg a 2017-2021-es időszakra az Intézményfejlesztési Tervvel és a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című minisztériumi koncepcióval összhangban, átfogó és összehangolt módon az egyetemi karok, képzések különböző területein.

A Pécsi Tudományegyetemnek három kiemelt projektcélja van az intézményfejlesztési tervvel összhangban:

1. Egységes egyetem kialakítása, vagyis tovább erősödjön a karai közötti integráció mind az oktatásban, mind a kutatásban mind pedig a társadalmi felelősségvállalás terén.
2. Innovatív egyetem fejlesztése, azaz a rendelkezésére álló erőforrások mozgósításával az oktatás, a kutatás, a gyógyítás terén is kreatív, élenjáró, a társadalmi-gazdasági kihívásokra válaszolni képes intézményként működjön.
3. Nemzetközi egyetemmé válás, vagyis tevékenységének minden területén nemzetközi láthatósággal, versenyképességgel, ranggal és szolgáltatási színvonallal rendelkező szereplője legyen a felsőoktatási szférának.

A Felhívással összhangban a Pécsi Tudományegyetem 10 terület kapcsán határozta meg fejlesztési céljait és igényeit, valamint az elérésükhöz szükséges kereteket, végrehajtandó tevékenységeket. A projekt fő tevékenységei a Pécsi Tudományegyetem hallgatói létszámának megtartására, a képzési szerkezetének bővítésére, modernizálására, nemzetköziesítésére és sportszolgáltatásainak bővítésére irányulnak. A fenti célok elérése érdekében tervezett fő projekt tevékenységek az alábbiak:

• A.1. Hallgatói Bennmaradás Intenzív támogatása – HABIT modul - A bevezetésre kerülő, egymással koherens szolgáltatások hatása multiplikálódik, ami a hátrányos helyzetű célcsoportokként jelzett hallgatók számára jelentős segítséget jelent a felsőoktatásban való bennmaradásban, illetve tanulmányaik sikeres befejezésében, valamint a változó munkaerő-piaci követelményekhez való illeszkedésben.
• A.2. Pécsi Tudományegyetem képzési szerkezetének bővítése, modernizálása, digitalizálása a gazdasági igények figyelembe vételével - Az intézményi képzésfejlesztést és modernizálást, valamint a munkaerő-piaci kihívásokra való felkészülést segítő intézkedéseket foglalja magában ez az intézkedési csomag.
• A.3. - A PTE nemzetköziesítése intézményi szintű programokkal, tevékenységekkel - A PTE karainak és a nemzetköziesítést intézményi szinten koordináló Külügyi Igazgatóságnak a programjai annak érdekében, hogy a Pécsi Tudományegyetem a magyar felsőoktatás egyik vezető intézményeként fokozottabban kapcsolódjon be az Európai Felsőoktatási Térségbe, nemzetközi értelemben tovább tudjon erősödni.
• A.4. - A Kárpát-medencei nemzetközi kapcsolatok koordinálása - A PTE tanulási, oktatási lehetőséget biztosít, valamint a saját tudását átadva segíteni kívánja a Kárpát-medencei térségben a határon túli magyar felsőoktatási képzések megvalósítását.
• A.5. - Komplex sportszolgáltatás és egészségnevelés rendszerének kialakítása a Pécsi Tudományegyetemen - A testmozgást, egészségnevelést szolgáló illetve sportszolgáltatások fejlesztését megvalósító programelem. Kiemelt képzési területcsoportok fejlesztésére vonatkozó programok:
• B.1. Módszertani fejlesztés, gyakorlati készségek és innovatív oktatási környezet kialakítása az orvos- és egészségtudományi képzési területen
• B.2. - Női hallgatók és hátrányos helyzetű csoportok hozzáférésének javítása az MTMI területen
• B.3. – Rövid ciklusú képzések és szakfejlesztés az agrár képzési területen a fenntarthatóság jegyében
• B.4. A gazdaságtudományi képzési portfólió újratervezése (joint) képzési programok és modern eszközpark kialakításával a KTK-n
• B.5. Digitalizáció, innováció, környezettudatosság és társadalmi felzárkóztatás a pedagógusképzésben

A fenti feladatok elvégzésével a Pécsi Tudományegyetem teljesítménye fokozható, hallgatói létszáma stabilizálható a területi és képzési lefedettség növelése, az oktatói és kiszolgálói erőforrások minőségi fejlesztése, valamint a szorosabb gazdasági együttműködések által.

A „Képzési programok az egészségügyi ágazat szolgáltatás-fejlesztése érdekében” című EFOP-1.10.3-17 számú pályázati felhívás a humán erőforrás hiányának enyhítését és motivációjának fokozását tűzte ki célul.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a Dél-dunántúli térség legnagyobb egészségügyi ellátójaként az 1530 db fekvőbeteg ágyon és 8684 járóbeteg órában történő betegellátás érdekében 730 orvost és 2205 szakdolgozót foglalkoztat.

Az egészségügyi dolgozói létszám folyamatos biztosítása egyre nehezebb terhet ró az intézményre annak ellenére, hogy a térségben az Egyetem a legvonzóbb egészségügyi munkaadók közé tartozik. Az egyetemünkön tanuló orvostudományi és egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatókat már felsőfokú tanulmányaik során megkeresik külföldi munka közvetítésére vállalkozó cégek, ezért a pályakezdő munkavállalók a hazai egészségügyben sokszor egyáltalán nem jelennek meg. A már gyakorlattal rendelkező orvosok és szakdolgozók továbbra is gyakran a Nyugat-európai munkaerőpiacon keresnek a hazainál jobban fizető munkahelyeket.