A HECRIN Konzorcium (Hungarian European Clinical Research Infrastructure Network) elkötelezett a kutatói kezdeményezésű humán klinikai vizsgálatok színvonalának és volumenének növelése mellett, ezért forrásokkal, szakértelemmel, monitoring szolgáltatással, adatmanagementtel támogatja a HECRIN-COVID Bizottság szakmai véleménye alapján a kiemelkedőnek minősített klinikai vizsgálati javaslatokat. A HECRIN Konzorcium előmozdítja, hogy a COVID-19 betegségben a kutatásban, megelőzésben, diagnosztikában és gyógyításban az új, innovatív ötletek és fejlesztések minél hamarább, ellenőrzött, szabályszerű módon vizsgálatra kerüljenek és a társadalom számára rendelkezésre álljanak, így segítve a járványügyi helyzet minél hamarábbi megoldását. Ez a lehetőség motiválja a magyarországi kutatók innovációs képességét is, kutatási kapacitását, növeli a klinikai vizsgálatok számát, ezzel segítve a hazai gyógyszerkutatást.

A Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem kutatói (genetikusok, laboratóriumi szakemberek, klinikusok) COVID-19 fertőzésen átesett betegek legmodernebb genetikai analízisével indítanak egy több centrumot átfogó vizsgálatot, amelynek célja a fertőzés betegséglefolyását meghatározó genetikai tényezők azonosítása és a genetikai tényezők által meghatározott egyedi gyógyszer-érzékenységgel kapcsolatos (farmakogenetikai) alkalmazások előkészítése. Számos olyan, az elmúlt hetekben megjelent esetleírás ismert, amely arra utal, hogy genetikai hajlamosító faktorok is szerepet játszanak a betegség lefolyását meghatározó tényezők mögött. Szerte a fejlett világban - így hazánkban is - jelenleg nagy erőkkel folyik a COVID-19 vírus elleni vakcina és különböző egyéb terápiás eljárások fejlesztése. A COVID-19 fertőzés betegséglefolyását meghatározó genetikai tényezők - mind a beteg, mind a vírus oldaláról - feltárásának rendkívül nagy jelentősége lesz a betegség kórlefolyásának pontos feltérképezésében, a kifejlesztésre kerülő gyógymódok farmakogenomikai tényezőinek azonosításában, valamint a személyre szabott kezelések kialakításában.

A daganatos és a multimorbid krónikus betegségek növekedése miatt növekedni fog a refrakter tünetekkel rendelkező betegek száma, akiknél a hagyományos tüneti kezelések hatástalanok. Ilyen esetekben használatos palliatív szedáció (PS): gyógyszerek ellenőrzött alkalmazásával a tudat éberségi szintjének csökkentése az elviselhetetlen szenvedés enyhítése érdekében. 
A projekt fő céljai: 
1)    Az arányos PS gyakorlatának vizsgálata (klinikai vizsgálat, esettanulmányok); 
2)    PS etikai vonatkozásainak vizsgálata a ’moral case deliberation’ módszerével; 
3)    Az Európai Palliatív Társaság (EAPC) 2009-es ajánlásainak felülvizsgálata; 
4)    Ismeretterjesztés szakmai körökben (online oktatási program; szakpolitikai ajánlások; e-könyv a jógyakorlatokról, betegek számára készült összefoglalóval; kongresszus / webinar a szakemberek számára). 

A projekt célja a CLIL módszer bevezetése az angol nyelvű medikus képzésben: Az oktatók angol nyelvi képesítésinek javítása, valamint együttműködés a vezető orvosi egyetemekkel innováció és tapasztalatcsere céljából.
A projekt részeként a kiválasztott egyetemi tanárokat az Európai Bizottság által a nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség előmozdítása érdekében javasolt CLIL (tartalom és nyelvbe integrált tanulás) módszer alapján oktatják. A projekt célja, hogy az itt megszerzett tudást felhasználhassák kurzusaik kidolgozásakor és előadásakor valamint, hogy más egyetemi tanárokat is tanítsanak erre módszerre.

Ennek a H2020 projektnek, mint egy multi-diszciplináris együttműködésnek a célja a vezető kutatók és az úttörő ipari szakértők tudásának egyesítése, hogy ezzel előkészítse a technológiát és a szaktudást az élő szövet vizualizációjának áttörő módszerekkel történő kifejlesztéséhez. Egy sejt genetikai tartalma meghatározza a funkcióját. A gének a sejt születésétől a haláláig folyamatosan be és kikapcsolnak. Ezt a nagyon dinamikus folyamatot belső (genetikai) és külső (környezeti) faktorok is szabályozzák. Ebben a H2020 által finanszírozott pályázatban az aktív gének valós időben történő vizualizációjához szükséges új technológiát fejlesztünk ki.

A Diverfarming konzorcium az innovatív gazdálkodási és agrárgazdasági stratégiák kidolgozására és telepítésére jött létre a diverzifikáció és a fenntartható biogazdálkodás fejlődésének elősegítését célzó hosszú távú szemlélettel, az európai biodiverzitás megőrzésének és fokozódásának érdekében.

A projektben kidolgozott diverzifikált növénytermesztési rendszerek alkalmazása hozzájárul a mezőgazdaság hosszú távú ellenálló képességének növeléséhez, fenntarthatóságának javításához és gazdasági bevételeit az egész EU-ben. Mindezt a valós előnyök feltárásával és a diverzifikált termesztési rendszerek korlátozásainak, akadályainak minimalizálásával. Ezen túl előre meghatározott hat európai pedoklimatikus régió (dél- és északmediterrán, atlanti, kontinentális, pannon és boreális) egyedi jellemzőinek valamint a termelési értékláncok igényeinek figyelembevételével kerül kidolgozásra.

