Ugrás a tartalomra

Műszaki és Informatikai Kar

Új Nemzeti Kiválóság Program 2022/2023

Új Nemzeti Kiválóság Program 2022/2023

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

  1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
  2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
  3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a NKFI Hivatal a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

Új Nemzeti Kiválóság Program 2021/2022

Új Nemzeti Kiválóság Program 2021/2022

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

  1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
  2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
  3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a NKFI Hivatal a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

Új Nemzeti Kiválóság Program 2020/2021

Új Nemzeti Kiválóság Program 2020/2021

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

  1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
  2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
  3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a NKFI Hivatal a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

Hűtőbordás léghűtéses hőcserélő fejlesztése a cső-borda közti hővezető kontaktanyag használatával

Hűtőbordás léghűtéses hőcserélő fejlesztése a cső-borda közti hővezető kontaktanyag használatával

A projekt célja egy hűtőbordás léghűtéses hőcserélő termékcsalád kifejlesztése a cső-borda közti hővezető kontaktanyag használatának tökéletesítésével, mely magában foglalja a szárazhűtőket, valamint a kondenzátorokat is. Ezek az összes járatos közeggel üzemeltethetőek lesznek. Ezen felül a lamella blokkok térbeli elhelyezése, a levegő áramlási iránya és a gépek rögzítési pontjai szerint is diverzifikált kínálatot tervezünk megvalósítani. A lamella blokkok lehetnek vízszintes, függőleges vagy „V” alakban elrendezettek, a berendezések vízszintes alapra, függőleges falra, de akár menyezeti felületre is telepíthetőek lesznek. A gyakorlatban két fő típus különíthető el a csövekben áramló hőcserélő közeg fázisátalakulása szempontjából: a szárazhűtők kritikus, hogy milyen hatásossággal adható le a közeg hője a kültéri levegőnek, ezért a projektünkben kifejleszteni kívánt kontaktanyag előnyei (egységnyi idő alatt nagyobb hőmennyiség leadása) mindkét esetben érvényesülnek. A nemzetközi jelentőségű projektünk központi eleme egy olyan kontaktanyag kifejlesztése, amely nagy mértékben javítja az elsődleges közeget vezető csővezeték külső fala és a hőt a környező levegőnek átadó bordák közti hőátadást. A konvencionális eljárás során a csövek mechanikus vagy hidraulikus bővítése teremti meg a szoros kontaktot a bordákkal, ám ebben az esetben a két fém valójában a névleges felület csupán töredékén érintkezik a felületi egyenetlenségek miatt, a többi részt levegő tölti ki, amely ez esetben gyakorlatilag szigetelő anyagként viselkedik. A fejlesztendő kontaktanyag a csőbővítés előtt a fémek közé felhordva a levegő helyett kitölti a réseket, miközben hővezetési tényezője közelítőleg 200-szor nagyobb, így egységnyi idő alatt több hő képes átadódni cső felületéről a bordákra, amely a berendezés teljesítményét javítja. Az ipari hőcserélő iparágban a teljesítménynövelést ilyen módon jelenleg nem alkalmazzák. A teljes termékfejlesztés a legkorszerűbb végeselem szimulációs eszközök támogatásával valósul meg, amely nagyban csökkenti a fizikai prototípusok szükséges számát, valamint validáló mérésekre alapozva nagy pontossággal egyedi berendezések tervezését teszi lehetővé. Projektünk eredményeként felálló termékcsalád széles körben beilleszthető lesz épületgépészeti rendszerekbe, valamint a ipari folyamatok során felmerülő hőcserélési gépészeti rendszerekbe, a környezeti adatok, a hőcserélő közeg, az elvárt áramlási paraméterek megadásával az adott feladatra optimális konstrukció meghatározása automatizált módon történhet, így gyakorlatilag azonnal lehetőség lesz az termék elkészítésére a feladatra legalkalmasabb, munkapontra optimalizált modell alapján. A hatékonyabb hőcsere a gyakorlatban azt jelenti, hogy egységnyi hőcserélési teljesítmény eléréséhez várhatóan 10 %-kal kevesebb alapanyag beépítése szükséges ezen berendezésekbe, amely csökkenti a gyártásuk során felmerülő környezetterhelést, egyúttal gazdaságosabb is mind az előállítási költséget, mind pedig az üzemeltetési költséget tekintve. A kutatói háttér akadémiai részét a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának Épületgépész- és Létesítménymérnöki Tanszéke támogatja. A fejlesztendő termékkör (ipari hasznosítású léghűtéses hőcserélők) európai piaca évi 900 m € forgalmú. A Caadex Kft. saját mérnöki csapata is több sikeres kutatás-fejlesztési projektet tudhat maga mögött a gyártástechnológia, valamint a termékfejlesztés területén.

Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium

Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium

2022-ben a Pécsi Tudományegyetem, mint konzorciumvezető és 9 konzorciumi partnere (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Energiatudományi Kutatóközpont, Miskolci Egyetem, Neumann János Egyetem, Pannon Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Természettudományi Kutatóközpont) 6,304 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében meghirdetett, RRF-2.3.1-21 számú „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” felhíváson. Az RRF-2.3.1-21-2022-00009 azonosítószámú, „Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium” című projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg, két fő tématerülettel foglalkozik, amelyek a hidrogéntechnológiákra fókuszáló, és a szén-dioxid hasznosításra koncentráló programok.
A globális felmelegedéssel és a fosszilis energiahordozókhoz kötődő ellátásbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak felerősödésével egyre nagyobb figyelem irányul a megújuló energiaforrások kiaknázására és tárolására. Az időszakosan megtermelt többletenergia kémiai tárolása (különböző nagy energiasűrűségű vegyületekben, pl. H2 előállítással és/vagy CCU-val) egy az ipari folyamatokba könnyen integrálható megoldást kínál (power-to-gas, P2G és power-to-liquid, P2L koncepció), így az ezt célzó technológiák kiemelt fontosságúak lehetnek a jövő gazdaságában. Annak érdekében, hogy Magyarország a „Zöld Gazdaság” térnyerésének nyertese legyen, létrehozásra kerül az a tudásbázis és kompetencia együttes, amelyek lehetővé teszik, hogy a hazai gazdasági szereplők versenyképesek legyenek a különféle dekarbonizációs technológiák terén. A projekt a tíz konzorciumi partner telephelyein (Pécs, Budapest, Debrecen, Miskolc, Kecskemét, Szeged, Győr, Veszprém és Nagykanizsa) kerül megvalósításra. További cél, a Zöld és Digitális átállást támogató felfedező és kísérleti megközelítésű kutatásoknak új, nemzetközi dimenzióját nyitó, együttműködésen alapuló, intézményesülő, dinamikus színtér létrehozása, amely a kutatási eredmények társadalmi, gazdasági, környezeti hasznosítását teszi lehetővé. Ennek érdekében az elkövetkező 3,5 évben kiépítésre kerül a kislábnyomú energiatechnológiák, különösen a H2 előállítás/szállítás/tárolás/felhasználás és a CO2 hasznosítás (CCU) tudományos és technológiai, jogi, gazdasági, és iparjogvédelmi bázisa. A két technológia-csoport egymással párhuzamosan, egymást támogatva jelentős szerephez juthat az ágazati integrációban, a hazai ellátásbiztonság erősítésében, és dekarbonizációs céljaink elérésében. A konzorcium minden tagjának kiemelt céljai közé tartozik a tudományos és technológiai kiválóság erősítése, és a tudományos utánpótlásnevelés a különböző partnerségeken

Műszaki pálya jövője a víziközmű szolgáltatásban

Műszaki pálya jövője a víziközmű szolgáltatásban

MŰSZAKI PÁLYA JÖVŐJE A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÁSBAN

Projektben résztvevők:
• Pécsi Tudományegyetem Munkatudományi és Foglalkozás-egészségügyi Kiválósági Centruma
• Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
• Víz-Szem Víziközmű Szolgáltatásban Elkötelezett Munkavállalók Munkahelyi Szakszervezete
• TETTYE FORRÁSHÁZ Pécsi Városi Víziközmű Üzemeltetési Zrt.

