A V-educa 2 a közel nulla energiaigényű épületek (nearly zero energy buildings, nZEB) témájával foglalkozó oktatási projekt, amelyet az Interreg V–A Magyarország–Horvátország Együttműködési Program 2014-2020 támogatott.
A V-Educa 2 átfogó célja elősegíteni a továbblépést a hagyományos és gyakran nem elég energia-hatékony épületek tervezésétől és kivitelezésétől az EU által elvárt nZEB előírások megvalósítása felé.
A projekt fő tevékenységei  következők:
-    az energia-hatékony építészeti megoldások elemzése a határ két oldalán,
-    az energiahatékonysági szempontból „legjobb" építési projektek bemutatása esettanulmány jelleggel,
-    az nZEB szempontokra fókuszáló nyári egyetem tananyagának fejlesztése,
-    nyári egyetem szervezése a határ mindkét oldalán,
-    tanulmányutak szervezése,
-    a hallgatók gyakorlati oktatása egyetemi kurzus formájában,
-    útmutató kidolgozása a költségoptimalizált nZEB konstrukciók megvalósításához,
-    projektmenedzsment, kommunikációs feladatok

A projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósul meg.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a Minisztérium a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos és kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerület fejlesztését kívánja megvalósítani a 2018-2020 időszakban az alábbiak szerint:

1. tématerület: Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre.
2. tématerület: Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel.
3. tématerület: Innovációval a fenntartható, egészséges életért és környezetért.
4. tématerület: A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában.
5. tématerület: Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel.

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását.

A Pécsi Tudományegyetem a 2018-ban 20765-3/2018/FEKUTSTRAT szerződésszámmal 5 tématerületen elindított kiválósági kutatásokat a „Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program 2019” keretében folytatta 2019. június 1-jétől.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerületen kezdte meg fejlesztéseit 2018-ban, melyet a 2019-es évtől az alábbiak szerint folytatott:

1. Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre Szakmai vezető: dr. Kollár László

2. Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel Szakmai vezető: dr. Kovács L. Gábor

3. Innovációval a fenntartható életért és környezetért Szakmai vezető: dr. Felinger Attila

4. A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában Szakmai vezető: dr. Vörös József

5. Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel Szakmai vezető: dr. Dóczi Tamás

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását. A Programot 2020-ban a TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 (2020-4.1.1-TKP2020) „intézményi kiválóság” alprogramjának keretében kívánjuk folytatni, melyre 2020.06.30-val került beadásra a Pécsi Tudományegyetem támogatási kérelme.

A projektre a Pécsi Tudományegyetem a Biomedical Engineering koncepcióval pályázott és nyert el forrást. Biotechnológiai és 3D Bioprintinggel kapcsolatos kutatások, farmakotechnológiai kutatások végzése. Orvosi anyagtechnológiai vizsgálatok (statikus, dinamikus mechanikai vizsgálatok, szerkezeti elemzésem SEM segítségével, termikus analízis DTA-val). Egészségügyi szoftverfejlesztés, kifejezett hangsúllyal az MI és big data területén, valamint az egészségügyi oktatásfejlesztés vonatkozásában, bevonva a VR és AR technológiákat. Neurorehabilitációs vizsgálatok (robotikus exoskeletonok), klinikai mozgásanalízis, ember-gép kapcsolat kutatása. Exoprotetikai fejlesztések. Egészségügyi szimulációs oktatással kapcsolatos kutatások, termékfejlesztések fizikai és virtuális megoldásokkal. Műveleti egészségüggyel kapcsolatos oktatási, szolgáltatási és kutatási tevékenység. Személyre szabott medicina: műtéti tervezések, egyedi intervenciós és diagnosztikai eszközök fejlesztése. Biokibernetika és orvosi robotika területén történő alkalmazott kutatási, fejlesztési tevékenység. A tématerületeken belül oktatási, kutatási szolgáltatási és termékfejlesztési feladatok ellátása, együttműködve a vonatkozó szervezeti egységekkel és piaci partnerekkel.

Rendszer - és folyamatmodellezés, intelligens szabályozási feladatok, jelfeldolgozás, matematikai és fizikai modellezés, numerikus szimulációs eljárások kidolgozása. Véges elemes modellezés (VEM) és szimulációk. Robotikával kapcsolatos kutatások. Képfeldolgozással és mesterséges látással kapcsolatos kutatások és fejlesztések. IT biztonság, kritikus IT infrastruktúrák védelme, adatbázisok tervezése és üzemeltetése, párhuzamos programozás. Akusztikus-emissziós mérések, biomechatronikai fejlesztések. Vezetett és sugárzott elektromágneses zavarok mérése (EMC) gyógyászati berendezéseken, zajforrások. Élhető környezet kialakítása, életmódra és egészségre gyakorolt hatása. Városi életmód és a klímaváltozás emberekre gyakorolt hatása. Roncsolásmentes szerkezetvizsgálat, anyagok speciális jellemzőinek vizsgálata. Elemanalitikai módszerek, neutron szórási módszerek, neutron és röntgen radiográfia.

