Ugrás a tartalomra

Egészségtudományi Kar

Új Nemzeti Kiválóság Program 2022/2023

Új Nemzeti Kiválóság Program 2022/2023

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

  1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
  2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
  3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a NKFI Hivatal a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

Új Nemzeti Kiválóság Program 2021/2022

Új Nemzeti Kiválóság Program 2021/2022

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

  1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
  2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
  3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a NKFI Hivatal a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

Új Nemzeti Kiválóság Program 2020/2021

Új Nemzeti Kiválóság Program 2020/2021

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

  1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
  2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
  3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a NKFI Hivatal a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

A Pécsi Tudományegyetem energiahatékonyságot célzó beruházásainak előkészítése

A Pécsi Tudományegyetem energiahatékonyságot célzó beruházásainak előkészítése

A Pécsi Tudományegyetem az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fektet a „Zöld Egyetem”-mé válás elérése. Az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseink kifizetődni látszanak, a Green Metric által végzett Zöld Egyetemi Világrangsorolásban 2021-ben az előkelő 42. helyen végzett a PTE, a kezdeményezésben résztvevő 11 magyarországi egyetem közül pedig a legjobb pozícióban zárt. A fenntartható, zöld koncepciónk egyik alappillére a környezeti erőforrásokkal való észszerű gazdálkodás, az energiahatékonyság. Az infrastruktúra fejlettségét mérő kategória pontozását megvizsgálva viszont láthatjuk, hogy közel 20%-kal elmarad Egyetemünk a legkorszerűbb intézmények fejlettségétől, ezért indokolt rosszabb állapotban lévő épületeink energetikaihatékonyságának fejlesztése, illetve annak előkészítése.
KEHOP pályázati forrásból támogatásban részesültünk mind a 17, pályázatban megjelölt épületünk energetikai felújításának előkészítésére. A pályázatban a későbbi beruházások előkészítéseként az ingatlanok energetikai felújításával kapcsolatban a kiviteli tervek elkészítését és a feltételes kivitelezési közbeszerzési eljárások lefolytatását vállaltuk. A projektbe bevont épületek az alábbiak:
• ÁOK oktatási főépület – 7624 Pécs, Szigeti út 12. (Energetikai besorolás fejlesztés előtt DD, utána CC)
• ÁOK Biofizika – 7624 Pécs, Szigeti út 12. (CC, BB)
• TTK/BTK "B" épület – 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. (CC, CC)
• TTK/BTK "D" épület – 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. (CC, BB)
• TTK/BTK technika szárny – 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. (CC, BB)
• KPVK oktatási főépület – 7100 Szekszárd, Rákóczi utca 1. (FF, EE)
• Babits Mihály Gyakorló Gimnázium – 7633 Pécs, Veress Endre utca 15. (CC, BB)
• Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium – 7624 Pécs, Őz utca 2. (EE, BB)
• IGYK Gyakorló Iskola – 7100 Szekszárd, Mátyás király utca 3. (FF, CC)
• IGYK Tornaterem – 7100 Szekszárd, Mátyás király utca 3. (EE, DD)
• IGYK Gyakorló óvoda – 7100 Szekszárd, Mátyás király utca 1. (EE, CC)
• ETK SZESZI – 7100 Szekszárd, Szent-Györgyi Albert utca 10. (FF, CC)
• PTE SZESZI – 7632 Pécs, Berek utca 15. (EE, BB)
• Kancellária – 7633 Pécs, Szántó Kovács János utca 1/B. (CC, BB)
• Szívklinika – 7624 Pécs, Ifjúság útja 13. (DD, CC)
• II. Belgyógyászati Klinika – 7624 Pécs, Pacsirta u. 1. (EE, BB)
• Traumatológiai Centrum – 7632 Pécs, Akác u. 1. (GG, BB)

