A XXI. században számos nemzetközi konfliktus- és katasztrófahelyzet alakítja mindennapjainkat. Az érintett országok számára ez számtalan kihívással jár – gazdasági, társadalmi és egészségügyi szempontból egyaránt. Ennek megfelelően esszenciális, hogy a nemzetek erősítsék saját védelmi képességeiket, támogassák az ilyen irányú fejlesztéseket és a lehető legszélesebb kört vonják be a vonatkozó kutatásokba. Ezeken belül kiemelt fontossággal bírnak a védelem-egészségüggyel kapcsolatos KFI programok, projektek, hiszen a műveleti ellátáshoz köthető folyamatok összessége mind az egyén, mind az össz-társadalom szempontjából kiemelt fontossággal bír, beleértve az életvédelmi, egészségnyereségi, egészséggazdásági aspektusokat is.

Az elmúlt években a katonaorvoslás területén tapasztalható robbanásszerű fejlődésben jelentős szerepe volt az infokommunikációs és más mérnöki szakterületekkel való szoros együttműködésnek. Az inter- és multidiszciplináris szemléletmód nem csak a hadszíntéri és műveleti mindennapokba, de a katonaorvosképzésbe is egyre inkább beépül, ennek megfelelően elengedhetetlen, hogy az érintett célcsoportok egyaránt megismerhessék a tudomány- és szakterületeket átívelő, komplex, problémamegoldásra fókuszáló gondolkodásmódot, valamint a felsőoktatási közeg valós eszközöket és lehetőségeket biztosítson egy-egy kreatív ötlet, elképzelés továbbvitelére, akár teljes megvalósítására.

A Pécsi Tudományegyetem orvos, biológus, fizikus és kémikus kutatói az elmúlt években több nagy volumenű kutatás keretében bizonyították, hogy képesek eredményes együttműködésre, a rendelkezésre álló források hatékony felhasználására. A projekt biológus, orvos, kémikus és fizikus kutatói – korábbi eredményeiken alapuló együttműködés keretében – a sejt energiatermelésének központi elemét, a mitokondriumot vizsgálják. A mitokondrium számos betegség kialakulásában és progressziójában játszik kiemelt szerepet. A mitokondrium károsodása az eredeti okoktól függetlenül beindíthat egy olyan halálos ciklust, melynek során a folyamat előrehaladása a sejt elpusztulásához és a beteg halálához vezet. Jelen pályázatban a korábbi munka szerves folytatásaként kiterjesztjük kutatásainkat további vegyületcsaládokra, és a biológiai célpontok molekuláris biológia, genomika segítségével történő azonosítása után a szintetikus kémia nagyhatékonyságú eszközeinek felhasználásával új, potenciális mitokondriális támadáspontú vegyületek előállítását, biokémiai és preklinikai vizsgálatát tűzzük ki célul. Az új vegyületek széleskörű analitikai és fizikai szerkezetvizsgálatát, a gyenge kémiai kölcsönhatások modellrendszereken történő vizsgálatát követően gyógyszerfejlesztési folyamat indítására kerül sor. A folyamat eredményeképpen preklinikai, hosszabb távon - a tervezett kutatási időszakon túl, de ezen eredményeken alapulva - humán klinikai vizsgálatokra kerül sor. Hosszú távú kutatómunkánk társadalmi hatása is jelentős lehet, hiszen nagy mortalitású, ma gyakran gyógyíthatatlan betegségekre tervezzük új célpontok azonosítását és ezekre új vegyületek kifejlesztését, továbbá nem toxikus növényi polifenolok vizsgálatát. A súlyos, rossz prognózisú betegségekre történő terápia kifejlesztése óriási társadalmi haszonnal járhat, hiszen életeket hosszabbíthat, illetve menthet meg. Esélyt látunk arra, hogy néhány esetben a rendkívül magas árakkal bíró terápiákhoz képest sokkal olcsóbbakat találjunk.

A projekt célja a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt hasznosítható foglalkoztatási, munkajogi és versenyjogi “okos” iratok, valamint olyan innovatív mechanizmusok kifejlesztése, amelyek a foglalkoztatással és versenyjoggal összefüggő jogkérdések megoldását, a munkahelyi adatvédelem és versenyjogi megfelelés megvalósulását elősegítik.

