A kutatás-fejlesztési projekt célja egy modern, piacképes, új funkciókkal rendelkező fejlett diagnosztikai eljárásokat és algoritmusokat alkalmazó klinikai defibrillátor létrehozása . Az Innomed Medical Zrt. a folyamatos kutatás-fejlesztési tevékenysége során egyetemi tudásbázisok felhasználásával törekszik arra, hogy cégprofiljában meghatározó szerepet képviseljen a klinikai defibrillátorok területén, orvos-szakmai újdonságokkal, új szolgáltatásokkal jelenjen meg a témakörben. Ehhez tudományos bázist az egyetemi célzott alapkutatások nyújtanak, amelyeket az Innomed, mint gyártó a piaci igényeket is figyelembe véve igyekszik befolyásolni, támogatni. Az elmúlt két esztendőben az Innomed Medical Zrt. a klinikai defibrillátor gyártási volumenét mint egy 60%-al növelte, de így sem tudta a szükséges piaci igényeket kielégíteni. Jelentős, támogatott beruházással növeltük termelőkapacitásainkat, amelyek szeptembertől állnak rendelkezésre. Célunk, hogy a post COVID szindrómás páciensek diagnosztikájában és terápiájában újdonságokat tudjunk megjelentetni az új klinikai defibrillátorainkban. Természetesen a szokásos fejlesztési tevékenység, a kisebb súly, kisebb térfogat, nagyobb teljesítmény, ergonomikusabb kivitel, könnyebb kezelhetőség stb. fejlesztések mindezzel párhuzamosan, folyamatosan zajlanak.

A Pécsi Tudományegyetem a jogelődök hagyományaihoz híven elkötelezett a minőségi pedagógusképzés és pedagógusutánpótlás biztosítása mellett; széles pedagógusképzési portfólióval rendelkezik, mely a graduális képzésben az alsófokú pedagógusképzés alapszakjai, valamint a közismereti, szakmai és művészeti tanárképzés mellett a gyógypedagógiai képzést is magában foglalja. Ehhez a gyakorló iskolai szinten is a megfelelő színvonalú, 21. századi technikai, tárgyi igényeknek megfelelő munka biztosításához nélkülözhetetlen eszközöket és feltételeket szükséges teremteni.

Az EFOP-4.2.3-22-2022-00008 számú „A PTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium infrastrukturális fejlesztése” című pályázat keretében a Pécsi Tudományegyetem pedagógusképzésben elengedhetetlen, pécsi székhelyű PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Óvoda három különálló feladatellátási hellyel rendelkező tagintézményeit kívánjuk fejleszteni.

A tagintézmények:

• PTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 1. Számú Általános Iskola
• PTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Babits Mihály Gimnáziuma
• PTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Deák Ferenc Általános Iskola A

projektmegvalósítás során hangsúlyosan merül fel a nevelési-oktatási termek, azok elérését szolgáló folyosók és egyéb közös helyiségek felújítása, valamint a megfelelő oktatás színvonalához nélkülözhetetlen bútorok, eszközök beszerzése is. Ezen felül súlyozott szerepet kapnak a sport és futópályák, játszóterek felújítása is. A pályázattal lehetőség nyílik a Nyugati színvonalú oktatásra, a testnevelés, sportolás minőségi fejlesztésével a gyermekek testi és lelki szellemiségének fejlődésére. A beruházás tervezett befejezése 2023.09.30. További célok között szerepel az Iskola versenyképességének javítása, a pedagógusok régióban tartása. A bővítéssel új munkahelyek létrehozása, fenntartható gazdálkodás keretein belül.

