Védőoltással kiváltott, a kórokozóval szembeni védekezésben hatásos (IgG) ellenanyagszint mérése immunológiai módszerrel, laboratóriumi kit és gyorsteszt segítségével. A veszélyeztetett korcsoportok, valamint az egészségügyi, oktatási, rendvédelmi dolgozók tömeges szűrése ELISA módszerrel. Bevándorlók védettségének tesztelése gyorsteszt segítségével akár határmenti teszthelyszíneken.

Változó világunkban a fertőző betegségek térhódítása határtalan méreteket öltött. A fertőző betegségek világméretű fenyegetettsége és terjedése komoly társadalmi, egészségügyi kockázatot jelent minden nemzet számára. Minden járványügyi intézkedésnek azonban az alapja a megelőző alap és alkalmazott kutatás! „A hazai biovédelmi és biobiztonsági kutatások tudományos alapjainak megteremtése” című projekt elsődleges célja a hazai biovédelemi és biobiztonsági alap és alkalmazott kutatások megteremtése, amely magába foglalja az új állatok által hordozott vírusok azonosítását, komplex molekuláris biológiai jellemzését. Ezek az alapkutatások sok esetben olyan eredményeket hoznak, amelyek a későbbi alkalmazott kutatások, fejlesztések és járványügyi beavatkozások számára elengedhetetlen információkat szolgáltatnak. Egyik ilyen fontos kutatási terület a terápiás módszerek fejlesztése, melyek bio-védelmi szempontból azonnal alkalmazhatók. Együttműködés az ipari szegmenssel, szintén az alkalmazott kutatásokat erősíti a gyorsdiagnosztikai eljárások, protokollok kidolgozása. A fertőző betegségek leküzdésének egyik legfontosabb tényezője, a kórokozó gyors azonosítása és ennek megfelelően a megfelelő óvintézkedések megtétele. A Virológiai Nemzeti Laboratórium jelenleg a közép-kelet-európai régióban egyedülálló módon olyan gyorsreagálású terepi labordiagnosztikai egységgel rendelkezik, amely valós időben képes a felbukkanó fertőző betegségek szerteágazó molekuláris biológiai vizsgálatára. Ennek megfelelően igen fontos eredménye lehet a pályázatnak egy terepi, azonnal alkalmazható laboratóriumi eljárásrend kidolgozása.

A pályázat egyik kiemelt feladata és célja, egy hazai szabályozórendszer kidolgozása, amely magába foglalja biobiztonsági protokollok, eljárásrendek és tanúsítási folyamatok kidolgozását (ISO 35001). A szabályozási folyamat kidolgozása után az eljárásrend kiterjeszthető lenne a hazai egyetemi, akadémiai és magánszektorban működő mikrobiológiai laboratóriumokra egyaránt. Az ISO 35001-es bio-biztonságirányítási rendszer bevezetése, alkalmazása és akkreditált keretek között történő tanúsítása lehetővé tenné, hogy a Magyarországon működő érintett szervezetek egységes keretrendszer alapján történő értékelését, amely értékelés eredménye újabb lehetőség a külföldi piacok irányába történő nyitás érdekében. Az eljárásrend alapja lehet a további kutatási kapcsolatok kiépítésének a hazai védelmi- és biztonsági szervekkel, mint például a Magyar Honvédség, Katasztrófavédelem, vagy akár a Terrorelhárítási Központ.

Fontos célja a pályázatnak egy Nemzeti „Vírusbank” létrehozása, amely magába foglalja az összes biovédelmi és biobiztonsági szempontból fontos virális kórokozók „gyűjteményét”. Ez a vírusbank igen jelentős egy esetleges azonnali diagnosztikai reagálás során, de alapvetően fontos lehet további kutatások, fejlesztések elvégezése során is. A pályázat egyik fontos eredménye lehet a nemzetközi kapcsolatok megerősítése. Az európai kollaborációk egyik fő célja a kutatás mellett a hatékony a biológiai biztonság megteremtése a nemzetek számára, a diagnosztikai, járványügyi stratégiák kidolgozása.

