Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a NKFI Hivatal a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a NKFI Hivatal a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a NKFI Hivatal a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

A Pécsi Tudományegyetem az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fektet a „Zöld Egyetem”-mé válás elérése. Az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseink kifizetődni látszanak, a Green Metric által végzett Zöld Egyetemi Világrangsorolásban 2021-ben az előkelő 42. helyen végzett a PTE, a kezdeményezésben résztvevő 11 magyarországi egyetem közül pedig a legjobb pozícióban zárt. A fenntartható, zöld koncepciónk egyik alappillére a környezeti erőforrásokkal való észszerű gazdálkodás, az energiahatékonyság. Az infrastruktúra fejlettségét mérő kategória pontozását megvizsgálva viszont láthatjuk, hogy közel 20%-kal elmarad Egyetemünk a legkorszerűbb intézmények fejlettségétől, ezért indokolt rosszabb állapotban lévő épületeink energetikaihatékonyságának fejlesztése, illetve annak előkészítése.
KEHOP pályázati forrásból támogatásban részesültünk mind a 17, pályázatban megjelölt épületünk energetikai felújításának előkészítésére. A pályázatban a későbbi beruházások előkészítéseként az ingatlanok energetikai felújításával kapcsolatban a kiviteli tervek elkészítését és a feltételes kivitelezési közbeszerzési eljárások lefolytatását vállaltuk. A projektbe bevont épületek az alábbiak:
• ÁOK oktatási főépület – 7624 Pécs, Szigeti út 12. (Energetikai besorolás fejlesztés előtt DD, utána CC)
• ÁOK Biofizika – 7624 Pécs, Szigeti út 12. (CC, BB)
• TTK/BTK "B" épület – 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. (CC, CC)
• TTK/BTK "D" épület – 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. (CC, BB)
• TTK/BTK technika szárny – 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. (CC, BB)
• KPVK oktatási főépület – 7100 Szekszárd, Rákóczi utca 1. (FF, EE)
• Babits Mihály Gyakorló Gimnázium – 7633 Pécs, Veress Endre utca 15. (CC, BB)
• Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium – 7624 Pécs, Őz utca 2. (EE, BB)
• IGYK Gyakorló Iskola – 7100 Szekszárd, Mátyás király utca 3. (FF, CC)
• IGYK Tornaterem – 7100 Szekszárd, Mátyás király utca 3. (EE, DD)
• IGYK Gyakorló óvoda – 7100 Szekszárd, Mátyás király utca 1. (EE, CC)
• ETK SZESZI – 7100 Szekszárd, Szent-Györgyi Albert utca 10. (FF, CC)
• PTE SZESZI – 7632 Pécs, Berek utca 15. (EE, BB)
• Kancellária – 7633 Pécs, Szántó Kovács János utca 1/B. (CC, BB)
• Szívklinika – 7624 Pécs, Ifjúság útja 13. (DD, CC)
• II. Belgyógyászati Klinika – 7624 Pécs, Pacsirta u. 1. (EE, BB)
• Traumatológiai Centrum – 7632 Pécs, Akác u. 1. (GG, BB)

A projektbe bevont épületeken átfogó energetikai beruházások az elmúlt évtizedekben nem történtek, kisebb felújítások, átmeneti megoldásokkal történő rekonstrukciók biztosítják az épületek üzemelését. Legtöbbjük az előző évszázad meghatározó építészeti stílusjegyeit viseli, a házak nagy része lapostetős, fűtése, világítási rendszere nem korszerű.
A tervezett állapotot bemutató energetikai tanúsítványok teljeskörű energetikai felújítást szorgalmaznak több épület esetében is, mely magába foglalja nyílászáró cserét, hőszigetelést, napelemek telepítését, a világítástechnika, a fűtési és a légtechnikai rendszer korszerűsítését egyaránt. A felsorolt energetikai fejlesztésekkel egy ingatlan kivételével jobb energetikai besorolási osztályba kerülnének épületeink, 9 ház esetében pedig BB-s energetikai besorolás, vagyis közel nulla energiaigény elérését tervezzük, így az Egyetem számára közép- és hosszú távon is jelentős megtakarítással számolhatunk.

„A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában” című projekt korábban a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programok, majd a 2020. évi TKP intézményi kiválósági alprogramjának keretében is támogatásban részesült már. Kézenfekvő ezért a korábbi pillérekre építeni az új koncepciót is, továbbra is fontosnak tartjuk fiatal kollegáink továbbképzését a világ legjobb egyetemein, és ezen intézmények oktatási anyagainak biztosítását hallgatóink számára, és alapvető célunk az elért publikációs nívó fenntartása. Ugyanakkor az utóbbi évben tapasztalt gyors társadalmi-gazdasági változások határvonalat húznak az előző fázis, és az új kiválósági program között. Az új kutatások irányvonalának foglalkoznia kell a világjárvány, a digitálizáció/mesterséges intelligencia, és a természeti környezet változásának hatásaival.

