Védőoltással kiváltott, a kórokozóval szembeni védekezésben hatásos (IgG) ellenanyagszint mérése immunológiai módszerrel, laboratóriumi kit és gyorsteszt segítségével. A veszélyeztetett korcsoportok, valamint az egészségügyi, oktatási, rendvédelmi dolgozók tömeges szűrése ELISA módszerrel. Bevándorlók védettségének tesztelése gyorsteszt segítségével akár határmenti teszthelyszíneken.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a Dunántúl legnagyobb egészségügyi szolgáltatója. Az intézmény összes engedélyezett ágyszáma 2021. december 31-én 1.629, melyből aktív kórházi ágyszám 1.534, míg a krónikus rehabilitációs ágyszám 95. Az intézmény éves elbocsátott osztályos betegszáma 80.284 beteg, melyből 79.711 az aktív, és 573 a krónikus betegek száma. A teljesített ápolási napok száma 324.591 nap, melyből 318.207 nap az aktív, és 6.384 nap a krónikus fekvőbeteg szakellátásban teljesített ápolási napok száma. A PTE Klinikai Központ a járóbeteg szakellátás keretében 2021. évben valamennyi térítési kategóriát tekintve 1.576.343 esetet látott el. A járóbeteg szakellátásban 53, a fekvőbeteg szakellátásban 93 szakmában nyújt egészségügyi szolgáltatást. Több szakmában a progresszivitás III. szintjén történik a betegellátás, ennek megfelelően jelentős területi ellátási kötelezettséggel, bizonyos beavatkozások tekintetében országosan egyedüli intézményként látva el a betegeket. A 2021-es évben a Szívgyógyászati Klinika Kardiológiai Osztálya 11.869 járó és 5.324 fekvő beteget látott el 40 aktív ágyon. A Szívsebészeti Osztály 653 járó és 734 fekvő beteget látott el 30 ágyon, és 31.027 echogardiográfiás beavatkozás történt összesen 10.242 eset során. Az I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszéken 4.397 járó és 1.114 fekvő eset volt 30 ágyon. Az összesen 4.529 echokardiográfiás eset során 13.690 beavatkozást végeztek. A Kardiológiai Rehabilitációs fekvőbeteg osztályon - a Koronavírusos helyzetre való tekintettel a 30 engedélyezett ágyból - 5 aktív ágyon 255 esetet láttak el.

A szív- és érrendszeri megbetegedések hazánk halálozási és megbetegedési statisztikája élén állnak. A Klinikai Központ kardiológiai eszközfejlesztésének célja a Dél-dunántúli Régióban a szív- és érrendszeri halálokok csökkentése, a megbetegedések legkorszerűbb eszközökkel történő diagnosztizálása és kezelése. Az eszközfejlesztések kiemelt jelentőségűek annak okán is, hogy a COVID pandémia következményeként igen jelentős számú az új, poszt-COVID szindrómás kardiológiai beteg: szívizom- és/vagy szívburokgyulladás, a szív szisztolés teljesítményének csökkenése, ritmuszavarok, s egyéb kardiovaszkuláris szövődmények.

A tervezett eszközfejlesztések szakmai célterületei: szívsebészeti és szívgyógyászati diagnosztika (echokardiográfok), kardiológiai rehabilitációs, kardiológiai fekvőbeteg ellátások (korszerű telemetriás és betegmonitorozó rendszerek), valamint komplex kardiovaszkuláris rizikó felmérésére alkalmas noninvazív eszközfejlesztés.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinikája a Dél-dunántúli Régió regionális kardiológiai és szívsebészeti centruma, az I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszéke pedig az alapvető feladatán, a sürgősségi kardiológiai betegellátáson túl a régió egyik vezető intézete a non-invazív kardiológia terén. A két említett klinikára egy-egy felsőkategóriás echokardiográf készülék beszerzését tervezzük, melyek a szív- érrendszeri ellátás minőségi javulását jelentené a regionális centrumként működő klinikák számára.

