A SENTINEL projekt célja a régió kutatási infrastruktúrájának megerősítése, kapacitásbővítés és pandémiás felkészültség növelése. A projekt az „egy egészség” koncepcióra épít, amely szerint az emberek, állatok és a környezet jólléte elválaszthatatlan egymástól. A már meglévő felügyeleti rendszerünk fejlesztése érdekében a projekt két kulcsfontosságú elemet céloz meg: a releváns adatok terepi begyűjtését, valamint a gyűjtött adatok gyors felhasználását klinikai és ipari szektorokban. A SENTINEL projekt keretében a legmodernebb technológiák és innovatív megoldások alkalmazásával kívánjuk forradalmasítani a fertőző betegségek felügyeletét, megelőzését és kezelését. A projekt középpontjában két, a WHO által prioritásként kezelt BSL-4 kórokozó, a Krími-Kongói vérzéses láz vírus (CCHFV) és a Nipah vírus áll. E két kórokozó modellként szolgál a kapacitásbővítési projektünkben. A projekt kiemelt célja, hogy a gyűjtött adatokat azonnal felhasználhatóvá tegyük a már meglévő, klinikai és ipari partnereinkből álló hálózatunk révén, ezáltal elősegítve a gyors diagnosztikai és terápiás fejlesztéseket. A projekt során alkalmazott technológiák, mint például a CRISPR-alapú diagnosztikai vizsgálatok, az izotermikus PCR és a mobil szekvenálási protokollok lehetővé teszik az azonnali és pontos terepi diagnosztikát, és az iparilag releváns adatok előállítását. Az ipari partnereinkkel való együttműködés biztosítja, hogy az általunk fejlesztett technológiák és eljárások közvetlenül hasznosíthatók legyenek a gyógyszer- és biotechnológiai iparban. Az UV-inaktivált vírusok felhasználásával kifejlesztett szerológiai vizsgálatok révén új módszereket is kidolgozunk a kórokozók diagnosztikájára. Az eredmények széles körű terjesztésén és a tudományos közösség bevonásán keresztül a projekt hozzájárul a globális egészségbiztonság erősítéséhez.

Magyarországon a daganatos megbetegedéssel diagnosztizált nők körében az emlőtumor a vezető halálok melynek következtében évente 2.000 emlőtumorral diagnosztizált honfitársat veszítünk el [Nemzeti Rákregiszter]; világszinten az emlődaganat következtében elhunytak száma meghaladja az évi 685.000 főt [Nki Rákkutató Ügynökség]. Minden tumoros elváltozás hátterében az egyénre jellemző, heterogén génmutációk állnak, mégis a jelenleg elérhető tumorterápiák túlnyomó többségét általános és nem személyre-szabott célpontok ellen tervezték. Ilyenek pl. a kemoterápiás szerek, a sejtosztódást gátló és az osztódó sejteket „mérgező” citosztatikumok. Ugyanakkor, már számos új, célzott tumorimmunterápia egészíti ki a hagyományos radio- és kemoterápiát, mint pl. a monoklonális ellenanyag-terápiák, melyek egy-egy általános, tumornövekedést szabályzó célfehérjét (receptort, növekedési faktort stb.) támadnak. Az izolált immunsejtek „átprogramozása” tumor-antigének ellen (CAR-T terápia) az egyik legígéretesebb és immáron a klinikumban is alkalmazott tumorimmunterápia, azonban jelenleg még drága továbbá a hatékonysága szolid tumorok esetén még alacsony. Az elmúlt évtizedben kiemelkedő fejlődésen mentek keresztül olyan vakcina fejlesztések (pl mRNS-LNP vakcinák), melyek nemcsak a fertőző betegségek ellen (pl SARS-CoV-2) alkalmazhatóak sikeresen, hanem célba vehetik a személyre-szabott, egyéni és tumor-specifikus génmutációkat is. Jelenleg azonban egyetlen daganat-ellenes vakcina sem rendelkezik monoterápiás klinikai engedéllyel. Valószínűsíthető, hogy ennek legfőbb oka egy olyan technológiai áttörés hiánya, mely lehetővé tenné, hogy hatékonyabb tumor-specifikus immunválasz alakulhasson ki a daganat-ellenes vakcinával történő immunizációt követően az alacsony immunogenicitással rendelkező, rövid tumor-specifikus, ún. neoantigén szakaszok ellen. Meggyőződésünk, hogy a saját fejlesztésű TFR123 immunizációs platform jelentheti ezt a hiányzó technológiai áttörést a platformra jellemző, egyedülálló antigénprezentáló mechanizmus révén. A tumor-specifikus mutációk azonosítása mára rutinszerű folyamattá vált az újgenerációs szekvenálási technológiának köszönhetően. A mesterséges intelligencia, valamint a biotechnológiai deep-learning algoritmusok ugrásszerű fejlődésének következtében a szekvenálásokból származó tumor-specifikus szekvencia-adatok alapján képesek vagyunk személyre-szabott daganat-ellenes vakcina-összetételt optimalizálni egyéni neoantigén szakaszok ellen. Az eddig ismert immunizációs technikák fő biológiai problémája az ún szub-optimális antigénprezentáció, melyre megoldást kínál a jelen projektben ismertetett technológiai áttörés. A TFR123 olyan biotechnológiai innováció, amely biztosíthatja az átjárhatóságot az eddig külön-külön alkalmazott immunizációs metodikák között. Ez az innovatív technológiai megoldás új utat nyithat a tumor immunterápiában, valamint a technológia további fejlesztésével leküzdhetővé válhatnak olyan immunológiai korlátok (pl gyenge immunválasz, autoimmun reakció stb), melyek a jelenleg klinikai fázisban vizsgált tumor immunterápiás vakcinák piacosíthatóságát nagymértékben akadályozzák. A saját fejlesztésű TFR123 immunizációs platformmal eddig elért eredményeink alapján a továbbfejlesztett TFR123 platform megoldást kínál az eddig alkalmazott tumor-immunizációs stratégiák hiányosságaira, miközben sikeresen ötvözi azok erősségeit. A projekt megvalósítása során egér emlődaganat modellen (4T1) fogjuk bizonyítani a korszerű mRNS-LNP vakcina technológiával előállított TFR123 immunizációs platform előnyeit a versenytársak jelenleg még kísérleti fázisban lévő tumorvakcináival szemben. A preklinikai modell segítségével kidolgozunk egy részletes klinikai szolgáltatást, mely a projektzárást követő toxikológiai és klinikai vizsgálatok után a Preklinikai Dossziéval, valamint a kidolgozott szolgáltatás részletes „know-how”-jával együtt piacosítható termékek lesznek. Projektünk célja tehát két úttörő technológiát (mRNS-LNP és TFR123) kombinálva, olyan továbbfejlesztett TFR123 (azaz mRNS-LNP/TFR123) technológiai platform létrehozása, amely kiküszöböli az eddig ismert immunizációs technikák fő biológiai problémáját, az ún. szub-optimális antigénprezentációt és az alacsony tumor-specifikus immunválaszt.

