Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével valósul meg az a projekt, melynek célja egy hiánypótló, versenyképes tudáscentrum kialakítása a sport és az ehhez köthető egészséges életmód programokkal kapcsolatos ellátási és rehabilitációs prioritások tekintetében. A 2017. február 1-jével elindult eszközbeszerzési és kutatói projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg a pécsi Ortopédiai Klinika és a szegedi Ortopédiai Klinika együttműködésében, 100 %-os európai uniós támogatással a pécsi Ortopédiai Klinika és a szegedi Ortopédiai Klinika együttműködésével. A projekt összeköltségvetése 508 063 507 Ft.

Az egészséges életmód-sportolás részét képezi a hobbi-, a para- és az élsport is. Utóbbi kettőnél a csúcsteljesítmény elérése során nehezen húzható határ az egészséges és a már egészségkárosító hatással bíró terhelés közt. E tevékenységek sem képzelhetőek el megfelelő tudományos háttér nélkül, ami egy speciális, a sporttudományban résztvevők által létrehozott hálózatosodási formában válhat csak működőképessé. A projekt alapvető célja, hogy az élsporthoz, parasporthoz, valamint az egészséges életmódhoz kapcsolódó, a sportolással összefüggő mozgásszervi elváltozások diagnosztizálása-kezelése-rehabilitációja mentén történő vizsgálatok eredményeivel biztosítsa a résztvevők számára az integrálódást és hálózatosodást a hasonló hazai és nemzetközi rendszerekbe az infrastrukturális fejlesztéseket követően.

Projekt célok:

• infrastruktúra fejlesztés a sportolással összefüggő mozgásszervi elváltozások diagnosztizálása-kezelése-rehabilitációja kapcsán,
• korszerű eszközökön megfelelő módszerekkel végzett prospektív standardizált tanulmányok kivitelezése,
• kutató-fejlesztő kapacitás megerősítése, szorosabb integráció, bekapcsolódás a nemzetközi klinikai kutatási hálózatokba (pl. Cronet, Elixir).

A projekt eredményeként az infrastrukturális fejlesztések megvalósulása magával hozza a standardizált, hatékonyabb betegellátást is, az oktatás színvonalának további növekedését, valamint a megvalósuló kutatások segítségével az integrálódást a szűkebb és tágabb szakmai klinikai és kutatási hálózatokba. A projekt jól illeszkedik a PTE intézmény kutatási vonalába, az ott már megkezdett fejlesztések továbbvitele a prioritások közé tartozik, ami biztosítja a hazai és nemzetközi hálózatok jobb és könnyebb kialakíthatóságát, valamint a hazai globális kutatási infrastruktúra fejlesztését.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével valósul meg az a projekt, melynek célja a világon egyedülálló nano-bioimaging mikroszkóprendszerek létrehozása és összehangolt működtetése. A kutatások új az eddiginél sokkal részletgazdagabb betekintést nyújtanak a molekulák világába, lehetővé téve az orvosbiológiai kutatásokban a molekuláris kölcsönhatások, sejtfunkciós és sejtmorfológiai paraméterek vizsgálatát egyedi molekula szinten akár élő szövetben is. A Szentágothai János Kutatóközpontban 100 %-os európai uniós támogatással megvalósuló kutatói program 2017. január 1-vel elindításra került. A projekt összeköltsége: 784 845 656 Ft

A Pécsi Tudományegyetem vezetésével, a Debreceni Egyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont közreműködésével megkezdett pályázat célja egy, a világon egyedülálló „nano-bio-imaging” mikroszkóppark kialakítása és működtetése. Ezek az eszközök a biomolekuláris kölcsönhatások, sejtfunkciós és sejtmorfológiai paraméterek nagy pontosságú vizsgálatát teszik lehetővé egyedi molekula felbontású mérések segítségével akár élő sejteken is, mely új dimenziókat nyit a bio-medicinális kutatásokban. A kollaborációs vizsgálatok során a daganatképződésben, az immunológiai, a gyulladásos és a neurodegeneratív kórképekben szerepet játszó, a sejtmembrántól a citoplazmán át a sejtmagig érő jelátviteli útvonalak feltérképezését és terápiás célpontok pontos azonosítását végzik.

A műszeregyüttes az intézmények szolgáltató laboratóriumaiban „core facility”-ként fog üzemelni, így elérhetővé válik a hazai és a nemzetközi tudományos közösség számára, mindamellett a közvetlen népegészségügyi haszonnal járó kutatási területek új lendületet kaphatnak a projekt révén.

A projekt célja egy új generációs 3D tomográffal ellátott TEM (3D-TEM) beszerzése, ugyanis jelenleg a régióban nem elérhető, és hazánkban csak egy szöveti vizsgálatra alkalmas 3D-TEM működik Budapesten. Jelen pályázatban megfogalmazott fejlesztés hiánypótló újdonsággal bír nemcsak hazai, de nemzetközi viszonylatban is, és jelentős potenciált jelent a hazai és nemzetközi kollaborációk kiépítésében, hálózatokba való bekapcsolódásnál, közös pályázatoknál. Bi- és multilaterális együttműködések keretében lehetőséget biztosít magyar kutatók nagy európai centrumokban infrastruktúrájához való hozzáféréshez, és a publikációs aktivitás növelésére. Ezáltal az eszköz hozzájárul versenyképes kutatási eredmények eléréséhez, a kutatók szakterületen történő kiemelkedő tudományos kompetenciájának javításához, erősíti hazánk az természettudományokon belül eddig elért kiemelkedő és meghatározó pozícióját, és lehetőséget biztosít tehetségek megtartására. A műszerrel végzett kutatások eredményei hosszú távon az alkalmazott kutatási területeken (pl.: gyógyszerfejlesztés, anyagtudomány, a nanotechnológia és a bionika) lesz hasznosítható

A Pécsi Tudományegyetem 2017. márciusában elindította új infrastrukturális és eszközbeszerzési projektjét, amely a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg 737 586 000 forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással. A 100 %-os támogatással megvalósított projekt célja egy nemzetközi élvonalba tartozó specializált kutatási központ létrehozása a PTE-n.

Számos betegségben játszanak kritikus szerepet a károsodási folyamatban képződő, kis mennyiségben előforduló speciális sejtek, ezekre jó példát szolgáltatnak a rák ős-sejtek, vagy őssejthez hasonló sejtek, melyeknek meghatározó szerepe van a citosztatikus rezisztencia kialakulásában és a kezelés hatékonyságának lecsökkenésében. Ezen sejtek nagy hatással vannak a rákos betegek túlélési esélyeire, ezáltal stratégiai jelentősége van ezen kis számban előforduló sejtek vizsgálatának, mely azonban speciális eszközparkot igényel.

A projekt legfontosabb célja egy nemzetközi élvonalba tartozó specializált kutatási központ létrehozása a PTE-n, amely ezeknek a kis számban előforduló speciális sejteknek az elválasztását és ezt követően tulajdonságaik megismerését teszi lehetővé. A projektben kialakítják az ehhez szükséges infrastruktúrát, amely a következőkből tevődik össze: sejtanalitikai labor (sejtek izolálására és funkcionális analízisére), gén expresszió és mutációs analízis labor, kémiai laboratórium.

A projekt eredményeként a genomikai infrastruktúra tudományos, kutatási és oktatási célú felhasználásával nő a nemzetközi kutatási hálózatokban történő részvétel aránya, emelkedik az egyetemi kurzusok színvonala, és bővülnek az egyéni és közös kutatási lehetőségek, eredmények.

A speciális sejtek funkcionális és genomikai analízise központ kialakítása új lehetőséget jelent a rák őssejttel kapcsolatos területen a PTE kutatói számára, valamint megteremti hosszútávon a társadalmi, egészségügyi hasznosítás lehetőségét is.

2016 júliusában a Pécsi Tudományegyetem a Szegedi Tudományegyetemmel konzorciumban elindította új infrastrukturális és eszközbeszerzési projektjét. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, 959,31 millió forint európai uniós támogatással. A fejlesztésnek köszönhetően megerősödik a European Clinical Research Infrastructure Network (ECRIN) - Európai Klinikai Kutatási Infrastruktúra Hálózatban betöltött magyar pozíció, szélesebb lehetőség nyílik nemzetközi vizsgálatokban való részvételre, hazai kezdeményezések multinacionálissá tételére, és a H2020 és IMI2 által finanszírozott klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos pályázatokban való részvételre. A beruházásnak köszönhetően 9 új kutatóhely jön létre.

A projekt által fejlesztett kutatási infrastruktúra meghatározó pozíciót eredményez mind a hazai, mind az európai gyógyszerpiacon, ezzel jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság teljesítményéhez. Mindemellett a fejlesztés elősegíti, hogy kutatóink sikeresebben pályázzanak európai uniós és társfinanszírozott pályázatokon, potenciális kollaborációs partnerként csatlakozni tudjanak Horizont 2020 pályázatokhoz, megteremti más kutatóintézetekhez, európai szervezetekhez való kapcsolódás feltételeit. A projekt befejezésével hazánk sokkal nagyobb volumenben lesz képes nemzetközi szintű független gyógyszerkutatásokban részt venni, és saját jogon indítani ilyen kutatásokat, melyeket eddig a korlátozott infrastruktúra nehezített, hiszen eddig a kiváló szakmai felkészültségünk ellenére csupán más országok által kezdeményezett kutatásokhoz csatlakozhattunk. A nyugat európai országok részvétele a nemzetközi független gyógyszerkutatásokban sokszorosa a magyarnak, az eddigi hátrányunk ledolgozása tehetségeink megtartásában is komoly előrelépést jelent.

Az alkalmazott módszerek és kutatási témák olyan multidiszciplináris környezetet teremtenek, amelyek lehetővé teszik a szakdolgozatot és diplomamunkát készítő, Tudományos Diákköri Konferencián részt vevő orvos, gyógyszerész, fogorvos, kémikus, biológus és biotechnológus hallgatók képzését.

