Ugrás a tartalomra

Precíziós metszőrobot és intelligens mezőgazdasági platform kialakítása képfeldolgozási és gépi tanulási eljárásokra alapozva

Precíziós metszőrobot és intelligens mezőgazdasági platform kialakítása képfeldolgozási és gépi tanulási eljárásokra alapozva

Projektünk célja egy olyan önjáró, komplex robotikai megoldás megvalósítása, amely képes a kamerák által rögzített képek feldolgozásával, elemzésével a szőlőültetvényeken végzett, nagy humán erőforrás igényű, ugyanakkor a szakértői döntéshozatal szempontjából nehezen automatizálható feladatok – metszés technológiájának – elvégzésére. Eredményként egy olyan autonóm, illetve szőlészeti metszésivektor meghatározó és végrehajtó képességgel rendelkező robotikai megoldás jön létre, melynek „tudása” képes pótolni a tapasztalt szőlészek szakértelmét, ebből fakadóan csökkentheti a területen egyre inkább jelentkező szakértelem és munkaerőhiányt, valamint időjárástól független működése a növény szempontjából optimális időben teszi lehetővé a metszések elvégzését.

A legjellemzőbb gombabetegségekkel szemben ellenálló új, innovatív szőlőfajták közép és nagyüzemi szőlészeti és borászati technológiájának kutatás-fejlesztése, valamint magas hozzáadott értékkel rendelkező borászati termékek kifejlesztése

A legjellemzőbb gombabetegségekkel szemben ellenálló új, innovatív szőlőfajták közép és nagyüzemi szőlészeti és borászati technológiájának kutatás-fejlesztése, valamint magas hozzáadott értékkel rendelkező borászati termékek kifejlesztése

A projekt eredményeképpen létrejön egy 6,5 ha-os rezisztens szőlőültetvény a Balaton felvidéken, mely számos információt biztosít a szőlőfajták helyi adaptációjáról, termesztés technológiai értékeiről. Ez az ismeret rendkívül hasznos lesz a szőlészetek és borászatok számára, a következő évek fajtaválasztásának és termékfejlesztésének segítésében. A klímaváltozás következtében egyre nagyobb kihívást jelent a szőlőültetvények védelme a kórokozókkal és kártevőkkel szemben, melynek a hagyományos szőlőfajták esetében egyre nehezebben tudnak megfelelni a szőlőtermesztők. Ezen szőlőfajták csökkentett növényvédelelem mellett, illetve megfelelő növény kondicionálási technológia mellett nagy biztonsággal termelhetők. Amennyiben a jelen projektben vizsgált szőlőfajtákból piacképes termék válik, egy reális új alternatíva állhat rendelkezésre a hazai, illetve a nemzetközi szőlő és bor ágazat számára. A projekt alkalmazható eredményei a három szőlőfajta kutatási eredményeken alapuló termesztéstechnológiájának kidolgozott leírása, ami a gazdákat segíti az elérni kívánt borstílus, borkategória megteremtésében.

A fejlesztendő rezisztens szőlőfajták termesztésbe vonásával, valamint azok termesztéstechnológiájának kidolgozásával egyrészt a kijuttatott növényvédőszerek mennyisége jelentősen, akár 80-90%-kal is csökkenthető, másrészt a permetezések nélkülözésével csökkenthető az erőgépek okozta jelentős üzemanyag és károsanyag kibocsátás, így csökken a légkörbe kibocsátott üvegház-hatású gázok mennyisége. További cél a tudatos élelmiszerfogyasztás, a környezetünket kevésbé terhelő gazdaságok népszerűsítése, valamint a hazai termékek, hazai innováció támogatása.

A projekt termékeken felüli eredménye a három szőlőfajta kutatási eredményeken alapuló termesztéstechnológiájának és borászati technológiájának kidolgozott leírása. E rendszer segítségével más közép- és nagyüzemű szőlészetek, borászatok a kiválasztott borstílushoz vezető kulcsfontosságú lépéseket sajátíthatják el. Ezekkel a fejlesztésekkel fel tudunk zárkózni, illetve adott esetben meg tudjuk előzni a Franciaországban, Németországban és Olaszországban folyó programokat.

