A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos és kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerület fejlesztését kívánja megvalósítani a 2018-2020 időszakban az alábbiak szerint:

1. tématerület: Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre.
2. tématerület: Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel.
3. tématerület: Innovációval a fenntartható, egészséges életért és környezetért.
4. tématerület: A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában.
5. tématerület: Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel.

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását.

A Pécsi Tudományegyetem a 2018-ban 20765-3/2018/FEKUTSTRAT szerződésszámmal 5 tématerületen elindított kiválósági kutatásokat a „Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program 2019” keretében folytatta 2019. június 1-jétől.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerületen kezdte meg fejlesztéseit 2018-ban, melyet a 2019-es évtől az alábbiak szerint folytatott:

1. Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre Szakmai vezető: dr. Kollár László

2. Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel Szakmai vezető: dr. Kovács L. Gábor

3. Innovációval a fenntartható életért és környezetért Szakmai vezető: dr. Felinger Attila

4. A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában Szakmai vezető: dr. Vörös József

5. Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel Szakmai vezető: dr. Dóczi Tamás

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását. A Programot 2020-ban a TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 (2020-4.1.1-TKP2020) „intézményi kiválóság” alprogramjának keretében kívánjuk folytatni, melyre 2020.06.30-val került beadásra a Pécsi Tudományegyetem támogatási kérelme.

A projektre a Pécsi Tudományegyetem a Biomedical Engineering koncepcióval pályázott és nyert el forrást. Biotechnológiai és 3D Bioprintinggel kapcsolatos kutatások, farmakotechnológiai kutatások végzése. Orvosi anyagtechnológiai vizsgálatok (statikus, dinamikus mechanikai vizsgálatok, szerkezeti elemzésem SEM segítségével, termikus analízis DTA-val). Egészségügyi szoftverfejlesztés, kifejezett hangsúllyal az MI és big data területén, valamint az egészségügyi oktatásfejlesztés vonatkozásában, bevonva a VR és AR technológiákat. Neurorehabilitációs vizsgálatok (robotikus exoskeletonok), klinikai mozgásanalízis, ember-gép kapcsolat kutatása. Exoprotetikai fejlesztések. Egészségügyi szimulációs oktatással kapcsolatos kutatások, termékfejlesztések fizikai és virtuális megoldásokkal. Műveleti egészségüggyel kapcsolatos oktatási, szolgáltatási és kutatási tevékenység. Személyre szabott medicina: műtéti tervezések, egyedi intervenciós és diagnosztikai eszközök fejlesztése. Biokibernetika és orvosi robotika területén történő alkalmazott kutatási, fejlesztési tevékenység. A tématerületeken belül oktatási, kutatási szolgáltatási és termékfejlesztési feladatok ellátása, együttműködve a vonatkozó szervezeti egységekkel és piaci partnerekkel.

Rendszer - és folyamatmodellezés, intelligens szabályozási feladatok, jelfeldolgozás, matematikai és fizikai modellezés, numerikus szimulációs eljárások kidolgozása. Véges elemes modellezés (VEM) és szimulációk. Robotikával kapcsolatos kutatások. Képfeldolgozással és mesterséges látással kapcsolatos kutatások és fejlesztések. IT biztonság, kritikus IT infrastruktúrák védelme, adatbázisok tervezése és üzemeltetése, párhuzamos programozás. Akusztikus-emissziós mérések, biomechatronikai fejlesztések. Vezetett és sugárzott elektromágneses zavarok mérése (EMC) gyógyászati berendezéseken, zajforrások. Élhető környezet kialakítása, életmódra és egészségre gyakorolt hatása. Városi életmód és a klímaváltozás emberekre gyakorolt hatása. Roncsolásmentes szerkezetvizsgálat, anyagok speciális jellemzőinek vizsgálata. Elemanalitikai módszerek, neutron szórási módszerek, neutron és röntgen radiográfia.

