A jövőben az üvegházak szerepe az élelmiszertermelésben tovább erősödhet, egyrészt az éghajlatváltozás kihívásaira reagálva, hiszen képesek megvédeni a növényeket az extrém időjárási jelenségektől, másrészt az egységnyi területen előállítható termékérték okán. Kiemelt fontosságúvá válik minden országban az élelmiszer-biztonság, a vízfelhasználás csökkentése, az energia-felhasználás optimalizálása, a termelési hatékonyság növelése, amelyekben a beltéri gazdálkodás reális alternatívát jelent. Mindezek mellett jelenleg az üvegházas művelést a növénytermesztés egyik legenergiaigényesebb válfajaként tartják számon. Az ideális éghajlat fenntartásához valóban nagy mennyiségű energiára van szükség – mind a hőmérséklet, a besugárzás, a páratartalom és a szén-dioxid-koncentráció értékeit a megfelelő határértékeken belül kell tartani. Éppen ezért az agráripari innovációk, így például az agrofotovoltaikus rendszerek, amelyek napelemek integrálásával kombinálják az ültetvényeket, tovább növelhetik az üvegházak hatékonyságát és fenntarthatóságát, így hozzájárulva a jövőbeli élelmiszertermelés kihívásainak megoldásához. Együttműködésünk során olyan, nem konvencionális napelemes termékcsaládot kívánunk kifejleszteni, amelyet meglévő üvegházakba lehet felszerelni, vagy új üvegházak építésekor lehet beépíteni, akár mozgatható, akár rögzített jelleggel. Az üvegházakba szerelt napelemek egyrészt lehetővé teszik a megújuló energia helyben történő előállítását, csökkentve az energiaköltségeket és a fosszilis tüzelőanyagok iránti függőséget, másrészt a napelemek árnyékoló hatása a növények számára kedvező fényviszonyokat biztosít, javítva a terméshozamot. A projektben kifejlesztett napelemes modulokon egyrészt szabványos klímakamrás és gyorsított öregedési vizsgálatokat végzünk, majd valós felhasználási környezetben, meglévő üvegházakban vetjük alá hosszú távú tesztelésnek, rögzítve mind a villamos, mind a klimatikus és fényviszonyokat jellemző adatokat.

A Kooperatív Doktori Program célja, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció területén tovább bővítse azon munkavállalók létszámát – elsődlegesen a kibővített STEM (matematikai, természettudományi, műszaki, informatikai, agrártudományi, orvos- és egészségtudományi és művészeti) vagy gazdálkodás- és szervezéstudományi tudományterületen, illetve az innováció területén –, akik szakmai ismereteiket a legfrissebb tudományos kutatási eredményekkel kívánják gyarapítani, és elkötelezettek tudásuk társadalmi és gazdasági hasznosításában. 

1. szabadon felhasználható, 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége, azonban kutatói, dologi kiadásaikat ebből a keretből kell finanszírozniuk 

2. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások A programra pályázhat, aki doktori hallgatói jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel a komplex vizsgáját még nem szerezte meg, illetve aki az adott évben kezdi meg doktori hallgatói tanulmányait PTE-n.

Az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 2 fő pillérből áll. 

1. szabadon felhasználható, 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége, azonban kutatói, dologi kiadásaikat ebből a keretből kell finanszírozniuk 

2. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások A programra pályázhat, aki hallgatói vagy alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n.

A PTE Klinikai Központja (PTE KK) a Dunántúl legnagyobb egészségügyi szolgáltatója. Az integrált vármegyei intézmény Pécsett, Komlón, Mohácson, Szigetváron, Harkányban, valamint a pályázat 2024. május végi benyújtási időpontjához képest 2024. október 1-től már Siklóson is végez fekvőbeteg szakellátási tevékenységet. Rehabilitációs ellátást az alábbi helyszíneken és ágyszámokkal végzünk: Pécs (75 ágy), Komló (50 ágy), Mohács (45 ágy), Szigetvár (185 ágy), Harkány (231 ágy) és Siklós (65 ágy). 

A PTE Klinika Központja 
- Reumatológiai és Immunológiai Klinika Korai Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályán (Akác u. 1.) 
- az I. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Prevenciós és Rehabilitációs Tanszékén (Rét u. 2. és Rákóczi út 2.) 
- és az Idegsebészeti Klinika Súlyos Agysérültek Rehabilitációs Osztályán (Rét u. 2.) 

