A reprodukció zavara kiemelkedően jelentős orvosi és társadalmi probléma: Magyarországon az összes meddőségi problémával küzdő házaspárok száma eléri a párok 15%-át. Mintegy 150 ezer pár küzd meddőségi problémákkal. A Kormány felismerte ennek a problémának a nagyságát, és jelentős szerepvállalásokat tesz. Ingyenes lesz a meddőségi vizsgálat a nők és a férfiak számára, a jövőben nem lehetnek várólisták a meddőségkezelésben Magyarországon. A sikeres meddőségi kezelés, az asszisztált reprodukciós kezelések hatékonyságának növeléséhez, a demográfiai stabilitás megteremtéséhez elengedhetetlenek a humán reprodukció területén végzett széleskörű, innovatív, élvonalbeli infrastrukturális háttérrel támogatott integrált klinikai kutatások és technológiai fejlesztések. A HRNL kutatásai szakmai alapot nyújtanak az új egészségpolitikai célkitűzésekhez, a reprodukciós szakmai irányelvek és az egészségügyi intézkedéscsomagok kialakításához és gazdaságossági megalapozásához, a szakmai egészségügyi ellátás fejlesztéséhez. Kutatásai során az HRNL az állami fenntartású meddőségkezeléssel foglalkozó szervezetekkel együttműködik, kutatási eredményeit részükre megosztja.

Honlap: https://hrnl.pte.hu

A projekt a képzések és gazdasági igények közötti kapcsolatok erősítését, a hallgatók munkaerőpiaci kompetenciáinak fejlesztését tűzte ki célul. A tantervek felülvizsgálata a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő tárgykínálat kialakítását célozza. A munkaerőpiaci igényekhez való gyors és rugalmas alkalmazkodás jegyében rövidciklusú, viszonylag könnyen módosítható tartalmú programok kerülnek kidolgozásra, részismereti képzések lehetőségét biztosítja gyakorló szakemberek számára. Ugyanakkor a releváns területeken (műszaki, jogi, gazdasági) vállalati szakemberek kerülnek bevonásra az oktatásba (Word of Practice), a képzési tartalom kialakításába (advisory board). Az egyetemi innovációs központok (KTTF, BEDC) révén megvalósul a hallgatók és dolgozók intelligens szakosodást szolgáló készségfejlesztése. Sor kerül a gyakorlati oktatásban is hasznosuló orvos-egészségügyi eszközbeszerzésekre (Da Vinci robotműtő, bioreaktor) és más infrastrukturális és eszközkapacitások fejlesztésére. Az oktatási és tanulási folyamatokat támogató IKT-eszközök mellett szükséges a digitális tananyagok elkészítéséhez egy teljes hardver és szoftverkörnyezet kialakítása, valamint az internetes hálózat fejlesztése. A projekt célja támogatni az oktatók digitális eszközhasználati kompetenciáinak és a távolléti oktatás képességének módszertani fejlesztése, és a digitális számonkérés feltételeit (pl. nagyméretű vizsgatesztbankok létrehozása). Kiemelt figyelem kíséri a felkészítésben résztvevő oktatók digitális kompetenciáinak felmérését fejlesztését, a pedagógusok továbbképzését. A projekt keretében lehetőség nyílik a PTE Nemzetközi Alumni Hálózat kialakítására. Energetikai korszerűsítés keretében megújul a PTE két gyakorlati képzések szempontjából fontos épülete (SZBKI, II. Belgyógyászati Klinika).

További megjelenések:
- Átadták Pécsett az első hazai vidéki robotsebészeti eszközt
- Szebb és zöldebb lett az egyetemi borbirtok
- UnivPécs megjelenések
- PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet felújításának átadója 

A Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztés Laboratórium egy négy pillérből álló kutatási portfólióra építve tervezi működését. Ezek a területek tükrözik a Magyarországon, illetve a fejlett világban széles populációt érintő indikációkat.