A projektbe bevont épületeken átfogó energetikai beruházások az elmúlt évtizedekben nem történtek, kisebb felújítások, átmeneti megoldásokkal történő rekonstrukciók biztosítják az épületek üzemelését. Legtöbbjük az előző évszázad meghatározó építészeti stílusjegyeit viseli, a házak nagy része lapostetős, fűtése, világítási rendszere nem korszerű.
A tervezett állapotot bemutató energetikai tanúsítványok teljeskörű energetikai felújítást szorgalmaznak több épület esetében is, mely magába foglalja nyílászáró cserét, hőszigetelést, napelemek telepítését, a világítástechnika, a fűtési és a légtechnikai rendszer korszerűsítését egyaránt. A felsorolt energetikai fejlesztésekkel egy ingatlan kivételével jobb energetikai besorolási osztályba kerülnének épületeink, 9 ház esetében pedig BB-s energetikai besorolás, vagyis közel nulla energiaigény elérését tervezzük, így az Egyetem számára közép- és hosszú távon is jelentős megtakarítással számolhatunk.

Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel

Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel

A „Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel” projekt már a 2020. évi TKP keretében, mint a PTE 2. tématerület támogatásban részesült. Célunk a közös munka folytatása, melyet 3 centrumba – 4 kutatócsoportba szerveződve végzünk:
o Endokrin munkacsoport,
o Immunológia Centrum,
o Sport-egészségügyi Centrum,
o Egészséggazdálkodási Központ

A szisztémás és szervspecifikus autoimmun betegségek és az endokrin kórképek együttesen ma a harmadik leggyakoribb betegségcsoport, ami fiatal felnőttkori kezdete és krónikus, progresszív lefolyása miatt egyre nagyobb kihívás az orvostudomány számára. Cél a betegség korai felismerése és hatékony kezelése, amiben az elmúlt években felfedezett biomarkerek és új biológiai terápiás eljárások segítenek a betegek munkaképességének megtartásában, életminőségük javításában. Munkacsoportunk az „Egészség” tématerületen belül kutatja az endokrin -és immunrendszer normál és kóros állapotait jelző biomarkereket, melyek új laboratóriumi diagnosztikai módszerek fejlesztéséhez járulnak hozzá. A molekuláris eltéréseket korszerű proteomikai és genomikai valamint molekuláris biológiai módszerekkel vizsgáljuk, mellyel célunk terápiás célpontok azonosítása. Az új terápiás eljárások hatékonyságát képalkotó eljárásokkal követjük és ezzel képi biomarkerek karakterizálása valósulhat meg. Az egészséges homeosztázist leíró molekuláris markerek vizsgálatán túl a krónikus betegségek markereinek kutatásával szintén az egészséges és fenttartható társadalomra való törekvés a cél. Tevékenységünkkel segítjük a kutatói utánpótlás nevelését, beilleszkedését a nemzetközi kutatói környezetbe, és növeljük a PTE hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét, amit hálózatszerűen fejlesztjük.

Intelligens technológiai alapokra épülő komplex prevenciós és rehabilitációs diagnosztika és terápia kifejlesztése mérőrendszeri háttérrel, a mozgásgyógyszer és a táplálkozás alkalmazásával

Intelligens technológiai alapokra épülő komplex prevenciós és rehabilitációs diagnosztika és terápia kifejlesztése mérőrendszeri háttérrel, a mozgásgyógyszer és a táplálkozás alkalmazásával”

A 2021. őszén indult projekt célja olyan tudományosan megalapozott diagnosztika és terápia kialakítása, amellyel preventív módon lehet hatni a gyermekek, serdülők és a fiatalok egészségi állapotának alakulására, amelyet hatékonyan lehet alkalmazni a már kialakult krónikus betegségek rehabilitációs programjában is. A kidolgozásra kerülő komplex rendszer a következő területeken alkalmazható: egészségmegtartás (prevenció), egészség-helyreállítás (rehabilitáció), egészségfejlesztés/teljesítménynövelés. Ezekhez kapcsolódik a rendszer diagnosztikai felülete, amely lehetővé teszi a vizsgált személy kardiovaszkuláris, anyagcsere- és stressztűrő képességének meghatározását, valamint a célzott terápiás felület, amelynek két alapvető eleme a táplálkozás és a mozgás. A hároméves projekt keretében a konzorciumi tagok az említett komplex rendszer megvalósításán dolgoznak, amelynek részei a diagnosztizáló, mérő- és kiértékelő rendszer, valamint a táplálkozási terápia részeként kifejlesztésre kerülő egészségmegőrzést támogató alapélelmiszerek, így például a tej, vagy az abból előállított termékek. A projekt elsődleges célcsoportja az „egészségipar”, de a kifejlesztett kiegészítő takarmányok előállításával és felhasználásával, valamint a gyorsvizsgálati metodikák kidolgozásával a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői számára is nagy hozzáadott értékkel bíró termékek előállítása válik lehetővé a projektben megvalósuló, magas színvonalú kutató-fejlesztő munka eredményeképp.

