A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos és kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerület fejlesztését kívánja megvalósítani a 2018-2020 időszakban az alábbiak szerint:

1. tématerület: Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre.
2. tématerület: Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel.
3. tématerület: Innovációval a fenntartható, egészséges életért és környezetért.
4. tématerület: A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában.
5. tématerület: Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel.

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását.

A Pécsi Tudományegyetem a 2018-ban 20765-3/2018/FEKUTSTRAT szerződésszámmal 5 tématerületen elindított kiválósági kutatásokat a „Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program 2019” keretében folytatta 2019. június 1-jétől.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerületen kezdte meg fejlesztéseit 2018-ban, melyet a 2019-es évtől az alábbiak szerint folytatott:

1. Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre Szakmai vezető: dr. Kollár László

2. Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel Szakmai vezető: dr. Kovács L. Gábor

3. Innovációval a fenntartható életért és környezetért Szakmai vezető: dr. Felinger Attila

4. A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában Szakmai vezető: dr. Vörös József

5. Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel Szakmai vezető: dr. Dóczi Tamás

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását. A Programot 2020-ban a TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 (2020-4.1.1-TKP2020) „intézményi kiválóság” alprogramjának keretében kívánjuk folytatni, melyre 2020.06.30-val került beadásra a Pécsi Tudományegyetem támogatási kérelme.

A projektre a Pécsi Tudományegyetem a Biomedical Engineering koncepcióval pályázott és nyert el forrást. Biotechnológiai és 3D Bioprintinggel kapcsolatos kutatások, farmakotechnológiai kutatások végzése. Orvosi anyagtechnológiai vizsgálatok (statikus, dinamikus mechanikai vizsgálatok, szerkezeti elemzésem SEM segítségével, termikus analízis DTA-val). Egészségügyi szoftverfejlesztés, kifejezett hangsúllyal az MI és big data területén, valamint az egészségügyi oktatásfejlesztés vonatkozásában, bevonva a VR és AR technológiákat. Neurorehabilitációs vizsgálatok (robotikus exoskeletonok), klinikai mozgásanalízis, ember-gép kapcsolat kutatása. Exoprotetikai fejlesztések. Egészségügyi szimulációs oktatással kapcsolatos kutatások, termékfejlesztések fizikai és virtuális megoldásokkal. Műveleti egészségüggyel kapcsolatos oktatási, szolgáltatási és kutatási tevékenység. Személyre szabott medicina: műtéti tervezések, egyedi intervenciós és diagnosztikai eszközök fejlesztése. Biokibernetika és orvosi robotika területén történő alkalmazott kutatási, fejlesztési tevékenység. A tématerületeken belül oktatási, kutatási szolgáltatási és termékfejlesztési feladatok ellátása, együttműködve a vonatkozó szervezeti egységekkel és piaci partnerekkel.

Rendszer - és folyamatmodellezés, intelligens szabályozási feladatok, jelfeldolgozás, matematikai és fizikai modellezés, numerikus szimulációs eljárások kidolgozása. Véges elemes modellezés (VEM) és szimulációk. Robotikával kapcsolatos kutatások. Képfeldolgozással és mesterséges látással kapcsolatos kutatások és fejlesztések. IT biztonság, kritikus IT infrastruktúrák védelme, adatbázisok tervezése és üzemeltetése, párhuzamos programozás. Akusztikus-emissziós mérések, biomechatronikai fejlesztések. Vezetett és sugárzott elektromágneses zavarok mérése (EMC) gyógyászati berendezéseken, zajforrások. Élhető környezet kialakítása, életmódra és egészségre gyakorolt hatása. Városi életmód és a klímaváltozás emberekre gyakorolt hatása. Roncsolásmentes szerkezetvizsgálat, anyagok speciális jellemzőinek vizsgálata. Elemanalitikai módszerek, neutron szórási módszerek, neutron és röntgen radiográfia.