A projekt célja egy, a lézeres repülőgép zavarás helyének, fotogrammetriai és térinformatikai alapú, nagy pontosságú meghatározására szolgáló eszköz létrehozása, azaz egy olyan eszköz elkészítése amivel a lézeres támadó helye (a lézerforrás) bemérhető, helye meghatározható. Az eszköz segítségével egy mozgó légijárműről nagy pontossággal meghatározható a lézeres támadó földrajzi helye. A konzorcium együttműködést a Fly-Coop pilóták problémafelvetése alapozta meg mivel többször érte őket lézeres támadás repülés közben. A pilóták egészségének és repülőgépvezetési képességeinek és az utasok biztonságának veszélyeztetése mellett egy-egy lézeres támadásnak számos egyéb következménye is van. A különböző protokollok alapján a lézeres támadás bekövetkezése után a légijárművek egy kitérő kört tesznek a pilóták látásának visszaállásáig. Kiemelendő, hogy 10 percnyi repülési többlet milyen nagymértékű környezeti terheléssel (zaj, légszennyezés stb.) súlyosbítják egy forgalmas repülőtér közvetlen környezetében élőket. A projekt során vizsgáljuk az eszköz későbbi hasznosíthatóságát a légvédelmi szervekre specializálódva – egy autonóm drónrendszer kialakításának lehetőségével, mely a riasztás pillanatában, a repülőtér környezetéből felemelkedik, nagysebességgel megközelíti az elkövetés helyszínét, ott azonosítja az elkövetőt. A pályázati projekt során a termék kifejlesztésén túl a lézeres repülészavarás egészségügyi, jogi, valamint repülésbiztonsági aspektusait is vizsgálni kívánjuk. A fejlesztés során olyan eszköz és szolgáltatás csomagot hozunk létre, amellyel a természettudományi, valamint mérnöki ismeretek felhasználásával kitágítjuk a repülésbiztonság kereteit. Egy meglévő, valós repülésbiztonsági problémára adunk választ, – amelyre jelenleg nincs példa a piacon.