A projekt a kiöregedő ültetvények helyére, egy piacos, a fenntartható fejlődést előtérbe helyező fajtaszerkezet kialakítását irányozza elő. Ezen technológiák külföldi területekre is adaptálhatók, erősítve ezzel hazánk nemzetközi elismertségét a szőlészeti, borászati ágazatban.

TarnaJoule - Tarnabod település energiaellátásának biztosítása földgázhelyettesítő alternatív ellátási módok felhasználásával

TarnaJoule - Tarnabod település energiaellátásának biztosítása földgázhelyettesítő alternatív ellátási módok felhasználásával

Tarnabod 600 lakosú község Heves megye déli részén. A földgázhálózatra vagy távhőszolgáltatásra nincs csatlakoztatva, az energiaellátás szempontjából is elszigetelt, ezáltal ellátásbiztonságilag sérülékeny. Tarnabodnak jelenleg nincs lehetősége a gázvezeték kiépítésére, a téli fűtés magas költségekkel jár és jelentős légszennyezést okoz.

A településen alternatív energiaellátási rendszerek segítségével fogyasztó- és klímabarát, innovatív, fenntartható finanszírozási ellátási modellt kívánunk kialakítani, melynek segítségével legalább egy szinttel korszerűbbé tudjuk tenni a település projektbe bevont épületeinek energiaellátását. A megoldás alapját egy napenergiával üzemelő biomassza feldolgozó adja. Az energia biomassza termesztése, feldolgozása nyáron történik. Az üzem aprítékot és brikettet állít elő. A feldolgozási folyamatban napelempark által termelt energiát hasznosítunk. Az aprítékot a településközpontban kialakított fűtőmű hasznosítja, amelyre az intézmények illetve más fogyasztók is rákapcsolódhatnak. A megoldást a hagyományos és az újszerűen összeállított rendszerelemek, illetve az azokat vezérlő szoftver integrációjával szeretnénk megvalósítani. A kiválasztott épületek a településközpontban található, nagyobb fogyasztású intézmények - a helyi általános iskola két épülete, az óvoda két épülete, az elektronika hulladék bontó üzem, a Játszóház és étkezde, a gyermekház, a seprűkötő, a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő - valamint egy máltai tulajdonú lakóépület. A tervezett nyomvonal hossza körülbelül 1600 méter. A brikettált biomasszát a lakosság azon része használhatja fűtésre, akik nem tudnak csatlakozni a központi rendszerre. A központ fűtőmű legfőbb előnye az egyedi fűtéssel szemben, hogy az üzemeltetése gazdaságosabb. A helyi biomassza termelés valamely - a későbbiekben a kutatás során kiválasztott - energianövény (energianád, energiafűz) termesztésén és a környékről begyűjtött zöld hulladékon alapszik. Az energianövény termesztése csatlakozik a Tarnabodon elindított mezőgazdasági programhoz. A település energetikai függetlenségének fontos lépése a villamosenergia helyben történő megtermelése.

Az egyes fogyasztók, épületek csatlakoztatása, lakás-hőközpontokon keresztül történik. Ezek feladata, hogy a hőenergiát a hőcserélőkön, a távfűtő hálózaton keresztül átadják az épületben kialakított fűtési rendszernek. Ez a megoldás biztosítja azt, hogy az épületeken belüli meghibásodások ne veszélyeztessék a távfűtési hálózatot. A hőközpontok hőmennyiségmérővel ellátottak, így az elfogyasztott hőenergia elszámolása precízen megoldható. A hőközpontokhoz tartozó elektronikus szabályozók biztosítják a fűtési rendszer központi időjárásfüggő szabályozását, illetve a használati melegvíz rendszer vízhőmérséklet szabályozását.

Az általunk megtervezett rendszer lényege, hogy annak nem végterméke a megújuló energia, hanem fázisterméke. Feltételezve, hogy az adott helyi erőforrások alapján lehetséges a nagyüzemi szolgáltatókhoz képest szignifikánsan olcsóbb energiatermelés, az önköltségen vagy annak közelében meghatározott belső áron a vállalkozások részére átadott energia megalapozza a versenyképes költségszintű termék-előállítást. Ennek feltétele, hogy az energiatermelés mint befektetés ne végcélként jelenjen meg, hanem a végfelhasználás során megtakarításként jelentkezzen, mert ha a profit már az energia-előállítás szintjén beépül az árba, az olcsóbban előállított energia nem generál további munkahelyteremtést.

