Az EFOP-3.5.2-17 Duális és gyakorlatorientált felsőoktatási képzések fejlesztése és oktatási innováció a szociális munka és a segítő szakmák terén, valamint a mérnökpedagógia és a szakmai tanári szakok esetében című felhívás keretében benyújtásra kerülő „Szociális munkás és közösségek segítésére irányuló felsőoktatási képzések innovatív, duális és gyakorlatorientált fejlesztése. Transzformatív-dialogikus tanulás a kooperáció szolgálatában.” elnevezésű projekt megvalósítási helyszíne és fejlesztési célterülete a konzorciumi tagok, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem vonzáskörzete. A projekt keretében megvalósuló fejlesztések fő célja a szociális munkás és közösségek segítésére irányuló felsőoktatási képzések innovatív, duális és gyakorlatorientált fejlesztése, a munkaerő-piaci igények jobb kielégítése és a partnerségi hálózatok megerősítése. A duális képzésfejlesztés és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésén keresztül közép- és hosszútávon a projekt hatására javul a régiók szakember ellátottsága, a szakmai szervezetekkel való együttműködések erősödnek, a képzett munkaerő elérése javul, valamint nő a képzésbe belépők- és csökken a lemorzsolódók száma.

A projekt alapvető hatással van az érintett térségek társadalmi jellemzőiben történő pozitív változásokra. A projekt hatására javul a régiók társadalmi versenyképessége is. A felsőoktatási képzési rendszer munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása, a tanulásból a munkába történő átmenet megkönnyítése, a szakmai oktatás és a képzési rendszer megerősítése által a projekt a foglalkoztatás bővülésén keresztül közép- és hosszútávon a térség társadalom szerkezetében történő minőségi javulást eredményez. A projekt kidolgozásánál szakmapolitikai, jogi háttérként a releváns nemzetközi, európai uniós irányelv, felmérés és stratégia, a tématerülethez kapcsolódó szabályozások, rendeletek, a Széchenyi2020 és a fejlesztés által közvetlenül érintett régiók stratégiai célkitűzései adták a fő irányokat. A projekt hozzájárul a felsőoktatási rendszer fejlődéséhez, illeszkedik az EFOP és az Európa 2020-as célkitűzéseihez, a felsőfokú végzettségűek számának növeléséhez, közvetve pedig a fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedésének javításához.

A projekt szakmai célja a legkoncentráltabb fogalmazásban a munkaerő-piachoz való igazodás, a hallgatók és az oktatók munkaerő-piaci kompetenciáinak a fejlesztése szándékában összegezhető. Ennek eredményeként a munkaerő-piaci kihívásokra, a nemzetközi versenyre mind a hallgatók, mind az oktatók, mind az intézmények emelkedő teljesítménnyel lesznek képesek reagálni. A duális képzés keretében az egyetemek - általában és jelen projekt keretében is -

• javítják munkaerő-piaci kapcsolataikat, a vállalkozásokkal való együttműködés révén az oktatáson túlmenően javítják lehetőségeiket ágazati-iparági és kutatás-fejlesztési együttműködések terén
• megkönnyítik a hallgatóknak a tanulás és a munka közti átmenetét; ez az idő lerövidül, mely lényeges előnyt jelent a munkaadók számára a munkaerő-hiányos piacon
• a projekt alapvetően a már bevezetett duális képzési rendszernek tovább fejlesztését is szolgálja.

A konzorcium arra számít, hogy a duális képzés további megerősítése révén javul annak keresettsége, javul az egyetemek megítélése, nő a felvételre jelentkezők száma, a jelentkezők közül többen végzik el eredményesen tanulmányaikat, és a munkaerőpiacra a korábbiakhoz és a hagyományos képzési rendszerhez viszonyítva felkészültebben, munkakészebben lesznek képesek belépni. Ennek következtében a diploma értéke javul, a diplomások könnyebben jutnak munkahelyhez és kisebb lesz a térségből való elvándorlás, mivel a térségen belül végzett gyakorlat révén a végzettek többsége mintegy tovább foglalkoztatottként lép be első főállású munkahelyére.

