A kutatás célja Budapest, Magyarország fővárosában történő "ageing in place" (helyben idősödés) folyamatának vizsgálata, különös tekintettel a posztszocialista városi környezet sajátosságaira. A projekt egyedülálló módon integrálja a "hely", a társadalmi hálózatok, a támogató rendszerek (formális és informális ellátás) és a kommunikációs technológia dimenzióit, hogy feltérképezze, hogyan befolyásolják ezek a tényezők az idősebb felnőttek életminőségét, jólétét és autonómiáját.
A kutatás kiinduló hipotézise szerint a posztszocialista városi környezetekben a városépítési örökség, a szociális ellátórendszerek és a digitális eszközökhöz való hozzáférés kulcsszerepet játszanak az idősebb felnőttek helyben történő idősödésében. A kutatás célja, hogy feltárja, hogyan segíthetik a különböző szintű helyi politikák, az infrastruktúra, a szociális kapcsolatok és a digitális technológiák az idős embereket a független és aktív életvitel fenntartásában.
 

Az érzelmek és a fenyegetésészlelés központi szerepet játszanak az emberi kognícióban és viselkedésben, azonban a jelenlegi kutatási módszerek jelentős korlátokkal rendelkeznek. A vizuális (és auditoros vagy modalitások közötti) fenyegetések feldolgozását vizsgáló adatbázisok gyakran nem megfelelően validáltak, így nem biztosítanak megfelelő kontrollt az egyes vizsgálatok között, és csupán elvétve alkalmaznak több mérési megközelítést (pl. fiziológiai és viselkedéses). Továbbá, az egyéni különbségek és az érzelmi szabályozási mechanizmusok pontos szerepe még nem teljesen tisztázott a fenyegető ingerek feldolgozásában. A jelen kutatás célja, hogy kitöltse ezeket a hiányosságokat és megválaszolja a korábbi tudományos diskurzusban felmerülő kritikus kérdéseket.

Korábbi tapasztalatainkra alapozva új, komplex adatbázisokat hoznánk létre, melyet számos kutatási területen és gyakorlatban hasznosítani lehet. Ebben a projektben a vizuális és auditoros modalitást célzó, fenyegető, pozitív és semleges ingereket vizsgálnánk érzelmi dimenziók (pl. arousal), érzelmi kategóriák (pl. undor, félelem), és egyéni különbségek figyelembevételével. Bár a fenyegető ingerek feldolgozási hátterét sokszor evolúciós alapokra helyezik a kurrens elméletek, klinikai vizsgálatokból kiderül, hogy ezek mégsem univerzálisak. Hasonlóképpen saját és számos nemzetközi labor eredménye arra utal, hogy a különböző fenyegető (és más érzelmi) tartalmak idegrendszeri feldolgozása csak részben átfedő; különböző félelmeket előhívó tartalmak (pl. állatokkal vagy orvosi beavatkozással kapcsolatos) másként kerülnek feldolgozásra. Eltérések figyelhetők meg a félelem és az undor által kiváltott érzelmi reakciókban, és ezek eltérései különböző típusú fóbiák kialakulásához vezethetnek. Szintén szerepet játszanak a pozitív érzelmek az érzelmi szabályozásban, csökkenthetik a fenyegető ingerekre adott negatív válaszokat. Módszertani szempontból mindezt befolyásolja az egyéni különbségek jelenléte (pl. szorongásra való hajlam, személyiségvonások). Korábbi kutatások is rámutattak, hogy a magasabb szorongási hajlammal rendelkező személyek gyorsabb és intenzívebb figyelmi elfogultságot mutatnak a fenyegető ingerek felé, amit viselkedéses és fiziológiai mérések is tükröznek. Korábbi kutatásokban szintén hiányosság volt egy rigorózusabb, az érzelmi válaszokat objektíven mérő módszertan alkalmazása a hagyományos önbeszámoló helyett. A fiziológiai mérések (HRV, SCR, EEG) képesek pontosabb képet adni az érzelmi reakciókról, mint a kizárólag kérdőívekre alapozott kutatások.

