Ez a projekt azt vizsgálja, hogy hogyan hatnak egymásra a retina és az agy különböző részei, amikor az állatok oldalirányú vagy közeledő mozgásokat érzékelnek. A kutatás célja, hogy jobban megértsük, hogyan alakítanak ki a mozgásokat érzékelő neuronok kölcsönös gátlásokat, amelyek segítenek az állatoknak megkülönböztetni a különböző mozgásirányokat és meghatározni az arra adott viselkedési válaszokat. Például egy egérnek el kell dönteni, hogy egy mozgó ragadozó oldalirányban közelít, vagy közvetlenül feléje tart, így létfontosságú, hogy az egér meneküléssel vagy mozdulatlansággal válaszol. A kutatás során azt is feltételezzük, hogy három különböző szinten jelennek meg a gátló kapcsolatok a párhuzamos szignalizációs útvonalakon keresztül: a retina ganglionsejtek között, a ganglionsejtek és a colliculus superior neuronok között, valamint a colliculus neuronok és a pulvinar vagy parabigeminális magok között. A kutatásunk célja, hogy ezeket a kapcsolatokat különböző kísérleti módszerekkel, például genetikai módosításokkal és képfeldolgozással teszteljük, hogy jobban megértsük a látás és a döntéshozatal idegrendszeri alapjait. A kutatás nemcsak az állatok látásának megértését segíti elő, hanem olyan technológiai alkalmazásokhoz is hozzájárulhat, mint a robotika, a szenzoros algoritmusok, az önvezető járművek és a protézisek, mivel fontos adatokat szolgáltat a retina és az agy közötti kapcsolatról.

A kutatás célja annak feltárása, hogy milyen tényezők segítik vagy éppen gátolják az akadémiai vállalkozások létrejöttét Magyarországon. Akadémiai vállalkozásról akkor beszélünk, amikor egyetemi vagy kutatóintézeti dolgozók a kutatási eredményeiket üzleti alapon próbálják hasznosítani, például innovatív termékek vagy szolgáltatások formájában. Ezek a vállalkozások hidat képeznek a tudomány és a gazdaság között, és hozzájárulnak a régiók fejlődéséhez is.
A kutatás során egy új modellt (A–3M-modell) dolgozunk ki, amely rendszerezi azokat a tényezőket, amelyek az egyén, az egyetem és a külső környezet szintjén befolyásolják az akadémiai vállalkozások sikerét. A modellt először nemzetközi példák alapján építjük fel, majd magyar viszonyokra szabjuk interjúk segítségével. Végül kérdőíves kutatással teszteljük, hogy mely tényezők milyen szerepet játszanak a vállalkozási hajlandóságban. Kiemelt figyelmet fordítunk arra is, hogy az oktatók és kutatók hogyan gondolkodnak a vállalkozásról, milyen mentális akadályokkal küzdenek, valamint arra, hogy a digitális technológiák (pl. mesterséges intelligencia) és a fenntarthatóság mennyire jelennek meg az ilyen vállalkozásokban.
Az eredmények gyakorlati segítséget nyújtanak döntéshozóknak, egyetemeknek és kutatóknak a vállalkozási ökoszisztéma fejlesztésében.