A projekt két fő módszertanra épül, amelyet egy több lépésből álló pilot program-sorozat egészít ki. A két fő módszertani téma a munkaerő-piacra belépő fiatalok számára vállalható kihívássá tenni a műszaki pályát és olyan szervezeti kultúrát teremtetni, amely alkalmas a munkavállalók megtartására. Másrészről biztosítani azt, hogy a műszaki pályát választók egészségileg és szellemileg is alkalmasak legyenek a munkaerő-piacon maradni, képesek legyenek aktívan részt venni az idősödő társadalomból fakadó munkaerő-piaci problémák kialakulásának megelőzésében, és felkészültek legyenek a technológiai fejlődésre. 

TarnaJoule - Tarnabod település energiaellátásának biztosítása földgázhelyettesítő alternatív ellátási módok felhasználásával

TarnaJoule - Tarnabod település energiaellátásának biztosítása földgázhelyettesítő alternatív ellátási módok felhasználásával

Tarnabod 600 lakosú község Heves megye déli részén. A földgázhálózatra vagy távhőszolgáltatásra nincs csatlakoztatva, az energiaellátás szempontjából is elszigetelt, ezáltal ellátásbiztonságilag sérülékeny. Tarnabodnak jelenleg nincs lehetősége a gázvezeték kiépítésére, a téli fűtés magas költségekkel jár és jelentős légszennyezést okoz.

A településen alternatív energiaellátási rendszerek segítségével fogyasztó- és klímabarát, innovatív, fenntartható finanszírozási ellátási modellt kívánunk kialakítani, melynek segítségével legalább egy szinttel korszerűbbé tudjuk tenni a település projektbe bevont épületeinek energiaellátását. A megoldás alapját egy napenergiával üzemelő biomassza feldolgozó adja. Az energia biomassza termesztése, feldolgozása nyáron történik. Az üzem aprítékot és brikettet állít elő. A feldolgozási folyamatban napelempark által termelt energiát hasznosítunk. Az aprítékot a településközpontban kialakított fűtőmű hasznosítja, amelyre az intézmények illetve más fogyasztók is rákapcsolódhatnak. A megoldást a hagyományos és az újszerűen összeállított rendszerelemek, illetve az azokat vezérlő szoftver integrációjával szeretnénk megvalósítani. A kiválasztott épületek a településközpontban található, nagyobb fogyasztású intézmények - a helyi általános iskola két épülete, az óvoda két épülete, az elektronika hulladék bontó üzem, a Játszóház és étkezde, a gyermekház, a seprűkötő, a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő - valamint egy máltai tulajdonú lakóépület. A tervezett nyomvonal hossza körülbelül 1600 méter. A brikettált biomasszát a lakosság azon része használhatja fűtésre, akik nem tudnak csatlakozni a központi rendszerre. A központ fűtőmű legfőbb előnye az egyedi fűtéssel szemben, hogy az üzemeltetése gazdaságosabb. A helyi biomassza termelés valamely - a későbbiekben a kutatás során kiválasztott - energianövény (energianád, energiafűz) termesztésén és a környékről begyűjtött zöld hulladékon alapszik. Az energianövény termesztése csatlakozik a Tarnabodon elindított mezőgazdasági programhoz. A település energetikai függetlenségének fontos lépése a villamosenergia helyben történő megtermelése.

Az egyes fogyasztók, épületek csatlakoztatása, lakás-hőközpontokon keresztül történik. Ezek feladata, hogy a hőenergiát a hőcserélőkön, a távfűtő hálózaton keresztül átadják az épületben kialakított fűtési rendszernek. Ez a megoldás biztosítja azt, hogy az épületeken belüli meghibásodások ne veszélyeztessék a távfűtési hálózatot. A hőközpontok hőmennyiségmérővel ellátottak, így az elfogyasztott hőenergia elszámolása precízen megoldható. A hőközpontokhoz tartozó elektronikus szabályozók biztosítják a fűtési rendszer központi időjárásfüggő szabályozását, illetve a használati melegvíz rendszer vízhőmérséklet szabályozását.

Az általunk megtervezett rendszer lényege, hogy annak nem végterméke a megújuló energia, hanem fázisterméke. Feltételezve, hogy az adott helyi erőforrások alapján lehetséges a nagyüzemi szolgáltatókhoz képest szignifikánsan olcsóbb energiatermelés, az önköltségen vagy annak közelében meghatározott belső áron a vállalkozások részére átadott energia megalapozza a versenyképes költségszintű termék-előállítást. Ennek feltétele, hogy az energiatermelés mint befektetés ne végcélként jelenjen meg, hanem a végfelhasználás során megtakarításként jelentkezzen, mert ha a profit már az energia-előállítás szintjén beépül az árba, az olcsóbban előállított energia nem generál további munkahelyteremtést.