A településen jelentős nagyságú megműveletlen földterületek találhatóak, amelyek a biomassza termelésbe bevonhatóak. A projekt révén biztosítható, hogy a településen olyan minőségű tüzelőanyag kerül felhasználásra, amelyből környezetet károsító égéstermék nem keletkezik. Ugyanakkor a tüzelőanyag előállítása munkahelyteremtő beruházás. Olyan munka folyik, amelynek haszna a településen marad, annak fejlődését szolgálja. Tarnabod egyben a Felzárkózó Települések Kormányprogram kiemelt helyszíne.

TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 Intézményi kiválóság alprogram

TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 Intézményi kiválóság alprogram

TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 – Intézményi kiválóság alprogram (korábban Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program)

A Pécsi Tudományegyetem a 2018-ban 3 éves programként tervezve 5 kiválósági tématerületen indított el kutatásokat, melyek a „2019. évi Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program” keretében folytatódtak a második évben. A Program záró évének megvalósítása 2020. 10. 01-jével a TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 – Intézményi kiválóság alprogramjának keretében kezdődött meg.

A TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 – Intézményi kiválóság alprogram keretében a Pécsi Tudományegyetem részére megítélt támogatás: 2 000 000 000 Ft. Megvalósítási időszak: 2020.10.01 -2021.09.30.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerületen valósít meg kutatásokat:
1. Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre Szakmai vezető: dr. Kollár László
2. Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel Szakmai vezető: dr. Kovács L. Gábor
3. Innovációval a fenntartható életért és környezetért Szakmai vezető: dr. Felinger Attila
4. A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában Szakmai vezető: dr. Vörös József
5. Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel Szakmai vezető: dr. Dóczi Tamás A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását.

COVID-19 vírus terjedésének, jelenlegi állapotának és lecsengésének vizsgálata a különböző szennyvizek elemzésével

COVID-19 vírus terjedésének, jelenlegi állapotának és lecsengésének vizsgálata a különböző szennyvizek elemzésével

A koronavírus-fertőzések megjelenésével több kutatócsoport kezdte vizsgálni a kommunális szennyvizeket világszerte, hogy az alapján becsüljék meg a koronavírus-fertőzések mértékét egy adott közösségen belül. Egy városi szennyvíztisztító telephez több tízezer ember háztartásából kerül szennyvíz, így nagyobb mintában vizsgálható a fertőzöttek száma, mint a korlátozott tesztek alapján. Hollandiában, Svédországban és az Egyesült Államokban már sikeresen kimutatták a SARS-CoV-2 vírus nyomait a csatornarendszerből vett mintákban, ahová a székleten és vizeleten keresztül kerül be a koronavírus. A székletben a megfertőződés utáni három napon belül kimutatható a SARS-CoV-2, tehát sokkal rövidebb idő alatt, mint hogy a koronavírusos tünetek jelentkeznének. A szennyvízben található vírusnyomok elemzésével így a járvány helyi terjedésének korai szakaszában észlelhetjük a vírus megjelenését a közösségben, és a tömeges fertőzések előtt meghozhatják a szükséges lépéseket, például a kijárási tilalom elrendelését. A járvány lecsengésével a fertőzés újbóli megjelenésének jelzésére is hasznos eszköz lehet a szennyvíz elemzése.

A PROJEKT CÉLJA, FŐBB FELADATAI

2020 áprilisának első napjaiban a súlyos akut légúti tünet együttesért felelős SARS-CoV2 vírus okozta, COVID-19 néven ismert megbetegedések száma rohamosan nő a világon. Jelenleg államonként eltérő, szigorú intézkedések vannak érvényben, hogy a csoportos/tömeges megbetegedés időszakát el lehessen nyújtani, és ezáltal az egészségügyi rendszer képes legyen azt kezelni. A szakemberek különböző becslésekkel igyekeznek leírni a következő hónapok lehetséges forgatókönyveit, azonban a számos potenciális befolyásoló tényező bizonytalansága miatt ez meglehetősen nehéz feladat. A napokban látott napvilágot több publikáció, miszerint egy adott időpontban a kommunális szennyvízből/székletből kimutatott kvantitatív SARS-CoV2-RNS alkalmas lehet egy adott földrajzi területen belül (1-1 város és vonzáskörzete) a közeljövőben bekövetkező megbetegedések számának, illetve a potenciális újbóli megfertőződések előrejelzésére. A Pannon Egyetem a Pécsi Tudományegyetemmel konzorciumi együttműködésben a pályázat során vizsgálja a COVID-19 vírus terjedését, jelenlegi állapotát és lecsengését a különböző szennyvizek elemzése esetén. A munka során egy olyan adatbázis jön létre és módszertan kerül adaptálásra a COVID-19 vírus esetére, melynek segítségével a későbbiekben lehetővé válik a vírus terjedésének követése, ill. a tömeges fertőzési gócpontok előrejelzése. A mérési adatokból és a csatornahálózati adatokból olyan térinformatikai hálózat-modell kerül összeállításra, ami segítségével akár a későbbiek során városok egy-egy jól meghatározott területének (kerület, lakótömb vagy a településsel összevont korábbi kisebb település) monitorozása is biztosítható lesz.