A Pécsi Tudományegyetem a jogelődök hagyományaihoz híven elkötelezett a minőségi pedagógusképzés és pedagógusutánpótlás biztosítása mellett; széles pedagógusképzési portfólióval rendelkezik, mely a graduális képzésben az alsófokú pedagógusképzés alapszakjai, valamint a közismereti, szakmai és művészeti tanárképzés mellett a gyógypedagógiai képzést is magában foglalja. Ehhez a gyakorló iskolai szinten is a megfelelő színvonalú, 21. századi technikai, tárgyi igényeknek megfelelő munka biztosításához nélkülözhetetlen eszközöket és feltételeket szükséges teremteni. Az EFOP-4.2.3-22-2022-00010 számú „A PTE IGY gyakorló általános iskolájának és a SE PA gyakorló iskolájának fejlesztése” című pályázat keretében a Pécsi Tudományegyetem pedagógusképzésben elengedhetetlen, szekszárdi székhelyű PTE Illyés Gyula Gyakorló Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóóvoda általános iskolai részének fejlesztése kerül a középpontba. A projektmegvalósítás során hangsúlyosan merül fel a nevelési-oktatási termek, azok elérését szolgáló folyosók és egyéb közös helyiségek felújítása, valamint a megfelelő oktatás színvonalához nélkülözhetetlen bútorok, eszközök beszerzése is. Ezen felül súlyozott szerepet kapnak a sport és futópályák, játszóterek felújítása is. A pályázattal lehetőség nyílik a Nyugati színvonalú oktatásra, a testnevelés, sportolás minőségi fejlesztésével a gyermekek testi és lelki szellemiségének fejlődésére. A beruházás tervezett befejezése 2023.09.30. További célok között szerepel az Iskola versenyképességének javítása, a pedagógusok régióban tartása. A bővítéssel új munkahelyek létrehozása, fenntartható gazdálkodás keretein belül.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a Dunántúl legnagyobb egészségügyi szolgáltatója. Az intézmény összes engedélyezett ágyszáma 2021. december 31-én 1.629, melyből aktív kórházi ágyszám 1.534, míg a krónikus rehabilitációs ágyszám 95. Az intézmény éves elbocsátott osztályos betegszáma 80.284 beteg, melyből 79.711 az aktív, és 573 a krónikus betegek száma. A teljesített ápolási napok száma 324.591 nap, melyből 318.207 nap az aktív, és 6.384 nap a krónikus fekvőbeteg szakellátásban teljesített ápolási napok száma. A PTE Klinikai Központ a járóbeteg szakellátás keretében 2021. évben valamennyi térítési kategóriát tekintve 1.576.343 esetet látott el. A járóbeteg szakellátásban 53, a fekvőbeteg szakellátásban 93 szakmában nyújt egészségügyi szolgáltatást. Több szakmában a progresszivitás III. szintjén történik a betegellátás, ennek megfelelően jelentős területi ellátási kötelezettséggel, bizonyos beavatkozások tekintetében országosan egyedüli intézményként látva el a betegeket. A 2021-es évben a Szívgyógyászati Klinika Kardiológiai Osztálya 11.869 járó és 5.324 fekvő beteget látott el 40 aktív ágyon. A Szívsebészeti Osztály 653 járó és 734 fekvő beteget látott el 30 ágyon, és 31.027 echogardiográfiás beavatkozás történt összesen 10.242 eset során. Az I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszéken 4.397 járó és 1.114 fekvő eset volt 30 ágyon. Az összesen 4.529 echokardiográfiás eset során 13.690 beavatkozást végeztek. A Kardiológiai Rehabilitációs fekvőbeteg osztályon - a Koronavírusos helyzetre való tekintettel a 30 engedélyezett ágyból - 5 aktív ágyon 255 esetet láttak el.

A szív- és érrendszeri megbetegedések hazánk halálozási és megbetegedési statisztikája élén állnak. A Klinikai Központ kardiológiai eszközfejlesztésének célja a Dél-dunántúli Régióban a szív- és érrendszeri halálokok csökkentése, a megbetegedések legkorszerűbb eszközökkel történő diagnosztizálása és kezelése. Az eszközfejlesztések kiemelt jelentőségűek annak okán is, hogy a COVID pandémia következményeként igen jelentős számú az új, poszt-COVID szindrómás kardiológiai beteg: szívizom- és/vagy szívburokgyulladás, a szív szisztolés teljesítményének csökkenése, ritmuszavarok, s egyéb kardiovaszkuláris szövődmények.

