MŰSZAKI PÁLYA JÖVŐJE A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÁSBAN

Projektben résztvevők:
• Pécsi Tudományegyetem Munkatudományi és Foglalkozás-egészségügyi Kiválósági Centruma
• Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
• Víz-Szem Víziközmű Szolgáltatásban Elkötelezett Munkavállalók Munkahelyi Szakszervezete
• TETTYE FORRÁSHÁZ Pécsi Városi Víziközmű Üzemeltetési Zrt.

A projekt két fő módszertanra épül, amelyet egy több lépésből álló pilot program-sorozat egészít ki. A két fő módszertani téma a munkaerő-piacra belépő fiatalok számára vállalható kihívássá tenni a műszaki pályát és olyan szervezeti kultúrát teremtetni, amely alkalmas a munkavállalók megtartására. Másrészről biztosítani azt, hogy a műszaki pályát választók egészségileg és szellemileg is alkalmasak legyenek a munkaerő-piacon maradni, képesek legyenek aktívan részt venni az idősödő társadalomból fakadó munkaerő-piaci problémák kialakulásának megelőzésében, és felkészültek legyenek a technológiai fejlődésre. 

Az „Ultrahang készülékek beszerzése az EFOP-2.2.20-17-2017-00012 azonosítószámú pályázat keretein belül a Pécsi Tudományegyetem részére” című pályázat segítségével a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai és Angiológiai Tanszékének egy General Electric (GE) Vivid S60 típusú, két (szív vizsgálatokra való phased-array és ér vizsgálatokra alkalmas lineáris) vizsgálófejjel rendelkező középkategóriás ultrahang készüléket sikerült beszereznie.

A klinika Kardiológiai és Angiológiai Szakambulanciáján üzembe helyezett készülék lehetővé teszi az ambuláns és osztályos betegek szív és ér ultrahang vizsgálatát a korábbi készüléknél lényegesen jobb képminőségben és kezelhetőséggel. A betegek az I. sz. Belgyógyászati Klinika szakambulanciáin és osztályain kívül a Neurológiai Klinika Stroke Részlegéből, más klinikákról és a régió többi egészségügyi intézményéből is érkeznek. A modern ultrahang készülék lehetővé teszi, hogy akár „együlésben” noninvazív képalkotás készüljön a beteg szívéről és perifériás artériáiról, vénáiról. A lineáris fej szoftvere képes a Doppler-elvtől független áramlás vizsgálatokra is (B flow, B flow imaging), ami a nehezen vizsgálható erek és az összetett atheroscleroticus plakkok esetében nagy segítséget jelent.

A készülék beszerzésekor fontos szempont volt a vizsgálófejek kompatibilitása a meglévő ultrahang eszközparkkal. A korábban beszerzett (GE Vivid E9 és Vivid i) készülékek transoesophagealis vizsgálatra alkalmas fejei a GE Vivid S60 készülékkel is használhatók, ami két vizsgáló helyiségben párhuzamos vizsgálat végzését teszi lehetővé, továbbá másik készülék meghibásodása vagy karbantartása idején is biztosítja a betegellátás folyamatosságát (amire a készülék üzembe helyezése óta eltelt néhány hónapban már volt példa).

A GE Vivid S60 készüléken megtörténik a képi dokumentáció archiválása, bár ez a munkafolyamat a központi képarchívumhoz való csatlakozással válik teljessé, melynek kiépítése folyamatban van. Az üzembe helyezés óta a készülékkel már több száz kiváló képminőségű vizsgálatot végeztünk.

Az I. sz. Belgyógyászati Klinika részéről szakmai opponensként köszönöm a lehetőséget, hogy a sikeres pályázat révén beszerezhettük ezt a modern ultrahang berendezést. (Dr. Késmárky Gábor)