Ápolás, betegellátáshoz kapcsolódó smart technológiai fejlesztések kutatásának irányítása – robotizált ápolás diagnosztikai és terápiás munka támogatása, döntés támogatás, szakértői rendszerek fejlesztése és pilot megvalósítása. A smart műszeres és eszközös egészségügyi technológiák szükséglet alapú piacfelmérése és ezek alkalmazásának egészség-gazdaságtani elemzését, az ellátások egészségbiztosítási betegségterhét célzó kutatás irányítása. Sürgősségi ellátáshoz kapcsolódó smart technológiai fejlesztések kutatásának irányítása - kórfolyamat-digitalizáció, adatátvitel digitalizációja, okos-eszközök, a prehospitális ellátásban használt eszközök ergonómiai szempontjainak kutatása.

Operatív pályázati ügyintézés, gazdasági és pénzügyi tanácsadás, innovációs lánc és ökoszisztéma építés, jogi támogatás, arculati és kommunikációs tanácsadás, márkaépítés, piaci és marketing támogatás, szervezeti és szervezési tanácsadás, tréningek, továbbképzések, pályázati teljesítményértékelő rendszer alkotás, működési modell létrehozás, lobbi anyag készül, horizontális és vertikális információs és kommunikációs csatornák nyílnak.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével, a Szegedi Tudományegyetemmel és a Debreceni Egyetemmel konzorciumban megvalósuló projekt célja egy olyan hiánypótló kiválósági központ kialakítása, amelynek fókuszában a sportteljesítmény és az egészség áll. A 2017. február 1-jével elindult kutatási és eszközbeszerzési projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, 4 év alatt összesen 1,41 milliárd forintból.

A Pécsi Tudományegyetem vezetésével megvalósuló projekt célja egy európai színvonalú, sport és extrém igénybevétel vizsgálatán alapuló, a fizikai teljesítmény növelésének lehetőségét kutató kiválósági központ létrehozása. A kutatások a sporttevékenységek egészségmegőrző hatásainak vizsgálatán keresztül a magyar sport teljes körét, kiemelt figyelemmel az élsportot szolgálják. A Pécsi Tudományegyetem már meglévő eszközparkjának és kutatói körének bővítésével, a tudományos kutatások segítségével, gyakorló szakemberek számára is hasznosítható eredményeket céloznak meg a szakemberek, amelyek hozzájárulnak a sportakadémiák, klubok, egyesületek még hatékonyabb működéséhez.

A műhely munkájának alapja egy olyan tudásbank létrehozása, amely nemzedékek számára teszi lehetővé az egészséges teljesítményfokozás követését és megvalósítását. Több száz, laboratóriumi körülmények között és pályatesztek során elvégzett teljesítménydiagnosztikai mérésre, valamint biológiai minták molekuláris szintű feldolgozására kerül majd sor a projektben. Az így nyert információkkal nagy pontossággal feltérképezhetővé válik a sportolók teljesítménye. Az edzésmódszerek adatainak összehangolásával pedig lehetőség nyílik a sportolói teljesítmény fokozására, sportág- és sportoló-specifikus edzések és módszerek kidolgozására.

Dr. Tóth Miklós egyetemi tanár, a projekt szakmai vezetője elmondta: „A kutatás eredményeként létrejövő, nyilvános tudásbank adataiból valamennyi sporttudományi szakember profitálhat. Bízunk benne, hogy a projekt során kapott eredményeknek és kidolgozott módszereknek köszönhetően hozzá tudunk járulni a magyar sport, illetve parasport minél eredményesebb szerepléséhez a világversenyeken.”

