A CONSCIOUS projektben az e-learning anyag és tanterv tervezett európai és világszintű színvonala kielégíti az orvosbiológiai hallgatók igényeit egy egyedi és társadalmilag hasznos karrier kialakítása érdekében innovatív online, munkaalapú, multidiszciplináris tanulási modell segítségével. A projekt elérhető oktatást és innovatív gyakorlási lehetőséget nyújt a digitális területen a jövő nemzedékének orvos biológiai hallgatói részére bárhol a világon. A projektpartnerek és a társult partnerek együttműködése megoldást kínál valós problémákra (innovatív egészségügyi termékek fejlesztése, az engedélyezett egészségügyi termékek új indikációinak feltárása, a jóváhagyott egészségügyi stratégiák hatékonyságának és biztonságának összehasonlító értékelése) a hatékonyság növelése révén. A CONSCIOUS célja az európa szintű klinikai kísérletekkel foglalkozó szakemberekkel kapcsolatos szakemberhiányt és munkaerőpiaci illeszkedési problémák leküzdése tananyagfejlesztéssel és e-tananyag elkészítésével az orvos biológiai (orvosi, gyógyszerész, klinikai kutató) hallgatók részére. 

A projekt a bioinformatikusok és statisztikusok képzését célozza meg e-learning tananyagfejlesztésen keresztül.
Alapvető cél, egy olyan partnerintézmények alkotta akadémikus hálózat felállítása, amelynek tagjait Kelet-, Közép- és Nyugat-Európa-i egyetemek alkotják.
A pályázat ideje alatt a következő célok valósulnak meg:
- tapasztalat és bevált gyakorlatok cseréje a partnerintézmények között
- moduláris tanfolyamok létrehozása, amelyek felhasználhatók a mester szint eléréséhez;
- a megfelelő e-learning tananyagok kidolgozása és megvalósítása lehetővé téve ezek azonnali felhasználását;
- szükséges jogi keret vizsgálata és kidolgozása, transznacionális oktatási programok szervezése a biostatisztikában és / vagy a bioinformatikában.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos és kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerület fejlesztését kívánja megvalósítani a 2018-2020 időszakban az alábbiak szerint:

1. tématerület: Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre.
2. tématerület: Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel.
3. tématerület: Innovációval a fenntartható, egészséges életért és környezetért.
4. tématerület: A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában.
5. tématerület: Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel.

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását.

Célunk egy olyan gyógyszer kifejlesztése, ami megakadályozza a SARS-CoV-2 fertőzést, ill. megbetegedés és az elhalálozás mértékét jelentősen csökkenti. A megfelelő gyógyszer mindezek mellett megakadályozza, hogy vele szemben a vírus rezisztensé váljon. Jelen projekt keretében a klinikai anyag előállításának előkészítése valósulhat meg és elindulhat a preklinikai program.

A projekt célja a szükséges gyógyszer kifejlesztéséhez, ACE-2 fúziós fehérje expressziója egy termelő sejtvonal készítése és a preklinikai program elindítása. 1. Az ACE2-Fc fúziós fehérje expressziója és egy termelő sejtvonal készítése a. a preklinikai vizsgálatok megkezdéséig elég, ha egy elég rövid időn belül előállított klónozott sejtvonal létrehozásával termeljük az ACE2-Fc fúziós fehérjét. Ez egy későbbi törzskönyv dokumentált részét is kell, hogy képezze. b. A kezdeti munka után, a preklinikai munkákkal párhuzamosan egy végső, genetikailag stabil, megfelelően dokumentált termelő sejtvonal előállításának előkészítése. 2. Ezzel párhuzamosan a preklinikai program indulna, először az in vitro proof of concept (nyilván minimális megfelelő tisztított fehérje előfeltétele ennek a kezdéséhez is) a. In vitro proof of concept (POC) assayk fejlesztése; b. ACE2 transzgenikus egérvonal kifejlesztése, ami a későbbiekben majd az in vivo proof of concepthez felhasználható.

A Pécsi Tudományegyetem a 2018-ban 20765-3/2018/FEKUTSTRAT szerződésszámmal 5 tématerületen elindított kiválósági kutatásokat a „Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program 2019” keretében folytatta 2019. június 1-jétől.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerületen kezdte meg fejlesztéseit 2018-ban, melyet a 2019-es évtől az alábbiak szerint folytatott:

1. Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre Szakmai vezető: dr. Kollár László

2. Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel Szakmai vezető: dr. Kovács L. Gábor

3. Innovációval a fenntartható életért és környezetért Szakmai vezető: dr. Felinger Attila

4. A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában Szakmai vezető: dr. Vörös József

5. Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel Szakmai vezető: dr. Dóczi Tamás

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását. A Programot 2020-ban a TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 (2020-4.1.1-TKP2020) „intézményi kiválóság” alprogramjának keretében kívánjuk folytatni, melyre 2020.06.30-val került beadásra a Pécsi Tudományegyetem támogatási kérelme.