A kutatási infrastruktúra fejlesztése egyben potenciálisan új kutatói munkahelyek teremtését is jelenti. A munkahelyteremtés első szintjén a már meglévő kutatói bázis stabilizálása jelenik meg. Kooperációkkal segítjük a HECRIN hálózati tagoknál már futó, a jelenlegi pályázatból megvalósuló laboratóriumhoz kapcsolható kutatásokat, lehetőséget adunk azok minőségbeli emeléséhez, sikerességéhez. A másik szint az egyetemi posztgraduális képzésre támaszkodik, mely során a laboratóriumban folyó munkákban tevékenykedő, doktori fokozatot szerzett fiatal kutatók kerülnek alkalmazásra. A harmadik szinten a már komoly szakmai tapasztalattal bíró más egyetemen vagy külföldön dolgozó kutatók alkalmazása valósul meg.

A fejlesztés egy Közép-Európában egyedülálló műszerparkot hoz létre, amellyel a betegségek patomechanizmusát a molekuláktól az élő szervezetig vizsgálhatjuk, és így klinikai terápiák fejlesztésére nyílik mód. A műszerpark egyes egységei mind az élő szervezetek egy meghatározott mérettartományának vizsgálatára alkalmasak. Csak a műszerek együttes rendelkezésre állása biztosíthatja azt, hogy a molekuláris szinttől az intermolekuláris kapcsolatokon át (3D PALM mikroszkóp, téremissziós 3D scanning elektronmikroszkóp), a sejtorganellum- és sejtszintű információkon (differenciális polarizációs lézer pásztázó mikroszkóp, konfokális nagy áteresztőképességű automata mikroszkóp) és a szöveti szinten át (fénymikroszkópos komplex szövetanalizáló rendszer) az élő állatban a szerv- és szervrendszeri működésig (3D multimodális in vivo kisállat képalkotó rendszer) követhessük nyomon az élő szervezetben bekövetkezett változásokat.

A komplex műszerpark működtetéséhez szükséges diverz szaktudás igénye miatt, és a kísérletek koordinálásának érdekében a projekthez szakmai projektmenedzsment teamet állítunk fel. A team szakmai vezetőjének (Dr. Szöllősi János) feladata a kísérletek megtervezésének koordinálása és a műszerpark fenntartható működésének biztosítása. A core-facility vezető (Dr. Vámosi György) feladata, hogy biztosítsa az eszközökön végzett kísérletek összehangolását, lebonyolítását. A core-facility menedzser (Dr. Tóth Gábor) a műszerpark kihasználtságáért, kollaborációs együttműködések kialakításáért és fenntartásáért, a műszerpark ismertségének biztosításáért felel. A műszerek hibátlan működéséhez, a kísérletek, mérések gyakorlati kivitelezésében és az esetleg felmerülő problémák, meghibásodások kezelésére projektasszisztenst (műszerfelelős koordinátort) nevezünk ki (Mocsár Gábor). A projektmenedzsment team-et az adminisztratív és pénzügyi kérdésekben projektmenedzser segíti (Mézes László). A projekt során a műszerpark magas szintű működésének biztosításához a projektmenedzsment team tagjai szakértői szolgáltatásokat vehetnek igénybe.

A beszerezni tervezett műszerek leírása és innovációs tartalma:

Debreceni Egyetem
1. Téremissziós 3D scanning elektronmikroszkóp. Kelet-Közép-Európában nincs ilyen készülék. Biológiai minták ultra-high, molekuláris felbontású (x-y dimenzióban: 0,8 nm, z: 15 nm) 3D leképezése. A beépített ultramikrotómmal in situ felszeletelt mintát leképezi (tomográfia), majd előállítja a minta 3D rekonstrukcióját. Vizsgálható sejtorganellumok, sejtek közötti kapcsolódások finomszerkezete; sejtekbe pl. terápiás céllal bevitt nanorészecskék eloszlása. Korrelatív fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatok végezhetők: lehetővé válik a fénymikroszkópban detektált, fluoreszcensen v. nanogold részecskékkel jelölt molekulák, struktúrák nanométer pontosságú lokalizációja.
2. 3D PALM/STORM mikroszkóp. A kelet-magyarországi régióban nincs ilyen készülék. Fluoreszcenciás képalkotás 25 nm laterális és 50 nm axiális szuperfelbontással „Photo-Activated Localization Microscopy” technikával sejtekben, szövetekben. Egyedi molekulák, molekulaklaszterek leképezése, kolokalizáció vizsgálata élő sejtekben több spektrális csatornában. A teljes belső visszaverődéses fluoreszcencia (TIRF) megvilágítás különösen alkalmassá teszi sejtmembrán nagyérzékenységű vizsgálatára. Fluoreszcencia korrelációs mikroszkópiával molekuláris mobilitás, kötődés, sztöchiometria térképezhető élő sejtekben.
3. 3D multimodális (biolumineszcens/fluoreszcens/CT) in vivo kisállat képalkotó rendszer: számos paraméter egyidejű mérésére alkalmas in vivo állatkísérletekben. Széles hullámhossz tartományú biolumineszcencia/fluoreszcencia jelek nagy feloldású (20 mikron) detektálásával funkcionális, a microCT-vel pedig szimultán anatómiai/szerkezeti vizsgálatok kisállat modellekben. Onkológiai, immunológiai, reumatológiai in vivo preklinikai kutatásokban részletgazdag információt ad gyulladások, daganatok lokalizációjáról, metasztázisképzéséről, a terápia hatékonyságáról. Alapkutatások klinikai transzlációjához nélkülözhetetlen, egyetemünkön régóta hiányzó eszköz
4. Konfokális nagy áteresztőképességű automata mikroszkóp. A High-Content Analízis egy hatékony mikroszkópos technika, mely lehetővé teszi fluoreszcensen jelölt sejtek, szöveti metszetek gyors, automatizált, részletes vizsgálatát és az elkészített képek automatizált kiértékelését a hatékony képanalizáló szoftverrel. Tipikus felhasználások: sejtciklus, sejthalál, fehérje kolokalizáció, expresszió, transzlokáció, endocitózis, neurit növekedés, sejtdifferenciáció, szferoidok vizsgálata élő mintán akár több napig.

Pécsi Tudományegyetem
5. Fénymikroszkópos komplex szövetanalizáló rendszer. Többszörösen fluoreszcensen jelölt minták kvantitatív elemzése. Neuro-immun kapcsolatrendszerek feltérképezése neurodegeneratív, autoimmun, gyulladásos, tumoros és fájdalom mechanizmusokban. Az állatkísérletekből nyert minták és humán műtéti, szövetbanki minták összehasonlítása az eredmények transzlációs értelmezését biztosítja.

Szegedi Biológiai Kutatóközpont
6. A differenciális polarizációs lézer pásztázó mikroszkóp (DP-LSM) egyesíti a konfokális fluoreszcens leképezés és a spektropolariméterek által biztosított szerkezeti információk együttes elérhetőségét, így más módszerrel nem elérhető információt kapunk a minta anizotróp molekuláris szerkezetéről és kölcsönhatásairól. (Fluoreszcencia-detektált) lineáris dikroizmus, kettőstörés, fluoreszcencia polarizáció leképezése 2D-ben ill. 3D-ben. Újgenerációs LSM-re alapuló, egyedi gyártású eszköz, számos szabadalmaztatott fejlesztést, innovatív megoldást tartalmaz, mely a biomedicina számos területén alkalmazható (pl. limfocita sejtmembránok szerkezeti flexibilitása, amiloid plakkok kialakulása, FRET mérések, protein aggregátumok, sejtmagok, kromoszómák anizotrópiás szerkezetváltozásai, egészséges és tumor sejtek mikroviszkozitása, doménszerkezetek kimutatása).

A meglévő képalkotó kapacitásokkal és a három intézmény szakértelmével kiegészülve egy Kelet-Közép-Európában egyedülállóan széles spektrumú és színvonalú mikroszkópos és in vivo képalkotó műszeregyüttes jön létre. A fejlesztések jelenleg is működő, komoly infrastruktúrával bíró Szolgáltató Laboratóriumokban valósulnak meg (Debreceni Egyetem Szolgáltató Laboratóriumai, Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont, Szegedi Biológiai Kutatóközpont Központi Laboratóriumok). A speciális műszer-repertoár széles spektrumot fed le (konfokális mikroszkópok, fluoreszcencia korrelációs spektroszkóp, fluoreszcencia élettartammérő mikroszkóp, atomerő mikroszkóp, PCR, elektronmikroszkóp, áramlási citométerek, sejtanalizátor, stb), és élvonalbeli hiánypótló eszközökkel egészül ki a jelen pályázat segítségével. A képalkotó eljárások nemzetközileg elismert szakemberei és munkacsoportjaik (Szöllősi János, Antal Miklós, Ábrahám István, Helyes Zsuzsanna, Garab Győző, Bíró Tamás, Virág László, Kisvárday Zoltán és a Euro-BioImaging magyar koordinátora, Vámosi György) biztosítják a fejlesztés maximális hasznosulását. A hazai/nemzetközi felhasználók kiszolgálására alkalmas humán erőforrás rendelkezésre áll (7 fő), és további források felhasználásával fejleszteni kívánjuk (+2 fő). A tartós utánpótlást 5 doktori iskola is biztosítja. A Szolgáltató Laboratóriumokat fenntartó intézetekben dolgozó munkatársak tudománymetriai adatait az alábbiakban foglaljuk össze.

A pályázó intézmények Szolgáltató Laboratóriumaiban létrejövő új munkahelyek betöltői az Orvosi Képalkotó és Laboratóriumi Diagnosztika szakon végzett munkatársak, illetve PhD végzettségű, képalkotási módszerekben jártas kutatók lehetnek. A műszeregyüttes olyan új kutatási lehetőséget fog biztosítani több tudományágban (orvosbiológiai és anyagtudományok), ami szignifikánsan növeli a pályázati sikerességet, a vállalati szektorral, a hazai és külföldi kutatócsoportokkal való együttműködéseket, és ezáltal biztosítja a kutatásban alkalmazottak számának növekedését hosszú távon is.

A Stratégiai K+F műhelyek kiválósága c. pályázati felhívás keretében a Pécsi Tudományegyetem a Debreceni Egyetemmel konzorciumban sikeres pályázatot nyújtott be 2016. év végén. A Széchenyi 2020 program keretében 2017. január 2. és 2021. szeptember 28. között megvalósuló projekt összesen 1,3 milliárd Ft Európai Uniós támogatásban részesül.

A Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem „excellence” munkacsoportjai által létrehozott molekuláris és transzlációs medicina orientációjú Stratégiai Műhely célja annak feltárása, hogy a peptiderg szabályozás és szignalizáció hogyan vesz részt a homeosztázis fenntartásában, valamint nagy gyakoriságú szisztémás betegségek kialakulásában. E cél elérése érdekében a Műhely egy teljes mértékben eredeti szemléletet kíván meghonosítani, amely rendszerszinten, az élettani és kórélettani funkciókat meghatározó folyamatok (kommunikáció, protekció, nutríció, regeneráció) mátrix-szerű komplexitása mentén vizsgálja az endogén peptidek szerepét a betegségek patológiájában, diagnózisában, prevenciójában és személyre szabott terápiájában. A bemutatandó multidiszciplináris platform alkalmazásával a projekt így jelentős mértékben hozzájárul a hazai tudásbázisok K+F kapacitásának erősítéséhez és nemzetközileg is magas színvonalú kutatási eredmények létrejöttéhez.

A projekt megvalósulása során születendő eredmények várhatóan adatokat szolgáltatnak a peptiderg szignalizáció jellegzetességeiről, valamint feltárják különféle szisztémás megbetegedésekben a peptid-hálózatok megváltozásának kóroki jelentőségét. Ezen felfedező kutatási eredményeken túl a projekt kivitelezése egyértelmű transzlációs relevanciával is bír, hiszen az újonnan feltárt mechanizmusok és molekulák jó eséllyel szerepelhetnek a betegségek jövőbeli diagnosztikájában, prevenciójában, valamint a pre-klinikai eredményeiken alapuló klinikai kísérletek kedvező kimenetele esetén, azok terápiájában is. Amennyiben ez sikeresen megvalósul, úgy az eredmények nemcsak egyértelmű társadalmi jelentőséggel bírnak majd (emberek millióinak életminőségét javíthatják Magyarországon és a világon egyaránt), de kézzelfogható anyagi és gazdasági haszonnal/bevétellel kecsegtetnek.

A jelen pályázatban új mitokondriális terápiát tervezünk szívelégtelenségre és gyulladásos betegségekre – köztük szeptikus sokkra -, és a fenti betegségek gyógyítására új szintetikus kismolekulákat tervezünk és állítunk elő, melyekkel a fenti betegségek progressziója lassítható, vagy megállítható. Jelenleg a szívelégtelenség egy népbetegség, míg a szeptikus sokk halandósága elképesztően magas (30-40%). Ezért társadalmi szempontból is rendkívüli fontosságú e területeken terápiás lehetőségek kidolgozása.

A projekt megvalósítása során új mitokondriális terápiás módszer megalapozását tervezzük szívelégtelenségre és gyulladásos betegségekre – köztük szeptikus sokkra -, és a fenti betegségek gyógyítására új szintetikus kis-molekulákat tervezünk és állítunk elő, melyekkel a fenti betegségek progressziója lassítható, vagy megállítható. A kidolgozott terápiás módszer mind hazai, mind nemzetközi kitekintésben jelentős lépésnek minősül.

A projekt eredményeként olyan multidiszciplináris stratégiai műhely jöhet létre, amely hazai és nemzetközi pályázatokban sikeresen szerepelhet és lehetőséget biztosít nemzetközi kutatási hálózatokhoz történő csatlakozásra is.

A tervezett szintetikus kémiai alkalmazások számos újdonságot hozhatnak: a heterogenizált katalizátorok vagy az alternatív oldószerek használata jól illeszkedik a modern kémia elvárásaihoz, hiszen alkalmazásuk a klasszikus reakciókhoz képest kisebb környezetterheléssel jár. Ugyanebbe az irányba hat a nagy szelektivitású (azaz nagy kemo-, regio- és enantioszelektivitássa járó) reakciók fejlesztése, a céltermék minél kevesebb melléktermékkel kísért előállítása.

Mind a szintetikus kémiai, mind a biokémiai terület résztvevői több évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek a módszerek kifejlesztése és alkalmazása terén. A kutatócsoportok vezetői mögött megfelelő tudományos szakmai háttér áll; valamennyien akadémiai doktori fokozattal, vagy elkészült MTA doktora értekezéssel rendelkező szenior kutatók.

Összefoglaló a projekt megvalósításának 1. évéről

Kialakításra került egy olyan, tudományosan versenyképes kutatóműhely, amely a résztvevő kutatókat támogatja ismereteik bővítésében és tudományos céljaik elérésében. Vizsgálataink hozzájárulnak a mitokondrium károsodási folyamatok alaposabb megismeréséhez, melyek fontosak lehetnek a fent leírt modelleken kívül az öregedés – különösen a mitokondriális öregedés – folyamatainak jobb megismerésében. A vállalt biológiailag aktív kismolekulák szintézise olyan új lehetőségeket biztosít számunkra, melyek segítségével új típusú gyógyszer-jelölt vegyületek kifejlesztését célozhatjuk meg. Ezek a származékok a mitokondriális permeabilitás átmenet és a PARP-1 gátlásán, valamint a mitokondriális fúzió aktiválásán keresztül pozitív irányba változtatják meg az átprogramozást és elősegítik a regenerációs folyamatok aktiválását. A célvegyületek szintézise részben korábbi alapvázak új funkciós csoportjainak kialakítására, másrészt farmakológiai fontosságú alapvázak új szintetikus elképzelések mentén történő kialakítására irányul. Az elmúlt időszakban nagyhatékonyságú konvencionális és modern szintetikus módszerek (elsősorban átmenetifém-katalizált keresztkapcsolási és karbonilezési homogénkatalitikus reakciók) olyan kombinációit alkalmaztuk, amelyek lehetővé tették nemcsak a céltermékek szintézisét, de a zöldkémiai alapelvek előtérbe helyezését is. A kiváló hozamokkal és minimális melléktermék-képződéssel járó reakciók lehetőséget biztosítottak újszerű szintetikus építőelemek nagy változatosságú panelszerű beépítésére. A katalitikus reakciók megvalósításának előfeltétele a katalizátorként alkalmazott átmenetifém-komplexek elemi reakcióinak, a koordinációs szférában lejátszódó átalakulások feltérképezése. Jelentős előrelépést sikerült elérnünk új funkcionalizálási (elsősorban karbonilezési (amino- és alkoxikarbonilezési) reakciók modellvegyületeken történő megvalósítása terén. Az előállított vegyületcsaládok között találtunk ígéretes hatású PARP inhibitor vegyületet. A kurkumin származékok között azonban egyértelmű hatás-szerkezet összefüggést nem sikerült megállapítani a sejtproliferáció befolyásolására gyakorolt hatásuk alapján. Mivel a mitokondriumok fragmetációja számos olyan betegség kialakulásában és progressziójában játszik jelentős szerepet, mint a kardiovaszkuláris-, metabolikus- és gyulladásos betegségek és a tumorok. Ezért rendkívül fontos célunk olyan nem toxikus vegyületek kifejlesztése, melyek aktiválni tudják a mitokondrium fúziót. Kimutattuk, hogy egy amidoxim származék aktiválja az Opa1 GTP-ázt (ami felelős a belső membrán fissziójáért) és összességében a mitokondriális fúzió aktiválásáért, anélkül, hogy a mitokondriális légzési láncot negatívan befolyásolná. A fenti vegyület protektív hatásúnak bizonyult számos betegség modellen és humán vizsgálatokban. Ehhez a vegyülethez hasonló szerkezetű származékokkal rendelkezünk és elkezdtük ezek vizsgálatát is. Ez az amidoxim származék nemcsak mitokondriális fúzió aktivátor, de nagyon kedvező toxikológiai jellemzőkkel is bír. Kimutattuk továbbá, hogy a PARP gátlása megvédi a mitokondriális fragmentációt oxidatív stresszben és ez a folyamat részben az Akt, MKP-1 és PKCdelta aktiválásával történik. Azonosítottunk továbbá egy új retrográd útvonalat, melyen keresztül a PARP1 enzim gátlása védi a mitokondriumot: ez a PARP-1-ATF4-MKP-1-JNK/p38 MAPK-mitokondrium retrográd útvonal. In vivo vizsgálatainkban kimutattuk, hogy a doxycyclin (antibiotikum) védő hatást mutat krónikus szívkárosodás modellben és gátolja a mitokondriális fragmentációt, valamint az oxidatív stressz indukálta és a membrán potenciál összeomlást. Ez további vizsgálatainkat tekintve azt is jelenti, hogy létezhet más kémiai alapstruktúra a mitokondrium fragmentációval szembeni védelemben.

Összefoglaló a projekt megvalósításának 2. évéről

A projekt keretében - a 2. mérföldkő célkitűzéseivel összhangban - a következő részterületeken végeztünk kutatásokat. (A felsorolás nem teljes.)

• PARP-1, PARP-2, mPT inhibitor és Opa1 aktivátor kismolekulák szintézise Benzimidazolok (mint potenciális PARP inhibitor vegyület család) és paramágneses vinilhalogenidek Buchwald-Hartwig-keresztkapcsolási reakcióival új tetraciklusos vegyületeket, továbbá 4-karboxamidobenzimidazol származékokat, 5-karboxamido kinoxalinokat, liponsavamid-nitroxid konjugátumokat szintetizáltunk. Bbenzimidazol származékok, piridin-amidoximok, fahéjsav-amidoximok, valamint a BGP-15 szintézise során olyan palládium-katalizált szintetikus megközelítéseket alkalmaztunk, amelyek a korábbi szintézislépések számát lényegesen csökkentik, szelektivitásuk révén jobb hozamot tesznek lehetővé.