Ápolás, betegellátáshoz kapcsolódó smart technológiai fejlesztések kutatásának irányítása – robotizált ápolás diagnosztikai és terápiás munka támogatása, döntés támogatás, szakértői rendszerek fejlesztése és pilot megvalósítása. A smart műszeres és eszközös egészségügyi technológiák szükséglet alapú piacfelmérése és ezek alkalmazásának egészség-gazdaságtani elemzését, az ellátások egészségbiztosítási betegségterhét célzó kutatás irányítása. Sürgősségi ellátáshoz kapcsolódó smart technológiai fejlesztések kutatásának irányítása - kórfolyamat-digitalizáció, adatátvitel digitalizációja, okos-eszközök, a prehospitális ellátásban használt eszközök ergonómiai szempontjainak kutatása.

Operatív pályázati ügyintézés, gazdasági és pénzügyi tanácsadás, innovációs lánc és ökoszisztéma építés, jogi támogatás, arculati és kommunikációs tanácsadás, márkaépítés, piaci és marketing támogatás, szervezeti és szervezési tanácsadás, tréningek, továbbképzések, pályázati teljesítményértékelő rendszer alkotás, működési modell létrehozás, lobbi anyag készül, horizontális és vertikális információs és kommunikációs csatornák nyílnak.

A fejlesztés a PTE valamennyi karának együttműködésében valósul meg, a fejlesztéssel érintett karok a következők: Általános Orvostudományi Kar (ÁOK), a Gyógyszertudományi Karon (GYTK), Egészségtudományi Kar (ETK), a Természettudományi Kar (TTK), a Műszaki és Informatikai Kar (MIK), a Közgazdaságtudományi Kar (KTK), Bölcsészettudományi Kar (BTK), a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar (KPVK), valamint az Általános Jogtudományi Karon (ÁJK).

A fenti karokon a gyakorlati és elméleti képzések javításának érdekében az A. beruházási elem részeként megújulnak a hallgatói terek, a hallgatók által használt oktatási eszközök laborok, a B. beruházási elem részeként pedig orvosi, fogorvosi, gyógyászati, állatház, klinikai skill központ fejlesztése került betervezésre. A fenti célok mellett a projekt horizontális célja a WIFI elérések kiépítése valamennyi fejlesztéssel érintett karon, valamint a nők távmunka lehetőségeit, digitális kompetenciafejlesztést elősegítő IT eszközök beszerzése és a hallgatói terek gyerekbarát megújulása.

A projekt elsődleges célcsoportja a hazai és külföldi hallgatók, mint az eszközöket, modernizált hallgatói tereket használók, másodlagos célcsoport az oktatók, kutatók, intézményi dolgozók, együttműködő vállalatok, külső partnerek. Reális az esély, hogy a beruházás nyomán, a régió gazdasági helyzetének javulásával összhangban megálljon, vagy egészen minimális értékűre redukálódjon a hallgatói létszám csökkenése, ezáltal a beruházás hozzájárul a felsőoktatási részvétel növekedéséhez, a nemzetközi képzési-kutatási programok kiszélesítéséhez. Ez a trend várhatóan fennmarad az elkövetkező években, beleértve a projekt fenntartási időszakát is. A PTE és érintett Karai is megfelelő, stabil humán erőforrás, infrastrukturális és kutatási erőforrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy a projekt eredményeit hosszú távon fenntartsák.

A projekt átfogó célja „A társadalomtudományi képzési terület kutatási, fejlesztési és innovációs potenciáljának, illetve eredményességének javítása a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskoláinak fejlesztésén és a magasan képzett, kutatói kompetenciákkal felvértezett, produktív tudományos-kutatói utánpótlás biztosításán keresztül”.

A projekt átfogó célja három további fejlesztési célra tagolódik, amelyek a következők:
A, Doktori Iskolákban a fokozatszerzések számának és a tudományos teljesítménynek a növelése, továbbá a kutatói utánpótlás szakmai felkészítése
B, A tudományos-kutatói utánpótlás biztosítása és a doktori programok létszámnövelése érdekében a tehetséges hallgatók tudományos tevékenységeinek támogatása
C, A kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése céljából a kutatói közegek fejlesztése és a kapcsolatháló bővítése.

