A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában

„A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában” című projekt korábban a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programok, majd a 2020. évi TKP intézményi kiválósági alprogramjának keretében is támogatásban részesült már. Kézenfekvő ezért a korábbi pillérekre építeni az új koncepciót is, továbbra is fontosnak tartjuk fiatal kollegáink továbbképzését a világ legjobb egyetemein, és ezen intézmények oktatási anyagainak biztosítását hallgatóink számára, és alapvető célunk az elért publikációs nívó fenntartása. Ugyanakkor az utóbbi évben tapasztalt gyors társadalmi-gazdasági változások határvonalat húznak az előző fázis, és az új kiválósági program között. Az új kutatások irányvonalának foglalkoznia kell a világjárvány, a digitálizáció/mesterséges intelligencia, és a természeti környezet változásának hatásaival.

Ezek alapján fontos kutatási kérdésként merül fel, hogy a világjárvány növelte-e vagy csökkentette az ipari tevékenység szerepét a gazdasági növekedés elérésében. Ezért megvizsgáljuk, hogy a világjárvány során milyen hatások érték az inputokat, magát a termelést, az outputokat, illetve hogyan változtak meg olyan versenyprioritási tényezők, mint az idő, a minőség vagy a rugalmasság. Mivel a rövidebb, rugalmasabb értékláncok válságállóbbnak tűnnek, ez felgyorsíthatja az ellátási láncok regionalizációját, így a hazai ipar szerepét, amit tovább fokoz, hogy a termelőszektor gyors visszarendeződésével szemben a szolgáltató ágazatoknak elhúzódó kilábalással kell szembenézniük elsődleges vizsgálataink szerint. Ezért azt is meg kell vizsgálni, hogy az egyes országok ellenállóképessége függ-e a termelőszektor méretétől. Igaz-e, hogy ahol nagyobb az ipar aránya, ott gyorsabban képes a gazdaság talpra állni, ami újabb lökést adhat a fejlett államok iparfejlesztési törekvéseinek?

Mint a fenti néhány termelési versenyprioritást előidéző kategóriából látszik, a változások ellenére az alapok maradnak, az új körülmények pedig új tartalmat adhatnak az alapkategóriáknak. A gazdasági versenyben történő helytállás, a vezetői döntések meghozatala, valamint a stratégiai jelentőségű eszközök használata szempontjából kiemelt kérdés a KKV-k versenyképessége és kompetenciái. A magyar gazdaság növekedésének és az újraiparosítás megalapozásának egyik lényeges összetevője a növekedésre képes sikeres, és a kevéssé sikeres cégek beazonosítása. A tervezett kutatás a már meglevő, illetve bővítés alatt álló kkv versenyképességi adatállomány alapján ökonometriai, statisztikai módszerek segítségével vizsgálná a cégek kompetencia-konfigurációit, és azok jelentőségét.

Az újraiparosítás megalapozásának kiinduló pontja a növekedésre képes sikeres cégek létrehozása, melyek mögött mindig vállalkozások állnak. A vállalkozások a foglalkoztatás, az innováció és a társadalmi jóllét motorjai. Ezen kutatási irány keretében gazdaságtudományi kísérleti úton jutunk új adatokhoz arra vonatkozóan, hogy mely személyiségjegyek, milyen döntéshozatali stílus és gondolkodásmód vezet produktív és innovatív vállalkozások alapításához egy dinamikus és bizonytalansággal járó gazdasági környezetben. A digitalizáció/mesterséges intelligencia olyan új befektetési (pl. crowdfunding, social trading) és fogyasztói platformokat teremt, melyek könnyen hozzáférhetők minden gazdasági szereplő számára. Ezen kutatási irány fő kérdése, hogy a gazdasági szereplők hogyan, milyen információk alapján hoznak befektetési/fogyasztói döntéseket az új típusú digitális platformokon és hogyan lehet segíteni abban, hogy jó befektetési/fogyasztói döntések szülessenek.

A környezeti változások még az eddig objektívnek ítélt pénzügyi analízisekre is hatással lesznek. A ’clean production’, az ESG (Environmental, Societal, Governance), a körgazdaság (circular economy) pedig mára általános fogalmakká váltak, amit még a pénzügyi analízisek során is figyelembe kell venni. A vállalatok tiszta termelés irányába történő elmozdulása elengedhetetlen. Nem egyértelmű azonban, hogy egy ilyesfajta elmozdulás csak a vállalat társadalmi felelősségvállalási hajlandóságán múlik-e, vagy pénzügyileg is megtérülő fejlesztési iránynak tekinthető. Vajon például a körforgásos gazdaság üzemeltetése hozzájárul-e a hosszútávú versenyképesség fenntarthatóságához? Kutatási tervünk e kérdésre koncentrálva a tiszta termelés vállalati teljesítményre, pénzügyi eredményességre és tőzsdei megítélésre gyakorolt hatásait vizsgálja. A mikro szintű, vállalati ESG befektetésekre is fókuszál a tervezett empirikus kutatás. A fenntarthatóság jelenségének metrikája a környezeti, társadalmi, vállalatirányítási (ESG) adatokra épül. Ezek, kombinálva a digitális pénzügyi elemzési gyakorlatokkal, lehetővé teszik a vállalatok ESG teljesítményének mérését.