A településen jelentős nagyságú megműveletlen földterületek találhatóak, amelyek a biomassza termelésbe bevonhatóak. A projekt révén biztosítható, hogy a településen olyan minőségű tüzelőanyag kerül felhasználásra, amelyből környezetet károsító égéstermék nem keletkezik. Ugyanakkor a tüzelőanyag előállítása munkahelyteremtő beruházás. Olyan munka folyik, amelynek haszna a településen marad, annak fejlődését szolgálja. Tarnabod egyben a Felzárkózó Települések Kormányprogram kiemelt helyszíne.

Tudományos és Innovációs Park kialakítása a Pécsi Tudományegyetemen - I. ütem

Tudományos és Innovációs Park kialakítása a Pécsi Tudományegyetemen - I. ütem

A Pécsi Tudományegyetem fő stratégiai célja, hogy innovatív egyetemmé váljon, és ennek a fejlesztési iránynak jelentős mérföldköve volt a Tudományos és Innovációs Park hálózatához történő csatlakozás. A projekt két pillérből áll: az egyik pillér a munkacsoportok megszervezése és működési felételeik megteremtése, eszközpark beszerzése, a másik pillér pedig az infrastrukturális háttér kialakítása, a munkacsoportok egy helyen történő koncentrálásával. Az infrastrukturális beruházás a kivitelezőnél kialakult vis maior helyzet miatt ideiglenesen leállt, ugyanakkor minden nehézség ellenére kitart a Pécsi Tudományegyetem a Tudományos és Innovációs Park projekt infrastrukturális elemének biztosítása mellett, és annak megvalósításáról – más forrásból – gondoskodni fog. A projekt szakmai tartalmának megfelelően ugyanakkor a munkacsoportok sikeresen megkezdték működésüket.
A Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ, valamint a Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központ közreműködésével olyan támogató szervezeti egység alakult, amely a már meglévő tudáshasznosítási és vállalkozásfejlesztési kapacitások továbbfejlesztését tűzte ki célul. Ezáltal az egyetemi tudás és az ipari igények közötti áramlás lehetőségét teremtik meg, hozzájárulva ezzel az innovációs ökoszisztéma kiépítéséhez.
A Smart Egészségügyi Technológiákat Fejlesztő, Validáló és Kutató Központ élő laboratóriumi környezetet kínál az e-egészségügyi, mobil egészségügyi és okos eszköz fejlesztésekhez, valamint az eszközök teszteléséhez és költségelemzésekhez. Itt zajlik az új segédeszközök és orvostechnikai eszközök vizsgálata, valamint a meglévő segédeszközök és orvostechnikai eszközök hatékonyságának ellenőrzése.
A Másodlagos Nyersanyag Kutatási Központ a nevéből adódóan a másodlagos nyersanyagok újrahasznosítására fókuszál, különös tekintettel a ritkaföldfémek kinyerésére, figyelembe véve a nemzetgazdasági érdekeket és ipari igényeket.
A Hidrogén-technológiai Kutató és Fejlesztő Központ a hidrogéntechnológia révén elérhető nulla üvegházhatású kibocsátást kutatja az energiatermelés, -átalakítás és -felhasználás során, valamint a hidrogéntechnológia által elérhető zéró kibocsátású mobilitást.
Az Egészségügyi Adatgazdálkodási Központ a betegellátás során gyűjtött valós-életbeli egészségügyi adatok elemzését és rendszerezését végzi, lehetővé téve a betegellátási adatok hatékony felhasználását az egészségügyi szektorban.
A Gazdasági-, Jogtudományi Kutatócsoport jogi és gazdaságtudományi kutatásokkal és iparági, szakterületi adatok elemzésével járul hozzá a makroszintű döntéshozatalhoz.
A Genomika és Bioinformatika Központ meglévő eszközparkja két újgenerációs szekvenáló berendezéssel, valamint egy áramlási citométerrel bővül, ezáltal a központ képes mind humán, mind kis komplexitású növények, állatok, baktériumok és vírusok részletes szekvenálására.