A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYE, HATÁSAI

székletben a megfertőződés utáni három napon belül kimutatható a SARS-CoV-2, tehát sokkal rövidebb idő alatt, mint hogy a koronavírusos tünetek jelentkeznének. A szennyvízben található vírusnyomok elemzésével így a járvány helyi terjedésének korai szakaszában észlelhetjük a vírus megjelenését a közösségben, és a tömeges fertőzések előtt meghozhatják a szükséges lépéseket, például a kijárási tilalom elrendelését. A járvány lecsengésével a fertőzés újbóli megjelenésének jelzésére is hasznos eszköz lehet a szennyvíz elemzése. Mindezen monitorozással segíteni kívánjuk a járványügyi szakemberek, központi döntéshozók munkáját azáltal, hogy egy viszonylag nagyobb populáció összes fertőzöttsége tekintetében szolgáltatunk adatokat. A járvány aktuális állapotáról, lefolyásáról sokkal pontosabb adatokat nyújt a közösség szintjén ez a fajta monitorozás, mint az egyéni tesztek elvégzése. Az adatok segítségével a különböző korlátozások időbeni meghozása, illetve enyhítése pontosabban tervezhető lesz, így a gazdaság megóvása szempontjából a szükséges legrövidebb időre szűkíthetőek ezen korlátozó intézkedések.

A HECRIN-COVID Bizottság által támogatott, COVID-19 új típusú koronavírus által okozott fertőzésekkel kapcsolatos humán klinikai vizsgálatok lebonyolításának támogatása

A HECRIN-COVID Bizottság által támogatott, COVID-19 új típusú koronavírus által okozott fertőzésekkel kapcsolatos humán klinikai vizsgálatok lebonyolításának támogatása

A HECRIN Konzorcium (Hungarian European Clinical Research Infrastructure Network) elkötelezett a kutatói kezdeményezésű humán klinikai vizsgálatok színvonalának és volumenének növelése mellett, ezért forrásokkal, szakértelemmel, monitoring szolgáltatással, adatmanagementtel támogatja a HECRIN-COVID Bizottság szakmai véleménye alapján a kiemelkedőnek minősített klinikai vizsgálati javaslatokat. A HECRIN Konzorcium előmozdítja, hogy a COVID-19 betegségben a kutatásban, megelőzésben, diagnosztikában és gyógyításban az új, innovatív ötletek és fejlesztések minél hamarább, ellenőrzött, szabályszerű módon vizsgálatra kerüljenek és a társadalom számára rendelkezésre álljanak, így segítve a járványügyi helyzet minél hamarábbi megoldását. Ez a lehetőség motiválja a magyarországi kutatók innovációs képességét is, kutatási kapacitását, növeli a klinikai vizsgálatok számát, ezzel segítve a hazai gyógyszerkutatást.

Több vizsgálati centrumban zajló, beavatkozással nem járó klinikai vizsgálat COVID-19 új típusú koronavírus által okozott fertőzés, betegséglefolyását meghatározó genetikai tényezők azonosítására és farmakogenetikai alkalmazások

Több vizsgálati centrumban zajló, beavatkozással nem járó klinikai vizsgálat COVID-19 új típusú koronavírus által okozott fertőzés, betegséglefolyását meghatározó genetikai tényezők azonosítására és farmakogenetikai alkalmazások előkészítésére

A Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem kutatói (genetikusok, laboratóriumi szakemberek, klinikusok) COVID-19 fertőzésen átesett betegek legmodernebb genetikai analízisével indítanak egy több centrumot átfogó vizsgálatot, amelynek célja a fertőzés betegséglefolyását meghatározó genetikai tényezők azonosítása és a genetikai tényezők által meghatározott egyedi gyógyszer-érzékenységgel kapcsolatos (farmakogenetikai) alkalmazások előkészítése. Számos olyan, az elmúlt hetekben megjelent esetleírás ismert, amely arra utal, hogy genetikai hajlamosító faktorok is szerepet játszanak a betegség lefolyását meghatározó tényezők mögött. Szerte a fejlett világban - így hazánkban is - jelenleg nagy erőkkel folyik a COVID-19 vírus elleni vakcina és különböző egyéb terápiás eljárások fejlesztése. A COVID-19 fertőzés betegséglefolyását meghatározó genetikai tényezők - mind a beteg, mind a vírus oldaláról - feltárásának rendkívül nagy jelentősége lesz a betegség kórlefolyásának pontos feltérképezésében, a kifejlesztésre kerülő gyógymódok farmakogenomikai tényezőinek azonosításában, valamint a személyre szabott kezelések kialakításában.

Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program

Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos és kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerület fejlesztését kívánja megvalósítani a 2018-2020 időszakban az alábbiak szerint:

  1. tématerület: Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre.
  2. tématerület: Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel.
  3. tématerület: Innovációval a fenntartható, egészséges életért és környezetért.
  4. tématerület: A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában.
  5. tématerület: Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel.

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását.

Megelőzésre/terápiás célra megfelelő hACE2-Fc fúziós fehérje kifejlesztése

Megelőzésre/terápiás célra megfelelő hACE2-Fc fúziós fehérje kifejlesztése

Célunk egy olyan gyógyszer kifejlesztése, ami megakadályozza a SARS-CoV-2 fertőzést, ill. megbetegedés és az elhalálozás mértékét jelentősen csökkenti. A megfelelő gyógyszer mindezek mellett megakadályozza, hogy vele szemben a vírus rezisztensé váljon. Jelen projekt keretében a klinikai anyag előállításának előkészítése valósulhat meg és elindulhat a preklinikai program.

A projekt célja a szükséges gyógyszer kifejlesztéséhez, ACE-2 fúziós fehérje expressziója egy termelő sejtvonal készítése és a preklinikai program elindítása. 1. Az ACE2-Fc fúziós fehérje expressziója és egy termelő sejtvonal készítése a. a preklinikai vizsgálatok megkezdéséig elég, ha egy elég rövid időn belül előállított klónozott sejtvonal létrehozásával termeljük az ACE2-Fc fúziós fehérjét. Ez egy későbbi törzskönyv dokumentált részét is kell, hogy képezze. b. A kezdeti munka után, a preklinikai munkákkal párhuzamosan egy végső, genetikailag stabil, megfelelően dokumentált termelő sejtvonal előállításának előkészítése. 2. Ezzel párhuzamosan a preklinikai program indulna, először az in vitro proof of concept (nyilván minimális megfelelő tisztított fehérje előfeltétele ennek a kezdéséhez is) a. In vitro proof of concept (POC) assayk fejlesztése; b. ACE2 transzgenikus egérvonal kifejlesztése, ami a későbbiekben majd az in vivo proof of concepthez felhasználható.

Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program II.

Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program II.

A Pécsi Tudományegyetem a 2018-ban 20765-3/2018/FEKUTSTRAT szerződésszámmal 5 tématerületen elindított kiválósági kutatásokat a „Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program 2019” keretében folytatta 2019. június 1-jétől.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerületen kezdte meg fejlesztéseit 2018-ban, melyet a 2019-es évtől az alábbiak szerint folytatott:

1. Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre Szakmai vezető: dr. Kollár László

2. Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel Szakmai vezető: dr. Kovács L. Gábor

3. Innovációval a fenntartható életért és környezetért Szakmai vezető: dr. Felinger Attila

4. A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában Szakmai vezető: dr. Vörös József

5. Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel Szakmai vezető: dr. Dóczi Tamás

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását. A Programot 2020-ban a TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 (2020-4.1.1-TKP2020) „intézményi kiválóság” alprogramjának keretében kívánjuk folytatni, melyre 2020.06.30-val került beadásra a Pécsi Tudományegyetem támogatási kérelme.

Feliratkozás a következőre: NKFIA