A vállalati környezetben könnyen és hatékonyan alkalmazható automatizált szerződéskötési folyamat, iratminták, munkajogi Compliance audit, belső szabályzattár megvalósítása és az ezekhez kapcsolódó képzések, e-learning kidolgozása a munkáltatók számára. A foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok monitoringja, illetve a jogszabályi környezet változásaihoz kapcsolódó workflow modellezése, az ezekre a változásokra választ adó szakértői megoldások, képzések kidolgozása. Ami a versenyjogi megfelelést illeti, az arra kidolgozott program a megfelelési vizsgálat kritériumrendszerén, bejelentések kezelésére vonatkozó belső eljárásrenden túl olyan irányelveket, belső szabályzatokat és képzéseket tartalmaz, melyek lehetővé teszik a versenyjogi megfelelést. A program emellett a kockázatértékelésre is tartalmaz iratmintát, mely lehetővé teszi a képzések szakirányú – cég igényire kidolgozott – fejlesztését. A fentieken túl a program kulcsszó-kereső funkciója élővé teszi a versenyjogi megfelelési programot, a belső jogtanácsosok figyelmét ugyanis a Gazdasági Versenyhivatal releváns döntésének vonatkozó bekezdésére irányítja. Az automatikusan generált e-mail válaszok ugyanakkor az esetleges versenyjogi jogsértések megelőzését szolgálják.

A projekt célja továbbá, hogy elsősorban kis- és közepes méretű települési önkormányzatok, illetve vállalatok részére olyan online (saját) adatbázis szoftver/szakértői megoldás kerüljön kifejlesztésre, amelynek célja rendeletek, szabályzatok elemzése, iratminták, magyarázatok és szakértői megoldások kidolgozása. Helyi önkormányzatok, illetve vállalatok működését elősegítő tudástermelés, tudásáramlás, tudásfelhasználás a közigazgatási jogszabályok, illetve Versenytanácsi határozatok folyamatos monitoringján, illetve a változásokhoz.

A 2021. őszén indult projekt célja olyan tudományosan megalapozott diagnosztika és terápia kialakítása, amellyel preventív módon lehet hatni a gyermekek, serdülők és a fiatalok egészségi állapotának alakulására, amelyet hatékonyan lehet alkalmazni a már kialakult krónikus betegségek rehabilitációs programjában is. A kidolgozásra kerülő komplex rendszer a következő területeken alkalmazható: egészségmegtartás (prevenció), egészség-helyreállítás (rehabilitáció), egészségfejlesztés/teljesítménynövelés. Ezekhez kapcsolódik a rendszer diagnosztikai felülete, amely lehetővé teszi a vizsgált személy kardiovaszkuláris, anyagcsere- és stressztűrő képességének meghatározását, valamint a célzott terápiás felület, amelynek két alapvető eleme a táplálkozás és a mozgás. A hároméves projekt keretében a konzorciumi tagok az említett komplex rendszer megvalósításán dolgoznak, amelynek részei a diagnosztizáló, mérő- és kiértékelő rendszer, valamint a táplálkozási terápia részeként kifejlesztésre kerülő egészségmegőrzést támogató alapélelmiszerek, így például a tej, vagy az abból előállított termékek. A projekt elsődleges célcsoportja az „egészségipar”, de a kifejlesztett kiegészítő takarmányok előállításával és felhasználásával, valamint a gyorsvizsgálati metodikák kidolgozásával a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői számára is nagy hozzáadott értékkel bíró termékek előállítása válik lehetővé a projektben megvalósuló, magas színvonalú kutató-fejlesztő munka eredményeképp.

Projektünk célja egy olyan önjáró, komplex robotikai megoldás megvalósítása, amely képes a kamerák által rögzített képek feldolgozásával, elemzésével a szőlőültetvényeken végzett, nagy humán erőforrás igényű, ugyanakkor a szakértői döntéshozatal szempontjából nehezen automatizálható feladatok – metszés technológiájának – elvégzésére. Eredményként egy olyan autonóm, illetve szőlészeti metszésivektor meghatározó és végrehajtó képességgel rendelkező robotikai megoldás jön létre, melynek „tudása” képes pótolni a tapasztalt szőlészek szakértelmét, ebből fakadóan csökkentheti a területen egyre inkább jelentkező szakértelem és munkaerőhiányt, valamint időjárástól független működése a növény szempontjából optimális időben teszi lehetővé a metszések elvégzését.