A tervezett eszközfejlesztések szakmai célterületei: szívsebészeti és szívgyógyászati diagnosztika (echokardiográfok), kardiológiai rehabilitációs, kardiológiai fekvőbeteg ellátások (korszerű telemetriás és betegmonitorozó rendszerek), valamint komplex kardiovaszkuláris rizikó felmérésére alkalmas noninvazív eszközfejlesztés.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinikája a Dél-dunántúli Régió regionális kardiológiai és szívsebészeti centruma, az I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszéke pedig az alapvető feladatán, a sürgősségi kardiológiai betegellátáson túl a régió egyik vezető intézete a non-invazív kardiológia terén. A két említett klinikára egy-egy felsőkategóriás echokardiográf készülék beszerzését tervezzük, melyek a szív- érrendszeri ellátás minőségi javulását jelentené a regionális centrumként működő klinikák számára.

Az I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszékén és Kardiológiai Rehabilitációs Tanszékén rendszeresen kezelünk myocardiális infarktus akut szakán, vagy szívsebészeti nagyműtéten frissen átesett, ill. előrehaladott szívelégtelenségben szenvedő betegeket, akiknél nem elhanyagolható a veszélyes ritmuszavar, myocardialis ischaemia vagy akut szívelégtelenség, légzési elégtelenség kialakulásának veszélye. Az életfunkciók folyamatos monitorozásával azonnal felismerhetők a veszélyes események, illetve a panaszt nem okozó, vagy rövid időtartamuknál fogva másképpen nehezen rögzíthető események. Kívánatos, hogy mindez a beteg mobilitását és rehabilitációját nem akadályozó módon történjen, melyre a telemetriás monitorozás optimális megoldást nyújt. Ezen túl előfordulnak olyan esetek is, melyek megoldásához szükséges beavatkozás ágy melletti monitorozást igényel. Ilyen esetekben eddig a monitorozási lehetőség hiánya miatt a beteg Coronaria Őrzőben való áthelyezésére volt szükség. A telemetriás és központi betegőrző egységek kiegészítése egy ágy melletti kijelzővel a fentiek házon belüli megoldását is lehetővé tenné.

Az I. sz. Belgyógyászati Klinikán emellett a jelenleg érvényes ESC irányelvek mentén komplex kardiovaszkuláris rizikófelmérés is történik, s ezt a célt szolgálná a tervezett, lézer Doppler áramlásmérésen és a bőrön keresztüli parciális szöveti oxigéntenzió mérésen alapuló készülék.

A PTE a projekt megvalósítás befejezésétől számított 5 évig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1303/2013/EU Rendelet 71. cikkében foglaltaknak.

Továbbá vállalja, hogy a beszerzett eszközöket csak közfinanszírozott ellátás céljaira használja.

A PTE vállalja, hogy olyan eszközöket szerez be, melyek esetében a szerződő partner a fenntartási időszak végéig tartó jótállást vállal, valamint biztosítja a napi működtetéshez szükséges tervszerű, megelőző karbantartást is.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a Dunántúl legnagyobb egészségügyi szolgáltatója. Az intézmény összes engedélyezett ágyszáma 2021. december 31-én 1.629, melyből aktív kórházi ágyszám 1.534, míg a krónikus/rehab ágyszám 95. Az intézmény éves elbocsátott osztályos betegszáma 80.284 beteg, melyből 79.711 az aktív, és 573 a krónikus betegek száma. A teljesített ápolási napok száma 324.591 nap, melyből 318.207 nap az aktív, és 6.384 nap a krónikus fekvőbeteg szakellátásban teljesített ápolási napok száma. A PTE Klinikai Központ a járóbeteg szakellátás keretében 2021. évben valamennyi térítési kategóriát tekintve 1.576.343 esetet látott el. A járóbeteg szakellátásban 53, a fekvőbeteg szakellátásban 93 szakmában nyújt egészségügyi szolgáltatást. Több szakmában a progresszivitás III. szintjén történik a betegellátás, ennek megfelelően jelentős területi ellátási kötelezettséggel, bizonyos beavatkozások tekintetében országosan egyedüli intézményként látva el a betegeket. A Klinikai Központ Onkoterápiás Intézete 39.329 fő járó beteg, míg 12.808 fő fekvőbeteg forgalmat látott el 2021. évben, 55 aktív ágyon.

A pályázat célja a Klinikai Központ Onkoterápiás Intézet 26 éves, 1996-ban telepített kobaltágyújának - Telecobalt Theratron 780C típusú készülék - cseréje.