A PTE KK Urológiai Kinika részére beszerzésre került a Hitachi Arietta V70 típusú ultrahangkészülék. Ezt a készüléket kizárólag a műtőben használjuk és egy 24 éves Hitachi EUB 450 készülék helyére került. A készülékkel leggyakrabban életmentő, sürgős beavatkozásokat végzünk, nevezetesen a lezáródott vesébe helyezünk be vesekatétert ultrahang célzással. A korábbi készülékkel már nehezen lehetett ezt elvégezni, mivel az ultrahang és a monitor felbontóképessége nem volt megfelelő. Ezt a beavatkozást havonta átlag 50 betegnél végezzük el és ezen betegek súlyos vesegyulladásban, sokszor a vérmérgezés állapotában kerülnek a klinikára. A második leggyakoribb beavatkozás a műtőben végzett diagnosztikus eljárás, mely során a prosztatából veszünk mintát a prosztatarák gyanúja miatt. Itt meg kell jegyezni, hogy nagyon fontos volt, hogy kompatibilis legyen a korábban beszerzett Hitachi készülékkel, mivel a rektális ultrahangfej beszerzése nem fért bele ezen pályázatba az anyagi korlát miatt, ezért ezen beavatkozásoknál a korábban beszerzett rektális ultrahangot használjuk. Havonta átlag 40-50 betegnél történik prosztata biopszia. A harmadik leggyakoribb beavatkozást laparoszkópos ultrahanggal végezzük a legkorszerűbb laparoszkópos műtéteknél. Magyarországon a PTE KK Urológiai Klinikán végezzük a legtöbb laparoszkópos veserák eltávolítását a vese megtartásával. A műtét során ultrahanggal pontosan látjuk, hogy hol van a veserák és az ép veseszövet határa és ennek segítségével a veserákot nagy biztonsággal tejesen el tudjuk távolítani úgy, hogy nem marad vissza a vesében daganat. Emellett azon betegeknél akiknél csak ultrahanggal látható a daganat, eddig csak nyílt műtét során (nagy vágás a hasfalon) volt eltávolítható. Ezzel a laparoszkópos ultrahanggal viszont laparoszkópos eljárással is megoldhatóvá vált a daganat eltávolítása. Évente átlagosan 100 laparoszkópos vesedaganat eltávolítást végzünk. Manapság a vesében lévő ciszták megoldásában az elsődlegesen választandó eljárás az ultrahanggal végzett veseciszta punkciója és a punkciós tűn keresztül a ciszta bennék leszívása. Ezzel az új készülékkel nagyon pontosan lehet célozni és rendkívül jól lehet látni a cisztákat. Évente átlagosan 50-60 ilyen típusú beavatkozást végzünk.

Az Urológiai Klinika részéről szakmai opponensként köszönöm a lehetőséget, hogy a sikeres pályázat révén beszerezhettük ezt a modern ultrahang berendezést. (Dr. Fábos Zoltán)

A projektet a Magyar Ápolási Egyesület konzorciumi partnerségben valósítja mega a Pécsi Tudományegyetemmel. A 2020. március 1. napjával induló projekt keretében kidolgozásra kerül egy 450 órás képzett segédápoló képzési program, valamint 40 fő részére pilot programként megvalósításra is kerül a 450 órás képzés.

A projekt részét képezi továbbá az ápoló képzési program olyan irányú átalakítása, mely lehetőséget ad az OKJ ápoló képzésből a BSc ápoló képzésbe érkezőknek, hogy rövidített képzési idő alatt (2,5 év alatt) BSc ápolói oklevelet szerezhessenek, illetve, hogy más egészségtudományi BSc szakemberek (pl.: gyógytornász, mentőtiszt, szülésznő, dietetikus, védőnő) 2 év alatt BSc ápoló végzettséget szerezhessenek. A projekt átfogó célja, hogy az ápoló képzés – mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldalon jelentkező igényeknek megfelelően- átalakításával a munkaerő-piaci kínálat és a kereslet egymáshoz közelíteni tudjon. A kidolgozásra kerülő képzési programok és a végzettséggel megszerezhető hatásköri szintek pontos meghatározása a munkavállalói készségek és a munkáltatói elvárások összehangolását segíti. A fejlesztés hosszú távon javítja a foglalkoztathatóságot és a munkaerő-piaci alkalmazkodóképességet.