A projekt keretében megalakult munkacsoportok kiemelkedő tudományos tevékenységüket a jövőben folytatni fogják, amellyel a régió még intenzívebben kapcsolódhat be a nemzetközi kutatási és innovációs hálózatokba. Ezáltal mind a PTE, mind a régió gazdasága hosszútávú előnyökre tehet szert.

Kutatócsoport megnevezése PTE Szervezeti Egység
Másodlagos Nyersanyag Kutatási Központ TTK
Egészségügyi Adatgazdálkodási Központ GYTK, KK
Gazdasági-, Társadalomtudományi Kutatócsoport KTK, ÁJK
Ultraprecíziós Megmunkálások Vizsgálati Központja TTK
Hidrogén-technológiai Kutató és Fejlesztő Központ TTK, MIK
Smart Egészségügyi Technológiákat Fejlesztő, Validáló és Kutató Központ ETK
Kutatáshasznosítási és Technológiai-transzfer Központ Kutatáshasznosítási és Technológia Transzfer Főosztály
Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központ Simonyi BEDC

Smart Ground - SMART data collection and inteGRation platform to enhance availability and accessibility of data and infOrmation in the EU territory on SecoNDary Raw Materials

Smart Ground - SMART data collection and inteGRation platform to enhance availability and accessibility of data and infOrmation in the EU territory on SecoNDary Raw Materials

Az EU gazdasága számára a nyersanyagok egyre fontosabb szerepet töltenek be, azonban hozzáférhetőségüket egyre fokozottabb nyomás jellemzi. Európában a különféle típusú hulladéklerakók jelentős másodlagos nyersanyag forrásnak bizonyulnak, azonban a jelenlegi programok nem támogatják megfelelően ennek a potenciálnak a felismerését.
A Smart Ground főbb célkitűzései mennyiségi és strukturális ismeretek gyűjtése a másodlagos nyersanyag erőforrásokról, a nyersanyagokra és a hulladékleltárra vonatkozó meglévő szabályok/előírások összegyűjtése, majd a másodlagos nyersanyagokra vonatkozó új sztenderdek megalkotása, az összegyűjtött adatok integrálása egy speciális uniós adatbázisba a másodlagos nyersanyagok legígéretesebb piacainak azonosítása érdekében, a politikai döntéshozók és a közvélemény tudatosságának növelése a hulladéklerakókból kitermelt másodlagos nyersanyagok pozitív környezeti, gazdasági és társadalmi hatásainak megítélése érdekében.
A projekt legfőbb célja tehát a kommunális és ipari hulladékokra vonatkozó EU-szintű integrált platform és adatbázis létrehozása, mely magába foglalja a már meglévő és a projekt során pilot hulladéklerakókon végzett vizsgálatokból származó adatokat, információkat. 
A projekten belül a PTE fő feladata egyrészt egyes települési hulladéklerakók, meddőhányók megmintázása, az anyagáramok és az ásvány-készlet becslése, valamint a vett minták laboratóriumi elemzése, másrészt oktatási anyagok összeállítása és képzések lebonyolítása volt.
 

ISD-Uni - Integrated Settlement Development Centres in the HU-HR border zone

ISD-Uni - Integrated Settlement Development Centres in the HU-HR border zone

Magyarország uniós csatlakozása óta sikerrel alkalmazza a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Charta-n alapuló Integrált Városfejlesztési Stratégiát, melynek mintaprojektjei megtalálhatók a Dél-Dunántúlon. Horvátország 2013-as csatlakozása szükségszerűvé tette önkormányzatai részére az IVS szerinti várostervezést, az európai kulcsszereplők széles körű és áttekinthető részvételével kidolgozott, az európai városok kihívásainak és esélyeinek, valamint eltérő történelmi, gazdasági, társadalmi és környezeti hátterét figyelembe vevő városfejlesztés-politikai elvek és stratégiák alkalmazását.
A projekt a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar által az építészképzésben már sikerrel alkalmazott, IVS-n alapuló gyakorlatorientált módszertan átadását, közös tananyag kidolgozását, pilot oktatását, valamint a várostervezés gyakorló szakembereinek továbbképzését célozza a magyar-horvát határrégióban.

A projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósul meg.

Feliratkozás a következőre: MIK