Ápolás, betegellátáshoz kapcsolódó smart technológiai fejlesztések kutatásának irányítása – robotizált ápolás diagnosztikai és terápiás munka támogatása, döntés támogatás, szakértői rendszerek fejlesztése és pilot megvalósítása. A smart műszeres és eszközös egészségügyi technológiák szükséglet alapú piacfelmérése és ezek alkalmazásának egészség-gazdaságtani elemzését, az ellátások egészségbiztosítási betegségterhét célzó kutatás irányítása. Sürgősségi ellátáshoz kapcsolódó smart technológiai fejlesztések kutatásának irányítása - kórfolyamat-digitalizáció, adatátvitel digitalizációja, okos-eszközök, a prehospitális ellátásban használt eszközök ergonómiai szempontjainak kutatása.

Operatív pályázati ügyintézés, gazdasági és pénzügyi tanácsadás, innovációs lánc és ökoszisztéma építés, jogi támogatás, arculati és kommunikációs tanácsadás, márkaépítés, piaci és marketing támogatás, szervezeti és szervezési tanácsadás, tréningek, továbbképzések, pályázati teljesítményértékelő rendszer alkotás, működési modell létrehozás, lobbi anyag készül, horizontális és vertikális információs és kommunikációs csatornák nyílnak.

Projektünk hazánkban egyedülálló és hiánypótló célokat valósít meg, hiszen jelenleg nem létezik olyan komplex, interdiszciplinárisan felépített innovációs és szolgáltató centrum, amely a 3D vizualizációs és nyomtatási technológiákon alapszik. A fejlesztéssel olyan interdiszciplináris K+F+I tevékenységek indulnak el a PTE-n, amelyek nemzetközi viszonylatban is jelentősek, és amelyekkel régiónk fel tud zárkózni a vonatkozó kutatások tekintetében a legfejlettebb európai központokhoz.

A Pécsi Tudományegyetemen a PTE 3D Projekt, mint kiemelt regionális stratégiai irányvonal, 2014 nyarán született meg rektori kezdeményezésre. A 3D nyomtatási és vizualizációs technológia egyrészt mint jelentős potenciállal rendelkező K+F+I irányvonal, másrészt pedig mint kiemelt szolgáltatás jelenhet meg az Egyetem portfóliójában, kapcsolódva a "Vállalkozó Egyetem" célrendszeréhez. A PTE 3D szorosan kapcsolódik más egyetemi, karok közötti interdiszciplináris projekthez és pályázathoz is - mint például a PTE ÁOK Medi Skills Lab, PTE E-Health projektek, a Neurorehabilitációs és ember-gép kutatási központ, vagy a Zinemath Zrt.-vel és az Ottobock Hungária Kft.-vel kialakított oktatásfejlesztési együttműködés.

A munkálatok kezdeti fázisában létrejött a Szentágothai Kutatóközpont égisze alatt a PTE 3D munkacsoportja, amelyben a PTE MIK, PTE MK, PTE ÁOK, PTE TTK és a PTE KTK kutatói és hallgatói dolgoznak együtt. Már a kezdetektől számos neves hazai szakember tartott előadást egyetemünkön a 3D Projekthez kapcsolódóan. A szakmai együttműködések nyomán 2015. szeptember 25-26 között pedig megrendezésre került az I. Nemzetközi Interdiszciplináris 3D Konferencia, amely annyira sikeresnek bizonyult, hogy 2016 októberében a második konferencia követte, majd a III. és IV. Nemzetközi Interdiszciplináris 3D Konferencia került megrendezésre 2017-ben és 2018-ban, mely esemény a projekt rendszeresen megtartott szakmai fóruma és találkozója is egyben.

