Magyarországon a daganatos megbetegedéssel diagnosztizált nők körében az emlőtumor a vezető halálok melynek következtében évente 2.000 emlőtumorral diagnosztizált honfitársat veszítünk el [Nemzeti Rákregiszter]; világszinten az emlődaganat következtében elhunytak száma meghaladja az évi 685.000 főt [Nki Rákkutató Ügynökség]. Minden tumoros elváltozás hátterében az egyénre jellemző, heterogén génmutációk állnak, mégis a jelenleg elérhető tumorterápiák túlnyomó többségét általános és nem személyre-szabott célpontok ellen tervezték. Ilyenek pl. a kemoterápiás szerek, a sejtosztódást gátló és az osztódó sejteket „mérgező” citosztatikumok. Ugyanakkor, már számos új, célzott tumorimmunterápia egészíti ki a hagyományos radio- és kemoterápiát, mint pl. a monoklonális ellenanyag-terápiák, melyek egy-egy általános, tumornövekedést szabályzó célfehérjét (receptort, növekedési faktort stb.) támadnak. Az izolált immunsejtek „átprogramozása” tumor-antigének ellen (CAR-T terápia) az egyik legígéretesebb és immáron a klinikumban is alkalmazott tumorimmunterápia, azonban jelenleg még drága továbbá a hatékonysága szolid tumorok esetén még alacsony. Az elmúlt évtizedben kiemelkedő fejlődésen mentek keresztül olyan vakcina fejlesztések (pl mRNS-LNP vakcinák), melyek nemcsak a fertőző betegségek ellen (pl SARS-CoV-2) alkalmazhatóak sikeresen, hanem célba vehetik a személyre-szabott, egyéni és tumor-specifikus génmutációkat is. Jelenleg azonban egyetlen daganat-ellenes vakcina sem rendelkezik monoterápiás klinikai engedéllyel. Valószínűsíthető, hogy ennek legfőbb oka egy olyan technológiai áttörés hiánya, mely lehetővé tenné, hogy hatékonyabb tumor-specifikus immunválasz alakulhasson ki a daganat-ellenes vakcinával történő immunizációt követően az alacsony immunogenicitással rendelkező, rövid tumor-specifikus, ún. neoantigén szakaszok ellen. Meggyőződésünk, hogy a saját fejlesztésű TFR123 immunizációs platform jelentheti ezt a hiányzó technológiai áttörést a platformra jellemző, egyedülálló antigénprezentáló mechanizmus révén. A tumor-specifikus mutációk azonosítása mára rutinszerű folyamattá vált az újgenerációs szekvenálási technológiának köszönhetően. A mesterséges intelligencia, valamint a biotechnológiai deep-learning algoritmusok ugrásszerű fejlődésének következtében a szekvenálásokból származó tumor-specifikus szekvencia-adatok alapján képesek vagyunk személyre-szabott daganat-ellenes vakcina-összetételt optimalizálni egyéni neoantigén szakaszok ellen. Az eddig ismert immunizációs technikák fő biológiai problémája az ún szub-optimális antigénprezentáció, melyre megoldást kínál a jelen projektben ismertetett technológiai áttörés. A TFR123 olyan biotechnológiai innováció, amely biztosíthatja az átjárhatóságot az eddig külön-külön alkalmazott immunizációs metodikák között. Ez az innovatív technológiai megoldás új utat nyithat a tumor immunterápiában, valamint a technológia további fejlesztésével leküzdhetővé válhatnak olyan immunológiai korlátok (pl gyenge immunválasz, autoimmun reakció stb), melyek a jelenleg klinikai fázisban vizsgált tumor immunterápiás vakcinák piacosíthatóságát nagymértékben akadályozzák. A saját fejlesztésű TFR123 immunizációs platformmal eddig elért eredményeink alapján a továbbfejlesztett TFR123 platform megoldást kínál az eddig alkalmazott tumor-immunizációs stratégiák hiányosságaira, miközben sikeresen ötvözi azok erősségeit. A projekt megvalósítása során egér emlődaganat modellen (4T1) fogjuk bizonyítani a korszerű mRNS-LNP vakcina technológiával előállított TFR123 immunizációs platform előnyeit a versenytársak jelenleg még kísérleti fázisban lévő tumorvakcináival szemben. A preklinikai modell segítségével kidolgozunk egy részletes klinikai szolgáltatást, mely a projektzárást követő toxikológiai és klinikai vizsgálatok után a Preklinikai Dossziéval, valamint a kidolgozott szolgáltatás részletes „know-how”-jával együtt piacosítható termékek lesznek. Projektünk célja tehát két úttörő technológiát (mRNS-LNP és TFR123) kombinálva, olyan továbbfejlesztett TFR123 (azaz mRNS-LNP/TFR123) technológiai platform létrehozása, amely kiküszöböli az eddig ismert immunizációs technikák fő biológiai problémáját, az ún. szub-optimális antigénprezentációt és az alacsony tumor-specifikus immunválaszt.