EGÉSZSÉGÜGYI ADATELEMZŐ, ADATHASZNOSÍTÁSI, VALAMINT OKOSESZKÖZ- ÉS TECHNOLÓGIA FEJLESZTŐ KÖZPONT KIALAKÍTÁSA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN

EGÉSZSÉGÜGYI ADATELEMZŐ, ADATHASZNOSÍTÁSI, VALAMINT OKOSESZKÖZ- ÉS TECHNOLÓGIA FEJLESZTŐ KÖZPONT KIALAKÍTÁSA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN

A klinikai vizsgálatok az egyik olyan terület, ahol az egyre nagyobb mértékben létrejövő egészségügyi adatok felhasználása a piac átalakulásához vezetett. Magyarország az EU-n belül klinikai vizsgálatok területén viszonylag kedvező helyen áll, ugyanakkor a piac átrendeződése miatt hazánkban 2016-2018 között a klinikai vizsgálatok száma jelentős, kb. 20%-os visszaesést mutatott. A versenyképességünk romlásához hozzájárul, hogy bár hatalmas mennyiségű egységes egészségügyi finanszírozási adat áll rendelkezésre, az egészségügyi szolgáltatóknál gyűjtött adatok zajosak, strukturálatlanok és hiányosak, nehezen hozzáférhetőek. Ez rendkívüli mértékben korlátozza a betegbeválogatási kritériumok mentén történő szűréseket, illetve a korábban gyűjtött adatok felhasználását klinikai vizsgálatok tervezéséhez, retrospektív adatelemzések elvégzését. Ez azzal jár, hogy innovatív nemzetközi klinikai vizsgálatokhoz nehezen tudnak kapcsolódni a hazai vizsgálóhelyek, továbbá a nem kereskedelmi vizsgálatok területén tovább nő a lemaradás Nyugat-Európa többi országához képest.
Az egészségügyi adatok felértékelődését mutatja, hogy a robbanásszerű biotechnológiai és informatikai fejlődésnek köszönhetően az elmúlt két évtizedben a nemzetközi orvos-biológiai kutatások jelentős és szerteágazó eredményeket értek el. Ezek az orvosi gyakorlat átalakulásához vezettek és előtérbe került a személyre szabott orvoslás paradigmája. A diagnosztikai, valamint terápiás megközelítések molekuláris alapokra kerültek. A genom-szintű információ értékelésében résztvevő bioinformatikusok száma alacsony, és az alkalmazott algoritmusok nem követik a felhasználói igényeket; az egészségügyi felhasználók gyakran nem tudják alkalmazni a molekuláris információt; és eddig hiányzott az átfogó stratégia is a hiánytünetek orvoslására. A régió lemaradása ezen a területen az idő előre haladtával exponenciálisan növekedni fog, ha nem alakítunk ki olyan működési modell, mely a fenti problémákat megoldja.
Az okos technológiák térnyerése az egészségügyben arra vezethető vissza, hogy ma már korszerű eszközökkel olcsón és hatékonyan lehet adatokat gyűjteni az egyének egészségi állapotáról, melyeket fejlett analitikai megoldásokkal feldolgozva célzott visszacsatolást lehet adni a betegek az egészségügyben dolgozók számára.

