A Pécsi Tudományegyetem fő stratégiai célja, hogy innovatív egyetemmé váljon, és ennek a fejlesztési iránynak jelentős mérföldköve volt a Tudományos és Innovációs Park hálózatához történő csatlakozás. A projekt két pillérből áll: az egyik pillér a munkacsoportok megszervezése és működési felételeik megteremtése, eszközpark beszerzése, a másik pillér pedig az infrastrukturális háttér kialakítása, a munkacsoportok egy helyen történő koncentrálásával. Az infrastrukturális beruházás a kivitelezőnél kialakult vis maior helyzet miatt ideiglenesen leállt, ugyanakkor minden nehézség ellenére kitart a Pécsi Tudományegyetem a Tudományos és Innovációs Park projekt infrastrukturális elemének biztosítása mellett, és annak megvalósításáról – más forrásból – gondoskodni fog. A projekt szakmai tartalmának megfelelően ugyanakkor a munkacsoportok sikeresen megkezdték működésüket.
A Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ, valamint a Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központ közreműködésével olyan támogató szervezeti egység alakult, amely a már meglévő tudáshasznosítási és vállalkozásfejlesztési kapacitások továbbfejlesztését tűzte ki célul. Ezáltal az egyetemi tudás és az ipari igények közötti áramlás lehetőségét teremtik meg, hozzájárulva ezzel az innovációs ökoszisztéma kiépítéséhez.
A Smart Egészségügyi Technológiákat Fejlesztő, Validáló és Kutató Központ élő laboratóriumi környezetet kínál az e-egészségügyi, mobil egészségügyi és okos eszköz fejlesztésekhez, valamint az eszközök teszteléséhez és költségelemzésekhez. Itt zajlik az új segédeszközök és orvostechnikai eszközök vizsgálata, valamint a meglévő segédeszközök és orvostechnikai eszközök hatékonyságának ellenőrzése.
A Másodlagos Nyersanyag Kutatási Központ a nevéből adódóan a másodlagos nyersanyagok újrahasznosítására fókuszál, különös tekintettel a ritkaföldfémek kinyerésére, figyelembe véve a nemzetgazdasági érdekeket és ipari igényeket.
A Hidrogén-technológiai Kutató és Fejlesztő Központ a hidrogéntechnológia révén elérhető nulla üvegházhatású kibocsátást kutatja az energiatermelés, -átalakítás és -felhasználás során, valamint a hidrogéntechnológia által elérhető zéró kibocsátású mobilitást.
Az Egészségügyi Adatgazdálkodási Központ a betegellátás során gyűjtött valós-életbeli egészségügyi adatok elemzését és rendszerezését végzi, lehetővé téve a betegellátási adatok hatékony felhasználását az egészségügyi szektorban.
A Gazdasági-, Jogtudományi Kutatócsoport jogi és gazdaságtudományi kutatásokkal és iparági, szakterületi adatok elemzésével járul hozzá a makroszintű döntéshozatalhoz.
A Genomika és Bioinformatika Központ meglévő eszközparkja két újgenerációs szekvenáló berendezéssel, valamint egy áramlási citométerrel bővül, ezáltal a központ képes mind humán, mind kis komplexitású növények, állatok, baktériumok és vírusok részletes szekvenálására.

A projekt keretében megalakult munkacsoportok kiemelkedő tudományos tevékenységüket a jövőben folytatni fogják, amellyel a régió még intenzívebben kapcsolódhat be a nemzetközi kutatási és innovációs hálózatokba. Ezáltal mind a PTE, mind a régió gazdasága hosszútávú előnyökre tehet szert.

A Diverfarming konzorcium az innovatív gazdálkodási és agrárgazdasági stratégiák kidolgozására és telepítésére jött létre a diverzifikáció és a fenntartható biogazdálkodás fejlődésének elősegítését célzó hosszú távú szemlélettel, az európai biodiverzitás megőrzésének és fokozódásának érdekében.

A projektben kidolgozott diverzifikált növénytermesztési rendszerek alkalmazása hozzájárul a mezőgazdaság hosszú távú ellenálló képességének növeléséhez, fenntarthatóságának javításához és gazdasági bevételeit az egész EU-ben. Mindezt a valós előnyök feltárásával és a diverzifikált termesztési rendszerek korlátozásainak, akadályainak minimalizálásával. Ezen túl előre meghatározott hat európai pedoklimatikus régió (dél- és északmediterrán, atlanti, kontinentális, pannon és boreális) egyedi jellemzőinek valamint a termelési értékláncok igényeinek figyelembevételével kerül kidolgozásra.