„A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában” című projekt korábban a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programok, majd a 2020. évi TKP intézményi kiválósági alprogramjának keretében is támogatásban részesült már. Kézenfekvő ezért a korábbi pillérekre építeni az új koncepciót is, továbbra is fontosnak tartjuk fiatal kollegáink továbbképzését a világ legjobb egyetemein, és ezen intézmények oktatási anyagainak biztosítását hallgatóink számára, és alapvető célunk az elért publikációs nívó fenntartása. Ugyanakkor az utóbbi évben tapasztalt gyors társadalmi-gazdasági változások határvonalat húznak az előző fázis, és az új kiválósági program között. Az új kutatások irányvonalának foglalkoznia kell a világjárvány, a digitálizáció/mesterséges intelligencia, és a természeti környezet változásának hatásaival.

Ezek alapján fontos kutatási kérdésként merül fel, hogy a világjárvány növelte-e vagy csökkentette az ipari tevékenység szerepét a gazdasági növekedés elérésében. Ezért megvizsgáljuk, hogy a világjárvány során milyen hatások érték az inputokat, magát a termelést, az outputokat, illetve hogyan változtak meg olyan versenyprioritási tényezők, mint az idő, a minőség vagy a rugalmasság. Mivel a rövidebb, rugalmasabb értékláncok válságállóbbnak tűnnek, ez felgyorsíthatja az ellátási láncok regionalizációját, így a hazai ipar szerepét, amit tovább fokoz, hogy a termelőszektor gyors visszarendeződésével szemben a szolgáltató ágazatoknak elhúzódó kilábalással kell szembenézniük elsődleges vizsgálataink szerint. Ezért azt is meg kell vizsgálni, hogy az egyes országok ellenállóképessége függ-e a termelőszektor méretétől. Igaz-e, hogy ahol nagyobb az ipar aránya, ott gyorsabban képes a gazdaság talpra állni, ami újabb lökést adhat a fejlett államok iparfejlesztési törekvéseinek?

Mint a fenti néhány termelési versenyprioritást előidéző kategóriából látszik, a változások ellenére az alapok maradnak, az új körülmények pedig új tartalmat adhatnak az alapkategóriáknak. A gazdasági versenyben történő helytállás, a vezetői döntések meghozatala, valamint a stratégiai jelentőségű eszközök használata szempontjából kiemelt kérdés a KKV-k versenyképessége és kompetenciái. A magyar gazdaság növekedésének és az újraiparosítás megalapozásának egyik lényeges összetevője a növekedésre képes sikeres, és a kevéssé sikeres cégek beazonosítása. A tervezett kutatás a már meglevő, illetve bővítés alatt álló kkv versenyképességi adatállomány alapján ökonometriai, statisztikai módszerek segítségével vizsgálná a cégek kompetencia-konfigurációit, és azok jelentőségét.

Az újraiparosítás megalapozásának kiinduló pontja a növekedésre képes sikeres cégek létrehozása, melyek mögött mindig vállalkozások állnak. A vállalkozások a foglalkoztatás, az innováció és a társadalmi jóllét motorjai. Ezen kutatási irány keretében gazdaságtudományi kísérleti úton jutunk új adatokhoz arra vonatkozóan, hogy mely személyiségjegyek, milyen döntéshozatali stílus és gondolkodásmód vezet produktív és innovatív vállalkozások alapításához egy dinamikus és bizonytalansággal járó gazdasági környezetben. A digitalizáció/mesterséges intelligencia olyan új befektetési (pl. crowdfunding, social trading) és fogyasztói platformokat teremt, melyek könnyen hozzáférhetők minden gazdasági szereplő számára. Ezen kutatási irány fő kérdése, hogy a gazdasági szereplők hogyan, milyen információk alapján hoznak befektetési/fogyasztói döntéseket az új típusú digitális platformokon és hogyan lehet segíteni abban, hogy jó befektetési/fogyasztói döntések szülessenek.