A Projekt fő célja egy típusában új komplex informatikai rendszer (’adattó’) koncepciójának kidolgozása, infrastruktúrájának megvalósítása és gyakorlati implementálása, ami a PTE valamennyi egészségügyi adatának begyűjtésére, tárolására és az adatok analízisére egyaránt képes, s ami a hazai, sőt a térségi egészségügy számára prototípusként is szolgálhat majd. Ennek megfelelően a Konzorcium aktívan keresi és építi azokat a nemzetközi és hazai lehetőségeket és kapcsolatokat is, melyekhez a projekt egésze vagy annak részegységei csatlakozni tudnak, így az együttműködéseken keresztül a projekt értéke és kiválósági mutatói tovább növelhetők, támogatva és bővítve a hasznosulás és hosszú távú finanszírozhatóság lehetőségeit is.

Az adattó képességei nemcsak az ellátórendszer támogatására, minőségi javítására alkalmasak, hanem azok az egészségügyi és egészségipari innováció hajtóerejét is képezhetik.

A Projekt koncepciója és stratégiája e széleskörű lehetőségek kiaknázására fókuszál, s megvalósulása az egészségügyi adathasznosítás számos, még kevésbé mérlegelt sőt új aspektusát is felveti, az adatvagyon értékelésének szükségességétől az adat-alapú innovációig és az újszerű és széleskörű adathasznosítás jogi kereteinek meghatározásáig. A merőben új típusú innovatív informatikai adattó rendszer lehetővé teszi az adatok hasznosításának az eddigi hazai gyakorlatban, ha nem is kizárólag, de elsősorban mérlegelt lehetőségeit (szolgáltatás és ellátás színvonalának javítása, pl. betegút rövidítés, költség-optimalizálás) messze meghaladó kiaknázását. Így az adat-felhasználás és elemzés az ellátás vonatkozásában új területeket nyithat meg a gyógyítás és prevenció számára; a diagnosztika- és a terápia vonatkozásában új, köztük egészséggazdasági összefüggésekhez vezethet; az egészségügyi/ipari kutatás és innováció területein új szempontokra világíthat rá.

Mindez a képesség és lehetőség megerősíti az egészségügyi adatok óriási nemzeti értékét és stratégiai fontosságát: az adatok kulcsszereplők nemcsak a nemzeti egészségügyben és ahhoz kapcsolódó területeken, hanem innovációs potenciáljuk révén a nemzetgazdaság versenyképességében is. Az egészségügyi adat a társadalom jövőjének szempontjából az egyik legkritikusabb nemzeti vagyontárgy. Adatból információ, információból tudás, tudásból bölcsesség nyerhető, a bölcsesség pedig fenntartható, gazdag és egészséges társadalmat eredményez. Projektünk jelentős lépés az adatvagyon számbavételéhez, gondos megtartásához, kezeléséhez, valamint innovatív hasznosíthatóságához.

A Prizma FM Services Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, mint konzorciumvezető a hazai kórház higiéniai piac meghatározó szereplője, több mint 600 főt foglalkoztat, köztük a projektben releváns szerepet játszó higiéniai szakértőket, mérnököket, fejlesztőket, rendszerüzemeltetőket és a tesztelésekbe bevonható személyzetet.
A projekt keretei között egy olyan, a kórház-higiéniai protokollok megvalósulásának kontrollját biztosító eszközrendszert hozunk létre, amely kifejezetten a hazai egészségügyi viszonyok és adottságok keretei között tudja betölteni funkcióját.

A projekt során tervezett műszaki megoldás főbb elemei a következők:
- Azonosító badge: Az egészségügyi szakszemélyzet által hordható eszköz, amely automatikusan azonosítja a felhasználót a fertőtlenítő adagoló berendezések használatakor, illetve szükség esetén más helyzetekben.
- Fertőtlenítő adagolókhoz szerelt szenzorrendszer: Vezeték nélkül működő, bluetooth 4.0 low energy szabvány szerint működő adattovábbító modulokból felépülő szenzorrendszer, amelyek segítségével a badge visszaigazolja az adagoló használatának tényét.
- Broadcast alapú üzenet protokoll kialakítása: A kórházon belül az egyes eszközök közötti kommunikációt biztosító technológia és broadcast-en alapuló, energia- és költséghatékony technológia.
- Adatfeldolgozó rendszer: Az összegyűjtött adatok feldolgozását, összegzését, kezelését végző szerver oldali központi adatbázis és szoftverrendszer.
- Kórházi BI rendszer: Az adatokra épülő felhasználói felületek és másodlagos adatfeldolgozó szoftverrendszer összessége, további management és információs lehetőségekkel.