1. Molekuláris onkológia pillér: Nagy genomikai és transzkriptomikai adatbázisok elemzése segítségével azonosítunk klinikailag alkalmazható terápiás lehetőségeket olyan szolid tumoros betegek számára, akik kezelésére jelenleg vagy nem áll rendelkezésre megfelelő gyógyszeres terápia, vagy az elérhető kezelésekkel szemben rezisztencia alakult ki.
2. Neurofarmakológiai pillér: Az idegrendszeri betegségekre fókuszálva fő célunk a neurodegenerációval és neuroinflammációval kapcsolatos kutatások, új transzlációs protokollok kidolgozása, valamint az ehhez kapcsolódó humán MR biomarker kutatás.
3. Biotechnológia pillér. A DNS/RNS alapú, illetve a fehérje (antitest) alapú diagnosztikai, valamint a terápiás antitestek kifejlesztésével és félüzemi technológia kidolgozásával a pandémiás fertőzések, valamint tumoros és autoimmun betegségek diagnosztikai és terápiás lehetőségeit kutatjuk.
4. Gyógyszerfejlesztési technológia pillér. Innovatív módszereket dolgozunk ki gyógyszerhatóanyagok preklinikai fejlesztéséhez és gyártásához. Célunk a hazai gyógyszeripar versenyképességét fokozó ipari léptékű eljárások és a hatóanyagok célba juttatását és alkalmazásuk hatékonyságát javító készítménytechnológiai megoldások fejlesztése.

A jelenleg is zajló pandémia során világossá vált, milyen nagy szükség van a megbízható adatokon és evidenciákon alapuló, mély, tudományos igényű elemzésekre. A Nemzeti Laboratórium víziója, hogy megteremtse hazánkban az adatokra és elemzésekre épülő döntéselőkészítések tudományos bázisát az egészségügy, a járványvédelem és az ökológiai rendszerek területén. A három terület szorosan összefonódik, és az innovatív surveillance rendszerek, big data módszerek, valamint matematikai modellezés által új szinergiák jönnek létre.

Az NL összefogja és koordinálja az országban eddig szigetszerűen működő kutatócsoportokat, elősegítve a hálózatosodást, és létrehozva egy olyan kollaboratív kutatói közösséget, amely a nemzetközi színtéren is komoly láthatósággal bír.

I.Új, felbukkanó fertőző betegségek felderítése A felbukkanó fertőző betegségek rendkívül komoly és komplex kihívást jelentenek az emberiség, de főként a globalizált világrend és gazdaság számára. Az elmúlt évtizedek során több járvány is megjelent az emberi populációban, számos esetben vadállatok közvetítésével. Az így megjelent kórokozók kétharmad része származik vadállatokból. Az ilyen kórokozók megismerését, gyors és modern továbbá hatékony vizsgálatukhoz szükséges innovatív kapacitásfejlesztést tűztük ki célul. Fontos cél a jelentős vírusgazdák, „gén-poolok” hordozóinak megismerése, elsősorban a denevérek és rágcsáló által hordozott vírusok kimutatása. Szintén jelentős feladat a klímaváltozás és emberi hatások miatt jelentkező betegségek felismerése. Ilyenek például az ízeltlábú vírusvektorok (csípőszúnyogok, kullancsok, lepkeszúnyogok, stb) által terjesztett vírusuk felismerése. A betegséghordozó ízeltlábúak folyamatos vizsgálata, ökológiai és mikrobiológiai célzatú monitorozása elengedhetetlen a járványos helyzetek kockázatának reális becsléséhez. További fontos cél a tranzitbetegségek vizsgálata. Számos vírus rendelkezik földrészeken átnyúló mintázattal, melyben komoly szerepe lehet az emberi aktivitásnak, vagy olyan állatok természetes mozgásának, mint a vándormadarak (pl.: Nyugat-nílusi láz vírus, madárinfluenza törzsek). A vizsgálati téma ezen betegségek megértését és korai felismerését szolgálja.