A meglévő, már korszerűtlennek tartható kobaltágyúban használt Co60 izotóp legutoljára 2000. évben lett cserélve, így az izotóp fokozatosan csökkenő aktivitása miatt az utóbbi években az eredeti, illetve még tolerálható kezelési idők többszörösével kellett dolgozni, ami a sokszor rossz állapotú daganatos betegek számára kifejezett terhertételt jelentett. Az IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) már a 2016. évi audit során jelezte, hogy a készülék dózisteljesítménye 0,4 Gy/min alatt van (jelenleg 0,125 Gy/min), és ezzel a dózisteljesítménnyel már nem ajánlott kezeléseket végezni. Ezen túlmenően a készülék jelentős amortizációja miatt betegellátásra alkalmatlanná vált, ezért kb. fél éve, 2021 ősze óta már a készülék nincs klinikai használatban.

A telekobalt ágyú betegellátásból történő kivonásával értelemszerűen a meglévő alapszintű lineáris gyorsítóval (Clinac iX) és a dedikált sztereotaxiás besugárzó készülékkel (Novalis TX) végzett sugárterápiás kezelések száma, és a kezelésre történő várakozási idő megnőtt (a PTE Onkoterápiás Intézetben naponta kb. 150-160 beteg sugárterápiás ellátása történik meg, és 3-4 évvel ezelőtt még a kobaltágyún is el lehetett végezni 15-20 beteg kezelését). Egy új, kisméretű, kis energiájú, modern „középkategóriás” lineáris gyorsítóval számtalan beteg, minden szempontból korszerű kezelését el lehetne végezni, így a betegellátás biztonságosabbá válhatna, továbbá a Novalis TX készüléken több, korszerű agyi vagy koponyán kívüli, egésztest sztereotaxiás kezelést lehet kivitelezni.

A jelenlegi európai szakmai elvárások szerint új telekobalt készülék telepítése nem javasolt, helyette kisméretű, kis energiájú lineáris gyorsító beszerzése a cél. A szóba jövő lehetséges új készülékek már standardizált, egyszerűsített üzemmódban működnek, így a kezelések gyorsabban és könnyebben megvalósíthatók. A működésük csendes, és ez is növeli a betegek biztonság- és komfortérzetét a kezelések alatt.

Az ilyen készülékek telepítése viszonylag gyorsan elvégezhető, de az új lineáris gyorsító telepítésére kiszemelt régi telekobalt besugárzó helyiség és funkcionális környezete 1994-ben került megépítésre, így gépészete, villamos hálózata és sugárvédelmi rendszere is meglehetősen elavult, ezért összetett és jelentős felújítást igényel. Mindezen szükséges műszaki munkálatok mellett a helyiség fizikai méretei miatt is csak korlátozott méretű, önmagában is komolyabb sugárvédelmi funkciókkal ellátott, szűkebb mozgásigényű készülék beszerzése lehetséges csak.

A reményteli fejlesztés birtokában a Pécsi Tudományegyetem Onkoterápiás Intézete sugárterápiás szempontból rendelkezhetne az egyetemi-regionális centrumoktól elvárható, progresszivitási szintnek megfelelő sugárterápiás eszközparkkal, az Intézet pedig így a területi ellátási kötelezettség mellett (Baranya, és Tolna megye) el tudná látni az esetleges regionális szakmai feladatait is, a biztonságos betegellátás kritériumrendszere szerint.

A PTE a projekt megvalósítás befejezésétől számított 5 évig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1303/2013/EU Rendelet 71. cikkében foglaltaknak.

Továbbá vállalja, hogy a beszerzett eszközt csak közfinanszírozott ellátás céljaira használja.

A PTE vállalja, hogy olyan eszközöket szerez be, melyek esetében a szerződő partner a fenntartási időszak végéig tartó jótállást vállal, valamint biztosítja a napi működtetéshez szükséges tervszerű, megelőző karbantartást is.