• Új, palládium- és ródium-katalizált homogénkatalitikus reakciók alkalmazása ismert kismolekulák előállítására irányuló szintézisekben. Mind az új katalizátorrendszerek (foszfakoronaéter típusú ligandumok, P-heterociklusos származékok átmenetifém-komplexei) kifejlesztése, mind a környezetbarát (zöldkémiai) megközelítések területén végeztünk kutatómunkát. Alternatív szén-monoxid források (paraformaldehid, hangyasav, dimetilformamid) és alternatív oldószerek (ionfolyadékok, gamma-valerolakton) sikeresen alkalmazhatók különböző karbonilezési reakciókban. Palládium-katalizált aminokarbonilezés mint kulcsreakció felhasználásával magvalósítottuk tiazolok és tiadiazolok aminokarbonilezését; oxazolinok szintézisét aminokarbonilezés/gyűrűzárás reakciósorral; aminotiazol és aminotiadiazol származékok mint nukleofilek alkalmazásával karbonsavamidok szintézisét.

• A katalizátorok elválasztásának és újra-felhasználásának vizsgálata ionfolyadék / szerves oldószer kétfázisú rendszerek vagy reverzibilis oldószerek felhasználásával. Vizsgáltuk benzimidazol származékok előállítását ionfolyadék oldószerben. Foszfónium-, pirdínium- és imidazóliumionokkal módosított hordozókat készítettünk, melyekre palládium-katalizátorokat rögzítettünk. A katalizátorok aktivitását és a megfelelő szelektivitás eléréséhez szükséges reakciókörülményeket modell-vegyületeken teszteltük. Magnetit tartalmú poli-ionfolyadék hordozóra rögzített Pd-katalizátorokat készítettünk, melyek a reakció végén egy mágnes segítségével távolíthatók el a reakcióelegyből. • PARP-inhibitorok gyulladásgátló hatásának vizsgálata; a mitokondriális permeabilitás gátlása új kismolekulákkal és ezek jelátviteli hatásainak analízise. Az újonnan szintetizált vegyületek PARP1 gátló hatását vizsgáltuk rekombináns PARP1-en. Töb vegyület nano-moláris koncentráció tartományban is gátló hatást fejtett ki. A PARP1 gátlók gátolják az oxidatív stressz indukálta sejthalált bizonyos körülmények között. A BGP-15 vegyülethez hasonló új amidoxim származékok hatását is vizsgáltuk a mitokondriális fragmentációra. In vitro assay rendszert fejlesztettünk ki Opa1-Opa1 interakciók vizsgálatára. Vizsgálataink mutatták, PARP gátlók képesek voltak csökkenteni a mitokondriális fragmentációt, valamint az apoptotikus és nekrotikus sejthalált is modell rendszerekben. Kimutattuk RAW makrofágokon, hogy az LPS indukálta mitokondriális permeabilizáció gátolható a mitokondriális ciklofilin D elnyomásával, és jelentősen lecsökkenthető az LPS-indukálta Citokin és Kemokin expresszió, mind sejtes modellen, mind LPS-indukálta élő állat modellen. Egy 4-quinazolinon származék (PARPI)-kavitand kölcsönhatást vizsgálva a mikroszolvatáció fontosságára hívtuk fel a figyelmet.

• Mitokondriális fragmentáció gátlásának vizsgálata cardiomiocitákon és pulmonáris epiteliális sejteken; mP.T gátlók vizsgálata hipertónia indukálta szívnagyobbodásra és a szöveti reprogramozásra. Az SHR állatokon végzett BGP-15 kezeléssel vizsgáltuk a következő fehérjéket:: TGF-beta/SMAD2; STAT-JAK. Neonatalkardiomyocitákon végzett szelektív alpha-1-actinin és MitoTrack-red jelölésekkel nyonon követtük a mitokondriális fragmentációt különböző stresszorok (h2o2, NMMG) és hatóanyagok (L2286, BGP15, Olaparib) jelenlétében. Az OPA TG genotípus hatását vizsgáltuk szívelégtelenség kialakulására. Elkészítettük 6 hónapos OPA1 TG és vad típusú egerek baselineechokardiográfiás felvételeit; létrehoztunk egy új szívelégtelenség modellt. Resveratrollal szívelégtelen betegpopuláción végzett humán klinikai vizsgálatból származó vér RNA minták integritás vizsgálatát végeztük el. A kutatócsoport tagjai részt vettek a 2018. második felében megérkezett 6 nagyműszer beszerzésében és beüzemelésében. A projekt számának feltüntetésével 2018. májusáig 40 közlemény (közülük 22 kiemelkedő hatású (Q1 kategóriájú)) jelent meg. A 2018 végéig megjelenő közleményeink száma várhatóan kb. 55 ( közülük kb. 30 Q1 kategóriájú).

Gyógyszerfejlesztés Pécsett és Veszprémben (1. rész)

2017-ben a Pécsi Tudományegyetem és konzorciumi partnere, a Pannon Egyetem GINOP pályázat keretében (GINOP-2.3.2-15-2016-00049) 1,275 Mrd Ft támogatást nyert el gyógyszerfejlesztési céllal. Az 'Új szintetikus kismolekulák tervezése szöveti reprogramozásra' című pályázat során a konzorcium munkájában részt vevő kutatók szívelégtelenségre és gyulladásos betegségekre alkalmazható új, mitokondriális módszer megalapozását tűzték ki célul. A szeptikus sokkra és a fenti betegségek gyógyítására új szintetikus kismolekulákat terveznek és állítanak elő, amelyekkel a betegségek progressziója jó eséllyel lassítható vagy megállítható. A kutatási projekt vezetője Kollár László, a PTE Természettudományi Karának professzora, társ-projektvezetője Sümegi Balázs, a PTE Általános Orvostudományi Karának professzora, a konzorciumi partner munkáját Skodáné Földes Rita, a Pannon Egyetem professzora irányítja. Az elvégzett kutatómunkáról a program vezetői nemcsak a támogató felé tartoznak beszámolási kötelezettséggel, hanem időről időre – a támogatási szerződés előírásaival összhangban, a szélesebb közvélemény tájékoztatására – sajtóközleményekkel is jelentkezniük kell. Jelen közleményben – a kutatómunka összetettsége miatt – csupán az új vegyületek előállítását célzó kémiai vizsgálatokról számolunk be röviden. Az elmúlt időszakban a szintetikus kémiai műhelyekben (a Pannon Egyetem Szerves Kémia Intézeti Tanszékén Skodáné Földes Rita, a PTE ÁOK Szerves és Gyógyszerkémiai Intézetében Kálai Tamás, a PTE TTK Kémiai Intézetében Kollár László vezetésével) folyó kutatásokból, a tervezett szintézisekhez kapcsolódó alapkutatási eredményeinkből számos közleményt jelentettünk meg vezető nemzetközi folyóiratokban. Kísérleteink részben korábbi alapvázak új funkciós csoportjainak kialakítására, másrészt farmakológiai fontosságú alapvázak új szintetikus elképzelések mentén történő felépítésére irányulnak. Ezek közül a legelőrehaladottabb fázisban a nitrogéntartalmú gyűrűs vegyületek (N-heterociklusos származékok), és különösképpen ezek stabilis nitroxidjainak kutatása áll. Utóbbiak nem-vitamin hatású antioxidánsoknak tekinthetők. A célvegyületek egy része megkívánja új, szintetikus megközelítések alkalmazását. A kiváló hozamú szerves kémiai alapreakciók mellett olyan nagy szelektivitású (azaz több lehetséges termék esetén egyetlen termék keletkezését preferáló) homogénkatalitikus reakciók is szerepet kapnak, ahol a reakció 'lelke' (kevésbé fennkölten a reakció végrehajtásának 'eszköze'), az átmenetifémeket tartalmazó ún. komplex vegyület. A tervezett vegyületek között előfordulnak olyanok, amelyek molekulái tükörképi párok formájában léteznek, és e párok eltérő biológiai aktivitással rendelkezhetnek. A modern szintetikus kémia eredményeinek, valamint saját kutatási eredményeink felhasználásával lehetőség nyílik csupán egyik tükörképi forma előállítására. Az előállított vegyületek között találtunk ígéretes hatású, potenciális farmakológiai alkalmazással kecsegtető származékokat. Ezen eredményeinkről szóló rövid közleménnyel várhatóan fél év múlva jelentkezünk.

Összefoglaló a projekt megvalósításának 3. évéről

A kutatócsoport tagjai részt vettek a 2019. második felében megérkezett további nagyműszerek (GC-MS, gázkromatográfok, ionkromatográf) beszerzésében és beüzemelésében. (Ily módon teljessé vált a projekt keretében beszerezni kívánt műszerpark.) A projekt számának feltüntetésével az elmúlt kutatási évben további 24 referált (SCI) közleményünk jelent meg – közülük 14 Q1 (SCIMAGO) kategóriájú. A projekt keretében - a 2020. január végi mérföldkő célkitűzéseivel összhangban - a következő területeken végeztünk kutatásokat az elmúlt esztendőben.

• A korábbi biokémiai vizsgálatokban sikeres származékok szerkezeti analogonjainak szintézise. Folytattuk a liponsavamid-nitroxid konjugátumok, illetve a bioaktív aminok-liponsavamid konjugátumok szintézisét. A biológus/biokémikus partnerrel együtt dolgozva arra jutottunk, hogy a pirrolin nitroxid-konjugátumok bizonyultak hatékonynak, mint új támadáspontú, kettős hatású liponamid reduktáz inhibítorok. A korábbi benzimidazol alapú PARP inhibítorok analógiájára, 1,4-diazin alapú vegyületeket (potenciális PARP inhibítorokat) állítottunk elő. Korábban kurkumin analóg, antiproliferatív 3,5-diarilidénpiperidon származékot szintetizáltunk. Az újabban szintetizált, aromás gyűrűn elektronszívó szubsztituenst tartalmazó származékok bizonyultak a leghatékonyabbnak. A korábban H-2545 névre hallgató, szívizomban akkumulálódó ftálimid alapú kardioprotektív szer analogonjainak előállításába kezdtünk, ahol a savamid funkciókat triazol izosztérekkel kívánjuk kiváltani, azid-acetilén kapcsolási reakció segítségével. A homogénkatalitikus reakciók nagy szelektivitását kihasználva mind a triazol-, mind a benzoxazol- és benzimidazol-vázas vegyületek körében nagy hatékonyságú szintéziseket (kapcsolási és karbonilezési reakciókat) valósítottunk meg

• Hordozóra rögzített katalizátorok kifejlesztése és ionfolyadék/szerves oldószer kétfázisú rendszerek alkalmazása oxidációs reakciókhoz. Ez elsősorban a Pannon Egyetem kutatóinak (konzorciumi partner) kutatási területe. Az ismert termékek környezetbarát módszerekkel végzett szintézise során alternatív oldószerek (ionfolyadékok, gamma-valerolakton) tesztelésével foglalkoztunk.

