A Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem kutatói (genetikusok, laboratóriumi szakemberek, klinikusok) COVID-19 fertőzésen átesett betegek legmodernebb genetikai analízisével indítanak egy több centrumot átfogó vizsgálatot, amelynek célja a fertőzés betegséglefolyását meghatározó genetikai tényezők azonosítása és a genetikai tényezők által meghatározott egyedi gyógyszer-érzékenységgel kapcsolatos (farmakogenetikai) alkalmazások előkészítése. Számos olyan, az elmúlt hetekben megjelent esetleírás ismert, amely arra utal, hogy genetikai hajlamosító faktorok is szerepet játszanak a betegség lefolyását meghatározó tényezők mögött. Szerte a fejlett világban - így hazánkban is - jelenleg nagy erőkkel folyik a COVID-19 vírus elleni vakcina és különböző egyéb terápiás eljárások fejlesztése. A COVID-19 fertőzés betegséglefolyását meghatározó genetikai tényezők - mind a beteg, mind a vírus oldaláról - feltárásának rendkívül nagy jelentősége lesz a betegség kórlefolyásának pontos feltérképezésében, a kifejlesztésre kerülő gyógymódok farmakogenomikai tényezőinek azonosításában, valamint a személyre szabott kezelések kialakításában.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos és kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerület fejlesztését kívánja megvalósítani a 2018-2020 időszakban az alábbiak szerint:

1. tématerület: Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre.
2. tématerület: Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel.
3. tématerület: Innovációval a fenntartható, egészséges életért és környezetért.
4. tématerület: A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában.
5. tématerület: Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel.

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását.

Célunk egy olyan gyógyszer kifejlesztése, ami megakadályozza a SARS-CoV-2 fertőzést, ill. megbetegedés és az elhalálozás mértékét jelentősen csökkenti. A megfelelő gyógyszer mindezek mellett megakadályozza, hogy vele szemben a vírus rezisztensé váljon. Jelen projekt keretében a klinikai anyag előállításának előkészítése valósulhat meg és elindulhat a preklinikai program.

A projekt célja a szükséges gyógyszer kifejlesztéséhez, ACE-2 fúziós fehérje expressziója egy termelő sejtvonal készítése és a preklinikai program elindítása. 1. Az ACE2-Fc fúziós fehérje expressziója és egy termelő sejtvonal készítése a. a preklinikai vizsgálatok megkezdéséig elég, ha egy elég rövid időn belül előállított klónozott sejtvonal létrehozásával termeljük az ACE2-Fc fúziós fehérjét. Ez egy későbbi törzskönyv dokumentált részét is kell, hogy képezze. b. A kezdeti munka után, a preklinikai munkákkal párhuzamosan egy végső, genetikailag stabil, megfelelően dokumentált termelő sejtvonal előállításának előkészítése. 2. Ezzel párhuzamosan a preklinikai program indulna, először az in vitro proof of concept (nyilván minimális megfelelő tisztított fehérje előfeltétele ennek a kezdéséhez is) a. In vitro proof of concept (POC) assayk fejlesztése; b. ACE2 transzgenikus egérvonal kifejlesztése, ami a későbbiekben majd az in vivo proof of concepthez felhasználható.

A Pécsi Tudományegyetem a 2018-ban 20765-3/2018/FEKUTSTRAT szerződésszámmal 5 tématerületen elindított kiválósági kutatásokat a „Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program 2019” keretében folytatta 2019. június 1-jétől.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerületen kezdte meg fejlesztéseit 2018-ban, melyet a 2019-es évtől az alábbiak szerint folytatott:

1. Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre Szakmai vezető: dr. Kollár László

2. Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel Szakmai vezető: dr. Kovács L. Gábor

3. Innovációval a fenntartható életért és környezetért Szakmai vezető: dr. Felinger Attila

4. A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában Szakmai vezető: dr. Vörös József

5. Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel Szakmai vezető: dr. Dóczi Tamás

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását. A Programot 2020-ban a TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 (2020-4.1.1-TKP2020) „intézményi kiválóság” alprogramjának keretében kívánjuk folytatni, melyre 2020.06.30-val került beadásra a Pécsi Tudományegyetem támogatási kérelme.

