A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (jogutódja Kulturális és Innovációs Minisztérium) szakpolitikai támogatásával életre hívott Hungarian Startup University Program (a továbbiakban: HSUP vagy Program) Magyarország első felsőoktatási szintű startup programja. A HSUP célja, hogy felkeltse az egyetemisták érdeklődését az innováció és a vállalkozói lét iránt és növelje az általuk indított innovatív vállalkozások számát. A Program fókuszában az innovációs szemléletmód elsajátíttatása és az innováció iránti érdeklődés felkeltése áll. A Program megismerteti a fiatal generációval az innovációs ökoszisztéma felépítését és működését, továbbá lehetőséget kínál számukra a bekapcsolódásra. A HSUP-hoz kapcsolódó egyetemi kurzus keretében a hallgatók számos startup szektorban tevékenykedő szakértő bevonásával ismerhetik meg a megoldásközpontú gondolkodásmódot, így az Y és Z generáció innovációs környezetbe való bevonása a generációk összekötésével valósul meg, aminek eredményeként létrejön egy „innovációs generáció”.

A cél olyan tehetséggondozó műhelyek létrehozása és fejlesztése a meglévő infrastrukturális feltételek mentén, melyek lehetőséget biztosítanak elsősorban a köznevelés 7-13. évfolyamok korosztályai körében a tudományos kiválóság támogatására, illetve a kutatói életpálya népszerűsítésére elsősorban az MTMI (Matematika, Természettudomány, Műszaki és Informatika) szakterületekhez kapcsolódóan a természettudományos területen való kutatások végzésére, és különböző projektek létrehozására alkalmas műhelyek létrejöttének támogatásán keresztül.

KrioEM Kompetencia Központ kialakítása a Pécsi Tudományegyetemen

Több mint 5 milliárd forintnyi értékben valósul meg a Pécsi Tudományegyetem és a Richter Gedeon Nyrt. konzorciális együttműködésében a hazai kutatás-fejlesztés egyik újabb alappillérének számító Krio-elekronmikroszkóp Kompetencia Központ kialakítása. A központ célja, hogy – hazánkban elsőként, egyedülálló módon – a Pécsi Tudományegyetemen létrejöjjön makromolekulák szerkezetvizsgálatára is alkalmas infrastruktúra és szakmai tudásbázis, melynek alapja a legmodernebb készülék országosan egyedülálló és kiszolgáló egységeinek beszerzése. A Kompetencia Központ létrejöttével világszínvonalú módszertani lehetőséghez jut valamennyi orvosbiológiai, élő és élettelen természettudományi területeken felfedező és alkalmazott kutatásokat végző egyetemi, akadémiai és ipari kutató. Elsősorban a szerkezeti kémia, biokémia, biológia, biotechnológia, az anyagtudomány és nanofizika, virológia és gyógyszerkutatás-fejlesztés, valamint az agrártudomány területén jelent áttörést a PTE-n kialakítandó KrioEM Kompetencia Központ, amely technológia jelenleg hazánkban nem elérhető. Az erre a célra létrehozott magyar szakértői csapat és tudásbázis kialakításával nemzetközi versenyképességünk jelentősen növekedik. A központban végzett vizsgálatok nemcsak az alapkutatás, de az alkalmazott kutatások területén is kiemelkedőek, melynek jelentős gazdasági és társadalmi hasznosulása is lehet a jövőben.

Bár a KrioEM Kompetencia Központ a PTE Szentágothai János Kutatóközpontban valósul meg a pécsi egyetem munkatársainak részvételével és koordinálásával, a mikroszkóp további felhasználását minden hazai akadémiai, felsőoktatási és szakirányú ipari partner bevonásával kívánják a kutatás szolgálatába állítani.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a NKFI Hivatal a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a NKFI Hivatal a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a NKFI Hivatal a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

A Kooperatív Technológiák Nemzeti Laboratórium többcélú ipari innovációs kapacitások és kompetenciák felépítését és fejlesztését végzi. Fő célja olyan „innovációs tér” fizikai és tartalmi megvalósítása, ami az ipar és ennek meghatározó elemeként a kapcsolódó többcélú ipar digitalizációjában, kutatásában és fejlesztésében nemzeti és regionális szinten is kulcsszerepet játszik. A hazai többcélú innovációs fejlesztések célja a kettős felhasználású (katonai és civil) termékeket előállító, a hazai kutatásokra és tudásbázisra alapozó többcélú innovációs rendszer (ökoszisztéma) kiépítése, ami meghatározó műszaki kompetencia és tudás, háttér igénye miatt jelentős mértékben támaszkodik a hazai egyetemek és kutatóintézetek meglévő és tovább fejleszthető kompetenciáira, kapacitásaira, innovatív ipari partnereket is bevonva. A Kooperatív Technológiák Nemzeti Laboratórium a többcélú fejlesztés szellemi, innovációs és koordinatív feladatait ellátó infrastrukturális és szakmai bázisának kifejlesztéséhez illeszkedő program, eszköz.

