A projekt célja a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt hasznosítható foglalkoztatási, munkajogi és versenyjogi “okos” iratok, valamint olyan innovatív mechanizmusok kifejlesztése, amelyek a foglalkoztatással és versenyjoggal összefüggő jogkérdések megoldását, a munkahelyi adatvédelem és versenyjogi megfelelés megvalósulását elősegítik.

A vállalati környezetben könnyen és hatékonyan alkalmazható automatizált szerződéskötési folyamat, iratminták, munkajogi Compliance audit, belső szabályzattár megvalósítása és az ezekhez kapcsolódó képzések, e-learning kidolgozása a munkáltatók számára. A foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok monitoringja, illetve a jogszabályi környezet változásaihoz kapcsolódó workflow modellezése, az ezekre a változásokra választ adó szakértői megoldások, képzések kidolgozása. Ami a versenyjogi megfelelést illeti, az arra kidolgozott program a megfelelési vizsgálat kritériumrendszerén, bejelentések kezelésére vonatkozó belső eljárásrenden túl olyan irányelveket, belső szabályzatokat és képzéseket tartalmaz, melyek lehetővé teszik a versenyjogi megfelelést. A program emellett a kockázatértékelésre is tartalmaz iratmintát, mely lehetővé teszi a képzések szakirányú – cég igényire kidolgozott – fejlesztését. A fentieken túl a program kulcsszó-kereső funkciója élővé teszi a versenyjogi megfelelési programot, a belső jogtanácsosok figyelmét ugyanis a Gazdasági Versenyhivatal releváns döntésének vonatkozó bekezdésére irányítja. Az automatikusan generált e-mail válaszok ugyanakkor az esetleges versenyjogi jogsértések megelőzését szolgálják.

A projekt célja továbbá, hogy elsősorban kis- és közepes méretű települési önkormányzatok, illetve vállalatok részére olyan online (saját) adatbázis szoftver/szakértői megoldás kerüljön kifejlesztésre, amelynek célja rendeletek, szabályzatok elemzése, iratminták, magyarázatok és szakértői megoldások kidolgozása. Helyi önkormányzatok, illetve vállalatok működését elősegítő tudástermelés, tudásáramlás, tudásfelhasználás a közigazgatási jogszabályok, illetve Versenytanácsi határozatok folyamatos monitoringján, illetve a változásokhoz.

A 2021. őszén indult projekt célja olyan tudományosan megalapozott diagnosztika és terápia kialakítása, amellyel preventív módon lehet hatni a gyermekek, serdülők és a fiatalok egészségi állapotának alakulására, amelyet hatékonyan lehet alkalmazni a már kialakult krónikus betegségek rehabilitációs programjában is. A kidolgozásra kerülő komplex rendszer a következő területeken alkalmazható: egészségmegtartás (prevenció), egészség-helyreállítás (rehabilitáció), egészségfejlesztés/teljesítménynövelés. Ezekhez kapcsolódik a rendszer diagnosztikai felülete, amely lehetővé teszi a vizsgált személy kardiovaszkuláris, anyagcsere- és stressztűrő képességének meghatározását, valamint a célzott terápiás felület, amelynek két alapvető eleme a táplálkozás és a mozgás. A hároméves projekt keretében a konzorciumi tagok az említett komplex rendszer megvalósításán dolgoznak, amelynek részei a diagnosztizáló, mérő- és kiértékelő rendszer, valamint a táplálkozási terápia részeként kifejlesztésre kerülő egészségmegőrzést támogató alapélelmiszerek, így például a tej, vagy az abból előállított termékek. A projekt elsődleges célcsoportja az „egészségipar”, de a kifejlesztett kiegészítő takarmányok előállításával és felhasználásával, valamint a gyorsvizsgálati metodikák kidolgozásával a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői számára is nagy hozzáadott értékkel bíró termékek előállítása válik lehetővé a projektben megvalósuló, magas színvonalú kutató-fejlesztő munka eredményeképp.