Országos reprezentatív epidemiológiai kutatás. Az új koronavírus-járvány, amely rövid idő alatt világméretűvé vált, alapvetően változtatta meg mindannyiunk életét. Kérdőíves felméréssel támogatott szűrővizsgálat indult a 14 éves és annál idősebb lakosok körében. A kutatás célja, hogy pontosan, az egész országra érvényes módon feltérképezze a fertőzés elterjedtségét. A naprakész tudományos adatok kulcsfontosságúak a járvány sikeres leküzdésében, az egészségügyi dolgozók munkájában és a megalapozott döntések meghozatalában egyaránt.

2019. december 1-jével kezdtük meg a Tudástranszfer tevékenységek fejlesztése a Pécsi Tudományegyetemen az Egyetemközpontú Innovációs Ökoszisztéma kialakítása érdekében című 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00015 azonosító számú projekt megvalósítását.

A PTE fő stratégiai célja, hogy innovatív egyetemmé váljon, azaz a rendelkezésére álló tárgyi és szellemi erőforrások mozgósításával az oktatás, a kutatás, a gyógyítás és társadalmi felelősségvállalás terén is kreatív, élenjáró, a társadalmi-gazdasági kihívásokra válaszolni képes intézményként működjön. A PTE célja, hogy jelen projekt keretei között tervezett szakmai programjával bővítse, és magasabb szintre emelje tudástranszfer tevékenységét, melynek segítségével hatékonyan hozzá tud járulni az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakításához. A Projekt keretében kiemelt feladatunk a kutatáshasznosítási és technológia transzfer tevékenység központosított menedzsmentjének ellátása, egykapus kapcsolattartási és innováció menedzsment pont biztosítása külső partnerek és az egyetemi polgárok számára. A projekt első fázisában kialakítjuk az innovációs ökoszisztéma stratégiai és operatív feltétel és keretrendszerét. Ennek keretei között folytatni kívánjuk a PTE kutatócsoportok K+F+I szolgáltatásainak felmérését, melynek eredményeként kialakított K+F+I portfoliónkat a megújított innovációs honlapon kialakított nyilvántartó és bemutató rendszer keretei között tesszük láthatóvá gazdasági és tudományos partnereink számára. Kiemelt szerepet szánunk a hallgatói innovációk támogatásának. Célunk, hogy inspiráló, az innovációs kezdeményezéseket, start-up törekvéseket és vállalkozóvá válást segítő környezetet biztosítsunk egyetemünk hallgatói számára, hogy ezzel a háttérrel sikeres üzleti szereplőként kapcsolódjanak be a szűkebben és tágabban értelemezett régió gazdasági életébe. Ennek érdekében kerülnek megrendezésre a Hackatonok és az innovációs és start-up versenyek továbbá az ismeretbővítő képzések, illetve ezt a célt szolgálja még a DEMOLA Pécs hallgatói innovációs együttműködési központ beindítása. A tervezett tevékenységeink jó lehetőséget biztosítanak az egyetemi-vállalati innovációs együttműködések és tudástranszfer erősítésére.

A projektre a Pécsi Tudományegyetem a Biomedical Engineering koncepcióval pályázott és nyert el forrást. Biotechnológiai és 3D Bioprintinggel kapcsolatos kutatások, farmakotechnológiai kutatások végzése. Orvosi anyagtechnológiai vizsgálatok (statikus, dinamikus mechanikai vizsgálatok, szerkezeti elemzésem SEM segítségével, termikus analízis DTA-val). Egészségügyi szoftverfejlesztés, kifejezett hangsúllyal az MI és big data területén, valamint az egészségügyi oktatásfejlesztés vonatkozásában, bevonva a VR és AR technológiákat. Neurorehabilitációs vizsgálatok (robotikus exoskeletonok), klinikai mozgásanalízis, ember-gép kapcsolat kutatása. Exoprotetikai fejlesztések. Egészségügyi szimulációs oktatással kapcsolatos kutatások, termékfejlesztések fizikai és virtuális megoldásokkal. Műveleti egészségüggyel kapcsolatos oktatási, szolgáltatási és kutatási tevékenység. Személyre szabott medicina: műtéti tervezések, egyedi intervenciós és diagnosztikai eszközök fejlesztése. Biokibernetika és orvosi robotika területén történő alkalmazott kutatási, fejlesztési tevékenység. A tématerületeken belül oktatási, kutatási szolgáltatási és termékfejlesztési feladatok ellátása, együttműködve a vonatkozó szervezeti egységekkel és piaci partnerekkel.