• Mfn1, Mfn2, rekombináns fehérjék előállítása. GTPáz aktivitásának aktiválása/gátlása kismolekulákkal. Az Mfn1 és Mfn2 rekombináns fehérjék előállítására prokarióta expressziós vektorba rekombináns technikával beillesztettük a fehérjéket kódoló DNS szekvenciákat a glutation S-transzferáz (GST) szerkezeti gén szekvenciája elé. A kompetens sejtekbe ranszformált vector így Mfn1-GST, illetve Mfn2-GST fúziós fehérjét fejezett ki, amelyeket GST affinitáskromatográfiás oszlopon tisztítottunk. A rekombináns Mfn1, illetve Mfn2 fehérjéket a GST-ről trombinnal hasítottuk le. Az eluátumot dializáltuk, majd fagyasztva szárítással a vizet eltávolítottuk. Az így kinyert rekombináns fehérjék GTPáz aktivitását meghatároztuk, és azt az irodalmi értékekkel összevethetőnek találtuk. A fehérjék GTPáz aktivitását befolyásoló kismolekulák tesztelése jelenleg folyik.

• Az Opa1 GTPáz szerepének vizsgálata a kriszta struktúra fenntartásában, illetve a mtDNA bioszintézisére A mtDNS bioszintézisét finoman reguláló eljárást egyelőre nem sikerült találnunk. A vizsgált vegyületek vagy teljesen megállították, vagy egyáltalán nem befolyásolták a mtDNS bioszintézisét. A használt referencia vegyületek tanulmányozása kapcsán azt találtuk, hogy a vinpocetine részlegesen gátolta a mitokondriumokból történő kalcium kiáramlást, valamint a szétkapcsoló szerrel kiváltott respirációt. A vegyület ugyancsak csökkentette a kalcium kiváltotta mitokondriális kálcium kiáramlást, valamint a kálcium indukálta mitokondriális duzzadást. Csökkentette továbbá a mitokondriális ATP szintézis sebességét, miközben növelte az ATPáz aktivitást. A mitokondriális reaktív oxidative spécieszek képződését a vinpocetine minden vizsgált esetben gátolta. A mtDNS téma egy másik aspektusaként, irodalmi adatok alapján felmerült, hogy a steril szeptikus sokkban a mitokondriumból esetlegesen kijutó mtDNS megváltoztathatja a génkifejeződést. Első lépésben azt vizsgáltuk, hogy jut-e ki ilyen körülmények között mtDNS a mitokondriumból.

• PARP-gátlók és mPT inhibitorok hatása Crohn-betegség modellre és ulceratív kólitisz modellre. PARP gátlók in vitro Chron-betegség és ulceratív kólitisz medelljeiben történő tanulmányozása során azt tapasztaltuk, hogy a határréteg integritása, ezáltal barrier funkciója jelentősen javult, csökkent a sejthalál, és mérséklődött a mitokondriális funkció károsodása. Egér-modelljeinkben a PARP gátlás csökkentette a kísérletes kólitisz súlyos tüneteit és az állatok súlyvesztése is mérséklődött.

• Az mPT gátlók szerepének vizsgálata steril szeptikus sokkban és gyulladásos reprogramozásban. Az mPT mint potenciális terápiás célpont meglehetősen összetett volta miatt számos előkísérletet kellett elvégeznünk. Ennek jegyében steril szeptikus sokk és autoimmun betegségek állatmodelljeiben vizsgáltuk a betegség indukálta génexpressziós profilt, beleértve az epigenetikai változásokat új generációs szekvenálás (NGS) módszerével. A kontroll és beteg állatokból származó RNS és DNS metilációs „nyers” NGS adatok a bioinformatika feldolgozás fázisában vannak. Az adatok feldolgozásának korai fázisában az már látható, hogy számos mitokondriális fehérjét kódoló gén kifejeződése változott meg, ami részben összefügg a promoterek DNS metilációs státuszának változásával. Az előkísérletek eredményeinek verifikációja folyamatban van. Az ismert mPT gátlószerek vizsgálatát, az általunk azonosított új terápiás célpontok egyértelmű azonosítása után kívánjuk elvégezni.

Sajtóközlemény
Gyógyszerfejlesztés Pécsett és Veszprémben (2. rész): stabilis nitroxid szabadgyökös irányvonal

A Pécsi Tudományegyetem a GINOP - 2.3.2-15 - Stratégiai K+F műhelyek kiválósága című konstrukció keretében több, mint 1 277 milliárd Ft európai uniós támogatást nyert el. A GINOP-2.3.2-15-2016-00049 pályázathoz kapcsolódva szeptikus sokkra, keringési rendszerre, gyulladásos folyamatokra ható kismolekulák módosítását tűztük ki célul. A stabilis nitroxid szabad gyökökkel módosított gyógyszermolekulák „hibrid molekulák” kettős hatással, azaz kettős vagy több támadásponttal rendelkeznek a reaktív szabad gyökök által serkentett patológiás folyamatok visszaszorításában, gátlásban. Ez az elgondolás jól illeszkedik az új gyógyszerkutatási irányzatokba. A szabad gyökök olyan, párosítatlan elektront tartalmazó atomok vagy atomcsoportok, amelyek más molekulákkal vagy atomokkal kölcsönhatásba lépve új kémiai kötést alakítanak ki. Talán ez a fokozott reaktivitás az oka annak a múlt század végéig elfogadott nézetnek, hogy a szabad gyökök mérgező, káros anyagok. Az 1980-as években vált elfogadottá, hogy szabad gyökök nélkül nem lenne élet és a szabad gyököknek rendkívül fontos szerepe van a különböző élettani folyamatokban is. Példaként a nitrogénmonoxidot vagy az oxigén természetes átalakulása (vízzé történő redukciója) során képződő hidroxil és szuperoxid gyököket említhetjük. A nitrogénmonoxidot az érfal sejtjei termelik, míg a szuperoxid gyök pl. a falósejtekben található meg és fontos szerepe van a kórokozók elpusztításában. Ugyanakkor a szabad gyököknek két arca van, a bennünk képződő szabad gyököket az antioxidáns élelmiszerek, vitaminok és az enzimjeink tartják kordában. Ha ez a természetes egyensúly megbillen (pl. öregedés, krónikus betegségek), akkor a reaktív szabad gyökök rendkívül sok kárt tehetnek a sejtjeinket felépítő fehérjékben, az örökítő anyagban (DNS-ben) és a sejthártyákat felépítő alkotókban. A fentiekben emlegetett gyökök rövid élettartamúak, a másodperc ezred vagy milliomod részéig léteznek, azonban vannak stabilis szabad gyökök is, amelyek napokig, évekig, vagy évtizedekig is stabilisak maradnak. Általában ezek olyan szerves vegyületek, ahol a párosítatlan elektront a molekula szerkezeti elemei képesek stabilizálni. Az ilyen típusú stabilis gyökök közé sorolhatók a stabilis nitroxid szabad gyökök, amelynek kutatása az 1970-es években kezdődött az akkori POTE-n. A stabilis nitroxid szabad gyököket vagy azok elővegyületeit számtalan területen alkalmazzák, pl. biofizikai kutatásokban, műanyagiparban, takarmányok tartósítására (pl. avasodás megakadályozására), kontraszt- anyagként diagnosztikai vizsgálatokban vagy éppen szerves alapú ferromágnesek készítésére is. A POTE-n, majd a PTE-n működő kutatócsoport azt tűzte ki célul, hogy a nem-vitaminhatású, antioxidáns stabilis nitroxid szabad gyököket a gyógyításban már bevált gyógyszermolekulákkal vagy új fejlesztésű molekulákkal kombinálja. Ennek az az értelme, hogy a stabilis nitroxid szabad gyökök vagy elővegyületeik képesek semlegesíteni az előzőekben említett rövid élet idejű, káros szabad gyököket, mintegy kibővítve az eredeti gyógyszermolekula terápiás profilját, azaz kettős hatású hibrid hatóanyagokat sikerült előállítani. Ennek az ötletnek a létjogosultságát számos hazai és külföldi kutatócsoporttal együttműködésben megvalósult szabadalmakban, közleményekben vagy éppen doktori (PhD) értekezések formájában megtestesült eredmények igazolták. A GINOP-2.3.2-15-2016-00049 pályázathoz kapcsolódva szeptikus sokkra, keringési rendszerre, gyulladásos folyamatokra ható kismolekulák módosítását tűztük ki célul, melynek keretében olyan molekula könyvtárakat kívánunk előállítani és optimalizálni további gyógyszerfejlesztésre, amelyekben a stabilis nitroxid szabad gyökök különböző szerkezeti elemeket hordoznak. Részben az eddig felgyűlt tapasztalat, részben a számításos módszerrel megtervezett molekulák szintéziséhez nagy szelektivitású és lehetőség szerint jó hozamú reakciókat kell alkalmaznunk. A munkamódszer fontos követelménye, hogy kellően tiszta és viszonylag nagy mennyiségű vegyületet állítsunk elő a biológiai vizsgálatok céljából. A kutatómunka jelenlegi állása szerint sikerült új PARP-gátló-nitroxid és liponsavamid-nitroxid hibrid molekulákat szintetizálnunk és vizsgálnunk, melyek között találtunk ígéretes hatású származékokat is. Vizsgálatainkat más hatásterületre is megpróbáljuk kiterjeszteni, az erről szóló rövid közleménnyel várhatóan fél év múlva jelentkezünk.

