A projektet a Magyar Ápolási Egyesület konzorciumi partnerségben valósítja mega a Pécsi Tudományegyetemmel. A 2020. március 1. napjával induló projekt keretében kidolgozásra kerül egy 450 órás képzett segédápoló képzési program, valamint 40 fő részére pilot programként megvalósításra is kerül a 450 órás képzés.

A projekt részét képezi továbbá az ápoló képzési program olyan irányú átalakítása, mely lehetőséget ad az OKJ ápoló képzésből a BSc ápoló képzésbe érkezőknek, hogy rövidített képzési idő alatt (2,5 év alatt) BSc ápolói oklevelet szerezhessenek, illetve, hogy más egészségtudományi BSc szakemberek (pl.: gyógytornász, mentőtiszt, szülésznő, dietetikus, védőnő) 2 év alatt BSc ápoló végzettséget szerezhessenek. A projekt átfogó célja, hogy az ápoló képzés – mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldalon jelentkező igényeknek megfelelően- átalakításával a munkaerő-piaci kínálat és a kereslet egymáshoz közelíteni tudjon. A kidolgozásra kerülő képzési programok és a végzettséggel megszerezhető hatásköri szintek pontos meghatározása a munkavállalói készségek és a munkáltatói elvárások összehangolását segíti. A fejlesztés hosszú távon javítja a foglalkoztathatóságot és a munkaerő-piaci alkalmazkodóképességet.

A koronavírus-fertőzések megjelenésével több kutatócsoport kezdte vizsgálni a kommunális szennyvizeket világszerte, hogy az alapján becsüljék meg a koronavírus-fertőzések mértékét egy adott közösségen belül. Egy városi szennyvíztisztító telephez több tízezer ember háztartásából kerül szennyvíz, így nagyobb mintában vizsgálható a fertőzöttek száma, mint a korlátozott tesztek alapján. Hollandiában, Svédországban és az Egyesült Államokban már sikeresen kimutatták a SARS-CoV-2 vírus nyomait a csatornarendszerből vett mintákban, ahová a székleten és vizeleten keresztül kerül be a koronavírus. A székletben a megfertőződés utáni három napon belül kimutatható a SARS-CoV-2, tehát sokkal rövidebb idő alatt, mint hogy a koronavírusos tünetek jelentkeznének. A szennyvízben található vírusnyomok elemzésével így a járvány helyi terjedésének korai szakaszában észlelhetjük a vírus megjelenését a közösségben, és a tömeges fertőzések előtt meghozhatják a szükséges lépéseket, például a kijárási tilalom elrendelését. A járvány lecsengésével a fertőzés újbóli megjelenésének jelzésére is hasznos eszköz lehet a szennyvíz elemzése.

A PROJEKT CÉLJA, FŐBB FELADATAI

2020 áprilisának első napjaiban a súlyos akut légúti tünet együttesért felelős SARS-CoV2 vírus okozta, COVID-19 néven ismert megbetegedések száma rohamosan nő a világon. Jelenleg államonként eltérő, szigorú intézkedések vannak érvényben, hogy a csoportos/tömeges megbetegedés időszakát el lehessen nyújtani, és ezáltal az egészségügyi rendszer képes legyen azt kezelni. A szakemberek különböző becslésekkel igyekeznek leírni a következő hónapok lehetséges forgatókönyveit, azonban a számos potenciális befolyásoló tényező bizonytalansága miatt ez meglehetősen nehéz feladat. A napokban látott napvilágot több publikáció, miszerint egy adott időpontban a kommunális szennyvízből/székletből kimutatott kvantitatív SARS-CoV2-RNS alkalmas lehet egy adott földrajzi területen belül (1-1 város és vonzáskörzete) a közeljövőben bekövetkező megbetegedések számának, illetve a potenciális újbóli megfertőződések előrejelzésére. A Pannon Egyetem a Pécsi Tudományegyetemmel konzorciumi együttműködésben a pályázat során vizsgálja a COVID-19 vírus terjedését, jelenlegi állapotát és lecsengését a különböző szennyvizek elemzése esetén. A munka során egy olyan adatbázis jön létre és módszertan kerül adaptálásra a COVID-19 vírus esetére, melynek segítségével a későbbiekben lehetővé válik a vírus terjedésének követése, ill. a tömeges fertőzési gócpontok előrejelzése. A mérési adatokból és a csatornahálózati adatokból olyan térinformatikai hálózat-modell kerül összeállításra, ami segítségével akár a későbbiek során városok egy-egy jól meghatározott területének (kerület, lakótömb vagy a településsel összevont korábbi kisebb település) monitorozása is biztosítható lesz.

A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYE, HATÁSAI

székletben a megfertőződés utáni három napon belül kimutatható a SARS-CoV-2, tehát sokkal rövidebb idő alatt, mint hogy a koronavírusos tünetek jelentkeznének. A szennyvízben található vírusnyomok elemzésével így a járvány helyi terjedésének korai szakaszában észlelhetjük a vírus megjelenését a közösségben, és a tömeges fertőzések előtt meghozhatják a szükséges lépéseket, például a kijárási tilalom elrendelését. A járvány lecsengésével a fertőzés újbóli megjelenésének jelzésére is hasznos eszköz lehet a szennyvíz elemzése. Mindezen monitorozással segíteni kívánjuk a járványügyi szakemberek, központi döntéshozók munkáját azáltal, hogy egy viszonylag nagyobb populáció összes fertőzöttsége tekintetében szolgáltatunk adatokat. A járvány aktuális állapotáról, lefolyásáról sokkal pontosabb adatokat nyújt a közösség szintjén ez a fajta monitorozás, mint az egyéni tesztek elvégzése. Az adatok segítségével a különböző korlátozások időbeni meghozása, illetve enyhítése pontosabban tervezhető lesz, így a gazdaság megóvása szempontjából a szükséges legrövidebb időre szűkíthetőek ezen korlátozó intézkedések.