A projekt eredményeképpen létrejön egy 6,5 ha-os rezisztens szőlőültetvény a Balaton felvidéken, mely számos információt biztosít a szőlőfajták helyi adaptációjáról, termesztés technológiai értékeiről. Ez az ismeret rendkívül hasznos lesz a szőlészetek és borászatok számára, a következő évek fajtaválasztásának és termékfejlesztésének segítésében. A klímaváltozás következtében egyre nagyobb kihívást jelent a szőlőültetvények védelme a kórokozókkal és kártevőkkel szemben, melynek a hagyományos szőlőfajták esetében egyre nehezebben tudnak megfelelni a szőlőtermesztők. Ezen szőlőfajták csökkentett növényvédelelem mellett, illetve megfelelő növény kondicionálási technológia mellett nagy biztonsággal termelhetők. Amennyiben a jelen projektben vizsgált szőlőfajtákból piacképes termék válik, egy reális új alternatíva állhat rendelkezésre a hazai, illetve a nemzetközi szőlő és bor ágazat számára. A projekt alkalmazható eredményei a három szőlőfajta kutatási eredményeken alapuló termesztéstechnológiájának kidolgozott leírása, ami a gazdákat segíti az elérni kívánt borstílus, borkategória megteremtésében.

A fejlesztendő rezisztens szőlőfajták termesztésbe vonásával, valamint azok termesztéstechnológiájának kidolgozásával egyrészt a kijuttatott növényvédőszerek mennyisége jelentősen, akár 80-90%-kal is csökkenthető, másrészt a permetezések nélkülözésével csökkenthető az erőgépek okozta jelentős üzemanyag és károsanyag kibocsátás, így csökken a légkörbe kibocsátott üvegház-hatású gázok mennyisége. További cél a tudatos élelmiszerfogyasztás, a környezetünket kevésbé terhelő gazdaságok népszerűsítése, valamint a hazai termékek, hazai innováció támogatása.

A projekt termékeken felüli eredménye a három szőlőfajta kutatási eredményeken alapuló termesztéstechnológiájának és borászati technológiájának kidolgozott leírása. E rendszer segítségével más közép- és nagyüzemű szőlészetek, borászatok a kiválasztott borstílushoz vezető kulcsfontosságú lépéseket sajátíthatják el. Ezekkel a fejlesztésekkel fel tudunk zárkózni, illetve adott esetben meg tudjuk előzni a Franciaországban, Németországban és Olaszországban folyó programokat.

A projekt a kiöregedő ültetvények helyére, egy piacos, a fenntartható fejlődést előtérbe helyező fajtaszerkezet kialakítását irányozza elő. Ezen technológiák külföldi területekre is adaptálhatók, erősítve ezzel hazánk nemzetközi elismertségét a szőlészeti, borászati ágazatban.

Tarnabod 600 lakosú község Heves megye déli részén. A földgázhálózatra vagy távhőszolgáltatásra nincs csatlakoztatva, az energiaellátás szempontjából is elszigetelt, ezáltal ellátásbiztonságilag sérülékeny. Tarnabodnak jelenleg nincs lehetősége a gázvezeték kiépítésére, a téli fűtés magas költségekkel jár és jelentős légszennyezést okoz.

A településen alternatív energiaellátási rendszerek segítségével fogyasztó- és klímabarát, innovatív, fenntartható finanszírozási ellátási modellt kívánunk kialakítani, melynek segítségével legalább egy szinttel korszerűbbé tudjuk tenni a település projektbe bevont épületeinek energiaellátását. A megoldás alapját egy napenergiával üzemelő biomassza feldolgozó adja. Az energia biomassza termesztése, feldolgozása nyáron történik. Az üzem aprítékot és brikettet állít elő. A feldolgozási folyamatban napelempark által termelt energiát hasznosítunk. Az aprítékot a településközpontban kialakított fűtőmű hasznosítja, amelyre az intézmények illetve más fogyasztók is rákapcsolódhatnak. A megoldást a hagyományos és az újszerűen összeállított rendszerelemek, illetve az azokat vezérlő szoftver integrációjával szeretnénk megvalósítani. A kiválasztott épületek a településközpontban található, nagyobb fogyasztású intézmények - a helyi általános iskola két épülete, az óvoda két épülete, az elektronika hulladék bontó üzem, a Játszóház és étkezde, a gyermekház, a seprűkötő, a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő - valamint egy máltai tulajdonú lakóépület. A tervezett nyomvonal hossza körülbelül 1600 méter. A brikettált biomasszát a lakosság azon része használhatja fűtésre, akik nem tudnak csatlakozni a központi rendszerre. A központ fűtőmű legfőbb előnye az egyedi fűtéssel szemben, hogy az üzemeltetése gazdaságosabb. A helyi biomassza termelés valamely - a későbbiekben a kutatás során kiválasztott - energianövény (energianád, energiafűz) termesztésén és a környékről begyűjtött zöld hulladékon alapszik. Az energianövény termesztése csatlakozik a Tarnabodon elindított mezőgazdasági programhoz. A település energetikai függetlenségének fontos lépése a villamosenergia helyben történő megtermelése.