A közvetlen szakmai tartalmakon felül a képzési rendszer támogatja a hallgatók szoft ismereteinek, készségeinek bővülését, transzverzális érdeklődésük, készségeik fejlődését. Ez javítja előmeneteli lehetőségeiket, szociális-vezetési képességeiket, elősegíti szakmai önállósodásukat. A közvetlen célcsoportokba azokat a személyeket soroltuk, akikre a projekt megvalósulása közvetlen és lényeges (a mindennapjaikat, életkörülményeiket, céljaik elérését), nagymértékben befolyásoló hatást gyakorol. Ezek a csoportok:

• A képzésbe közvetlenül bekapcsolódó vagy potenciálisan bekapcsolható szervezetek, egyházi partnerek
• A Felsőoktatási intézmények hallgatói, duális képzésben résztvevő hallgatók
• Felsőoktatási intézményben dolgozó oktatók.

A projekt szakmai célja a legkoncentráltabb fogalmazásban a munkaerő-piachoz való igazodás, a hallgatók és az oktatók munkaerő-piaci kompetenciáinak a fejlesztése szándékában összegezhető.

A duális képzés keretében az egyetem:

• javítja munkaerő-piaci kapcsolatait, a vállalkozásokkal való együttműködése révén az oktatáson túlmenően javítja lehetőségeit ágazati-iparági és kutatás-fejlesztési együttműködések terén
• megkönnyíti a hallgatóknak a tanulás és a munka közti átmenetét; ez az idő lerövidül, mely lényeges előnyt jelet a munkaadók számára a munkaerő-hiányos piacon
• a projekt alapvetően a már bevezetett duális képzési rendszernek tovább fejlesztését is szolgálja.

A közvetlen szakmai tartalmakon felül a képzési rendszer támogatja a hallgatók szoft ismereteinek, készségeinek bővülését, transzverzális érdeklődésük, készségeik fejlődését. Ez javítja előmeneteli lehetőségeiket, szociális-vezetési képességeiket, elősegíti szakmai önállósodásukat, beleértve a vállalkozói szellem fejlesztését, akár munkavállalóként vezetővé válnak, akár önálló vállalkozásba kezdenek. Lényeges kitörési irány lehet, hogy a vállalkozások és az egyetem közti összekötő kapocsként elősegíthetik fejlesztési ötletek, témák életre hívását, start-up cégek létrejöttét.

A FELSŐOKTATÁSBA VALÓ BEKERÜLÉST ELŐSEGÍTŐ KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ÉS KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA, VALAMINT AZ MTMI SZAKOK NÉPSZERŰSÍTÉSE A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásával, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével, a Neumann János Számítógép-tudományi Társasággal konzorciumban valósítja meg ezt a projektet. Fő céljai a felsőoktatásba való bekerülés fokozása, ezáltal a felsőfokú képzettségi szint növelése, a hátrányos földrajzi, társadalmi, gazdasági helyzetből származó fiatalok képzettségi szintjének javítása, és a felsőfokú végzettséghez történő jutásuk elősegítése, különösen a jelenleg általuk alulreprezentált szakokon, valamint a matematikai, természettudományi, informatikai, műszaki (MTMI / STEM) szakokra való jelentkezés fokozása. A projekt 2017.09.01-2022.07.31-ig tart, összköltségvetése, 788 millió Ft.

Dr. Erostyák János szakmai vezetésével valósul meg a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és konzorciumi partnere, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) közös projektje. Az 50 hónapos futamidő alatt az egyetemi beiskolázást segítő programok sokasága segíti diákokat céljaik elérésében. A projekt fő célcsoportja a 6. osztálytól kezdődő köznevelési korosztály. A PTE tág beiskolázási régiójában is kiemelt szempont a hátrányos helyzetű iskolák és diákok elérése, számukra az egyetemi lehetőségek bemutatása, az odavezető utak támogatása. A számos tudományterület között a projekt elsősorban a Matematikai, Természettudományi, Műszaki és Informatikai (MTMI) területekre orientálást támogatja és segíti elő.

