Az 245,8 millió forint európai uniós támogatás segítségével a betegellátás biztonságossága és színvonalának emelése valósult meg. Röntgen és DEXA (Csontsűrűség vizsgáló) diagnosztikai helyiségek felújítására / kialakítására és gépek beszerzésére nyílt lehetőség. Hat szakrendelő felújítása történt meg melyhez kapcsolódóan bútorozására és orvosi műszerek beszerzésére is sor került. A szemészeti szakrendelés teljes diagnosztikai műszer állománya lecserélésre került. A kezelő és rendelő helyiségek a kor követelményeinek megfelelő felszereltséggel és kultúrált környezetben várja a pácienseket.

Felújított helyiségek:

•     Fül-orr-gége szakrendelés

•     Foglalkozásegészségügy

•     Szemészeti szakrendelés

•     Gasztroenterológia

•     Nőgyógyászati szakrendelés

•     Röntgen/DEXA felvételi helyiség és leletező

•     Beteginformációs pult

A pályázat keretein belül kiemelt figyelmet kapott az akadálymentesítés. A főépület előtt 4 db új mozgáskorlátozott parkolóhely került kialakításra, mely lehetőséget biztosít a szekrendelések legrövidebb úton torténő megközelítésére. A szakrendelők között új lift beépítése megkönnyítve a páciensek közlekedését

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja (a továbbiakban: PTE KK) Magyarország egyik legnagyobb egészségügyi szolgáltatója, és egyben a Dél-Dunántúl egyetlen klinikai szintű betegellátó intézménye. Meghatározó munkaerőpiaci jelenlétet képvisel a térségben. A klinikai központ 28 klinikai fekvőbeteg ellátó egységben, és 5 városi kórházban végzi a gyógyító tevékenységet. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a magas színvonalú betegellátást biztonságos környezetben, magasan kvalifikált munkatársai révén valósítja meg. Betegellátó egységeitől elvárás a minőség iránti elkötelezettség, a betegközpontú gyógyítás biztosítása. A PTE Klinikai Központot is, mint valamennyi egyészségügyi intézményt, jelentős kihívás elé állítja a munkaerőhiány. A szakemberek hiánya az ápolás területén is megjelenik. A szakápolók mellett az alapápolást végző segédápolók képzésére és foglalkoztatására is nagy szükség van. A PTE KK folyamatosan keresi a lehetőségeket a szakemberhiány mérséklésére, valamint az utánpótlás biztosítására. Az alapápolásban jártas szakemberhiány csökkentésének egyik lehetséges megoldása a tartós álláskeresők vagy munkanélküliek, vagy inaktív emberek képzése és foglalkoztatása, melyre a „Nő az esély a közszolgáltatásokban” című pályázat. A projekt célja az alacsony – legfeljebb alapfokú– iskolai végzettséggel rendelkező, regisztrált álláskereső vagy inaktív roma személyek, kiemelten roma nők munkaerőpiaci beilleszkedésének támogatása az egészségügyi szektorban. A PTE KK elsődleges feladatai közé tartozik a gyógyítás mellett az oktatás és a kutatás is. A PTE KK, mind duális képzőhely oktatási és továbbképzési feladatait az Ápolásszakmai Igazgatóság Gyakorlati Oktatást Koordináló Csoportja végzi. 
A projekt keretében a támogatott 16 hónapos foglalkoztatást követően határozatlan idejű továbbfoglalkoztatást biztosítunk változatlan feltételek mellett a projektben vállaltaknak megfelelően. A belépők számára két, a munkaerőpiacon azonnal hasznosítható szakképesítés megszerzésére lesz lehetőség. Az egyik a képzett segédápoló szakképesítés, mellyel alapápolási, gondozási, higiénés, betegmozgatási és kommunikációs képességekre tehetne szert a leendő szakember. A másik képzés az általános ápolási és egészségügyi asszisztens szakképesítés, amely hosszabb képzési idővel, magasabb szintű kompetencia megszerzését teszi lehetővé. A tanulási folyamatot mentorok és munkahelyi segítők támogatják, összhangban a felhívással. A célcsoport tagjait a későbbi munkavégzésük során személyre szabott mentorálással támogatjuk. A szakmai mentor a munkahelyi szocializációt, a műszakrendhez való alkalmazkodást és a klinikai protokollok betartását segíti majd. A PTE KK több telephelyen nyújt ellátást, regionális elérhetőséggel és kiterjedt szakmai hálózattal; ez megteremti a terepgyakorlatok és az elhelyezkedés feltételeit Baranya Vármegyében. A programhoz csatlakozó klinikai és városi kórházi egységek biztosítják, hogy a résztvevők lakóhely-közeli munkavégzési lehetőségekhez jussanak, csökkentve a mobilitási akadályokat. 
A PTE KK a „Nő az esély a közszolgáltatásokban” program keretében elvárt módon a meglévő szolgáltatói és képzői múltjára építve, széles klinikai portfólióval, mentorált és foglalkoztatásba ágyazott képzési modellel kínál tartós életpályát a célcsoport számára. A program intézményi sikerét támogatja az Ápolásszakmai Igazgatóság elhivatottsága, az oktatási rutin, és a gyakorlati tudás átadására alkalmas osztályok. A demonstrációs és gyakorlati képzésben jártas oktatók és a Klinikai Központ betegellátó egységei megfelelő erőforrást biztosítanak a projekt megvalósításához. A projekt egyszerre szolgálja a térségi munkaerőpiaci szükségleteket és az egészségügyi ellátás javítását, miközben megfelel az EFOP Plusz felhívás elvárásainak. 
A projekt keretében a PTE 4 kórházi egységében összesen 15 fő célcsoport, 2 fő adminisztrációs asszisztens és 6 fő munkahelyi segítő (mentor) foglalkoztatása valósul meg a Felhívásban előírtak szerint.
 