A projekt célja egy, a lézeres repülőgép zavarás helyének, fotogrammetriai és térinformatikai alapú, nagy pontosságú meghatározására szolgáló eszköz létrehozása, azaz egy olyan eszköz elkészítése amivel a lézeres támadó helye (a lézerforrás) bemérhető, helye meghatározható. Az eszköz segítségével egy mozgó légijárműről nagy pontossággal meghatározható a lézeres támadó földrajzi helye. A konzorcium együttműködést a Fly-Coop pilóták problémafelvetése alapozta meg mivel többször érte őket lézeres támadás repülés közben. A pilóták egészségének és repülőgépvezetési képességeinek és az utasok biztonságának veszélyeztetése mellett egy-egy lézeres támadásnak számos egyéb következménye is van. A különböző protokollok alapján a lézeres támadás bekövetkezése után a légijárművek egy kitérő kört tesznek a pilóták látásának visszaállásáig. Kiemelendő, hogy 10 percnyi repülési többlet milyen nagymértékű környezeti terheléssel (zaj, légszennyezés stb.) súlyosbítják egy forgalmas repülőtér közvetlen környezetében élőket. A projekt során vizsgáljuk az eszköz későbbi hasznosíthatóságát a légvédelmi szervekre specializálódva – egy autonóm drónrendszer kialakításának lehetőségével, mely a riasztás pillanatában, a repülőtér környezetéből felemelkedik, nagysebességgel megközelíti az elkövetés helyszínét, ott azonosítja az elkövetőt. A pályázati projekt során a termék kifejlesztésén túl a lézeres repülészavarás egészségügyi, jogi, valamint repülésbiztonsági aspektusait is vizsgálni kívánjuk. A fejlesztés során olyan eszköz és szolgáltatás csomagot hozunk létre, amellyel a természettudományi, valamint mérnöki ismeretek felhasználásával kitágítjuk a repülésbiztonság kereteit. Egy meglévő, valós repülésbiztonsági problémára adunk választ, – amelyre jelenleg nincs példa a piacon.

A Kooperatív Doktori Program célja, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció területén tovább bővítse azon munkavállalók létszámát – elsődlegesen az MTMI (matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai) területeken –, akik szakmai ismereteiket a legfrissebb tudományos kutatási eredményekkel kívánják gyarapítani, és elkötelezettek tudásuk társadalmi és gazdasági hasznosításában. A programra pályázhat, aki doktori hallgatói jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve még nem tett komplex vizsgát a doktori képzése alatt.

