A fejlesztés egy Közép-Európában egyedülálló műszerparkot hoz létre, amellyel a betegségek patomechanizmusát a molekuláktól az élő szervezetig vizsgálhatjuk, és így klinikai terápiák fejlesztésére nyílik mód. A műszerpark egyes egységei mind az élő szervezetek egy meghatározott mérettartományának vizsgálatára alkalmasak. Csak a műszerek együttes rendelkezésre állása biztosíthatja azt, hogy a molekuláris szinttől az intermolekuláris kapcsolatokon át (3D PALM mikroszkóp, téremissziós 3D scanning elektronmikroszkóp), a sejtorganellum- és sejtszintű információkon (differenciális polarizációs lézer pásztázó mikroszkóp, konfokális nagy áteresztőképességű automata mikroszkóp) és a szöveti szinten át (fénymikroszkópos komplex szövetanalizáló rendszer) az élő állatban a szerv- és szervrendszeri működésig (3D multimodális in vivo kisállat képalkotó rendszer) követhessük nyomon az élő szervezetben bekövetkezett változásokat.

A komplex műszerpark működtetéséhez szükséges diverz szaktudás igénye miatt, és a kísérletek koordinálásának érdekében a projekthez szakmai projektmenedzsment teamet állítunk fel. A team szakmai vezetőjének (Dr. Szöllősi János) feladata a kísérletek megtervezésének koordinálása és a műszerpark fenntartható működésének biztosítása. A core-facility vezető (Dr. Vámosi György) feladata, hogy biztosítsa az eszközökön végzett kísérletek összehangolását, lebonyolítását. A core-facility menedzser (Dr. Tóth Gábor) a műszerpark kihasználtságáért, kollaborációs együttműködések kialakításáért és fenntartásáért, a műszerpark ismertségének biztosításáért felel. A műszerek hibátlan működéséhez, a kísérletek, mérések gyakorlati kivitelezésében és az esetleg felmerülő problémák, meghibásodások kezelésére projektasszisztenst (műszerfelelős koordinátort) nevezünk ki (Mocsár Gábor). A projektmenedzsment team-et az adminisztratív és pénzügyi kérdésekben projektmenedzser segíti (Mézes László). A projekt során a műszerpark magas szintű működésének biztosításához a projektmenedzsment team tagjai szakértői szolgáltatásokat vehetnek igénybe.

A beszerezni tervezett műszerek leírása és innovációs tartalma:

Debreceni Egyetem
1. Téremissziós 3D scanning elektronmikroszkóp. Kelet-Közép-Európában nincs ilyen készülék. Biológiai minták ultra-high, molekuláris felbontású (x-y dimenzióban: 0,8 nm, z: 15 nm) 3D leképezése. A beépített ultramikrotómmal in situ felszeletelt mintát leképezi (tomográfia), majd előállítja a minta 3D rekonstrukcióját. Vizsgálható sejtorganellumok, sejtek közötti kapcsolódások finomszerkezete; sejtekbe pl. terápiás céllal bevitt nanorészecskék eloszlása. Korrelatív fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatok végezhetők: lehetővé válik a fénymikroszkópban detektált, fluoreszcensen v. nanogold részecskékkel jelölt molekulák, struktúrák nanométer pontosságú lokalizációja.
2. 3D PALM/STORM mikroszkóp. A kelet-magyarországi régióban nincs ilyen készülék. Fluoreszcenciás képalkotás 25 nm laterális és 50 nm axiális szuperfelbontással „Photo-Activated Localization Microscopy” technikával sejtekben, szövetekben. Egyedi molekulák, molekulaklaszterek leképezése, kolokalizáció vizsgálata élő sejtekben több spektrális csatornában. A teljes belső visszaverődéses fluoreszcencia (TIRF) megvilágítás különösen alkalmassá teszi sejtmembrán nagyérzékenységű vizsgálatára. Fluoreszcencia korrelációs mikroszkópiával molekuláris mobilitás, kötődés, sztöchiometria térképezhető élő sejtekben.
3. 3D multimodális (biolumineszcens/fluoreszcens/CT) in vivo kisállat képalkotó rendszer: számos paraméter egyidejű mérésére alkalmas in vivo állatkísérletekben. Széles hullámhossz tartományú biolumineszcencia/fluoreszcencia jelek nagy feloldású (20 mikron) detektálásával funkcionális, a microCT-vel pedig szimultán anatómiai/szerkezeti vizsgálatok kisállat modellekben. Onkológiai, immunológiai, reumatológiai in vivo preklinikai kutatásokban részletgazdag információt ad gyulladások, daganatok lokalizációjáról, metasztázisképzéséről, a terápia hatékonyságáról. Alapkutatások klinikai transzlációjához nélkülözhetetlen, egyetemünkön régóta hiányzó eszköz
4. Konfokális nagy áteresztőképességű automata mikroszkóp. A High-Content Analízis egy hatékony mikroszkópos technika, mely lehetővé teszi fluoreszcensen jelölt sejtek, szöveti metszetek gyors, automatizált, részletes vizsgálatát és az elkészített képek automatizált kiértékelését a hatékony képanalizáló szoftverrel. Tipikus felhasználások: sejtciklus, sejthalál, fehérje kolokalizáció, expresszió, transzlokáció, endocitózis, neurit növekedés, sejtdifferenciáció, szferoidok vizsgálata élő mintán akár több napig.