PTE munkacsoportok:
1. Humán exoskeletonok egészségügyi és katonai felhasználásának vizsgálata
2. Kollaboratív robottal végzett távmanipuláció műveleti területeken, AR/VR technológiák segítségével
3. Egészségi állapot monitorizálásra alkalmas okostextil gyártáson alapuló ruházatfejlesztés idős krónikus betegségekkel küzdők személyek és sportolók számára
4. Real-time vitális paraméterek monitorozása - adatgyűjtés és elemzés okosruha (Hexoskin) segítségével fizikai terhelésnek kitett személyek körében Fém FFF nyomtatás és anyagvizsgálatok

A 2022-2.1.1-NL-2022-00012 azonosító számú Kooperatív Technológiák Nemzeti Laboratóriuma projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a 2022-2.1.1-NL Nemzeti Laboratóriumok Létrehozása, Komplex Fejlesztése pályázati program finanszírozásában valósul meg.

Védőoltással kiváltott, a kórokozóval szembeni védekezésben hatásos (IgG) ellenanyagszint mérése immunológiai módszerrel, laboratóriumi kit és gyorsteszt segítségével. A veszélyeztetett korcsoportok, valamint az egészségügyi, oktatási, rendvédelmi dolgozók tömeges szűrése ELISA módszerrel. Bevándorlók védettségének tesztelése gyorsteszt segítségével akár határmenti teszthelyszíneken.

Változó világunkban a fertőző betegségek térhódítása határtalan méreteket öltött. A fertőző betegségek világméretű fenyegetettsége és terjedése komoly társadalmi, egészségügyi kockázatot jelent minden nemzet számára. Minden járványügyi intézkedésnek azonban az alapja a megelőző alap és alkalmazott kutatás! „A hazai biovédelmi és biobiztonsági kutatások tudományos alapjainak megteremtése” című projekt elsődleges célja a hazai biovédelemi és biobiztonsági alap és alkalmazott kutatások megteremtése, amely magába foglalja az új állatok által hordozott vírusok azonosítását, komplex molekuláris biológiai jellemzését. Ezek az alapkutatások sok esetben olyan eredményeket hoznak, amelyek a későbbi alkalmazott kutatások, fejlesztések és járványügyi beavatkozások számára elengedhetetlen információkat szolgáltatnak. Egyik ilyen fontos kutatási terület a terápiás módszerek fejlesztése, melyek bio-védelmi szempontból azonnal alkalmazhatók. Együttműködés az ipari szegmenssel, szintén az alkalmazott kutatásokat erősíti a gyorsdiagnosztikai eljárások, protokollok kidolgozása. A fertőző betegségek leküzdésének egyik legfontosabb tényezője, a kórokozó gyors azonosítása és ennek megfelelően a megfelelő óvintézkedések megtétele. A Virológiai Nemzeti Laboratórium jelenleg a közép-kelet-európai régióban egyedülálló módon olyan gyorsreagálású terepi labordiagnosztikai egységgel rendelkezik, amely valós időben képes a felbukkanó fertőző betegségek szerteágazó molekuláris biológiai vizsgálatára. Ennek megfelelően igen fontos eredménye lehet a pályázatnak egy terepi, azonnal alkalmazható laboratóriumi eljárásrend kidolgozása.

A pályázat egyik kiemelt feladata és célja, egy hazai szabályozórendszer kidolgozása, amely magába foglalja biobiztonsági protokollok, eljárásrendek és tanúsítási folyamatok kidolgozását (ISO 35001). A szabályozási folyamat kidolgozása után az eljárásrend kiterjeszthető lenne a hazai egyetemi, akadémiai és magánszektorban működő mikrobiológiai laboratóriumokra egyaránt. Az ISO 35001-es bio-biztonságirányítási rendszer bevezetése, alkalmazása és akkreditált keretek között történő tanúsítása lehetővé tenné, hogy a Magyarországon működő érintett szervezetek egységes keretrendszer alapján történő értékelését, amely értékelés eredménye újabb lehetőség a külföldi piacok irányába történő nyitás érdekében. Az eljárásrend alapja lehet a további kutatási kapcsolatok kiépítésének a hazai védelmi- és biztonsági szervekkel, mint például a Magyar Honvédség, Katasztrófavédelem, vagy akár a Terrorelhárítási Központ.

Fontos célja a pályázatnak egy Nemzeti „Vírusbank” létrehozása, amely magába foglalja az összes biovédelmi és biobiztonsági szempontból fontos virális kórokozók „gyűjteményét”. Ez a vírusbank igen jelentős egy esetleges azonnali diagnosztikai reagálás során, de alapvetően fontos lehet további kutatások, fejlesztések elvégezése során is. A pályázat egyik fontos eredménye lehet a nemzetközi kapcsolatok megerősítése. Az európai kollaborációk egyik fő célja a kutatás mellett a hatékony a biológiai biztonság megteremtése a nemzetek számára, a diagnosztikai, járványügyi stratégiák kidolgozása.