A projekt célja egy hűtőbordás léghűtéses hőcserélő termékcsalád kifejlesztése a cső-borda közti hővezető kontaktanyag használatának tökéletesítésével, mely magában foglalja a szárazhűtőket, valamint a kondenzátorokat is. Ezek az összes járatos közeggel üzemeltethetőek lesznek. Ezen felül a lamella blokkok térbeli elhelyezése, a levegő áramlási iránya és a gépek rögzítési pontjai szerint is diverzifikált kínálatot tervezünk megvalósítani. A lamella blokkok lehetnek vízszintes, függőleges vagy „V” alakban elrendezettek, a berendezések vízszintes alapra, függőleges falra, de akár menyezeti felületre is telepíthetőek lesznek. A gyakorlatban két fő típus különíthető el a csövekben áramló hőcserélő közeg fázisátalakulása szempontjából: a szárazhűtők kritikus, hogy milyen hatásossággal adható le a közeg hője a kültéri levegőnek, ezért a projektünkben kifejleszteni kívánt kontaktanyag előnyei (egységnyi idő alatt nagyobb hőmennyiség leadása) mindkét esetben érvényesülnek. A nemzetközi jelentőségű projektünk központi eleme egy olyan kontaktanyag kifejlesztése, amely nagy mértékben javítja az elsődleges közeget vezető csővezeték külső fala és a hőt a környező levegőnek átadó bordák közti hőátadást. A konvencionális eljárás során a csövek mechanikus vagy hidraulikus bővítése teremti meg a szoros kontaktot a bordákkal, ám ebben az esetben a két fém valójában a névleges felület csupán töredékén érintkezik a felületi egyenetlenségek miatt, a többi részt levegő tölti ki, amely ez esetben gyakorlatilag szigetelő anyagként viselkedik. A fejlesztendő kontaktanyag a csőbővítés előtt a fémek közé felhordva a levegő helyett kitölti a réseket, miközben hővezetési tényezője közelítőleg 200-szor nagyobb, így egységnyi idő alatt több hő képes átadódni cső felületéről a bordákra, amely a berendezés teljesítményét javítja. Az ipari hőcserélő iparágban a teljesítménynövelést ilyen módon jelenleg nem alkalmazzák. A teljes termékfejlesztés a legkorszerűbb végeselem szimulációs eszközök támogatásával valósul meg, amely nagyban csökkenti a fizikai prototípusok szükséges számát, valamint validáló mérésekre alapozva nagy pontossággal egyedi berendezések tervezését teszi lehetővé. Projektünk eredményeként felálló termékcsalád széles körben beilleszthető lesz épületgépészeti rendszerekbe, valamint a ipari folyamatok során felmerülő hőcserélési gépészeti rendszerekbe, a környezeti adatok, a hőcserélő közeg, az elvárt áramlási paraméterek megadásával az adott feladatra optimális konstrukció meghatározása automatizált módon történhet, így gyakorlatilag azonnal lehetőség lesz az termék elkészítésére a feladatra legalkalmasabb, munkapontra optimalizált modell alapján. A hatékonyabb hőcsere a gyakorlatban azt jelenti, hogy egységnyi hőcserélési teljesítmény eléréséhez várhatóan 10 %-kal kevesebb alapanyag beépítése szükséges ezen berendezésekbe, amely csökkenti a gyártásuk során felmerülő környezetterhelést, egyúttal gazdaságosabb is mind az előállítási költséget, mind pedig az üzemeltetési költséget tekintve. A kutatói háttér akadémiai részét a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának Épületgépész- és Létesítménymérnöki Tanszéke támogatja. A fejlesztendő termékkör (ipari hasznosítású léghűtéses hőcserélők) európai piaca évi 900 m € forgalmú. A Caadex Kft. saját mérnöki csapata is több sikeres kutatás-fejlesztési projektet tudhat maga mögött a gyártástechnológia, valamint a termékfejlesztés területén.

A szerződött támogatás összege: 328 059 685 FT, ebből az európai uniós támogatás összege 288 692 521 Ft.

A GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00113 az Európai Uniótársfinanszírozásával valósult meg.