A közvetlen célcsoportok közé tartoznak a felsőoktatásban résztvevő hallgatók mellett a doktoranduszok és a doktorjelöltek is. Náluk szükséges nem csupán az oktatási, de a kutatási tevékenységük támogatása is, azon személyek esetében, akik tehetségükkel kitűnnek. A már végzett hallgatók, valamint fokozattal rendelkező kutatók nem tartoznak jelen támogatási szisztéma keretei közé. Az ennek során a tehetséggondozási rendszerbe bekerült személyek a többlettevékenységük révén tartoznak ebbe a célcsoportba.

A közvetett célcsoportok közé – az előbbivel ellentétben – már a társadalom szélesebb rétegei tartoznak, így többek között a felsőoktatási intézmények tudomány- és kultúraközvetítő tevékenységének befogadó közege, a tudománynépszerűsítő, ismeretterjesztő, szemléletformáló szolgáltatások célközönsége.

2017 januárjában a Pécsi Tudományegyetemen a kutatási kapacitások bővítésére, kutatási szolgáltatások átfogó fejlesztésére irányuló pályázat indult. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, 3,379 milliárd forint európai uniós támogatással. A megvalósítás kezdete 2017. január 01., tervezett befejezésének várható időpontja 2022 március 31.

A projekt fő célja a Pécsi Tudományegyetem kutatási kapacitásainak bővítése, kutatási szolgáltatásainak átfogó fejlesztése révén olyan tudásbázis fejlesztése és kutatási folyamatok kialakítása, amely által az Egyetem regionális és országos szinten egyaránt alkalmassá válik társadalmi innovációt szolgáló és a K+F+I szféra igényeit kielégítő szolgáltatások nyújtására, valamint a kutatói utánpótlás biztosítására.

Általános cél a Nemzeti Intelligens Szakosodás Stratégia keretében, illetve a Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervben kiemelt kutatási területek fejlesztése, kutatási kapacitások bővítése, kutatási utánpótlás biztosítása, nemzetközi, szektorközi és ágazati kutatói mobilitás ösztönzése, alap- és alkalmazott alapkutatások és képzésfejlesztési programok megvalósítása, nemzetközi kutatási programok előkészítése, publikációs aktivitás előmozdítása. A szervezetfejlesztési programok megvalósítása a kutatás- és technológia transzfer menedzsment fejlesztése, a vállalati szférával történő együttműködések erősítése, a vállalkozói attitűd fejlesztése.

A projektfejlesztés eredményeként a kutatói utánpótlást támogató programokban várhatóan 403 fő vesz részt, illetve a doktori fokozatszerzések számát a PTE 178 fővel növelné.

A projekt stratégiai céljai:

1. MTMI/STEM szakok megerősítése
2. Az orvosi, egészségtudományi, gyógyszerészeti képzések és kutatási orientációk megerősítése
3. Gazdaságtudományi képzések megerősítése
4. Interdiszciplináris élet-, természet-, műszaki tudományos egyéb kutatások fejlesztése
5. Ageing kutatások és ahhoz kapcsolódó élettudományi kutatások fejlesztése
6. Smart műszaki megoldások kutatása
7. Technológiatranszfer, kutatásmenedzsment és tudományszervezői tevékenységek fejlesztése
8. A vállalkozó, entrepreneurship szemlélet fejlesztése, tudásnégyszög kiépítése, innovációs ökoszisztéma támogatása
9. „Zöldgazdaság” fejlesztés, „intelligens” hálózatok kialakítása, „okos” közvilágítás, „okos” mérés kialakítása, biomassza felhasználásának, hulladékipar fejlesztése
10. Az „Egészséggazdaság” megvalósítása érdekében tett átfogó fejlesztések