A környezeti változások még az eddig objektívnek ítélt pénzügyi analízisekre is hatással lesznek. A ’clean production’, az ESG (Environmental, Societal, Governance), a körgazdaság (circular economy) pedig mára általános fogalmakká váltak, amit még a pénzügyi analízisek során is figyelembe kell venni. A vállalatok tiszta termelés irányába történő elmozdulása elengedhetetlen. Nem egyértelmű azonban, hogy egy ilyesfajta elmozdulás csak a vállalat társadalmi felelősségvállalási hajlandóságán múlik-e, vagy pénzügyileg is megtérülő fejlesztési iránynak tekinthető. Vajon például a körforgásos gazdaság üzemeltetése hozzájárul-e a hosszútávú versenyképesség fenntarthatóságához? Kutatási tervünk e kérdésre koncentrálva a tiszta termelés vállalati teljesítményre, pénzügyi eredményességre és tőzsdei megítélésre gyakorolt hatásait vizsgálja. A mikro szintű, vállalati ESG befektetésekre is fókuszál a tervezett empirikus kutatás. A fenntarthatóság jelenségének metrikája a környezeti, társadalmi, vállalatirányítási (ESG) adatokra épül. Ezek, kombinálva a digitális pénzügyi elemzési gyakorlatokkal, lehetővé teszik a vállalatok ESG teljesítményének mérését.

A projekt keretében olyan célzott vírus monitoring tevékenységet tervezünk, ami szennyvízből képes bizonyos vírusok örökítőanyagának mennyiségi változásán keresztül egy-egy gasztroenterális fertőzés időbeli és térbeli változására következtetni indirekt módon. A komplex nyomonkövetési rendszer részként kidolgozott mintakövetési- és kórházi információs platform könnyen hozzáférhetővé és intézmények közt is elérhetővé teszi az adatokat. Elképzelésünk szerint maga az adatgyűjtés és az információs rendszer alkotta egység mind települési, mind kórházi mintavételekből döntéshozásra alkalmas eredményt ad.

A projektben együttműködő konzorciumi partnerek munkájának együttes eredménye olyan egészet képez, amely a szennyvíz alapú epidemiológiai megközelítést- és térinformatikai hálózat modellezést alkalmaz, valamint mesterséges intelligencia alapú, intézményeken átívelő információs platformot hoz létre, mely sokrétű, bővíthető és egészében jelenleg nincs alternatívája a magyar közegészségügy szolgálatában. A projekt sikeres kivitelezése esetén a fentieken túl a tudományos eredmények alapjául szolgálhatnak további állami és Európai Uniós forrás allokációnak.

Az agyi neuroplaszticitást több kórképi vizsgálata, például: térlátás-zavara, stressz okozta depresszió, fájdalom-szindróma, neurodegeneratív betegségek állatmodelljei, bipoláris affektív zavarok, gyógyszerrezisztens epilepszia és koponya-agysérülések. A másik integráló témakör a neuroinflammáció, az így létrejövő elváltozások pl. fájdalom szindróma, neurodegeneratív betegségek.

Az agy működésének megértése és betegségeinek gyógyítása korunk legnagyobb tudományos kihívásai közé tartozik. Az agyi elváltozások hátterében álló folyamatok részletes megismeréséhez a felfedező és klinikai kutatások szoros multidisziplináris együttműködésére van szükség. A 25 kutatócsoport folytatni kívánja a korábbi felfedező (laboratóriumi „high-tech” core-facility) és klinikai kutatásait kilenc tématerületi fő cél mentén, egyrészt a korábbi kutatások teljeskörű megvalósítására törekedve, másrészt új kutatási célpontok kijelölésével, világosan elhatárolva a már elért eredményeket az új feladatoktól. Az idegrendszer kutatásának alapkérdései: az agy molekuláris és celluláris funkcióinak megismerése; az agy fejlődés és öregedés megértése; a viselkedés és a kognitív folyamatok biológiai mechanizmusai; az idegrendszer homeosztatikus szerepe; az érzékszervi és memória információfeldolgozás feltárása; agyi rendellenességek, pl. a neurodegeneratív kórképek molekuláris mechanizmusainak megismerése és terápiája.