Pécsi Tudományegyetem
5. Fénymikroszkópos komplex szövetanalizáló rendszer. Többszörösen fluoreszcensen jelölt minták kvantitatív elemzése. Neuro-immun kapcsolatrendszerek feltérképezése neurodegeneratív, autoimmun, gyulladásos, tumoros és fájdalom mechanizmusokban. Az állatkísérletekből nyert minták és humán műtéti, szövetbanki minták összehasonlítása az eredmények transzlációs értelmezését biztosítja.

Szegedi Biológiai Kutatóközpont
6. A differenciális polarizációs lézer pásztázó mikroszkóp (DP-LSM) egyesíti a konfokális fluoreszcens leképezés és a spektropolariméterek által biztosított szerkezeti információk együttes elérhetőségét, így más módszerrel nem elérhető információt kapunk a minta anizotróp molekuláris szerkezetéről és kölcsönhatásairól. (Fluoreszcencia-detektált) lineáris dikroizmus, kettőstörés, fluoreszcencia polarizáció leképezése 2D-ben ill. 3D-ben. Újgenerációs LSM-re alapuló, egyedi gyártású eszköz, számos szabadalmaztatott fejlesztést, innovatív megoldást tartalmaz, mely a biomedicina számos területén alkalmazható (pl. limfocita sejtmembránok szerkezeti flexibilitása, amiloid plakkok kialakulása, FRET mérések, protein aggregátumok, sejtmagok, kromoszómák anizotrópiás szerkezetváltozásai, egészséges és tumor sejtek mikroviszkozitása, doménszerkezetek kimutatása).

A meglévő képalkotó kapacitásokkal és a három intézmény szakértelmével kiegészülve egy Kelet-Közép-Európában egyedülállóan széles spektrumú és színvonalú mikroszkópos és in vivo képalkotó műszeregyüttes jön létre. A fejlesztések jelenleg is működő, komoly infrastruktúrával bíró Szolgáltató Laboratóriumokban valósulnak meg (Debreceni Egyetem Szolgáltató Laboratóriumai, Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont, Szegedi Biológiai Kutatóközpont Központi Laboratóriumok). A speciális műszer-repertoár széles spektrumot fed le (konfokális mikroszkópok, fluoreszcencia korrelációs spektroszkóp, fluoreszcencia élettartammérő mikroszkóp, atomerő mikroszkóp, PCR, elektronmikroszkóp, áramlási citométerek, sejtanalizátor, stb), és élvonalbeli hiánypótló eszközökkel egészül ki a jelen pályázat segítségével. A képalkotó eljárások nemzetközileg elismert szakemberei és munkacsoportjaik (Szöllősi János, Antal Miklós, Ábrahám István, Helyes Zsuzsanna, Garab Győző, Bíró Tamás, Virág László, Kisvárday Zoltán és a Euro-BioImaging magyar koordinátora, Vámosi György) biztosítják a fejlesztés maximális hasznosulását. A hazai/nemzetközi felhasználók kiszolgálására alkalmas humán erőforrás rendelkezésre áll (7 fő), és további források felhasználásával fejleszteni kívánjuk (+2 fő). A tartós utánpótlást 5 doktori iskola is biztosítja. A Szolgáltató Laboratóriumokat fenntartó intézetekben dolgozó munkatársak tudománymetriai adatait az alábbiakban foglaljuk össze.

A pályázó intézmények Szolgáltató Laboratóriumaiban létrejövő új munkahelyek betöltői az Orvosi Képalkotó és Laboratóriumi Diagnosztika szakon végzett munkatársak, illetve PhD végzettségű, képalkotási módszerekben jártas kutatók lehetnek. A műszeregyüttes olyan új kutatási lehetőséget fog biztosítani több tudományágban (orvosbiológiai és anyagtudományok), ami szignifikánsan növeli a pályázati sikerességet, a vállalati szektorral, a hazai és külföldi kutatócsoportokkal való együttműködéseket, és ezáltal biztosítja a kutatásban alkalmazottak számának növekedését hosszú távon is.