Az egyes fogyasztók, épületek csatlakoztatása, lakás-hőközpontokon keresztül történik. Ezek feladata, hogy a hőenergiát a hőcserélőkön, a távfűtő hálózaton keresztül átadják az épületben kialakított fűtési rendszernek. Ez a megoldás biztosítja azt, hogy az épületeken belüli meghibásodások ne veszélyeztessék a távfűtési hálózatot. A hőközpontok hőmennyiségmérővel ellátottak, így az elfogyasztott hőenergia elszámolása precízen megoldható. A hőközpontokhoz tartozó elektronikus szabályozók biztosítják a fűtési rendszer központi időjárásfüggő szabályozását, illetve a használati melegvíz rendszer vízhőmérséklet szabályozását.

Az általunk megtervezett rendszer lényege, hogy annak nem végterméke a megújuló energia, hanem fázisterméke. Feltételezve, hogy az adott helyi erőforrások alapján lehetséges a nagyüzemi szolgáltatókhoz képest szignifikánsan olcsóbb energiatermelés, az önköltségen vagy annak közelében meghatározott belső áron a vállalkozások részére átadott energia megalapozza a versenyképes költségszintű termék-előállítást. Ennek feltétele, hogy az energiatermelés mint befektetés ne végcélként jelenjen meg, hanem a végfelhasználás során megtakarításként jelentkezzen, mert ha a profit már az energia-előállítás szintjén beépül az árba, az olcsóbban előállított energia nem generál további munkahelyteremtést.

A településen jelentős nagyságú megműveletlen földterületek találhatóak, amelyek a biomassza termelésbe bevonhatóak. A projekt révén biztosítható, hogy a településen olyan minőségű tüzelőanyag kerül felhasználásra, amelyből környezetet károsító égéstermék nem keletkezik. Ugyanakkor a tüzelőanyag előállítása munkahelyteremtő beruházás. Olyan munka folyik, amelynek haszna a településen marad, annak fejlődését szolgálja. Tarnabod egyben a Felzárkózó Települések Kormányprogram kiemelt helyszíne.

TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 – Intézményi kiválóság alprogram (korábban Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program)

A Pécsi Tudományegyetem a 2018-ban 3 éves programként tervezve 5 kiválósági tématerületen indított el kutatásokat, melyek a „2019. évi Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program” keretében folytatódtak a második évben. A Program záró évének megvalósítása 2020. 10. 01-jével a TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 – Intézményi kiválóság alprogramjának keretében kezdődött meg.

A TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 – Intézményi kiválóság alprogram keretében a Pécsi Tudományegyetem részére megítélt támogatás: 2 000 000 000 Ft. Megvalósítási időszak: 2020.10.01 -2021.09.30.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerületen valósít meg kutatásokat:
1. Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre Szakmai vezető: dr. Kollár László
2. Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel Szakmai vezető: dr. Kovács L. Gábor
3. Innovációval a fenntartható életért és környezetért Szakmai vezető: dr. Felinger Attila
4. A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában Szakmai vezető: dr. Vörös József
5. Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel Szakmai vezető: dr. Dóczi Tamás A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását.

A koronavírus-fertőzések megjelenésével több kutatócsoport kezdte vizsgálni a kommunális szennyvizeket világszerte, hogy az alapján becsüljék meg a koronavírus-fertőzések mértékét egy adott közösségen belül. Egy városi szennyvíztisztító telephez több tízezer ember háztartásából kerül szennyvíz, így nagyobb mintában vizsgálható a fertőzöttek száma, mint a korlátozott tesztek alapján. Hollandiában, Svédországban és az Egyesült Államokban már sikeresen kimutatták a SARS-CoV-2 vírus nyomait a csatornarendszerből vett mintákban, ahová a székleten és vizeleten keresztül kerül be a koronavírus. A székletben a megfertőződés utáni három napon belül kimutatható a SARS-CoV-2, tehát sokkal rövidebb idő alatt, mint hogy a koronavírusos tünetek jelentkeznének. A szennyvízben található vírusnyomok elemzésével így a járvány helyi terjedésének korai szakaszában észlelhetjük a vírus megjelenését a közösségben, és a tömeges fertőzések előtt meghozhatják a szükséges lépéseket, például a kijárási tilalom elrendelését. A járvány lecsengésével a fertőzés újbóli megjelenésének jelzésére is hasznos eszköz lehet a szennyvíz elemzése.