A gazdasági, piaci körülmények változása időről időre új-fizikai és szellemi -kompetenciákat tesz szükségessé a munkavállalók számára. Általános célunk az idősödő foglalkoztatottak, munkavállalók, álláskeresők, egyéni vállalkozók munkaerőpiaci esélyeinek javítása, ezáltal szociális (egészségi, munkavállalási) biztonságuk növelése, munkaerő-piaci szerepvállalásának elősegítésével az Ős-Dráva Program tervezési területén. A munkaképesség alakulása szoros összefüggést mutat a munkakörülményeknek az életkorhoz, az egyéni képességekhez és készségekhez, valamint az egészségi állapothoz történő igazításával, ami már a 45. életév körül szóba jöhet. Projektünk szempontjából ez utóbbi, a célterületen élő 45. év feletti foglalkoztatottak, munkavállalók, álláskeresők, inaktívak alkotják vizsgálatunk célcsoportját, közülük a projektbe közvetlenül 250 fő kerül bevonásra. A közvetlen célcsoportba tartoznak azok a munkáltatók is, amelyek partnerként részt vesznek a pilot program végrehajtásában. Konkrét céljaink közé tartozik a foglalkoztatottak egészségi állapotának kérdőíves felmérése, elemzése, a fizikai és szellemi kompetenciák mérése az eredmények visszacsatolás nyújtása. Ezek alapján munkaképességi, foglalkoztathatósági tanácsadás a személyek számára. Pilot-program keretében 50 fő részére egyéni tanácsadást nyújtunk. Az általunk alkalmazott bizonyítékalapú egzakt rendszer, közvetlenül és közvetve hozzájárulhat az idősödő munkavállalók megfelelő és hatékony alkalmazásához, továbbá konkrét javaslatokat teszünk az arra illetékes szakmai szervezetek, a célterület munkáltatói és a munkaerőpiaci szolgáltató szervezetek számára. Megvalósulnak szakmai, módszertani fejlesztésekhez kapcsolódó kampányok, szakmai workshopok. A projekt eredményeként tanulmányok készülnek, melyeket nyilvánosságra hoznak; továbbá a kísérleti (pilot) projekt tapasztalatai alapján megoldási javaslat/módszertan készül.

A gyors gazdasági, társadalmi, technológiai és információ-technológiai fejlődés, a digitalizáció, a piaci követelmények dinamikus változása, új és új tudást, ismereteket, kompetenciákat követelnek meg mind a turizmus-vendéglátás ágazatban működő vállalkozásoktól, mind pedig az abban dolgozó munkavállalóktól egyaránt. A szakképzési és felnőttképzési rendszer folyamatban lévő átalakítása ellenére is szükséges monitorozni a folyamatosan változó igényeket és arról visszajelzést adni a tananyagfejlesztésért felelős szervezetek, szakemberek számára, hogy a képzési tartalmakat az igényekhez tudják igazítani. Cél a vállalkozások versenyképességének javítása, valamint a munkavállalók (továbbá a szakképzésben résztvevő tanulók) munkaerőpiaci alkalmazkodóképességének fejlesztése a piac és a kor követelményeire való fókuszálással.

A turizmus-vendéglátás szakmacsoportban a cukrász, pincér - vendégtéri szakember, szakács, turisztikai technikus, vendégtéri szaktechnikus szakmákban célirányos programokat dolgozunk ki, melyeket a pilot projekt keretében kipróbálunk 5-5 napos kompetenciafejlesztő műhelyfoglalkozásokon, valamint 10x1 napos kompetencia fejlesztő szemináriumokon. Ezen rendezvényeken mind a cégeknél dolgozó munkavállalók, mind a szakképzésben végzős évfolyamra járó tanulók egyaránt díjmentesen részt vehetnek. Továbbá az arra illetékes szervezetek felé javaslatot teszünk arra, hogy ezek a kompetencia követelmények beépüljenek a szakképzés, képzési és kimeneti követelményeibe (KKK), programtanterveibe (PTT), a felnőttképzés tananyagaiba, a felsőoktatási képzés curriculumaiba.

A PTE mint konzorciumi tag részt vesz a kísérleti (pilot) projekt megvalósításában. A pilot projekt tapasztalatai alapján megoldási javaslat/módszertan készül. Mind a turizmus mind a vendéglátás területén lebonyolítandó kutatás (elemeként workshopok a célcsoportnak) eredményeként tanulmányok, publikációk, tudásközvetítő diasorok, feladatgyűjtemények, és 2 könyv is elkészül, melyeket nyilvánosságra hoznak.