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja (a továbbiakban: PTE KK) Magyarország egyik legnagyobb egészségügyi szolgáltatója, és egyben a Dél-Dunántúl egyetlen klinikai szintű betegellátó intézménye. Meghatározó munkaerőpiaci jelenlétet képvisel a térségben. A klinikai központ 28 klinikai fekvőbeteg ellátó egységben, és 5 városi kórházban végzi a gyógyító tevékenységet. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a magas színvonalú betegellátást biztonságos környezetben, magasan kvalifikált munkatársai révén valósítja meg. Betegellátó egységeitől elvárás a minőség iránti elkötelezettség, a betegközpontú gyógyítás biztosítása. A PTE Klinikai Központot is, mint valamennyi egyészségügyi intézményt, jelentős kihívás elé állítja a munkaerőhiány. A szakemberek hiánya az ápolás területén is megjelenik. A szakápolók mellett az alapápolást végző segédápolók képzésére és foglalkoztatására is nagy szükség van. A PTE KK folyamatosan keresi a lehetőségeket a szakemberhiány mérséklésére, valamint az utánpótlás biztosítására. Az alapápolásban jártas szakemberhiány csökkentésének egyik lehetséges megoldása a tartós álláskeresők vagy munkanélküliek, vagy inaktív emberek képzése és foglalkoztatása, melyre a  „Nő az esély a közszolgáltatásokban” című pályázat. A pályázat célja az alacsony – legfeljebb alapfokú– iskolai végzettséggel rendelkező, regisztrált álláskereső vagy inaktív roma személyek, kiemelten roma nők munkaerőpiaci beilleszkedésének támogatása az egészségügyi szektorban. A PTE KK elsődleges feladatai közé tartozik a gyógyítás mellett az oktatás és a kutatás is. A PTE KK, mind duális képzőhely oktatási és továbbképzési feladatait az Ápolásszakmai Igazgatóság Gyakorlati Oktatást Koordináló Csoportja végzi. 
A projekt keretében támogatott 16 hónapos foglalkoztatást követően határozatlan idejű továbbfoglalkoztatást biztosítunk változatlan feltételek mellett a projektben vállaltaknak megfelelően. A belépők számára két, a munkaerőpiacon azonnal hasznosítható szakképesítés megszerzésére lesz lehetőség. Az egyik a képzett segédápoló szakképesítés, mellyel alapápolási, gondozási, higiénés, betegmozgatási és kommunikációs képességekre tehetne szert a leendő szakember. A másik képzés az általános ápolási és egészségügyi asszisztens szakképesítés, amely hosszabb képzési idővel, magasabb szintű kompetencia megszerzését teszi lehetővé. A tanulási folyamatot mentorok és munkahelyi segítők támogatják, összhangban a felhívással. A célcsoport tagjait a későbbi munkavégzésük során személyre szabott mentorálással támogatjuk. A szakmai mentor a munkahelyi szocializációt, a műszakrendhez való alkalmazkodást és a klinikai protokollok betartását segíti majd. A PTE KK több telephelyen nyújt ellátást, regionális elérhetőséggel és kiterjedt szakmai hálózattal; ez megteremti a terepgyakorlatok és az elhelyezkedés feltételeit Baranya Vármegyében. A programhoz csatlakozó klinikai és városi kórházi egységek biztosítják, hogy a résztvevők lakóhely-közeli munkavégzési lehetőségekhez jussanak, csökkentve a mobilitási akadályokat. 
A PTE KK a „Nő az esély a közszolgáltatásokban” program keretében elvárt módon a meglévő szolgáltatói és képzői múltjára építve, széles klinikai portfólióval, mentorált és foglalkoztatásba ágyazott képzési modellel kínál tartós életpályát a célcsoport számára. A program intézményi sikerét támogatja az Ápolásszakmai Igazgatóság elhivatottsága, az oktatási rutin, és a gyakorlati tudás átadására alkalmas osztályok. A demonstrációs és gyakorlati képzésben jártas oktatók és a Klinikai Központ betegellátó egységei megfelelő erőforrást biztosítanak a projekt megvalósításához. A projekt egyszerre szolgálja a térségi munkaerőpiaci szükségleteket és az egészségügyi ellátás javítását, miközben megfelel az EFOP Plusz felhívás elvárásainak. Az adminisztrációhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek a pályázati kiírásnak megfelelően rendelkezésre állnak.
A projekt keretében a PTE 6 klinikai egységében összesen 10 fő célcsoport, 2 fő adminisztrációs asszisztens és 5 fő munkahelyi segítő (mentor) foglalkoztatása valósul meg a Felhívásban előírtak szerint.
 