Projektünk célja egy olyan önjáró, komplex robotikai megoldás megvalósítása, amely képes a kamerák által rögzített képek feldolgozásával, elemzésével a szőlőültetvényeken végzett, nagy humán erőforrás igényű, ugyanakkor a szakértői döntéshozatal szempontjából nehezen automatizálható feladatok – metszés technológiájának – elvégzésére. Eredményként egy olyan autonóm, illetve szőlészeti metszésivektor meghatározó és végrehajtó képességgel rendelkező robotikai megoldás jön létre, melynek „tudása” képes pótolni a tapasztalt szőlészek szakértelmét, ebből fakadóan csökkentheti a területen egyre inkább jelentkező szakértelem és munkaerőhiányt, valamint időjárástól független működése a növény szempontjából optimális időben teszi lehetővé a metszések elvégzését.

A projekt eredményeképpen létrejön egy 6,5 ha-os rezisztens szőlőültetvény a Balaton felvidéken, mely számos információt biztosít a szőlőfajták helyi adaptációjáról, termesztés technológiai értékeiről. Ez az ismeret rendkívül hasznos lesz a szőlészetek és borászatok számára, a következő évek fajtaválasztásának és termékfejlesztésének segítésében. A klímaváltozás következtében egyre nagyobb kihívást jelent a szőlőültetvények védelme a kórokozókkal és kártevőkkel szemben, melynek a hagyományos szőlőfajták esetében egyre nehezebben tudnak megfelelni a szőlőtermesztők. Ezen szőlőfajták csökkentett növényvédelelem mellett, illetve megfelelő növény kondicionálási technológia mellett nagy biztonsággal termelhetők. Amennyiben a jelen projektben vizsgált szőlőfajtákból piacképes termék válik, egy reális új alternatíva állhat rendelkezésre a hazai, illetve a nemzetközi szőlő és bor ágazat számára. A projekt alkalmazható eredményei a három szőlőfajta kutatási eredményeken alapuló termesztéstechnológiájának kidolgozott leírása, ami a gazdákat segíti az elérni kívánt borstílus, borkategória megteremtésében.

A fejlesztendő rezisztens szőlőfajták termesztésbe vonásával, valamint azok termesztéstechnológiájának kidolgozásával egyrészt a kijuttatott növényvédőszerek mennyisége jelentősen, akár 80-90%-kal is csökkenthető, másrészt a permetezések nélkülözésével csökkenthető az erőgépek okozta jelentős üzemanyag és károsanyag kibocsátás, így csökken a légkörbe kibocsátott üvegház-hatású gázok mennyisége. További cél a tudatos élelmiszerfogyasztás, a környezetünket kevésbé terhelő gazdaságok népszerűsítése, valamint a hazai termékek, hazai innováció támogatása.

A projekt termékeken felüli eredménye a három szőlőfajta kutatási eredményeken alapuló termesztéstechnológiájának és borászati technológiájának kidolgozott leírása. E rendszer segítségével más közép- és nagyüzemű szőlészetek, borászatok a kiválasztott borstílushoz vezető kulcsfontosságú lépéseket sajátíthatják el. Ezekkel a fejlesztésekkel fel tudunk zárkózni, illetve adott esetben meg tudjuk előzni a Franciaországban, Németországban és Olaszországban folyó programokat.

A projekt a kiöregedő ültetvények helyére, egy piacos, a fenntartható fejlődést előtérbe helyező fajtaszerkezet kialakítását irányozza elő. Ezen technológiák külföldi területekre is adaptálhatók, erősítve ezzel hazánk nemzetközi elismertségét a szőlészeti, borászati ágazatban.

Tarnabod 600 lakosú község Heves megye déli részén. A földgázhálózatra vagy távhőszolgáltatásra nincs csatlakoztatva, az energiaellátás szempontjából is elszigetelt, ezáltal ellátásbiztonságilag sérülékeny. Tarnabodnak jelenleg nincs lehetősége a gázvezeték kiépítésére, a téli fűtés magas költségekkel jár és jelentős légszennyezést okoz.