Kilenc fő célpontunk az idegrendszeri betegségek nagyon széles, látszólag egymástól független, spektrumát fogják össze, köztük kapcsolatot/közös nevezőt a neurodegeneráció és a plaszticitás/neuro-protekció hasonló mechanizmusai biztosítanak.

A pályázatban a PTE több kiemelkedően sikeres munkacsoportja végez COVID-19 járvánnyal, illetve a poszt-COVID szindróma megismerésével kapcsolatos preklinikai és klinikai tématerületi kutatásokat. Tématerületi kutatási célok: A SARS-2 koronavírus hazai megjelenésekor a PTE Szentágothai János Kutatóközpont (PTE-SzKK) Virológiai Nemzeti Laboratóriuma azonnal hozzákezdett a virológiai és járványügyi vizsgálatához. A csoport munkáját nagyban segítette, hogy Magyarország Kormánya 2020. március közepén életre hívta a Koronavírus Kutatási Akciócsoportot, melynek vezetésével Dr. Jakab Ferenc pécsi virológus professzort bízta meg. Az akciócsoport elsődleges feladata a hazai kutatások összefogás, koordinálása, valamint a vírusfertőzés leküzdésére és a fertőzöttek kezelésére irányuló specifikus kezelések kidolgozása volt. A hazai koronavírus kutatások elsődleges központja egyértelműen a PTE, valamint a SzKK lett. Annak ellenére, hogy a kutatások jelentős része a PTE-SzKK különleges 4-es biológiai biztonsági szintű laboratóriumában zajlottak, igen jelentős volt a hazai és nemzetközi kollaborátorok szerepvállalása is. A vizsgálatokban több biotechnológiai cég és számos kutatócsoportok vett részt, összesen mintegy 20 együttműködő partner bevonásával indultak meg a kutatások. A tématerületi kutatások célja olyan kutatói indíttatású humán klinikai vizsgálatok előkészítése, melyek segítik a COVID-19 betegséggel és poszt-COVID szindrómával kapcsolatos gyógyításokat.

A „Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel” projekt már a 2020. évi TKP keretében, mint a PTE 2. tématerület támogatásban részesült. Célunk a közös munka folytatása, melyet 3 centrumba – 4 kutatócsoportba szerveződve végzünk:
o Endokrin munkacsoport,
o Immunológia Centrum,
o Sport-egészségügyi Centrum,
o Egészséggazdálkodási Központ

A szisztémás és szervspecifikus autoimmun betegségek és az endokrin kórképek együttesen ma a harmadik leggyakoribb betegségcsoport, ami fiatal felnőttkori kezdete és krónikus, progresszív lefolyása miatt egyre nagyobb kihívás az orvostudomány számára. Cél a betegség korai felismerése és hatékony kezelése, amiben az elmúlt években felfedezett biomarkerek és új biológiai terápiás eljárások segítenek a betegek munkaképességének megtartásában, életminőségük javításában. Munkacsoportunk az „Egészség” tématerületen belül kutatja az endokrin -és immunrendszer normál és kóros állapotait jelző biomarkereket, melyek új laboratóriumi diagnosztikai módszerek fejlesztéséhez járulnak hozzá. A molekuláris eltéréseket korszerű proteomikai és genomikai valamint molekuláris biológiai módszerekkel vizsgáljuk, mellyel célunk terápiás célpontok azonosítása. Az új terápiás eljárások hatékonyságát képalkotó eljárásokkal követjük és ezzel képi biomarkerek karakterizálása valósulhat meg. Az egészséges homeosztázist leíró molekuláris markerek vizsgálatán túl a krónikus betegségek markereinek kutatásával szintén az egészséges és fenttartható társadalomra való törekvés a cél. Tevékenységünkkel segítjük a kutatói utánpótlás nevelését, beilleszkedését a nemzetközi kutatói környezetbe, és növeljük a PTE hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét, amit hálózatszerűen fejlesztjük.