A projekt átfogó célja a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Klinikai Központ (KK) betegellátási tevékenysége során az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése, felügyelete, az infekciókontroll tevékenység hatékonyabbá tétele, s ezzel a betegellátás minőségének, a betegelégedettség, valamint a beteg- és dolgozói biztonság növelése. 

A projekt Szakmai programját az Országos Tisztifőorvos Asszony a pályázat benyújtása előtt jóváhagyta, annak megvalósítását támogatta.

A projektmegvalósítás 12 hónapja alatt kialakítunk egy egységes, az intézmény egészére kiterjedő, s a projekt végére napi rutinná váló belső szabályozást és munkarendet, amely megfelel a következőknek:

- alapját az előírt, hatályos jogszabályok, módszertani levelek adják; - az intézményrendszer orvos és ápolási vezetése magáénak érzi és a mindennapi munka során tudatosan és rutinszerűen használja; - a projektkezdéskor elvégzett felmérések eredményének függvényében, szükség esetén újabb indikátorok bevezetését, a monitoring rendszer átalakítását és az auditálási folyamat bővítését eredményezi; - feltárásra kerülnek azok a még fejlesztendő területek, amelyek rizikótényezőként veszélyt jelenthetnek a betegek számára; - megtörténik a jelenlegi hiányosságok pótlása, a szükséges fejlesztések végrehajtása. 

1. Első részcél: Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel kapcsolatos kockázatok felmérése és mérséklése, egységes infekciókontroll kockázatértékelés bevezetése.
2. Második részcél: Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel kapcsolatos kockázatok felmérése és mérséklése, egységes infekciókontroll kockázatértékelés bevezetése.
3. Harmadik részcél: A négy leggyakoribb egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés (véráramfertőzés, sebfertőzés, tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés) megelőzésére szolgáló ellátási csomag bevezetése és annak betartását célzó belső ellenőrzési rendszer kialakítása.
4. Eszközfejlesztések

A pályázat alapvető célja a megvalósítás során, hogy növelje az orvos-, gyógyszerész- és egészségtudomány területén a kutatói létszámot, és jelentős minőségi javulást mutasson fel a kutatóként foglalkoztatottak szakmai eredményességét jellemző mutatók terén. Mindez alapfeltétele annak, hogy a világszerte egyre erősödő K+F+I versenyhelyzetben ez a hazai kutatási ágazat a nemzetközi élmezőnyhöz csatlakozhasson, és a hazai gazdasági és társadalmi fejlődés egyik meghatározó hajtóerejévé váljon. A célok elérése érdekében olyan programok kerülnek létrehozásra, amelyek hatékonyan biztosítják a kutatói utánpótlást. A célt az egyetemi oktatási rendszer több szintjén, graduális és a posztgraduális doktori képzés keretein belül szervezett programokkal kerülnek elérésre. A programok összességének megvalósulása ösztönzi a legkiválóbb fiatal kutatók kutatói pályán maradását és jelentősen fokozza a résztvevő egyetemek tudományos és publikációs eredményességét, nemzetközi elismertségét; továbbá előmozdítja számos, a kutatási érdeklődés homlokterében lévő K+F+(I) projekt elindítását.

A projekt átfogó célja „A társadalomtudományi képzési terület kutatási, fejlesztési és innovációs potenciáljának, illetve eredményességének javítása a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskoláinak fejlesztésén és a magasan képzett, kutatói kompetenciákkal felvértezett, produktív tudományos-kutatói utánpótlás biztosításán keresztül”.

A projekt átfogó célja három további fejlesztési célra tagolódik, amelyek a következők:
A, Doktori Iskolákban a fokozatszerzések számának és a tudományos teljesítménynek a növelése, továbbá a kutatói utánpótlás szakmai felkészítése
B, A tudományos-kutatói utánpótlás biztosítása és a doktori programok létszámnövelése érdekében a tehetséges hallgatók tudományos tevékenységeinek támogatása
C, A kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése céljából a kutatói közegek fejlesztése és a kapcsolatháló bővítése.