Sajtóközlemény
Gyógyszerfejlesztés Pécsett és Veszprémben (3. rész): a terápiás célpontválasztás fontossága 

A jelen pályázatban kifejlesztésre kerülő új gyógyszermolekulák a sejtek energiatermelő alegységét, a mitokondriumokat célozzák. A mitokondriumok védelme rendkívül fontos minden olyan betegségben, ahol a sejtet egy rövidebb ideig tartó rendkívül nagy (akut), vagy hosszú távú, évekig tartó alacsonyabb intenzitású (krónikus) károsodás éri. Ezen károsodások közül az akutra a szeptikus sokk, a krónikusra pedig a szívelégtelenség egy jól ismert példa. Mindkét betegség magas halálozással jár, a szívelégtelenség emellett egy népbetegség is, amely az utóbbi években egyre gyakoribbá vált. A szeptikus sokk esetén pedig az intenzív osztályra kerültek esetében kiemelkedően magas (30-40%-os) halálozás a jellemző. Éppen ezért rendkívül fontos e két kórkép esetén új, a korábbinál hatékonyabb terápiás lehetőségek keresése. Mindkét kórkép kialakulásában központi szerepet játszik a mitokondriumok károsodása, melynek következtében a sejtek funkciójának és struktúrájának fenntartásához szükséges energiatermelés jelentősen csökken, ráadásul a károsodott mitokondriumok a legfontosabb szabadgyök forrássá válnak. A szabad gyökök olyan atomok vagy molekulák, amelyek más vegyületekkel kölcsönhatásba lépve károsítják azokat. Károsítják a fehérjéket, a lipideket és a sejt örökítőanyagát (DNS) is. A mitokondriumok és ezáltal a sejt egészének védelme ezen igen rövid életidejű molekulák okozta károsodással szemben leghatékonyabban a mitokondriumban felhalmozódó gyógyszermolekulákkal lehetséges. A szabad gyökös károsodás elleni védelem két alapvető lehetősége ezen molekulák elkapása, eltakarítása („scavenging”), illetve az általuk okozott másodlagos káros következmények megakadályozása. A szabad gyökök csapdázásában bizonyos olyan speciális stabil szabad gyökök is alkalmazhatóak, amelyek a párosítatlan elektront a molekula szerkezeti elemeivel stabilizálják. Ilyen vegyületek többek között a nitroxid szabad gyököket tartalmazó heteroaromás származékok. A szabad gyökös károsodások másodlagos következményeinek kivédésére, így például a sejt energia tartalékainak (ATP, NADH) csökkentésével szemben az úgynevezett PARP-gátló molekulák - számos korábbi munkánk alapján - hatékonynak bizonyultak. Ezen molekulák hatékonyan csökkentik a sejtkárosodás mértékét mind kísérletes szívelégtelenség, mind szepszis modellekben. A PTE-n működő kutatócsoportunk azt tűzte ki célul, hogy az antioxidáns stabil nitroxid szabad gyököket ezen PARP-gátlókkal, illetve egyéb, a gyógyításban már bevált gyógyszermolekulákkal kombinálja. Ennek az az értelme, hogy a stabil nitroxid szabad gyökök vagy elővegyületeik képesek semlegesíteni az előzőekben említett rövid élet idejű, káros szabad gyököket, emelve a kiinduló molekula hatékonyságát, vagy kibővítve annak terápiás profilját. Ezen „hibrid molekulák” kettős támadásponttal rendelkezve a kiindulási molekulákhoz képest hatékonyabbak lehetnek a reaktív szabad gyökök által serkentett patológiás folyamatok visszaszorításában, gátlásban. Ez az elgondolás jól illeszkedik az új gyógyszerkutatási irányzatokhoz, elég itt a szívelégtelenség kezelés során újonnan bevezetett új, kettős hatású molekulára, az „ARNI”-ra gondolni. A projekt során kifejlesztett vegyületek vizsgálatát is megkezdtük már a PTE I. sz. Belgyógyászati Klinika Kísérletes Kardiológiai Kutatólaborjában, illetve a Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézetben. A sejtkultúrás vizsgálatokat követően az ígéretes molekulák komplexebb modellekben (szervperfúzió, krónikus élőállatmodellek) is vizsgálatra kerülnek.

Lezárult a pécsi tudományegyetem vezetésével zajlott gyógyszerfejlesztési projekt
A mitokondrium károsodása az eredeti okoktól függetlenül beindíthat egy olyan folyamatot, mely a sejt elpusztulásához és a beteg halálához vezet. Kollár László professzor, a projekt szakmai vezetője elmondta: „Mivel jelenleg kevés gyógyszer áll rendelkezésre a mitokondriális betegségek gyógyítására, a molekuláris célpontok molekuláris biológia, genomika segítségével történő azonosítása után a szintetikus kémia nagyhatékonyságú eszközeinek felhasználásával új vegyületek születtek a kutatás eredményeként. A hosszú távú cél a legígéretesebb származékok preklinikai és humán klinikai vizsgálata. Az eddig elért eredmények alapján komoly esély mutatkozik arra, hogy az új származékok, valamint a természetes vegyületek széleskörű vizsgálatát követően olyan gyógyszerek fejlesztésre kerülhessen sor, melyek hatékonynak bizonyulnak az említett halálos betegségek ellen.” – hangsúlyozta a professzor. A kutatások eredményeként bővültek a szerves szintetikus reakciókra, valamint a mitokondriális támadáspontú betegségekre vonatkozó ismeretek, amelynek tudományos értéke elsősorban a született publikációk alapján mérhető. Emellett a kutatási tevékenység hozzájárult a tudományos utánpótlás neveléséhez, mivel lehetőséget biztosítottak számos PhD hallgató számára, hogy szakmailag fejlődjenek, és a fokozatukat megszerezzék. Ugyanakkor, a kutatási eredmények társadalmi hatása is jelentős lehet, hiszen nagy halálozási arányú, jelenleg gyakran gyógyíthatatlan betegségekre kerültek új célpontok azonosításra, kezdődtek meg új vegyület-családok kifejlesztése. Ez nemcsak az egészségbiztosítási rendszer anyagi terheinek csökkentése, vagy a munkaképesség megőrzése révén jelent hasznot a közösség számára, de jobb életminőség, illetve megmentett életek formájában pénzben nem kifejezhető eredményekkel is jár.

Projektünk hazánkban és Közép-Kelet Európában is egyedülálló és hiánypótló célokat valósít meg. A súlyos, akut, életet veszélyeztető állapotok közül, több megbetegedésben is a megfelelően gyors orvosi beavatkozás ellenére is elfogadhatatlanul magas, 30-50%-os a halálozás. Ezen betegségekben történő eredményes kutatás csak az alapkutatók és klinikusok összefogásával, azaz a transzlációs medicina mentén valósíthatóak meg. A transzlációs medicina hidat képez a klinikai és az alapkutatások között. Egy gyűjtőfogalom, amely a preklinikai kutatási eredmények „átfordítását” jelenti a mindennapi klinikai gyakorlatba és betegellátásba, vagyis fogalmazhatunk úgy is, a laboratóriumtól a betegágyig (from bench to bedside) tartó folyamat.

A transzlációs medicina legkiválóbb nemzetközi központjai, ahol elsőként intézményesítették az orvostudomány transzlációs szemléletét: National Institutes of Health, The Harvard Clinical and Translational Science Center. De ma ilyen központok találhatók például Cambridge-ban és Oxfordban is. Ma ők uralják a világ kutatási potenciáljának nagy részét, közleményeik a legjelentősebb tudományos folyóiratokban jelennek meg. Kelet-Közép-Európa, azon belül Magyarország szinte nincs jelen ezen a platformon, a transzlációs medicina fogalom ismeretlen a legtöbb hazai egészségügyben dolgozó szereplő (beleértve az orvostanhallgatókat, klinikusokat, elméleti szakembereket). A projekt hatására jelentősen növekedhet a Transzlációs Medicina magyarországi megismerése, mivel európai szinten is jelentős központ kerül kialakításra.

A projekt a Pécsi Tudományegyetem vezetésével, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Egyetem kooperációjával jön létre. A tervezett kutatások a különböző szakterületek szakértőinek közös, összehangolt munkájára épülnek pankreatológiai, kardiológiai és stroke témában.

I. ALTÉMA - Súlyos, sejtelhalással járó hasnyálmirigy gyulladás
I.A. Alapkutatási eredményeink alapján a sejtekbe történő ATP bevitel jelentősen csökkenti a sejtkárosodást, mely felvetette az energiapótlás szükségességnek lehetőségét. KLINIKAI vizsgálataink közül a GOULASH vizsgálat folyik, ami ezt az elméleti ismeretet a gyakorlatba ülteti át. Ezen kívül heveny hasnyálmirigy gyulladás vizsgálata zajlik az EASY, PREPAST, APPLE és PINAPPLE vizsgálatok keretein beül is. Az acut pancreatitis regiszter folyamatosan működik és gyűjti az adatokat. A walled-off pancreas necrosis, a sejtelhalással járó pancreatitis egyik igen súlyos, felülfertőződése esetén akár életet is veszélyeztető szövődménye. Jellemzőiről, a kezelés során alkalmazott beavatkozások eredményességének, a fellépő szövődmények rögzítésére adatbázist hoztunk létre, megalakult a WOPN regiszter. (PTE-Hegyi core és Vincze gastro mcs.)
I.B. Új hatásmechanizmusú fájdalomcsillapító és gyulladásgátló vegyületek kutatása ALAPKUTATÓ laboratóriumban. Szfingomielin lipid raftokon a TRPVA1 és TRPV1 ioncsatornák vizsgálata sejttenyészeten, majd a szfingomielináz kezelés vizsgálata történt állatkísérletes modellekben (PTE-Helyes gastro mcs.).