Az EFOP-3.5.2-17 Duális és gyakorlatorientált felsőoktatási képzések fejlesztése és oktatási innováció a szociális munka és a segítő szakmák terén, valamint a mérnökpedagógia és a szakmai tanári szakok esetében című felhívás keretében benyújtásra kerülő „Szociális munkás és közösségek segítésére irányuló felsőoktatási képzések innovatív, duális és gyakorlatorientált fejlesztése. Transzformatív-dialogikus tanulás a kooperáció szolgálatában.” elnevezésű projekt megvalósítási helyszíne és fejlesztési célterülete a konzorciumi tagok, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem vonzáskörzete. A projekt keretében megvalósuló fejlesztések fő célja a szociális munkás és közösségek segítésére irányuló felsőoktatási képzések innovatív, duális és gyakorlatorientált fejlesztése, a munkaerő-piaci igények jobb kielégítése és a partnerségi hálózatok megerősítése. A duális képzésfejlesztés és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésén keresztül közép- és hosszútávon a projekt hatására javul a régiók szakember ellátottsága, a szakmai szervezetekkel való együttműködések erősödnek, a képzett munkaerő elérése javul, valamint nő a képzésbe belépők- és csökken a lemorzsolódók száma.

A projekt alapvető hatással van az érintett térségek társadalmi jellemzőiben történő pozitív változásokra. A projekt hatására javul a régiók társadalmi versenyképessége is. A felsőoktatási képzési rendszer munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása, a tanulásból a munkába történő átmenet megkönnyítése, a szakmai oktatás és a képzési rendszer megerősítése által a projekt a foglalkoztatás bővülésén keresztül közép- és hosszútávon a térség társadalom szerkezetében történő minőségi javulást eredményez. A projekt kidolgozásánál szakmapolitikai, jogi háttérként a releváns nemzetközi, európai uniós irányelv, felmérés és stratégia, a tématerülethez kapcsolódó szabályozások, rendeletek, a Széchenyi2020 és a fejlesztés által közvetlenül érintett régiók stratégiai célkitűzései adták a fő irányokat. A projekt hozzájárul a felsőoktatási rendszer fejlődéséhez, illeszkedik az EFOP és az Európa 2020-as célkitűzéseihez, a felsőfokú végzettségűek számának növeléséhez, közvetve pedig a fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedésének javításához.

A projekt szakmai célja a legkoncentráltabb fogalmazásban a munkaerő-piachoz való igazodás, a hallgatók és az oktatók munkaerő-piaci kompetenciáinak a fejlesztése szándékában összegezhető. Ennek eredményeként a munkaerő-piaci kihívásokra, a nemzetközi versenyre mind a hallgatók, mind az oktatók, mind az intézmények emelkedő teljesítménnyel lesznek képesek reagálni. A duális képzés keretében az egyetemek - általában és jelen projekt keretében is -

• javítják munkaerő-piaci kapcsolataikat, a vállalkozásokkal való együttműködés révén az oktatáson túlmenően javítják lehetőségeiket ágazati-iparági és kutatás-fejlesztési együttműködések terén

• megkönnyítik a hallgatóknak a tanulás és a munka közti átmenetét; ez az idő lerövidül, mely lényeges előnyt jelent a munkaadók számára a munkaerő-hiányos piacon

• a projekt alapvetően a már bevezetett duális képzési rendszernek tovább fejlesztését is szolgálja.

A konzorcium arra számít, hogy a duális képzés további megerősítése révén javul annak keresettsége, javul az egyetemek megítélése, nő a felvételre jelentkezők száma, a jelentkezők közül többen végzik el eredményesen tanulmányaikat, és a munkaerőpiacra a korábbiakhoz és a hagyományos képzési rendszerhez viszonyítva felkészültebben, munkakészebben lesznek képesek belépni. Ennek következtében a diploma értéke javul, a diplomások könnyebben jutnak munkahelyhez és kisebb lesz a térségből való elvándorlás, mivel a térségen belül végzett gyakorlat révén a végzettek többsége mintegy tovább foglalkoztatottként lép be első főállású munkahelyére.