A projekt keretében a napjainkban fellelhető trendeket és kihívásokat figyelembe véve egy Egészségügyi Adatelemző, Adathasznosítási és Okoseszköz-és Technológia Fejlesztő Kompetencia Központot kívánunk létrehozni, ami ipari szereplőkkel együttműködve képes innovatív adatgyűjtési, információfeldolgozási és elemzési módszereket kialakítani, és ezeket új egészségügyi technológiák és szolgálatások fejlesztésére felhasználni. A projekt további célja, hogy olyan adatalapú egészségügyi szolgáltatások kialakítását valósítsa meg, amelyekkel az egészségügyi ellátás hatékonyabban szervezhető, az Egyetem és a környezetében működő egészségügyi szolgáltatók ellátási terhei mérsékelhetők és források szabadíthatók fel. Jelen pályázat hozzájárul a PTE központú innovációs ökoszisztéma kialakításához és fejlesztéséhez, és erősíti az egészségipari partnerekkel való regionális együttműködést, továbbá elősegíti a régióban élők népegészségügyi mutatóinak és életminőségének javítását, valamint a helyi gazdaság élénkítését. A projekt keretében a létrejövő kutató-fejlesztő bázis célja, hogy a konzorciumban részt vevő ipari szereplők fejlesztési igényei mentén a piacon értékesíthető termékeket és szolgáltatásokat alakítson ki. A különböző fejlesztések szakmai alprojektek keretében valósulnak meg, melyek a következők:

  1. 1. Klinikai adatvagyon hasznosíthatóvá tétele egészségügyi ellátásokhoz és klinikai vizsgálatokhoz – Dr. Zemplényi Antal - Valós környezetben gyűjtött adatokra (real-world data) épülő klinikai kutatások feltételeinek kialakítása - Hálózati radiológiai centrum létrehozása
  2. 2. Genomikai és bioinformatikai központ létrehozása, molekuláris orvoslás támogatása – Dr. Gyenesei Attila
  3. 3. Okos és robotizált eszközökkel támogatott ápolás – Dr. Oláh András
  4. 4. A cukorbetegség kezelését szolgáló komplex termálterápiás szolgáltatáscsomag kialakítása, annak orvosi igazolása – Prof. Dr. Wittmann István

Tudományos és Innovációs Park kialakítása a Pécsi Tudományegyetemen - I. ütem

Tudományos és Innovációs Park kialakítása a Pécsi Tudományegyetemen - I. ütem

A Pécsi Tudományegyetem fő stratégiai célja, hogy innovatív egyetemmé váljon, és ennek a fejlesztési iránynak jelentős mérföldköve volt a Tudományos és Innovációs Park hálózatához történő csatlakozás. A projekt két pillérből áll: az egyik pillér a munkacsoportok megszervezése és működési felételeik megteremtése, eszközpark beszerzése, a másik pillér pedig az infrastrukturális háttér kialakítása, a munkacsoportok egy helyen történő koncentrálásával. Az infrastrukturális beruházás a kivitelezőnél kialakult vis maior helyzet miatt ideiglenesen leállt, ugyanakkor minden nehézség ellenére kitart a Pécsi Tudományegyetem a Tudományos és Innovációs Park projekt infrastrukturális elemének biztosítása mellett, és annak megvalósításáról – más forrásból – gondoskodni fog. A projekt szakmai tartalmának megfelelően ugyanakkor a munkacsoportok sikeresen megkezdték működésüket.
A Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ, valamint a Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központ közreműködésével olyan támogató szervezeti egység alakult, amely a már meglévő tudáshasznosítási és vállalkozásfejlesztési kapacitások továbbfejlesztését tűzte ki célul. Ezáltal az egyetemi tudás és az ipari igények közötti áramlás lehetőségét teremtik meg, hozzájárulva ezzel az innovációs ökoszisztéma kiépítéséhez.
A Smart Egészségügyi Technológiákat Fejlesztő, Validáló és Kutató Központ élő laboratóriumi környezetet kínál az e-egészségügyi, mobil egészségügyi és okos eszköz fejlesztésekhez, valamint az eszközök teszteléséhez és költségelemzésekhez. Itt zajlik az új segédeszközök és orvostechnikai eszközök vizsgálata, valamint a meglévő segédeszközök és orvostechnikai eszközök hatékonyságának ellenőrzése.
A Másodlagos Nyersanyag Kutatási Központ a nevéből adódóan a másodlagos nyersanyagok újrahasznosítására fókuszál, különös tekintettel a ritkaföldfémek kinyerésére, figyelembe véve a nemzetgazdasági érdekeket és ipari igényeket.
A Hidrogén-technológiai Kutató és Fejlesztő Központ a hidrogéntechnológia révén elérhető nulla üvegházhatású kibocsátást kutatja az energiatermelés, -átalakítás és -felhasználás során, valamint a hidrogéntechnológia által elérhető zéró kibocsátású mobilitást.
Az Egészségügyi Adatgazdálkodási Központ a betegellátás során gyűjtött valós-életbeli egészségügyi adatok elemzését és rendszerezését végzi, lehetővé téve a betegellátási adatok hatékony felhasználását az egészségügyi szektorban.
A Gazdasági-, Jogtudományi Kutatócsoport jogi és gazdaságtudományi kutatásokkal és iparági, szakterületi adatok elemzésével járul hozzá a makroszintű döntéshozatalhoz.
A Genomika és Bioinformatika Központ meglévő eszközparkja két újgenerációs szekvenáló berendezéssel, valamint egy áramlási citométerrel bővül, ezáltal a központ képes mind humán, mind kis komplexitású növények, állatok, baktériumok és vírusok részletes szekvenálására.