A kutatás során ezeket a kérdéseket egy új, validált, multimodális ingeradatbázis segítségével vizsgáljuk meg. A többszempontú módszertani megközelítés alkalmazása (önbeszámolók, fiziológiai mérések, viselkedéses adatok) biztosítja, hogy a válaszok pontosan tükrözzék az egyéni különbségeket és a kognitív-affektív mechanizmusokat. 

A kutatás fő célkitűzései 
(1) új ingeradatbázisok létrehozása és validálása, 
(2) egyéni különbségek szerepének vizsgálata a különböző kategóriájú és modalitású fenyegető érzelmi ingerek feldolgozásban, 
(3) pozitív érzelmek és összevetése negatív érzelmi és semleges ingerekkel. 
 

A mesterséges megtermékenyítéssel megfogant magzatok száma a meddő párok egyre növekvő száma miatt világszerte nő, de még mindig csak minden harmadik beültetés jár sikerrel, ráadásul ez az arány az anya életkorának előrehaladtával tovább csökken. Kiemelendő, hogy az ikerterhességek nagyobb kockázata miatt a modern világban az egyetlen embrió beültetésével járó beavatkozások dominálnak és komoly szakmai, továbbá etikai kérdés, hogy az orvosok mely embriót választják ki és ültetik be. Tudományos publikációk alapján a sejtek igen alacsony energiájú fotonokat bocsájtanak ki, amely jelenséget a Pécsi Tudományegyetem Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium (PTE HRNL) munkatársai elsőként mutattak ki embriók megfigyelései során, teljes fényvédelem és természetes környezet biztosítása mellett mindenféle (fizikai, kémiai) stimuláció nélkül. Mindezekre tekintettel a PTE HRNL egy olyan inkubátor technológia kutatását és kifejlesztését tűzte ki céljául a hazai orvostudományi kutatások területén, amely az embrió által kibocsájtott fotonok jellemzői alapján képes kiválasztani a legéletképesebb, a megtapadásra legalkalmasabb embriót. A PTE HRNL ezen önálló és független kutatása által növelhető a beültetés sikerének, valamint a fentiek szerint egyre szélesebb körben érintett társadalmunk családalapítást tervező személyeinek esélyei.

A projekt célja az SZV-1287 kódjelű, új hatásmechanizmusú fájdalomcsillapító gyógyszerjelölt klinikai fejlesztésének folytatása. A vegyület felfedezése és szabadalmaztatása a Pécsi Tudományegyetem Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének kutatásaihoz köthető. A preklinikai vizsgálatok során a hatóanyag biztonságosnak bizonyult, és a GMP gyártások is megvalósultak. A projekt célja egy új, biztonságos és hatékony fájdalomcsillapító gyógyszer kifejlesztése, amely hosszú távon kiválthatja a jelenlegi, mellékhatásokkal terhelt terápiákat. A vizsgálatok eredményei hozzájárulnak a betegek életminőségének javításához, és megalapozzák a további klinikai fázisok elindítását

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (jogutódja Kulturális és Innovációs Minisztérium) szakpolitikai támogatásával életre hívott Hungarian Startup University Program Magyarország első felsőoktatási szintű startup programja. A HSUP célja, hogy felkeltse az egyetemisták érdeklődését az innováció és a vállalkozói lét iránt és növelje az általuk indított innovatív vállalkozások számát. A Program fókuszában az innovációs szemléletmód elsajátíttatása és az innováció iránti érdeklődés felkeltése áll. A Program megismerteti a fiatal generációval az innovációs ökoszisztéma felépítését és működését, továbbá lehetőséget kínál számukra a bekapcsolódásra. A HSUP-hoz kapcsolódó egyetemi kurzus keretében a hallgatók számos startup szektorban tevékenykedő szakértő bevonásával ismerhetik meg a megoldásközpontú gondolkodásmódot, így az Y és Z generáció innovációs környezetbe való bevonása a generációk összekötésével valósul meg, aminek eredményeként létrejön egy „innovációs generáció”.