Ez a projekt azt vizsgálja, hogy hogyan hatnak egymásra a retina és az agy különböző részei, amikor az állatok oldalirányú vagy közeledő mozgásokat érzékelnek. A kutatás célja, hogy jobban megértsük, hogyan alakítanak ki a mozgásokat érzékelő neuronok kölcsönös gátlásokat, amelyek segítenek az állatoknak megkülönböztetni a különböző mozgásirányokat és meghatározni az arra adott viselkedési válaszokat. Például egy egérnek el kell dönteni, hogy egy mozgó ragadozó oldalirányban közelít, vagy közvetlenül feléje tart, így létfontosságú, hogy az egér meneküléssel vagy mozdulatlansággal válaszol. A kutatás során azt is feltételezzük, hogy három különböző szinten jelennek meg a gátló kapcsolatok a párhuzamos szignalizációs útvonalakon keresztül: a retina ganglionsejtek között, a ganglionsejtek és a colliculus superior neuronok között, valamint a colliculus neuronok és a pulvinar vagy parabigeminális magok között. A kutatásunk célja, hogy ezeket a kapcsolatokat különböző kísérleti módszerekkel, például genetikai módosításokkal és képfeldolgozással teszteljük, hogy jobban megértsük a látás és a döntéshozatal idegrendszeri alapjait. A kutatás nemcsak az állatok látásának megértését segíti elő, hanem olyan technológiai alkalmazásokhoz is hozzájárulhat, mint a robotika, a szenzoros algoritmusok, az önvezető járművek és a protézisek, mivel fontos adatokat szolgáltat a retina és az agy közötti kapcsolatról.