A közvetlen szakmai tartalmakon felül a képzési rendszer támogatja a hallgatók szoft ismereteinek, készségeinek bővülését, transzverzális érdeklődésük, készségeik fejlődését. Ez javítja előmeneteli lehetőségeiket, szociális-vezetési képességeiket, elősegíti szakmai önállósodásukat. A közvetlen célcsoportokba azokat a személyeket soroltuk, akikre a projekt megvalósulása közvetlen és lényeges (a mindennapjaikat, életkörülményeiket, céljaik elérését), nagymértékben befolyásoló hatást gyakorol. Ezek a csoportok:

• A képzésbe közvetlenül bekapcsolódó vagy potenciálisan bekapcsolható szervezetek, egyházi partnerek

• A Felsőoktatási intézmények hallgatói, duális képzésben résztvevő hallgatók

• Felsőoktatási intézményben dolgozó oktatók.

A Pécsi Tudományegyetem EFOP-3.4.3-16-2016-00005 azonosítószámú pályázatának célja egy olyan komplex intézményfejlesztés megvalósítása, amelynek eredményeképpen mind a hallgatók, mind az oktatók emelkedő teljesítménnyel képesek reagálni a munkaerő-piaci kihívásokra és a nemzetközi versenyre is. A projekt a Pécsi Tudományegyetem fejlesztési tervét határozza meg a 2017-2021-es időszakra az Intézményfejlesztési Tervvel és a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című minisztériumi koncepcióval összhangban, átfogó és összehangolt módon az egyetemi karok, képzések különböző területein.

A Pécsi Tudományegyetemnek három kiemelt projektcélja van az intézményfejlesztési tervvel összhangban:

1. Egységes egyetem kialakítása, vagyis tovább erősödjön a karai közötti integráció mind az oktatásban, mind a kutatásban mind pedig a társadalmi felelősségvállalás terén.

2. Innovatív egyetem fejlesztése, azaz a rendelkezésére álló erőforrások mozgósításával az oktatás, a kutatás, a gyógyítás terén is kreatív, élenjáró, a társadalmi-gazdasági kihívásokra válaszolni képes intézményként működjön.

3. Nemzetközi egyetemmé válás, vagyis tevékenységének minden területén nemzetközi láthatósággal, versenyképességgel, ranggal és szolgáltatási színvonallal rendelkező szereplője legyen a felsőoktatási szférának.

A Felhívással összhangban a Pécsi Tudományegyetem 10 terület kapcsán határozta meg fejlesztési céljait és igényeit, valamint az elérésükhöz szükséges kereteket, végrehajtandó tevékenységeket. A projekt fő tevékenységei a Pécsi Tudományegyetem hallgatói létszámának megtartására, a képzési szerkezetének bővítésére, modernizálására, nemzetköziesítésére és sportszolgáltatásainak bővítésére irányulnak. A fenti célok elérése érdekében tervezett fő projekt tevékenységek az alábbiak:

• A.1. Hallgatói Bennmaradás Intenzív támogatása – HABIT modul - A bevezetésre kerülő, egymással koherens szolgáltatások hatása multiplikálódik, ami a hátrányos helyzetű célcsoportokként jelzett hallgatók számára jelentős segítséget jelent a felsőoktatásban való bennmaradásban, illetve tanulmányaik sikeres befejezésében, valamint a változó munkaerő-piaci követelményekhez való illeszkedésben.

• A.2. Pécsi Tudományegyetem képzési szerkezetének bővítése, modernizálása, digitalizálása a gazdasági igények figyelembe vételével - Az intézményi képzésfejlesztést és modernizálást, valamint a munkaerő-piaci kihívásokra való felkészülést segítő intézkedéseket foglalja magában ez az intézkedési csomag.

• A.3. - A PTE nemzetköziesítése intézményi szintű programokkal, tevékenységekkel - A PTE karainak és a nemzetköziesítést intézményi szinten koordináló Külügyi Igazgatóságnak a programjai annak érdekében, hogy a Pécsi Tudományegyetem a magyar felsőoktatás egyik vezető intézményeként fokozottabban kapcsolódjon be az Európai Felsőoktatási Térségbe, nemzetközi értelemben tovább tudjon erősödni.