A közvetlen célcsoportok közé tartoznak a felsőoktatásban résztvevő hallgatók mellett a doktoranduszok és a doktorjelöltek is. Náluk szükséges nem csupán az oktatási, de a kutatási tevékenységük támogatása is, azon személyek esetében, akik tehetségükkel kitűnnek. A már végzett hallgatók, valamint fokozattal rendelkező kutatók nem tartoznak jelen támogatási szisztéma keretei közé. Az ennek során a tehetséggondozási rendszerbe bekerült személyek a többlettevékenységük révén tartoznak ebbe a célcsoportba.

A közvetett célcsoportok közé – az előbbivel ellentétben – már a társadalom szélesebb rétegei tartoznak, így többek között a felsőoktatási intézmények tudomány- és kultúraközvetítő tevékenységének befogadó közege, a tudománynépszerűsítő, ismeretterjesztő, szemléletformáló szolgáltatások célközönsége.

A projektben a Pécsi Tudományegyetem konzorciumi tagként vesz részt, konzorciumi partnerek a Pannon Egyetem (konzorciumvezető), Corvinus Egyetem (Székesfehérvár) és Pécsi Tudományegyetem. Pécsi Tudományegyetem részéről a projektben résztvevő karok a Közgazdaságtudományi Kar illetve a Természettudományi Kar. Szakmai vezető a Pécsi Tudományegyetem részéről Prof. Dr. Varga Attila, aki a Közgazdaságtudományi Karon folyó kutatást vezeti, a Természettudományi Kari részt pedig Prof. Dr. Aubert Antal fogja össze.

A tematikus pályázati projekt megvalósításával a konzorciumi tagok célja, hogy a gazdaságtudományok területén növekedjen a projektben résztvevő intézmények kutatási-fejlesztési-innovációs potenciálja. Általános cél, hogy a projekt során definiált alapkutatások nemzetközi beágyazottsága növekedjen a Horizon2020 projektekben, az európai kutatói hálózatokban és kutatási programokban való részvétel, valamint az európai kutatóhelyek közötti kapcsolatok erősítése által.

A hálózatépítés és kapcsolatépítés ösztönzésére különböző szakmai és kutatói teamek kerültek felállításra és közös szakmai programok, fórumok keretében került/kerül sor a tapasztalatcserére, az elért eredmények bemutatásra. A szakmai és egyéni fejlődés érdekében különböző tréningek és képzések kerülnek a projekt megvalósítási időszakában megszervezésre, amelyek elsősorban a nemzetközi pályázati menedzsment, innováció- és kutatásmenedzsment, és az előadói készségek fejlesztésére fókuszálnak.

A szakmai megvalósítás kutatási oldala három fő pillérre épül fel:
I. főirány: Térségi sikert és versenyképességet meghatározó faktorok azonosítása, modellalkotás
II. főirány: Társadalmi és gazdasági fenntarthatósági modell a természeti és a kulturális örökség menedzsmentben
III. főirány: Társadalmi innováció

A projektben a Pécsi Tudományegyetem konzorciumi tagként vesz részt, konzorciumi partnerek a Miskolci Egyetem (konzorciumvezető), Szegedi Tudományegyetem, Soproni Egyetem és Pécsi Tudományegyetem.

A kutatási együttműködés fókuszáltan a nyersanyag-gazdálkodás speciális területein, elsősorban másodnyersanyagok (hulladékok és maradékanyagok) hasznosítása mentén, környezetipari és energetikai alkalmazások fejlesztésére szerveződött.

A projekt stratégiai és konkrét operatív céljait az alábbi három fő tevékenység (pillér) keretein belül kívánják a partnerek megvalósítani:
I. a fókuszterületeken definiált intézmények közötti összefonódó kutatási sejtek létrehozása, II. Networking Team kialakítása,
III. tematikus International Project Week (IPW) rendezvények szervezése.

A kutatási sejtek szűkített tématerületei:

• szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítása, alacsony CO2 kibocsátási technológiák,
• a települési szilárd hulladék (TSZH), mint másodlagos nyersanyagforrás,
• lignocellulózok hasznosítása,
• WEEE - elektronikai és elektromos eszközök hulladékából értékes anyagok kinyerése,
• nagytömegű ipari és bányászati hulladékok és melléktermékek innovatív hasznosítása.