A PTE-n három Kar, a Természettudományi Kar (TTK), a Műszaki és Informatikai Kar (MIK) és a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar (KPVK) munkatársai vesznek részt a megvalósításban. A programok rendkívül sokszínűek: nyári táborok, szakmai versenyek, pályaorientációs tréningek, üzemlátogatások, nyitott labor programok, élményműhelyek, laborlátogatások és még számos más, a korosztályi sajátságokhoz igazított érdekfeszítő program várja a diákokat.

A NJSZT nagy múltú országos tudományos egyesületként elkötelezett az informatikai tehetséggondozás és informatikus utánpótlás nevelésében. A mesterséges intelligencia által meghatározott jövő már csak karnyújtásnyira van. Ezért kedvcsináló szakmai előadásokkal, programozási és robotika szakkörökkel, hozzájuk kapcsolódó helyi táborokkal és a pedagógusok képzésével járul hozzá a projekt sikeréhez.

A pályázat bő négy éve alatt lesznek egyedi és évente ismétlődő programok is, melyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a demográfiai trendeket is részben ellensúlyozva, akár hátrányos helyzetből is elindulva a kiváló, tehetséges diákok megtalálják az utat a Pécsi Tudományegyetemre és felismerjék, mennyire vonzó is a PTE által kínált hallgatói élet és az utána következő szakmai karrier.

A Pécsi Tudományegyetem EFOP-3.4.3-16-2016-00005 azonosítószámú pályázatának célja egy olyan komplex intézményfejlesztés megvalósítása, amelynek eredményeképpen mind a hallgatók, mind az oktatók emelkedő teljesítménnyel képesek reagálni a munkaerő-piaci kihívásokra és a nemzetközi versenyre is. A projekt a Pécsi Tudományegyetem fejlesztési tervét határozza meg a 2017-2021-es időszakra az Intézményfejlesztési Tervvel és a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című minisztériumi koncepcióval összhangban, átfogó és összehangolt módon az egyetemi karok, képzések különböző területein.

A Pécsi Tudományegyetemnek három kiemelt projektcélja van az intézményfejlesztési tervvel összhangban:

1. Egységes egyetem kialakítása, vagyis tovább erősödjön a karai közötti integráció mind az oktatásban, mind a kutatásban mind pedig a társadalmi felelősségvállalás terén.
2. Innovatív egyetem fejlesztése, azaz a rendelkezésére álló erőforrások mozgósításával az oktatás, a kutatás, a gyógyítás terén is kreatív, élenjáró, a társadalmi-gazdasági kihívásokra válaszolni képes intézményként működjön.
3. Nemzetközi egyetemmé válás, vagyis tevékenységének minden területén nemzetközi láthatósággal, versenyképességgel, ranggal és szolgáltatási színvonallal rendelkező szereplője legyen a felsőoktatási szférának.

A Felhívással összhangban a Pécsi Tudományegyetem 10 terület kapcsán határozta meg fejlesztési céljait és igényeit, valamint az elérésükhöz szükséges kereteket, végrehajtandó tevékenységeket. A projekt fő tevékenységei a Pécsi Tudományegyetem hallgatói létszámának megtartására, a képzési szerkezetének bővítésére, modernizálására, nemzetköziesítésére és sportszolgáltatásainak bővítésére irányulnak. A fenti célok elérése érdekében tervezett fő projekt tevékenységek az alábbiak:

• A.1. Hallgatói Bennmaradás Intenzív támogatása – HABIT modul - A bevezetésre kerülő, egymással koherens szolgáltatások hatása multiplikálódik, ami a hátrányos helyzetű célcsoportokként jelzett hallgatók számára jelentős segítséget jelent a felsőoktatásban való bennmaradásban, illetve tanulmányaik sikeres befejezésében, valamint a változó munkaerő-piaci követelményekhez való illeszkedésben.
• A.2. Pécsi Tudományegyetem képzési szerkezetének bővítése, modernizálása, digitalizálása a gazdasági igények figyelembe vételével - Az intézményi képzésfejlesztést és modernizálást, valamint a munkaerő-piaci kihívásokra való felkészülést segítő intézkedéseket foglalja magában ez az intézkedési csomag.
• A.3. - A PTE nemzetköziesítése intézményi szintű programokkal, tevékenységekkel - A PTE karainak és a nemzetköziesítést intézményi szinten koordináló Külügyi Igazgatóságnak a programjai annak érdekében, hogy a Pécsi Tudományegyetem a magyar felsőoktatás egyik vezető intézményeként fokozottabban kapcsolódjon be az Európai Felsőoktatási Térségbe, nemzetközi értelemben tovább tudjon erősödni.
• A.4. - A Kárpát-medencei nemzetközi kapcsolatok koordinálása - A PTE tanulási, oktatási lehetőséget biztosít, valamint a saját tudását átadva segíteni kívánja a Kárpát-medencei térségben a határon túli magyar felsőoktatási képzések megvalósítását.
• A.5. - Komplex sportszolgáltatás és egészségnevelés rendszerének kialakítása a Pécsi Tudományegyetemen - A testmozgást, egészségnevelést szolgáló illetve sportszolgáltatások fejlesztését megvalósító programelem. Kiemelt képzési területcsoportok fejlesztésére vonatkozó programok:
• B.1. Módszertani fejlesztés, gyakorlati készségek és innovatív oktatási környezet kialakítása az orvos- és egészségtudományi képzési területen
• B.2. - Női hallgatók és hátrányos helyzetű csoportok hozzáférésének javítása az MTMI területen
• B.3. – Rövid ciklusú képzések és szakfejlesztés az agrár képzési területen a fenntarthatóság jegyében
• B.4. A gazdaságtudományi képzési portfólió újratervezése (joint) képzési programok és modern eszközpark kialakításával a KTK-n
• B.5. Digitalizáció, innováció, környezettudatosság és társadalmi felzárkóztatás a pedagógusképzésben

A fenti feladatok elvégzésével a Pécsi Tudományegyetem teljesítménye fokozható, hallgatói létszáma stabilizálható a területi és képzési lefedettség növelése, az oktatói és kiszolgálói erőforrások minőségi fejlesztése, valamint a szorosabb gazdasági együttműködések által.

Célunk a bevont hallgatók tanulmányi sikerességének előmozdítása, lemorzsolódásuk megakadályozása, tudományos kutatásokba való bevonódásuk és közösségi szinten aktív állampolgárrá válásuk elősegítése. A megvalósítani kívánt projekt az előző pályázati programunkhoz hasonlóan modulokból – tématerületekből – áll, de az előző pályázattól – TÁMOP 4.1.1.D. - eltérően a tevékenységeket nem az időbeli ismétlődésük, hanem a közös pontjaik szerint strukturáltuk. Ennek köszönhetően a program alapvetően „három lábon áll”, melyek önállóan is működőképesek, de a kitűzött célok eléréséhez és a hallgatói sikeresség előmozdításához szükséges a modulok együttes sikere.

A modulszerűen megalkotott struktúra első része a hallgatók számára nyújtott egyéni gondoskodást célzó tevékenységeket tartalmazza. Ezek közé soroljuk a tanév során havi rendszerességgel nyújtott tanulmányi ösztöndíjat, a tanulmányi sikerességet biztosító tutori hálózatot és mentori támogatást. A modul negyedik elemét a hallgatók kompetenciáinak fejlesztése, hátrányaik kompenzálása alkotja, mely tevékenységek projektnapok keretében közösségi, kiscsoportos és egyéni szinten kerülnek megszervezésre. Ide tartoznak az idegennyelvi kurzusok, a tanulásmódszertani, kommunikációs és készségfejlesztő képzések, a különböző személyes és közösségi kompetenciafejlesztő tréningek és a mentálhigiénés támogatás.

A rendszer „második lába” a „Tevékeny közösség” elnevezést kapta. A négy projektelemből felépülő modell célja, hogy előmozdítsa a hallgatók közösségé formálódását, aktív párbeszédet folytató, elkötelezett értelmiségivé válásukat. Ennek megfelelően ebben a modulban lehetősége van a hallgatóknak saját maguk által szervezett közösségi programokat és szakmai utakat létrehozni. Ennek keretét jelenti a PTE-n általuk működtetett „Közösségi Tér” és a hozzá kapcsolódó „Terasz”, illetve a projektnapok kihelyezett helyszínei.