a rehabilitáció olyan, tömegeket érintő betegségek után történik, mint a reumatológiai betegségek, cerebro- és kardiovascularis betegségek. Mindhárom klinika a gyógyítás, kutatás és oktatás területén az elmúlt évtizedekben kiemelt eredményeket ért el. A projekt célja egy olyan komplex, a rehabilitációs medicina minden területére kiterjedő eszközfejlesztés, mely versenyképes és nemzetközi szinten kiemelkedő gyógyító-, és kutatómunka megvalósítására ad lehetőséget. Ennek érdekében a világ élvonalába tartozó, legmodernebb fiziko-, és robotterápiás eszközpark segítségével a speciális rehabilitációs programokban résztvevő betegek ellátását magasabb szintre emeljük. Az innovatív technológiák lehetőséget nyújtanak a személyre szabott medicina kiteljesítésére. Emellett az újonnan beszerzésre kerülő eszközökkel kapott adatok elemzésével olyan jövőbeni terápiás protokollok tervezését tűzzük ki célul, melyek irányvonalat adhatnak a különböző betegpopulációk effektív ellátására. A moduláris eszközpark kialakításával lehetőségünk nyílik mind a neurológiai-, mozgásszervi és kardiológiai rehabilitációra szoruló betegek esetén alkalmas komplex rehabilitációs kezelés megvalósítására, beleértve a nem várt komplikációk megelőzésére és kezelésére, a terhelhetőség javítására, a független életmód elősegítésére, az elveszett funkciók javítására, így jelentős egészségügyi-, pszichés és társadalmi teher csökkentésére. A kapott eredmények további interdiszciplináris kutatási projektek megalapozására adnak lehetőséget, melyek a világ élvonalába tartozó kutatócsoportokkal történő együttműködést biztosíthatnak.

Az optogenetika a tudományos kutatás egy feltörekvő területe, ahol a fotoreceptor fehérjéket használják fel sejtes, intermolekuláris feladatok elvégzésére. A fotoreceptor alapú optogenetikai fehérjéket heterodimerizáció, homodimerizáció, génexpresszió, degradáció, nukleáris-citoszolikus transzlokáció, a citoszkeleton működésének irányítására használják. A projekt célja olyan kék fényű fotoreceptorok tervezése és tervezése, amelyek jó tulajdonságokkal rendelkeznek és könnyen felhasználhatók optogenetikai alkalmazásokhoz. Ultrarövid spektroszkópia segítségével tanulmányozni fogjuk az elektronátvitel szerepét a BLUF domén alapú fotoaktivált adenilát-ciklázokban. Finomhangolni fogjuk az elektronátviteli folyamatot a PAC-okban, és optimalizáljuk az enzimatikus hatékonyságot. Tanulmányozni fogjuk egy LOV domén alapú adenilát-cikláz fotokémiáját is, és helyirányított mutagenezist tervezünk az enzim kontrasztjának és hatékonyságának javítása érdekében. Jellemezni fogjuk a kék fény által indukált nagyobb szerkezeti változásokat a PAC-okban és a LOV-domén fehérjékben, hogy megtaláljuk a megfelelő optogenetikai alkalmazást.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) jelentős globális egészségügyi kihívást jelent, ami új kezelési stratégiák kifejlesztését teszi szükségessé. A COPD-ALERT projekt egy úttörő kezdeményezés, amely agy AI (mesterséges intelligencia) alapú predikciós modell fejlesztésére és implementációjára irányul. Az adott AI modell valós életbeli betegszintű adatokat felhasználva jelezné előre a COPD akut súlyosbodását, exacerbációját. A projekt magában foglalja a legmodernebb gépi tanulási technológiák integrálását különböző adatforrásokkal, mint például klinikai, receptkiváltási, betegbeszámolón alapuló és környezeti adatok.

A SENTINEL projekt célja a régió kutatási infrastruktúrájának megerősítése, kapacitásbővítés és pandémiás felkészültség növelése. A projekt az „egy egészség” koncepcióra épít, amely szerint az emberek, állatok és a környezet jólléte elválaszthatatlan egymástól. A már meglévő felügyeleti rendszerünk fejlesztése érdekében a projekt két kulcsfontosságú elemet céloz meg: a releváns adatok terepi begyűjtését, valamint a gyűjtött adatok gyors felhasználását klinikai és ipari szektorokban. A SENTINEL projekt keretében a legmodernebb technológiák és innovatív megoldások alkalmazásával kívánjuk forradalmasítani a fertőző betegségek felügyeletét, megelőzését és kezelését. A projekt középpontjában két, a WHO által prioritásként kezelt BSL-4 kórokozó, a Krími-Kongói vérzéses láz vírus (CCHFV) és a Nipah vírus áll. E két kórokozó modellként szolgál a kapacitásbővítési projektünkben. A projekt kiemelt célja, hogy a gyűjtött adatokat azonnal felhasználhatóvá tegyük a már meglévő, klinikai és ipari partnereinkből álló hálózatunk révén, ezáltal elősegítve a gyors diagnosztikai és terápiás fejlesztéseket. A projekt során alkalmazott technológiák, mint például a CRISPR-alapú diagnosztikai vizsgálatok, az izotermikus PCR és a mobil szekvenálási protokollok lehetővé teszik az azonnali és pontos terepi diagnosztikát, és az iparilag releváns adatok előállítását. Az ipari partnereinkkel való együttműködés biztosítja, hogy az általunk fejlesztett technológiák és eljárások közvetlenül hasznosíthatók legyenek a gyógyszer- és biotechnológiai iparban. Az UV-inaktivált vírusok felhasználásával kifejlesztett szerológiai vizsgálatok révén új módszereket is kidolgozunk a kórokozók diagnosztikájára. Az eredmények széles körű terjesztésén és a tudományos közösség bevonásán keresztül a projekt hozzájárul a globális egészségbiztonság erősítéséhez.

