Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, mint felsőoktatási intézmény tangazdasága valósítja meg a projektet. A fejlesztés keretében eszköz- és gépbeszerzést hajtunk végre a szőlészeti és a borászati tevékenységünkhöz kapcsolódóan. A vállalt 27 bemutató üzemi program során korunk elvárásainak és a piac igényeinek megfelelő modern, fenntartható, innovatív technológiákat, eljárásokat, jó gyakorlatokat ismerhetik meg a bemutató üzemi programjaink résztvevői.

A fejlesztés keretében eszköz és gépbeszerzést hajtunk végre, mely két fókuszterületet érint: 1.) a szőlészeti terület fejlesztése a 2/A fókuszterület alá tartozik, ide soroltunk minden mezőgazdasági gép- és eszközbeszerzést. 2.) a borászati tevékenység fejlesztése a 3/A fókuszterület alá tartozik, ide soroltunk minden borászati gép- és eszközbeszerzést. A megvalósítás 1. évében bonyolítjuk le a közbeszerzéseket. Valamint ezzel párhuzamosan és a projekt megvalósításának végéig valósítjuk meg a 27 db (12 kötelező + 15 pluszban vállalt) bemutató üzemi programot. Saját teljesítésben végezzük el a marketing feladatokat egy (e-)kiadvány készítéssel, a kötelező nyilvánosság biztosítása, a projektmenedzsment és a közbeszerzések lebonyolítása feladatokat. Ugyancsak saját, szakértő, ismert és elismert munkavállalóink bonyolítják le a programokat. A meglévő ültetvényekre, infrastruktúrára alapozottan a kor elvárásainak, az aktuális piaci igényeknek megfelelő technológiákhoz szükséges eszközöket szerezzük be. A programjainkon ténylegesen megvalósulhat a tudástranszfer a résztvevők felé az innovatív fajtákról, technológiákról, eljárásokról, gazdaságszervezési és környezetgazdálkodási megoldásokról. A fejlesztések révén olyan mintaüzemet tudunk prezentálni, amely a szőlész és borász szakma teljes vertikumát lefedi. A precíz szőlőművelés, betakarítás és a 21. század igényeinek megfelelő borászati technológia bemutatását és oktatását állítjuk a fókuszba. Külön figyelmet fordítunk az új borstílusokra, párlatokra, alkoholmentes borokra, habzóborokra. Olyan technológiai sort szerzünk be, ami újdonságot jelent a régióban. Fontos szempont, hogy a programokon résztvevők megismerkedhessenek a szőlőtermesztéstől a feldolgozáson át a palackozásig a piacképes termékek technológiáival, gépeivel, eszközeivel. Bemutató üzemi programok: Az utóbbi 40 évben drasztikus szőlőterület csökkenés történt, hátterében az ágazat kedvezőtlen jövedelmezősége áll. Ezen kívánunk változtatni azzal, hogy a piaci és társadalmi elvárásokhoz igazodóan, a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a több évtizedes kutatási munka eredményeit, új fajtákat, klónokat a modern szőlészeti és borászati technológiával ötvözve mutatjuk meg az ágazat kitörési pontjait. Mindezt interaktív módon, a gyakorlatban célirányosan, ill. a termékfejlesztés eredményeit az érzékszervekre is hatva pl. borkóstolókon ismerhetik meg a termelők. A programokkal célunk az új ültetvények létesítéséhez, fajta választásához a piaci igényeket követő ajánlások, jó gyakorlatok közvetítése, továbbá a borászati termékfejlesztés eredményeinek bemutatása, az innovációkkal a termelők versenyképességének növelése. Minden programunkon a kötelező min. 10 főnél több résztvevőre számítunk (akár >100 főre), így a vállalt programjaink magas száma és a magasabb részvétel miatt az elért célcsoport nagysága révén, a bemutató üzem tényleges hatást tud gyakorolni a régió szőlészetére és borászatára

Projektünk célja egy olyan önjáró, komplex robotikai megoldás megvalósítása, amely képes a kamerák által rögzített képek feldolgozásával, elemzésével a szőlőültetvényeken végzett, nagy humán erőforrás igényű, ugyanakkor a szakértői döntéshozatal szempontjából nehezen automatizálható feladatok – metszés technológiájának – elvégzésére. Eredményként egy olyan autonóm, illetve szőlészeti metszésivektor meghatározó és végrehajtó képességgel rendelkező robotikai megoldás jön létre, melynek „tudása” képes pótolni a tapasztalt szőlészek szakértelmét, ebből fakadóan csökkentheti a területen egyre inkább jelentkező szakértelem és munkaerőhiányt, valamint időjárástól független működése a növény szempontjából optimális időben teszi lehetővé a metszések elvégzését.

A projekt eredményeképpen létrejön egy 6,5 ha-os rezisztens szőlőültetvény a Balaton felvidéken, mely számos információt biztosít a szőlőfajták helyi adaptációjáról, termesztés technológiai értékeiről. Ez az ismeret rendkívül hasznos lesz a szőlészetek és borászatok számára, a következő évek fajtaválasztásának és termékfejlesztésének segítésében. A klímaváltozás következtében egyre nagyobb kihívást jelent a szőlőültetvények védelme a kórokozókkal és kártevőkkel szemben, melynek a hagyományos szőlőfajták esetében egyre nehezebben tudnak megfelelni a szőlőtermesztők. Ezen szőlőfajták csökkentett növényvédelelem mellett, illetve megfelelő növény kondicionálási technológia mellett nagy biztonsággal termelhetők. Amennyiben a jelen projektben vizsgált szőlőfajtákból piacképes termék válik, egy reális új alternatíva állhat rendelkezésre a hazai, illetve a nemzetközi szőlő és bor ágazat számára. A projekt alkalmazható eredményei a három szőlőfajta kutatási eredményeken alapuló termesztéstechnológiájának kidolgozott leírása, ami a gazdákat segíti az elérni kívánt borstílus, borkategória megteremtésében.

