MŰSZAKI PÁLYA JÖVŐJE A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÁSBAN

Projektben résztvevők:
• Pécsi Tudományegyetem Munkatudományi és Foglalkozás-egészségügyi Kiválósági Centruma
• Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
• Víz-Szem Víziközmű Szolgáltatásban Elkötelezett Munkavállalók Munkahelyi Szakszervezete
• TETTYE FORRÁSHÁZ Pécsi Városi Víziközmű Üzemeltetési Zrt.

A projekt két fő módszertanra épül, amelyet egy több lépésből álló pilot program-sorozat egészít ki. A két fő módszertani téma a munkaerő-piacra belépő fiatalok számára vállalható kihívássá tenni a műszaki pályát és olyan szervezeti kultúrát teremtetni, amely alkalmas a munkavállalók megtartására. Másrészről biztosítani azt, hogy a műszaki pályát választók egészségileg és szellemileg is alkalmasak legyenek a munkaerő-piacon maradni, képesek legyenek aktívan részt venni az idősödő társadalomból fakadó munkaerő-piaci problémák kialakulásának megelőzésében, és felkészültek legyenek a technológiai fejlődésre. 

A daganatos és a multimorbid krónikus betegségek növekedése miatt növekedni fog a refrakter tünetekkel rendelkező betegek száma, akiknél a hagyományos tüneti kezelések hatástalanok. Ilyen esetekben használatos palliatív szedáció (PS): gyógyszerek ellenőrzött alkalmazásával a tudat éberségi szintjének csökkentése az elviselhetetlen szenvedés enyhítése érdekében. 
A projekt fő céljai: 
1)    Az arányos PS gyakorlatának vizsgálata (klinikai vizsgálat, esettanulmányok); 
2)    PS etikai vonatkozásainak vizsgálata a ’moral case deliberation’ módszerével; 
3)    Az Európai Palliatív Társaság (EAPC) 2009-es ajánlásainak felülvizsgálata; 
4)    Ismeretterjesztés szakmai körökben (online oktatási program; szakpolitikai ajánlások; e-könyv a jógyakorlatokról, betegek számára készült összefoglalóval; kongresszus / webinar a szakemberek számára). 

A projekt célja a CLIL módszer bevezetése az angol nyelvű medikus képzésben: Az oktatók angol nyelvi képesítésinek javítása, valamint együttműködés a vezető orvosi egyetemekkel innováció és tapasztalatcsere céljából.
A projekt részeként a kiválasztott egyetemi tanárokat az Európai Bizottság által a nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség előmozdítása érdekében javasolt CLIL (tartalom és nyelvbe integrált tanulás) módszer alapján oktatják. A projekt célja, hogy az itt megszerzett tudást felhasználhassák kurzusaik kidolgozásakor és előadásakor valamint, hogy más egyetemi tanárokat is tanítsanak erre módszerre.

Ennek a H2020 projektnek, mint egy multi-diszciplináris együttműködésnek a célja a vezető kutatók és az úttörő ipari szakértők tudásának egyesítése, hogy ezzel előkészítse a technológiát és a szaktudást az élő szövet vizualizációjának áttörő módszerekkel történő kifejlesztéséhez. Egy sejt genetikai tartalma meghatározza a funkcióját. A gének a sejt születésétől a haláláig folyamatosan be és kikapcsolnak. Ezt a nagyon dinamikus folyamatot belső (genetikai) és külső (környezeti) faktorok is szabályozzák. Ebben a H2020 által finanszírozott pályázatban az aktív gének valós időben történő vizualizációjához szükséges új technológiát fejlesztünk ki.

A projekt 16 partnerrel valósul meg és a NEURAM elnevezésű projekthez kapcsolódik.