Az I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszékén és Kardiológiai Rehabilitációs Tanszékén rendszeresen kezelünk myocardiális infarktus akut szakán, vagy szívsebészeti nagyműtéten frissen átesett, ill. előrehaladott szívelégtelenségben szenvedő betegeket, akiknél nem elhanyagolható a veszélyes ritmuszavar, myocardialis ischaemia vagy akut szívelégtelenség, légzési elégtelenség kialakulásának veszélye. Az életfunkciók folyamatos monitorozásával azonnal felismerhetők a veszélyes események, illetve a panaszt nem okozó, vagy rövid időtartamuknál fogva másképpen nehezen rögzíthető események. Kívánatos, hogy mindez a beteg mobilitását és rehabilitációját nem akadályozó módon történjen, melyre a telemetriás monitorozás optimális megoldást nyújt. Ezen túl előfordulnak olyan esetek is, melyek megoldásához szükséges beavatkozás ágy melletti monitorozást igényel. Ilyen esetekben eddig a monitorozási lehetőség hiánya miatt a beteg Coronaria Őrzőben való áthelyezésére volt szükség. A telemetriás és központi betegőrző egységek kiegészítése egy ágy melletti kijelzővel a fentiek házon belüli megoldását is lehetővé tenné.

Az I. sz. Belgyógyászati Klinikán emellett a jelenleg érvényes ESC irányelvek mentén komplex kardiovaszkuláris rizikófelmérés is történik, s ezt a célt szolgálná a tervezett, lézer Doppler áramlásmérésen és a bőrön keresztüli parciális szöveti oxigéntenzió mérésen alapuló készülék.

A PTE a projekt megvalósítás befejezésétől számított 5 évig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1303/2013/EU Rendelet 71. cikkében foglaltaknak.

Továbbá vállalja, hogy a beszerzett eszközöket csak közfinanszírozott ellátás céljaira használja.

A PTE vállalja, hogy olyan eszközöket szerez be, melyek esetében a szerződő partner a fenntartási időszak végéig tartó jótállást vállal, valamint biztosítja a napi működtetéshez szükséges tervszerű, megelőző karbantartást is.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a Dunántúl legnagyobb egészségügyi szolgáltatója. Az intézmény összes engedélyezett ágyszáma 2021. december 31-én 1.629, melyből aktív kórházi ágyszám 1.534, míg a krónikus/rehab ágyszám 95. Az intézmény éves elbocsátott osztályos betegszáma 80.284 beteg, melyből 79.711 az aktív, és 573 a krónikus betegek száma. A teljesített ápolási napok száma 324.591 nap, melyből 318.207 nap az aktív, és 6.384 nap a krónikus fekvőbeteg szakellátásban teljesített ápolási napok száma. A PTE Klinikai Központ a járóbeteg szakellátás keretében 2021. évben valamennyi térítési kategóriát tekintve 1.576.343 esetet látott el. A járóbeteg szakellátásban 53, a fekvőbeteg szakellátásban 93 szakmában nyújt egészségügyi szolgáltatást. Több szakmában a progresszivitás III. szintjén történik a betegellátás, ennek megfelelően jelentős területi ellátási kötelezettséggel, bizonyos beavatkozások tekintetében országosan egyedüli intézményként látva el a betegeket. A Klinikai Központ Onkoterápiás Intézete 39.329 fő járó beteg, míg 12.808 fő fekvőbeteg forgalmat látott el 2021. évben, 55 aktív ágyon.

A pályázat célja a Klinikai Központ Onkoterápiás Intézet 26 éves, 1996-ban telepített kobaltágyújának - Telecobalt Theratron 780C típusú készülék - cseréje.

A meglévő, már korszerűtlennek tartható kobaltágyúban használt Co60 izotóp legutoljára 2000. évben lett cserélve, így az izotóp fokozatosan csökkenő aktivitása miatt az utóbbi években az eredeti, illetve még tolerálható kezelési idők többszörösével kellett dolgozni, ami a sokszor rossz állapotú daganatos betegek számára kifejezett terhertételt jelentett. Az IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) már a 2016. évi audit során jelezte, hogy a készülék dózisteljesítménye 0,4 Gy/min alatt van (jelenleg 0,125 Gy/min), és ezzel a dózisteljesítménnyel már nem ajánlott kezeléseket végezni. Ezen túlmenően a készülék jelentős amortizációja miatt betegellátásra alkalmatlanná vált, ezért kb. fél éve, 2021 ősze óta már a készülék nincs klinikai használatban.