A Stratégiai K+F műhelyek kiválósága c. pályázati felhívás keretében a Pécsi Tudományegyetem a Debreceni Egyetemmel konzorciumban sikeres pályázatot nyújtott be 2016. év végén. A Széchenyi 2020 program keretében 2017. január 2. és 2021. szeptember 28. között megvalósuló projekt összesen 1,3 milliárd Ft Európai Uniós támogatásban részesül.

A Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem „excellence” munkacsoportjai által létrehozott molekuláris és transzlációs medicina orientációjú Stratégiai Műhely célja annak feltárása, hogy a peptiderg szabályozás és szignalizáció hogyan vesz részt a homeosztázis fenntartásában, valamint nagy gyakoriságú szisztémás betegségek kialakulásában. E cél elérése érdekében a Műhely egy teljes mértékben eredeti szemléletet kíván meghonosítani, amely rendszerszinten, az élettani és kórélettani funkciókat meghatározó folyamatok (kommunikáció, protekció, nutríció, regeneráció) mátrix-szerű komplexitása mentén vizsgálja az endogén peptidek szerepét a betegségek patológiájában, diagnózisában, prevenciójában és személyre szabott terápiájában. A bemutatandó multidiszciplináris platform alkalmazásával a projekt így jelentős mértékben hozzájárul a hazai tudásbázisok K+F kapacitásának erősítéséhez és nemzetközileg is magas színvonalú kutatási eredmények létrejöttéhez.

A projekt megvalósulása során születendő eredmények várhatóan adatokat szolgáltatnak a peptiderg szignalizáció jellegzetességeiről, valamint feltárják különféle szisztémás megbetegedésekben a peptid-hálózatok megváltozásának kóroki jelentőségét. Ezen felfedező kutatási eredményeken túl a projekt kivitelezése egyértelmű transzlációs relevanciával is bír, hiszen az újonnan feltárt mechanizmusok és molekulák jó eséllyel szerepelhetnek a betegségek jövőbeli diagnosztikájában, prevenciójában, valamint a pre-klinikai eredményeiken alapuló klinikai kísérletek kedvező kimenetele esetén, azok terápiájában is. Amennyiben ez sikeresen megvalósul, úgy az eredmények nemcsak egyértelmű társadalmi jelentőséggel bírnak majd (emberek millióinak életminőségét javíthatják Magyarországon és a világon egyaránt), de kézzelfogható anyagi és gazdasági haszonnal/bevétellel kecsegtetnek.

A természetes humán reprodukció egyre kevésbé hatékony folyamat, így a meddő párok száma világszerte magas, ami a modern társadalmak elöregedését vonzza maga után. Az asszisztált reproduktív technológiák (ART) világszerte több mint 5 millió gyermek megszületését tették lehetővé, azonban a technika korlátain nem sikerült tökéletesen felülkerekedni. A feladat jelentőségét mutatja, hogy ma a beültetett embriók 30%-a eredményez csak terhességet.

A projekt elvárt kimenetele, hogy vizsgálataink gyakorlatban is használható, gazdasági vonzatokkal is rendelkező eredményeket szolgáltassanak: koncepciónkban az alkalmazott kutatást célozzuk. Elvárásunk, hogy sikeresen hangoljuk össze az egyetemi kutatás, a klinikai gyakorlat, illetve a vállalati szféra piaci igényeinek területeit. Szakmai, kutatási szempontból a végleges elvárásunk pedig az, hogy az eddig mesterséges meg-termékenyítéssel elért 30%-os eredményességet 50% fölé emeljük. Mindezt egy olyan laboratóriumi megközelítéssel, amelynek egyszerűsége, költséghatékonysága lehetővé teszi a szülészeti rutinba történő beillesztését.

A GINOP-2.3.2-15-2016-00021 sz. „Chip-technológia alkalmazása a humán in vitro fertilizáció eredményességének javításában” című projekt megvalósítása a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0053 sz. és a TÁMOP 4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0004 sz. projektekben elért eredmények alapján valósul meg Prof. Dr. Kovács L. Gábor szakmai vezetésével.

A konzorcium vezetője hazai és nemzetközi szinten elismert vállalkozás, a Toxi-Coop Toxikológiai Kutató Központ Zrt. A konzorcium további két tagja a Pécsi Tudományegyetem, mely elsősorban Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetével, Szerves és Gyógyszerkémiai Intézetével, Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézetével, valamint kisebb részben az ÁOK Bioanalitikai Intézet és TTK kutatóinak közreműködésével vesz részt a projekt megvalósításában, továbbá az AdWare Research Kft. A kutatási folyamatokban alvállalkozóként további kisvállalkozás, a „DRC” Gyógyszervizsgáló Központ Kft., és a Semmelweis Egyetem (SE) vesz részt a szakterület kimagasló képviselőivel.