A struktúra harmadik eleme a „Személyes tudomány” elnevezéssel megalkotott modul. Ebben a modulban a hallgatóknak lehetősége nyílik bevonódni az egyetemi tudományos életbe. Ennek több formája lehetséges. Egyrészt a hallgatók saját érdeklődésüknek megfelelő kutatások lefolytatására pályázhatnak, illetve részt vehetnek a Romológia és Nevelésszociológia Tanszék által szervezett kutatásokban és tudományos írást tanulhatnak, melyeket publikálhatnak a Romológia folyóiratban.

A sikeresség biztosításához a projekten horizontálisan végighúzódó tevékenységek is kapcsolódnak. Ezek közé tartozik a minőségbiztosítás, a nyilvánosság és szinergia biztosítása, illetve a kapcsolati háló működtetése.

A támogatási kérelemben megjelölt intézmények: a pályázó Illyés Gyula Gyakorlóiskola, Alapfokú Művészeti Iskola (7100 Szekszárd, Mátyás király u. 5.), valamint együttműködő partnere a PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium Deák Ferenc Gimnáziuma és Általános Iskolája (7622, Pécs, Őz utca 2.).

Jelen pályázattal párhuzamosan az EFOP-4.1.3. pályázat megvalósítása zajlik. Bízunk benne, hogy az EFOP-4.1.3. pályázati konstrukció keretében megújult infrastrukturális fejlesztések között valósulhat meg a jelen pályázatból tervezett módszertani fejlesztés. Jelen pályázatunk célja az informális tanulási lehetőségek kialakításán keresztül a neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása, a köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése, a tanulók számára önmaguk, motivációik, képességeik mélyebb megismerését lehetővé tevő, átfogó kompetencia- és készségfejlesztés érdekében az iskolai oktatást kiegészítő, ahhoz illeszkedő tanórán kívüli programok fejlesztése, kiemelten a problémamegoldó gondolkodás, a vállalkozói és a kreatív készségek fejlesztése. A pályázat megvalósítása során szakembereink olyan informális és nem formális tanulási –módszereket dolgoznak ki, melyek iskolai projektmunkában fejlesztett tartalmakkal, bemutatókkal, vetélkedőkkel gazdagítják az informális és nem formális tanulási lehetőségeket. A módszertani fejlesztésekkel párhuzamosan szakembereink akkreditált képzésen vesznek részt annak érdekében, hogy a projektmódszert rendszeresen, átfogóan tudják alkalmazni.

A projektet a Pécsi Tudományegyetem 14 középiskolával együttműködve valósítja meg az Európai Szociális Alap támogatásával. A projekt elsődleges célja a legújabb hazai és nemzetközi nyelvpedagógiai és módszertani kutatásokba ágyazva olyan innovatív, a tanórai nyelvoktatást kiegészítő, a nyelvi érettségi követelményeihez illeszkedő tananyagokat és tevékenységeket kidolgozni és megvalósítani, amelyek révén szignifikánsan javul a tanulók nyelvtudása, a nyelvtanulással kapcsolatos attitűdje és motivációja, és ezáltal nagyobb esélyük nyílik sikeres emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgát tenni. A projekt három alprojekt keretében kerül megvalósításra: mérési-értékelési, szakmódszertani és továbbképzési, valamint tananyagok és tanulási segédletek fejlesztése alprojekt. A projekt futamideje 36 hónap, 2017.12.01-2020.11.30-ig tart, összköltségvetése 344 902 720 Ft.

A projekt két fő célcsoportját a 9-13. évfolyamos középiskolai tanulók és a középiskolai idegennyelv szakos tanárok alkotják. A projektben részt vevő iskolák jelentős része kedvezményezett, fejlesztendő, illetve komplex programmal fejlesztendő járásban található. A bevonni kívánt tanulók nagyrésze az idegennyelv-fejlesztés területén kiemelt támogatásra szorul ahhoz, hogy felsőoktatásba kerülhessen, illetve hogy piacképes nyelvtudást szerezzen. A nyelvtanulás eredményességét várhatóan pozitívan befolyásolják az élményközpontú, a tanulók életkori sajátosságait, digitális eszközhasználati szokásait figyelembe vevő feladatok a heti rendszerességgel megtartott foglalkozások során; másrészt tematikus nyelvi programok, nyelvi táborok és külföldi tanulmányi kirándulások segítik a tanulók idegen nyelvi gátlásainak lebontását, motivációjuk fokozását és hosszú távú fenntartását, valamint nyelvtudásuk fejlődését és aktív használatát.