II. 3-as és 4-es rizikócsoportba (Risk Group) tartozó vírusok (RG3 és RG4) vizsgálata BSL3 és BSL4 laboratóriumi körülmények között Ezen kutatási tevékenységünk mind az alap, mind pedig az alkalmazott kutatás szempontjából igen fontos. Több független kutatási irányt tűztünk ki célul: "Virális patogenezis" vizsgálatok: Virális patogenezis: a vírusok által indukált, a gazdaszervezetet megbetegítő, illetve a sejteket vagy sejtcsoportokat károsító folyamatok vizsgálata, a vírusok intracelluláris hatásmechanizmusainak, valamint a gazda-parazita interakció folyamatainak tanulmányozása potenciális antivirális terápiás lehetőségek felkutatása céljából. A virális patogenezis vizsgálatok esetében a vírusfertőzés teljes folyamatát vizsgálni kell, ami kiterjed a vírus-sejt kölcsönhatáson át egészen a kórokozó sejtszintű terjedési mechanizmusáig. Vírusreplikáció gátlása RNS-interferenciával és blokkoló kis molekulákkal: Az RNS interferencia (RNSi) egy adaptív védelmi mechanizmus, amelyet kettős szálú RNS-ek (miRNS, siRNS) váltanak ki. A folyamat gén dependens módon hatékony vírus mRNS degradációhoz vezethet. Ennek megfelelően az RNSi egy potenciális gén-specifikus terápiás lehetőséggé válhat a virális fertőzések kontrollálására. Az siRNS és RNSi mellett a modern antivirális terápiák fejlesztése során kiemelt figyelmet kapott az új hatóanyagokkal, blokkoló kis molekulákkal gátolható célfehérjék azonosítása. A kevés jól ismert vírusenzim mellett a strukturális fehérjéket célzó molekulák is egyre nagyobb szerepet játszanak. Új antivirális gyógyszerek kifejlesztése és azok működési mechanizmusainak molekuláris szintű vizsgálata: Az antivirális gyógyszerek közvetlenül a vírus ellen, vagy közvetett módon, a gazdaszervezet antivirális immunválaszának kiváltásával hathatnak. A célzott oltóanyag-fejlesztési programok mellett elengedhetetlen az új vírusellenes szerek folyamatos fejlesztése. Számos tanulmány foglalkozik az antivirális terápiák kombinált alkalmazásával, amelyek kölcsönösen erősítik egymás hatását. Teljes genom alapú vizsgálatok, bioinformatikai analízisek: A vírusok genomikai vizsgálata sokrétű felhasználást tesz lehetővé, az evolúciós-járványtani elemzésektől, a potenciális hatóanyagok támadáspontjának számító kulcsfehérjék változásának nyomon követéséig. Epidemiológiai szempontból a szekvencia adatok megfelelő léptékű elemzése nagymértékben képes segíteni a járványügyi intézkedések finomhangolását, segít megérteni a várható és lappangó járványtani trendeket is.

III. Nemzetközi szintű BSL-3 és BSL-4 oktató és képző centrum létrehozása és az utánpótlásnevelés: A személyi feltételek mellett a Virológiai Nemzeti Labortórium egyedülálló laboratóriumi facilitása lehetőség ad egy nemzetközi szintű oktató és képzési centrum létrehozására. A BSL-3 és BSL-4 tréning, gyakorló laboratóriumok használatával részt tudunk venni a hazai és nemzetközi laboratóriumi tréningeken. A Nemzeti Laboratórium egyik erénye, hogy a résztvevő szenior kutatók mellet, elsősorban fiatal Pécsett végzett hallgatók alkotják a magját, kiegészülve külföldi PhD hallgatókkal. Mi nem repatrializálni akarjuk kutatóinkat, hanem megtartani és ezen folyamatot a jövőben is erősíteni szeretnénk, Fő célunk a hazai fiatal tehetségek összefogása, aktív részvétel a hazai kutatóképzésben, valamint, a kutatói mobilitás elősegítése, a hazai kutatók nemzetközi elismertségének növelése.

A projekt finanszírozása a következő forrásból történik: Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz és XIX. Gazdaság-újraindítási Alap Uniós Fejlesztési fejezet 3. Központi Kezelésű előirányzatok, 10. Nemzeti Helyreállítási Alap előirányzat.

A Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium (TINL) célja az idegrendszeri betegségek megelőzésének/gyógyításának módszertani javítása, egyedülálló kutatási spektrummal, mely lefedi a gyermekkortól a felnőttkorig jelentkező idegrendszeri zavarokat és betegségeket. Az IFZ program küldetése a korai életszakaszban bekövetkező idegrendszeri elváltozások hátterében álló betegségmechanizmusok átfogó megértése, és ennek révén új diagnosztikai és intervenciós lehetőségek fejlesztése. Az idegrendszeri fejlődési zavarok genetikai és környezeti tényezők sokrétű egymásra hatásának következtében alakulnak ki. Miközben az idegrendszeri betegségek hatalmas társadalmi és gazdasági hatásai a fejlett társadalmakban egyre jobban ismertek, a korai életszakaszban bekövetkező idegrendszeri elváltozások élethosszon át tartó terhet jelentenek a betegek, hozzátartozók és az egész társadalom számára. Ma már nyilvánvaló, hogy az első idegsejtek embrionális korban való megjelenésétől az érett idegrendszer kialakulásáig a fejlődő agyat számos olyan kóros hatás érheti, amely idegrendszeri betegségek, mentális zavarok kialakulásához vezethet. Az IFZ magukba foglalják például a magzati alkoholszindrómát, az újszülöttkori hypoxiás agykárosodást, az autizmust, valamint a gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavart (ADHD). A „Felnőttkori idegrendszeri zavarok” program célja „menteni a menthetőt”, tehát olyan új gyógyító eljárások kidolgozása, melyek kezelési alternatívákat ajánlanak e „fel nem ismert járványra”, csökkentve a legnagyobb egészségügyi nemzetgazdasági terhet. Mivel a digitális medicina és az adatosított egészségügyi ellátás napjainkban egyre nagyobb teret nyer, cél a valós-életbeli adatok közvetlen hasznosítása idegrendszeri kórképek terápiájában on-line platformok/regiszterek fejlesztésével, amelyek képesek a meglévő idegtudományi adatbázisok szerkezetét követő on-line adatfelvitelre; megőrizni prospektíven gyűjtött eddigi adatbázisok kutathatóságát; integrálni más intézmények klinikai- és Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), valamint Kormányhivatalok által generált egészségügyi real-word adatokat (pl. vény, kórházi költségek, betegutak, kimenetel, stb.); továbbá kompatibilis más klinikai kutatási programokkal, adatbázisokkal; figyelembe vesz egészségbiztosítási és egészséggazdálkodási igényeket; és egészségipari hasznosítási igényeket (minőségbiztosítás, audit, gyógyszer- és eljárás kipróbálás, „jógyakorlat” azonosítás, kereszt-validálás).

2022-ben a Pécsi Tudományegyetem, mint konzorciumvezető és 9 konzorciumi partnere (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Energiatudományi Kutatóközpont, Miskolci Egyetem, Neumann János Egyetem, Pannon Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Természettudományi Kutatóközpont) 6,304 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében meghirdetett, RRF-2.3.1-21 számú „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” felhíváson. Az RRF-2.3.1-21-2022-00009 azonosítószámú, „Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium” című projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg, két fő tématerülettel foglalkozik, amelyek a hidrogéntechnológiákra fókuszáló, és a szén-dioxid hasznosításra koncentráló programok.
A globális felmelegedéssel és a fosszilis energiahordozókhoz kötődő ellátásbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak felerősödésével egyre nagyobb figyelem irányul a megújuló energiaforrások kiaknázására és tárolására. Az időszakosan megtermelt többletenergia kémiai tárolása (különböző nagy energiasűrűségű vegyületekben, pl. H2 előállítással és/vagy CCU-val) egy az ipari folyamatokba könnyen integrálható megoldást kínál (power-to-gas, P2G és power-to-liquid, P2L koncepció), így az ezt célzó technológiák kiemelt fontosságúak lehetnek a jövő gazdaságában. Annak érdekében, hogy Magyarország a „Zöld Gazdaság” térnyerésének nyertese legyen, létrehozásra kerül az a tudásbázis és kompetencia együttes, amelyek lehetővé teszik, hogy a hazai gazdasági szereplők versenyképesek legyenek a különféle dekarbonizációs technológiák terén. A projekt a tíz konzorciumi partner telephelyein (Pécs, Budapest, Debrecen, Miskolc, Kecskemét, Szeged, Győr, Veszprém és Nagykanizsa) kerül megvalósításra. További cél, a Zöld és Digitális átállást támogató felfedező és kísérleti megközelítésű kutatásoknak új, nemzetközi dimenzióját nyitó, együttműködésen alapuló, intézményesülő, dinamikus színtér létrehozása, amely a kutatási eredmények társadalmi, gazdasági, környezeti hasznosítását teszi lehetővé. Ennek érdekében az elkövetkező 3,5 évben kiépítésre kerül a kislábnyomú energiatechnológiák, különösen a H2 előállítás/szállítás/tárolás/felhasználás és a CO2 hasznosítás (CCU) tudományos és technológiai, jogi, gazdasági, és iparjogvédelmi bázisa. A két technológia-csoport egymással párhuzamosan, egymást támogatva jelentős szerephez juthat az ágazati integrációban, a hazai ellátásbiztonság erősítésében, és dekarbonizációs céljaink elérésében. A konzorcium minden tagjának kiemelt céljai közé tartozik a tudományos és technológiai kiválóság erősítése, és a tudományos utánpótlásnevelés a különböző partnerségeken