Ezek alapján fontos kutatási kérdésként merül fel, hogy a világjárvány növelte-e vagy csökkentette az ipari tevékenység szerepét a gazdasági növekedés elérésében. Ezért megvizsgáljuk, hogy a világjárvány során milyen hatások érték az inputokat, magát a termelést, az outputokat, illetve hogyan változtak meg olyan versenyprioritási tényezők, mint az idő, a minőség vagy a rugalmasság. Mivel a rövidebb, rugalmasabb értékláncok válságállóbbnak tűnnek, ez felgyorsíthatja az ellátási láncok regionalizációját, így a hazai ipar szerepét, amit tovább fokoz, hogy a termelőszektor gyors visszarendeződésével szemben a szolgáltató ágazatoknak elhúzódó kilábalással kell szembenézniük elsődleges vizsgálataink szerint. Ezért azt is meg kell vizsgálni, hogy az egyes országok ellenállóképessége függ-e a termelőszektor méretétől. Igaz-e, hogy ahol nagyobb az ipar aránya, ott gyorsabban képes a gazdaság talpra állni, ami újabb lökést adhat a fejlett államok iparfejlesztési törekvéseinek?

Mint a fenti néhány termelési versenyprioritást előidéző kategóriából látszik, a változások ellenére az alapok maradnak, az új körülmények pedig új tartalmat adhatnak az alapkategóriáknak. A gazdasági versenyben történő helytállás, a vezetői döntések meghozatala, valamint a stratégiai jelentőségű eszközök használata szempontjából kiemelt kérdés a KKV-k versenyképessége és kompetenciái. A magyar gazdaság növekedésének és az újraiparosítás megalapozásának egyik lényeges összetevője a növekedésre képes sikeres, és a kevéssé sikeres cégek beazonosítása. A tervezett kutatás a már meglevő, illetve bővítés alatt álló kkv versenyképességi adatállomány alapján ökonometriai, statisztikai módszerek segítségével vizsgálná a cégek kompetencia-konfigurációit, és azok jelentőségét.

Az újraiparosítás megalapozásának kiinduló pontja a növekedésre képes sikeres cégek létrehozása, melyek mögött mindig vállalkozások állnak. A vállalkozások a foglalkoztatás, az innováció és a társadalmi jóllét motorjai. Ezen kutatási irány keretében gazdaságtudományi kísérleti úton jutunk új adatokhoz arra vonatkozóan, hogy mely személyiségjegyek, milyen döntéshozatali stílus és gondolkodásmód vezet produktív és innovatív vállalkozások alapításához egy dinamikus és bizonytalansággal járó gazdasági környezetben. A digitalizáció/mesterséges intelligencia olyan új befektetési (pl. crowdfunding, social trading) és fogyasztói platformokat teremt, melyek könnyen hozzáférhetők minden gazdasági szereplő számára. Ezen kutatási irány fő kérdése, hogy a gazdasági szereplők hogyan, milyen információk alapján hoznak befektetési/fogyasztói döntéseket az új típusú digitális platformokon és hogyan lehet segíteni abban, hogy jó befektetési/fogyasztói döntések szülessenek.

A környezeti változások még az eddig objektívnek ítélt pénzügyi analízisekre is hatással lesznek. A ’clean production’, az ESG (Environmental, Societal, Governance), a körgazdaság (circular economy) pedig mára általános fogalmakká váltak, amit még a pénzügyi analízisek során is figyelembe kell venni. A vállalatok tiszta termelés irányába történő elmozdulása elengedhetetlen. Nem egyértelmű azonban, hogy egy ilyesfajta elmozdulás csak a vállalat társadalmi felelősségvállalási hajlandóságán múlik-e, vagy pénzügyileg is megtérülő fejlesztési iránynak tekinthető. Vajon például a körforgásos gazdaság üzemeltetése hozzájárul-e a hosszútávú versenyképesség fenntarthatóságához? Kutatási tervünk e kérdésre koncentrálva a tiszta termelés vállalati teljesítményre, pénzügyi eredményességre és tőzsdei megítélésre gyakorolt hatásait vizsgálja. A mikro szintű, vállalati ESG befektetésekre is fókuszál a tervezett empirikus kutatás. A fenntarthatóság jelenségének metrikája a környezeti, társadalmi, vállalatirányítási (ESG) adatokra épül. Ezek, kombinálva a digitális pénzügyi elemzési gyakorlatokkal, lehetővé teszik a vállalatok ESG teljesítményének mérését.