A településen alternatív energiaellátási rendszerek segítségével fogyasztó- és klímabarát, innovatív, fenntartható finanszírozási ellátási modellt kívánunk kialakítani, melynek segítségével legalább egy szinttel korszerűbbé tudjuk tenni a település projektbe bevont épületeinek energiaellátását. A megoldás alapját egy napenergiával üzemelő biomassza feldolgozó adja. Az energia biomassza termesztése, feldolgozása nyáron történik. Az üzem aprítékot és brikettet állít elő. A feldolgozási folyamatban napelempark által termelt energiát hasznosítunk. Az aprítékot a településközpontban kialakított fűtőmű hasznosítja, amelyre az intézmények illetve más fogyasztók is rákapcsolódhatnak. A megoldást a hagyományos és az újszerűen összeállított rendszerelemek, illetve az azokat vezérlő szoftver integrációjával szeretnénk megvalósítani. A kiválasztott épületek a településközpontban található, nagyobb fogyasztású intézmények - a helyi általános iskola két épülete, az óvoda két épülete, az elektronika hulladék bontó üzem, a Játszóház és étkezde, a gyermekház, a seprűkötő, a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő - valamint egy máltai tulajdonú lakóépület. A tervezett nyomvonal hossza körülbelül 1600 méter. A brikettált biomasszát a lakosság azon része használhatja fűtésre, akik nem tudnak csatlakozni a központi rendszerre. A központ fűtőmű legfőbb előnye az egyedi fűtéssel szemben, hogy az üzemeltetése gazdaságosabb. A helyi biomassza termelés valamely - a későbbiekben a kutatás során kiválasztott - energianövény (energianád, energiafűz) termesztésén és a környékről begyűjtött zöld hulladékon alapszik. Az energianövény termesztése csatlakozik a Tarnabodon elindított mezőgazdasági programhoz. A település energetikai függetlenségének fontos lépése a villamosenergia helyben történő megtermelése.

Az egyes fogyasztók, épületek csatlakoztatása, lakás-hőközpontokon keresztül történik. Ezek feladata, hogy a hőenergiát a hőcserélőkön, a távfűtő hálózaton keresztül átadják az épületben kialakított fűtési rendszernek. Ez a megoldás biztosítja azt, hogy az épületeken belüli meghibásodások ne veszélyeztessék a távfűtési hálózatot. A hőközpontok hőmennyiségmérővel ellátottak, így az elfogyasztott hőenergia elszámolása precízen megoldható. A hőközpontokhoz tartozó elektronikus szabályozók biztosítják a fűtési rendszer központi időjárásfüggő szabályozását, illetve a használati melegvíz rendszer vízhőmérséklet szabályozását.

Az általunk megtervezett rendszer lényege, hogy annak nem végterméke a megújuló energia, hanem fázisterméke. Feltételezve, hogy az adott helyi erőforrások alapján lehetséges a nagyüzemi szolgáltatókhoz képest szignifikánsan olcsóbb energiatermelés, az önköltségen vagy annak közelében meghatározott belső áron a vállalkozások részére átadott energia megalapozza a versenyképes költségszintű termék-előállítást. Ennek feltétele, hogy az energiatermelés mint befektetés ne végcélként jelenjen meg, hanem a végfelhasználás során megtakarításként jelentkezzen, mert ha a profit már az energia-előállítás szintjén beépül az árba, az olcsóbban előállított energia nem generál további munkahelyteremtést.

A településen jelentős nagyságú megműveletlen földterületek találhatóak, amelyek a biomassza termelésbe bevonhatóak. A projekt révén biztosítható, hogy a településen olyan minőségű tüzelőanyag kerül felhasználásra, amelyből környezetet károsító égéstermék nem keletkezik. Ugyanakkor a tüzelőanyag előállítása munkahelyteremtő beruházás. Olyan munka folyik, amelynek haszna a településen marad, annak fejlődését szolgálja. Tarnabod egyben a Felzárkózó Települések Kormányprogram kiemelt helyszíne.

TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 – Intézményi kiválóság alprogram (korábban Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program)

A Pécsi Tudományegyetem a 2018-ban 3 éves programként tervezve 5 kiválósági tématerületen indított el kutatásokat, melyek a „2019. évi Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program” keretében folytatódtak a második évben. A Program záró évének megvalósítása 2020. 10. 01-jével a TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 – Intézményi kiválóság alprogramjának keretében kezdődött meg.

A TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 – Intézményi kiválóság alprogram keretében a Pécsi Tudományegyetem részére megítélt támogatás: 2 000 000 000 Ft. Megvalósítási időszak: 2020.10.01 -2021.09.30.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerületen valósít meg kutatásokat:
1. Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre Szakmai vezető: dr. Kollár László
2. Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel Szakmai vezető: dr. Kovács L. Gábor
3. Innovációval a fenntartható életért és környezetért Szakmai vezető: dr. Felinger Attila
4. A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában Szakmai vezető: dr. Vörös József
5. Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel Szakmai vezető: dr. Dóczi Tamás A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását.

A koronavírus-fertőzések megjelenésével több kutatócsoport kezdte vizsgálni a kommunális szennyvizeket világszerte, hogy az alapján becsüljék meg a koronavírus-fertőzések mértékét egy adott közösségen belül. Egy városi szennyvíztisztító telephez több tízezer ember háztartásából kerül szennyvíz, így nagyobb mintában vizsgálható a fertőzöttek száma, mint a korlátozott tesztek alapján. Hollandiában, Svédországban és az Egyesült Államokban már sikeresen kimutatták a SARS-CoV-2 vírus nyomait a csatornarendszerből vett mintákban, ahová a székleten és vizeleten keresztül kerül be a koronavírus. A székletben a megfertőződés utáni három napon belül kimutatható a SARS-CoV-2, tehát sokkal rövidebb idő alatt, mint hogy a koronavírusos tünetek jelentkeznének. A szennyvízben található vírusnyomok elemzésével így a járvány helyi terjedésének korai szakaszában észlelhetjük a vírus megjelenését a közösségben, és a tömeges fertőzések előtt meghozhatják a szükséges lépéseket, például a kijárási tilalom elrendelését. A járvány lecsengésével a fertőzés újbóli megjelenésének jelzésére is hasznos eszköz lehet a szennyvíz elemzése.

A PROJEKT CÉLJA, FŐBB FELADATAI

2020 áprilisának első napjaiban a súlyos akut légúti tünet együttesért felelős SARS-CoV2 vírus okozta, COVID-19 néven ismert megbetegedések száma rohamosan nő a világon. Jelenleg államonként eltérő, szigorú intézkedések vannak érvényben, hogy a csoportos/tömeges megbetegedés időszakát el lehessen nyújtani, és ezáltal az egészségügyi rendszer képes legyen azt kezelni. A szakemberek különböző becslésekkel igyekeznek leírni a következő hónapok lehetséges forgatókönyveit, azonban a számos potenciális befolyásoló tényező bizonytalansága miatt ez meglehetősen nehéz feladat. A napokban látott napvilágot több publikáció, miszerint egy adott időpontban a kommunális szennyvízből/székletből kimutatott kvantitatív SARS-CoV2-RNS alkalmas lehet egy adott földrajzi területen belül (1-1 város és vonzáskörzete) a közeljövőben bekövetkező megbetegedések számának, illetve a potenciális újbóli megfertőződések előrejelzésére. A Pannon Egyetem a Pécsi Tudományegyetemmel konzorciumi együttműködésben a pályázat során vizsgálja a COVID-19 vírus terjedését, jelenlegi állapotát és lecsengését a különböző szennyvizek elemzése esetén. A munka során egy olyan adatbázis jön létre és módszertan kerül adaptálásra a COVID-19 vírus esetére, melynek segítségével a későbbiekben lehetővé válik a vírus terjedésének követése, ill. a tömeges fertőzési gócpontok előrejelzése. A mérési adatokból és a csatornahálózati adatokból olyan térinformatikai hálózat-modell kerül összeállításra, ami segítségével akár a későbbiek során városok egy-egy jól meghatározott területének (kerület, lakótömb vagy a településsel összevont korábbi kisebb település) monitorozása is biztosítható lesz.