„A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában” című projekt korábban a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programok, majd a 2020. évi TKP intézményi kiválósági alprogramjának keretében is támogatásban részesült már. Kézenfekvő ezért a korábbi pillérekre építeni az új koncepciót is, továbbra is fontosnak tartjuk fiatal kollegáink továbbképzését a világ legjobb egyetemein, és ezen intézmények oktatási anyagainak biztosítását hallgatóink számára, és alapvető célunk az elért publikációs nívó fenntartása. Ugyanakkor az utóbbi évben tapasztalt gyors társadalmi-gazdasági változások határvonalat húznak az előző fázis, és az új kiválósági program között. Az új kutatások irányvonalának foglalkoznia kell a világjárvány, a digitálizáció/mesterséges intelligencia, és a természeti környezet változásának hatásaival.

Ezek alapján fontos kutatási kérdésként merül fel, hogy a világjárvány növelte-e vagy csökkentette az ipari tevékenység szerepét a gazdasági növekedés elérésében. Ezért megvizsgáljuk, hogy a világjárvány során milyen hatások érték az inputokat, magát a termelést, az outputokat, illetve hogyan változtak meg olyan versenyprioritási tényezők, mint az idő, a minőség vagy a rugalmasság. Mivel a rövidebb, rugalmasabb értékláncok válságállóbbnak tűnnek, ez felgyorsíthatja az ellátási láncok regionalizációját, így a hazai ipar szerepét, amit tovább fokoz, hogy a termelőszektor gyors visszarendeződésével szemben a szolgáltató ágazatoknak elhúzódó kilábalással kell szembenézniük elsődleges vizsgálataink szerint. Ezért azt is meg kell vizsgálni, hogy az egyes országok ellenállóképessége függ-e a termelőszektor méretétől. Igaz-e, hogy ahol nagyobb az ipar aránya, ott gyorsabban képes a gazdaság talpra állni, ami újabb lökést adhat a fejlett államok iparfejlesztési törekvéseinek?

Mint a fenti néhány termelési versenyprioritást előidéző kategóriából látszik, a változások ellenére az alapok maradnak, az új körülmények pedig új tartalmat adhatnak az alapkategóriáknak. A gazdasági versenyben történő helytállás, a vezetői döntések meghozatala, valamint a stratégiai jelentőségű eszközök használata szempontjából kiemelt kérdés a KKV-k versenyképessége és kompetenciái. A magyar gazdaság növekedésének és az újraiparosítás megalapozásának egyik lényeges összetevője a növekedésre képes sikeres, és a kevéssé sikeres cégek beazonosítása. A tervezett kutatás a már meglevő, illetve bővítés alatt álló kkv versenyképességi adatállomány alapján ökonometriai, statisztikai módszerek segítségével vizsgálná a cégek kompetencia-konfigurációit, és azok jelentőségét.

Az újraiparosítás megalapozásának kiinduló pontja a növekedésre képes sikeres cégek létrehozása, melyek mögött mindig vállalkozások állnak. A vállalkozások a foglalkoztatás, az innováció és a társadalmi jóllét motorjai. Ezen kutatási irány keretében gazdaságtudományi kísérleti úton jutunk új adatokhoz arra vonatkozóan, hogy mely személyiségjegyek, milyen döntéshozatali stílus és gondolkodásmód vezet produktív és innovatív vállalkozások alapításához egy dinamikus és bizonytalansággal járó gazdasági környezetben. A digitalizáció/mesterséges intelligencia olyan új befektetési (pl. crowdfunding, social trading) és fogyasztói platformokat teremt, melyek könnyen hozzáférhetők minden gazdasági szereplő számára. Ezen kutatási irány fő kérdése, hogy a gazdasági szereplők hogyan, milyen információk alapján hoznak befektetési/fogyasztói döntéseket az új típusú digitális platformokon és hogyan lehet segíteni abban, hogy jó befektetési/fogyasztói döntések szülessenek.

A környezeti változások még az eddig objektívnek ítélt pénzügyi analízisekre is hatással lesznek. A ’clean production’, az ESG (Environmental, Societal, Governance), a körgazdaság (circular economy) pedig mára általános fogalmakká váltak, amit még a pénzügyi analízisek során is figyelembe kell venni. A vállalatok tiszta termelés irányába történő elmozdulása elengedhetetlen. Nem egyértelmű azonban, hogy egy ilyesfajta elmozdulás csak a vállalat társadalmi felelősségvállalási hajlandóságán múlik-e, vagy pénzügyileg is megtérülő fejlesztési iránynak tekinthető. Vajon például a körforgásos gazdaság üzemeltetése hozzájárul-e a hosszútávú versenyképesség fenntarthatóságához? Kutatási tervünk e kérdésre koncentrálva a tiszta termelés vállalati teljesítményre, pénzügyi eredményességre és tőzsdei megítélésre gyakorolt hatásait vizsgálja. A mikro szintű, vállalati ESG befektetésekre is fókuszál a tervezett empirikus kutatás. A fenntarthatóság jelenségének metrikája a környezeti, társadalmi, vállalatirányítási (ESG) adatokra épül. Ezek, kombinálva a digitális pénzügyi elemzési gyakorlatokkal, lehetővé teszik a vállalatok ESG teljesítményének mérését.