A jövőben az üvegházak szerepe az élelmiszertermelésben tovább erősödhet, egyrészt az éghajlatváltozás kihívásaira reagálva, hiszen képesek megvédeni a növényeket az extrém időjárási jelenségektől, másrészt az egységnyi területen előállítható termékérték okán. Kiemelt fontosságúvá válik minden országban az élelmiszer-biztonság, a vízfelhasználás csökkentése, az energia-felhasználás optimalizálása, a termelési hatékonyság növelése, amelyekben a beltéri gazdálkodás reális alternatívát jelent. Mindezek mellett jelenleg az üvegházas művelést a növénytermesztés egyik legenergiaigényesebb válfajaként tartják számon. Az ideális éghajlat fenntartásához valóban nagy mennyiségű energiára van szükség – mind a hőmérséklet, a besugárzás, a páratartalom és a szén-dioxid-koncentráció értékeit a megfelelő határértékeken belül kell tartani. Éppen ezért az agráripari innovációk, így például az agrofotovoltaikus rendszerek, amelyek napelemek integrálásával kombinálják az ültetvényeket, tovább növelhetik az üvegházak hatékonyságát és fenntarthatóságát, így hozzájárulva a jövőbeli élelmiszertermelés kihívásainak megoldásához. Együttműködésünk során olyan, nem konvencionális napelemes termékcsaládot kívánunk kifejleszteni, amelyet meglévő üvegházakba lehet felszerelni, vagy új üvegházak építésekor lehet beépíteni, akár mozgatható, akár rögzített jelleggel. Az üvegházakba szerelt napelemek egyrészt lehetővé teszik a megújuló energia helyben történő előállítását, csökkentve az energiaköltségeket és a fosszilis tüzelőanyagok iránti függőséget, másrészt a napelemek árnyékoló hatása a növények számára kedvező fényviszonyokat biztosít, javítva a terméshozamot. A projektben kifejlesztett napelemes modulokon egyrészt szabványos klímakamrás és gyorsított öregedési vizsgálatokat végzünk, majd valós felhasználási környezetben, meglévő üvegházakban vetjük alá hosszú távú tesztelésnek, rögzítve mind a villamos, mind a klimatikus és fényviszonyokat jellemző adatokat.

A Kooperatív Doktori Program célja, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció területén tovább bővítse azon munkavállalók létszámát – elsődlegesen a kibővített STEM (matematikai, természettudományi, műszaki, informatikai, agrártudományi, orvos- és egészségtudományi és művészeti) vagy gazdálkodás- és szervezéstudományi tudományterületen, illetve az innováció területén –, akik szakmai ismereteiket a legfrissebb tudományos kutatási eredményekkel kívánják gyarapítani, és elkötelezettek tudásuk társadalmi és gazdasági hasznosításában. 

1. szabadon felhasználható, 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége, azonban kutatói, dologi kiadásaikat ebből a keretből kell finanszírozniuk 

2. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások A programra pályázhat, aki doktori hallgatói jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel a komplex vizsgáját még nem szerezte meg, illetve aki az adott évben kezdi meg doktori hallgatói tanulmányait PTE-n.

Az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 2 fő pillérből áll. 

1. szabadon felhasználható, 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége, azonban kutatói, dologi kiadásaikat ebből a keretből kell finanszírozniuk 

2. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások A programra pályázhat, aki hallgatói vagy alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n.

