Ez a projekt azt vizsgálja, hogy hogyan hatnak egymásra a retina és az agy különböző részei, amikor az állatok oldalirányú vagy közeledő mozgásokat érzékelnek. A kutatás célja, hogy jobban megértsük, hogyan alakítanak ki a mozgásokat érzékelő neuronok kölcsönös gátlásokat, amelyek segítenek az állatoknak megkülönböztetni a különböző mozgásirányokat és meghatározni az arra adott viselkedési válaszokat. Például egy egérnek el kell dönteni, hogy egy mozgó ragadozó oldalirányban közelít, vagy közvetlenül feléje tart, így létfontosságú, hogy az egér meneküléssel vagy mozdulatlansággal válaszol. A kutatás során azt is feltételezzük, hogy három különböző szinten jelennek meg a gátló kapcsolatok a párhuzamos szignalizációs útvonalakon keresztül: a retina ganglionsejtek között, a ganglionsejtek és a colliculus superior neuronok között, valamint a colliculus neuronok és a pulvinar vagy parabigeminális magok között. A kutatásunk célja, hogy ezeket a kapcsolatokat különböző kísérleti módszerekkel, például genetikai módosításokkal és képfeldolgozással teszteljük, hogy jobban megértsük a látás és a döntéshozatal idegrendszeri alapjait. A kutatás nemcsak az állatok látásának megértését segíti elő, hanem olyan technológiai alkalmazásokhoz is hozzájárulhat, mint a robotika, a szenzoros algoritmusok, az önvezető járművek és a protézisek, mivel fontos adatokat szolgáltat a retina és az agy közötti kapcsolatról.

A projekt célja egy, a lézeres repülőgép zavarás helyének, fotogrammetriai és térinformatikai alapú, nagy pontosságú meghatározására szolgáló eszköz létrehozása, azaz egy olyan eszköz elkészítése amivel a lézeres támadó helye (a lézerforrás) bemérhető, helye meghatározható. Az eszköz segítségével egy mozgó légijárműről nagy pontossággal meghatározható a lézeres támadó földrajzi helye. A konzorcium együttműködést a Fly-Coop pilóták problémafelvetése alapozta meg mivel többször érte őket lézeres támadás repülés közben. A pilóták egészségének és repülőgépvezetési képességeinek és az utasok biztonságának veszélyeztetése mellett egy-egy lézeres támadásnak számos egyéb következménye is van. A különböző protokollok alapján a lézeres támadás bekövetkezése után a légijárművek egy kitérő kört tesznek a pilóták látásának visszaállásáig. Kiemelendő, hogy 10 percnyi repülési többlet milyen nagymértékű környezeti terheléssel (zaj, légszennyezés stb.) súlyosbítják egy forgalmas repülőtér közvetlen környezetében élőket. A projekt során vizsgáljuk az eszköz későbbi hasznosíthatóságát a légvédelmi szervekre specializálódva – egy autonóm drónrendszer kialakításának lehetőségével, mely a riasztás pillanatában, a repülőtér környezetéből felemelkedik, nagysebességgel megközelíti az elkövetés helyszínét, ott azonosítja az elkövetőt. A pályázati projekt során a termék kifejlesztésén túl a lézeres repülészavarás egészségügyi, jogi, valamint repülésbiztonsági aspektusait is vizsgálni kívánjuk. A fejlesztés során olyan eszköz és szolgáltatás csomagot hozunk létre, amellyel a természettudományi, valamint mérnöki ismeretek felhasználásával kitágítjuk a repülésbiztonság kereteit. Egy meglévő, valós repülésbiztonsági problémára adunk választ, – amelyre jelenleg nincs példa a piacon.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a NKFI Hivatal a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a NKFI Hivatal a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a NKFI Hivatal a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

