A projekt célja a CLIL módszer bevezetése az angol nyelvű medikus képzésben: Az oktatók angol nyelvi képesítésinek javítása, valamint együttműködés a vezető orvosi egyetemekkel innováció és tapasztalatcsere céljából.
A projekt részeként a kiválasztott egyetemi tanárokat az Európai Bizottság által a nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség előmozdítása érdekében javasolt CLIL (tartalom és nyelvbe integrált tanulás) módszer alapján oktatják. A projekt célja, hogy az itt megszerzett tudást felhasználhassák kurzusaik kidolgozásakor és előadásakor valamint, hogy más egyetemi tanárokat is tanítsanak erre módszerre.

Ennek a H2020 projektnek, mint egy multi-diszciplináris együttműködésnek a célja a vezető kutatók és az úttörő ipari szakértők tudásának egyesítése, hogy ezzel előkészítse a technológiát és a szaktudást az élő szövet vizualizációjának áttörő módszerekkel történő kifejlesztéséhez. Egy sejt genetikai tartalma meghatározza a funkcióját. A gének a sejt születésétől a haláláig folyamatosan be és kikapcsolnak. Ezt a nagyon dinamikus folyamatot belső (genetikai) és külső (környezeti) faktorok is szabályozzák. Ebben a H2020 által finanszírozott pályázatban az aktív gének valós időben történő vizualizációjához szükséges új technológiát fejlesztünk ki.

A Diverfarming konzorcium az innovatív gazdálkodási és agrárgazdasági stratégiák kidolgozására és telepítésére jött létre a diverzifikáció és a fenntartható biogazdálkodás fejlődésének elősegítését célzó hosszú távú szemlélettel, az európai biodiverzitás megőrzésének és fokozódásának érdekében.

A projektben kidolgozott diverzifikált növénytermesztési rendszerek alkalmazása hozzájárul a mezőgazdaság hosszú távú ellenálló képességének növeléséhez, fenntarthatóságának javításához és gazdasági bevételeit az egész EU-ben. Mindezt a valós előnyök feltárásával és a diverzifikált termesztési rendszerek korlátozásainak, akadályainak minimalizálásával. Ezen túl előre meghatározott hat európai pedoklimatikus régió (dél- és északmediterrán, atlanti, kontinentális, pannon és boreális) egyedi jellemzőinek valamint a termelési értékláncok igényeinek figyelembevételével kerül kidolgozásra.

Ez a megközelítés biztosítani fogja: (i) a földterületek általános termelékenységének növekedését; (ii) a földterületek és mezőgazdasági inputok (víz, energia, gépek, műtrágyák, peszticidek) racionálisabb felhasználását; (ii) jobb ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását a biológiai sokféleség és a talajminőség növekedéséért; (iii) az értékesítési láncok jobb szervezését az új, diverzifikált növénytermesztési rendszerekhez, alacsony energiafelhasználással; (iv) új piacokhoz való hozzáférést és alacsonyabb gazdasági kockázatokat új termékek bevezetése révén.

A diverzifikált növénytermesztési rendszereket az egyes pedoklimatikus régiókban található jellemző haszonnövények terepi esettanulmányaiban tesztelik. 

A projekt célja online interaktív tananyagok készítése a jövőbeni közös posztgraduális szakirányú orvos-továbbképzési programokhoz, beleértve a legújabb gyakorlati készségek fejlesztését célzó kurzusokat is. A program végére közösen 9 oktatási modul került kidolgozásra, három nyelven, az élettan, az immunológia és mikrobiológia, az anatómia és szövettan, a biostatisztika, bioinformatika, biokémia, biotechnológia, farmakológia, a kísérleti epidemiológia és a rendszerbiológia területén. A PTE szakmai koordinációjával a következő tevékenységek valósultak meg: didaktikai segítség nyújtása az online tananyagok megírásához, a kilenc tananyag elkészítése, fordítása illetve szakmai lektorálása magyar nyelven, interaktív, tréning felület fejlesztésének felügyelete, menedzsmentje, szakmai koordinációja, hallgatói gyakorlati kurzus megszervezése és lebonyolítása, disszemináció, zárókonferencia megszervezése.

A projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósul meg.
 

A hároméves projekt a demenciában vagy Parkinson-kórban szenvedő betegek, valamint az őket ellátó egészségügyi szakemberek és gondozók életének és munkájának megkönnyítését célozta meg felhasználóbarát informatikai eszközök fejlesztésén alapuló, a proaktivitást és a megelőzést a felhasználók oktatásán és bevonásán keresztül előtérbe helyező integrált ellátási modell kidolgozásával. Minden modult felhasználó központú módszer alapján fejlesztettek ki, és ezeket a valós életből vett forgatókönyvek alapján tesztelték. 
Valós orvosi problémákra koncentrálva, demenciával, Alzheimer- és Parkinson-kórral élők alkották a felhasználók fő csoportját az ICT4Life elemzésének fokuszában. A PTE fő feladata volt az Alzheimer kórban szenvedő páciensek bázisán alapulva egyrészt adatokat gyűjteni a beteg viselkedéséről, másrészt valós, klinikai körülmények között tesztelni és fejleszteni a projekt keretében kialakítandó informatikai platformot a fejlesztés különböző fázisaiban.
ICT4Life egy moduláris Egészség Szolgáltatási Platform kifejlesztését vállalta, amely lehetővé teszi 6 ICT4Life Csoport Szolgáltatás nyújtását az integrált ellátás számára különböző végfelhasználók szerint.