A klinikai vizsgálatok az egyik olyan terület, ahol az egyre nagyobb mértékben létrejövő egészségügyi adatok felhasználása a piac átalakulásához vezetett. Magyarország az EU-n belül klinikai vizsgálatok területén viszonylag kedvező helyen áll, ugyanakkor a piac átrendeződése miatt hazánkban 2016-2018 között a klinikai vizsgálatok száma jelentős, kb. 20%-os visszaesést mutatott. A versenyképességünk romlásához hozzájárul, hogy bár hatalmas mennyiségű egységes egészségügyi finanszírozási adat áll rendelkezésre, az egészségügyi szolgáltatóknál gyűjtött adatok zajosak, strukturálatlanok és hiányosak, nehezen hozzáférhetőek. Ez rendkívüli mértékben korlátozza a betegbeválogatási kritériumok mentén történő szűréseket, illetve a korábban gyűjtött adatok felhasználását klinikai vizsgálatok tervezéséhez, retrospektív adatelemzések elvégzését. Ez azzal jár, hogy innovatív nemzetközi klinikai vizsgálatokhoz nehezen tudnak kapcsolódni a hazai vizsgálóhelyek, továbbá a nem kereskedelmi vizsgálatok területén tovább nő a lemaradás Nyugat-Európa többi országához képest.
Az egészségügyi adatok felértékelődését mutatja, hogy a robbanásszerű biotechnológiai és informatikai fejlődésnek köszönhetően az elmúlt két évtizedben a nemzetközi orvos-biológiai kutatások jelentős és szerteágazó eredményeket értek el. Ezek az orvosi gyakorlat átalakulásához vezettek és előtérbe került a személyre szabott orvoslás paradigmája. A diagnosztikai, valamint terápiás megközelítések molekuláris alapokra kerültek. A genom-szintű információ értékelésében résztvevő bioinformatikusok száma alacsony, és az alkalmazott algoritmusok nem követik a felhasználói igényeket; az egészségügyi felhasználók gyakran nem tudják alkalmazni a molekuláris információt; és eddig hiányzott az átfogó stratégia is a hiánytünetek orvoslására. A régió lemaradása ezen a területen az idő előre haladtával exponenciálisan növekedni fog, ha nem alakítunk ki olyan működési modell, mely a fenti problémákat megoldja.
Az okos technológiák térnyerése az egészségügyben arra vezethető vissza, hogy ma már korszerű eszközökkel olcsón és hatékonyan lehet adatokat gyűjteni az egyének egészségi állapotáról, melyeket fejlett analitikai megoldásokkal feldolgozva célzott visszacsatolást lehet adni a betegek az egészségügyben dolgozók számára.

A projekt keretében a napjainkban fellelhető trendeket és kihívásokat figyelembe véve egy Egészségügyi Adatelemző, Adathasznosítási és Okoseszköz-és Technológia Fejlesztő Kompetencia Központot kívánunk létrehozni, ami ipari szereplőkkel együttműködve képes innovatív adatgyűjtési, információfeldolgozási és elemzési módszereket kialakítani, és ezeket új egészségügyi technológiák és szolgálatások fejlesztésére felhasználni. A projekt további célja, hogy olyan adatalapú egészségügyi szolgáltatások kialakítását valósítsa meg, amelyekkel az egészségügyi ellátás hatékonyabban szervezhető, az Egyetem és a környezetében működő egészségügyi szolgáltatók ellátási terhei mérsékelhetők és források szabadíthatók fel. Jelen pályázat hozzájárul a PTE központú innovációs ökoszisztéma kialakításához és fejlesztéséhez, és erősíti az egészségipari partnerekkel való regionális együttműködést, továbbá elősegíti a régióban élők népegészségügyi mutatóinak és életminőségének javítását, valamint a helyi gazdaság élénkítését. A projekt keretében a létrejövő kutató-fejlesztő bázis célja, hogy a konzorciumban részt vevő ipari szereplők fejlesztési igényei mentén a piacon értékesíthető termékeket és szolgáltatásokat alakítson ki. A különböző fejlesztések szakmai alprojektek keretében valósulnak meg, melyek a következők:

1. 1. Klinikai adatvagyon hasznosíthatóvá tétele egészségügyi ellátásokhoz és klinikai vizsgálatokhoz – Dr. Zemplényi Antal - Valós környezetben gyűjtött adatokra (real-world data) épülő klinikai kutatások feltételeinek kialakítása - Hálózati radiológiai centrum létrehozása
2. 2. Genomikai és bioinformatikai központ létrehozása, molekuláris orvoslás támogatása – Dr. Gyenesei Attila
3. 3. Okos és robotizált eszközökkel támogatott ápolás – Dr. Oláh András
4. 4. A cukorbetegség kezelését szolgáló komplex termálterápiás szolgáltatáscsomag kialakítása, annak orvosi igazolása – Prof. Dr. Wittmann István