2022-ben a Pécsi Tudományegyetem, mint konzorciumvezető és 9 konzorciumi partnere (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Energiatudományi Kutatóközpont, Miskolci Egyetem, Neumann János Egyetem, Pannon Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Természettudományi Kutatóközpont) 6,304 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében meghirdetett, RRF-2.3.1-21 számú „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” felhíváson. Az RRF-2.3.1-21-2022-00009 azonosítószámú, „Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium” című projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg, két fő tématerülettel foglalkozik, amelyek a hidrogéntechnológiákra fókuszáló, és a szén-dioxid hasznosításra koncentráló programok.
A globális felmelegedéssel és a fosszilis energiahordozókhoz kötődő ellátásbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak felerősödésével egyre nagyobb figyelem irányul a megújuló energiaforrások kiaknázására és tárolására. Az időszakosan megtermelt többletenergia kémiai tárolása (különböző nagy energiasűrűségű vegyületekben, pl. H2 előállítással és/vagy CCU-val) egy az ipari folyamatokba könnyen integrálható megoldást kínál (power-to-gas, P2G és power-to-liquid, P2L koncepció), így az ezt célzó technológiák kiemelt fontosságúak lehetnek a jövő gazdaságában. Annak érdekében, hogy Magyarország a „Zöld Gazdaság” térnyerésének nyertese legyen, létrehozásra kerül az a tudásbázis és kompetencia együttes, amelyek lehetővé teszik, hogy a hazai gazdasági szereplők versenyképesek legyenek a különféle dekarbonizációs technológiák terén. A projekt a tíz konzorciumi partner telephelyein (Pécs, Budapest, Debrecen, Miskolc, Kecskemét, Szeged, Győr, Veszprém és Nagykanizsa) kerül megvalósításra. További cél, a Zöld és Digitális átállást támogató felfedező és kísérleti megközelítésű kutatásoknak új, nemzetközi dimenzióját nyitó, együttműködésen alapuló, intézményesülő, dinamikus színtér létrehozása, amely a kutatási eredmények társadalmi, gazdasági, környezeti hasznosítását teszi lehetővé. Ennek érdekében az elkövetkező 3,5 évben kiépítésre kerül a kislábnyomú energiatechnológiák, különösen a H2 előállítás/szállítás/tárolás/felhasználás és a CO2 hasznosítás (CCU) tudományos és technológiai, jogi, gazdasági, és iparjogvédelmi bázisa. A két technológia-csoport egymással párhuzamosan, egymást támogatva jelentős szerephez juthat az ágazati integrációban, a hazai ellátásbiztonság erősítésében, és dekarbonizációs céljaink elérésében. A konzorcium minden tagjának kiemelt céljai közé tartozik a tudományos és technológiai kiválóság erősítése, és a tudományos utánpótlásnevelés a különböző partnerségeken.

„A projekt az Európai Unió támogatásával valósult meg.”

A Pécsi Tudományegyetem az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fektet a „Zöld Egyetem”-mé válás elérése. Az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseink kifizetődni látszanak, a Green Metric által végzett Zöld Egyetemi Világrangsorolásban 2021-ben az előkelő 42. helyen végzett a PTE, a kezdeményezésben résztvevő 11 magyarországi egyetem közül pedig a legjobb pozícióban zárt. A fenntartható, zöld koncepciónk egyik alappillére a környezeti erőforrásokkal való észszerű gazdálkodás, az energiahatékonyság. Az infrastruktúra fejlettségét mérő kategória pontozását megvizsgálva viszont láthatjuk, hogy közel 20%-kal elmarad Egyetemünk a legkorszerűbb intézmények fejlettségétől, ezért indokolt rosszabb állapotban lévő épületeink energetikaihatékonyságának fejlesztése, illetve annak előkészítése.
KEHOP pályázati forrásból támogatásban részesültünk mind a 17, pályázatban megjelölt épületünk energetikai felújításának előkészítésére. A pályázatban a későbbi beruházások előkészítéseként az ingatlanok energetikai felújításával kapcsolatban a kiviteli tervek elkészítését és a feltételes kivitelezési közbeszerzési eljárások lefolytatását vállaltuk. A projektbe bevont épületek az alábbiak:
• ÁOK oktatási főépület – 7624 Pécs, Szigeti út 12. (Energetikai besorolás fejlesztés előtt DD, utána CC)
• ÁOK Biofizika – 7624 Pécs, Szigeti út 12. (CC, BB)
• TTK/BTK "B" épület – 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. (CC, CC)
• TTK/BTK "D" épület – 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. (CC, BB)
• TTK/BTK technika szárny – 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. (CC, BB)
• KPVK oktatási főépület – 7100 Szekszárd, Rákóczi utca 1. (FF, EE)
• Babits Mihály Gyakorló Gimnázium – 7633 Pécs, Veress Endre utca 15. (CC, BB)
• Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium – 7624 Pécs, Őz utca 2. (EE, BB)
• IGYK Gyakorló Iskola – 7100 Szekszárd, Mátyás király utca 3. (FF, CC)
• IGYK Tornaterem – 7100 Szekszárd, Mátyás király utca 3. (EE, DD)
• IGYK Gyakorló óvoda – 7100 Szekszárd, Mátyás király utca 1. (EE, CC)
• ETK SZESZI – 7100 Szekszárd, Szent-Györgyi Albert utca 10. (FF, CC)
• PTE SZESZI – 7632 Pécs, Berek utca 15. (EE, BB)
• Kancellária – 7633 Pécs, Szántó Kovács János utca 1/B. (CC, BB)
• Szívklinika – 7624 Pécs, Ifjúság útja 13. (DD, CC)
• II. Belgyógyászati Klinika – 7624 Pécs, Pacsirta u. 1. (EE, BB)
• Traumatológiai Centrum – 7632 Pécs, Akác u. 1. (GG, BB)