A XXI. században számos nemzetközi konfliktus- és katasztrófahelyzet alakítja mindennapjainkat. Az érintett országok számára ez számtalan kihívással jár – gazdasági, társadalmi és egészségügyi szempontból egyaránt. Ennek megfelelően esszenciális, hogy a nemzetek erősítsék saját védelmi képességeiket, támogassák az ilyen irányú fejlesztéseket és a lehető legszélesebb kört vonják be a vonatkozó kutatásokba. Ezeken belül kiemelt fontossággal bírnak a védelem-egészségüggyel kapcsolatos KFI programok, projektek, hiszen a műveleti ellátáshoz köthető folyamatok összessége mind az egyén, mind az össz-társadalom szempontjából kiemelt fontossággal bír, beleértve az életvédelmi, egészségnyereségi, egészséggazdásági aspektusokat is.

Az elmúlt években a katonaorvoslás területén tapasztalható robbanásszerű fejlődésben jelentős szerepe volt az infokommunikációs és más mérnöki szakterületekkel való szoros együttműködésnek. Az inter- és multidiszciplináris szemléletmód nem csak a hadszíntéri és műveleti mindennapokba, de a katonaorvosképzésbe is egyre inkább beépül, ennek megfelelően elengedhetetlen, hogy az érintett célcsoportok egyaránt megismerhessék a tudomány- és szakterületeket átívelő, komplex, problémamegoldásra fókuszáló gondolkodásmódot, valamint a felsőoktatási közeg valós eszközöket és lehetőségeket biztosítson egy-egy kreatív ötlet, elképzelés továbbvitelére, akár teljes megvalósítására.

A Pécsi Tudományegyetem orvos, biológus, fizikus és kémikus kutatói az elmúlt években több nagy volumenű kutatás keretében bizonyították, hogy képesek eredményes együttműködésre, a rendelkezésre álló források hatékony felhasználására. A projekt biológus, orvos, kémikus és fizikus kutatói – korábbi eredményeiken alapuló együttműködés keretében – a sejt energiatermelésének központi elemét, a mitokondriumot vizsgálják. A mitokondrium számos betegség kialakulásában és progressziójában játszik kiemelt szerepet. A mitokondrium károsodása az eredeti okoktól függetlenül beindíthat egy olyan halálos ciklust, melynek során a folyamat előrehaladása a sejt elpusztulásához és a beteg halálához vezet. Jelen pályázatban a korábbi munka szerves folytatásaként kiterjesztjük kutatásainkat további vegyületcsaládokra, és a biológiai célpontok molekuláris biológia, genomika segítségével történő azonosítása után a szintetikus kémia nagyhatékonyságú eszközeinek felhasználásával új, potenciális mitokondriális támadáspontú vegyületek előállítását, biokémiai és preklinikai vizsgálatát tűzzük ki célul. Az új vegyületek széleskörű analitikai és fizikai szerkezetvizsgálatát, a gyenge kémiai kölcsönhatások modellrendszereken történő vizsgálatát követően gyógyszerfejlesztési folyamat indítására kerül sor. A folyamat eredményeképpen preklinikai, hosszabb távon - a tervezett kutatási időszakon túl, de ezen eredményeken alapulva - humán klinikai vizsgálatokra kerül sor. Hosszú távú kutatómunkánk társadalmi hatása is jelentős lehet, hiszen nagy mortalitású, ma gyakran gyógyíthatatlan betegségekre tervezzük új célpontok azonosítását és ezekre új vegyületek kifejlesztését, továbbá nem toxikus növényi polifenolok vizsgálatát. A súlyos, rossz prognózisú betegségekre történő terápia kifejlesztése óriási társadalmi haszonnal járhat, hiszen életeket hosszabbíthat, illetve menthet meg. Esélyt látunk arra, hogy néhány esetben a rendkívül magas árakkal bíró terápiákhoz képest sokkal olcsóbbakat találjunk.