Magyarország elsők között tesztelheti a favipiravir hatóanyagtartalmú japán Avigan gyógyszert, amely az előzetes vizsgálatok alapján hatékonynak bizonyult a koronavírussal fertőzött betegek kezelésében. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által biztosított, száz beteg ellátásához szükséges 12 200 gyógyszer a Pécsi Tudományegyetem Kutatási Központjába került, ahol a HECRIN konzorcium szervezésében a hatóanyag a jövőbeni szerepét vizsgálják. Miután az Avigan sem Magyarországon, sem Európa más országaiban nem törzskönyvezett gyógyszer, ezért csak különleges eljárással lehet embernek adni, ezért is határozott úgy a magyar kormány, hogy klinikai vizsgálatnak vetik alá a készítményt. A HECRIN Konzorcium - aminek 2014 óta a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja a vezetője - az ország négy orvosképző egyeteme, a Dél-pesti Centrumkórház és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet bevonásával kezdi el a gyógyszer vizsgálatát. A tervek szerint ezen a 6 helyszínen összesen 100 igazoltan koronavírus-fertőzött beteget vonnak be a vizsgálatokba.

A Projekt célja a FAVIPIRAVIR (FAV) tartalmú gyógyszerkészítmény fejlesztési projekt eredményeként rendelkezésre álló gyógyszerkészítmény elérhetővé tétele a megfelelő indikációval rendelkező COVID-19 betegek kezelésére klinikai vizsgálat révén. Fontos a két egymáshoz szorosan kötődő alprojektelem optimális illesztése, ami akkor lehetséges, ha jelen projekt első, előkészítési fázisa legkésőbb a gyógyszerkészítmény klinikai mintájának rendelkezésre állásáig, azaz 60-70 napon belül megtörténik. Ez csak rendkívül hatékony megvalósítás esetén lehetséges, de nem lehetetlen. A cél elérése érdekében klinikai munkacsoportot alakult, amely, az alábbi szakmai munkatervet állította össze: A fejlesztési projekt várható eredményeinek ismeretében 3500 beteggel, 20 centrummal, 20 site-visit-tel és 6 havi vizsgálati és további hat havi értékelési időtartammal számol a projekt.

1. fázis: Előkészítés (A gyógyszerkészítmény rendelkezésre állásának időpontjáig elvégzendők)

1. Az alkalmazás jogszerű, etikus, szakszerű és hatékony feltételeinek biztosítása „investor initiated trial” klinikai gyógyszervizsgálat keretében
2. COVID-19 ellátóhelyek felkészítése (ellátóhelyi koordinátorok közreműködésével)
3. A gyógyszerkészítmény elérhetővé tétele a megfelelő indikációval rendelkező COVID-19 betegek kezelésére

2. fázis: Alkalmazás
1. A készítmény adása valamennyi megfelelő klinikai indikációval rendelkező COVID-19 beteg számára, aki az alkalmazásba belegyezett
2. A gyógyszeralkalmazás nyomon követése és a projekt menedzselése a járvány folyamán, ill. a projekt lezárásáig

A projekt kritikus eleme a klinikai gyógyszervizsgálat előkészítése

2016 júliusában a Pécsi Tudományegyetem a Szegedi Tudományegyetemmel konzorciumban elindította új infrastrukturális és eszközbeszerzési projektjét. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, 959,31 millió forint európai uniós támogatással. A fejlesztésnek köszönhetően megerősödik a European Clinical Research Infrastructure Network (ECRIN) - Európai Klinikai Kutatási Infrastruktúra Hálózatban betöltött magyar pozíció, szélesebb lehetőség nyílik nemzetközi vizsgálatokban való részvételre, hazai kezdeményezések multinacionálissá tételére, és a H2020 és IMI2 által finanszírozott klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos pályázatokban való részvételre. A beruházásnak köszönhetően 9 új kutatóhely jön létre.