II. ALTÉMA – Stroke
II.A. ALAPKUTATÁSI vizsgálataink Enyhe koponya trauma után hypertóniás patkányokban krónikus cerebrovaszkuláris oxidatív stressz alakul ki, ami elsősorban mitokondriális vagy ahhoz kapcsolt NADPH oxidáz 4 alegység fokozott működésének köszönhető. Hosszú távú vér-agy gát zavar alakul ki, ami neuroinflammáción keresztül az állatok kognitív zavarához vezet. Következő lépésként olyan beavatkozási utakat próbálunk azonosítani, ami a fenti folyamatokat megelőzni vagy visszafordítani képes (PTE-Büki mcs). Ábrahám István munkacsoportja igazolta, hogy a központi idegrendszerben termelődő ösztradiol képes megváltoztatni a neuronok funkcióját és jelentős protektiv hatást gyakorol a neuronokra hímben és nőstényben egyaránt. A vizsgálatok megmutatták, hogy az öszradiol jelentős neuroprotektív potenciállal bír stroke-ban is. A neurotropin receptorok vizsgálata mellett az ösztradiol idegrendszert védő hatását tesztelve hat új ösztrogénszerű neuroprotektív vegyületet, ún. „activator of estrogen-like signaling”, azaz ANGEL molekulát fedeztünk fel (PTE-Ábrahám mcs).
II.B. Az akut STROKE regiszter célja az akut ischaemiás vagy vérzéses stroke-ot elszenvedett betegektől származó prospektív adatgyűjtés a betegség pathogenezisének, lefolyásának pontosabb tisztázása érdekében. Multicentrikus, prospektív adatgyűjtéssel célunk a betegség epidemiológiájának, a betegség lefolyását és terápiára adott választ befolyásoló ún. prediktív faktorok vizsgálata. A betegség lefolyásával párhuzamosan követni szeretnénk a betegség során alkalmazott különböző gyógyszeres terápiás módszereket, valamint az esetlegesen szükségessé váló sebészi intervenciókat. Célunk továbbá a stroke kialakulásával kapcsolatba hozott genetikai variánsok (hajlamosító gének, génpolimorfizmusok) vizsgálata, valamint az egyes alcsoportokban genotipikus és fenotipikus különbözőségek keresése (PTE-Szapáry mcs.)

III. ALTÉMA - Szívelégtelenség, hírtelen szívhalál
III.A ALAPKUTATÓ laboratóriumban a krónikus szisztolés és diasztolés szívelégtelenség modellekben vizsgáltuk az oxidatív stresszre és a mitokondrium funkcióra ható faktorok befolyásolásának szerepét, spontán hipertenzív patkány, aorta konstrikció CypD KO egérben és posztinfarktusos patkány modellben. Vizsgált molekulák: resveratrol, L-2286 (PARP-gátló). A poli(ADP-ribóz) polimeráz (PARP) gátlók jelentősen csökkentik a spontán hypertenzív patkány állatok miokardiumában és érfalában az intersticiális fibrózis és gyulladás mértékét. (PTE Tóth- Halmosi mcs.)
III.B. KLINIKAI vonalon a projekt részeként került megvalósításra a RAFFLE (Registry for Atrial Fibrillation and FLutter patiEnts): Pitvarfibrilláció és –flutter regiszter, mely beavatkozással nem járó, multicentrikus, prospektív, obszervációs vizsgálat. A regiszterben adatot gyűjtünk a demográfiai jellemzőkről, társbetegségekről, rizikófaktorokról, panaszokról, kórlefolyásról, a terápiás stratégiáról és döntéshozásról, a terápia hatékonyságáról, a betegség és kezelés szövődményeiről és a kimenetelről. Emellett akut szívelégtelenség regiszter továbbra is működik és folyamatosan gyűjti az adatokat. (PTE Tóth mcs.)

IV. CORE – az altémákat kiszolgáló központi facilitások
IV.A. Transzlációs Intervenciós Endoszkópos Központot (TIEK) létrejött, mely a súlyos, sejthalállal járó életet veszélyeztető pancreatitis minimal invazív terápiájának kutatására, fejlesztésére szolgál (PTE-Vincze mcs).
IV.B. Betegregiszter és Informatikai Központ Mind a három altéma regisztereit és klinikai vizsgálatait ez a központ bonyolítja le. A betegadatok bevitelére a centrumokba összesen 18 (9 klinikai egység/egységenként 2 adminisztrátor) klinikai kutatási adminisztrátort (clinical research administrator) vettünk fel és alkalmazunk. A regiszterekbe kerülnek be a Gazdaságossági Központ költség-hasznossági elemzéséhez szükséges adatok is (PTE-Hegyi mcs).
IV.C. Gazdaságossági Központ A klinikai kutatásokhoz kapcsolódóan az a célunk, hogy olyan adatokat gyűjtsünk és kezeljünk, amelyek lehetővé teszik, hogy a klinikai eredményeket nem csak orvosi, hanem költséghatékonysági megközelítésben is értékelni lehessen. Költséghatékonysági elemzési modellkoncepciót készítettünk mindhárom az acut pancreatitis és a stroke regiszterek területen. Meghatározásra került a stroke regiszterben az inkrementális költséghatékonysági arányszám (ICER) előzetes értéke is (PTE-Zemplényi mcs).

2. év eredményei
STAY ALIVE - TRANSZLÁCIÓS MEDICINA A JOBB MINŐSÉGŰ BETEGELLÁTÁSÉRT ÉLETET VESZÉLYEZTETŐ AKUT MEGBETEGEDÉSEK SÚLYOSSÁGI ÉS HALÁLOZÁSI MUTATÓINAK JAVÍTÁSA TRANSZLÁCIÓS ORVOSTUDOMÁNYI MEGKÖZELÍTÉSBEN – STAY ALIVE

Budapesten tartotta éves találkozóját a három egyetemen átívelő, alapkutatók és klinikusok összefogásával megvalósuló projekt, melynek célja az életveszélyes, nagyon súlyos, akut kórképekben szenvedő betegek életben tartása. A 2021. januárig futó pályázatban három fő tudományterületen, az akut hasnyálmirigy-gyulladás, az agyérkatasztrófa, illetve a szívinfarktus és hirtelen szívhalál kezelése kapcsán fognak össze a szakemberek a betegek javára. A találkozón az 1,494 milliárd forint európai uniós támogatás segítségével megvalósuló projekt eddigi eredményeit, előrehaladását foglalták össze a résztvevők. A Pécsi Tudományegyetem vezetésével két további egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen is folynak a kutatások. Az akut hasnyálmirigy-gyulladás, a szívinfarktus és az agyérkatasztrófa is olyan betegség, ahol még mindig elfogadhatatlanul magas a halálozás. Ezen betegségekben történő eredményes kutatás csak az alapkutatók és klinikusok összefogásával, azaz a transzlációs medicina mentén valósíthatók meg. A transzlációs medicina hidat képez a klinikai és az alapkutatások között, a preklinikai kutatási eredmények „átfordítását” jelenti a mindennapi klinikai gyakorlatba és betegellátásba, vagyis a laboratóriumtól a betegágyig (from bench to bedside) tartó folyamat. A projekt több kiemelt célkitűzése már most megvalósult. A program egyik legfontosabb célja, hogy egy európai szinten is jelentős központ kerüljön kialakításra, mely nemzetközileg is egyedülálló lehetőséget biztosít a magyar kutatóknak, hogy ne csak elérjék, de meg is előzzék nemzetközi versenytársaikat, és megnöveljék a valóban eredményes kutatások számát. A találkozón bemutatásra került a Transzlációs Medicina Központ Multidiszciplináris Kutatástámogató Csoportjának felépítése és működése, ami klinikai kérdéseik megválaszolásában segíti a kutatókat. A program egy másik fontos célja a betegségekhez kapcsolódó adatgyűjtés megvalósítása. Mindhárom betegségterületen megtörtént a betegregiszterek létrehozása és a betegek regiszterbe vonása Pécsen, Debrecenben és Szegeden is elkezdődött. Így állnak rendelkezésünkre azok az adatok, amelyekre építeni lehet, hogy újragondolhassuk a betegellátást annak érdekében, hogy a következő évtizedekben minél kevesebben haljanak hirtelen szívhalált, vagy legyen számukra végzetes kimenetelű az agyérkatasztrófa vagy az akut hasnyálmirigy-gyulladás. A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló projekt hosszú távú eredménye, hogy a beruházásnak köszönhetően a betegek kórházi tartózkodása rövidül és a halálozási mutatók javulnak.

3. év eredményei

A GINOP STAY ALIVE program alapkutatási projektjei mind a kardiológia, mind a gyógyszertan, mind a neurológiai területen folytatódnak, ezekből folyamatosan készülnek magas szintű publikációk. A STAY ALIVE program egyik fontos célja az akut hasnyálmirigy gyulladás, az akut szívelégteleség és az akut agyi történés (stroke) betegségekhez kapcsolódó adatgyűjtés megvalósítása. Összesen több mint kétezerötszáz beteg adatát sikerült összegyűjteni az AKUT PANCREATITIS, a STROKE, a CARDIOMYOPATHIA és az AKUT SZÍVELÉGTELENSÉG regiszterekbe. A transzlációs szemlélet elterjesztéséhez nagyban hozzájárult az interdiszciplináris kutatócsoportunk működése. Az interdiszciplináris CORE csoport összehangolt munkájának köszönhetően megvalósult az a kiemelt cél, hogy különböző tudományterületeket összehangolva (informatika, matematika, klinikai kutatás, elméleti kutatás, menedzsment) operatív módon segítjük az egyes orvostudományi szakterületek elméleti és klinikai kutatását. A projekt második évében a terveknek megfelelően megkezdődött az obszervációs prospektív klinikai vizsgálatok megtervezése, és indítása. Három obszervációs vizsgálat indult a heveny hasnyálmirigygyulladás területéhez kapcsolódóan, az akut biliáris hasnyálmirigygyulladás kezelésének részleteit vizsgáló PREPAST vizsgálat már fut, 90 beteget sikerült eddig beválogatni. Az EMILY vizsgálat is elindult, ami a betegek epehólyag eltávolításának optimális idejét célozza megvizsgálni a hasnyálmirigygyulladás után. A LIFESPAN nevű vizsgálat tesztidőszakban van. A LIFESPAN vizsgálat célja, az akut hasnyálmirigygyulladás rizikófaktorainak felderítését célozza meg. A transzlációs modell kiemelt célja, hogy a tudományos kutatáson kívül a betegellátásban, a tudásrendszerezésben és az oktatásban, valamint a transzlációs kommunikációban is fejlesztéseket hajtson végre, mert a tudományos eredmények valós klinikai gyakorlatba való átültetése csak így végezhető hatékonyan. Az interdiszciplináris CORE kutatástámogató csoport ezért részt vesz a betegellátás fejlesztésében (betegség specifikus központosított betegellátás megszervezésében, transzlációs betegellátó intézmények létrehozásában), a tudás rendszerezésben (pl.: tudományos kutatásra épülő klinikai irányelvek fejlesztésében, kezelési protokollok kialakításában) oktatási anyagok készítésében (pl.: betegeknek szóló tájékoztatók tervezésében és kivitelezésében és rendezvények szervezésében). Mindezzel a tevékenységgel az interdiszciplináris CORE kutatástámogató csoport hozzájárul a transzlációs medicina fejlődéséhez, a tudományos eredmények minél gyorsabban történő klinikai gyakorlatban történő hasznosításához, valamint a költséghatékonyabb egészségügyi ellátáshoz.