A projektbe bevont épületeken átfogó energetikai beruházások az elmúlt évtizedekben nem történtek, kisebb felújítások, átmeneti megoldásokkal történő rekonstrukciók biztosítják az épületek üzemelését. Legtöbbjük az előző évszázad meghatározó építészeti stílusjegyeit viseli, a házak nagy része lapostetős, fűtése, világítási rendszere nem korszerű.
A tervezett állapotot bemutató energetikai tanúsítványok teljeskörű energetikai felújítást szorgalmaznak több épület esetében is, mely magába foglalja nyílászáró cserét, hőszigetelést, napelemek telepítését, a világítástechnika, a fűtési és a légtechnikai rendszer korszerűsítését egyaránt. A felsorolt energetikai fejlesztésekkel egy ingatlan kivételével jobb energetikai besorolási osztályba kerülnének épületeink, 9 ház esetében pedig BB-s energetikai besorolás, vagyis közel nulla energiaigény elérését tervezzük, így az Egyetem számára közép- és hosszú távon is jelentős megtakarítással számolhatunk.

A projekt keretében olyan célzott vírus monitoring tevékenységet tervezünk, ami szennyvízből képes bizonyos vírusok örökítőanyagának mennyiségi változásán keresztül egy-egy gasztroenterális fertőzés időbeli és térbeli változására következtetni indirekt módon. A komplex nyomonkövetési rendszer részként kidolgozott mintakövetési- és kórházi információs platform könnyen hozzáférhetővé és intézmények közt is elérhetővé teszi az adatokat. Elképzelésünk szerint maga az adatgyűjtés és az információs rendszer alkotta egység mind települési, mind kórházi mintavételekből döntéshozásra alkalmas eredményt ad.

A projektben együttműködő konzorciumi partnerek munkájának együttes eredménye olyan egészet képez, amely a szennyvíz alapú epidemiológiai megközelítést- és térinformatikai hálózat modellezést alkalmaz, valamint mesterséges intelligencia alapú, intézményeken átívelő információs platformot hoz létre, mely sokrétű, bővíthető és egészében jelenleg nincs alternatívája a magyar közegészségügy szolgálatában. A projekt sikeres kivitelezése esetén a fentieken túl a tudományos eredmények alapjául szolgálhatnak további állami és Európai Uniós forrás allokációnak.

Az agyi neuroplaszticitást több kórképi vizsgálata, például: térlátás-zavara, stressz okozta depresszió, fájdalom-szindróma, neurodegeneratív betegségek állatmodelljei, bipoláris affektív zavarok, gyógyszerrezisztens epilepszia és koponya-agysérülések. A másik integráló témakör a neuroinflammáció, az így létrejövő elváltozások pl. fájdalom szindróma, neurodegeneratív betegségek.

Az agy működésének megértése és betegségeinek gyógyítása korunk legnagyobb tudományos kihívásai közé tartozik. Az agyi elváltozások hátterében álló folyamatok részletes megismeréséhez a felfedező és klinikai kutatások szoros multidisziplináris együttműködésére van szükség. A 25 kutatócsoport folytatni kívánja a korábbi felfedező (laboratóriumi „high-tech” core-facility) és klinikai kutatásait kilenc tématerületi fő cél mentén, egyrészt a korábbi kutatások teljeskörű megvalósítására törekedve, másrészt új kutatási célpontok kijelölésével, világosan elhatárolva a már elért eredményeket az új feladatoktól. Az idegrendszer kutatásának alapkérdései: az agy molekuláris és celluláris funkcióinak megismerése; az agy fejlődés és öregedés megértése; a viselkedés és a kognitív folyamatok biológiai mechanizmusai; az idegrendszer homeosztatikus szerepe; az érzékszervi és memória információfeldolgozás feltárása; agyi rendellenességek, pl. a neurodegeneratív kórképek molekuláris mechanizmusainak megismerése és terápiája.

Kilenc fő célpontunk az idegrendszeri betegségek nagyon széles, látszólag egymástól független, spektrumát fogják össze, köztük kapcsolatot/közös nevezőt a neurodegeneráció és a plaszticitás/neuro-protekció hasonló mechanizmusai biztosítanak.