A NEWSREEL pályázat fő célkitűzése a hiteles, kontextualizált információn alapuló, új típusú újságírói készségek erősítése, amelyet tananyag és tanulási módszerek fejlesztésével kíván elérni. Az ismeretek cseréjén és a tananyag fejlesztésén túl a pályázati támogatás a hallgatók számára szervezett szakmai versenyt is magában foglalja, amelyek segítségével a megszerzett elméleti tudás átültethető a gyakorlatba. A projekt legfontosabb várható eredményei olyan készségeket fednek le, amelyek nemcsak az újságírás, hanem minden olyan tevékenység esetében is kulcsfontosságúak, amelyek az adatok feldolgozására, a biztonságos digitális kommunikációra, az interdiszciplináris és nemzetközi kooperációra, továbbá az üzleti modellek kidolgozására támaszkodnak.

A PTE BTK Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézet, Művelődéstudományi Tanszéke alap és mesterfokon is szervez képzéseket – úm. közösségszervező, kulturális örökség szervező, kulturális mediátor – annak érdekében, hogy megfeleljen a felsőoktatás felé támasztott társadalmi és munkaerőpiaci követelménynek, hogy megfelelő tudással és készségekkel rendelkező szakértőket képezzen a kulturális és szocio-gazdasági kihívások megfelelése érdekében. A néphagyományok megőrzését célzó, folyamatos művészi tevékenységet ellátó kulturális egyesületeknek szükségük van olyan elkötelezett és hozzáértő tagok toborzására, akik elhivatottak, hogy tegyenek valamit a kulturális intézetek és egyesületek fenntartásáért és ezen kívül olyan háttérmunkákra is képesek, mint a szervezés, pályázás, pénzügyi ellenőrzés. A pályázat segíti és egyben vizsgálja a horvát népzene és néptánc megőrzését célzó civil szervezeteket. A pályázat összehozza a horvát-magyar határ két oldalán élőket. Ezek az emberek évtizedes hagyományokkal bíró horvát civil szervezetek tagjai és mindemellett a hagyományos zenéért és táncért rajongó horvátok és magyarok.
A vezető partner, a Társadalmi Befogadás Szakkollégium, felelős a négy megrendezésre kerülő hagyományos horvát népzenei és tánc esemény szakmai háttér vizsgálatának tervezéséért és ellenőrzéséért, továbbá a kutatási tanulmányok elkészültéért, értékeléséért és nyilvánosságra hozásáért. A négy partner, a VIZIN Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, a MOHÁCSI SOKACOK OLVASÓKÖRE Egyesület, a HKUD VALPOVO 1905, Táncegyüttes és a HKUD OSIJEK 1862 Táncegyüttes felel a négy különböző esemény megszervezéséért, ahová a három másik partnert, mint vendég előadókat hívják meg és a vezető partnernek az esemény szervezésével kapcsolatos teljes dokumentációhoz teljes betekintést enged.

A projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósul meg.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a Minisztérium a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos és kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerület fejlesztését kívánja megvalósítani a 2018-2020 időszakban az alábbiak szerint:

1. tématerület: Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre.
2. tématerület: Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel.
3. tématerület: Innovációval a fenntartható, egészséges életért és környezetért.
4. tématerület: A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában.
5. tématerület: Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel.

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását.

A Pécsi Tudományegyetem a 2018-ban 20765-3/2018/FEKUTSTRAT szerződésszámmal 5 tématerületen elindított kiválósági kutatásokat a „Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program 2019” keretében folytatta 2019. június 1-jétől.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerületen kezdte meg fejlesztéseit 2018-ban, melyet a 2019-es évtől az alábbiak szerint folytatott:

1. Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre Szakmai vezető: dr. Kollár László

2. Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel Szakmai vezető: dr. Kovács L. Gábor

3. Innovációval a fenntartható életért és környezetért Szakmai vezető: dr. Felinger Attila

4. A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában Szakmai vezető: dr. Vörös József

5. Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel Szakmai vezető: dr. Dóczi Tamás

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását. A Programot 2020-ban a TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 (2020-4.1.1-TKP2020) „intézményi kiválóság” alprogramjának keretében kívánjuk folytatni, melyre 2020.06.30-val került beadásra a Pécsi Tudományegyetem támogatási kérelme.