Projekt aktualitások (2020.06.25.)

A Projekt eredményes lebonyolítása kapcsán vezető nemzetközi centrumok csatlakoztak központi facilitásainkhoz. Az akut pancreatitis regiszterbe például több, mint tíz külföldi központokból is kerülnek be folyamatosan adatok. A pályázat megvalósítása során a nemzetközi kooperációs munka szélesedésének köszönhetően Központunkhoz csatlakozott kutatóink külföldi társszerzőkkel nemzetközileg is a legrangosabb folyóiratokban publikálnak. A Pécsi Tudományegyetem 2016 januárjában Magyarországon elsőként intézményesítette a transzlációs medicinát, azóta pedig a Központ tevékenysége révén folyamatosan bővül az Egyetem kollaborációs lehetőségeinek köre. Az elmúlt években több mint 400 külföldi intézménnyel sikerült kutatási együttműködést kialakítani, ami a tudományos publikációk számának növekedésében is megmutatkozik: az Általános Orvostudományi Kar idén megjelent közel 300 közleményének 20%-a kötődik a Transzlációs Medicina Központhoz. A STAY ALIVE program egyik fontos célja a betegségekhez kapcsolódó adatgyűjtés megvalósítása. Továbbra is működik a heveny hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő, az akut szívelégtelenségben szenvedő és az akut agyi történéses ún. stroke betegek regisztere. A regisztrált betegszámok folyamatosan nőnek. Az AKUT PANCREATITIS, a STROKE, a CARDIOMYOPATHIA, és az AKUT SZÍVELÉGTELENSÉG regiszterekben összesen több, mint négyezer beteg adatai találhatók. 2020-ban a klinikai vizsgálatok tovább futnak. A következő felnőttekben kialakuló akut pancreatitishez köthető klinikai vizsgálatok folynak: GOULASH, EASY, PREPAST vizsgálat, míg a gyermekkori akut pancreatitist az APPLE illetve PINEAPPLE vizsgálja multicentrikus (több centrumban zajló), országhatárokon átívelő összefogás keretein belül. Klinikai vizsgálataink és regisztereink adataiból az adatfeldolgozás elkezdődött. 17 orvoskolléga csatlakozott intézetünk csapatához klinikai kutatási tevékenységet végezni. A munkaterv szerint a munkacsoportokban végzett kutatómunka, oktatás és klinikai vizsgálatokban való részvétel mellett csoportos képzési programokat is indítottunk, a Transzlációs Medicina szak elindítása is folyamatban van a Pécsi Tudományegyetemen, így a TMK egyben képzési centrumként is működik. 2020-ban a már futó vizsgálatokba több orvostanhallgató diákkörösként kapcsolódott be,akikszámos előadással képviselték Központunkat a Kari TDK konferencián és több nemzetközi rendezvényen. Pályázatban a fő tudományos kérdéseket a KLINIKAI kutatócsoportok fogalmazták meg, az ALAPKUTATÁSI kutatócsoportok pedig olyan kutatási programokat terveztek, melyek különböző vegyületeket, gyógyszer támadáspontokat azonosítanak, a KLINIKAI kutatócsoportok pedig ezen anyagokra/mechanizmusokra terveztek klinikai vizsgálatokat.

Projekt aktualitások (2021.02.25.)

A GINOP STAY ALIVE program harmadik évében az alapkutatási projektek mind a kardiológia, mind a pankreatológia, mind a neurológia területén 2020-ban is folytatódtak, ezekből folyamatosan készülnek magas színvonalú publikációk. Továbbra is működik a heveny hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő, az akut szívelégtelenségben szenvedő és az akut agyi történéses ún. stroke betegek regisztere. A regisztrált betegszámok folyamatosan nőnek: Az AKUT PANCREATITIS regiszterben jelenleg 2871, míg a STROKE regiszterben 1269, a CARDIOMYOPATHIA regiszterben 181, és az AKUT SZÍVELÉGTELENSÉG regiszterben 469 beteg adatai találhatók. A 2020-as évben a következő új, akut pancreatitishez köthető regisztereket indítottuk el: A Walled-Off Pancreas Necrosis (WOPN) regiszter: Az akut hasnyálmirigygyulladás után öt-hat héttel előfordulhat szövődményként pszeudociszta képződés, melynek következtében egy letokolt nekrotikus szövettömeg fejlődhet ki, ez az ún. fallal körbehatárolt hasnyálmirigy elhalásos folyamata. Ennek közelebbi megismerésére szolgáló regiszterünk a WOPN, Walled-Off Pancreas Necrosis. Ennek az első magyaroszági regiszterét alakítottuk ki.

A Pancreas Cyst Neoplasm (PCN) regiszter: pancreas cystosus neoplastikus térfoglalások (PCN) regiszter, melynek célja a PCN-nel kapcsolatos adatok, beleértve a diagnosztikát, különös hangsúlyt fektetve az endoszkópos ultrahangos (EUH) képalkotásra, valamint a kezeléssel és követéssel kapcsolatos információk részletes és átfogó gyűjtése. A pancreas cystosus daganatainak regiszteres adatgyűjtése hozzájárul a betegek komplex ellátásának javításához és a jelenleg is széleskörű klinikai pancreatológiai kutatás további bővítéséhez. A GINOP-2.3.2-15-2016-00048 Stay Alive projekt keretében közel 200 millió forint értékben került kialakításra a PTE KK. I.sz. Belgyógyászati Klinikán a Transzlációs Intervenciós Endoszkópos Központ (TIEK). A nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő felszereltségű központban a legmodernebb endoszkópos ultrahangos eszközök mellett altatógép és intervenciós beavatkozásokat támogató röntgenberendezés is található. Ezáltal olyan súlyos kórképekben, mint például a nekrotizáló hasnyálmirigy-gyulladás, a hosszan tartó nagyobb sebészeti beavatkozások helyett a betegeket kevésbé megterhelő endoszkópos beavatkozások is elérhetők. A COVID-19 pandémia miatt szükségessé vált Projektünk három hónappal való hosszabbítása. A világjárvány következtében az eredeti szakmai célok nem sérültek, emellett a feladatok átstrukturálása elkerülhetetlen volt. Ennek a munka-átcsoportosításnak következményeképp a betegek ágy melletti kikérdezése helyett a regiszterek, klinikai vizsgálatok adattisztítása, az adatok publikációkra való előkészítése került előtérbe. Mivel a hiteles információ a járvány idején életet menthet, ezért az Interdiszciplináris CORE Kutatócsoportunk munkájának bevonásával a járvány első hulláma alatt gyors segítséget nyújtottunk. A koronavírus járvány elindulásakor létrehoztuk a koronavírus elleni transzlációs lakosságtámogató akció- és kutatócsoportunkat (KETLAK). A KETLAK munkacsoportunk az első hullám idején szakmai elemzések elkészítésével alapvető tanácsadó szerepet töltött be az a járványügyi intézkedések meghozatalában. A koronavírus járvány során azóta is tudományosan megalapozott elemzésekkel segítjük döntéshozóinkat.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével, a Szegedi Tudományegyetemmel és a Debreceni Egyetemmel konzorciumban megvalósuló projekt célja egy olyan hiánypótló kiválósági központ kialakítása, amelynek fókuszában a sportteljesítmény és az egészség áll. A 2017. február 1-jével elindult kutatási és eszközbeszerzési projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, 4 év alatt összesen 1,41 milliárd forintból.

A Pécsi Tudományegyetem vezetésével megvalósuló projekt célja egy európai színvonalú, sport és extrém igénybevétel vizsgálatán alapuló, a fizikai teljesítmény növelésének lehetőségét kutató kiválósági központ létrehozása. A kutatások a sporttevékenységek egészségmegőrző hatásainak vizsgálatán keresztül a magyar sport teljes körét, kiemelt figyelemmel az élsportot szolgálják. A Pécsi Tudományegyetem már meglévő eszközparkjának és kutatói körének bővítésével, a tudományos kutatások segítségével, gyakorló szakemberek számára is hasznosítható eredményeket céloznak meg a szakemberek, amelyek hozzájárulnak a sportakadémiák, klubok, egyesületek még hatékonyabb működéséhez.

A műhely munkájának alapja egy olyan tudásbank létrehozása, amely nemzedékek számára teszi lehetővé az egészséges teljesítményfokozás követését és megvalósítását. Több száz, laboratóriumi körülmények között és pályatesztek során elvégzett teljesítménydiagnosztikai mérésre, valamint biológiai minták molekuláris szintű feldolgozására kerül majd sor a projektben. Az így nyert információkkal nagy pontossággal feltérképezhetővé válik a sportolók teljesítménye. Az edzésmódszerek adatainak összehangolásával pedig lehetőség nyílik a sportolói teljesítmény fokozására, sportág- és sportoló-specifikus edzések és módszerek kidolgozására.

Dr. Tóth Miklós egyetemi tanár, a projekt szakmai vezetője elmondta: „A kutatás eredményeként létrejövő, nyilvános tudásbank adataiból valamennyi sporttudományi szakember profitálhat. Bízunk benne, hogy a projekt során kapott eredményeknek és kidolgozott módszereknek köszönhetően hozzá tudunk járulni a magyar sport, illetve parasport minél eredményesebb szerepléséhez a világversenyeken.”