Az S3 stratégia Egészség és társadalom és jólét prioritása célja a társadalom általános egészségi állapotának megőrzése, javítása. A prioritás le kívánja fedni a teljes egészségipari innovációs láncot a betegségek jobb megértésétől kezdve a megelőzésen és felismerésen át a gyógyításig és a személyre szabott orvoslásig. A molekuláris biológia és informatikai fejlődésnek köszönhetően az elmúlt években a nemzetközi orvos-biológiai kutatások jelentős eredményeket értek el, melyek a gyakorlati orvoslás átalakulásához is vezettek. A diagnosztikai, valamint terápiás megközelítések egyaránt molekuláris alapokra kerültek. Az általunk tervezett kutatási infrastruktúra a mai igényeknek és a magyar viszonyoknak megfelelően szolgálja a genomikát és molekuláris orvoslást elsősorban a gyakori, szomatikus génmutációk által meghatározott onkológiai és a ritka, öröklött genetikailag meghatározott betegségek területén. Az IKT technológiák széleskörűen fogják át és segítik elő az ágazati prioritásokat. A fentiekhez köthető, az orvosláshoz szükséges eszközök, műszerek, szolgáltatások fejlesztése is. Az IKT prioritáshoz kötődően a projekt során egy olyan új rendszer kialakítása a cél, mely a legmodernebb genomikai infrastruktúra beszerzésére és működtetésére épül a szükséges bioinformatikai és biostatisztikai adatelemző algoritmusok párhuzamos fejlesztésével és az eredmények kiértékelését, orvosi alkalmazhatóságát támogató bioinformatikai eljárások és alkalmazások kialakításával, valamint a további alkalmazást (diagnosztikát, prognosztikát, gyógyszerfejlesztést és tesztelést) segítő diagnosztikai panelek létrehozásával. A nagy teljesítményű infrastruktúra és a csatlakozó informatikai fejlesztés képes országos szintű és regionális szolgáltatás fenntartására. Az e-learning rendszerek, a big data, az adatbányászat technológiái, a bioinformatika, a machine learning eljárások lehetővé teszik olyan komplex szolgáltatások kialakítását, melyek nemzetgazdasági előnyöket jelenthetnek.

A Pécsi Tudományegyetem fő stratégiai célja, hogy innovatív egyetemmé váljon, és ennek a fejlesztési iránynak jelentős mérföldköve volt a Tudományos és Innovációs Park hálózatához történő csatlakozás. A projekt két pillérből áll: az egyik pillér a munkacsoportok megszervezése és működési felételeik megteremtése, eszközpark beszerzése, a másik pillér pedig az infrastrukturális háttér kialakítása, a munkacsoportok egy helyen történő koncentrálásával. Az infrastrukturális beruházás a kivitelezőnél kialakult vis maior helyzet miatt ideiglenesen leállt, ugyanakkor minden nehézség ellenére kitart a Pécsi Tudományegyetem a Tudományos és Innovációs Park projekt infrastrukturális elemének biztosítása mellett, és annak megvalósításáról – más forrásból – gondoskodni fog. A projekt szakmai tartalmának megfelelően ugyanakkor a munkacsoportok sikeresen megkezdték működésüket.
A Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ, valamint a Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központ közreműködésével olyan támogató szervezeti egység alakult, amely a már meglévő tudáshasznosítási és vállalkozásfejlesztési kapacitások továbbfejlesztését tűzte ki célul. Ezáltal az egyetemi tudás és az ipari igények közötti áramlás lehetőségét teremtik meg, hozzájárulva ezzel az innovációs ökoszisztéma kiépítéséhez.
A Smart Egészségügyi Technológiákat Fejlesztő, Validáló és Kutató Központ élő laboratóriumi környezetet kínál az e-egészségügyi, mobil egészségügyi és okos eszköz fejlesztésekhez, valamint az eszközök teszteléséhez és költségelemzésekhez. Itt zajlik az új segédeszközök és orvostechnikai eszközök vizsgálata, valamint a meglévő segédeszközök és orvostechnikai eszközök hatékonyságának ellenőrzése.
A Másodlagos Nyersanyag Kutatási Központ a nevéből adódóan a másodlagos nyersanyagok újrahasznosítására fókuszál, különös tekintettel a ritkaföldfémek kinyerésére, figyelembe véve a nemzetgazdasági érdekeket és ipari igényeket.
A Hidrogén-technológiai Kutató és Fejlesztő Központ a hidrogéntechnológia révén elérhető nulla üvegházhatású kibocsátást kutatja az energiatermelés, -átalakítás és -felhasználás során, valamint a hidrogéntechnológia által elérhető zéró kibocsátású mobilitást.
Az Egészségügyi Adatgazdálkodási Központ a betegellátás során gyűjtött valós-életbeli egészségügyi adatok elemzését és rendszerezését végzi, lehetővé téve a betegellátási adatok hatékony felhasználását az egészségügyi szektorban.
A Gazdasági-, Jogtudományi Kutatócsoport jogi és gazdaságtudományi kutatásokkal és iparági, szakterületi adatok elemzésével járul hozzá a makroszintű döntéshozatalhoz.
A Genomika és Bioinformatika Központ meglévő eszközparkja két újgenerációs szekvenáló berendezéssel, valamint egy áramlási citométerrel bővül, ezáltal a központ képes mind humán, mind kis komplexitású növények, állatok, baktériumok és vírusok részletes szekvenálására.

