Komplex ingeranyag adatbázisok kifejlesztése az érzelmi válaszok fiziológiai mérésekkel történő vizsgálatához

Az érzelmek és a fenyegetésészlelés központi szerepet játszanak az emberi kognícióban és viselkedésben, azonban a jelenlegi kutatási módszerek jelentős korlátokkal rendelkeznek. A vizuális (és auditoros vagy modalitások közötti) fenyegetések feldolgozását vizsgáló adatbázisok gyakran nem megfelelően validáltak, így nem biztosítanak megfelelő kontrollt az egyes vizsgálatok között, és csupán elvétve alkalmaznak több mérési megközelítést (pl. fiziológiai és viselkedéses). Továbbá, az egyéni különbségek és az érzelmi szabályozási mechanizmusok pontos szerepe még nem teljesen tisztázott a fenyegető ingerek feldolgozásában. A jelen kutatás célja, hogy kitöltse ezeket a hiányosságokat és megválaszolja a korábbi tudományos diskurzusban felmerülő kritikus kérdéseket.

Korábbi tapasztalatainkra alapozva új, komplex adatbázisokat hoznánk létre, melyet számos kutatási területen és gyakorlatban hasznosítani lehet. Ebben a projektben a vizuális és auditoros modalitást célzó, fenyegető, pozitív és semleges ingereket vizsgálnánk érzelmi dimenziók (pl. arousal), érzelmi kategóriák (pl. undor, félelem), és egyéni különbségek figyelembevételével. Bár a fenyegető ingerek feldolgozási hátterét sokszor evolúciós alapokra helyezik a kurrens elméletek, klinikai vizsgálatokból kiderül, hogy ezek mégsem univerzálisak. Hasonlóképpen saját és számos nemzetközi labor eredménye arra utal, hogy a különböző fenyegető (és más érzelmi) tartalmak idegrendszeri feldolgozása csak részben átfedő; különböző félelmeket előhívó tartalmak (pl. állatokkal vagy orvosi beavatkozással kapcsolatos) másként kerülnek feldolgozásra. Eltérések figyelhetők meg a félelem és az undor által kiváltott érzelmi reakciókban, és ezek eltérései különböző típusú fóbiák kialakulásához vezethetnek. Szintén szerepet játszanak a pozitív érzelmek az érzelmi szabályozásban, csökkenthetik a fenyegető ingerekre adott negatív válaszokat. Módszertani szempontból mindezt befolyásolja az egyéni különbségek jelenléte (pl. szorongásra való hajlam, személyiségvonások). Korábbi kutatások is rámutattak, hogy a magasabb szorongási hajlammal rendelkező személyek gyorsabb és intenzívebb figyelmi elfogultságot mutatnak a fenyegető ingerek felé, amit viselkedéses és fiziológiai mérések is tükröznek. Korábbi kutatásokban szintén hiányosság volt egy rigorózusabb, az érzelmi válaszokat objektíven mérő módszertan alkalmazása a hagyományos önbeszámoló helyett. A fiziológiai mérések (HRV, SCR, EEG) képesek pontosabb képet adni az érzelmi reakciókról, mint a kizárólag kérdőívekre alapozott kutatások.

A kutatás során ezeket a kérdéseket egy új, validált, multimodális ingeradatbázis segítségével vizsgáljuk meg. A többszempontú módszertani megközelítés alkalmazása (önbeszámolók, fiziológiai mérések, viselkedéses adatok) biztosítja, hogy a válaszok pontosan tükrözzék az egyéni különbségeket és a kognitív-affektív mechanizmusokat. 

A kutatás fő célkitűzései 
(1) új ingeradatbázisok létrehozása és validálása, 
(2) egyéni különbségek szerepének vizsgálata a különböző kategóriájú és modalitású fenyegető érzelmi ingerek feldolgozásban, 
(3) pozitív érzelmek és összevetése negatív érzelmi és semleges ingerekkel.