Rendszer - és folyamatmodellezés, intelligens szabályozási feladatok, jelfeldolgozás, matematikai és fizikai modellezés, numerikus szimulációs eljárások kidolgozása. Véges elemes modellezés (VEM) és szimulációk. Robotikával kapcsolatos kutatások. Képfeldolgozással és mesterséges látással kapcsolatos kutatások és fejlesztések. IT biztonság, kritikus IT infrastruktúrák védelme, adatbázisok tervezése és üzemeltetése, párhuzamos programozás. Akusztikus-emissziós mérések, biomechatronikai fejlesztések. Vezetett és sugárzott elektromágneses zavarok mérése (EMC) gyógyászati berendezéseken, zajforrások. Élhető környezet kialakítása, életmódra és egészségre gyakorolt hatása. Városi életmód és a klímaváltozás emberekre gyakorolt hatása. Roncsolásmentes szerkezetvizsgálat, anyagok speciális jellemzőinek vizsgálata. Elemanalitikai módszerek, neutron szórási módszerek, neutron és röntgen radiográfia.

Ápolás, betegellátáshoz kapcsolódó smart technológiai fejlesztések kutatásának irányítása – robotizált ápolás diagnosztikai és terápiás munka támogatása, döntés támogatás, szakértői rendszerek fejlesztése és pilot megvalósítása. A smart műszeres és eszközös egészségügyi technológiák szükséglet alapú piacfelmérése és ezek alkalmazásának egészség-gazdaságtani elemzését, az ellátások egészségbiztosítási betegségterhét célzó kutatás irányítása. Sürgősségi ellátáshoz kapcsolódó smart technológiai fejlesztések kutatásának irányítása - kórfolyamat-digitalizáció, adatátvitel digitalizációja, okos-eszközök, a prehospitális ellátásban használt eszközök ergonómiai szempontjainak kutatása.

Operatív pályázati ügyintézés, gazdasági és pénzügyi tanácsadás, innovációs lánc és ökoszisztéma építés, jogi támogatás, arculati és kommunikációs tanácsadás, márkaépítés, piaci és marketing támogatás, szervezeti és szervezési tanácsadás, tréningek, továbbképzések, pályázati teljesítményértékelő rendszer alkotás, működési modell létrehozás, lobbi anyag készül, horizontális és vertikális információs és kommunikációs csatornák nyílnak.

Magyarország elsők között tesztelheti a favipiravir hatóanyagtartalmú japán Avigan gyógyszert, amely az előzetes vizsgálatok alapján hatékonynak bizonyult a koronavírussal fertőzött betegek kezelésében. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által biztosított, száz beteg ellátásához szükséges 12 200 gyógyszer a Pécsi Tudományegyetem Kutatási Központjába került, ahol a HECRIN konzorcium szervezésében a hatóanyag a jövőbeni szerepét vizsgálják. Miután az Avigan sem Magyarországon, sem Európa más országaiban nem törzskönyvezett gyógyszer, ezért csak különleges eljárással lehet embernek adni, ezért is határozott úgy a magyar kormány, hogy klinikai vizsgálatnak vetik alá a készítményt. A HECRIN Konzorcium - aminek 2014 óta a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja a vezetője - az ország négy orvosképző egyeteme, a Dél-pesti Centrumkórház és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet bevonásával kezdi el a gyógyszer vizsgálatát. A tervek szerint ezen a 6 helyszínen összesen 100 igazoltan koronavírus-fertőzött beteget vonnak be a vizsgálatokba.