A tervezett rendszer segítségével a kórházi higiéniás folyamatok követhetővé válnak, amelynek segítségével minden eddiginél magasabb színvonalon biztosítható e folyamatok minősége. Ez közvetlenül járul hozzá a közegészségügyi ellátás színvonalának, működési biztonságának és áttételesen finanszírozási biztosíthatóságának növeléséhez, átfogó társadalmi problémák aktív kezelését lehetővé téve.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem – konzorciumi partnerségben – országos skill laborhálózatot hoznak létre több mint 8 milliárd forintos fejlesztéssel. A 3 egyetemi skill központban és a 16 megyei oktatókórházi skill laborban lehetővé válik a diagnosztikus, terápiás, köztük életmentő beavatkozások szimulációs környezetben történő gyakorlati oktatása.

A projekt célja a betegbiztonság és az egészségügyi szakemberképzés hatékonyságának növelése az egészségügyi készségfejlesztésen alapuló gyakorlati oktatás fejlesztése és fenntarthatóvá tétele által.

Szimuláció
Ma már csaknem minden, a betegellátáshoz szükséges beavatkozás modellezhető és elsajátítható szimulációs környezetben. Ennek is köszönhető, hogy a gyakorlati szimulációs oktatás egyre nagyobb szerepet kap az oktatásban, az új technológiák bevezetésénél az egészségügyben és a betegbiztonságban.

Mi az a skill labor?
A skill labor olyan szimulációs eszközökkel felszerelt egység, ahol egészségügyi dolgozók és pályakezdők, orvostanhallgatók, ápolóképzésben résztvevők és tanulók tét nélkül gyakorolhatják a betegellátást, ahol lehetővé válik a diagnosztikus, terápiás, köztük életmentő beavatkozások gyakorlatban történő oktatása, mindez kockázatmentes, korszerű és magas színvonalú eszközökkel felszerelt környezetben. A skill labor lehetőséget teremt az elmélet – gyakorlat egységének megteremtésére és az olyan beavatkozások begyakorlására – skill, azaz készségszintű elsajátítására –, melyek egyéb körülmények között, szem előtt tartva a betegbiztonságot és a jó minőségű egészségügyi szolgáltatásnyújtást, nem megvalósíthatóak.

Projekt fő elemei
• Egységes skill oktatási-képzési program kidolgozása, az ellenőrzés és minőségbiztosítás módszereinek megteremtése, valamint egy integrált, oktatási-szervezeti kooperáció létrehozása a partnerintézmények és a projekt „kórházi” ága között.
• Módszertani kézikönyv és módszertani útmutató kidolgozása a skill programhoz csatlakozóan, amely segítséget nyújt a skill képzésben résztvevő oktatók számára, egységes módszertant és protokollokat alkalmazva.
• Skill laborok kialakítása és eszközparkkal történő feltöltése, valamint az általános orvosi és szakorvosi gyakorlat alapvető műfogásainak hatékony elsajátításán keresztül a gyakorlati oktatás minőségének emelése.
1. Graduális orvosképzési eszközcsoport kialakítása.
2. Posztgraduális és Szakorvosképzés eszközcsoport kialakítása.
3. Szakképzés és Továbbképzés – Élethosszig tartó tanulás eszközcsoport kialakítása.