A telekobalt ágyú betegellátásból történő kivonásával értelemszerűen a meglévő alapszintű lineáris gyorsítóval (Clinac iX) és a dedikált sztereotaxiás besugárzó készülékkel (Novalis TX) végzett sugárterápiás kezelések száma, és a kezelésre történő várakozási idő megnőtt (a PTE Onkoterápiás Intézetben naponta kb. 150-160 beteg sugárterápiás ellátása történik meg, és 3-4 évvel ezelőtt még a kobaltágyún is el lehetett végezni 15-20 beteg kezelését). Egy új, kisméretű, kis energiájú, modern „középkategóriás” lineáris gyorsítóval számtalan beteg, minden szempontból korszerű kezelését el lehetne végezni, így a betegellátás biztonságosabbá válhatna, továbbá a Novalis TX készüléken több, korszerű agyi vagy koponyán kívüli, egésztest sztereotaxiás kezelést lehet kivitelezni.

A jelenlegi európai szakmai elvárások szerint új telekobalt készülék telepítése nem javasolt, helyette kisméretű, kis energiájú lineáris gyorsító beszerzése a cél. A szóba jövő lehetséges új készülékek már standardizált, egyszerűsített üzemmódban működnek, így a kezelések gyorsabban és könnyebben megvalósíthatók. A működésük csendes, és ez is növeli a betegek biztonság- és komfortérzetét a kezelések alatt.

Az ilyen készülékek telepítése viszonylag gyorsan elvégezhető, de az új lineáris gyorsító telepítésére kiszemelt régi telekobalt besugárzó helyiség és funkcionális környezete 1994-ben került megépítésre, így gépészete, villamos hálózata és sugárvédelmi rendszere is meglehetősen elavult, ezért összetett és jelentős felújítást igényel. Mindezen szükséges műszaki munkálatok mellett a helyiség fizikai méretei miatt is csak korlátozott méretű, önmagában is komolyabb sugárvédelmi funkciókkal ellátott, szűkebb mozgásigényű készülék beszerzése lehetséges csak.

A reményteli fejlesztés birtokában a Pécsi Tudományegyetem Onkoterápiás Intézete sugárterápiás szempontból rendelkezhetne az egyetemi-regionális centrumoktól elvárható, progresszivitási szintnek megfelelő sugárterápiás eszközparkkal, az Intézet pedig így a területi ellátási kötelezettség mellett (Baranya, és Tolna megye) el tudná látni az esetleges regionális szakmai feladatait is, a biztonságos betegellátás kritériumrendszere szerint.

A PTE a projekt megvalósítás befejezésétől számított 5 évig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1303/2013/EU Rendelet 71. cikkében foglaltaknak.

Továbbá vállalja, hogy a beszerzett eszközt csak közfinanszírozott ellátás céljaira használja.

A PTE vállalja, hogy olyan eszközöket szerez be, melyek esetében a szerződő partner a fenntartási időszak végéig tartó jótállást vállal, valamint biztosítja a napi működtetéshez szükséges tervszerű, megelőző karbantartást is.