A Chagas-kór (CD), amelyet a Trypanosoma cruzi (Tc) parazita okoz, súlyos, krónikus lefolyású fertőzés, amely világszerte mintegy hétmillió embert érint. A betegség éveken vagy évtizedeken át lappanghat, miközben visszafordíthatatlan szívizom- és emésztőrendszeri károsodásokat, ritkábban idegrendszeri szövődményeket okoz. A CD a nyugati féltekén a legnagyobb gazdasági terhet jelentő parazitás megbetegedés, mely ellen jelenleg nem létezik engedélyezett vakcina. A globális felmelegedés és a migráció hatására a Tc-t terjesztő triatomin poloska-vektorok új régiók felé terjednek, ezért a Chagas-kór már Európában is megjelent.
Világszerte mindössze egy parazita elleni védőoltás, a malária ellen 2021-ben engedélyezett RTS,S/AS01 vakcina áll rendelkezésre, amely fehérjealapú, és hatékonysága csupán 30–40% közötti. Mindez rávilágít a paraziták elleni vakcinák fejlesztésének nehézségeire: e kórokozók többlépcsős életciklussal, jelentős genetikai variabilitással és kifinomult immunelkerülő mechanizmusokkal rendelkeznek. A Tc a gazdaszervezet sejtjein belül szaporodik, ezáltal az immunrendszer humorális (antitest-közvetített) válasza számára nagyrészt hozzáférhetetlenné válik. A parazita transz-szialidáz (TS) enzimei a gazdasejtek felszínéről sziálsav-molekulákat visznek át saját felszíni glikoproteinjeikre, módosítva azok immunológiai felismerhetőségét és gátolva a természetes immunválasz aktiválódását. Ezzel párhuzamosan a Tc-calreticulin fehérje a komplementrendszer működését gátolja, csökkentve az opszonizáció és a komplementmediált lízis hatékonyságát. Ezek a mechanizmusok együttesen lehetővé teszik a parazita számára, hogy tartósan fennmaradjon a gazdaszervezetben és krónikus fertőzést alakítson ki.
Projektünk célja egy olyan új generációs mRNS-vakcina kifejlesztése, amely hatékonyan képes semlegesíteni a parazita immunelkerülő mechanizmusait. A fejlesztés alapja a magyar szabadalommal védett TFR123 vakcinaplatform (PCT/HU2021/050057), amely az antigénprezentáció hatékonyságát javítja, és a gyengén immunogén antigénekkel szemben is erőteljes immunválaszt indukál. A TFR123 technológia három kulcstulajdonságot egyesít: (1) optimalizálja az antigénprezentációt, (2) célzottan juttatja el az antigéneket az antigénprezentáló sejtekhez (APC), és (3) fokozza a keresztprezentációt, amely hatékony CD8? T-sejtes választ vált ki.
A projekt másik pillére a mesterséges intelligenciával (AI) és nagyméretű nyelvi modellekkel (LLM) támogatott antigéntervezés, amely több tízezer Tc transz-szialidáz fehérjeváltozat bioinformatikai elemzésével azonosítja a legkonzerváltabb epitópokat. A kiválasztott epitópok poliepitope szerkezetbe rendezve kerülnek be a TFR123-alapú mRNS-vakcinába. Ez az első kiméra vakcina, amely katalitikusan aktív TS-régiókat és TcCALR epitópokat is tartalmaz, lehetővé téve a parazita saját immunmoduláló mechanizmusainak célzott semlegesítését.
A fejlesztés TRL2–4 szinten zajlik, célja a koncepció preklinikai igazolása. A Pécsi Tudományegyetem és a Neo-Antigen Biotech Kft. együttműködése egyesíti a molekuláris immunológiai kutatás, a bioinformatika és az mRNS-LNP technológia tapasztalatait. A projektben brazil szakmai partner (CTVacinas, Belo Horizonte) biztosítja a kórokozó-specifikus in vivo modelleket és validációs rendszereket.
A TFR123 platform epitópszerkezete rugalmasan módosítható, így más, nagy genetikai variabilitású kórokozókra –a Leishmania, Dengue-vírus, SARS-CoV-2 variánsok– is adaptálható, illetve akár több kórokozó antigénjei is kombinálhatók egyetlen vakcinában (pan-trópusi, vagy pan-influenza vakcinák). A szabadalmaztatott TFR123 platform technológia egyesítése az mRNS–LNP rendszerrel, mely utóbbi Karikó Katalin munkájának köszönhetően 2023-ban Nobel-díjat érdemelt, a vakcinák új, hatékonyabb generációját képviseli. Magyarország számára ez a projekt stratégiai jelentőségű: egy sikeres fejlesztés az első hatékony parazitaellenes mRNS-vakcinát, és egyben nemzetközi szintű magyar tudományos áttörést eredményez.
 

Projekt összköltsége
826 009 895 Ft

A kutatás célja Budapest, Magyarország fővárosában történő "ageing in place" (helyben idősödés) folyamatának vizsgálata, különös tekintettel a posztszocialista városi környezet sajátosságaira. A projekt egyedülálló módon integrálja a "hely", a társadalmi hálózatok, a támogató rendszerek (formális és informális ellátás) és a kommunikációs technológia dimenzióit, hogy feltérképezze, hogyan befolyásolják ezek a tényezők az idősebb felnőttek életminőségét, jólétét és autonómiáját.
A kutatás kiinduló hipotézise szerint a posztszocialista városi környezetekben a városépítési örökség, a szociális ellátórendszerek és a digitális eszközökhöz való hozzáférés kulcsszerepet játszanak az idősebb felnőttek helyben történő idősödésében. A kutatás célja, hogy feltárja, hogyan segíthetik a különböző szintű helyi politikák, az infrastruktúra, a szociális kapcsolatok és a digitális technológiák az idős embereket a független és aktív életvitel fenntartásában.
 

Az érzelmek és a fenyegetésészlelés központi szerepet játszanak az emberi kognícióban és viselkedésben, azonban a jelenlegi kutatási módszerek jelentős korlátokkal rendelkeznek. A vizuális (és auditoros vagy modalitások közötti) fenyegetések feldolgozását vizsgáló adatbázisok gyakran nem megfelelően validáltak, így nem biztosítanak megfelelő kontrollt az egyes vizsgálatok között, és csupán elvétve alkalmaznak több mérési megközelítést (pl. fiziológiai és viselkedéses). Továbbá, az egyéni különbségek és az érzelmi szabályozási mechanizmusok pontos szerepe még nem teljesen tisztázott a fenyegető ingerek feldolgozásában. A jelen kutatás célja, hogy kitöltse ezeket a hiányosságokat és megválaszolja a korábbi tudományos diskurzusban felmerülő kritikus kérdéseket.