• A.4. - A Kárpát-medencei nemzetközi kapcsolatok koordinálása - A PTE tanulási, oktatási lehetőséget biztosít, valamint a saját tudását átadva segíteni kívánja a Kárpát-medencei térségben a határon túli magyar felsőoktatási képzések megvalósítását.

• A.5. - Komplex sportszolgáltatás és egészségnevelés rendszerének kialakítása a Pécsi Tudományegyetemen - A testmozgást, egészségnevelést szolgáló illetve sportszolgáltatások fejlesztését megvalósító programelem. Kiemelt képzési területcsoportok fejlesztésére vonatkozó programok:

• B.1. Módszertani fejlesztés, gyakorlati készségek és innovatív oktatási környezet kialakítása az orvos- és egészségtudományi képzési területen

• B.2. - Női hallgatók és hátrányos helyzetű csoportok hozzáférésének javítása az MTMI területen

• B.3. – Rövid ciklusú képzések és szakfejlesztés az agrár képzési területen a fenntarthatóság jegyében

• B.4. A gazdaságtudományi képzési portfólió újratervezése (joint) képzési programok és modern eszközpark kialakításával a KTK-n

• B.5. Digitalizáció, innováció, környezettudatosság és társadalmi felzárkóztatás a pedagógusképzésben

A fenti feladatok elvégzésével a Pécsi Tudományegyetem teljesítménye fokozható, hallgatói létszáma stabilizálható a területi és képzési lefedettség növelése, az oktatói és kiszolgálói erőforrások minőségi fejlesztése, valamint a szorosabb gazdasági együttműködések által.

Célunk a bevont hallgatók tanulmányi sikerességének előmozdítása, lemorzsolódásuk megakadályozása, tudományos kutatásokba való bevonódásuk és közösségi szinten aktív állampolgárrá válásuk elősegítése. A megvalósítani kívánt projekt az előző pályázati programunkhoz hasonlóan modulokból – tématerületekből – áll, de az előző pályázattól – TÁMOP 4.1.1.D. - eltérően a tevékenységeket nem az időbeli ismétlődésük, hanem a közös pontjaik szerint strukturáltuk. Ennek köszönhetően a program alapvetően „három lábon áll”, melyek önállóan is működőképesek, de a kitűzött célok eléréséhez és a hallgatói sikeresség előmozdításához szükséges a modulok együttes sikere.

A modulszerűen megalkotott struktúra első része a hallgatók számára nyújtott egyéni gondoskodást célzó tevékenységeket tartalmazza. Ezek közé soroljuk a tanév során havi rendszerességgel nyújtott tanulmányi ösztöndíjat, a tanulmányi sikerességet biztosító tutori hálózatot és mentori támogatást. A modul negyedik elemét a hallgatók kompetenciáinak fejlesztése, hátrányaik kompenzálása alkotja, mely tevékenységek projektnapok keretében közösségi, kiscsoportos és egyéni szinten kerülnek megszervezésre. Ide tartoznak az idegennyelvi kurzusok, a tanulásmódszertani, kommunikációs és készségfejlesztő képzések, a különböző személyes és közösségi kompetenciafejlesztő tréningek és a mentálhigiénés támogatás.

A rendszer „második lába” a „Tevékeny közösség” elnevezést kapta. A négy projektelemből felépülő modell célja, hogy előmozdítsa a hallgatók közösségé formálódását, aktív párbeszédet folytató, elkötelezett értelmiségivé válásukat. Ennek megfelelően ebben a modulban lehetősége van a hallgatóknak saját maguk által szervezett közösségi programokat és szakmai utakat létrehozni. Ennek keretét jelenti a PTE-n általuk működtetett „Közösségi Tér” és a hozzá kapcsolódó „Terasz”, illetve a projektnapok kihelyezett helyszínei.