A fejlesztendő rezisztens szőlőfajták termesztésbe vonásával, valamint azok termesztéstechnológiájának kidolgozásával egyrészt a kijuttatott növényvédőszerek mennyisége jelentősen, akár 80-90%-kal is csökkenthető, másrészt a permetezések nélkülözésével csökkenthető az erőgépek okozta jelentős üzemanyag és károsanyag kibocsátás, így csökken a légkörbe kibocsátott üvegház-hatású gázok mennyisége. További cél a tudatos élelmiszerfogyasztás, a környezetünket kevésbé terhelő gazdaságok népszerűsítése, valamint a hazai termékek, hazai innováció támogatása.

A projekt termékeken felüli eredménye a három szőlőfajta kutatási eredményeken alapuló termesztéstechnológiájának és borászati technológiájának kidolgozott leírása. E rendszer segítségével más közép- és nagyüzemű szőlészetek, borászatok a kiválasztott borstílushoz vezető kulcsfontosságú lépéseket sajátíthatják el. Ezekkel a fejlesztésekkel fel tudunk zárkózni, illetve adott esetben meg tudjuk előzni a Franciaországban, Németországban és Olaszországban folyó programokat.

A projekt a kiöregedő ültetvények helyére, egy piacos, a fenntartható fejlődést előtérbe helyező fajtaszerkezet kialakítását irányozza elő. Ezen technológiák külföldi területekre is adaptálhatók, erősítve ezzel hazánk nemzetközi elismertségét a szőlészeti, borászati ágazatban.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos és kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerület fejlesztését kívánja megvalósítani a 2018-2020 időszakban az alábbiak szerint:

1. tématerület: Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre.
2. tématerület: Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel.
3. tématerület: Innovációval a fenntartható, egészséges életért és környezetért.
4. tématerület: A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában.
5. tématerület: Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel.

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását.

A Pécsi Tudományegyetem a 2018-ban 20765-3/2018/FEKUTSTRAT szerződésszámmal 5 tématerületen elindított kiválósági kutatásokat a „Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program 2019” keretében folytatta 2019. június 1-jétől.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerületen kezdte meg fejlesztéseit 2018-ban, melyet a 2019-es évtől az alábbiak szerint folytatott:

1. Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre Szakmai vezető: dr. Kollár László

2. Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel Szakmai vezető: dr. Kovács L. Gábor

3. Innovációval a fenntartható életért és környezetért Szakmai vezető: dr. Felinger Attila

4. A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában Szakmai vezető: dr. Vörös József

5. Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel Szakmai vezető: dr. Dóczi Tamás

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását. A Programot 2020-ban a TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 (2020-4.1.1-TKP2020) „intézményi kiválóság” alprogramjának keretében kívánjuk folytatni, melyre 2020.06.30-val került beadásra a Pécsi Tudományegyetem támogatási kérelme.

A fejlesztés a PTE valamennyi karának együttműködésében valósul meg, a fejlesztéssel érintett karok a következők: Általános Orvostudományi Kar (ÁOK), a Gyógyszertudományi Karon (GYTK), Egészségtudományi Kar (ETK), a Természettudományi Kar (TTK), a Műszaki és Informatikai Kar (MIK), a Közgazdaságtudományi Kar (KTK), Bölcsészettudományi Kar (BTK), a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar (KPVK), valamint az Általános Jogtudományi Karon (ÁJK).

A fenti karokon a gyakorlati és elméleti képzések javításának érdekében az A. beruházási elem részeként megújulnak a hallgatói terek, a hallgatók által használt oktatási eszközök laborok, a B. beruházási elem részeként pedig orvosi, fogorvosi, gyógyászati, állatház, klinikai skill központ fejlesztése került betervezésre. A fenti célok mellett a projekt horizontális célja a WIFI elérések kiépítése valamennyi fejlesztéssel érintett karon, valamint a nők távmunka lehetőségeit, digitális kompetenciafejlesztést elősegítő IT eszközök beszerzése és a hallgatói terek gyerekbarát megújulása.

A projekt elsődleges célcsoportja a hazai és külföldi hallgatók, mint az eszközöket, modernizált hallgatói tereket használók, másodlagos célcsoport az oktatók, kutatók, intézményi dolgozók, együttműködő vállalatok, külső partnerek. Reális az esély, hogy a beruházás nyomán, a régió gazdasági helyzetének javulásával összhangban megálljon, vagy egészen minimális értékűre redukálódjon a hallgatói létszám csökkenése, ezáltal a beruházás hozzájárul a felsőoktatási részvétel növekedéséhez, a nemzetközi képzési-kutatási programok kiszélesítéséhez. Ez a trend várhatóan fennmarad az elkövetkező években, beleértve a projekt fenntartási időszakát is. A PTE és érintett Karai is megfelelő, stabil humán erőforrás, infrastrukturális és kutatási erőforrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy a projekt eredményeit hosszú távon fenntartsák.