Ez a megközelítés biztosítani fogja: (i) a földterületek általános termelékenységének növekedését; (ii) a földterületek és mezőgazdasági inputok (víz, energia, gépek, műtrágyák, peszticidek) racionálisabb felhasználását; (ii) jobb ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását a biológiai sokféleség és a talajminőség növekedéséért; (iii) az értékesítési láncok jobb szervezését az új, diverzifikált növénytermesztési rendszerekhez, alacsony energiafelhasználással; (iv) új piacokhoz való hozzáférést és alacsonyabb gazdasági kockázatokat új termékek bevezetése révén.

A diverzifikált növénytermesztési rendszereket az egyes pedoklimatikus régiókban található jellemző haszonnövények terepi esettanulmányaiban tesztelik. 

A pályázat célja az európai, bonyolult földtani helyzetben lévő kőszén készletek hasznosításának kutatása gazdaságosan kinyerhető technológiák ajánlásával. Elérendő cél a szénből folyékony üzemanyaggá való átalakítás a legújabb felszíni technológiák (CTL, CTG) és in situ átalakítási eljárások, mint pl. a telepben tárolt gázok (CSG), felhagyott, és működő bányák üregeiben felhalmozódó gázok lecsapolására (CBM, CMM) és a felszín alatti elgázosítás (UCG) tisztaszén technológiáinak fejlesztése, beleértve a CO2 leválasztást, tárolást és átalakítást (CCS és CCU) is.
A támogatott tevékenységek: Mintagyűjtés és a minták elszállítása a Vasasi bányából a felszíni elgázosítási kísérletekhez laboratóriumi és demonstrációs méretben (15-20t), 3D földtani modell adatrendszerének előkészítése és átadása a modellépítéshez térinformatikai környezetben, szakértői konzultáció és látogatások, anyagvizsgálati mérések végzése, kiértékelése, tanulmányok készítése, kapcsolatépítés, tapasztalatcsere, az eredmények publikálása rendezvényeken és szakmai folyóiratokban.
 

Számos felmérés bizonyítja, hogy a digitális valóság (virtuális valóság és kiterjesztett valóság) sokféle ágazatban fontos piaci trendnek számít, és Észak-Amerika vezető szerepet tölt be ezen a területen. Az idegenforgalom sem kivétel ez alól, és az európai turizmus szektornak meg kell újítania a technológiai megoldásait, de ez az innováció állami támogatást igényel.
Annak érdekében, hogy a turisztikai szervezetek, fejlesztő cégek és a piacon jelen levő kis- és középvállalatok képesek legyenek ezt az egyedülálló lehetőséget megragadni a legmegfelelőbb támogatási politikák segítségével, kilenc partnerszervezet nyolc országból (FR, IT, HU, UK, NO, ES, PL, NL) úgy döntött, hogy felmérik a jelenlegi támogatásokat és javaslatokat fogalmaznak meg a releváns Irányító Hatóságok számára. A javaslatok a következő években megjelenő pályázati kiírások tartalmára, értékelési szempontokra vonatkoznak, a PTE által befolyásolandó szakpolitikai eszköz a GINOP program 2. prioritása. A projektben regionális és helyi hatóságok, fejlesztési ügynökségek, nonprofit szervezetek és egyetemek dolgoznak együtt.
A projekt két fázisra oszlik: első három évében megvizsgálják a sikeres fejlesztéseket, a szervezetek megfogalmazzák fejlesztési igényeiket és javaslatokat tesznek a többi partner igényeire reagálva, saját országukban korábban működő sikeres támogatási programok bevezetésének ajánlásával. Tapasztalataikra és a bevont szakértők így minden partner segíti a többi partnerország támogatáspolitikájának fejlesztését a digitális valóság eszközeinek turisztikai alkalmazása kapcsán. A harmadik év végére a közösen megfogalmazott javaslatokból a partnerek egy akciótervet állítanak össze. A projekt utolsó két éve az akcióterv végrehajtásának, a támogatáspolitikára gyakorolt hatásának ellenőrzésével telik.
A fenti cél értekében minden partner együttműködik a kapcsolódó szakpolitikai program irányító hatóságával, amely a PTE által megcélzott program esetében a Pénzügyminisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkársága.
Az együttműködés lehetővé teszi a strukturális alapok hatékonyabb felhasználását a virtuális valóság turisztikai alkalmazásában előmozdítását.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a Minisztérium a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos és kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerület fejlesztését kívánja megvalósítani a 2018-2020 időszakban az alábbiak szerint:

1. tématerület: Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre.
2. tématerület: Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel.
3. tématerület: Innovációval a fenntartható, egészséges életért és környezetért.
4. tématerület: A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában.
5. tématerület: Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel.