A projekt a PTE farmakológusai és a SE vegyészei eredeti felfedezésén alapuló szabadalom fejlesztésére épül, a K+F Versenyképességi és Kiválósági együttműködések felhívásához kapcsolódva széleskörű együttműködésben megvalósuló kutatási tevékenységre irányul. A munka egy koncepcionálisan új hatásmechanizmusú, innovatív fájdalomcsillapító fejlesztésére irányul, amely idegi eredetű (neuropátiás) fájdalmakra nyújthat megoldást. Mivel e fájdalomállapot a népesség 1%-át érinti, kezelése nagy társadalmi és orvosi problémát jelent, és kezelése nem megoldott, új hatékony gyógyszerek fejlesztésének igénye rendkívül nagy. A projekt fő feladatai a preklinikai hatástani és biztonságfarmakológia vizsgálatok elvégése, valamint a 4. évben Fázis I klinikai vizsgálat (egészséges önkénteseken való tolerálhatósági vizsgálatok) kivitelezése.

A fejlesztés a PTE valamennyi karának együttműködésében valósul meg, a fejlesztéssel érintett karok a következők: Általános Orvostudományi Kar (ÁOK), a Gyógyszertudományi Karon (GYTK), Egészségtudományi Kar (ETK), a Természettudományi Kar (TTK), a Műszaki és Informatikai Kar (MIK), a Közgazdaságtudományi Kar (KTK), Bölcsészettudományi Kar (BTK), a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar (KPVK), valamint az Általános Jogtudományi Karon (ÁJK).

A fenti karokon a gyakorlati és elméleti képzések javításának érdekében az A. beruházási elem részeként megújulnak a hallgatói terek, a hallgatók által használt oktatási eszközök laborok, a B. beruházási elem részeként pedig orvosi, fogorvosi, gyógyászati, állatház, klinikai skill központ fejlesztése került betervezésre. A fenti célok mellett a projekt horizontális célja a WIFI elérések kiépítése valamennyi fejlesztéssel érintett karon, valamint a nők távmunka lehetőségeit, digitális kompetenciafejlesztést elősegítő IT eszközök beszerzése és a hallgatói terek gyerekbarát megújulása.

A projekt elsődleges célcsoportja a hazai és külföldi hallgatók, mint az eszközöket, modernizált hallgatói tereket használók, másodlagos célcsoport az oktatók, kutatók, intézményi dolgozók, együttműködő vállalatok, külső partnerek. Reális az esély, hogy a beruházás nyomán, a régió gazdasági helyzetének javulásával összhangban megálljon, vagy egészen minimális értékűre redukálódjon a hallgatói létszám csökkenése, ezáltal a beruházás hozzájárul a felsőoktatási részvétel növekedéséhez, a nemzetközi képzési-kutatási programok kiszélesítéséhez. Ez a trend várhatóan fennmarad az elkövetkező években, beleértve a projekt fenntartási időszakát is. A PTE és érintett Karai is megfelelő, stabil humán erőforrás, infrastrukturális és kutatási erőforrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy a projekt eredményeit hosszú távon fenntartsák.

Jelen projekt célja, hogy a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem konzorciuma, valamint a Semmelweis Egyetem, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet és a European Clinical Research Infrastructure Network (ECRIN) támogató partnersége a hozzájáruljon a hazai gyógyszerágazat fejlődéséhez megnövelve a nem szponzorált klinikai vizsgálatokból származó nemzetgazdasági és egészségügyi ágazati bevételeket, javítva hazánk versenyképességét és a nemzetközi gyógyszerkutatásokban való részvételét.

A pályázat kapcsán valódi hálózatba szerveződve, 9 tematikusan kijelölt téma mentén 3 Egyetem 36 kutató szakembere csoportjának együttes és jelentős mértékben átfedő kutatási munkája valósul meg.

A pályázat további célja, hogy a nemzetközi modellek adaptációja és a hazai CTU hálózat kialakítása után, a konzorcium tagjai és az együttműködő partnerek képesek legyenek a több dimenziós és kiterjedt valódi kutatási hálózatok fejlesztésére és működtetésére, illetve az így létrejövő kutatási eredmények nemzetköziesítésére az ECRIN hálózat segítségével, valamint ugyan ezen úton, más tagországok multicentrikus akadémiai kutatási kezdményezéseiben való részvétel elnyerésére és azok hazai implementációjára.