A nyelvtanárok szakmódszertani eszköztárának bővítésére a projekt akkreditált pedagógus-továbbképzéseket, ill. workshopokat kínál, továbbá iskolánként két nyelvtanár külföldi módszertani továbbképzésen vehet részt célnyelvi országban.

A projekt hozzájárul a tanórán kívüli foglalkozásokat tartó idegennyelv tanár szakos egyetemi hallgatók tanári kompetenciáinak fejlődéséhez is, kivált, ami a tananyag és pedagógiai folyamat tervezését, a tanulási folyamatok szervezését és irányítását, az önálló tanulás képességének fejlesztését, valamint a szakmai együttműködés és kommunikáció kompetenciáit illeti.

A projekt hozadékaként az elsajátított innovatív nyelvpedagógiai jó gyakorlat beépül a projektben részt vevő iskolák pedagógiai programjába, az idegennyelv szakos tanárjelöltek és nyelvtanárok a projekt lezárulta után is beépítik napi gyakorlatukba, és ezáltal tanulók generációinak képesek lesznek hatékony nyelvoktatást biztosítani.

A projekt célja a végzettség nélküli iskolaelhagyásra vonatkozó stratégia prevenciós célú beavatkozásainak megalapozása.

A prevenciót az alábbi beavatkozások szolgálják:

• a lemorzsolódás megelőzésére alkalmas, tanulást támogató pedagógiai módszerek kidolgozása, és országos elterjesztése az alapfokú oktatásban résztvevők számára
• a pedagógiai szemléletváltás elősegítését szolgáló pedagógusképzési és továbbképzési tartalmak megújítása

A cél elérését a projekt azzal valósítja meg, hogy a szakmai alapdokumentumként elkészített Komplex Alapprogram értelmezési keretében olyan pedagógusképzési és továbbképzési tartalmakat fejleszt, amelyek elsajátításával és a pedagógiai gyakorlatban történő elterjesztésével erősíthető meg a differenciális, személyközpontú, nyitottságra ösztönző intézményes pedagógiai gyakorlat. A projekt keretében a konzorciumi partnerek bevonásával végrehajtandó, országos kiterjedésű továbbképzések lebonyolítására, a hatékonyságot mérő és korrigáló monitoring és egyéb támogató tevékenységek megszervezésére és gyakorlati megvalósítására, valamint a gyakorlatban is kipróbált, kutatásalapú korrekciókon átvezetett módszerek és eljárások pedagógusképzésben történő implementálására kerül sor.

A projekt konkrét célja a differenciált, személyközpontú nevelést-oktatást lehetővé tevő módszertani kultúra megerősítése a köznevelési intézményekben, a nyitottságra ösztönző intézményi nevelés-oktatás pedagógiai eszköztárának fejlesztése, valamint a kidolgozott módszertan a pedagógusok körében történő országos elterjesztése.

A projekt részcéljai:

1. A kidolgozott komplex alapprogram országos elterjesztésének a támogatása
2. A differenciált, személyközpontú nevelés-oktatás támogatása, a nyitottságra ösztönző intézményi nevelés-oktatás pedagógiai eszköztárának fejlesztése
3. A pedagógiai kultúraváltás elősegítése, a pedagógusképzési tartalmak megújítása
4. A fentiekhez kapcsolódó a pedagógusképzési és továbbképzési tartalmak megújítása.
5. A komplex alapprogram bevezetésével, országos elterjesztésével összefüggő monitoring tevékenység

A vonatkozó célkitűzés szerint az EU átlagában az oktatást-képzést középfokú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó 18–24 évesek arányát a korosztályban 10% alá kell csökkenteni. A Komplex Alapprogramot a pályázó azzal a céllal fejleszti, hogy hatékonyan járuljon hozzá a vállalt 10%-os célérték régiókra is érvényes eléréséhez, a prevenció érvényesüléséhez, valamint a korai iskolaelhagyás általános mérsékléséhez.