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását.

A Pécsi Tudományegyetem a 2018-ban 20765-3/2018/FEKUTSTRAT szerződésszámmal 5 tématerületen elindított kiválósági kutatásokat a „Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program 2019” keretében folytatta 2019. június 1-jétől.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerületen kezdte meg fejlesztéseit 2018-ban, melyet a 2019-es évtől az alábbiak szerint folytatott:

1. Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre Szakmai vezető: dr. Kollár László

2. Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel Szakmai vezető: dr. Kovács L. Gábor

3. Innovációval a fenntartható életért és környezetért Szakmai vezető: dr. Felinger Attila

4. A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában Szakmai vezető: dr. Vörös József

5. Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel Szakmai vezető: dr. Dóczi Tamás

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását. A Programot 2020-ban a TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 (2020-4.1.1-TKP2020) „intézményi kiválóság” alprogramjának keretében kívánjuk folytatni, melyre 2020.06.30-val került beadásra a Pécsi Tudományegyetem támogatási kérelme.

A projektre a Pécsi Tudományegyetem a Biomedical Engineering koncepcióval pályázott és nyert el forrást. Biotechnológiai és 3D Bioprintinggel kapcsolatos kutatások, farmakotechnológiai kutatások végzése. Orvosi anyagtechnológiai vizsgálatok (statikus, dinamikus mechanikai vizsgálatok, szerkezeti elemzésem SEM segítségével, termikus analízis DTA-val). Egészségügyi szoftverfejlesztés, kifejezett hangsúllyal az MI és big data területén, valamint az egészségügyi oktatásfejlesztés vonatkozásában, bevonva a VR és AR technológiákat. Neurorehabilitációs vizsgálatok (robotikus exoskeletonok), klinikai mozgásanalízis, ember-gép kapcsolat kutatása. Exoprotetikai fejlesztések. Egészségügyi szimulációs oktatással kapcsolatos kutatások, termékfejlesztések fizikai és virtuális megoldásokkal. Műveleti egészségüggyel kapcsolatos oktatási, szolgáltatási és kutatási tevékenység. Személyre szabott medicina: műtéti tervezések, egyedi intervenciós és diagnosztikai eszközök fejlesztése. Biokibernetika és orvosi robotika területén történő alkalmazott kutatási, fejlesztési tevékenység. A tématerületeken belül oktatási, kutatási szolgáltatási és termékfejlesztési feladatok ellátása, együttműködve a vonatkozó szervezeti egységekkel és piaci partnerekkel.

Rendszer - és folyamatmodellezés, intelligens szabályozási feladatok, jelfeldolgozás, matematikai és fizikai modellezés, numerikus szimulációs eljárások kidolgozása. Véges elemes modellezés (VEM) és szimulációk. Robotikával kapcsolatos kutatások. Képfeldolgozással és mesterséges látással kapcsolatos kutatások és fejlesztések. IT biztonság, kritikus IT infrastruktúrák védelme, adatbázisok tervezése és üzemeltetése, párhuzamos programozás. Akusztikus-emissziós mérések, biomechatronikai fejlesztések. Vezetett és sugárzott elektromágneses zavarok mérése (EMC) gyógyászati berendezéseken, zajforrások. Élhető környezet kialakítása, életmódra és egészségre gyakorolt hatása. Városi életmód és a klímaváltozás emberekre gyakorolt hatása. Roncsolásmentes szerkezetvizsgálat, anyagok speciális jellemzőinek vizsgálata. Elemanalitikai módszerek, neutron szórási módszerek, neutron és röntgen radiográfia.

Ápolás, betegellátáshoz kapcsolódó smart technológiai fejlesztések kutatásának irányítása – robotizált ápolás diagnosztikai és terápiás munka támogatása, döntés támogatás, szakértői rendszerek fejlesztése és pilot megvalósítása. A smart műszeres és eszközös egészségügyi technológiák szükséglet alapú piacfelmérése és ezek alkalmazásának egészség-gazdaságtani elemzését, az ellátások egészségbiztosítási betegségterhét célzó kutatás irányítása. Sürgősségi ellátáshoz kapcsolódó smart technológiai fejlesztések kutatásának irányítása - kórfolyamat-digitalizáció, adatátvitel digitalizációja, okos-eszközök, a prehospitális ellátásban használt eszközök ergonómiai szempontjainak kutatása.