A Kooperatív Doktori Program célja, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció területén tovább bővítse azon munkavállalók létszámát – elsődlegesen az MTMI (matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai) területeken –, akik szakmai ismereteiket a legfrissebb tudományos kutatási eredményekkel kívánják gyarapítani, és elkötelezettek tudásuk társadalmi és gazdasági hasznosításában. A programra pályázhat, aki doktori hallgatói jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve még nem tett komplex vizsgát a doktori képzése alatt.

A Kooperatív Doktori Program célja, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció területén tovább bővítse azon munkavállalók létszámát – elsődlegesen az MTMI (matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai) területeken –, akik szakmai ismereteiket a legfrissebb tudományos kutatási eredményekkel kívánják gyarapítani, és elkötelezettek tudásuk társadalmi és gazdasági hasznosításában. A programra pályázhat, aki doktori hallgatói jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve még nem tett komplex vizsgát a doktori képzése alatt.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

1. 1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
2. 2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 10%-a, melyet a PPMI koordinál
3. 3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a NKFI Hivatal a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (jogutódja Kulturális és Innovációs Minisztérium) szakpolitikai támogatásával életre hívott Hungarian Startup University Program (a továbbiakban: HSUP vagy Program) Magyarország első felsőoktatási szintű startup programja. A HSUP célja, hogy felkeltse az egyetemisták érdeklődését az innováció és a vállalkozói lét iránt és növelje az általuk indított innovatív vállalkozások számát. A Program fókuszában az innovációs szemléletmód elsajátíttatása és az innováció iránti érdeklődés felkeltése áll. A Program megismerteti a fiatal generációval az innovációs ökoszisztéma felépítését és működését, továbbá lehetőséget kínál számukra a bekapcsolódásra. A HSUP-hoz kapcsolódó egyetemi kurzus keretében a hallgatók számos startup szektorban tevékenykedő szakértő bevonásával ismerhetik meg a megoldásközpontú gondolkodásmódot, így az Y és Z generáció innovációs környezetbe való bevonása a generációk összekötésével valósul meg, aminek eredményeként létrejön egy „innovációs generáció”.

A cél olyan tehetséggondozó műhelyek létrehozása és fejlesztése a meglévő infrastrukturális feltételek mentén, melyek lehetőséget biztosítanak elsősorban a köznevelés 7-13. évfolyamok korosztályai körében a tudományos kiválóság támogatására, illetve a kutatói életpálya népszerűsítésére elsősorban az MTMI (Matematika, Természettudomány, Műszaki és Informatika) szakterületekhez kapcsolódóan a természettudományos területen való kutatások végzésére, és különböző projektek létrehozására alkalmas műhelyek létrejöttének támogatásán keresztül.

KrioEM Kompetencia Központ kialakítása a Pécsi Tudományegyetemen

Több mint 5 milliárd forintnyi értékben valósul meg a Pécsi Tudományegyetem és a Richter Gedeon Nyrt. konzorciális együttműködésében a hazai kutatás-fejlesztés egyik újabb alappillérének számító Krio-elekronmikroszkóp Kompetencia Központ kialakítása. A központ célja, hogy – hazánkban elsőként, egyedülálló módon – a Pécsi Tudományegyetemen létrejöjjön makromolekulák szerkezetvizsgálatára is alkalmas infrastruktúra és szakmai tudásbázis, melynek alapja a legmodernebb készülék országosan egyedülálló és kiszolgáló egységeinek beszerzése. A Kompetencia Központ létrejöttével világszínvonalú módszertani lehetőséghez jut valamennyi orvosbiológiai, élő és élettelen természettudományi területeken felfedező és alkalmazott kutatásokat végző egyetemi, akadémiai és ipari kutató. Elsősorban a szerkezeti kémia, biokémia, biológia, biotechnológia, az anyagtudomány és nanofizika, virológia és gyógyszerkutatás-fejlesztés, valamint az agrártudomány területén jelent áttörést a PTE-n kialakítandó KrioEM Kompetencia Központ, amely technológia jelenleg hazánkban nem elérhető. Az erre a célra létrehozott magyar szakértői csapat és tudásbázis kialakításával nemzetközi versenyképességünk jelentősen növekedik. A központban végzett vizsgálatok nemcsak az alapkutatás, de az alkalmazott kutatások területén is kiemelkedőek, melynek jelentős gazdasági és társadalmi hasznosulása is lehet a jövőben.

Bár a KrioEM Kompetencia Központ a PTE Szentágothai János Kutatóközpontban valósul meg a pécsi egyetem munkatársainak részvételével és koordinálásával, a mikroszkóp további felhasználását minden hazai akadémiai, felsőoktatási és szakirányú ipari partner bevonásával kívánják a kutatás szolgálatába állítani.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a NKFI Hivatal a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.