A projekt keretében megalakult munkacsoportok kiemelkedő tudományos tevékenységüket a jövőben folytatni fogják, amellyel a régió még intenzívebben kapcsolódhat be a nemzetközi kutatási és innovációs hálózatokba. Ezáltal mind a PTE, mind a régió gazdasága hosszútávú előnyökre tehet szert.

Újabb napelemes rendszerekkel gazdagodott a Pécsi Tudományegyetem. Az európai uniós pályázatból finanszírozott projektben három helyszínen összesen közel nyolcszáz új napelem táblát telepítettek, amivel jelentősen csökkenteni tudja a pécsi egyetem az energiaigényét, ezzel is védve a környezetet.

A KEHOP-5.2.11-16-2016-00027-es kódszámú pályázat keretében a Rét utcai Rehabilitációs Központ épületére és az Akác utcai Reumatológiai és Immunológiai Klinika épületére egyaránt közel 50 kW, míg a Honvéd utca épületeire 114,92, kW villamos teljesítményű naperőművet telepítettek. A projektben összesen 794 db napelem táblát szereltek fel a pécsi egyetem épületeire – viszonyításképpen, egy átlagos, négyfős háztartás napelem szükséglete 12-20 db.

Az egészségügy különösen nagy energiaigénnyel rendelkezik, ezért az épületek gazdasági fenntarthatóságában, energiahatékonyságának javításában kiemelt fontosságú a megújuló energiákra támaszkodó, a működési költségeket csökkentő beruházások megvalósítása. A napelemes rendszerek a teljes tömb energiaellátásához fognak hozzájárulni, a rendszerek – az energiaellátás változatlan biztonsága mellett – a létesítmények energiafelhasználását csökkentik. A napelemes rendszerek által csökken az intézmények külső energiaigénye, miközben működésükkel hozzájárulnak a megújuló energiaforrások részarányának növeléséhez, valamint a hazai CO2 kibocsátási szint csökkentéséhez.

Jenei Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem kancellára a beruházás kapcsán elmondta: „A pécsi egyetem a továbbiakban is minden lépést megtesz, hogy hasonló fejlesztésekkel korszerűsítse épületeit, és a lehetőségeihez mérten minél hatékonyabban óvja környezetét. Az egyetem elkötelezett a fenntartható környezeti fejlődés elősegítésében és támogatásában.” – hangsúlyozta a kancellár.

A környezettudatosság jegyében a Pécsi Tudományegyetem 2016-ban csatlakozott a nemzetközi Zöld Egyetem programhoz, és a világ környezettudatos felsőoktatási intézményeit rangsoroló listán 2017-ben már az előkelő 179. helyen szerepelt.