A projekt célja:
A projekt átfogó célja, hozzájáruljon a minőségi felsőoktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtéséhez a legjobb elérhető technológia kritériumainak megfelelő gyakorlati képzést támogató műszer és laborfejlesztéseken keresztül. A projekt általános célja – javuljon az egészségügyi képzés minősége az egyetemi, valamint az oktatókórházi skill laborok fejlesztése révén. A projekt specifikus célja – lehetővé váljon az orvosképzésben és továbbképzésben részesülők, valamint a szakképzésben, továbbképzésben résztvevő egészségügyi szakdolgozók számára az invazív és noninvazív beavatkozások, valamint az ápolás-gondozási tevékenységek gyakorlása demonstrációs egységek kialakítása és felszerelése révén. A projekt végső célja a szimulációs skill képzés gyakorlatának általánossá tétele a hazai egyetemi orvosképzés, valamint az egészségügyi szakképzés teljes spektrumában.

Közvetlen célcsoport
A skill labor szolgáltatásokat igénybe vevő tanulók, hallgatók, szakdolgozók és rezidensek.
• Az oktatókórházak esetében graduális orvosképzésben résztvevők, a szakképzésben résztvevők, a továbbképzésben résztvevő orvosok és szakdolgozó.
• Az egyetemi skill központok esetében a konvergencia régiók általános orvosképzést és szakorvosképzést végző egyetemi orvoskarainak hallgatói, szakorvos jelöltjei, rezidensei és szakorvosai.”

A fejlesztés a PTE valamennyi karának együttműködésében valósul meg, a fejlesztéssel érintett karok a következők: Általános Orvostudományi Kar (ÁOK), a Gyógyszertudományi Karon (GYTK), Egészségtudományi Kar (ETK), a Természettudományi Kar (TTK), a Műszaki és Informatikai Kar (MIK), a Közgazdaságtudományi Kar (KTK), Bölcsészettudományi Kar (BTK), a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar (KPVK), valamint az Általános Jogtudományi Karon (ÁJK).

A fenti karokon a gyakorlati és elméleti képzések javításának érdekében az A. beruházási elem részeként megújulnak a hallgatói terek, a hallgatók által használt oktatási eszközök laborok, a B. beruházási elem részeként pedig orvosi, fogorvosi, gyógyászati, állatház, klinikai skill központ fejlesztése került betervezésre. A fenti célok mellett a projekt horizontális célja a WIFI elérések kiépítése valamennyi fejlesztéssel érintett karon, valamint a nők távmunka lehetőségeit, digitális kompetenciafejlesztést elősegítő IT eszközök beszerzése és a hallgatói terek gyerekbarát megújulása.

A projekt elsődleges célcsoportja a hazai és külföldi hallgatók, mint az eszközöket, modernizált hallgatói tereket használók, másodlagos célcsoport az oktatók, kutatók, intézményi dolgozók, együttműködő vállalatok, külső partnerek. Reális az esély, hogy a beruházás nyomán, a régió gazdasági helyzetének javulásával összhangban megálljon, vagy egészen minimális értékűre redukálódjon a hallgatói létszám csökkenése, ezáltal a beruházás hozzájárul a felsőoktatási részvétel növekedéséhez, a nemzetközi képzési-kutatási programok kiszélesítéséhez. Ez a trend várhatóan fennmarad az elkövetkező években, beleértve a projekt fenntartási időszakát is. A PTE és érintett Karai is megfelelő, stabil humán erőforrás, infrastrukturális és kutatási erőforrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy a projekt eredményeit hosszú távon fenntartsák.

A pályázat alapvető célja a megvalósítás során, hogy növelje az orvos-, gyógyszerész- és egészségtudomány területén a kutatói létszámot, és jelentős minőségi javulást mutasson fel a kutatóként foglalkoztatottak szakmai eredményességét jellemző mutatók terén. Mindez alapfeltétele annak, hogy a világszerte egyre erősödő K+F+I versenyhelyzetben ez a hazai kutatási ágazat a nemzetközi élmezőnyhöz csatlakozhasson, és a hazai gazdasági és társadalmi fejlődés egyik meghatározó hajtóerejévé váljon. A célok elérése érdekében olyan programok kerülnek létrehozásra, amelyek hatékonyan biztosítják a kutatói utánpótlást. A célt az egyetemi oktatási rendszer több szintjén, graduális és a posztgraduális doktori képzés keretein belül szervezett programokkal kerülnek elérésre. A programok összességének megvalósulása ösztönzi a legkiválóbb fiatal kutatók kutatói pályán maradását és jelentősen fokozza a résztvevő egyetemek tudományos és publikációs eredményességét, nemzetközi elismertségét; továbbá előmozdítja számos, a kutatási érdeklődés homlokterében lévő K+F+(I) projekt elindítását.