A kutatás célja annak feltárása, hogy milyen tényezők segítik vagy éppen gátolják az akadémiai vállalkozások létrejöttét Magyarországon. Akadémiai vállalkozásról akkor beszélünk, amikor egyetemi vagy kutatóintézeti dolgozók a kutatási eredményeiket üzleti alapon próbálják hasznosítani, például innovatív termékek vagy szolgáltatások formájában. Ezek a vállalkozások hidat képeznek a tudomány és a gazdaság között, és hozzájárulnak a régiók fejlődéséhez is.
A kutatás során egy új modellt (A–3M-modell) dolgozunk ki, amely rendszerezi azokat a tényezőket, amelyek az egyén, az egyetem és a külső környezet szintjén befolyásolják az akadémiai vállalkozások sikerét. A modellt először nemzetközi példák alapján építjük fel, majd magyar viszonyokra szabjuk interjúk segítségével. Végül kérdőíves kutatással teszteljük, hogy mely tényezők milyen szerepet játszanak a vállalkozási hajlandóságban. Kiemelt figyelmet fordítunk arra is, hogy az oktatók és kutatók hogyan gondolkodnak a vállalkozásról, milyen mentális akadályokkal küzdenek, valamint arra, hogy a digitális technológiák (pl. mesterséges intelligencia) és a fenntarthatóság mennyire jelennek meg az ilyen vállalkozásokban.
Az eredmények gyakorlati segítséget nyújtanak döntéshozóknak, egyetemeknek és kutatóknak a vállalkozási ökoszisztéma fejlesztésében.

A Chagas-kór (CD), amelyet a Trypanosoma cruzi (Tc) parazita okoz, súlyos, krónikus lefolyású fertőzés, amely világszerte mintegy hétmillió embert érint. A betegség éveken vagy évtizedeken át lappanghat, miközben visszafordíthatatlan szívizom- és emésztőrendszeri károsodásokat, ritkábban idegrendszeri szövődményeket okoz. A CD a nyugati féltekén a legnagyobb gazdasági terhet jelentő parazitás megbetegedés, mely ellen jelenleg nem létezik engedélyezett vakcina. A globális felmelegedés és a migráció hatására a Tc-t terjesztő triatomin poloska-vektorok új régiók felé terjednek, ezért a Chagas-kór már Európában is megjelent.
Világszerte mindössze egy parazita elleni védőoltás, a malária ellen 2021-ben engedélyezett RTS,S/AS01 vakcina áll rendelkezésre, amely fehérjealapú, és hatékonysága csupán 30–40% közötti. Mindez rávilágít a paraziták elleni vakcinák fejlesztésének nehézségeire: e kórokozók többlépcsős életciklussal, jelentős genetikai variabilitással és kifinomult immunelkerülő mechanizmusokkal rendelkeznek. A Tc a gazdaszervezet sejtjein belül szaporodik, ezáltal az immunrendszer humorális (antitest-közvetített) válasza számára nagyrészt hozzáférhetetlenné válik. A parazita transz-szialidáz (TS) enzimei a gazdasejtek felszínéről sziálsav-molekulákat visznek át saját felszíni glikoproteinjeikre, módosítva azok immunológiai felismerhetőségét és gátolva a természetes immunválasz aktiválódását. Ezzel párhuzamosan a Tc-calreticulin fehérje a komplementrendszer működését gátolja, csökkentve az opszonizáció és a komplementmediált lízis hatékonyságát. Ezek a mechanizmusok együttesen lehetővé teszik a parazita számára, hogy tartósan fennmaradjon a gazdaszervezetben és krónikus fertőzést alakítson ki.
Projektünk célja egy olyan új generációs mRNS-vakcina kifejlesztése, amely hatékonyan képes semlegesíteni a parazita immunelkerülő mechanizmusait. A fejlesztés alapja a magyar szabadalommal védett TFR123 vakcinaplatform (PCT/HU2021/050057), amely az antigénprezentáció hatékonyságát javítja, és a gyengén immunogén antigénekkel szemben is erőteljes immunválaszt indukál. A TFR123 technológia három kulcstulajdonságot egyesít: (1) optimalizálja az antigénprezentációt, (2) célzottan juttatja el az antigéneket az antigénprezentáló sejtekhez (APC), és (3) fokozza a keresztprezentációt, amely hatékony CD8? T-sejtes választ vált ki.
A projekt másik pillére a mesterséges intelligenciával (AI) és nagyméretű nyelvi modellekkel (LLM) támogatott antigéntervezés, amely több tízezer Tc transz-szialidáz fehérjeváltozat bioinformatikai elemzésével azonosítja a legkonzerváltabb epitópokat. A kiválasztott epitópok poliepitope szerkezetbe rendezve kerülnek be a TFR123-alapú mRNS-vakcinába. Ez az első kiméra vakcina, amely katalitikusan aktív TS-régiókat és TcCALR epitópokat is tartalmaz, lehetővé téve a parazita saját immunmoduláló mechanizmusainak célzott semlegesítését.
A fejlesztés TRL2–4 szinten zajlik, célja a koncepció preklinikai igazolása. A Pécsi Tudományegyetem és a Neo-Antigen Biotech Kft. együttműködése egyesíti a molekuláris immunológiai kutatás, a bioinformatika és az mRNS-LNP technológia tapasztalatait. A projektben brazil szakmai partner (CTVacinas, Belo Horizonte) biztosítja a kórokozó-specifikus in vivo modelleket és validációs rendszereket.
A TFR123 platform epitópszerkezete rugalmasan módosítható, így más, nagy genetikai variabilitású kórokozókra –a Leishmania, Dengue-vírus, SARS-CoV-2 variánsok– is adaptálható, illetve akár több kórokozó antigénjei is kombinálhatók egyetlen vakcinában (pan-trópusi, vagy pan-influenza vakcinák). A szabadalmaztatott TFR123 platform technológia egyesítése az mRNS–LNP rendszerrel, mely utóbbi Karikó Katalin munkájának köszönhetően 2023-ban Nobel-díjat érdemelt, a vakcinák új, hatékonyabb generációját képviseli. Magyarország számára ez a projekt stratégiai jelentőségű: egy sikeres fejlesztés az első hatékony parazitaellenes mRNS-vakcinát, és egyben nemzetközi szintű magyar tudományos áttörést eredményez.
 