A konzorcium szakértő tagjait az adott tudományos intézetek kémiával, fizikával, neurológiával, viselkedéstudománnyal és genetikával foglalkozó szakértői adják, továbbá a projekt megvalósításában egy, a 3D-s mikroszkópiával foglalkozó ipari partner is részt vesz.
A 4D-SRS rendszerek kiváltképpen orvosi kutatásokra, illetve olyan fejlesztési projektekre lesznek felhasználhatóak, melyek központjában a korai stádiumban levő betegségek diagnosztizálása, rák észlelése, és toxicitással foglalkozó tanulmányok állnak. 
A tudományos és a kereskedelmi szektorok tapasztalatcseréje és a kiküldetések révén a csapat növeli európai és globális versenyképességét az idegtudományok és genetikai technológia területén.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a Minisztérium a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos és kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerület fejlesztését kívánja megvalósítani a 2018-2020 időszakban az alábbiak szerint:

1. tématerület: Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre.
2. tématerület: Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel.
3. tématerület: Innovációval a fenntartható, egészséges életért és környezetért.
4. tématerület: A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában.
5. tématerület: Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel.

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását.

A Pécsi Tudományegyetem a 2018-ban 20765-3/2018/FEKUTSTRAT szerződésszámmal 5 tématerületen elindított kiválósági kutatásokat a „Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program 2019” keretében folytatta 2019. június 1-jétől.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerületen kezdte meg fejlesztéseit 2018-ban, melyet a 2019-es évtől az alábbiak szerint folytatott:

1. Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre Szakmai vezető: dr. Kollár László

2. Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel Szakmai vezető: dr. Kovács L. Gábor

3. Innovációval a fenntartható életért és környezetért Szakmai vezető: dr. Felinger Attila

4. A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában Szakmai vezető: dr. Vörös József

5. Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel Szakmai vezető: dr. Dóczi Tamás

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását. A Programot 2020-ban a TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 (2020-4.1.1-TKP2020) „intézményi kiválóság” alprogramjának keretében kívánjuk folytatni, melyre 2020.06.30-val került beadásra a Pécsi Tudományegyetem támogatási kérelme.

A projektre a Pécsi Tudományegyetem a Biomedical Engineering koncepcióval pályázott és nyert el forrást. Biotechnológiai és 3D Bioprintinggel kapcsolatos kutatások, farmakotechnológiai kutatások végzése. Orvosi anyagtechnológiai vizsgálatok (statikus, dinamikus mechanikai vizsgálatok, szerkezeti elemzésem SEM segítségével, termikus analízis DTA-val). Egészségügyi szoftverfejlesztés, kifejezett hangsúllyal az MI és big data területén, valamint az egészségügyi oktatásfejlesztés vonatkozásában, bevonva a VR és AR technológiákat. Neurorehabilitációs vizsgálatok (robotikus exoskeletonok), klinikai mozgásanalízis, ember-gép kapcsolat kutatása. Exoprotetikai fejlesztések. Egészségügyi szimulációs oktatással kapcsolatos kutatások, termékfejlesztések fizikai és virtuális megoldásokkal. Műveleti egészségüggyel kapcsolatos oktatási, szolgáltatási és kutatási tevékenység. Személyre szabott medicina: műtéti tervezések, egyedi intervenciós és diagnosztikai eszközök fejlesztése. Biokibernetika és orvosi robotika területén történő alkalmazott kutatási, fejlesztési tevékenység. A tématerületeken belül oktatási, kutatási szolgáltatási és termékfejlesztési feladatok ellátása, együttműködve a vonatkozó szervezeti egységekkel és piaci partnerekkel.

Rendszer - és folyamatmodellezés, intelligens szabályozási feladatok, jelfeldolgozás, matematikai és fizikai modellezés, numerikus szimulációs eljárások kidolgozása. Véges elemes modellezés (VEM) és szimulációk. Robotikával kapcsolatos kutatások. Képfeldolgozással és mesterséges látással kapcsolatos kutatások és fejlesztések. IT biztonság, kritikus IT infrastruktúrák védelme, adatbázisok tervezése és üzemeltetése, párhuzamos programozás. Akusztikus-emissziós mérések, biomechatronikai fejlesztések. Vezetett és sugárzott elektromágneses zavarok mérése (EMC) gyógyászati berendezéseken, zajforrások. Élhető környezet kialakítása, életmódra és egészségre gyakorolt hatása. Városi életmód és a klímaváltozás emberekre gyakorolt hatása. Roncsolásmentes szerkezetvizsgálat, anyagok speciális jellemzőinek vizsgálata. Elemanalitikai módszerek, neutron szórási módszerek, neutron és röntgen radiográfia.