A struktúra harmadik eleme a „Személyes tudomány” elnevezéssel megalkotott modul. Ebben a modulban a hallgatóknak lehetősége nyílik bevonódni az egyetemi tudományos életbe. Ennek több formája lehetséges. Egyrészt a hallgatók saját érdeklődésüknek megfelelő kutatások lefolytatására pályázhatnak, illetve részt vehetnek a Romológia és Nevelésszociológia Tanszék által szervezett kutatásokban és tudományos írást tanulhatnak, melyeket publikálhatnak a Romológia folyóiratban.

A sikeresség biztosításához a projekten horizontálisan végighúzódó tevékenységek is kapcsolódnak. Ezek közé tartozik a minőségbiztosítás, a nyilvánosság és szinergia biztosítása, illetve a kapcsolati háló működtetése.

A projektet a Pécsi Tudományegyetem 14 középiskolával együttműködve valósítja meg az Európai Szociális Alap támogatásával. A projekt elsődleges célja a legújabb hazai és nemzetközi nyelvpedagógiai és módszertani kutatásokba ágyazva olyan innovatív, a tanórai nyelvoktatást kiegészítő, a nyelvi érettségi követelményeihez illeszkedő tananyagokat és tevékenységeket kidolgozni és megvalósítani, amelyek révén szignifikánsan javul a tanulók nyelvtudása, a nyelvtanulással kapcsolatos attitűdje és motivációja, és ezáltal nagyobb esélyük nyílik sikeres emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgát tenni. A projekt három alprojekt keretében kerül megvalósításra: mérési-értékelési, szakmódszertani és továbbképzési, valamint tananyagok és tanulási segédletek fejlesztése alprojekt. A projekt futamideje 36 hónap, 2017.12.01-2020.11.30-ig tart, összköltségvetése 344 902 720 Ft.

A projekt két fő célcsoportját a 9-13. évfolyamos középiskolai tanulók és a középiskolai idegennyelv szakos tanárok alkotják. A projektben részt vevő iskolák jelentős része kedvezményezett, fejlesztendő, illetve komplex programmal fejlesztendő járásban található. A bevonni kívánt tanulók nagyrésze az idegennyelv-fejlesztés területén kiemelt támogatásra szorul ahhoz, hogy felsőoktatásba kerülhessen, illetve hogy piacképes nyelvtudást szerezzen. A nyelvtanulás eredményességét várhatóan pozitívan befolyásolják az élményközpontú, a tanulók életkori sajátosságait, digitális eszközhasználati szokásait figyelembe vevő feladatok a heti rendszerességgel megtartott foglalkozások során; másrészt tematikus nyelvi programok, nyelvi táborok és külföldi tanulmányi kirándulások segítik a tanulók idegen nyelvi gátlásainak lebontását, motivációjuk fokozását és hosszú távú fenntartását, valamint nyelvtudásuk fejlődését és aktív használatát.

A nyelvtanárok szakmódszertani eszköztárának bővítésére a projekt akkreditált pedagógus-továbbképzéseket, ill. workshopokat kínál, továbbá iskolánként két nyelvtanár külföldi módszertani továbbképzésen vehet részt célnyelvi országban.

A projekt hozzájárul a tanórán kívüli foglalkozásokat tartó idegennyelv tanár szakos egyetemi hallgatók tanári kompetenciáinak fejlődéséhez is, kivált, ami a tananyag és pedagógiai folyamat tervezését, a tanulási folyamatok szervezését és irányítását, az önálló tanulás képességének fejlesztését, valamint a szakmai együttműködés és kommunikáció kompetenciáit illeti.

A projekt hozadékaként az elsajátított innovatív nyelvpedagógiai jó gyakorlat beépül a projektben részt vevő iskolák pedagógiai programjába, az idegennyelv szakos tanárjelöltek és nyelvtanárok a projekt lezárulta után is beépítik napi gyakorlatukba, és ezáltal tanulók generációinak képesek lesznek hatékony nyelvoktatást biztosítani.