Ez a megközelítés biztosítani fogja: (i) a földterületek általános termelékenységének növekedését; (ii) a földterületek és mezőgazdasági inputok (víz, energia, gépek, műtrágyák, peszticidek) racionálisabb felhasználását; (ii) jobb ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását a biológiai sokféleség és a talajminőség növekedéséért; (iii) az értékesítési láncok jobb szervezését az új, diverzifikált növénytermesztési rendszerekhez, alacsony energiafelhasználással; (iv) új piacokhoz való hozzáférést és alacsonyabb gazdasági kockázatokat új termékek bevezetése révén.

A diverzifikált növénytermesztési rendszereket az egyes pedoklimatikus régiókban található jellemző haszonnövények terepi esettanulmányaiban tesztelik. 

A projekt célja online interaktív tananyagok készítése a jövőbeni közös posztgraduális szakirányú orvos-továbbképzési programokhoz, beleértve a legújabb gyakorlati készségek fejlesztését célzó kurzusokat is. A program végére közösen 9 oktatási modul került kidolgozásra, három nyelven, az élettan, az immunológia és mikrobiológia, az anatómia és szövettan, a biostatisztika, bioinformatika, biokémia, biotechnológia, farmakológia, a kísérleti epidemiológia és a rendszerbiológia területén. A PTE szakmai koordinációjával a következő tevékenységek valósultak meg: didaktikai segítség nyújtása az online tananyagok megírásához, a kilenc tananyag elkészítése, fordítása illetve szakmai lektorálása magyar nyelven, interaktív, tréning felület fejlesztésének felügyelete, menedzsmentje, szakmai koordinációja, hallgatói gyakorlati kurzus megszervezése és lebonyolítása, disszemináció, zárókonferencia megszervezése.

A projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósul meg.
 

A hároméves projekt a demenciában vagy Parkinson-kórban szenvedő betegek, valamint az őket ellátó egészségügyi szakemberek és gondozók életének és munkájának megkönnyítését célozta meg felhasználóbarát informatikai eszközök fejlesztésén alapuló, a proaktivitást és a megelőzést a felhasználók oktatásán és bevonásán keresztül előtérbe helyező integrált ellátási modell kidolgozásával. Minden modult felhasználó központú módszer alapján fejlesztettek ki, és ezeket a valós életből vett forgatókönyvek alapján tesztelték. 
Valós orvosi problémákra koncentrálva, demenciával, Alzheimer- és Parkinson-kórral élők alkották a felhasználók fő csoportját az ICT4Life elemzésének fokuszában. A PTE fő feladata volt az Alzheimer kórban szenvedő páciensek bázisán alapulva egyrészt adatokat gyűjteni a beteg viselkedéséről, másrészt valós, klinikai körülmények között tesztelni és fejleszteni a projekt keretében kialakítandó informatikai platformot a fejlesztés különböző fázisaiban.
ICT4Life egy moduláris Egészség Szolgáltatási Platform kifejlesztését vállalta, amely lehetővé teszi 6 ICT4Life Csoport Szolgáltatás nyújtását az integrált ellátás számára különböző végfelhasználók szerint.

Az EU gazdasága számára a nyersanyagok egyre fontosabb szerepet töltenek be, azonban hozzáférhetőségüket egyre fokozottabb nyomás jellemzi. Európában a különféle típusú hulladéklerakók jelentős másodlagos nyersanyag forrásnak bizonyulnak, azonban a jelenlegi programok nem támogatják megfelelően ennek a potenciálnak a felismerését.
A Smart Ground főbb célkitűzései mennyiségi és strukturális ismeretek gyűjtése a másodlagos nyersanyag erőforrásokról, a nyersanyagokra és a hulladékleltárra vonatkozó meglévő szabályok/előírások összegyűjtése, majd a másodlagos nyersanyagokra vonatkozó új sztenderdek megalkotása, az összegyűjtött adatok integrálása egy speciális uniós adatbázisba a másodlagos nyersanyagok legígéretesebb piacainak azonosítása érdekében, a politikai döntéshozók és a közvélemény tudatosságának növelése a hulladéklerakókból kitermelt másodlagos nyersanyagok pozitív környezeti, gazdasági és társadalmi hatásainak megítélése érdekében.
A projekt legfőbb célja tehát a kommunális és ipari hulladékokra vonatkozó EU-szintű integrált platform és adatbázis létrehozása, mely magába foglalja a már meglévő és a projekt során pilot hulladéklerakókon végzett vizsgálatokból származó adatokat, információkat. 
A projekten belül a PTE fő feladata egyrészt egyes települési hulladéklerakók, meddőhányók megmintázása, az anyagáramok és az ásvány-készlet becslése, valamint a vett minták laboratóriumi elemzése, másrészt oktatási anyagok összeállítása és képzések lebonyolítása volt.
 

A projekt egy szélesebb kontextusban vizsgálta meg az európai intelligens, befogadó és fenntartható növekedést és célként tűzte ki Európa újításra, növekedésre és munkahely teremtésre való képességének növelését. A pályázat a vállalkozói szellem központi szerepe mellett érvelt, ezért a projektnek a célja pénzügyi és intézményi reformok kidolgozása az európai vállalkozói társadalom kiépítéséhez. A projekt szándéka Európát visszaterelni az inkluzív, fenntartható növekedés útjára, amelyhez elengedhetetlen Európa vállalkozó szellemének (újra)élesztése. A projekt teljes körűen megvizsgálta az európai intézményi megegyezéseket, és ezek képességét vagy képtelenségét arra, hogy mozgósítsák Európa emberi, pénzügyi és tudás forrásait a vállalkozói tevékenységek érdekében.