A Projekt célja a FAVIPIRAVIR (FAV) tartalmú gyógyszerkészítmény fejlesztési projekt eredményeként rendelkezésre álló gyógyszerkészítmény elérhetővé tétele a megfelelő indikációval rendelkező COVID-19 betegek kezelésére klinikai vizsgálat révén. Fontos a két egymáshoz szorosan kötődő alprojektelem optimális illesztése, ami akkor lehetséges, ha jelen projekt első, előkészítési fázisa legkésőbb a gyógyszerkészítmény klinikai mintájának rendelkezésre állásáig, azaz 60-70 napon belül megtörténik. Ez csak rendkívül hatékony megvalósítás esetén lehetséges, de nem lehetetlen. A cél elérése érdekében klinikai munkacsoportot alakult, amely, az alábbi szakmai munkatervet állította össze: A fejlesztési projekt várható eredményeinek ismeretében 3500 beteggel, 20 centrummal, 20 site-visit-tel és 6 havi vizsgálati és további hat havi értékelési időtartammal számol a projekt.

1. fázis: Előkészítés (A gyógyszerkészítmény rendelkezésre állásának időpontjáig elvégzendők)

1. Az alkalmazás jogszerű, etikus, szakszerű és hatékony feltételeinek biztosítása „investor initiated trial” klinikai gyógyszervizsgálat keretében
2. COVID-19 ellátóhelyek felkészítése (ellátóhelyi koordinátorok közreműködésével)
3. A gyógyszerkészítmény elérhetővé tétele a megfelelő indikációval rendelkező COVID-19 betegek kezelésére

2. fázis: Alkalmazás
1. A készítmény adása valamennyi megfelelő klinikai indikációval rendelkező COVID-19 beteg számára, aki az alkalmazásba belegyezett
2. A gyógyszeralkalmazás nyomon követése és a projekt menedzselése a járvány folyamán, ill. a projekt lezárásáig

A projekt kritikus eleme a klinikai gyógyszervizsgálat előkészítése

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Nemzeti kiválósági program (2018-1.2.1-NKP) című kiírásában a PTE TTK Fizikai Intézete konzorciumvezetőként mintegy 300 millió forint összegű támogatást nyert „Ultrarövid fény- és elektronimpulzusokkal indukált atomi és molekuláris folyamatok vizsgálata az ELI-ALPS-nál, módszer- és eszközfejlesztés” tárgyú pályázatának megvalósítására. 

A PTE TTK Fizikai Intézete, az Atommagkutató Intézete, valamint az Energiatudományi Kutatóközpont együttesen beadott pályázatának célja, hogy a három intézmény együttműködésével olyan eszközt fejlesszenek, mely képes azon atomi és molekuláris folyamatok vizsgálatára is, melyek csak fotonok és elektronok együttes hatásával válthatók ki. A vizsgálatokhoz szükséges ultrarövid elektron-impulzusokat terahertzes sugárzás segítségével állítják majd elő. Az elektroncsomagok, az ELI-ALPS sugárforrásainak és detektorrendszerének térbeli és időbeli szinkronizációjának megoldásával olyan kísérleti mérőhely kialakítása valósul meg, mely a világon egyedülálló módon, teljesen új megközelítéssel ad lehetőséget az atomi folyamatok megfigyelésére.

Az elmúlt bő húsz évben a PTE TTK Fizikai Intézetének kutatói úttörő munkát végeztek a terahertzes impulzusok előállítása területén. Dr. Hebling János 2002-es ötletének köszönhetően, mely szerint terahertzes impulzusok hatékony előállításához döntött impulzusfrontú gerjesztést kell alkalmazni, mára már több mint tíz milliószor akkora energiájú terahertzes impulzusok állíthatóak elő, mint korábban. Ekkora energiájú terahertzes nyalábok kiválóan alkalmasak töltött részecskék asztali méretekben történő hatékony gyorsítására. Az Intézet kutatói szűk egy éve tűzték ki célul maguk elé a terahertzes részecskegyorsítás kísérleti megvalósítását. Ezen cél megvalósításának munkálatai nagyban segítették a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatának elnyerését.