Magyarországon a daganatos megbetegedéssel diagnosztizált nők körében az emlőtumor a vezető halálok melynek következtében évente 2.000 emlőtumorral diagnosztizált honfitársat veszítünk el [Nemzeti Rákregiszter]; világszinten az emlődaganat következtében elhunytak száma meghaladja az évi 685.000 főt [Nki Rákkutató Ügynökség]. Minden tumoros elváltozás hátterében az egyénre jellemző, heterogén génmutációk állnak, mégis a jelenleg elérhető tumorterápiák túlnyomó többségét általános és nem személyre-szabott célpontok ellen tervezték. Ilyenek pl. a kemoterápiás szerek, a sejtosztódást gátló és az osztódó sejteket „mérgező” citosztatikumok. Ugyanakkor, már számos új, célzott tumorimmunterápia egészíti ki a hagyományos radio- és kemoterápiát, mint pl. a monoklonális ellenanyag-terápiák, melyek egy-egy általános, tumornövekedést szabályzó célfehérjét (receptort, növekedési faktort stb.) támadnak. Az izolált immunsejtek „átprogramozása” tumor-antigének ellen (CAR-T terápia) az egyik legígéretesebb és immáron a klinikumban is alkalmazott tumorimmunterápia, azonban jelenleg még drága továbbá a hatékonysága szolid tumorok esetén még alacsony. Az elmúlt évtizedben kiemelkedő fejlődésen mentek keresztül olyan vakcina fejlesztések (pl mRNS-LNP vakcinák), melyek nemcsak a fertőző betegségek ellen (pl SARS-CoV-2) alkalmazhatóak sikeresen, hanem célba vehetik a személyre-szabott, egyéni és tumor-specifikus génmutációkat is. Jelenleg azonban egyetlen daganat-ellenes vakcina sem rendelkezik monoterápiás klinikai engedéllyel. Valószínűsíthető, hogy ennek legfőbb oka egy olyan technológiai áttörés hiánya, mely lehetővé tenné, hogy hatékonyabb tumor-specifikus immunválasz alakulhasson ki a daganat-ellenes vakcinával történő immunizációt követően az alacsony immunogenicitással rendelkező, rövid tumor-specifikus, ún. neoantigén szakaszok ellen. Meggyőződésünk, hogy a saját fejlesztésű TFR123 immunizációs platform jelentheti ezt a hiányzó technológiai áttörést a platformra jellemző, egyedülálló antigénprezentáló mechanizmus révén. A tumor-specifikus mutációk azonosítása mára rutinszerű folyamattá vált az újgenerációs szekvenálási technológiának köszönhetően. A mesterséges intelligencia, valamint a biotechnológiai deep-learning algoritmusok ugrásszerű fejlődésének következtében a szekvenálásokból származó tumor-specifikus szekvencia-adatok alapján képesek vagyunk személyre-szabott daganat-ellenes vakcina-összetételt optimalizálni egyéni neoantigén szakaszok ellen. Az eddig ismert immunizációs technikák fő biológiai problémája az ún szub-optimális antigénprezentáció, melyre megoldást kínál a jelen projektben ismertetett technológiai áttörés. A TFR123 olyan biotechnológiai innováció, amely biztosíthatja az átjárhatóságot az eddig külön-külön alkalmazott immunizációs metodikák között. Ez az innovatív technológiai megoldás új utat nyithat a tumor immunterápiában, valamint a technológia további fejlesztésével leküzdhetővé válhatnak olyan immunológiai korlátok (pl gyenge immunválasz, autoimmun reakció stb), melyek a jelenleg klinikai fázisban vizsgált tumor immunterápiás vakcinák piacosíthatóságát nagymértékben akadályozzák. A saját fejlesztésű TFR123 immunizációs platformmal eddig elért eredményeink alapján a továbbfejlesztett TFR123 platform megoldást kínál az eddig alkalmazott tumor-immunizációs stratégiák hiányosságaira, miközben sikeresen ötvözi azok erősségeit. A projekt megvalósítása során egér emlődaganat modellen (4T1) fogjuk bizonyítani a korszerű mRNS-LNP vakcina technológiával előállított TFR123 immunizációs platform előnyeit a versenytársak jelenleg még kísérleti fázisban lévő tumorvakcináival szemben. A preklinikai modell segítségével kidolgozunk egy részletes klinikai szolgáltatást, mely a projektzárást követő toxikológiai és klinikai vizsgálatok után a Preklinikai Dossziéval, valamint a kidolgozott szolgáltatás részletes „know-how”-jával együtt piacosítható termékek lesznek. Projektünk célja tehát két úttörő technológiát (mRNS-LNP és TFR123) kombinálva, olyan továbbfejlesztett TFR123 (azaz mRNS-LNP/TFR123) technológiai platform létrehozása, amely kiküszöböli az eddig ismert immunizációs technikák fő biológiai problémáját, az ún. szub-optimális antigénprezentációt és az alacsony tumor-specifikus immunválaszt.