A projekt által fejlesztett kutatási infrastruktúra meghatározó pozíciót eredményez mind a hazai, mind az európai gyógyszerpiacon, ezzel jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság teljesítményéhez. Mindemellett a fejlesztés elősegíti, hogy kutatóink sikeresebben pályázzanak európai uniós és társfinanszírozott pályázatokon, potenciális kollaborációs partnerként csatlakozni tudjanak Horizont 2020 pályázatokhoz, megteremti más kutatóintézetekhez, európai szervezetekhez való kapcsolódás feltételeit. A projekt befejezésével hazánk sokkal nagyobb volumenben lesz képes nemzetközi szintű független gyógyszerkutatásokban részt venni, és saját jogon indítani ilyen kutatásokat, melyeket eddig a korlátozott infrastruktúra nehezített, hiszen eddig a kiváló szakmai felkészültségünk ellenére csupán más országok által kezdeményezett kutatásokhoz csatlakozhattunk. A nyugat európai országok részvétele a nemzetközi független gyógyszerkutatásokban sokszorosa a magyarnak, az eddigi hátrányunk ledolgozása tehetségeink megtartásában is komoly előrelépést jelent.

Az alkalmazott módszerek és kutatási témák olyan multidiszciplináris környezetet teremtenek, amelyek lehetővé teszik a szakdolgozatot és diplomamunkát készítő, Tudományos Diákköri Konferencián részt vevő orvos, gyógyszerész, fogorvos, kémikus, biológus és biotechnológus hallgatók képzését.

A kutatási infrastruktúra fejlesztése egyben potenciálisan új kutatói munkahelyek teremtését is jelenti. A munkahelyteremtés első szintjén a már meglévő kutatói bázis stabilizálása jelenik meg. Kooperációkkal segítjük a HECRIN hálózati tagoknál már futó, a jelenlegi pályázatból megvalósuló laboratóriumhoz kapcsolható kutatásokat, lehetőséget adunk azok minőségbeli emeléséhez, sikerességéhez. A másik szint az egyetemi posztgraduális képzésre támaszkodik, mely során a laboratóriumban folyó munkákban tevékenykedő, doktori fokozatot szerzett fiatal kutatók kerülnek alkalmazásra. A harmadik szinten a már komoly szakmai tapasztalattal bíró más egyetemen vagy külföldön dolgozó kutatók alkalmazása valósul meg.

2016 júliusában a Pécsi Tudományegyetem elindította új infrastrukturális és tudományos projektjét. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, 120,21 millió forint európai uniós támogatással, célja a Pécsi Tudományegyetem kötelékén belül működő magas biológiai biztonsági szintű virológiai laboratórium infrastrukturális fejlesztése, és ezzel a laboratórium csatlakoztatása az európai BSL-4 laboratóriumi hálózatokhoz.

A pályázatban érintett laboratórium, mint az egyetlen egyetemi fenntartású biológiai biztonsági laboratórium egyedülálló lehetőséget nyit hazánkban is a fertőző betegségek leküzdésében vívott harcban. A pályázati fejlesztés hatására, a laboratórium nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is egyedülálló kutatási facilitássá válhat, amely a nemzetközi hálózatba csatlakozással kellő súllyal tudja képviseltetni magát mind a pályázati, mind pedig a kutatás-fejlesztési együttműködések terén.

A projekt eredményeképpen hazánkban a Pécsi Tudományegyetem fog rendelkezni az egyetlen egyetemi BSL-4 kutatólaboratóriummal, amelyet tisztán kutatási és nem járványügyi feladatok elvégzésére hoztak létre. Ennek megfelelően az itt munkát végző fiatal kollégák az egyetemi prioritásoknak megfelelően a nemzetközileg elismert, kimagasló tudományos eredmények elérését tűzték ki célul. Mivel a laboratórium egyedülálló kutatási facilitás hazánkban, így a virológia ezen kimagasló, érdekes területén kutatni szándékozó kollégáknak sem kell külföldi laboratóriumban gyakorlatot, tapasztalatot szerezni, vagy akár aktív kutatást végezni, hiszen a fejlesztendő laboratórium kiváló lehetőség lenne e célok elérésére is.

A laboratórium nemcsak alap és alkalmazott kutatásokat folytat, de részt vesz a hazai védelmi- biztonsági szervek munkájában is. A beruházásnak köszönhetően 9 új kutatói munkahely jön létre, az európai hálózatba lépéssel párhuzamosan pedig a nemzetközi kollaborációk száma is növekedni fog, hiszen részeseivé válunk a BSL-4 laboratóriumokat egybefogó közösségnek, és így a közös pályázati aktivitásban és kutatási stratégiák kidolgozásában, lebonyolításában is fontos szerepet vállalhatunk, valamint aktív résztvevői lehetünk a hazai kutatóképzésnek, a kutatói utánpótlás nevelésnek.