Operatív pályázati ügyintézés, gazdasági és pénzügyi tanácsadás, innovációs lánc és ökoszisztéma építés, jogi támogatás, arculati és kommunikációs tanácsadás, márkaépítés, piaci és marketing támogatás, szervezeti és szervezési tanácsadás, tréningek, továbbképzések, pályázati teljesítményértékelő rendszer alkotás, működési modell létrehozás, lobbi anyag készül, horizontális és vertikális információs és kommunikációs csatornák nyílnak.

A Pécsi Tudományegyetem Fizikai Intézete az elmúlt évtizedben felépített egy nemzetközileg is nagy elismerést kiváltott laboratóriumi infrastruktúrát, mellyel a közel egyciklusú nagy energiájú terahertzes impulzusok létrehozásának tudományterületén vezető szerepet tölt be. A Pécsi Tudományegyetem Nagy Intenzitású Laboratóriumában dolgozó kutatócsoport tagjainak nevéhez fűződő innovációk döntően járultak hozzá a nagyenergiájú terahertzes tudományterület folyamatos fejlődéséhez.

Hebling János, a Pécsi Tudományegyetem Széchenyi-díjas egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy a jelenleg is igen intenzív kutatások olyan fontos területeken ígérnek előrehaladást, mint bizonyos rákbetegségek diagnosztizálása, genetikai anyagok jelzésmentes karakterizálása, a metaanyagok tulajdonságainak vizsgálata, vagy a magashőmérsékletű szupravezetés részleteinek megértése.

A pécsi kutatók is résztvevői annak az éles versenynek, amely az extrém térerejű terahertzes impulzusokkal történő részecskegyorsítás elsőkénti megvalósításáért folyik. Az ezen a téren elért fejlesztések radikálisan le fogják csökkenteni a kis és közepes energiatartományban működő részecskegyorsítók építési költségeit.

A kutatás egyéb eredményei is folyamatosan hasznosulnak, mind az oktatás, mind pedig a kutatás területén. Napjainkban egyértelműen kirajzolódni látszik, hogy a terahertzes tudomány legnagyobb áttörése az extrém térerősségek elérése lehet. A pályázat célja, hogy az áttöréshez szükséges technológiákat a nemzetközileg elismert Kutatócsoport tagjai tovább fejlesszék, és ez által megőrizzék nemzetközi vezető szerepüket az adott kutatási területen.

2016 júliusában a Pécsi Tudományegyetem elindította új infrastrukturális és tudományos projektjét. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, 120,21 millió forint európai uniós támogatással, célja a Pécsi Tudományegyetem kötelékén belül működő magas biológiai biztonsági szintű virológiai laboratórium infrastrukturális fejlesztése, és ezzel a laboratórium csatlakoztatása az európai BSL-4 laboratóriumi hálózatokhoz.

A pályázatban érintett laboratórium, mint az egyetlen egyetemi fenntartású biológiai biztonsági laboratórium egyedülálló lehetőséget nyit hazánkban is a fertőző betegségek leküzdésében vívott harcban. A pályázati fejlesztés hatására, a laboratórium nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is egyedülálló kutatási facilitássá válhat, amely a nemzetközi hálózatba csatlakozással kellő súllyal tudja képviseltetni magát mind a pályázati, mind pedig a kutatás-fejlesztési együttműködések terén.

A projekt eredményeképpen hazánkban a Pécsi Tudományegyetem fog rendelkezni az egyetlen egyetemi BSL-4 kutatólaboratóriummal, amelyet tisztán kutatási és nem járványügyi feladatok elvégzésére hoztak létre. Ennek megfelelően az itt munkát végző fiatal kollégák az egyetemi prioritásoknak megfelelően a nemzetközileg elismert, kimagasló tudományos eredmények elérését tűzték ki célul. Mivel a laboratórium egyedülálló kutatási facilitás hazánkban, így a virológia ezen kimagasló, érdekes területén kutatni szándékozó kollégáknak sem kell külföldi laboratóriumban gyakorlatot, tapasztalatot szerezni, vagy akár aktív kutatást végezni, hiszen a fejlesztendő laboratórium kiváló lehetőség lenne e célok elérésére is.

A laboratórium nemcsak alap és alkalmazott kutatásokat folytat, de részt vesz a hazai védelmi- biztonsági szervek munkájában is. A beruházásnak köszönhetően 9 új kutatói munkahely jön létre, az európai hálózatba lépéssel párhuzamosan pedig a nemzetközi kollaborációk száma is növekedni fog, hiszen részeseivé válunk a BSL-4 laboratóriumokat egybefogó közösségnek, és így a közös pályázati aktivitásban és kutatási stratégiák kidolgozásában, lebonyolításában is fontos szerepet vállalhatunk, valamint aktív résztvevői lehetünk a hazai kutatóképzésnek, a kutatói utánpótlás nevelésnek.