Pályázatunk kutatási témái:

• Mesterségesen megtermékenyített embriók életképességét ellenőrző point-of-care mérőrendszer molekuláris mechanizmusai (célzott alapkutatás) multicentrikus kipróbálásának előkészítése

• Fájdalomcsillapító transzdermális tapasz, első osztályú orvostechnikai eszköz fejlesztése szenzoros idegvégződéseken ható, növényi alapú hatóanyagok felhasználásával (Kapszaicin tapasz)

• Dithranol tartalmú polimer gél fejlesztése a pikkelysömör kezelésére

• A Dantrolen lokális alkalmazásának vizsgálata a teljes vastagságú bőrsebek gyógyulásában

• Nemszindrómás hallásvesztést okozó mutációk szűrésére alkalmas panel kidolgozása

• Biológiai terápia leépítésének prediktorai gyulladásos reumatológiai betegségekben

• A melanin koncentráló hormon (MCH) szerepének vizsgálata a juvenilis obezitás kialakulásában

• A kardiális autonóm neuopátia korszerű diagnosztikája és prediktorainak szűrése 2-es típusú diabetes mellitusban

A pályázat eredményeképp hosszútávon:

• az egyetemeken kialakul az a nemzetközileg is elismert és sikeres tudományos elit, amely alkalmas az egyetemi alapkutatás és az alkalmazott ipari kutatás magas szintű művelésére egyaránt,

• a nem szponzorált klinikai vizsgálatokból származó bevételek növekedése várható,

• a jelenlegi 67 mrd Ft-os nemzetgazdasági bevétel tovább nő - a klinikai vizsgálatok során a jelenlegi 15-20 ezer beteghez képest további betegek jutnak hozzá a legkorszerűbb terápiákhoz

2017 januárjában a Pécsi Tudományegyetemen a kutatási kapacitások bővítésére, kutatási szolgáltatások átfogó fejlesztésére irányuló pályázat indult. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, 3,379 milliárd forint európai uniós támogatással. A megvalósítás kezdete 2017. január 01., tervezett befejezésének várható időpontja 2022 március 31.

A projekt fő célja a Pécsi Tudományegyetem kutatási kapacitásainak bővítése, kutatási szolgáltatásainak átfogó fejlesztése révén olyan tudásbázis fejlesztése és kutatási folyamatok kialakítása, amely által az Egyetem regionális és országos szinten egyaránt alkalmassá válik társadalmi innovációt szolgáló és a K+F+I szféra igényeit kielégítő szolgáltatások nyújtására, valamint a kutatói utánpótlás biztosítására.

Általános cél a Nemzeti Intelligens Szakosodás Stratégia keretében, illetve a Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervben kiemelt kutatási területek fejlesztése, kutatási kapacitások bővítése, kutatási utánpótlás biztosítása, nemzetközi, szektorközi és ágazati kutatói mobilitás ösztönzése, alap- és alkalmazott alapkutatások és képzésfejlesztési programok megvalósítása, nemzetközi kutatási programok előkészítése, publikációs aktivitás előmozdítása. A szervezetfejlesztési programok megvalósítása a kutatás- és technológia transzfer menedzsment fejlesztése, a vállalati szférával történő együttműködések erősítése, a vállalkozói attitűd fejlesztése.

A projektfejlesztés eredményeként a kutatói utánpótlást támogató programokban várhatóan 403 fő vesz részt, illetve a doktori fokozatszerzések számát a PTE 178 fővel növelné.

A projekt stratégiai céljai:

1. MTMI/STEM szakok megerősítése
2. Az orvosi, egészségtudományi, gyógyszerészeti képzések és kutatási orientációk megerősítése
3. Gazdaságtudományi képzések megerősítése
4. Interdiszciplináris élet-, természet-, műszaki tudományos egyéb kutatások fejlesztése
5. Ageing kutatások és ahhoz kapcsolódó élettudományi kutatások fejlesztése
6. Smart műszaki megoldások kutatása
7. Technológiatranszfer, kutatásmenedzsment és tudományszervezői tevékenységek fejlesztése
8. A vállalkozó, entrepreneurship szemlélet fejlesztése, tudásnégyszög kiépítése, innovációs ökoszisztéma támogatása
9. „Zöldgazdaság” fejlesztés, „intelligens” hálózatok kialakítása, „okos” közvilágítás, „okos” mérés kialakítása, biomassza felhasználásának, hulladékipar fejlesztése
10. Az „Egészséggazdaság” megvalósítása érdekében tett átfogó fejlesztések