Az EU gazdasága számára a nyersanyagok egyre fontosabb szerepet töltenek be, azonban hozzáférhetőségüket egyre fokozottabb nyomás jellemzi. Európában a különféle típusú hulladéklerakók jelentős másodlagos nyersanyag forrásnak bizonyulnak, azonban a jelenlegi programok nem támogatják megfelelően ennek a potenciálnak a felismerését.
A Smart Ground főbb célkitűzései mennyiségi és strukturális ismeretek gyűjtése a másodlagos nyersanyag erőforrásokról, a nyersanyagokra és a hulladékleltárra vonatkozó meglévő szabályok/előírások összegyűjtése, majd a másodlagos nyersanyagokra vonatkozó új sztenderdek megalkotása, az összegyűjtött adatok integrálása egy speciális uniós adatbázisba a másodlagos nyersanyagok legígéretesebb piacainak azonosítása érdekében, a politikai döntéshozók és a közvélemény tudatosságának növelése a hulladéklerakókból kitermelt másodlagos nyersanyagok pozitív környezeti, gazdasági és társadalmi hatásainak megítélése érdekében.
A projekt legfőbb célja tehát a kommunális és ipari hulladékokra vonatkozó EU-szintű integrált platform és adatbázis létrehozása, mely magába foglalja a már meglévő és a projekt során pilot hulladéklerakókon végzett vizsgálatokból származó adatokat, információkat. 
A projekten belül a PTE fő feladata egyrészt egyes települési hulladéklerakók, meddőhányók megmintázása, az anyagáramok és az ásvány-készlet becslése, valamint a vett minták laboratóriumi elemzése, másrészt oktatási anyagok összeállítása és képzések lebonyolítása volt.
 

A projekt egy szélesebb kontextusban vizsgálta meg az európai intelligens, befogadó és fenntartható növekedést és célként tűzte ki Európa újításra, növekedésre és munkahely teremtésre való képességének növelését. A pályázat a vállalkozói szellem központi szerepe mellett érvelt, ezért a projektnek a célja pénzügyi és intézményi reformok kidolgozása az európai vállalkozói társadalom kiépítéséhez. A projekt szándéka Európát visszaterelni az inkluzív, fenntartható növekedés útjára, amelyhez elengedhetetlen Európa vállalkozó szellemének (újra)élesztése. A projekt teljes körűen megvizsgálta az európai intézményi megegyezéseket, és ezek képességét vagy képtelenségét arra, hogy mozgósítsák Európa emberi, pénzügyi és tudás forrásait a vállalkozói tevékenységek érdekében.

A projekt 16 partnerrel valósul meg és a NEURAM elnevezésű projekthez kapcsolódik.

A konzorcium szakértő tagjait az adott tudományos intézetek kémiával, fizikával, neurológiával, viselkedéstudománnyal és genetikával foglalkozó szakértői adják, továbbá a projekt megvalósításában egy, a 3D-s mikroszkópiával foglalkozó ipari partner is részt vesz.
A 4D-SRS rendszerek kiváltképpen orvosi kutatásokra, illetve olyan fejlesztési projektekre lesznek felhasználhatóak, melyek központjában a korai stádiumban levő betegségek diagnosztizálása, rák észlelése, és toxicitással foglalkozó tanulmányok állnak. 
A tudományos és a kereskedelmi szektorok tapasztalatcseréje és a kiküldetések révén a csapat növeli európai és globális versenyképességét az idegtudományok és genetikai technológia területén.

A pályázat célja az európai, bonyolult földtani helyzetben lévő kőszén készletek hasznosításának kutatása gazdaságosan kinyerhető technológiák ajánlásával. Elérendő cél a szénből folyékony üzemanyaggá való átalakítás a legújabb felszíni technológiák (CTL, CTG) és in situ átalakítási eljárások, mint pl. a telepben tárolt gázok (CSG), felhagyott, és működő bányák üregeiben felhalmozódó gázok lecsapolására (CBM, CMM) és a felszín alatti elgázosítás (UCG) tisztaszén technológiáinak fejlesztése, beleértve a CO2 leválasztást, tárolást és átalakítást (CCS és CCU) is.
A támogatott tevékenységek: Mintagyűjtés és a minták elszállítása a Vasasi bányából a felszíni elgázosítási kísérletekhez laboratóriumi és demonstrációs méretben (15-20t), 3D földtani modell adatrendszerének előkészítése és átadása a modellépítéshez térinformatikai környezetben, szakértői konzultáció és látogatások, anyagvizsgálati mérések végzése, kiértékelése, tanulmányok készítése, kapcsolatépítés, tapasztalatcsere, az eredmények publikálása rendezvényeken és szakmai folyóiratokban.
 

A Joint Action on Rare Cancers (JARC) célja az Európai Unió (EU) Bizottság, az EU tagállamok és minden érdekelt erőfeszítésének egyesítse és maximalizálása volt az ritka rákokat érintő ellátás és kutatás minőségének előremozdításáért. 
A JARC az Európai Referenciahálózat (European Reference Networks - ERN) köré építette a tevékenységét, amely közül hármat a ritka rákoknak tartanak fenn. A JARC az ERN-ek létrehozási folyamatának optimalizálását célozta meg operatív megoldások és szakmai támogatás nyújtásával az alábbi ritka rákokat érintő területeken: ellátás minősége, epidemiológia, kutatás és innováció, az oktatás illetve a prevenció, diagnózis és kezelés a tudomány mai állásának megfelelő meghatározása.