A Pécsi Tudományegyetem az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fektet a „Zöld Egyetem”-mé válás elérése. Az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseink kifizetődni látszanak, a Green Metric által végzett Zöld Egyetemi Világrangsorolásban 2021-ben az előkelő 42. helyen végzett a PTE, a kezdeményezésben résztvevő 11 magyarországi egyetem közül pedig a legjobb pozícióban zárt. A fenntartható, zöld koncepciónk egyik alappillére a környezeti erőforrásokkal való észszerű gazdálkodás, az energiahatékonyság. Az infrastruktúra fejlettségét mérő kategória pontozását megvizsgálva viszont láthatjuk, hogy közel 20%-kal elmarad Egyetemünk a legkorszerűbb intézmények fejlettségétől, ezért indokolt rosszabb állapotban lévő épületeink energetikaihatékonyságának fejlesztése, illetve annak előkészítése.
KEHOP pályázati forrásból támogatásban részesültünk mind a 17, pályázatban megjelölt épületünk energetikai felújításának előkészítésére. A pályázatban a későbbi beruházások előkészítéseként az ingatlanok energetikai felújításával kapcsolatban a kiviteli tervek elkészítését és a feltételes kivitelezési közbeszerzési eljárások lefolytatását vállaltuk. A projektbe bevont épületek az alábbiak:
• ÁOK oktatási főépület – 7624 Pécs, Szigeti út 12. (Energetikai besorolás fejlesztés előtt DD, utána CC)
• ÁOK Biofizika – 7624 Pécs, Szigeti út 12. (CC, BB)
• TTK/BTK "B" épület – 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. (CC, CC)
• TTK/BTK "D" épület – 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. (CC, BB)
• TTK/BTK technika szárny – 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. (CC, BB)
• KPVK oktatási főépület – 7100 Szekszárd, Rákóczi utca 1. (FF, EE)
• Babits Mihály Gyakorló Gimnázium – 7633 Pécs, Veress Endre utca 15. (CC, BB)
• Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium – 7624 Pécs, Őz utca 2. (EE, BB)
• IGYK Gyakorló Iskola – 7100 Szekszárd, Mátyás király utca 3. (FF, CC)
• IGYK Tornaterem – 7100 Szekszárd, Mátyás király utca 3. (EE, DD)
• IGYK Gyakorló óvoda – 7100 Szekszárd, Mátyás király utca 1. (EE, CC)
• ETK SZESZI – 7100 Szekszárd, Szent-Györgyi Albert utca 10. (FF, CC)
• PTE SZESZI – 7632 Pécs, Berek utca 15. (EE, BB)
• Kancellária – 7633 Pécs, Szántó Kovács János utca 1/B. (CC, BB)
• Szívklinika – 7624 Pécs, Ifjúság útja 13. (DD, CC)
• II. Belgyógyászati Klinika – 7624 Pécs, Pacsirta u. 1. (EE, BB)
• Traumatológiai Centrum – 7632 Pécs, Akác u. 1. (GG, BB)

A projektbe bevont épületeken átfogó energetikai beruházások az elmúlt évtizedekben nem történtek, kisebb felújítások, átmeneti megoldásokkal történő rekonstrukciók biztosítják az épületek üzemelését. Legtöbbjük az előző évszázad meghatározó építészeti stílusjegyeit viseli, a házak nagy része lapostetős, fűtése, világítási rendszere nem korszerű.
A tervezett állapotot bemutató energetikai tanúsítványok teljeskörű energetikai felújítást szorgalmaznak több épület esetében is, mely magába foglalja nyílászáró cserét, hőszigetelést, napelemek telepítését, a világítástechnika, a fűtési és a légtechnikai rendszer korszerűsítését egyaránt. A felsorolt energetikai fejlesztésekkel egy ingatlan kivételével jobb energetikai besorolási osztályba kerülnének épületeink, 9 ház esetében pedig BB-s energetikai besorolás, vagyis közel nulla energiaigény elérését tervezzük, így az Egyetem számára közép- és hosszú távon is jelentős megtakarítással számolhatunk.

Az agyi neuroplaszticitást több kórképi vizsgálata, például: térlátás-zavara, stressz okozta depresszió, fájdalom-szindróma, neurodegeneratív betegségek állatmodelljei, bipoláris affektív zavarok, gyógyszerrezisztens epilepszia és koponya-agysérülések. A másik integráló témakör a neuroinflammáció, az így létrejövő elváltozások pl. fájdalom szindróma, neurodegeneratív betegségek.