Korábbi tapasztalatainkra alapozva új, komplex adatbázisokat hoznánk létre, melyet számos kutatási területen és gyakorlatban hasznosítani lehet. Ebben a projektben a vizuális és auditoros modalitást célzó, fenyegető, pozitív és semleges ingereket vizsgálnánk érzelmi dimenziók (pl. arousal), érzelmi kategóriák (pl. undor, félelem), és egyéni különbségek figyelembevételével. Bár a fenyegető ingerek feldolgozási hátterét sokszor evolúciós alapokra helyezik a kurrens elméletek, klinikai vizsgálatokból kiderül, hogy ezek mégsem univerzálisak. Hasonlóképpen saját és számos nemzetközi labor eredménye arra utal, hogy a különböző fenyegető (és más érzelmi) tartalmak idegrendszeri feldolgozása csak részben átfedő; különböző félelmeket előhívó tartalmak (pl. állatokkal vagy orvosi beavatkozással kapcsolatos) másként kerülnek feldolgozásra. Eltérések figyelhetők meg a félelem és az undor által kiváltott érzelmi reakciókban, és ezek eltérései különböző típusú fóbiák kialakulásához vezethetnek. Szintén szerepet játszanak a pozitív érzelmek az érzelmi szabályozásban, csökkenthetik a fenyegető ingerekre adott negatív válaszokat. Módszertani szempontból mindezt befolyásolja az egyéni különbségek jelenléte (pl. szorongásra való hajlam, személyiségvonások). Korábbi kutatások is rámutattak, hogy a magasabb szorongási hajlammal rendelkező személyek gyorsabb és intenzívebb figyelmi elfogultságot mutatnak a fenyegető ingerek felé, amit viselkedéses és fiziológiai mérések is tükröznek. Korábbi kutatásokban szintén hiányosság volt egy rigorózusabb, az érzelmi válaszokat objektíven mérő módszertan alkalmazása a hagyományos önbeszámoló helyett. A fiziológiai mérések (HRV, SCR, EEG) képesek pontosabb képet adni az érzelmi reakciókról, mint a kizárólag kérdőívekre alapozott kutatások.

A kutatás során ezeket a kérdéseket egy új, validált, multimodális ingeradatbázis segítségével vizsgáljuk meg. A többszempontú módszertani megközelítés alkalmazása (önbeszámolók, fiziológiai mérések, viselkedéses adatok) biztosítja, hogy a válaszok pontosan tükrözzék az egyéni különbségeket és a kognitív-affektív mechanizmusokat. 

A kutatás fő célkitűzései 
(1) új ingeradatbázisok létrehozása és validálása, 
(2) egyéni különbségek szerepének vizsgálata a különböző kategóriájú és modalitású fenyegető érzelmi ingerek feldolgozásban, 
(3) pozitív érzelmek és összevetése negatív érzelmi és semleges ingerekkel. 
 

A mesterséges megtermékenyítéssel megfogant magzatok száma a meddő párok egyre növekvő száma miatt világszerte nő, de még mindig csak minden harmadik beültetés jár sikerrel, ráadásul ez az arány az anya életkorának előrehaladtával tovább csökken. Kiemelendő, hogy az ikerterhességek nagyobb kockázata miatt a modern világban az egyetlen embrió beültetésével járó beavatkozások dominálnak és komoly szakmai, továbbá etikai kérdés, hogy az orvosok mely embriót választják ki és ültetik be. Tudományos publikációk alapján a sejtek igen alacsony energiájú fotonokat bocsájtanak ki, amely jelenséget a Pécsi Tudományegyetem Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium (PTE HRNL) munkatársai elsőként mutattak ki embriók megfigyelései során, teljes fényvédelem és természetes környezet biztosítása mellett mindenféle (fizikai, kémiai) stimuláció nélkül. Mindezekre tekintettel a PTE HRNL egy olyan inkubátor technológia kutatását és kifejlesztését tűzte ki céljául a hazai orvostudományi kutatások területén, amely az embrió által kibocsájtott fotonok jellemzői alapján képes kiválasztani a legéletképesebb, a megtapadásra legalkalmasabb embriót. A PTE HRNL ezen önálló és független kutatása által növelhető a beültetés sikerének, valamint a fentiek szerint egyre szélesebb körben érintett társadalmunk családalapítást tervező személyeinek esélyei.