Projekt összköltsége
826 009 895 Ft

A kutatás célja Budapest, Magyarország fővárosában történő "ageing in place" (helyben idősödés) folyamatának vizsgálata, különös tekintettel a posztszocialista városi környezet sajátosságaira. A projekt egyedülálló módon integrálja a "hely", a társadalmi hálózatok, a támogató rendszerek (formális és informális ellátás) és a kommunikációs technológia dimenzióit, hogy feltérképezze, hogyan befolyásolják ezek a tényezők az idősebb felnőttek életminőségét, jólétét és autonómiáját.
A kutatás kiinduló hipotézise szerint a posztszocialista városi környezetekben a városépítési örökség, a szociális ellátórendszerek és a digitális eszközökhöz való hozzáférés kulcsszerepet játszanak az idősebb felnőttek helyben történő idősödésében. A kutatás célja, hogy feltárja, hogyan segíthetik a különböző szintű helyi politikák, az infrastruktúra, a szociális kapcsolatok és a digitális technológiák az idős embereket a független és aktív életvitel fenntartásában.
 

Az érzelmek és a fenyegetésészlelés központi szerepet játszanak az emberi kognícióban és viselkedésben, azonban a jelenlegi kutatási módszerek jelentős korlátokkal rendelkeznek. A vizuális (és auditoros vagy modalitások közötti) fenyegetések feldolgozását vizsgáló adatbázisok gyakran nem megfelelően validáltak, így nem biztosítanak megfelelő kontrollt az egyes vizsgálatok között, és csupán elvétve alkalmaznak több mérési megközelítést (pl. fiziológiai és viselkedéses). Továbbá, az egyéni különbségek és az érzelmi szabályozási mechanizmusok pontos szerepe még nem teljesen tisztázott a fenyegető ingerek feldolgozásában. A jelen kutatás célja, hogy kitöltse ezeket a hiányosságokat és megválaszolja a korábbi tudományos diskurzusban felmerülő kritikus kérdéseket.