Az agy működésének megértése és betegségeinek gyógyítása korunk legnagyobb tudományos kihívásai közé tartozik. Az agyi elváltozások hátterében álló folyamatok részletes megismeréséhez a felfedező és klinikai kutatások szoros multidisziplináris együttműködésére van szükség. A 25 kutatócsoport folytatni kívánja a korábbi felfedező (laboratóriumi „high-tech” core-facility) és klinikai kutatásait kilenc tématerületi fő cél mentén, egyrészt a korábbi kutatások teljeskörű megvalósítására törekedve, másrészt új kutatási célpontok kijelölésével, világosan elhatárolva a már elért eredményeket az új feladatoktól. Az idegrendszer kutatásának alapkérdései: az agy molekuláris és celluláris funkcióinak megismerése; az agy fejlődés és öregedés megértése; a viselkedés és a kognitív folyamatok biológiai mechanizmusai; az idegrendszer homeosztatikus szerepe; az érzékszervi és memória információfeldolgozás feltárása; agyi rendellenességek, pl. a neurodegeneratív kórképek molekuláris mechanizmusainak megismerése és terápiája.

Kilenc fő célpontunk az idegrendszeri betegségek nagyon széles, látszólag egymástól független, spektrumát fogják össze, köztük kapcsolatot/közös nevezőt a neurodegeneráció és a plaszticitás/neuro-protekció hasonló mechanizmusai biztosítanak.

A pályázatban a PTE több kiemelkedően sikeres munkacsoportja végez COVID-19 járvánnyal, illetve a poszt-COVID szindróma megismerésével kapcsolatos preklinikai és klinikai tématerületi kutatásokat. Tématerületi kutatási célok: A SARS-2 koronavírus hazai megjelenésekor a PTE Szentágothai János Kutatóközpont (PTE-SzKK) Virológiai Nemzeti Laboratóriuma azonnal hozzákezdett a virológiai és járványügyi vizsgálatához. A csoport munkáját nagyban segítette, hogy Magyarország Kormánya 2020. március közepén életre hívta a Koronavírus Kutatási Akciócsoportot, melynek vezetésével Dr. Jakab Ferenc pécsi virológus professzort bízta meg. Az akciócsoport elsődleges feladata a hazai kutatások összefogás, koordinálása, valamint a vírusfertőzés leküzdésére és a fertőzöttek kezelésére irányuló specifikus kezelések kidolgozása volt. A hazai koronavírus kutatások elsődleges központja egyértelműen a PTE, valamint a SzKK lett. Annak ellenére, hogy a kutatások jelentős része a PTE-SzKK különleges 4-es biológiai biztonsági szintű laboratóriumában zajlottak, igen jelentős volt a hazai és nemzetközi kollaborátorok szerepvállalása is. A vizsgálatokban több biotechnológiai cég és számos kutatócsoportok vett részt, összesen mintegy 20 együttműködő partner bevonásával indultak meg a kutatások. A tématerületi kutatások célja olyan kutatói indíttatású humán klinikai vizsgálatok előkészítése, melyek segítik a COVID-19 betegséggel és poszt-COVID szindrómával kapcsolatos gyógyításokat.

A „Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel” projekt már a 2020. évi TKP keretében, mint a PTE 2. tématerület támogatásban részesült. Célunk a közös munka folytatása, melyet 3 centrumba – 4 kutatócsoportba szerveződve végzünk:
o Endokrin munkacsoport,
o Immunológia Centrum,
o Sport-egészségügyi Centrum,
o Egészséggazdálkodási Központ

A szisztémás és szervspecifikus autoimmun betegségek és az endokrin kórképek együttesen ma a harmadik leggyakoribb betegségcsoport, ami fiatal felnőttkori kezdete és krónikus, progresszív lefolyása miatt egyre nagyobb kihívás az orvostudomány számára. Cél a betegség korai felismerése és hatékony kezelése, amiben az elmúlt években felfedezett biomarkerek és új biológiai terápiás eljárások segítenek a betegek munkaképességének megtartásában, életminőségük javításában. Munkacsoportunk az „Egészség” tématerületen belül kutatja az endokrin -és immunrendszer normál és kóros állapotait jelző biomarkereket, melyek új laboratóriumi diagnosztikai módszerek fejlesztéséhez járulnak hozzá. A molekuláris eltéréseket korszerű proteomikai és genomikai valamint molekuláris biológiai módszerekkel vizsgáljuk, mellyel célunk terápiás célpontok azonosítása. Az új terápiás eljárások hatékonyságát képalkotó eljárásokkal követjük és ezzel képi biomarkerek karakterizálása valósulhat meg. Az egészséges homeosztázist leíró molekuláris markerek vizsgálatán túl a krónikus betegségek markereinek kutatásával szintén az egészséges és fenttartható társadalomra való törekvés a cél. Tevékenységünkkel segítjük a kutatói utánpótlás nevelését, beilleszkedését a nemzetközi kutatói környezetbe, és növeljük a PTE hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét, amit hálózatszerűen fejlesztjük.