A PROJEKT CÉLJA, FŐBB FELADATAI

2020 áprilisának első napjaiban a súlyos akut légúti tünet együttesért felelős SARS-CoV2 vírus okozta, COVID-19 néven ismert megbetegedések száma rohamosan nő a világon. Jelenleg államonként eltérő, szigorú intézkedések vannak érvényben, hogy a csoportos/tömeges megbetegedés időszakát el lehessen nyújtani, és ezáltal az egészségügyi rendszer képes legyen azt kezelni. A szakemberek különböző becslésekkel igyekeznek leírni a következő hónapok lehetséges forgatókönyveit, azonban a számos potenciális befolyásoló tényező bizonytalansága miatt ez meglehetősen nehéz feladat. A napokban látott napvilágot több publikáció, miszerint egy adott időpontban a kommunális szennyvízből/székletből kimutatott kvantitatív SARS-CoV2-RNS alkalmas lehet egy adott földrajzi területen belül (1-1 város és vonzáskörzete) a közeljövőben bekövetkező megbetegedések számának, illetve a potenciális újbóli megfertőződések előrejelzésére. A Pannon Egyetem a Pécsi Tudományegyetemmel konzorciumi együttműködésben a pályázat során vizsgálja a COVID-19 vírus terjedését, jelenlegi állapotát és lecsengését a különböző szennyvizek elemzése esetén. A munka során egy olyan adatbázis jön létre és módszertan kerül adaptálásra a COVID-19 vírus esetére, melynek segítségével a későbbiekben lehetővé válik a vírus terjedésének követése, ill. a tömeges fertőzési gócpontok előrejelzése. A mérési adatokból és a csatornahálózati adatokból olyan térinformatikai hálózat-modell kerül összeállításra, ami segítségével akár a későbbiek során városok egy-egy jól meghatározott területének (kerület, lakótömb vagy a településsel összevont korábbi kisebb település) monitorozása is biztosítható lesz.

A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYE, HATÁSAI

székletben a megfertőződés utáni három napon belül kimutatható a SARS-CoV-2, tehát sokkal rövidebb idő alatt, mint hogy a koronavírusos tünetek jelentkeznének. A szennyvízben található vírusnyomok elemzésével így a járvány helyi terjedésének korai szakaszában észlelhetjük a vírus megjelenését a közösségben, és a tömeges fertőzések előtt meghozhatják a szükséges lépéseket, például a kijárási tilalom elrendelését. A járvány lecsengésével a fertőzés újbóli megjelenésének jelzésére is hasznos eszköz lehet a szennyvíz elemzése. Mindezen monitorozással segíteni kívánjuk a járványügyi szakemberek, központi döntéshozók munkáját azáltal, hogy egy viszonylag nagyobb populáció összes fertőzöttsége tekintetében szolgáltatunk adatokat. A járvány aktuális állapotáról, lefolyásáról sokkal pontosabb adatokat nyújt a közösség szintjén ez a fajta monitorozás, mint az egyéni tesztek elvégzése. Az adatok segítségével a különböző korlátozások időbeni meghozása, illetve enyhítése pontosabban tervezhető lesz, így a gazdaság megóvása szempontjából a szükséges legrövidebb időre szűkíthetőek ezen korlátozó intézkedések.

A HECRIN Konzorcium (Hungarian European Clinical Research Infrastructure Network) elkötelezett a kutatói kezdeményezésű humán klinikai vizsgálatok színvonalának és volumenének növelése mellett, ezért forrásokkal, szakértelemmel, monitoring szolgáltatással, adatmanagementtel támogatja a HECRIN-COVID Bizottság szakmai véleménye alapján a kiemelkedőnek minősített klinikai vizsgálati javaslatokat. A HECRIN Konzorcium előmozdítja, hogy a COVID-19 betegségben a kutatásban, megelőzésben, diagnosztikában és gyógyításban az új, innovatív ötletek és fejlesztések minél hamarább, ellenőrzött, szabályszerű módon vizsgálatra kerüljenek és a társadalom számára rendelkezésre álljanak, így segítve a járványügyi helyzet minél hamarábbi megoldását. Ez a lehetőség motiválja a magyarországi kutatók innovációs képességét is, kutatási kapacitását, növeli a klinikai vizsgálatok számát, ezzel segítve a hazai gyógyszerkutatást.