A Kooperatív Doktori Program célja, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció területén tovább bővítse azon munkavállalók létszámát – elsődlegesen az MTMI (matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai) területeken –, akik szakmai ismereteiket a legfrissebb tudományos kutatási eredményekkel kívánják gyarapítani, és elkötelezettek tudásuk társadalmi és gazdasági hasznosításában. A programra pályázhat, aki doktori hallgatói jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve még nem tett komplex vizsgát a doktori képzése alatt.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

1. 1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
2. 2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 10%-a, melyet a PPMI koordinál
3. 3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a NKFI Hivatal a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (jogutódja Kulturális és Innovációs Minisztérium) szakpolitikai támogatásával életre hívott Hungarian Startup University Program (a továbbiakban: HSUP vagy Program) Magyarország első felsőoktatási szintű startup programja. A HSUP célja, hogy felkeltse az egyetemisták érdeklődését az innováció és a vállalkozói lét iránt és növelje az általuk indított innovatív vállalkozások számát. A Program fókuszában az innovációs szemléletmód elsajátíttatása és az innováció iránti érdeklődés felkeltése áll. A Program megismerteti a fiatal generációval az innovációs ökoszisztéma felépítését és működését, továbbá lehetőséget kínál számukra a bekapcsolódásra. A HSUP-hoz kapcsolódó egyetemi kurzus keretében a hallgatók számos startup szektorban tevékenykedő szakértő bevonásával ismerhetik meg a megoldásközpontú gondolkodásmódot, így az Y és Z generáció innovációs környezetbe való bevonása a generációk összekötésével valósul meg, aminek eredményeként létrejön egy „innovációs generáció”.

A cél olyan tehetséggondozó műhelyek létrehozása és fejlesztése a meglévő infrastrukturális feltételek mentén, melyek lehetőséget biztosítanak elsősorban a köznevelés 7-13. évfolyamok korosztályai körében a tudományos kiválóság támogatására, illetve a kutatói életpálya népszerűsítésére elsősorban az MTMI (Matematika, Természettudomány, Műszaki és Informatika) szakterületekhez kapcsolódóan a természettudományos területen való kutatások végzésére, és különböző projektek létrehozására alkalmas műhelyek létrejöttének támogatásán keresztül.

KrioEM Kompetencia Központ kialakítása a Pécsi Tudományegyetemen

Több mint 5 milliárd forintnyi értékben valósul meg a Pécsi Tudományegyetem és a Richter Gedeon Nyrt. konzorciális együttműködésében a hazai kutatás-fejlesztés egyik újabb alappillérének számító Krio-elekronmikroszkóp Kompetencia Központ kialakítása. A központ célja, hogy – hazánkban elsőként, egyedülálló módon – a Pécsi Tudományegyetemen létrejöjjön makromolekulák szerkezetvizsgálatára is alkalmas infrastruktúra és szakmai tudásbázis, melynek alapja a legmodernebb készülék országosan egyedülálló és kiszolgáló egységeinek beszerzése. A Kompetencia Központ létrejöttével világszínvonalú módszertani lehetőséghez jut valamennyi orvosbiológiai, élő és élettelen természettudományi területeken felfedező és alkalmazott kutatásokat végző egyetemi, akadémiai és ipari kutató. Elsősorban a szerkezeti kémia, biokémia, biológia, biotechnológia, az anyagtudomány és nanofizika, virológia és gyógyszerkutatás-fejlesztés, valamint az agrártudomány területén jelent áttörést a PTE-n kialakítandó KrioEM Kompetencia Központ, amely technológia jelenleg hazánkban nem elérhető. Az erre a célra létrehozott magyar szakértői csapat és tudásbázis kialakításával nemzetközi versenyképességünk jelentősen növekedik. A központban végzett vizsgálatok nemcsak az alapkutatás, de az alkalmazott kutatások területén is kiemelkedőek, melynek jelentős gazdasági és társadalmi hasznosulása is lehet a jövőben.

Bár a KrioEM Kompetencia Központ a PTE Szentágothai János Kutatóközpontban valósul meg a pécsi egyetem munkatársainak részvételével és koordinálásával, a mikroszkóp további felhasználását minden hazai akadémiai, felsőoktatási és szakirányú ipari partner bevonásával kívánják a kutatás szolgálatába állítani.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a NKFI Hivatal a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a NKFI Hivatal a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.