A projekt célja az SZV-1287 kódjelű, új hatásmechanizmusú fájdalomcsillapító gyógyszerjelölt klinikai fejlesztésének folytatása. A vegyület felfedezése és szabadalmaztatása a Pécsi Tudományegyetem Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének kutatásaihoz köthető. A preklinikai vizsgálatok során a hatóanyag biztonságosnak bizonyult, és a GMP gyártások is megvalósultak. A projekt célja egy új, biztonságos és hatékony fájdalomcsillapító gyógyszer kifejlesztése, amely hosszú távon kiválthatja a jelenlegi, mellékhatásokkal terhelt terápiákat. A vizsgálatok eredményei hozzájárulnak a betegek életminőségének javításához, és megalapozzák a további klinikai fázisok elindítását

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (jogutódja Kulturális és Innovációs Minisztérium) szakpolitikai támogatásával életre hívott Hungarian Startup University Program Magyarország első felsőoktatási szintű startup programja. A HSUP célja, hogy felkeltse az egyetemisták érdeklődését az innováció és a vállalkozói lét iránt és növelje az általuk indított innovatív vállalkozások számát. A Program fókuszában az innovációs szemléletmód elsajátíttatása és az innováció iránti érdeklődés felkeltése áll. A Program megismerteti a fiatal generációval az innovációs ökoszisztéma felépítését és működését, továbbá lehetőséget kínál számukra a bekapcsolódásra. A HSUP-hoz kapcsolódó egyetemi kurzus keretében a hallgatók számos startup szektorban tevékenykedő szakértő bevonásával ismerhetik meg a megoldásközpontú gondolkodásmódot, így az Y és Z generáció innovációs környezetbe való bevonása a generációk összekötésével valósul meg, aminek eredményeként létrejön egy „innovációs generáció”.

A jövőben az üvegházak szerepe az élelmiszertermelésben tovább erősödhet, egyrészt az éghajlatváltozás kihívásaira reagálva, hiszen képesek megvédeni a növényeket az extrém időjárási jelenségektől, másrészt az egységnyi területen előállítható termékérték okán. Kiemelt fontosságúvá válik minden országban az élelmiszer-biztonság, a vízfelhasználás csökkentése, az energia-felhasználás optimalizálása, a termelési hatékonyság növelése, amelyekben a beltéri gazdálkodás reális alternatívát jelent. Mindezek mellett jelenleg az üvegházas művelést a növénytermesztés egyik legenergiaigényesebb válfajaként tartják számon. Az ideális éghajlat fenntartásához valóban nagy mennyiségű energiára van szükség – mind a hőmérséklet, a besugárzás, a páratartalom és a szén-dioxid-koncentráció értékeit a megfelelő határértékeken belül kell tartani. Éppen ezért az agráripari innovációk, így például az agrofotovoltaikus rendszerek, amelyek napelemek integrálásával kombinálják az ültetvényeket, tovább növelhetik az üvegházak hatékonyságát és fenntarthatóságát, így hozzájárulva a jövőbeli élelmiszertermelés kihívásainak megoldásához. Együttműködésünk során olyan, nem konvencionális napelemes termékcsaládot kívánunk kifejleszteni, amelyet meglévő üvegházakba lehet felszerelni, vagy új üvegházak építésekor lehet beépíteni, akár mozgatható, akár rögzített jelleggel. Az üvegházakba szerelt napelemek egyrészt lehetővé teszik a megújuló energia helyben történő előállítását, csökkentve az energiaköltségeket és a fosszilis tüzelőanyagok iránti függőséget, másrészt a napelemek árnyékoló hatása a növények számára kedvező fényviszonyokat biztosít, javítva a terméshozamot. A projektben kifejlesztett napelemes modulokon egyrészt szabványos klímakamrás és gyorsított öregedési vizsgálatokat végzünk, majd valós felhasználási környezetben, meglévő üvegházakban vetjük alá hosszú távú tesztelésnek, rögzítve mind a villamos, mind a klimatikus és fényviszonyokat jellemző adatokat.

A Kooperatív Doktori Program célja, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció területén tovább bővítse azon munkavállalók létszámát – elsődlegesen a kibővített STEM (matematikai, természettudományi, műszaki, informatikai, agrártudományi, orvos- és egészségtudományi és művészeti) vagy gazdálkodás- és szervezéstudományi tudományterületen, illetve az innováció területén –, akik szakmai ismereteiket a legfrissebb tudományos kutatási eredményekkel kívánják gyarapítani, és elkötelezettek tudásuk társadalmi és gazdasági hasznosításában. 

1. szabadon felhasználható, 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége, azonban kutatói, dologi kiadásaikat ebből a keretből kell finanszírozniuk 

2. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások A programra pályázhat, aki doktori hallgatói jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel a komplex vizsgáját még nem szerezte meg, illetve aki az adott évben kezdi meg doktori hallgatói tanulmányait PTE-n.