A fejlesztés egy Közép-Európában egyedülálló műszerparkot hoz létre, amellyel a betegségek patomechanizmusát a molekuláktól az élő szervezetig vizsgálhatjuk, és így klinikai terápiák fejlesztésére nyílik mód. A műszerpark egyes egységei mind az élő szervezetek egy meghatározott mérettartományának vizsgálatára alkalmasak. Csak a műszerek együttes rendelkezésre állása biztosíthatja azt, hogy a molekuláris szinttől az intermolekuláris kapcsolatokon át (3D PALM mikroszkóp, téremissziós 3D scanning elektronmikroszkóp), a sejtorganellum- és sejtszintű információkon (differenciális polarizációs lézer pásztázó mikroszkóp, konfokális nagy áteresztőképességű automata mikroszkóp) és a szöveti szinten át (fénymikroszkópos komplex szövetanalizáló rendszer) az élő állatban a szerv- és szervrendszeri működésig (3D multimodális in vivo kisállat képalkotó rendszer) követhessük nyomon az élő szervezetben bekövetkezett változásokat.

A komplex műszerpark működtetéséhez szükséges diverz szaktudás igénye miatt, és a kísérletek koordinálásának érdekében a projekthez szakmai projektmenedzsment teamet állítunk fel. A team szakmai vezetőjének (Dr. Szöllősi János) feladata a kísérletek megtervezésének koordinálása és a műszerpark fenntartható működésének biztosítása. A core-facility vezető (Dr. Vámosi György) feladata, hogy biztosítsa az eszközökön végzett kísérletek összehangolását, lebonyolítását. A core-facility menedzser (Dr. Tóth Gábor) a műszerpark kihasználtságáért, kollaborációs együttműködések kialakításáért és fenntartásáért, a műszerpark ismertségének biztosításáért felel. A műszerek hibátlan működéséhez, a kísérletek, mérések gyakorlati kivitelezésében és az esetleg felmerülő problémák, meghibásodások kezelésére projektasszisztenst (műszerfelelős koordinátort) nevezünk ki (Mocsár Gábor). A projektmenedzsment team-et az adminisztratív és pénzügyi kérdésekben projektmenedzser segíti (Mézes László). A projekt során a műszerpark magas szintű működésének biztosításához a projektmenedzsment team tagjai szakértői szolgáltatásokat vehetnek igénybe.

A beszerezni tervezett műszerek leírása és innovációs tartalma:

Debreceni Egyetem
1. Téremissziós 3D scanning elektronmikroszkóp. Kelet-Közép-Európában nincs ilyen készülék. Biológiai minták ultra-high, molekuláris felbontású (x-y dimenzióban: 0,8 nm, z: 15 nm) 3D leképezése. A beépített ultramikrotómmal in situ felszeletelt mintát leképezi (tomográfia), majd előállítja a minta 3D rekonstrukcióját. Vizsgálható sejtorganellumok, sejtek közötti kapcsolódások finomszerkezete; sejtekbe pl. terápiás céllal bevitt nanorészecskék eloszlása. Korrelatív fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatok végezhetők: lehetővé válik a fénymikroszkópban detektált, fluoreszcensen v. nanogold részecskékkel jelölt molekulák, struktúrák nanométer pontosságú lokalizációja.
2. 3D PALM/STORM mikroszkóp. A kelet-magyarországi régióban nincs ilyen készülék. Fluoreszcenciás képalkotás 25 nm laterális és 50 nm axiális szuperfelbontással „Photo-Activated Localization Microscopy” technikával sejtekben, szövetekben. Egyedi molekulák, molekulaklaszterek leképezése, kolokalizáció vizsgálata élő sejtekben több spektrális csatornában. A teljes belső visszaverődéses fluoreszcencia (TIRF) megvilágítás különösen alkalmassá teszi sejtmembrán nagyérzékenységű vizsgálatára. Fluoreszcencia korrelációs mikroszkópiával molekuláris mobilitás, kötődés, sztöchiometria térképezhető élő sejtekben.
3. 3D multimodális (biolumineszcens/fluoreszcens/CT) in vivo kisállat képalkotó rendszer: számos paraméter egyidejű mérésére alkalmas in vivo állatkísérletekben. Széles hullámhossz tartományú biolumineszcencia/fluoreszcencia jelek nagy feloldású (20 mikron) detektálásával funkcionális, a microCT-vel pedig szimultán anatómiai/szerkezeti vizsgálatok kisállat modellekben. Onkológiai, immunológiai, reumatológiai in vivo preklinikai kutatásokban részletgazdag információt ad gyulladások, daganatok lokalizációjáról, metasztázisképzéséről, a terápia hatékonyságáról. Alapkutatások klinikai transzlációjához nélkülözhetetlen, egyetemünkön régóta hiányzó eszköz
4. Konfokális nagy áteresztőképességű automata mikroszkóp. A High-Content Analízis egy hatékony mikroszkópos technika, mely lehetővé teszi fluoreszcensen jelölt sejtek, szöveti metszetek gyors, automatizált, részletes vizsgálatát és az elkészített képek automatizált kiértékelését a hatékony képanalizáló szoftverrel. Tipikus felhasználások: sejtciklus, sejthalál, fehérje kolokalizáció, expresszió, transzlokáció, endocitózis, neurit növekedés, sejtdifferenciáció, szferoidok vizsgálata élő mintán akár több napig.