A PTE 3D Projekt kezdeti, tanuló fázisa lezárult, ami a saját kutatások kialakítását jelentette. Mostanra felálltak a projekt köré szerveződő kutatócsoportok, amelyek a témáik kidolgozása és az tényleges munka megkezdése mellett megkezdték az ipari partnerek bevonását is. A munkacsoportok együttműködésének eredményeként interdiszciplináris kutatások indultak el a legkülönfélébb szakterületeken. Kialakult a 3D központ és folyamatban van a technológiai park beszerzése. Oktatási és kutatási eszközök kerültek beszerzésre, többek között a bioreaktorok és bioprinting laboratóriumi eszközök, melyek révén a bioprinting labor felszerelése megvalósult. Elindítottuk graduális képzéseinket, PHD és DLA kurzusokat. Folyamatban vannak a bioprinting kutatások, kiteljesedtek a műszaki (MIK), természettudományi (TTK), művészeti (MK) és orvosi (ÁOK) vonatkozású vizsgálatok, kutatások is.

Rövidtávú célkitűzésként terveink között szerepel egy Innovációs Centrum megalapítása egyetemünkön, mely lehetőséget ad a PTE és Pécs város polgárainak az individuális és egyetemi K+F+I tevékenységekbe való aktív bekapcsolódásra. Középtávon szeretnénk elérni, hogy jelenleg futó projektjeink (link) minél részletesebben kidolgozásra kerülhessenek és megvalósulhassanak, míg távlati célként egy komplett, 3D technológiákon alapuló szolgáltatási portfóliót valósítanánk meg.

Mi is az a zMed?

• 3D orvosi adatok és a valóság egyesített vizualizációját megvalósító innovatív rögzítési és megjelenítési technológia
• túllép a jelenlegi megjelenítési korlátokon
• teljesen új vizualizációs módot teremt
• a kötetlen 3D nézőpont a valósághoz szabott ábrázolással együtt belehelyezi a szemlélőt a virtuális térbe
• innovatív demonstrációs technológia, ami korszerűsíti a jelenlegi 2D vagy fix pontból vetített 3D ábrázolást
   

Milyen területeken alkalmazható?

• oktatás: Kiemelten fontos, hogy a jövő orvosait a techológia fejlődésével együtt a legújabb módszerek elsajátítására ösztönözzünk, amelyeket praktizálásuk során aktívan tudnak majd használni.
• orvos-beteg kapcsolat erősítése: A pácienssel történő kommunikáció és betegségének elmagyarázása, vizualizálása segíti a beteg számára a probléma pontosabb megértését.
• műtéti előkészítés: A preoperatív fázisban az orvosoknak egy még pontosabb képet ad, amelynek segítségével a műtéti tervezési idő lecsökkenthető, ugyanakkor az egyes műtéti lépések még precízebb megtervezését segíti elő.
   

Milyen előnyei vannak?

• egyénre szabott ábrázolás
• részletgazdag, gyors, összetett, a valósághoz illesztett megjelenítés
• kötetlen szemszögből látjuk a “mixed reality” világába vetített virtuális tartalmat
• virtuálisan betekinthetünk a valós objektumok belsejébe
• szabadon módosíthatjuk a virtuális tartalmat

A fejlesztés a PTE valamennyi karának együttműködésében valósul meg, a fejlesztéssel érintett karok a következők: Általános Orvostudományi Kar (ÁOK), a Gyógyszertudományi Karon (GYTK), Egészségtudományi Kar (ETK), a Természettudományi Kar (TTK), a Műszaki és Informatikai Kar (MIK), a Közgazdaságtudományi Kar (KTK), Bölcsészettudományi Kar (BTK), a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar (KPVK), valamint az Általános Jogtudományi Karon (ÁJK).

A fenti karokon a gyakorlati és elméleti képzések javításának érdekében az A. beruházási elem részeként megújulnak a hallgatói terek, a hallgatók által használt oktatási eszközök laborok, a B. beruházási elem részeként pedig orvosi, fogorvosi, gyógyászati, állatház, klinikai skill központ fejlesztése került betervezésre. A fenti célok mellett a projekt horizontális célja a WIFI elérések kiépítése valamennyi fejlesztéssel érintett karon, valamint a nők távmunka lehetőségeit, digitális kompetenciafejlesztést elősegítő IT eszközök beszerzése és a hallgatói terek gyerekbarát megújulása.

A projekt elsődleges célcsoportja a hazai és külföldi hallgatók, mint az eszközöket, modernizált hallgatói tereket használók, másodlagos célcsoport az oktatók, kutatók, intézményi dolgozók, együttműködő vállalatok, külső partnerek. Reális az esély, hogy a beruházás nyomán, a régió gazdasági helyzetének javulásával összhangban megálljon, vagy egészen minimális értékűre redukálódjon a hallgatói létszám csökkenése, ezáltal a beruházás hozzájárul a felsőoktatási részvétel növekedéséhez, a nemzetközi képzési-kutatási programok kiszélesítéséhez. Ez a trend várhatóan fennmarad az elkövetkező években, beleértve a projekt fenntartási időszakát is. A PTE és érintett Karai is megfelelő, stabil humán erőforrás, infrastrukturális és kutatási erőforrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy a projekt eredményeit hosszú távon fenntartsák.