A projektben a Pécsi Tudományegyetem konzorciumi tagként vesz részt, konzorciumi partnerek a Debreceni Egyetem (konzorciumvezető), Széchenyi István Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem. Pécsi Tudományegyetem részéről a projektben résztvevő karok az Egészségtudományi Kar és a Közgazdaságtudományi Kar.

Az együttműködés célja, hogy a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Széchenyi István Egyetem kutatási kapacitásait a sport- és egészségökonómiai területeken egy virtuális hálózatban kösse össze. A projekt általános célja, hogy a társadalmi kihívások témakörön belül, a sport- és egészséggazdaság ökonómiai vizsgálatán keresztül hozzájáruljon a hazai kutatói bázis nemzetközi kutatási hálózatokba való bekapcsolódáshoz.

A program szakmai alapját az egyéni egészség-kép, az erre egyéni és társadalmi szinten ráépülő egészségmagatartás, illetve az ezt kiszolgáló egészséggazdaság adja. Az egészséggazdaság egyrészt magában foglalja a klasszikus egészségügyi ellátórendszert, az alternatív medicinát, a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök piacát, ezeket közös elnevezéssel egészségügyi piacoknak hívjuk. A szektor másik fő területét az aktív testmozgás, a wellness, fittness és spa, az élelmiszerek, illetve a herbáriumok és az étrend-kiegészítők fedik le, ezek az egészséget pozitívan befolyásoló piacok. A projekt az utóbbi csoportra fókuszál, hangsúlyosan kezelve az egészséges életmód, a sport és a táplálkozás kapcsolódó területeit. A vizsgálatot indokolja, hogy a hazai egészségcélú költések szerkezetében az egy évtizeddel korábbihoz képest gyökeresen átalakultak a belső arányok. Napjainkban már több mint kétszer annyit költ a magyar lakosság az egészségügyi ellátórendszeren kívül, mint a klasszikus egészségügyi ellátórendszerben. Ez a drasztikus újra rendeződés nem csak hazánk sajátossága, hanem számos európai országban megfigyelhető. A fejlődő trend indokolja, hogy az újra strukturálódott fogyasztásszerkezetet, valamint az ezt kiszolgáló szektorokat tudományos igényességgel vizsgáljuk. A több országban megjelenő trendszerűség, valamint a program vizsgálataiban alkalmazott, nemzetközileg validált modellek használata biztosítja a nemzetközi összehasonlíthatóságot, így a kapcsolódást más országok hasonló kutatócsoportjaihoz.

A Pécsi Tudományegyetem projekt-teamje négy kutatócsoportot hozott létre, melyek feladata

• a vonatkozó szakirodalom feldolgozását követően megfelelő módszertan kidolgozása a következtetés statisztika eszközeinek hatékony alkalmazásához,
• megfelelő összetételű minták lekérdezését követően primer adatállomány összeállítása a sportolási szokások, illetve sportfogyasztás felmérhetősége érdekében,
• elsősorban szekunder adatok alapján modellezni a sportvállalkozások értékteremtési folyamatait, illetve költségvetési (támogatási és adózási) kapcsolatait,
• az adminisztratív adatforrások között rendelkezésre álló információk alapján elemezni az egészség(szabadidő)sport betegség terheit, illetve egészségügyi kiadás-megtakarító hatásait.