Pécsi Tudományegyetem
5. Fénymikroszkópos komplex szövetanalizáló rendszer. Többszörösen fluoreszcensen jelölt minták kvantitatív elemzése. Neuro-immun kapcsolatrendszerek feltérképezése neurodegeneratív, autoimmun, gyulladásos, tumoros és fájdalom mechanizmusokban. Az állatkísérletekből nyert minták és humán műtéti, szövetbanki minták összehasonlítása az eredmények transzlációs értelmezését biztosítja.

Szegedi Biológiai Kutatóközpont
6. A differenciális polarizációs lézer pásztázó mikroszkóp (DP-LSM) egyesíti a konfokális fluoreszcens leképezés és a spektropolariméterek által biztosított szerkezeti információk együttes elérhetőségét, így más módszerrel nem elérhető információt kapunk a minta anizotróp molekuláris szerkezetéről és kölcsönhatásairól. (Fluoreszcencia-detektált) lineáris dikroizmus, kettőstörés, fluoreszcencia polarizáció leképezése 2D-ben ill. 3D-ben. Újgenerációs LSM-re alapuló, egyedi gyártású eszköz, számos szabadalmaztatott fejlesztést, innovatív megoldást tartalmaz, mely a biomedicina számos területén alkalmazható (pl. limfocita sejtmembránok szerkezeti flexibilitása, amiloid plakkok kialakulása, FRET mérések, protein aggregátumok, sejtmagok, kromoszómák anizotrópiás szerkezetváltozásai, egészséges és tumor sejtek mikroviszkozitása, doménszerkezetek kimutatása).

A meglévő képalkotó kapacitásokkal és a három intézmény szakértelmével kiegészülve egy Kelet-Közép-Európában egyedülállóan széles spektrumú és színvonalú mikroszkópos és in vivo képalkotó műszeregyüttes jön létre. A fejlesztések jelenleg is működő, komoly infrastruktúrával bíró Szolgáltató Laboratóriumokban valósulnak meg (Debreceni Egyetem Szolgáltató Laboratóriumai, Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont, Szegedi Biológiai Kutatóközpont Központi Laboratóriumok). A speciális műszer-repertoár széles spektrumot fed le (konfokális mikroszkópok, fluoreszcencia korrelációs spektroszkóp, fluoreszcencia élettartammérő mikroszkóp, atomerő mikroszkóp, PCR, elektronmikroszkóp, áramlási citométerek, sejtanalizátor, stb), és élvonalbeli hiánypótló eszközökkel egészül ki a jelen pályázat segítségével. A képalkotó eljárások nemzetközileg elismert szakemberei és munkacsoportjaik (Szöllősi János, Antal Miklós, Ábrahám István, Helyes Zsuzsanna, Garab Győző, Bíró Tamás, Virág László, Kisvárday Zoltán és a Euro-BioImaging magyar koordinátora, Vámosi György) biztosítják a fejlesztés maximális hasznosulását. A hazai/nemzetközi felhasználók kiszolgálására alkalmas humán erőforrás rendelkezésre áll (7 fő), és további források felhasználásával fejleszteni kívánjuk (+2 fő). A tartós utánpótlást 5 doktori iskola is biztosítja. A Szolgáltató Laboratóriumokat fenntartó intézetekben dolgozó munkatársak tudománymetriai adatait az alábbiakban foglaljuk össze.

A pályázó intézmények Szolgáltató Laboratóriumaiban létrejövő új munkahelyek betöltői az Orvosi Képalkotó és Laboratóriumi Diagnosztika szakon végzett munkatársak, illetve PhD végzettségű, képalkotási módszerekben jártas kutatók lehetnek. A műszeregyüttes olyan új kutatási lehetőséget fog biztosítani több tudományágban (orvosbiológiai és anyagtudományok), ami szignifikánsan növeli a pályázati sikerességet, a vállalati szektorral, a hazai és külföldi kutatócsoportokkal való együttműködéseket, és ezáltal biztosítja a kutatásban alkalmazottak számának növekedését hosszú távon is.