A projektben a Pécsi Tudományegyetem konzorciumi tagként vesz részt, konzorciumi partnerek a Miskolci Egyetem (konzorciumvezető), Szegedi Tudományegyetem, Soproni Egyetem és Pécsi Tudományegyetem.

A kutatási együttműködés fókuszáltan a nyersanyag-gazdálkodás speciális területein, elsősorban másodnyersanyagok (hulladékok és maradékanyagok) hasznosítása mentén, környezetipari és energetikai alkalmazások fejlesztésére szerveződött.

A projekt stratégiai és konkrét operatív céljait az alábbi három fő tevékenység (pillér) keretein belül kívánják a partnerek megvalósítani:
I. a fókuszterületeken definiált intézmények közötti összefonódó kutatási sejtek létrehozása, II. Networking Team kialakítása,
III. tematikus International Project Week (IPW) rendezvények szervezése.

A kutatási sejtek szűkített tématerületei:

• szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítása, alacsony CO2 kibocsátási technológiák,
• a települési szilárd hulladék (TSZH), mint másodlagos nyersanyagforrás,
• lignocellulózok hasznosítása,
• WEEE - elektronikai és elektromos eszközök hulladékából értékes anyagok kinyerése,
• nagytömegű ipari és bányászati hulladékok és melléktermékek innovatív hasznosítása.

2017 januárjában a Pécsi Tudományegyetemen a kutatási kapacitások bővítésére, kutatási szolgáltatások átfogó fejlesztésére irányuló pályázat indult. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, 3,379 milliárd forint európai uniós támogatással. A megvalósítás kezdete 2017. január 01., tervezett befejezésének várható időpontja 2022 március 31.

A projekt fő célja a Pécsi Tudományegyetem kutatási kapacitásainak bővítése, kutatási szolgáltatásainak átfogó fejlesztése révén olyan tudásbázis fejlesztése és kutatási folyamatok kialakítása, amely által az Egyetem regionális és országos szinten egyaránt alkalmassá válik társadalmi innovációt szolgáló és a K+F+I szféra igényeit kielégítő szolgáltatások nyújtására, valamint a kutatói utánpótlás biztosítására.

Általános cél a Nemzeti Intelligens Szakosodás Stratégia keretében, illetve a Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervben kiemelt kutatási területek fejlesztése, kutatási kapacitások bővítése, kutatási utánpótlás biztosítása, nemzetközi, szektorközi és ágazati kutatói mobilitás ösztönzése, alap- és alkalmazott alapkutatások és képzésfejlesztési programok megvalósítása, nemzetközi kutatási programok előkészítése, publikációs aktivitás előmozdítása. A szervezetfejlesztési programok megvalósítása a kutatás- és technológia transzfer menedzsment fejlesztése, a vállalati szférával történő együttműködések erősítése, a vállalkozói attitűd fejlesztése.

A projektfejlesztés eredményeként a kutatói utánpótlást támogató programokban várhatóan 403 fő vesz részt, illetve a doktori fokozatszerzések számát a PTE 178 fővel növelné.

A projekt stratégiai céljai:

1. MTMI/STEM szakok megerősítése
2. Az orvosi, egészségtudományi, gyógyszerészeti képzések és kutatási orientációk megerősítése
3. Gazdaságtudományi képzések megerősítése
4. Interdiszciplináris élet-, természet-, műszaki tudományos egyéb kutatások fejlesztése
5. Ageing kutatások és ahhoz kapcsolódó élettudományi kutatások fejlesztése
6. Smart műszaki megoldások kutatása
7. Technológiatranszfer, kutatásmenedzsment és tudományszervezői tevékenységek fejlesztése
8. A vállalkozó, entrepreneurship szemlélet fejlesztése, tudásnégyszög kiépítése, innovációs ökoszisztéma támogatása
9. „Zöldgazdaság” fejlesztés, „intelligens” hálózatok kialakítása, „okos” közvilágítás, „okos” mérés kialakítása, biomassza felhasználásának, hulladékipar fejlesztése
10. Az „Egészséggazdaság” megvalósítása érdekében tett átfogó fejlesztések