A PTE Klinikai Központja (PTE KK) a Dunántúl legnagyobb egészségügyi szolgáltatója. Az integrált vármegyei intézmény Pécsett, Komlón, Mohácson, Szigetváron, Harkányban, valamint a pályázat 2024. május végi benyújtási időpontjához képest 2024. október 1-től már Siklóson is végez fekvőbeteg szakellátási tevékenységet. Rehabilitációs ellátást az alábbi helyszíneken és ágyszámokkal végzünk: Pécs (75 ágy), Komló (50 ágy), Mohács (45 ágy), Szigetvár (185 ágy), Harkány (231 ágy) és Siklós (65 ágy). 

A PTE Klinika Központja 
- Reumatológiai és Immunológiai Klinika Korai Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályán (Akác u. 1.) 
- az I. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Prevenciós és Rehabilitációs Tanszékén (Rét u. 2. és Rákóczi út 2.) 
- és az Idegsebészeti Klinika Súlyos Agysérültek Rehabilitációs Osztályán (Rét u. 2.) 

a rehabilitáció olyan, tömegeket érintő betegségek után történik, mint a reumatológiai betegségek, cerebro- és kardiovascularis betegségek. Mindhárom klinika a gyógyítás, kutatás és oktatás területén az elmúlt évtizedekben kiemelt eredményeket ért el. A projekt célja egy olyan komplex, a rehabilitációs medicina minden területére kiterjedő eszközfejlesztés, mely versenyképes és nemzetközi szinten kiemelkedő gyógyító-, és kutatómunka megvalósítására ad lehetőséget. Ennek érdekében a világ élvonalába tartozó, legmodernebb fiziko-, és robotterápiás eszközpark segítségével a speciális rehabilitációs programokban résztvevő betegek ellátását magasabb szintre emeljük. Az innovatív technológiák lehetőséget nyújtanak a személyre szabott medicina kiteljesítésére. Emellett az újonnan beszerzésre kerülő eszközökkel kapott adatok elemzésével olyan jövőbeni terápiás protokollok tervezését tűzzük ki célul, melyek irányvonalat adhatnak a különböző betegpopulációk effektív ellátására. A moduláris eszközpark kialakításával lehetőségünk nyílik mind a neurológiai-, mozgásszervi és kardiológiai rehabilitációra szoruló betegek esetén alkalmas komplex rehabilitációs kezelés megvalósítására, beleértve a nem várt komplikációk megelőzésére és kezelésére, a terhelhetőség javítására, a független életmód elősegítésére, az elveszett funkciók javítására, így jelentős egészségügyi-, pszichés és társadalmi teher csökkentésére. A kapott eredmények további interdiszciplináris kutatási projektek megalapozására adnak lehetőséget, melyek a világ élvonalába tartozó kutatócsoportokkal történő együttműködést biztosíthatnak.

Az optogenetika a tudományos kutatás egy feltörekvő területe, ahol a fotoreceptor fehérjéket használják fel sejtes, intermolekuláris feladatok elvégzésére. A fotoreceptor alapú optogenetikai fehérjéket heterodimerizáció, homodimerizáció, génexpresszió, degradáció, nukleáris-citoszolikus transzlokáció, a citoszkeleton működésének irányítására használják. A projekt célja olyan kék fényű fotoreceptorok tervezése és tervezése, amelyek jó tulajdonságokkal rendelkeznek és könnyen felhasználhatók optogenetikai alkalmazásokhoz. Ultrarövid spektroszkópia segítségével tanulmányozni fogjuk az elektronátvitel szerepét a BLUF domén alapú fotoaktivált adenilát-ciklázokban. Finomhangolni fogjuk az elektronátviteli folyamatot a PAC-okban, és optimalizáljuk az enzimatikus hatékonyságot. Tanulmányozni fogjuk egy LOV domén alapú adenilát-cikláz fotokémiáját is, és helyirányított mutagenezist tervezünk az enzim kontrasztjának és hatékonyságának javítása érdekében. Jellemezni fogjuk a kék fény által indukált nagyobb szerkezeti változásokat a PAC-okban és a LOV-domén fehérjékben, hogy megtaláljuk a megfelelő optogenetikai alkalmazást.