A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYE, HATÁSAI

székletben a megfertőződés utáni három napon belül kimutatható a SARS-CoV-2, tehát sokkal rövidebb idő alatt, mint hogy a koronavírusos tünetek jelentkeznének. A szennyvízben található vírusnyomok elemzésével így a járvány helyi terjedésének korai szakaszában észlelhetjük a vírus megjelenését a közösségben, és a tömeges fertőzések előtt meghozhatják a szükséges lépéseket, például a kijárási tilalom elrendelését. A járvány lecsengésével a fertőzés újbóli megjelenésének jelzésére is hasznos eszköz lehet a szennyvíz elemzése. Mindezen monitorozással segíteni kívánjuk a járványügyi szakemberek, központi döntéshozók munkáját azáltal, hogy egy viszonylag nagyobb populáció összes fertőzöttsége tekintetében szolgáltatunk adatokat. A járvány aktuális állapotáról, lefolyásáról sokkal pontosabb adatokat nyújt a közösség szintjén ez a fajta monitorozás, mint az egyéni tesztek elvégzése. Az adatok segítségével a különböző korlátozások időbeni meghozása, illetve enyhítése pontosabban tervezhető lesz, így a gazdaság megóvása szempontjából a szükséges legrövidebb időre szűkíthetőek ezen korlátozó intézkedések.

A HECRIN Konzorcium (Hungarian European Clinical Research Infrastructure Network) elkötelezett a kutatói kezdeményezésű humán klinikai vizsgálatok színvonalának és volumenének növelése mellett, ezért forrásokkal, szakértelemmel, monitoring szolgáltatással, adatmanagementtel támogatja a HECRIN-COVID Bizottság szakmai véleménye alapján a kiemelkedőnek minősített klinikai vizsgálati javaslatokat. A HECRIN Konzorcium előmozdítja, hogy a COVID-19 betegségben a kutatásban, megelőzésben, diagnosztikában és gyógyításban az új, innovatív ötletek és fejlesztések minél hamarább, ellenőrzött, szabályszerű módon vizsgálatra kerüljenek és a társadalom számára rendelkezésre álljanak, így segítve a járványügyi helyzet minél hamarábbi megoldását. Ez a lehetőség motiválja a magyarországi kutatók innovációs képességét is, kutatási kapacitását, növeli a klinikai vizsgálatok számát, ezzel segítve a hazai gyógyszerkutatást.

A Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem kutatói (genetikusok, laboratóriumi szakemberek, klinikusok) COVID-19 fertőzésen átesett betegek legmodernebb genetikai analízisével indítanak egy több centrumot átfogó vizsgálatot, amelynek célja a fertőzés betegséglefolyását meghatározó genetikai tényezők azonosítása és a genetikai tényezők által meghatározott egyedi gyógyszer-érzékenységgel kapcsolatos (farmakogenetikai) alkalmazások előkészítése. Számos olyan, az elmúlt hetekben megjelent esetleírás ismert, amely arra utal, hogy genetikai hajlamosító faktorok is szerepet játszanak a betegség lefolyását meghatározó tényezők mögött. Szerte a fejlett világban - így hazánkban is - jelenleg nagy erőkkel folyik a COVID-19 vírus elleni vakcina és különböző egyéb terápiás eljárások fejlesztése. A COVID-19 fertőzés betegséglefolyását meghatározó genetikai tényezők - mind a beteg, mind a vírus oldaláról - feltárásának rendkívül nagy jelentősége lesz a betegség kórlefolyásának pontos feltérképezésében, a kifejlesztésre kerülő gyógymódok farmakogenomikai tényezőinek azonosításában, valamint a személyre szabott kezelések kialakításában.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos és kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerület fejlesztését kívánja megvalósítani a 2018-2020 időszakban az alábbiak szerint:

1. tématerület: Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre.
2. tématerület: Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel.
3. tématerület: Innovációval a fenntartható, egészséges életért és környezetért.
4. tématerület: A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában.
5. tématerület: Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel.

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását.