2022-ben a Pécsi Tudományegyetem, mint konzorciumvezető és 9 konzorciumi partnere (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Energiatudományi Kutatóközpont, Miskolci Egyetem, Neumann János Egyetem, Pannon Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Természettudományi Kutatóközpont) 6,304 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében meghirdetett, RRF-2.3.1-21 számú „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” felhíváson. Az RRF-2.3.1-21-2022-00009 azonosítószámú, „Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium” című projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg, két fő tématerülettel foglalkozik, amelyek a hidrogéntechnológiákra fókuszáló, és a szén-dioxid hasznosításra koncentráló programok.
A globális felmelegedéssel és a fosszilis energiahordozókhoz kötődő ellátásbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak felerősödésével egyre nagyobb figyelem irányul a megújuló energiaforrások kiaknázására és tárolására. Az időszakosan megtermelt többletenergia kémiai tárolása (különböző nagy energiasűrűségű vegyületekben, pl. H2 előállítással és/vagy CCU-val) egy az ipari folyamatokba könnyen integrálható megoldást kínál (power-to-gas, P2G és power-to-liquid, P2L koncepció), így az ezt célzó technológiák kiemelt fontosságúak lehetnek a jövő gazdaságában. Annak érdekében, hogy Magyarország a „Zöld Gazdaság” térnyerésének nyertese legyen, létrehozásra kerül az a tudásbázis és kompetencia együttes, amelyek lehetővé teszik, hogy a hazai gazdasági szereplők versenyképesek legyenek a különféle dekarbonizációs technológiák terén. A projekt a tíz konzorciumi partner telephelyein (Pécs, Budapest, Debrecen, Miskolc, Kecskemét, Szeged, Győr, Veszprém és Nagykanizsa) kerül megvalósításra. További cél, a Zöld és Digitális átállást támogató felfedező és kísérleti megközelítésű kutatásoknak új, nemzetközi dimenzióját nyitó, együttműködésen alapuló, intézményesülő, dinamikus színtér létrehozása, amely a kutatási eredmények társadalmi, gazdasági, környezeti hasznosítását teszi lehetővé. Ennek érdekében az elkövetkező 3,5 évben kiépítésre kerül a kislábnyomú energiatechnológiák, különösen a H2 előállítás/szállítás/tárolás/felhasználás és a CO2 hasznosítás (CCU) tudományos és technológiai, jogi, gazdasági, és iparjogvédelmi bázisa. A két technológia-csoport egymással párhuzamosan, egymást támogatva jelentős szerephez juthat az ágazati integrációban, a hazai ellátásbiztonság erősítésében, és dekarbonizációs céljaink elérésében. A konzorcium minden tagjának kiemelt céljai közé tartozik a tudományos és technológiai kiválóság erősítése, és a tudományos utánpótlásnevelés a különböző partnerségeken