A Pécsi Tudományegyetem orvos, biológus, fizikus és kémikus kutatói az elmúlt években több nagy volumenű kutatás keretében bizonyították, hogy képesek eredményes együttműködésre, a rendelkezésre álló források hatékony felhasználására. A projekt biológus, orvos, kémikus és fizikus kutatói – korábbi eredményeiken alapuló együttműködés keretében – a sejt energiatermelésének központi elemét, a mitokondriumot vizsgálják. A mitokondrium számos betegség kialakulásában és progressziójában játszik kiemelt szerepet. A mitokondrium károsodása az eredeti okoktól függetlenül beindíthat egy olyan halálos ciklust, melynek során a folyamat előrehaladása a sejt elpusztulásához és a beteg halálához vezet. Jelen pályázatban a korábbi munka szerves folytatásaként kiterjesztjük kutatásainkat további vegyületcsaládokra, és a biológiai célpontok molekuláris biológia, genomika segítségével történő azonosítása után a szintetikus kémia nagyhatékonyságú eszközeinek felhasználásával új, potenciális mitokondriális támadáspontú vegyületek előállítását, biokémiai és preklinikai vizsgálatát tűzzük ki célul. Az új vegyületek széleskörű analitikai és fizikai szerkezetvizsgálatát, a gyenge kémiai kölcsönhatások modellrendszereken történő vizsgálatát követően gyógyszerfejlesztési folyamat indítására kerül sor. A folyamat eredményeképpen preklinikai, hosszabb távon - a tervezett kutatási időszakon túl, de ezen eredményeken alapulva - humán klinikai vizsgálatokra kerül sor. Hosszú távú kutatómunkánk társadalmi hatása is jelentős lehet, hiszen nagy mortalitású, ma gyakran gyógyíthatatlan betegségekre tervezzük új célpontok azonosítását és ezekre új vegyületek kifejlesztését, továbbá nem toxikus növényi polifenolok vizsgálatát. A súlyos, rossz prognózisú betegségekre történő terápia kifejlesztése óriási társadalmi haszonnal járhat, hiszen életeket hosszabbíthat, illetve menthet meg. Esélyt látunk arra, hogy néhány esetben a rendkívül magas árakkal bíró terápiákhoz képest sokkal olcsóbbakat találjunk.

MŰSZAKI PÁLYA JÖVŐJE A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÁSBAN

Projektben résztvevők:
• Pécsi Tudományegyetem Munkatudományi és Foglalkozás-egészségügyi Kiválósági Centruma
• Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
• Víz-Szem Víziközmű Szolgáltatásban Elkötelezett Munkavállalók Munkahelyi Szakszervezete
• TETTYE FORRÁSHÁZ Pécsi Városi Víziközmű Üzemeltetési Zrt.

A projekt két fő módszertanra épül, amelyet egy több lépésből álló pilot program-sorozat egészít ki. A két fő módszertani téma a munkaerő-piacra belépő fiatalok számára vállalható kihívássá tenni a műszaki pályát és olyan szervezeti kultúrát teremtetni, amely alkalmas a munkavállalók megtartására. Másrészről biztosítani azt, hogy a műszaki pályát választók egészségileg és szellemileg is alkalmasak legyenek a munkaerő-piacon maradni, képesek legyenek aktívan részt venni az idősödő társadalomból fakadó munkaerő-piaci problémák kialakulásának megelőzésében, és felkészültek legyenek a technológiai fejlődésre.