Ápolás, betegellátáshoz kapcsolódó smart technológiai fejlesztések kutatásának irányítása – robotizált ápolás diagnosztikai és terápiás munka támogatása, döntés támogatás, szakértői rendszerek fejlesztése és pilot megvalósítása. A smart műszeres és eszközös egészségügyi technológiák szükséglet alapú piacfelmérése és ezek alkalmazásának egészség-gazdaságtani elemzését, az ellátások egészségbiztosítási betegségterhét célzó kutatás irányítása. Sürgősségi ellátáshoz kapcsolódó smart technológiai fejlesztések kutatásának irányítása - kórfolyamat-digitalizáció, adatátvitel digitalizációja, okos-eszközök, a prehospitális ellátásban használt eszközök ergonómiai szempontjainak kutatása.

Operatív pályázati ügyintézés, gazdasági és pénzügyi tanácsadás, innovációs lánc és ökoszisztéma építés, jogi támogatás, arculati és kommunikációs tanácsadás, márkaépítés, piaci és marketing támogatás, szervezeti és szervezési tanácsadás, tréningek, továbbképzések, pályázati teljesítményértékelő rendszer alkotás, működési modell létrehozás, lobbi anyag készül, horizontális és vertikális információs és kommunikációs csatornák nyílnak.

A pécsi tudományegyetem és a debreceni egyetem partnerségével megvalósuló projekt célja, hogy egy nemzetközi színvonalú egészségügyi kutatásfejlesztési és szolgáltatási centrumot hozzanak létre a neurorehabilitáció területén. Az idegrendszert ért károsodás(ok) következtében kialakult fogyatékosság és rokkantság komoly terhet jelent a társadalomnak és az érintett családoknak, így rendkívül fontos a minél hatékonyabb és gyorsabb gyógyítás e betegek számára. Ebben jelenthet komoly előrelépést a most induló projekt.

A Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem partnerségével valamivel több mint 650 millió forintos támogatásból megvalósuló műszerfejlesztések célja kettős. A szakemberek vizsgálni fogják a már forgalomban lévő vagy fejlesztés alatt álló innovatív rehabilitációs eszközöknek a betegekre gyakorolt hatásait, alkalmazásuk előnyeit és hátrányait.

Dóczi Tamás, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője hangsúlyozta: „Egyetemünkön és a régiónkban hiánypótló jelleggel létrehozunk egy modern Neuro-biomechanikai laboratóriumot, ahol a rehabilitációs tevékenységet megelőzően a páciensek releváns adatai felvehetőek, majd a terápia során – a terápiát kiegészítő eszközök bevonásával – folyamatosan monitorozhatóak lesznek. Alkalmazunk majd 3D mozgásterápiát és mozgásanalízist, virtuális valóság technológiát, statikus és dinamikai vizsgálatokat, kinematikai és dinamikai modellezést, fMRI és MTR képalkotást, elektrofiziológiai és neuro-implantológiai vizsgálatokat. Másrészt, a Neuro-biomechanikai laboratóriumban szerzett tapasztalatokat is beépítve, olyan fejlesztéseket tervezünk megvalósítani, amelyekkel a rehabilitációs eszközök jobbak, hatékonyabbak és akár olcsóbbak is lehetnek.” – mondta el a projekt kapcsán Dóczi Tamás professzor. Ennek érdekében egy Robotikai kutatóközpontot is létrehoznak, ahol az orvosi alkalmazásokhoz szükséges műszaki és informatikai fejlesztések valósulhatnak meg.