Korábbi tapasztalatainkra alapozva új, komplex adatbázisokat hoznánk létre, melyet számos kutatási területen és gyakorlatban hasznosítani lehet. Ebben a projektben a vizuális és auditoros modalitást célzó, fenyegető, pozitív és semleges ingereket vizsgálnánk érzelmi dimenziók (pl. arousal), érzelmi kategóriák (pl. undor, félelem), és egyéni különbségek figyelembevételével. Bár a fenyegető ingerek feldolgozási hátterét sokszor evolúciós alapokra helyezik a kurrens elméletek, klinikai vizsgálatokból kiderül, hogy ezek mégsem univerzálisak. Hasonlóképpen saját és számos nemzetközi labor eredménye arra utal, hogy a különböző fenyegető (és más érzelmi) tartalmak idegrendszeri feldolgozása csak részben átfedő; különböző félelmeket előhívó tartalmak (pl. állatokkal vagy orvosi beavatkozással kapcsolatos) másként kerülnek feldolgozásra. Eltérések figyelhetők meg a félelem és az undor által kiváltott érzelmi reakciókban, és ezek eltérései különböző típusú fóbiák kialakulásához vezethetnek. Szintén szerepet játszanak a pozitív érzelmek az érzelmi szabályozásban, csökkenthetik a fenyegető ingerekre adott negatív válaszokat. Módszertani szempontból mindezt befolyásolja az egyéni különbségek jelenléte (pl. szorongásra való hajlam, személyiségvonások). Korábbi kutatások is rámutattak, hogy a magasabb szorongási hajlammal rendelkező személyek gyorsabb és intenzívebb figyelmi elfogultságot mutatnak a fenyegető ingerek felé, amit viselkedéses és fiziológiai mérések is tükröznek. Korábbi kutatásokban szintén hiányosság volt egy rigorózusabb, az érzelmi válaszokat objektíven mérő módszertan alkalmazása a hagyományos önbeszámoló helyett. A fiziológiai mérések (HRV, SCR, EEG) képesek pontosabb képet adni az érzelmi reakciókról, mint a kizárólag kérdőívekre alapozott kutatások.

A kutatás során ezeket a kérdéseket egy új, validált, multimodális ingeradatbázis segítségével vizsgáljuk meg. A többszempontú módszertani megközelítés alkalmazása (önbeszámolók, fiziológiai mérések, viselkedéses adatok) biztosítja, hogy a válaszok pontosan tükrözzék az egyéni különbségeket és a kognitív-affektív mechanizmusokat. 

A kutatás fő célkitűzései 
(1) új ingeradatbázisok létrehozása és validálása, 
(2) egyéni különbségek szerepének vizsgálata a különböző kategóriájú és modalitású fenyegető érzelmi ingerek feldolgozásban, 
(3) pozitív érzelmek és összevetése negatív érzelmi és semleges ingerekkel. 
 

A mesterséges megtermékenyítéssel megfogant magzatok száma a meddő párok egyre növekvő száma miatt világszerte nő, de még mindig csak minden harmadik beültetés jár sikerrel, ráadásul ez az arány az anya életkorának előrehaladtával tovább csökken. Kiemelendő, hogy az ikerterhességek nagyobb kockázata miatt a modern világban az egyetlen embrió beültetésével járó beavatkozások dominálnak és komoly szakmai, továbbá etikai kérdés, hogy az orvosok mely embriót választják ki és ültetik be. Tudományos publikációk alapján a sejtek igen alacsony energiájú fotonokat bocsájtanak ki, amely jelenséget a Pécsi Tudományegyetem Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium (PTE HRNL) munkatársai elsőként mutattak ki embriók megfigyelései során, teljes fényvédelem és természetes környezet biztosítása mellett mindenféle (fizikai, kémiai) stimuláció nélkül. Mindezekre tekintettel a PTE HRNL egy olyan inkubátor technológia kutatását és kifejlesztését tűzte ki céljául a hazai orvostudományi kutatások területén, amely az embrió által kibocsájtott fotonok jellemzői alapján képes kiválasztani a legéletképesebb, a megtapadásra legalkalmasabb embriót. A PTE HRNL ezen önálló és független kutatása által növelhető a beültetés sikerének, valamint a fentiek szerint egyre szélesebb körben érintett társadalmunk családalapítást tervező személyeinek esélyei.