A projekt keretében megalakult munkacsoportok kiemelkedő tudományos tevékenységüket a jövőben folytatni fogják, amellyel a régió még intenzívebben kapcsolódhat be a nemzetközi kutatási és innovációs hálózatokba. Ezáltal mind a PTE, mind a régió gazdasága hosszútávú előnyökre tehet szert.

Kutatócsoport megnevezése PTE Szervezeti Egység
Másodlagos Nyersanyag Kutatási Központ TTK
Egészségügyi Adatgazdálkodási Központ GYTK, KK
Gazdasági-, Társadalomtudományi Kutatócsoport KTK, ÁJK
Ultraprecíziós Megmunkálások Vizsgálati Központja TTK
Hidrogén-technológiai Kutató és Fejlesztő Központ TTK, MIK
Smart Egészségügyi Technológiákat Fejlesztő, Validáló és Kutató Központ ETK
Kutatáshasznosítási és Technológiai-transzfer Központ Kutatáshasznosítási és Technológia Transzfer Főosztály
Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központ Simonyi BEDC

A munkaerőhiány és az elöregedő társadalom okozta, az egészségügyi intézményeket érintő foglalkoztatási válsághelyzetek megelőzése és kezelése az ápoló képzés szintjeinek és hatásköreinek fejlesztésével

A munkaerőhiány és az elöregedő társadalom okozta, az egészségügyi intézményeket érintő foglalkoztatási válsághelyzetek megelőzése és kezelése az ápoló képzés szintjeinek és hatásköreinek fejlesztésével

A projektet a Magyar Ápolási Egyesület konzorciumi partnerségben valósítja mega a Pécsi Tudományegyetemmel. A 2020. március 1. napjával induló projekt keretében kidolgozásra kerül egy 450 órás képzett segédápoló képzési program, valamint 40 fő részére pilot programként megvalósításra is kerül a 450 órás képzés.

A projekt részét képezi továbbá az ápoló képzési program olyan irányú átalakítása, mely lehetőséget ad az OKJ ápoló képzésből a BSc ápoló képzésbe érkezőknek, hogy rövidített képzési idő alatt (2,5 év alatt) BSc ápolói oklevelet szerezhessenek, illetve, hogy más egészségtudományi BSc szakemberek (pl.: gyógytornász, mentőtiszt, szülésznő, dietetikus, védőnő) 2 év alatt BSc ápoló végzettséget szerezhessenek. A projekt átfogó célja, hogy az ápoló képzés – mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldalon jelentkező igényeknek megfelelően- átalakításával a munkaerő-piaci kínálat és a kereslet egymáshoz közelíteni tudjon. A kidolgozásra kerülő képzési programok és a végzettséggel megszerezhető hatásköri szintek pontos meghatározása a munkavállalói készségek és a munkáltatói elvárások összehangolását segíti. A fejlesztés hosszú távon javítja a foglalkoztathatóságot és a munkaerő-piaci alkalmazkodóképességet.

Új Nemzeti Kiválóság Program

Új Nemzeti Kiválóság Program

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

  1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
  2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
  3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a Minisztérium a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

Feliratkozás a következőre: ETK