A 2024/2025-ös pályázati időszaktól kezdődően a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Új Nemzeti Kiválóság Programja (ÚNKP) Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) néven fut tovább.

Az EKÖP célja a felsőoktatási intézmények oktatói és kutatói utánpótlásának, valamint az innovatív magyar vállalkozások kutató-fejlesztői utánpótlásának biztosítása, és a legtehetségesebb hallgatóknak a felsőoktatási tehetséggondozásba való bevonása. A program 2024. évben meghirdetésre kerülő ösztöndíjpályázatai a felsőoktatásban részt vevő kutatási, innovációs, illetve művészeti kiválóságot támogatják olyan – alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő – hallgatók, valamint fiatal oktatók, kutatók támogatásával, akik a felsőoktatási intézményben eredményes kutatási és alkotói tevékenységet folytatnak.

A PTE EKÖP Pályázati kiírását és annak mellékleteit, valamint a Gyakran Ismételt Kérdéseket és további információkat a bejelentkezés után a PTE EKÖP portálján (https://ekop.pte.hu) érhetik el.
A 2024/2025. évi EKÖP pályázatokat a PTE-re kizárólag elektronikus úton, a PTE EKÖP portálján (https://ekop.pte.hu) lehet és kell benyújtani.

A pályázat beadási határideje: 2024. június 30.

A Humán Reprodukciós Nemzeti Labor meghívására a napokban a Pécsi Tudományegyetemre (PTE) érkezett, és a méhátültetés elméleti hátteréről, illetve gyakorlati megvalósításáról tartott előadást Mats Brännström professzor, a Göteborgi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika vezetője, aki a világ első sikeres méhátültetését végezte. Mint ismert, 2022-ben a Pécsi Tudományegyetem 2,204 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében meghirdetett „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” felhíváson. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg, és a meddőség hátterének komplex vizsgálatára, valamint a mesterséges megtermékenyítési eljárások hatékonyságának növelésére fókuszál.

Az ember szaporodásának zavara kiemelkedően jelentős orvosi és társadalmi probléma: Magyarországon a meddőségi problémával küzdő házaspárok aránya eléri a párok 15%-át, azaz mintegy 150 ezer pár küzd a gyermektelenség nehézségeivel. Magyarország Kormánya felismerte ennek a problémának a nagyságát, és jelentős vállalásokat tett. Ingyenes lett a meddőségi vizsgálat a nők és a férfiak számára, valamint, a jövőben nem lehetnek várólisták a meddőségkezelésben Magyarországon. A még sikeresebb meddőségi kezeléshez, az asszisztált reprodukciós eljárások hatékonyságának növeléséhez, a demográfiai stabilitás javításához egyaránt elengedhetetlenek az emberi szaporodás területén végzett széleskörű, innovatív, élvonalbeli infrastrukturális háttérrel támogatott integrált klinikai kutatások és technológiai fejlesztések. E cél megvalósításához kellő alapot biztosít a Pécsi Tudományegyetemen zajló, több évtizedre visszatekintő tudományos munka, amely egyaránt kiterjed a meddőség elméleti és klinikai kutatására is.

A Humán Reprodukciós Nemzeti Labor meghívására a napokban a Pécsi Tudományegyetemre érkezett, és a méhátültetés elméleti hátteréről, illetve gyakorlati megvalósításáról tartott előadást Mats Brännström svéd professzor, a Göteborgi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika vezetője. Ő végezte 2012-ben a világ első sikeres méhátültetését. Az uterus transzplantáció az abszolút méh eredetű meddőségben szenvedő nők számára jelenleg az egyetlen kezelési módszer saját gyermek vállalásának elérésére. Az ilyen kórállapotban szenvedő nőknek veleszületett, vagy szerzett okok miatt, vagy anatómiailag hiányzik, illetve diszfunkcionális a méhük. Az elmúlt évtizedben a világon közel 100 sikeres méhátültetést végeztek, amelyből 55 gyermek született. A beavatkozás több mint egy harmada a Brännström professzor vezette munkacsoporthoz köthető. A svéd szakember a téma szakavatott ismerője, mind tudományos, mind klinikai tudása a világon mindenütt elismert. Közel 200 tudományos publikációt és számos tankönyvet írt a méhátültetésről, a módszer úttörőjének tekinthető.

A Pécsett tartott előadásában bemutatta a méhátültetés koncepcióját, szakmai hátterét és a klinikai megvalósítási ütemtervét. 2024. június 1-én a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium munkacsoportjának lehetősége volt Brännström professzorral együtt egy élő állatműtét elvégzésére is, ahol gyakorlati tudásra is szert tehettek a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium 10 fős szakmai csapata, valamint a Preklinikai Kutatási Központ közreműködő munkatársai.

A neves svéd professzor pécsi látogatásával szélesedtek a PTE nemzetközi kapcsolatai, a PTE Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika bekerülhet a nemzetközi tudományos életbe. Mindez új lökést adhat azon törekvéseknek, amelyeknek távlati célja, hogy Magyarországon is megvalósuljon a humán méhátültetés klinikai gyakorlata, és ezáltal alternatívát nyújthassanak a szakemberek a magyar családok számára.

Projekt azonosító: RRF-2.3.1-21-2022-00012 számú „Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium”.
A projektről bővebb információt a https://hrnl.pte.hu/ oldalon olvashatnak

A Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (korábban OTKA) 2024 felhívásról szóló május 21-i PTE tájékoztató videóanyaga és prezentációja is elérhető.