Magyarországon a daganatos megbetegedéssel diagnosztizált nők körében az emlőtumor a vezető halálok melynek következtében évente 2.000 emlőtumorral diagnosztizált honfitársat veszítünk el [Nemzeti Rákregiszter]; világszinten az emlődaganat következtében elhunytak száma meghaladja az évi 685.000 főt [Nki Rákkutató Ügynökség]. Minden tumoros elváltozás hátterében az egyénre jellemző, heterogén génmutációk állnak, mégis a jelenleg elérhető tumorterápiák túlnyomó többségét általános és nem személyre-szabott célpontok ellen tervezték. Ilyenek pl. a kemoterápiás szerek, a sejtosztódást gátló és az osztódó sejteket „mérgező” citosztatikumok. Ugyanakkor, már számos új, célzott tumorimmunterápia egészíti ki a hagyományos radio- és kemoterápiát, mint pl. a monoklonális ellenanyag-terápiák, melyek egy-egy általános, tumornövekedést szabályzó célfehérjét (receptort, növekedési faktort stb.) támadnak. Az izolált immunsejtek „átprogramozása” tumor-antigének ellen (CAR-T terápia) az egyik legígéretesebb és immáron a klinikumban is alkalmazott tumorimmunterápia, azonban jelenleg még drága továbbá a hatékonysága szolid tumorok esetén még alacsony. Az elmúlt évtizedben kiemelkedő fejlődésen mentek keresztül olyan vakcina fejlesztések (pl mRNS-LNP vakcinák), melyek nemcsak a fertőző betegségek ellen (pl SARS-CoV-2) alkalmazhatóak sikeresen, hanem célba vehetik a személyre-szabott, egyéni és tumor-specifikus génmutációkat is. Jelenleg azonban egyetlen daganat-ellenes vakcina sem rendelkezik monoterápiás klinikai engedéllyel. Valószínűsíthető, hogy ennek legfőbb oka egy olyan technológiai áttörés hiánya, mely lehetővé tenné, hogy hatékonyabb tumor-specifikus immunválasz alakulhasson ki a daganat-ellenes vakcinával történő immunizációt követően az alacsony immunogenicitással rendelkező, rövid tumor-specifikus, ún. neoantigén szakaszok ellen. Meggyőződésünk, hogy a saját fejlesztésű TFR123 immunizációs platform jelentheti ezt a hiányzó technológiai áttörést a platformra jellemző, egyedülálló antigénprezentáló mechanizmus révén. A tumor-specifikus mutációk azonosítása mára rutinszerű folyamattá vált az újgenerációs szekvenálási technológiának köszönhetően. A mesterséges intelligencia, valamint a biotechnológiai deep-learning algoritmusok ugrásszerű fejlődésének következtében a szekvenálásokból származó tumor-specifikus szekvencia-adatok alapján képesek vagyunk személyre-szabott daganat-ellenes vakcina-összetételt optimalizálni egyéni neoantigén szakaszok ellen. Az eddig ismert immunizációs technikák fő biológiai problémája az ún szub-optimális antigénprezentáció, melyre megoldást kínál a jelen projektben ismertetett technológiai áttörés. A TFR123 olyan biotechnológiai innováció, amely biztosíthatja az átjárhatóságot az eddig külön-külön alkalmazott immunizációs metodikák között. Ez az innovatív technológiai megoldás új utat nyithat a tumor immunterápiában, valamint a technológia további fejlesztésével leküzdhetővé válhatnak olyan immunológiai korlátok (pl gyenge immunválasz, autoimmun reakció stb), melyek a jelenleg klinikai fázisban vizsgált tumor immunterápiás vakcinák piacosíthatóságát nagymértékben akadályozzák. A saját fejlesztésű TFR123 immunizációs platformmal eddig elért eredményeink alapján a továbbfejlesztett TFR123 platform megoldást kínál az eddig alkalmazott tumor-immunizációs stratégiák hiányosságaira, miközben sikeresen ötvözi azok erősségeit. A projekt megvalósítása során egér emlődaganat modellen (4T1) fogjuk bizonyítani a korszerű mRNS-LNP vakcina technológiával előállított TFR123 immunizációs platform előnyeit a versenytársak jelenleg még kísérleti fázisban lévő tumorvakcináival szemben. A preklinikai modell segítségével kidolgozunk egy részletes klinikai szolgáltatást, mely a projektzárást követő toxikológiai és klinikai vizsgálatok után a Preklinikai Dossziéval, valamint a kidolgozott szolgáltatás részletes „know-how”-jával együtt piacosítható termékek lesznek. Projektünk célja tehát két úttörő technológiát (mRNS-LNP és TFR123) kombinálva, olyan továbbfejlesztett TFR123 (azaz mRNS-LNP/TFR123) technológiai platform létrehozása, amely kiküszöböli az eddig ismert immunizációs technikák fő biológiai problémáját, az ún. szub-optimális antigénprezentációt és az alacsony tumor-specifikus immunválaszt.